EURÓPAI BIZOTTSÁG EGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÉLELMISZERBIZTONSÁGI FŐIGAZGATÓSÁG Egészségügy és élelmiszer-biztonság ellenőrzés és elemzés DG(SANTE) 2017-6115 ZÁRÓJELENTÉS A MAGYARORSZÁGON 2017. SZEPTEMBER 4. ÉS 2017. SZEPTEMBER 8. KÖZÖTT AZ AFRIKAI SERTÉSPESTISRE VONATKOZÓ FELÜGYELETI ÉS VÉSZHELYZETI KÉSZENLÉTI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE CÉLJÁBÓL LEFOLYTATOTT ELLENŐRZÉSRŐL Az illetékes hatóság által adott tájékoztatás alapján a jelentéstervezetben szereplő ténybeli hibák kijavítása megtörtént; a magyarázatok lábjegyzetként jelennek meg.
Összefoglalás E jelentés az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság közzétett ellenőrzési programja részeként 2017. szeptember 4. és 8. között Magyarországon lefolytatott ellenőrzés eredményeit ismerteti. Az ellenőrzés annak értékelésére irányult, hogy: hatékonyan végrehajtották-e a betegség korai észlelésének elérése céljából Magyarországon az afrikai sertéspestis felügyeleti programját a 2015. és 2016. évben és a 2017. évnek az ellenőrzés idejéig tekintett szakaszában, és a házisertés és vaddisznó vonatkozásában; a betegség vaddisznóban való megjelenése esetén a meglévő rendelkezések hatékonyan meg tudják-e akadályozni az átterjedést a házisertés-állományra; hatékony-e a vészhelyzeti készenlét a házisertésben kitört afrikai sertéspestis és a vaddisznóban megállapított afrikai sertéspestis esetén. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy nemrégiben került sor a vaddisznóállomány fokozatos csökkentését célzó jogi intézkedések országos szintű kiadására és a magas kockázatú területen történő megerősítésére. Az illetékes hatóság felhívta az állatorvosok, vadászok, sertéstulajdonosok és önkormányzatok figyelmét az afrikai sertéspestis megelőzésére és korai észlelésére. Az illetékes hatóság eddig nem végezte el a magas kockázatú területen a vadászterületek hatósági ellenőrzését az év eleje óta hatályos egyedi biológiai biztonsági megelőző intézkedések helyes végrehajtásának megállapítása céljából. Emellett a területen még mindig engedélyezett a kutyákkal hajtott vadászat és az elhullott állatok mozgatása a vizsgálati eredmények elkészülte előtt, ez pedig fokozza a betegség ellenőrizetlen terjedésének a kockázatát abban az esetben, ha a vaddisznóban afrikai sertéspestist állapítanak meg. A megfelelő biológiai biztonsági intézkedéseknek és a sertéstartó gazdaságok rendszeres ellenőrzésének köszönhetően a házisertésnél fokozatosan csökken a betegség behurcolásának és a fertőzés elterjedésének a valószínűsége. Annak ellenére, hogy az afrikai sertéspestis passzív felügyelete a vaddisznóknál 2017-ben enyhe javulást mutatott, a vaddisznóknak a teljes magyarországi területen tekintett passzív felügyelete a házisertés-állomány passzív felügyeletének hiányosságaival párosulva nem jelent biztosítékot az afrikai sertéspestis esetleges behurcolását követő korai észlelésére. Járvány kitörése esetén a tartalék feldolgozó kapacitással Magyarország meg tudná oldani a kiürítést. Járványhelyzetben azonban késleltetheti a betegség megfékezését a sertések időigényes összeírása, valamint a megyei vészhelyzeti tervek központi hatóságok általi felügyeletének a hiánya. Bár léteznek általános felügyeleti eljárások, nem történik meg az adatok rendszeres keresztellenőrzése a felügyeleti program helyes végrehajtásának megállapítása céljából. A jelentés ajánlásokat fogalmaz meg a feltárt hiányosságok felszámolásához és az ellenőrzési intézkedések végrehajtásának javításához. II
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...1 2. Célkitűzések és hatókör...1 3. Jogalap...2 4. Előzmények...4 5. Megállapítások és következtetések...5 5.1. Megelőző intézkedések...5 5.1.1. Vaddisznó-gazdálkodás és biológiai biztonság...5 5.1.2. A sertéstartó gazdaságokban alkalmazott biológiai biztonsági intézkedések...9 5.2. Korai észlelés...11 5.2.1. Képzési és figyelemfelhívó programok...11 5.2.2. A vaddisznók felügyelete...12 5.2.3. A sertéstartó gazdaságok felügyelete...15 5.2.4. Laboratóriumi vizsgálatok...16 5.3. ASP vészhelyzeti készenlét...17 5.3.1. Nemzeti terv és működési kézikönyv...17 5.3.2. Szimulációs gyakorlatok...19 5.4. Ellenőrzés, felügyelet és szakértői csoport...19 5.4.1. Közvetlen vezetés által gyakorolt felügyelet...19 5.4.2. Belső ellenőrzések...20 5.4.3. A szakértői csoport által végzett értékelés(ek)...20 6. Összefoglaló következtetések...22 7. Záróértekezlet...22 8. Ajánlások...22 III
A JELENTÉSBEN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Rövidítés ASP IH MKH CVET JKH ELISA EU EURL MKT IPT HJK AKT FM KKT OJK NÉBIH NRL PCR Magyarázat Állategészségügy és állatjólét Afrikai sertéspestis Illetékes hatóság Megyei kormányhivatal Közösségi Állategészségügyi Sürgősségi Csoport Országos főállatorvos Járási kormányhivatal Enzimhez kapcsolt immunszorbens vizsgálat Európai Unió Uniós referencialaboratórium Magas kockázatú terület Immunperoxidáz teszt Helyi járványvédelmi központ Alacsony kockázatú terület Földművelésügyi Minisztérium Közepes kockázatú terület Országos járványvédelmi központ Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Nemzeti referencialaboratórium Polimeráz láncreakció Magánállatorvos Szabványműveleti eljárás Felügyeleti látogatás IV
1. BEVEZETÉS Az ellenőrzésre 2017. szeptember 4. és 8. között Magyarországon került sor az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság ellenőrzési programjának részeként. Az ellenőrzési csoport a Bizottság szolgálatainak két ellenőréből állt. A 2017. szeptember 4-én tartott nyitóértekezleten a csoport megerősítette az ellenőrzés célkitűzéseit, hatókörét és menetrendjét. Az ellenőrzési csoportot az ellenőrzés teljes ideje alatt a központi illetékes hatóság képviselői kísérték. 2. CÉLKITŰZÉSEK ÉS HATÓKÖR Az ellenőrzés annak értékelésére irányult, hogy: a betegség korai észlelésére vonatkozó célkitűzések elérése érdekében hatékony végrehajtották-e Magyarországon az afrikai sertéspestis felügyeleti programját a 2015. és 2016. évben és a 2017. évnek az ellenőrzés idejéig tekintett szakaszában, és a házisertés és vaddisznó vonatkozásában; a meglévő rendelkezések hatékonyan meg tudják-e akadályozni a betegség sertéstartó gazdaságok közötti terjedését, illetve átterjedését a vaddisznóról a házisertésállományra; hatékony-e a vészhelyzeti készenlét a házisertésben kitört és a vaddisznóban megállapított afrikai sertéspestis esetén. Az ellenőrzés hatókörét a következők jelentették: Felügyeleti program a 2015. és 2016. évben, valamint a 2017. évnek az ellenőrzés időpontjáig tekintett szakaszában. Megelőző intézkedések és vészhelyzeti tervezés (a vaddisznóállomány kezelése, biológiai biztonsági intézkedések a vadászterületeken, biológiai biztonsági intézkedések a sertéstartó gazdaságokban, az afrikai sertéspestis aktív és passzív felügyelete házisertésnél és vaddisznónál. ASP vészhelyzeti terv és ASP működési kézikönyv); Illetékes hatósági folyamatok (irányítás, felügyelet, eredmények vizsgálata és elemzése, ellenőrzések, szakértői csoportok igénybevétele, az érintett hatóságok közötti együttműködés, a tagállamok és a nem uniós szomszédos országok közötti koordináció); Infrastruktúra (ASP laboratóriumok, állategészségügyi információtechnológiai rendszerek, sertések nyomonkövethetősége). 1
