Bázel III CRD IV/CRR. Hitelkockázat. Szalai Péter, szenior menedzser. Budapest. 2015. november

Hasonló dokumentumok
Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati

Bázel III oktatás. Szalai Péter, menedzser. KPMG Tanácsadó Kft. Budapest november

A tőkemegfelelés és szabályrendszere A BIS és a CRD

Nyilvánosságra hozandó információk Június 30.

HITELKOCKÁZATOK TŐKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁS

Változások az uniós szabályozásban: Az új tőkeszabályozás (CRD IV/CRR) hazai bevezetése

Hitelkockázatok tőkekövetelményszámítás

III. pillér szerinti közzététel. Kockázati Jelentés. K&H Bankcsoport és K&H Bank Zrt as pénzügyi év második negyedév

2011. évi kockázatkezelési jelentés Kvantitatív adatok Erste Bank Hungary Zrt.

OTP Bank Nyrt. egyedi és csoportszintű, adatai

III. pillér szerinti közzététel Kockázati Jelentés

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai

2009. évi kockázatkezelési jelentés Kvantitatív adatok Erste Bank Hungary Nyrt.

A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP), a likviditás megfelelőségének belső értékelési folyamata (ILAAP) és felügyeleti felülvizsgálatuk

Az ICAAP felülvizsgálati folyamat bemutatása

Féléves Nyilvánosságra hozatal az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének követelményei alapján. MKB Bank Zrt

CRD IV/CRR hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális szabályozásának várható változásai

Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati példákon

CRD IV és CRR. Szalai Péter, menedzser Budapest Október 6.

Az UNICREDIT BANK HUNGARY Zrt harmadik negyedévre vonatkozó konszolidált kockázati jelentése

az alkalmazás köre, a nyilvánosságra hozatal gyakorisága (negyedéves, féléves, éves)

Új IFRS standardok a változások kora

A szövetkezeti hitelintézetek helyzete a felkészülésben Október

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Jogszabályi megfelelés- A kiegészítő jelentés (hitelintézetek)

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban Pénzeszközök MTB-nél lévő elszámolási számla

2008. évi kockázatkezelési jelentés Kvantitatív adatok. Erste Bank Hungary Nyrt.

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról

196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet. Első rész. Általános rendelkezések. I. Fejezet. Hatály

Szabályozók, tőkekövetelményszámítási május 3.

Bevezetés előtt az új tőkeszabályozás

Bankkonferencia Visegrád, november panel: Validációs és prevalidációs tapasztalatok

A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 04.

101. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, július 30., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3612, Ft. Oldal

Biztosítéki konstrukciók megítélése hitelkockázati fedezetként történő elismerhetőség szempontjából ( közvetett-közvetlen biztosítékok)

Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. Bázel II - 3. pillér szerinti közzététel. Kockázati jelentés as pénzügyi év

Lamanda Gabriella március 28.

12. melléklet az 51/2014. (XII. 9.) MNB rendelethez

HAJDÚDOROG ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA 2012.

Bankmenedzsment. Szabályozás

101. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, július 30., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3612, Ft. Oldal

A Rábaközi Takarékszövetkezet tájékoztatója a 234/2007 kormányrendelet szerinti nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről.

15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Szavatoló tőke. Magyar Nemzeti Bank. Bihari Patrícia, felügyelő Hitelintézeti felügyeleti igazgatóság

OTP Bank Nyrt. csoportszintű adatai

A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 04.

A PSZÁF szövetkezeti hitelintézeteknél végzett átfogó vizsgálatainak tapasztalatai

A magyarországi prevalidációs tapasztalatok, a bankok felkészülésének kérdései. Matusek Judit Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete május 24.

OTP Bank Nyrt. csoportszintű adatai

AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Nyilvánosságra hozatal Kockázatkezelési elvek, módszerek

Szini Róbert vezető modellező. BCE Kereskedelmi banki kockázatkezelés MODELLKOCKÁZATOK

KÖZZÉTÉTEL évi kockázatkezelési nyilvánosságra hozatali kötelezettség

Állami szerepvállalás

AZ UNICREDIT BANK HUNGARY ZRT ÉVRE VONATKOZÓ KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉSE

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL Kockázatkezelési elvek, módszerek

CS, 1CS-151CS TÁBLÁK, VALAMINT A KCS, K1CS-K151CS TÁBLÁK

CAA1 HITELINTÉZETEK SZAVATOLÓ TŐKE SZÁMÍTÁSA (CA) SOR MEGNEVEZÉS HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

A bankok hitelezési tevékenységének szabályai és eljárásai Hitelintézetek ellenőrzése (GTUPZ204M)

Hogyan segíthet egy tanácsadó egy költséghatékony IT kialakításában?

A Rábaközi Takarékszövetkezet tájékoztatója a 234/2007 kormányrendelet szerinti nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről.

Magyar joganyagok - 14/2014. (V. 19.) MNB rendelet - a hitelintézetek devizapozíciób 2. oldal 4. egyéb mérlegen kívüli kötelezettség: olyan, szerződés

A MAGYAR CETELEM BANK ZRT évi üzleti évről szóló nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése

A Hartai Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztatója

Mérleg. Szolvencia II. szerinti érték Eszközök

7/2007. SZÁMÚ VEZETŐI KÖRLEVÉL

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

CEBS Consultative Paper 10: Fejlett módszerek (IRB, AMA) és kockázatkezelési rendszerek validálása és implementálása

Értékpapírosítás felügyeleti szempontból

Lamanda Gabriella április 21.

Változások a hitelintézeti adatszolgáltatásban

kötelezettségekről szóló MNB rendelet szerint meghatározott fogalom;

Tartalomjegyzék. GÁL ERZSÉBET: Bankok, bankügyletek Miskolci Egyetemi Kiadó 2009

Bázel III A bázeli szabályozás változásai

A felügyeleti felülvizsgálati folyamat (SRP) MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

Seregdi László * : A bűvös mérték, ami jelzi, hogy baj van a hitellel

180. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de ce mber 17., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 4550, Ft

T/5299. számú. törvényjavaslat. egyes pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó törvények módosításáról. Előadó: Budapest, március

2009. évi beszámolójának nyilvánosságra hozatala

A RAJKA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET ÉVI ÜZLETI ÉVRŐL SZÓLÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYÉNEK TELJESÍTÉSE

Változások a nagykockázatvállalás

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK

A Felügyelet által kiemelten kezelt kockázatok, melyek a CRD hatálya alá tartozó intézményeknél felmerülhetnek

2012. évi kockázatkezelési jelentés Kvalitatív adatok. Erste Bank Hungary Zrt.

Szakmai nap a Református Pedagógiai Intézet szervezésében Számviteli kérdések

2010. évi beszámolójának nyilvánosságra hozatala

14/2014. (V. 19.) MNB rendelet

FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Nyilvánosságra hozatal az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének követelményei alapján


A DÉL-PEST MEGYEI TAKARÉKSZÖVETKEZET LÉNYEGES INFORMÁCIÓINAK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA A DECEMBER 31. ADATOK ALAPJÁN

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 4/2011. (XII. 9.) számú ajánlása a külső hitelminősítő szervezetek és minősítéseik elismeréséről

cikk: Felügyeleti intézkedések alkalmazása a hasonló kockázati profillal rendelkező intézményekre

2013. ÉV ADATAI ALAPJÁN

Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők

Az EBA ITS v változásai től az ITS v hez képest

Bankismeretek 9. előadás. Lamanda Gabriella április 20.