Az ellenőrzési csoport az alábbiakat látogatta meg/kereste fel: Meglátogatott helyszín/felkeresett hatóság Darab Megjegyzések Központi illetékes hatóság 2 Nyitó- és záróértekezlet Megyei kormányhivatal 1 Helyi járványvédelmi központ a közepes kockázatú területen Sertéstartó gazdaság 4 Egy kereskedelmi és három nem kereskedelmi célú gazdaság a magas kockázatú területen Vadászterület 1 Ideértve egy vadásztársasági találkozót a magas kockázatú területen Alacsony kapacitású vágóhíd 1 Vadbegyűjtő központ 1 A MKT különböző vadászterületeiről származó vadfajok begyűjtését végzi Laboratórium 1 ASP NRL 3. JOGALAP Az ellenőrzésre az ország illetékes hatóságának egyetértése mellett az európai uniós jogszabályok általános rendelkezései és különösen az alábbiak szerint került sor: a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állategészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 45. cikke; az afrikai sertéspestis elleni védekezésre vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról, valamint a fertőző sertésbénulás (Teschen-betegség) és az afrikai sertéspestis tekintetében a 92/119/EK irányelv módosításáról szóló 2002/60/EK tanácsi irányelv 20. cikke; az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról, a 98/56/EK, a 2000/29/EK és a 2008/90/EK tanácsi irányelv, a 178/2002/EK, a 882/2004/EK és a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 66/399/EGK, a 76/894/EGK és a 2009/470/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikke. Az ellenőrzés szempontjából releváns egyéb jogszabályokat e jelentés melléklete tartalmazza. 2
3
4. ELŐZMÉNYEK 2014 januárja óta az ASP Észtországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban terjed. E fejleményre reagálva a Bizottság elvégezte e tagállamok ellenőrzését. 2015-ben a Bizottság ASP-stratégiát1 dolgozott ki az érintett és a betegség behurcolását illetően magasabb kockázatú tagállamok számára. A stratégia célja a betegség további terjedésének megakadályozása és esetleges felszámolása az érintett területeken. A stratégia kidolgozása és frissítése az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság legutóbbi véleményeinek figyelembevételével történt. A stratégia támogatásához az ASP behurcolása miatti kockázatnak kitett tagállamok felkérést kaptak a Bizottság által társfinanszírozott felügyeleti és ellenőrzési programok kidolgozására. A nem uniós szomszédos Ukrajna miatt Magyarország esetében magasabb az ASP behurcolása miatti kockázat. A magyarországi ASP felügyeleti program 2015 óta kerül jóváhagyásra és kap pénzügyi támogatást az Európai Bizottságtól. A SANTE/VP/2015/HU/SI2.700811 számú támogatási határozat a 2015. évi, a SANTE/2016/HU/SI2.726013 számú támogatási határozat a 2016. évi, a SANTE/VP/2017/HU/SI2.749861 számú támogatási határozat pedig a 2017. évi program jóváhagyásáról szól. Ez egy nem érintett tagállam harmadik ellenőrzése volt, amely értékelte a megelőző intézkedéseket, az ASP korai észlelését célzó felügyelet megvalósítását, valamint a betegség előfordulásához/kitöréséhez kapcsolódó vészhelyzeti készenléti megoldásokat. Az ASP felügyelet szempontjából Magyarország jelenleg három területre van felosztva: Magas kockázatú terület (MKT): ez a Magyarország ukrajnai határszakasza mentén található 10 km széles sáv a betegség 2016. decemberi ukrajnai kitörése után került kialakításra. A betegség 2017. júliusi romániai kitörését követően megtörtént a MKT bővítése. A MKT jelenlegi kijelölésének alátámasztására még nem végezték el azt a külön kockázatértékelést, amelyet 2016 júniusában kért a Közösségi Állategészségügyi Sürgősségi Csoport (CVET). Közepes kockázatú terület (KKT): Magyarország három északkeleti megyéje a MKT kivételével, ahol fokozott aktív felügyelet kialakítása történt meg. A MKA létrehozása előtt ez magas kockázatú területnek minősült (2014 2016). Alacsony kockázatú terület (AKT): az ország fennmaradó része. 2016 decemberében az ukrán hatóságok jelentése szerint a magyar határtól 18 km-re ASP tört ki. Ezt követően az ASP szakértői csoport ajánlásai alapján az IH egyedi intézkedéseket vezetett be az ukrán határ mentén található 6 vadászterületre és 30 településre, vagyis a magas kockázatú területre (az országos főállatorvos ÉFHÁT/114-2/2016. számú belső utasítása). 1 SANTE/7113/2015 Rev 7 Az EU keleti része számára készült ASP-stratégia. 4
2017 januárjában a MKT bővítésre került, és összesen 22 vadászterületet és 56 települést foglalt magában az ukrán határ mentén. A magas kockázatú területen bevezetett egyedi intézkedéseket a FM Hivatalos Lapja tette közzé az országos főállatorvos 2/2017. számú határozata (a továbbiakban: az országos főállatorvosi határozat). 2017 márciusában az országos főállatorvosi határozatot kiegészítette egy végrehajtási iránymutatás (ÉFHÁT/1-20/2017. számú helyettes államtitkári utasítás), 2017 áprilisában pedig az országos főállatorvos további MKT intézkedéseket rendelt el (az országos főállatorvos ÉFHÁT/1-21/2017. számú belső utasítása). 2017 júliusának végén a román hatóságok jelentése szerint a magyar-román határtól mintegy 15 km-re ASP tört ki. Ennek következtében az MKT-t kiterjesztették a magyar-román határ mentén található további 19 vadászterületre és 30 településre 2. 5. MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK 5.1. MEGELŐZŐ INTÉZKEDÉSEK 5.1.1. Vaddisznó-gazdálkodás és biológiai biztonság Jogi követelmények A 2002/60/EK irányelv 15. cikke; a jóváhagyott nemzeti program (alapja az EU keleti része számára készült ASP-stratégia (SANTE/7113/2015-Rev 7)). Megállapítások 1. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) feladata a vonatkozó jogszabálytervezet elkészítése és a vadászati tevékenységek irányítása. A fő hazai jogszabályt az 1996. évi LV. törvény és a 79/2004 (V. 29.) végrehajtási rendelet jelenti. Emellett a FM egy nemzeti adatbázist is működtet, amely a vadgazdálkodási tevékenységeknek a vadászati törvény szerinti tervezésére, ellenőrzésére és felügyeletére szolgál. 