Nyilvánosságra hozatal

Átírás:

Bázel III CRD IV/CRR Hitelkockázat Szalai Péter, szenior menedzser Budapest 2015. november

Tartalom 1. Bevezetés 2. Hitelkockázati tőkekövetelmény áttekintése 3. Sztenderd módszer 4. Fejlett módszerek 5. Melléklet 1

Minimális tőkekövetelmény Felügyeleti felülvizsgálati folyamat Piaci fegyelem Bevezetés A Bázel III szerkezete A Bázel III 1-3. pillére I. II. III. A hitel, működési és piaci kockázat esetében választási lehetőséggel Belső tőkeszámítás (ICAAP) és felügyeleti felülvizsgálat (SREP) Nyilvánosságra hozatali követelmények 2

Bevezetés Lényeges kockázatok értékelése Kockázati univerzum Egyéb materiális kockázatok Banki könyv kamatláb kockázat Piaci kockázat Modellezési kockázat Likviditási kockázat Működési kockázat Értékpapírosítási kockázat Reputációs kockázat 1. Pillérben fedezett kockázatok 1. Pillérben nem teljesen fedezett kockázatok 2. Pillérben lefedett kockázatok 3

Bevezetés Veszteségek alapvető fajtái 4

Bevezetés Tőkekövetelmény áttekintés Tőkemegfelelési mutató = Szavatoló tőke Kockázattal súlyozott eszközérték ( RWA ) 5

Tartalom 1. Bevezetés 2. Hitelkockázati tőkekövetelmény áttekintése 3. Sztenderd módszer 4. Fejlett módszerek 5. Melléklet 6

Hitelkockázati tőkekövetelmény áttekintése Hitelkockázati módszerek (sztenderd módszer) Applikáció Hitel tartam során Nem teljesítés Ügyfél Szegmens Termék Külső minősítés Kitettség érték Kockázat súly Tőke követelmény Kockázat súly Provízió 7

Hitelkockázati tőkekövetelmény áttekintése Hitelkockázati módszerek (IRB alap fundational módszer) Applikáció Hitel tartam során Nem teljesítés Ügyfél Pénzügyi adatok Pénzügyi adatok Szegmens Minőségi információk Viselkedési adatok Minőségi információk Termék Scoring rendszer Felül vizsgált PD PD = 1 Tőke függvény Kitettség érték Applikációs PD Tőke követelmény Provízió Felügyeleti LGD Fedezetek Újraértékelés Felügyeleti LGD Fedezetek 8

Hitelkockázati tőkekövetelmény áttekintése Hitelkockázati módszerek (IRB fejlett advanced módszer) Applikáció Hitel tartam során Nem teljesítés Ügyfél Pénzügyi adatok Pénzügyi adatok Szegmens Minőségi információk Viselkedési adatok Minőségi információk Termék Scoring rendszer Felül vizsgált PD PD = 1 Tőke függvény EAD/CCF Applikációs PD Tőke követelmény Provízió Saját becslésű LGD Fedezetek Újraértékelés Saját becslésű LGD Fedezetek EAD/CCF tény adatok LGD tény adatok 9

Tartalom 1. Bevezetés 2. Hitelkockázati tőkekövetelmény áttekintése 3. Sztenderd módszer 4. Fejlett módszerek 5. Melléklet 10

Sztenderd módszer Kockázati súlyok (1) a leglényegesebb CRD IV / CRR változásokkal Központi kormány és központi bank 100% EU tagállam: 0% - ha saját pénznemben van a kitettség Külső minősítő esetén jogszabályban meghatározott Regionális kormány és helyi önkormányzat Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettségre alkalmazott kockázati súly Közszektorbeli intézmény Központi kormányzat minősítése szerint, vagy 100%, vagy hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettségre alkalmazott kockázati súly (pl.:ákk, MÁK) Multilaterális fejlesztési bank Elismert külső hitelminősítési besorolásnak megfelelő kockázati súly, vagy Ha ilyen nincs, akkor 50% Központi kormány és központi bank 2017 december 31-ig minden tagállammal szembeni, bármely tagállam devizájában denominált kitettségekre 0%-os kockázati súly alkalmazható Regionális kormány és helyi önkormányzat Tagállamok helyi hatóságaival szembeni kitettségek, amennyiben azok saját pénznemükben vannak denominálva 20%-al súlyozandóak. Multilaterális fejlesztési bank A érintett intézmények listája kiegészült a Latinamerikai Fejlesztési Bankkal. 11

Sztenderd módszer Kockázati súlyok (2) a leglényegesebb CRD IV / CRR változásokkal Nemzetközi szervezetek IMF, BIS, EU 0% Hitelintézet vagy befektetési vállalkozás Székhelye szerinti központi kormány hitelminősítési besorolásához tartozó kockázati súly (Magyarország: 4-as besorolás: 100%) Ha nincs minősítés, akkor 100% Eredeti legfeljebb 3 hónapos futamidő esetén 20% Szavatoló tőke elemébe történő befektetéshez 100% Jegybanki kötelező tartalék levelező bankon keresztül 0% Vállalkozással szembeni kitettség Elismert külső hitelminősítés esetén jogszabályban meghatározott táblázat Ha nincs, akkor 100% vagy a székhely szerinti kormány minősítéséhez tartozó kockázati súly közül a magasabb (ez Magyarországon 100%) Nemzetközi szervezetek EU pénzügyi stabilitási eszköz, stabilitási mechanizmus Intézményekkel szembeni kitettségek Amennyiben az intézménynek van külső minősítése, úgy azt kell alkalmazni a kockázat súly meghatározásánál. Kedvezményes kockázat súly alkalmazható az olyan kitettségekkel szemben, amelyeknek hátralévő futamideje 3 hónapnál rövidebb (nem pedig az eredeti futamideje, ha van rövidtávú ratingje speciális szabályok) Bizonyos kereskedelem finanszírozási kitettségekhez 50%-os kockázat súly alkalmazható 12

Sztenderd módszer Kockázati súlyok (3) a leglényegesebb CRD IV / CRR változásokkal Lakossággal szembeni kitettség Természetes személy, mikro, KKV Ügyfélnek, ügyfélcsoportnak a hitelintézettel és leányvállalataival szemben fennálló kitettségének együttes összege < 1 millió EUR (kivéve lakóingatlannal fedezett kitettség) Nem értékpapír Ingatlan fedezetes kitettség, ahol az ingatlan nem felel meg a Basel II-nek Kockázati súly 75% Ingatlannal fedezett kitettség Alapesetben 100% Lakóingatlant terhelő jelzálogjoggal fedezett kitettség-rész, illetve pénzügyi lízing esetén 35% (csak meghatározott feltételek teljesülése esetén) Lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett kitettség-rész, illetve pénzügyi lízing 50% (csak meghatározott feltételek teljesülése esetén) Vállalkozással / lakossággal szembeni, illetve ingatlannal fedezett kitettség 0,7619-szeres KKV szorzó alkalmazása Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettség Az MNB meghatározhat a 35%, illetve 50%-osnál magasabb súlyt is, de legfeljebb 150%-osat (jelenleg az MNB nem tervezi) A korábbi rendelkezés miszerint a kötelezettség törlesztése legalább 80%-ban nem a lakóingatlantól függ megszűnik. Helyette kvalitatív szempontok kerülnek alkalmazásra " az ingatlan értéke nem függ jelentősen a hitelfelvevő hitelminőségétől", "a hitelfelvevő kockázata nem az alapul szolgáló ingatlantól függ Az intézménynek meg kell határozni hitel/jövedelem és bevétel arány maximumát. 13

Sztenderd módszer Kockázati súlyok (4) a leglényegesebb CRD IV / CRR változásokkal Nem teljesítő tétel Kockázati súlyok (egyedi ÉV-vel csökkentett kitettségre): 150%, 100%, 50% Nem teljesítő tétel IRB szerinti default definíció alkalmazása Megszűnik a kedvezményes 50%-os kockázati súly a 20%-ot elérő CT/ÉV-vel fedezett, és lakóingatlannal fedezett kitettségek esetében. Megszűnik a 100%-os kedvezményes súly a más elismerhető fedezetekkel teljesen fedezett, és legalább 15% CT/ÉV-vel rendelkező tételek esetében. Egyéb tétel 150%, 100%, 50% Tárgyi eszköz 100% Készpénz 0% Szavatoló tőkéből le nem volt részesedés 100% 14