2. Megyei szinten a vadászati hatóság feladata többek között a vadfajokra vonatkozó elejtési egyedszámok jóváhagyása és a vadászterületek feltérképezése. A vadászterületek vezetői (a tavaszi vadszámlálás és a vadállomány kívánt sűrűsége alapján) elkészítik és jóváhagyás céljából minden év február 15-ig a megyei vadászati hatósághoz benyújtják az éves vadászati tervüket. A vadászati törvény szerint jóváhagyó határozatában a vadászati hatóság módosíthatja a benyújtott vadászati tervet (pl. a nőivarú állomány nagyobb mértékű vadászata, vagy a javasolt elejtési egyedszám általános emelése). A megyei vadászati hatóság folyamatosan ellenőrzi a tervben foglaltak betartását. 3. Magyarországon jelenleg 1 445 vadászterület található, ezek területe összesen 87 270 km². E vadászterületeken összesen 52 tájegység osztozik, ezek mindegyikét tájegységi fővadász irányítja. A tájegységi fővadászok tanácsokat adnak és információkat/képzést 2 Az ellenőrzést követően az országos főállatorvos 2017. szeptember 28-án kiadott ÉFHÁT/70/2017 sz. belső utasítása alapján az MKT az ukrán határ mentén egy 20-25 km széles területtel, a román határ mentén pedig egy 10 km széles területtel egészült ki, amely területek összesen 59 vadászterületet és 162 települést ölelnek fel. 5
biztosítanak a vadászoknak, ideértve az ASP megelőző intézkedésekre vonatkozó információkat. 4. A vadászterületek körülbelül 12 15%-a van állami tulajdonban. A vadászterületek fennmaradó részét a magán vadászterületek vezetői kezelik. Egy vadászati vezető egynél több vadászterületet is kezelhet. Vadászterületenként kötelező legalább egy hivatásos vadászt alkalmazni. Vadászatra a hivatásos és az engedéllyel rendelkező (nem hivatásos) vadászok jogosultak. A vadászati turizmusnak főleg gazdasági okai vannak. 5. Az IH által szolgáltatott adatok szerint 2017 februárjában: Magyarország teljes területén a vaddisznó becsült egyedszáma összesen 98 068, ebben 20 999 kan, 25 865 koca és 51 204 fiatal nőivarú felnőtt található. A MKT helye szerinti megyében ( a Megye ) a vaddisznó becsült egyedszáma összesen 4 165, ebben 883 kan, 1 078 koca és 2 204 fiatal nőivarú felnőtt található. A MKT (22 vadászterület) esetében a vaddisznó becsült egyedszáma összesen 1 920, ebben 405 kan, 500 koca és 1 015 fiatal nőivarú felnőtt található. 6. Az elmúlt 20 évben jelentős növekedésnek indult a vaddisznóállomány. Az IH által adott trend szerint azonban az utóbbi három évben enyhe csökkenés látható a vaddisznóállományban. Vaddisznóállomány dar ab Becsült év Teríték 6
7. Az alábbi táblázat az IH által a 2014., 2015., 2016. és 2017. évre szolgáltatott magyarországi tavaszi vadszámlálási adatokat mutatja a vaddisznóállományra vonatkozóan. Kan 2014. február 2015. február Koca Fiatal nőivarú felnőtt Összesen Kan Koca Fiatal nőivarú felnőtt Összesen Egész ország 22 461 28 726 52 028 105 215 23 896 28 300 53 458 105 654 KKT: 3 megye A felkeresett Megye 3 868 4 416 8 552 16 836 1 306 1 348 2 487 5 141 1 120 1 257 2 390 4 767 Kan 2016. február 2017. február Koca Fiatal nőivarú felnőtt Összesen Kan Koca Fiatal nőivarú felnőtt Összesen Egész ország 22 614 27 265 51 803 101 682 20 999 25 865 51 204 98 068 KKT: 3 megye A felkeresett Megye MKT: 22 vadászterület 3 697 4 299 8 386 16 382 1 056 1 197 2 360 4 613 883 1 078 2 204 4 165 405 500 1 015 1 920 8. A vaddisznóállomány minden februárban elvégzett becslése (tavaszi vadszámlálás) alapján a FM minden megyére meghatározza a vaddisznósűrűséget (vaddisznók száma/km 2 ). A vaddisznósűrűség a vaddisznó számára megfelelő biotípusú, megyén belüli területek (erdő és mezőgazdasági terület) esetében kerül kiszámításra. A megyei átlagsűrűség 1,2/km 2, ennek tartománya 0,23/km 2 és 2,54/km 2 közé esik. A Megyében a vaddisznósűrűség becsült (2017. február) értéke 0,76/km 2. 9. A vaddisznó vadászati idénye március 1-jétől a következő év február 28-ig tart. A vaddisznó magaslesről történő vadászatát egész évben végzik. Hajtott vadászatokat az őszi-téli időszakban végeznek; a teljes teríték 70 80%-a is ekkor kerül puskavégre (november és január között). A vadászati hatóság megerősítette, hogy a MKT esetében még mindig végeznek kutyákkal hajtott vadászatokat. 10. Az IH több olyan tevékenységet/intézkedést fogadott el, amelyek célja a vaddisznóállomány zavarmentes és fokozatos csökkentése, különösen a MKT esetében. A csoport megjegyzése: 7
A végrehajtási rendelet nemrégiben került módosításra a nagyvadfajok és különösen a vaddisznó állománycsökkentésére irányuló intézkedések figyelembevételének céljával: o A 30. cikk (2) bekezdése szerint a nagyvadfajok, többek között a vaddisznó nőivarú egyedeinek elejtési darabszáma a vadászati hatóság külön engedélye nélkül túlléphető; o A 69. cikk (2) bekezdése alapján a vadászati hatóság állategészségügyi okból engedélyezheti a vaddisznó éjszakai vadászatát; o Az 5. számú melléklet I. része alapján a vaddisznót vadászati idény nem védi, tehát egész évben a fajra vagy nemre való korlátozás nélkül vadászható fajok közé tartozik; A felkeresett Megyében a vadászati hatóság megerősítette, hogy az aktuális elejtési egyedszám meghatározásánál egy 1,20 és 1,30 közötti együtthatót alkalmaztak a vaddisznóállomány becsült (tavaszi vadszámlálás) egyedszámára, annak csökkentése érdekében. A MKT esetében az országos főállatorvosi határozat a vaddisznóállomány ellenőrzésével kapcsolatos hatósági intézkedéseket rögzít az EU keleti része számára készült ASP-stratégiával ( a továbbiakban: ASP-stratégia) összhangban, pl. tilos a tartós etetés, csak csali kijuttatása engedélyezett (10 kg/km 2 /hó), nőivarú vaddisznó egyedek célirányos vadászata stb. 11. A felkeresett Megyében a tájegységi fővadász arra utasította a MKT vadászterületeit, hogy folytassanak célirányos vadászatot a felnőtt és a fiatalabb nőivarú vaddisznó egyedekre. E felhívás világított rá arra a tényre, hogy ez a legjobb módszer a vaddisznóállomány csökkentésére és a betegség terjedésének megelőzésére. A csoport azonban megjegyezte, hogy jelenleg semmi nem ösztönzi a nőivarú vaddisznó egyedek szelektív vadászatát. 12. A MKT biológiai biztonsága terén az országos főállatorvosi határozat az ASPstratégiával összhangban egyedi intézkedéseket vezetett be, pl. az összes megtalált elhullott vaddisznó helyszíni elföldelése (ehhez a feladathoz 50 euró összegű díj áll rendelkezésre), a belsőségek biztonságos ártalmatlanítása (helyszíni elföldelés vagy begyűjtés) stb. Emellett a vaddisznók hasított teste (vagy annak bármely része) nem értékesíthető vagy használható fel, amíg nincsenek meg a laboratóriumi eredmények. A csoport azonban megjegyezte, hogy: A MKT egyik felkeresett vadászterületén a vaddisznók hasított testét már a vizsgálati eredmények elkészülte előtt hazavihették a vadászok, akik közül kettő kutyákat tart otthon. Az IH megerősítette, hogy a MKT 22 vadászterülete közül egyiken sem volt külön előkészítő létesítmény és csupán az egyiken volt hűtőszekrény. A MKT egyik vadbegyűjtő központjában a MKT öt különböző vadászterületéről származó vaddisznók hasított testét tárolták akár 25 km-ről történt szállítást 8
követően a laboratóriumi eredmények elkészültéig. Az ASP-stratégiában foglalt kéréstől eltérően tehát ezek a hasított testek nem maradtak az adott vadászterületen a vizsgálat befejezéséig. 13. A felkeresett Megyében az országos főállatorvosi határozatot és a kapcsolódó utasításokat végrehajtás céljából megkapták az adott járási kormányhivatalok (JKH) és vadászterületek. Az IH azonban megerősítette, hogy a MKT esetében még nem történt meg ezen intézkedések helyes végrehajtásának az ellenőrzése. Ez nem veszi figyelembe az ASP-stratégia célkitűzését. 5.1.2. A sertéstartó gazdaságokban alkalmazott biológiai biztonsági intézkedések Jogi követelmények A 2002/60/EK irányelv 15. cikke; a magyarországi ASP felügyelethez a 2015 2017 időszakra jóváhagyott nemzeti programok. Megállapítások 14. A nemzeti jogszabályok értelmében kétféle sertéstartó gazdaság létezik: kisüzemi gazdaságok és nagyüzemi gazdaságok, amelyek legalább 100 sertést tartanak. 15. Az országos főállatorvosi határozat alapján az EU keleti része számára készült aktuális ASP-stratégiával összhangban Magyarország egész területén bevezetésre került a sertéstartó gazdaságok új osztályozása: Nagyüzemi kereskedelmi gazdaság: nagygazdaság (>100 sertés), amely sertéseket értékesít és küld vágóhídra, illetve ahonnan sertéstermékek kerülnek kiszállításra a gazdaságból; Kisüzemi kereskedelmi gazdaság: kisgazdaság (<100 sertés), amely sertéseket értékesít és küld vágóhídra, illetve ahonnan sertéstermékek kerülnek kiszállításra a gazdaságból; Kisüzemi nem kereskedelmi gazdaság: olyan kisgazdaság, amely csak saját fogyasztásra hizlal sertéseket, és amelyből sem sertés, sem sertéstermék nem kerül kiszállításra; Szabadtartásos gazdaság: olyan gazdaság, amely a sertéseket ideiglenes vagy állandó jelleggel a szabadban tartja. 16. Az IH számolt be arról a csoportnak, hogy miként zajlott a sertéstartó gazdaságok összeírása, amikor a betegség 2016 decemberében bekövetkezett ukrajnai kitörése után megtörtént a MKT létrehozása. Az összeírás során a MKT valamennyi sertéstartó gazdaságát felkereste egy hatósági állatorvos a JKH képviseletében, vagy egy magánállatorvos. Az összeírással egyidejűleg egy ellenőrzőlista alapján minden gazdaságban felmérték a biológiai biztonsági intézkedéseket. Emellett szórólapok útján tájékoztatták a sertéstartókat az ASP jellemzőiről és a saját feladataikról, többek között a 9
gazdaságaikban végrehajtandó biológiai biztonsági megelőző intézkedésekről. Az összeírás 56 településen két hónapon át tartott. Az egész ország / MKT sertéstartó gazdaságainak száma Kategória Az egész ország sertéstartó gazdaságainak száma Nagyüzemi, kereskedelmi 870 2 Kisüzemi, kereskedelmi 6 691 17 Kisüzemi, nem kereskedelmi 30 299 667 A MKT sertéstartó gazdaságainak száma 17. Az egész országban elvégezték a sertéseket ideiglenes vagy állandó jelleggel a szabadban tartó gazdaságok összeírását is. E gazdaságok tulajdonosait arra kötelezték, hogy kerüljék a vaddisznókkal való érintkezés minden lehetőségét. Az egész ország / MKT szabadtartásos gazdaságainak száma Kategória Az egész ország szabadtartásos gazdaságainak száma A MKT szabadtartásos gazdaságainak száma nagyüzemi, kereskedelmi 35 0 kisüzemi, kereskedelmi 62 0 kisüzemi, nem kereskedelmi 23 0 18. A sertéstartó gazdaságokra vonatkozó fő biológiai biztonsági követelményeket a nemzeti jogszabályok (41/1997. számú FM rendelet) rögzítik, pl. a nagyüzemi gazdaság körülkerítése, fertőtlenítés a belépési pontokon, a járművek és személyek mozgásának ellenőrzése, az egyéb sertésekkel és vaddisznókkal való közvetlen vagy közvetett érintkezés megelőzése stb. 19. A MKT esetében az országos főállatorvosi határozat rögzítette az aktuális ASPstratégiával összhangban lévő egyedi intézkedéseket: pl. a sertések szabadtartásának tilalma; az elhullott sertések ártalmatlanítása állati hulladékfeldolgozó üzemben; a friss fű vagy szemestakarmányok etetésének, illetve az alomszalma használatának ellenőrzése stb. a sertéseknél. 20. A sertéstartó gazdaságokat az éves kockázati monitoring program alapján rendszeresen szemlézik. A program a helyi szintű kockázatértékelést veszi figyelembe: pl. 2017-ben 200 gazdaság, ezen belül 100 sertéstartó gazdaság szemléjét írták elő a MKT helye szerinti megyében. 21. A csoport egy nagyüzemi kereskedelmi gazdaságot és három kisüzemi nem kereskedelmi gazdaságot keresett fel, és általános megjegyzése szerint a biológiai biztonság kielégítő 10
volt. A nagyüzemi kereskedelmi gazdaság szemléje a 2017. évi monitoring program keretén belül történt egy ellenőrzőlista alapján. Az igen tág hatókörű szemle többek között a biológiai biztonság és a sertések egészségi állapotának az ellenőrzéseit foglalta magában. A jelentéstételi és nyomonkövetési eljárások megfelelően lezajlottak. A megelőző intézkedésekre vonatkozó következtetések 22. A vaddisznóállomány fokozatos csökkentését célzó, nemrégiben kiadott és végrehajtott jogi intézkedések a vaddisznók egyedszámának enyhe csökkenését eredményezték. A magas kockázatú területen további célzott intézkedések történtek a vaddisznóállomány további csökkentése érdekében. 23. A magas kockázatú területen bár az EU keleti része számára készült aktuális ASPstratégiával összhangban egyedi megelőző (biológiai biztonsági) intézkedések léptek hatályba 2017. január végén az illetékes hatóság eddig nem végezte el a vadászterületek hatósági ellenőrzését az intézkedések helyes végrehajtásának ellenőrzése érdekében. Néhány tevékenység, pl. a kutyákkal hajtott vadászat és az elhullott állatok mozgatása a vizsgálati eredmények elkészülte előtt még mindig engedélyezett a területen, ez pedig fokozza a betegség ellenőrizetlen terjedésének a kockázatát abban az esetben, ha a vaddisznóban afrikai sertéspestist állapítanak meg. 24. A nemzeti jogszabályok tartalmazzák a sertéstartó gazdaságokra vonatkozó fő biológiai biztonsági követelményeket, és ezek a magas kockázatú területet illetően megerősítésre kerültek. A sertéstartó gazdaságokat az éves kockázati monitoring program alapján rendszeresen szemlézik. A házisertésnél tehát fokozatosan csökken a betegség sertéstartó gazdaságokba történő behurcolásának és a fertőzés gazdaságokban való elterjedésének a valószínűsége. 