Sztenderd módszer 3 új kitettségi osztály Rövidtávú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni kitettségek Nincsen lényeges változás csak elkülönítetten kell kimutatni Részvényjellegű kitettségek Ide sorolandóak a nem hitelviszonyt megtestesítő kitettségek, amelyek hátrasorolt maradványkövetelést testesítenek meg, vagy olyan hitelviszonyt megtestesítő kitettségek, értékpapírok vagy származtatott ügyletek, amelyek gazdasági tartalmuk alapján az előbbiekhez sorolhatóak. Minden intézmény által kibocsátott, szavatoló tőkében figyelembe vehető kitettség-típust részvény jellegű kitettségnek kell tekinteni. Ezekhez 100% súlyt kell rendelni, kivéve ha levonásra kerültek a tőkéből: nem kell figyelembe venni, küszöbérték miatt nem kerültek levonásra a tőkéből: ekkor 250%-kal kerülnek súlyozásra, a befolyásoló részesedésre vonatkozó szabályok alá tartoznak, ekkor 1250%-kal kerülnek súlyozásra, Kiemelkedően magas kockázatú tételek A korábbi jogszabályban nem nevesített kitettségi osztály: 150% kockázat súlyt kell rendelni a kockázati tőke társaságokban fennálló befektetésekre, private equity befektetésekre, spekulatív ingatlan finanszírozásra, illetve az alternatív befektetési alapokban (nem engedélyköteles befektetési alap) fennálló befektetésekre; ha nem tudja bizonyítani az intézmény, hogy nem nagy a kockázata annak, hogy nem teljesítés esetében vesztessége merül fel. 15

Tartalom 1. Bevezetés 2. Hitelkockázati tőkekövetelmény áttekintése 3. Sztenderd módszer 4. Fejlett módszerek Bevezetés Default Fedezetek Paraméterek Tőkefüggvények 5. Melléklet 16

Fejlett módszerek Bevezetés az IRB (FIRB/AIRB) módszerek paraméterei Nemteljesítés valószínűsége PD Nemteljesítéskori veszteségráta LGD Nemteljesítéskori kitettség EAD Lejárat M A hitelfelvevők nemteljesítésének valószínűsége mindegyik kockázati osztályban (minősítés) egy évre vetítve Nemteljesítési esemény szabályozói meghatározása Relatív veszteség nemteljesítés esetén Kintlévő összeg a nemteljesítés időpontjában A hitelegyenértékesítési tényezők (CCF) a kintlévőség növekedését jelzik előre nemteljesítés esetén Az EAD fennmaradó tényleges lejárata A hitelkockázat-mérséklést nagyobb mértékben ismeri el a sztenderd módszerhez képest A megfelelő minősítési folyamat biztosításához folyamatokra és szervezeti struktúrákra vonatkozó minimumkövetelményeket kell teljesíteni A banknak jóváhagyási eljárást kell lefolytatnia 17