5.2. KORAI ÉSZLELÉS Jogi követelmények A 2002/60/EK irányelv 4., 14., 15. és 18. cikke, a Bizottság 2003/422/EK határozata; a 882/2004/EK rendelet 4 10. és 12. cikke; a jóváhagyott nemzeti program (az EU keleti része számára készült ASP-stratégia alapján (SANTE/7113/2015-Rev 4 3 )) Megállapítások 5.2.1. Képzési és figyelemfelhívó programok 25. Az IH többek között az alábbi intézkedésekkel próbálta felhívni az érdekeltek figyelmét az ASP-re: Szórólapok útján tájékoztatták a sertéstartókat az ASP jellemzőiről és a saját feladataikról, többek között a gazdaságaikban végrehajtandó biológiai biztonsági 3 Aktuális változat: SANTE/7113/2015-Rev 7 (2017/6/8). 11
megelőző intézkedésekről. A sertéstartókat a hatósági állatorvosok és a magánállatorvosok is rendszeresen tájékoztatják szakmai szervezeteken, országos vagy helyi médián stb. keresztül. A vadászok figyelmének felhívása folyamatosan történik különböző csatornákon keresztül: pl. közéjük tartoznak a vadászati érdekképviseletek (országos/megyei vadászkamara, országos vadgazdálkodási tanács), vadszakértők, tisztviselők (tájegységi fővadász, vadászati hatóság stb.), különböző országos vagy helyi képzések és konferenciák, vadászati magazinok, TV stb. Az ellenőrzés során a csoport szórólapokról, képzési prezentációkról, újságcikkekről és jelenléti ívekről kapott másolatokat. Az ASP információk a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) weboldalán is megtalálhatók. 26. Az IH munkatársak rendszeres ASP képzéseken vettek részt. Közülük egyesek nemzetközi ASP értekezleteken is részt vettek. 5.2.2. A vaddisznók felügyelete 27. 2015 és 2016 során bár a felügyeleti program Magyarország egész területére kiterjedt főleg az Ukrajnához való közelsége miatt három keleti megye (lásd az alábbi térképet) jelentett magasabb kockázatú területet az ASP behurcolása miatt. A nemzeti programok tekintetében e területen az ASP ellenőrzése és felügyelete intenzívebb felügyeleti programot igényelt, mint az ország többi területén. 12
Magyarország térképe: 19 megye; Ukrajna közelsége miatt 3 megye nagyobb kockázatot jelent 28. Amint arról korábban már esett szó, az ASP felügyelet szempontjából Magyarország három területre (MKT, KKT és AKT) van felosztva. Az IH elismerte, hogy még nem végezték el a CVET által az MKT jelenlegi kijelölésének alátámasztására 2016 júniusában kért külön kockázatértékelést. 29. A Bizottság szolgálatai által jóváhagyott 2015., 2016. és 2017. évi programok passzív és aktív felügyeletet egyaránt tartalmaznak. A 2017. évi felügyeleti programot 2016 novemberében frissítették a CVET csoport ajánlásainak megjelenítése érdekében. Passzív ellenőrzés 30. A jelenlegi ASP ellenőrzési és felügyeleti program előírása szerint a Magyarország egész területén elhullva talált vagy rendellenes viselkedés miatt kilőtt valamennyi vaddisznóból mintát kell venni és laboratóriumi elemzést kell végezni. A minták elemzése polimeráz láncreakció (PCR), a pozitív vagy kétes eredmények megerősítése pedig vírusizoláció (haemadszorpciós vizsgálat) útján történik. 31. Az IH Magyarország egész területén ösztönzi az elhullva talált vaddisznók bejelentését minden elhullva talált vaddisznó után 50 euró jár és a szakképzett mintavevők által végzett mintavételt ezért a tevékenységért 33 euró jár. 32. Emellett a MKT esetében végzett passzív felügyelet megerősítése érdekében az országos főállatorvosi határozatba az alábbi egyedi intézkedések kerültek be: Az elhullott vaddisznók kötelező és szisztematikus felkutatása minden vadászterületen. Minden elhullva talált vaddisznó kötelező írásos bejelentése a megtalálástól számított 24 órán belül. 13
Az IH által kijelölt állatorvosok/más szakképzett személyek kötelesek mintát venni minden bejelentett, elhullva talált vaddisznóból. 33. Az egyik felkeresett vadászterületen a csoport látta az elhullott vaddisznók már lezajlott, illetve folyamatban lévő keresését. Emellett szakképzett mintavevők segítségével mintavételek is történtek. 34. Az ASP érdemi passzív felügyeletéhez és korai észleléséhez az szükséges, hogy az adott területen elhullva talált és mintavételezett vaddisznók minimális egyedszáma körülbelül 1%-a legyen a veszélyeztetett vaddisznóállomány egyedszámának. A vaddisznók becsült egyedszáma (2015-ben 16 836, 2016-ban 16 382) alapján tehát a 2015/2016-os és 2016/2017-es vadászati idény során a KKT esetében mintavételezett vaddisznók minimális egyedszáma körülbelül 165 kellett volna, hogy legyen. Az ASP miatt mintavételezett vaddisznók egyedszáma azonban elmaradt a célértéktől, hiszen 2015-ben, illetve 2016-ban Magyarország egész területén csupán 33, illetve 64 elhullva talált vaddisznóból vettek mintát. 35. A 2017/2018-as vadászati idény első hat hónapjában (2017. augusztus 31-ig) az elhullva talált vaddisznók mintavételezése továbbra is alacsony szintet mutat, hiszen az ASP miatt mintavételezett vaddisznók egyedszáma csupán 72 volt az egész országban, ideértve az MKT 13 egyedét. 36. A csoport megjegyzése szerint a 2015/2016-os, illetve 2016/2017-es vadászati idény végén nagyszámú (2 432, illetve 2 036) elhullva talált vaddisznót jelentettek be a vadászati hatóságnál, de ezek közül csak kevés egyednél végeztek ASP miatti mintavételt (lásd a fenti 34. pontot). Az IH semmilyen módon nem vizsgálta meg az említett adatok és a vizsgálati eredmények közötti korrelációt. E megállapítások (34., 35. és 36.) nem teljesítik az ASP korai észlelésére vonatkozóan az ASP-stratégiában megfogalmazott célkitűzéseket. Aktív felügyelet 37. Az aktív felügyelet stratégiája az egyenként 700 vaddisznóból álló elméleti mintavételi egységeken alapul. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a mintavételi egységek számához 700-zal kell elosztani az adott megye teljes vaddisznóállományának az egyedszámát. Minden mintavételi egységnél kötelező bizonyos számú mintát begyűjteni, majd ASP antigénre és ASP ellenanyagokra megvizsgálni. A KKT három megyéje esetében nagyobb mintaszámra van szükség az egy pozitív vaddisznót jelentő észlelési határ eléréséhez, ha 5%-os prevalenciához 95%-os konfidenciahatár társul. Az AKT megyéi esetében kisebb mintaszámra van szükség az egy pozitív vaddisznót jelentő észlelési határ eléréséhez, ha 10%-os prevalenciához 95%-os konfidenciahatár társul. 38. A 2015/2016-os, illetve 2016/2017-es vadászati idényt tekintve 8 546, illetve 8 949 PCR vizsgálat, továbbá 8 082, illetve 8 877 ELISA vizsgálat történt a vaddisznó mintákból, így mindkét évben sikerült elérni a becsült célokat. 14