Fejlett módszerek Nemteljesítés Definíció Egy adott ügyfél nemteljesítését (default, bedőlés ) megtörténtnek kell tekinteni, ha a következő események közül legalább egy bekövetkezik: Nem feltétlen ügyfél szinten értelmezendő, lásd később Bankcsoport szintű ügyfél/kitettség adat konszolidáció (aggregáció) fontossága az ügyfélnek a hitelintézettel, annak anyavállalatával vagy leányvállalatával szembeni lényeges kötelezettségének késedelme kilencven napon, vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennáll Számlavezető rendszerbeli késedelmen túli addicionális külső/belső információk a hitelintézet rendelkezésére álló információk szerint az ügyfél valószínűleg nem fogja teljes egészében teljesíteni kötelezettségeit a hitelintézet, annak anyavállalata vagy leányvállalata felé (ha az intézmény nem folyamodik visszkeresethez a biztosíték (ha rendelkezésre áll) lehívása érdekében) objektív / hard (országonként és intézményenként elég hasonló) Egy, jól körülhatárolható és mérhető kiváltó ok (ám vannak buktatói ) szubjektív / soft (országonként és intézményenként eltérő) Több, akár kevésbé kézzelfogható/mérhető, kontextustól függő kiváltó okok számtalan nehézséggel Legalább egy minősítési kategória a minimum követelmény, de jellemzően legalább két default rating-et alkalmaznak Ettől függetlenül érdemes lehet a nemteljesítést kiváltó okok fennállását külön-külön is rögzíteni és figyelni, elemezni 18

Fejlett módszerek STA vs. IRB különbségek fedezetek kapcsán Tőkekövetelmény (illetve RWA) számításához választott módszer szerint eltérő előírások/követelmények: STA módszer IRB módszer viszonylag szűk, szabályozói szemmel részben alacsonyabb/kisebb kockázattal bíró fedezetek (pl.: pénzügyi biztosíték, garancia) fedezetekkel, illetve azok kezelésével szembeni általános elvárások elismerhetőségi követelmények minimum követelmények kockázati súlyok csökkentése kitettség érték csökkentése Figyelembe vehető fedezetek köre Követelményrendszer Kock. mérséklő hatás figyelembe vétele STA alatt felsoroltakon túlmenően hazai banki hitelezés során jellemzően alkalmazott fedezetek is (pl.: ingatlan, követelés) fedezetekkel, illetve azok kezelésével szembeni általános elvárások elismerhetőségi követelmények (csak FIRB) minimum követelmények közvetlenül PD vagy LGD csökkentése kitettség érték csökkentése 19

Fejlett módszerek Elismerhető fedezetek köre Főbb kategóriák Biztosítékok: Funded fedezetek (előre rendelkezésre bocsátott) Pénzügyi biztosítékok (óvadék) Ingatlant terhelő dologi biztosíték (zálogjog) Ingó vagyontárgyat terhelő dologi biztosíték (zálogjog) Követelést terhelő dologi biztosíték (zálogjog) Pénzügyi lízing Nettósítások : Mérlegen belüli nettósítás Szabványosított nettósítási megállapodások (repóügyletre, értékpapír- vagy áru-kölcsönzési ügyletre, és egyéb tőkepiac vezérelt ügyletre vonatkozóan) Egyéb funded fedezetek (de undfunded jelleggel): Nem hitelnyújtó pénzintézetnél (óvadékként/letétként) elhelyezett készpénz, vagy betét Nem teljesítés esetére fedezetett nyújtó életbiztosítási kötvény vagy szerződés Visszavásárlási garanciával biztosított értékpapírok Unfunded fedezetek (előre nem rendelkezésre bocsátott) Garancia, (viszontgarancia) Készfizető kezesség Hitelderivatívák Hitelderivatívák Nemteljesítéskori csereügylet (Credit Default Swap) Teljes hozamcsere-ügylet (Total Return Swap, TRS) Hiteleseményhez kapcsolt értékpapír (Credit Linked Note, CLN) 20