39. Az országos főállatorvosi határozat szerint a MKT esetében minden kilőtt vaddisznónál ASP mintavételt és vizsgálatot (PCR alvadt vérmintán) kell végezni. Emellett a vaddisznók hasított teste (vagy annak bármely része) a laboratóriumi eredmények elkészülte előtt nem értékesíthető vagy használható fel. 5.2.3. A sertéstartó gazdaságok felügyelete 40. Az IH passzív ASP felügyeletet végez a házisertés-állományban. A meglévő országos intézkedések értelmében kötelező bejelenteni az ASP-gyanús eseteket, ideértve a más tagállamból történt továbbítást követően elhullva talált házisertéseket. Az IH előírta továbbá, hogy Magyarország egész területéről nagyobb számú mintát kell beküldeni a laboratóriumba az egyéb okok miatt elhullott házisertésekből. 41. Az országos főállatorvosi határozatban további intézkedések is megjelentek: Magyarország egész területére nézve o A sertéstulajdonosok kötelesek az észleléstől számított 24 órán belül minden ASP-gyanús esetet, valamint elhullott vagy beteg sertést (akár ASP gyanúja nélkül is) bejelenteni a magán-állatorvosnak. o Ha a magán-állatorvos nem tudja kizárni az ASP gyanúját, köteles jelenteni a betegség gyanúját a Járás felé, amely elvégzi a vizsgálatokat, majd megerősített gyanú esetén elrendeli a gazdaságban a mozgás hatósági korlátozását és megkezdi a laboratóriumi vizsgálathoz szükséges minták vételét. o Ha az elhullott sertések vizsgálata nem jelzi az ASP gyanúját, ASP vizsgálati mintát kell venni olyan esetekben, amikor: a sertések elhullása klinikai tünetek nélkül, hirtelen történt; vagy 3 napos kezelés után a sertések 40 C feletti lázat mutattak; vagy a sertések 40 C feletti lázat mutattak és elhullottak a kezelés során. o Nagyüzemi gazdaságokban a sertéstulajdonosok és a magán-állatorvos kötelessége a Járás felé bejelenteni a megnövekedett mortalitást, ha az malacoknál 20%, választási malacoknál 10%, hízó- vagy tenyészsertéseknél pedig 5% feletti. Emellett a MKT esetében: o Az elhullás feltételezett okától függetlenül az összes (kisüzemi vagy nagyüzemi) gazdaságból származó összes házisertésnél mintavételt és vizsgálatot kell végezni az ASP kizárására. o A bejelentett összes elhullott házisertésből a MKH által kijelölt magánállatorvosnak kell mintát vennie. E tevékenységért a magán-állatorvos 12 eurót kap. o Az összes elhullott házisertés ártalmatlanítását állati hulladékfeldolgozó üzemben kell végezni (ennek szervezése a MKH, végrehajtása a sertéstulajdonos feladata). 15
42. A felkeresett megyében a csoport két nyilvántartott ASP-gyanús esetről tett megjegyzést. Az uniós követelményekkel összhangban az IH megfelelő intézkedéseket foganatosított, ideértve a mozgási korlátozásokat, a mintavételt és a laboratóriumi vizsgálatot, valamint a mozgási korlátozások feloldását. 43. A csoport megjegyezte, hogy a MKT esetében 2017. január és július között csupán 17 PCR vizsgálat történt elhullott házisertéseken. Ez nagyon alacsony szám az ezen időszak során a MKT esetében elhullott sertések becsült egyedszámához képest; pl. a MKT egyik, a csoport által felkeresett nagyüzemi gazdaságának nyilvántartása az előző négy hétre vonatkozóan több mint 30 olyan elhullott sertést tartalmazott, amelyeknél nem történt ASP mintavétel. A záróértekezleten az IH arról tájékoztatta a csoportot, hogy ez a követelmény normál esetben csak a kisüzemi gazdaságokat érinti; következésképpen az országos főállatorvosi határozat ennek megfelelően kerül módosításra a nagyüzemi gazdaságok passzív felügyelete kapcsán. Ez nem teljesíti az ASP korai észlelésére vonatkozóan az ASP-stratégiában megfogalmazott célkitűzést. 5.2.4. Laboratóriumi vizsgálatok 44. Jelenleg valamennyi ASP vizsgálatot a budapesti nemzeti referencialaboratóriumban (NRL) végeznek. 45. A CVET csoport ajánlásait követően az uniós társfinanszírozású 2017. évi program során már nem történik mintavétel az elejtett vaddisznók mandulájából. A PCR-vizsgálatot kizárólag alvadt vérmintákból végzik 4. Emellett a fertőzött országok tapasztalatai alapján addig nem kerül sor szerológiai (ELISA ellenanyag) vizsgálatra, amíg nem történik változás a járványügyi helyzetben. 46. A csoport a következőket jegyezte meg: Az EURL 2015., 2016. és 2017. évre vonatkozó laboratóriumok közötti ASP vizsgálatai a budapesti NRL által vett helyszíni mintákban lévő ASP ellenanyagok és ASF vírusok kimutatására alkalmas elemzési rendszereket mutattak ki. A vaddisznó közelmúltbeli aktív ASP felügyeletét az eredmények gyors bejelentése miatt nagyon rövid átfutási idő jellemezte; ezzel szemben a vaddisznó passzív felügyeletének közelmúltbeli eredményeit 12 napnál hosszabb bejelentési idő jellemezte. A laboratórium kifejtette a csoportnak, hogy a hosszú átfutási időt az egyéb betegségekre vonatkozó további vizsgálatok okozták, míg a pozitív eredményre vonatkozó információt azonnal továbbítják az IH felé. A laboratórium megerősítette a csoportnak, hogy ezt az eltérést azonnal orvosolni fogják. Egy nem meggyőző ASP vizsgálati eredmény kapcsán a laboratórium további három hagyományos PCR vizsgálatot és egy vírusizolációs vizsgálatot végzett, de mindegyik negatív eredményt adott; 4 A jelentéstervezethez fűzött megjegyzésében az illetékes hatóság megállapította a következőket: a vaddisznók mandulájának mintavételezése még nem zárult le, de az elejtett vaddisznók ASP-re irányuló virológiai vizsgálatát már nem a mandulán, hanem alapvetően a vérmintákon végzik. 16