Fejlett módszerek A PD becslésének módszerei A nemteljesítési valószínűség (PD) becslésére a gyakorlatban kétfajta megközelítésmódot alkalmaznak: azonnali minősítés Point-in-time (PiT) megközelítés, gazdasági ciklus Through-the-cycle (TTC) megközelítés Egyéves nemfizetések hosszú távú átlaga Csődelőrejelző jellegű és egyéb statisztikai modellek Realizált veszteségekből és az LGD becsléséből A default ráták hosszú távú átlagát felhasználva becsli meg a jövőben várható átlagot. TTC típusú, a makrociklust átfogó, annak hatását kiszűrő éves PD-t ad eredményül. Valamilyen statisztikai technika segítségével becsli a default valószínűségét. A gyakorlatban jellemzően PIT vagy Hibrid típusú éves PD-t ad eredményül. PD=EL/LGD Lakossági kitettségek esetén, ha ismertek a veszteségi jellemzők ott használható ez az indirekt módszert is. A visszaosztásos módszerek esetében fontos szerepet kap a portfolió homogenitása, mert anélkül az eltérő kockázatosságú pool-ok 100%- nál nagyobb PD-t eredményezhetnek. PD közvetlen becslése Vintage modell Lando-Skodeberg modell Master Scale módszer Plutó-Tasche módszer és egyéb módszerek Gyakorlatban nem használatos, mivel az LGD becslése sok esetben bizonytalan. 21

Fejlett módszerek EAD Exposure at default Az EAD a kockázatos eszközök bedőléskori mérlegen belüli és kívüli értéke. Az EAD alábbi két tételből tevődik össze: Lehívott hitelösszeg A hitelkeret fennmaradó részének bedőléskor lehívott összege Az EAD becslés CCF (Credit Conversion Factor) becslésnek is tekinthető, amellyel megszorzandó a már lehívott és a még le nem hívott hitelkeret közötti különbség. EAD = DA + CCF * (CA-DA) DA: Drawn amount CA: committed amount Egyéb tényezők, pl. árfolyamváltozás, kamatok is hatással lehetnek az EAD értékére. 22

Fejlett módszerek Work-out LGD A work-out LGD becsléséhez egy kereskedelmi bank portfolióját tekintve az alábbiakra van szükség: Historikus idősor: mely tartalmaz megtérüléseket és költségeket is a defaultos ügyfelekre vonatkozóan o Az adatállománynak reprezentatívnak kell lennie a bank portfolióra való tekintettel o Lezárt ügyleteket kell tartalmaznia o Átlag LGD-t és downturn LGD-t is kell tartalmaznia A megfelelő diszkontfaktor Legyen kitettség-specifikus 23

Tőkeszükséglet számítás Fejlett módszerek Kitettségi osztályok és felügyeleti tőkefüggvények (1) A kockázattal súlyozott eszközérték (RWA) számítása a kitettségek nagyobb hányadánál az itt látható képlet alapján számítandó. A tőkekövetelmény (K) a kitettség típusától függően eltérő módon (hasonló, de valamivel másabb tőkefüggvénnyel, más-más korrelációs faktor (R) alkalmazásával) számítandó, ahogy azt alábbi ábra is mutatja. MCR 8% RWA 8% reciproka R W A K 1 2, 5 E A D 1, 0 6 felügyeleti skálafaktor lejárati korrekció (non-retail) K L G D * condpd P D, R ( P D, S ) * m atadj ( P D, M ) Speciális hitelezési ügyletek Slotting kritérium Teljesítő kitettség KKV Lakossági (retail) K f ( P D, L G D, S, M ) K f ( P D, L G D ) Kitettség típusa RWA Egyéb esetben K f ( P D, L G D, M ) Egyéb esetben Nemteljesítő kitettség K m a x (0, L G D E L BE ) 24