A NRL egy a hét minden napján működő napi futárszolgálatot hozott létre kizárólag az ASP mintákhoz. A korai észlelésre vonatkozó következtetések 47. Az illetékes hatóság felhívta az állatorvosok, vadászok, sertéstulajdonosok és önkormányzatok figyelmét az afrikai sertéspestis megelőzésére és korai észlelésére. 48. 2017 eleje óta enyhe javulás tapasztalható a vaddisznó passzív ASP felügyeletét illetően, különösen a magas kockázatú területen. A vaddisznónál a teljes magyarországi területen jelenleg végzett passzív felügyelet azonban, a házisertés-állomány passzív felügyeletének hiányosságaival párosulva, nem jelent biztosítékot az ASP korai észlelésére az ASP esetleges behurcolását követően. 5.3. ASP VÉSZHELYZETI KÉSZENLÉT Jogi követelmények A 2002/60 irányelv 4., 5., 8., 21., 22. cikke és VI. melléklete, a 2003/422 határozat és a 92/119 irányelv Megállapítások 5.3.1. Nemzeti terv és működési kézikönyv 49. Az illetékes hatóság rendelkezik a 2002/60/EK irányelv 21. cikke szerinti ASP vészhelyzeti tervvel (1.1 változat, 2013. szeptember 30.) és a 2002/60/EK irányelv VI. mellékletének e) pontja szerinti ASP útmutató kézikönyvvel. Az IH megerősítette, hogy e dokumentumok utolsó frissítése 2014 februárjában történt. 50. Mindegyik MKH köteles a nemzeti terv alapján elkészíteni és végrehajtani egy megyei szintű vészhelyzeti tervet. Az IH megerősítette, hogy nincs kapacitásuk megyei szinten ellenőrizni a vészhelyzeti tervek végrehajtását. A csoport által felkeresett egyik MKH egy helyi ASP vészhelyzeti tervvel rendelkezett. A tervben szerepelt pl. a feladatok elvégzésére rendelkezésre álló személyek neve, de hiányoztak belőle bizonyos gyakorlati vonatkozások pl. az állatok elkábítási és leölési útmutatójának hivatkozása és a leölési arányok jelzése. 51. Magyarországon két fő (állami tulajdonú) állati hulladékfeldolgozó üzem működik; az IH megerősítette, hogy egy betegség kiürítést igénylő kitörése esetén utasítani tudja e létesítményeket a tetemek fogadására. Az IH adatokkal bizonyította, hogy a két létesítmény rendelkezik a vészhelyzetek kezeléséhez szükséges tartalékkapacitással, és hogy a többi tagállamból származó állati melléktermékek szállításának felfüggesztésével további kapacitás teremthető. 17
52. Az illetékes hatóságok megerősítették, hogy az állatok nemzeti adatbázisa a nyilvántartott sertéstartó gazdaságokra vonatkozóan nem tartalmazza a 2000/678/EK bizottsági határozat 1. cikke (1) bekezdésének d) pontjában előírt földrajzi koordinátákat. 53. Emellett az adatbázisban nincs olyan adatmező, ahová az illetékes hatóság bejegyezheti az egészségügyi információkat (pl. a mozgás korlátozását), ami nem felel meg a 2000/678/EK bizottsági határozat 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjában foglaltaknak. Következésképpen az adatbázis nem használható fel az ASP miatti mozgási korlátozások végrehajtásához és ellenőrzéséhez. Az IH jelezte, hogy már folyik az adatbázis 2019-ben befejeződő frissítése, amelynek során felszámolásra kerülnek majd a jelzett hiányosságok. 54. A tenyészsertések azonosítása jeladó és egy egyedi azonosító számmal ellátott füljelző útján történik. A hízósertések azonosítása egy egyedi azonosító számmal ellátott füljelző vagy a gazdaság számával ellátott, a sertések lapockáján található jelzés útján történik (a 100-nál több sertést tartó gazdaságokban). 55. A nemzeti szabályok értelmében a nyilvántartott állattartók között mozgatott sertéseket egy magán-állatorvos által kiállított egészségügyi igazolásnak és egy szállítási okmánynak kell kísérnie. Valamennyi mozgást az eseménytől számított 7 napon belül közölni kell az állatok országos adatbázisa felé. Ez meghaladja az uniós követelményeket. 56. A felkeresett összes gazdaság naprakész nyilvántartást vezetett a mozgásokról (a gazdaságba bekerülő és onnan kikerülő állatok száma), feltüntetve a származási, illetve rendeltetési helyet és a mozgás időpontját, a 2008/71/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének előírása szerint. Járvány kitörése esetén ez biztosítaná az állatok egyes tételeinek a nyomonkövetését. 57. Az egyik felkeresett nagyüzemi sertéstartó gazdaságban az állatok azonosítás nélkül mozogtak ugyanazon tulajdonos 4 gazdasága között (legfeljebb 30 km-es távolságra). Ez az IH által engedélyezett gyakorlat nem felel meg a 2008/71/EGK irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében foglalt előírásnak. 58. A védőkörzet és a megfigyelési körzet létrehozása kapcsolattartást tesz szükségessé a megyei és a központi állategészségügyi hatóságok között. Megerősített kitörés esetén az IH a megye által adott helymeghatározó adatokkal lekérdezést végez a földrajzi információs rendszerből, hogy meghatározza az adott körzetekbe eső településeket. Ezután a JKH manuálisan határozza meg a körzetekbe eső gazdaságokat. Az IH megerősítette, hogy ez a művelet napokat vehet igénybe. Az IH tájékoztatta az ellenőrzési csoportot, hogy egy jelenleg zajló, 2019-ben befejeződő projekt feladata összekapcsolni az állategészségügyi adatbázist a földrajzi információs rendszerrel. 18
5.3.2. Szimulációs gyakorlatok 59. A legutóbbi ASP szimulációs gyakorlatra 2015-ben került sor egy megyében. Az ellenőrzés idején a központi illetékes hatóság számára nem volt elérhető a gyakorlat végeredménye. A vészhelyzeti készenlétre vonatkozó következtetések 60. Járvány kitörése esetén a tartalék feldolgozó kapacitással Magyarország meg tudná oldani a kiürítést. Megerősített ASP esetén azonban az adatbázis korlátai miatt a sertések összeírása elhúzódik, és fokozott erőforrásokat igényel a korlátozás alá vont területeken lévő gazdaságok meghatározása. Emellett a központi illetékes hatóság nem ellenőrzi a megfelelő megyei vészhelyzeti tervek meglétét. Járvány kitörése esetén ez késleltetheti a betegség elszigetelését. 5.4. ELLENŐRZÉS, FELÜGYELET ÉS SZAKÉRTŐI CSOPORT Jogi követelmények A 882/2004 rendelet 4. és 8. cikke; A 2002/60/EK irányelv (15., 16. és 22. cikk, VI. melléklet) Megállapítások 5.4.1. Közvetlen vezetés által gyakorolt felügyelet 61. A NÉBIH szervezetén belül az Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság Járványvédelmi Osztálya végzi az ASP felügyeleti program helyes végrehajtásának központi szintű felügyeletét és készíti az összes jelentést a Bizottság szolgálatai számára. Megyei szinten a MKH feladata a járási szinten végzett monitoring tevékenységek szervezése és ellenőrzése. Emellett az Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság tájékoztatja az Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságot az elvégzett ASP elemzések/vizsgálatok állásáról. 62. 2016. január 1-jétől a NÉBIH ágazati igazgatóságai által végzett szakmai ellenőrzések szervezését és felügyeletét a Miniszterelnökség látja el. Ezek az ellenőrzések vizsgálják a vertikális uniós jogszabályoknak való megfelelést a különböző (központi, regionális és helyi szintű) illetékes hatóságok és az ágazatok részéről. A Miniszterelnökség éves ellenőrzési tervet ad ki a MKH számára, a 66/2015. számú kormányrendeletben foglaltak szerint. 63. A felkeresett Megyében a csoport megjegyezte, hogy nem történik meg az adatok rendszeres keresztellenőrzése a felügyeleti program helyes végrehajtásának megállapítása céljából: pl. a vadászati felügyeletnél bejelentett, elhullva talált vaddisznók egyedszáma (passzív felügyelet) és a laboratórium által elvégzett PCR vizsgálatok száma közötti korreláció; a MKT esetében elhullva talált vaddisznók egyedszáma és az elvégzett 19
vizsgálatok száma közötti korreláció; az elejtett vaddisznók egyedszáma (aktív felügyelet) és az elvégzett PCR vizsgálatok száma közötti korreláció stb. 5.4.2. Belső ellenőrzések 64. A NÉBIH szervezetén belül a Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság Felügyeleti Csoportja felel a 882/2004/EK rendelettel összhangban végzett belső ellenőrzésekért. A Felügyeleti Csoport 2013 óta az EN ISO 9001:2008 alapján működik. Jelenleg zajlik az ISO 9001:2015 szabványra való átállás folyamata. A minőségirányítási rendszer hatóköre az élelmiszerláncot irányító hatóságok és egyéb szervek, valamint a mezőgazdasági igazgatási szervek ellenőrzése. A Felügyeleti Csoport egy csoportvezetőből és öt egyetemi végzettségű ellenőrből áll, akik külön államigazgatási képzésben részesültek. A minőségügyi kézikönyv szerint minden évben elkészül, majd a NÉBIH elnökének jóváhagyása után kiadásra kerül az ellenőrzési terv. E belső ellenőrzések vizsgálják a 882/2004/EK rendelet követelményeinek való megfelelést, valamint a tervezett megoldások alkalmasságát és hatékony végrehajtását a különböző (központi, regionális és helyi szintű) illetékes hatóságok és az ágazatok részéről. 65. Az ASP kapcsán az IH arról tájékoztatta a csoportot, hogy még nem történt belső ellenőrzés. 5.4.3. A szakértői csoport által végzett értékelés(ek) 66. Az ASP szakértői csoport összetételét, felépítését és illetékességét a nemzeti ASP vészhelyzeti terv határozza meg. E csoport már régóta ad tanácsokat az ASP vonatkozásában. 67. Az ASP szakértői csoport 2016. szeptember 28-án tartott ülésén tett ütemterv-javaslatot az IH felé. Az ülésen az alábbi témákat vitatták meg és érintették: ASP figyelemfelhívó programok állatorvosok, vadászok és sertéstulajdonosok számára, pl. állatorvosi iránymutatás ASP-gyanú esetére, ASP információk sertéstulajdonosoknak stb. Ösztönzők a vaddisznók passzív felügyeletének erősítésére: pl. ösztönzők az elhullott vaddisznók felkutatására és mintavételezésére, az elhullva talált vaddisznók elföldelésére stb. Az EU keleti része számára készült ASP-stratégiában szereplő egyes rendelkezéseknek megfelelő biológiai biztonsági intézkedések kerültek jóváhagyásra, pl. a felnőtt és a fiatalabb nőivarú vaddisznó egyedek célirányos vadászata, a tartós etetés tilalma, a csalik kihelyezésese, a szabadtartásos gazdaságok követelményei stb. A vaddisznóállomány felügyelete: pl. a vaddisznók aktív felügyeletét mindaddig fenn kell tartani, amíg a passzív felügyelet keretén belül vizsgált vaddisznók egyedszáma el nem éri a vaddisznóállomány becsült egyedszámának körülbelül 1%- 20
át, PCR vizsgálatok mandula helyett alvadt vérmintákból, a vaddisznó minták szerológiai (ELISA ellenanyag) vizsgálatának beszüntetése stb. A házisertés-állomány felügyelete: pl. ösztönzők a házisertés mintavételezésére, a konkrét kockázati területen elhullott összes házisertés mintavételezésére és vizsgálatára stb. 68. A betegség 2016 decemberében bekövetkezett ukrajnai kitörése után a szakértői csoport ülésén megvitatott intézkedések többsége bekerült az országos főállatorvosi határozatba. A szakértői csoport azonban még nem ellenőrizte a betegség megelőzése és korai észlelése céljából elfogadott intézkedések hatékonyságát a MKT esetében. Következtetések az ellenőrzés, felügyelet és szakértői csoport vonatkozásában 69. Bár léteznek különböző szintű általános felügyeleti eljárások, nem történik meg az adatok rendszeres keresztellenőrzése a felügyeleti program helyes végrehajtásának megállapítása céljából. Az ASP kapcsán még nem történt belső ellenőrzés. 70. Bár már felállítottak egy ASP szakértői csoportot, és az működik is, a szakértői csoport még nem ellenőrizte a betegség megelőzése és korai észlelése céljából elfogadott intézkedések hatékonyságát a magas kockázatú területen. 21
6. ÖSSZEFOGLALÓ KÖVETKEZTETÉSEK Nemrégiben került sor a vaddisznóállomány fokozatos csökkentését célzó jogi intézkedések országos szintű kiadására és a magas kockázatú területen történő megerősítésére. Az illetékes hatóság felhívta az állatorvosok, vadászok, sertéstulajdonosok és önkormányzatok figyelmét az afrikai sertéspestis megelőzésére és korai észlelésére. Az illetékes hatóság eddig nem végezte el a magas kockázatú területen a vadászterületek hatósági ellenőrzését az év eleje óta hatályos egyedi biológiai biztonsági megelőző intézkedések helyes végrehajtásának megállapítása céljából. Emellett a területen még mindig engedélyezett a kutyákkal hajtott vadászat és az elhullott állatok mozgatása a vizsgálati eredmények elkészülte előtt, ez pedig fokozza a betegség ellenőrizetlen terjedésének a kockázatát abban az esetben, ha a vaddisznóban afrikai sertéspestist állapítanak meg. A megfelelő biológiai biztonsági intézkedéseknek és a sertéstartó gazdaságok rendszeres ellenőrzésének köszönhetően a házisertésnél fokozatosan csökken a betegség behurcolásának és a fertőzés elterjedésének a valószínűsége. Az ASP vaddisznónál végzett passzív felügyeletének 2017-ben elért enyhe javulása ellenére a vaddisznónál a teljes magyarországi területen jelenleg végzett passzív felügyelet, a házisertés-állomány passzív felügyeletének hiányosságaival párosulva, nem jelent biztosítékot az ASP korai észlelésére a betegség esetleges behurcolását követően. Járvány kitörése esetén a tartalék feldolgozó kapacitással Magyarország meg tudná oldani a kiürítést. Járványhelyzetben azonban késleltetheti a betegség megfékezését a sertések időigényes összeírása, valamint a megyei vészhelyzeti tervek központi illetékes hatóság általi felügyeletének a hiánya. Bár léteznek általános felügyeleti eljárások, nem történik meg az adatok rendszeres keresztellenőrzése a felügyeleti program helyes végrehajtásának megállapítása céljából. 7. ZÁRÓÉRTEKEZLET A központi illetékes hatóság részvételével 2017. szeptember 8-án megtartott záróértekezleten az ellenőrzési csoport bemutatta az illetékes hatóságnak az ellenőrzés főbb megállapításait és előzetes következtetéseit. A záróértekezleten az illetékes hatóság néhány pontosítást eszközölt, de a megállapítások és előzetes következtetések kapcsán semmilyen komoly ellenvéleménynek nem adott hangot. 8. AJÁNLÁSOK Felkérjük az illetékes hatóságokat, hogy a jelentés kézhezvételétől számított 25 munkanapon belül küldjék meg az alábbi ajánlások kezelése érdekében foganatosított és tervezett intézkedések részleteit, ideértve a befejezési határidőket ( cselekvési terv ). 22