Fejlett módszerek Kitettségi osztályok és felügyeleti tőkefüggvények (2) K L G D * condpd P D, R ( P D, S ) * m atadj ( P D, M ) stresszelt PD Kondicionális konfidencia szint PD növekmény 1 1 ( P D ) R ( P D, S ) * (9 9.9 % ) c o n d p d ( P D, R ) P D 1 R ( P D, S ) Lejárati korrekció 1 M 2.5 * b ( P D ) m a ta d j ( P D, M ) 1 1.5 * b ( P D ) 1 --- Non-retail kitettségek --- Retail kitettségek P D 2 b ( P D ) 0.1 1 8 5 2 0.0 5 4 7 8 ln ( ) 1 E x p 5 0 P D 1 E x p 5 0 P D 0.1 2 0.2 4 1 1 E x p 5 0 1 E x p 5 0 Eszköz 1 E x p 5 0 P D 1 E x p 5 0 P D S 5 korreláció 0.1 2 0.2 4 1 0.0 4 1 1 E x p 5 0 1 E x p 5 0 4 5 1 E x p 5 0 P D 1 E x p 5 0 P D R ( P D, S ) 0.1 2 0.3 0 1 1 E x p 5 0 1 E x p 5 0 0.1 5 0.0 4 1 E x p 3 5 P D 1 E x p 3 5 P D 0.0 3 0.1 6 1 1 E x p 3 5 1 E x p 3 5 --- Vállalati kitettségek --- Kis, és közepes méretű vállalati kitettségek --- Magas volatilitású kereskedelmi ingatlan finanszírozás --- Ingatlannal fedezett lakossági kitettségek --- Rulirozó lakossági kitettségek --- Egyéb lakossági kitettségek 25

Fejlett módszerek RW számításának különböző módszereinek összevetése Mit jelent egy vállati hitel RWA-ja esetében? Kitettség = EUR 1,000 Lejárat = 2.5 év PD = 0,07% (A+) LGD = 45% (fedezetlen; nem-alárendelt, IRB-F) A kockázati súly számítása IRB módszer alatt (a legtöbb kitettség esetében) megadott felügyeleti formulával történik RW(PD, LGD, M), amely egy egy-faktoros hitelportfólió modelből származik, amely csupán a nem-várható veszteséget fedezésére szolgál. 1,000.0 IRB 500.0 240.3 240.3 188.8 Méret / eszköz korrelációs hatás 81.1 85.6 20.1 Basel I Sztenderd módszer Nagyvállalatok KKV (árbev: 50 m) KKV (árbev: 5 m) Ingatlannal fedezett Lakossági rulírozó Egyéb lakossági 26

Tartalom 1. Bevezetés 2. Hitelkockázati tőkekövetelmény áttekintése 3. Sztenderd módszer 4. Fejlett módszerek 5. Melléklet 27

Melléklet Szójegyzék Rövidítés Rövidítés ICAAP Internal capital adequacy assesment process svar Stressed value at risk SREP Supervisory review process BIA Basic indicator approach CRD Capital requirement directive TSA Standardized approach CRR Capital requirement regulation AMA Advance measurement approach CET1 Core Tier 1 (elsődleges alapvető tőke) CVA Credit valuation adjustment T1 Tier 1 (alapvető tőke) LCR Liquidity coverage ratio AT1 Additional Tier 1 (kiegészítő alapvető tőke) NSFR Net stale funding ratio T2 Tier2 (járulékos tőke) RRP Recovery and Resolution Plan IRB Internal rating based COREP Common Reporting PD Probability of default FINREP Financial Reporting LGD Loss given default EBA European Banking Authority EAD Exposure at default ITS Implementing technical standard CCF Credit conversion factor RTS Regulatory technical standard VaR Value at risk SIFI Systematically important financial institution 28

2015 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez ( KPMG International ), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva. Az itt megjelölt információk tájékoztató jellegűek, és nem vonatkoznak valamely meghatározott természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet körülményeire. A Társaság ugyan törekszik pontos és időszerű információkat közölni, ennek ellenére nem vállal felelősséget a közölt információk jelenlegi vagy jövőbeli hatályosságáért. A Társaság nem vállal felelősséget az olyan tevékenységből eredő károkért, amelyek az itt közölt információk felhasználásából erednek, és nélkülözik a Társaságnak az adott esetre vonatkozó teljes körű vizsgálatát és az azon alapuló megfelelő szaktanácsadást. Szalai Péter szenior menedzser peter.szalai@kpmg.hu +36-1-887 7319 A KPMG név, a KPMG logó és a cutting through complexity a KPMG International lajstromozott védjegye.