Tápanyagellátási módok hatásainak komplex értékelése a talaj-növény rendszerben zöldspárga (Asparagus officinalis L.) tartamkísérletben Erdős Zsuzsa tudományos segédmunkatárs
Az előadás vázlata A spárga növény rövid bemutatása A DE AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetben végzett zöldspárga kutatás ismertetése Vizsgálat évek időjárása Elvégzett vizsgálatok Eredmények ismertetése
A spárga növény bemutatása
Érdekességek a spárgáról Asparagos görög szóból ered a neve, melynek jelentése fiatal hajtás A spárga sípok 93-95%-a víz 100 gramm spárgába mindössze 20 kalória van jó fogyókúrás zöldség Kevés benne a cukor, összesen 2 gramm szénhidrát van benne Szárított porát fogfájás kezelésére is használták
Származása A spárga növény Európában és Ázsiában is őshonos. Mindkét kontinensen elsősorban a folyó- és tengerpartokon él. A spárgának, mint zöldségfélének az eredete mintegy 2500 évre vezethető vissza, amit impozáns festmények is bizonyítanak. Időszámítás előtt 400-ban Hippokratész, az ókori ismert orvos, mint gyógyító növényt említi. Az első írásos feljegyzések a rómaiaktól származnak. Cato római polgár és író időszámítás előtt 150-ben először ad útmutatást a spárgatermesztéshez. Hieronymus egy dél-német plébános és orvos 1539-ben a spárgát a gyógynövények közé sorolta. Németországban a XVIII. században már rendszeres volt a halványított spárga termesztése. Ezt igazolják az írásos emlékek, amelyek szerint a spárgát Dél-Németországban már 1750 körül nagyobb mennyiségben termesztették. Az első spárgakonzerv gyártása 1852-ben került sor.
Hazai termesztés története I. A spárga magyarországi termesztéséről Lippay János 1664-ben megjelent Posoni Kert című könyvben írt: Spárga, igen kiűzi a vizelletet. Ha ennek gyökerét a fájó fogra teszik, megállíttya a fájdalmat. Sőt ha megszárazttyák, porrá törik, és azt a port a fognak üregében teszik, fájdalom nélkűl, mind gyökeresttűl kivonnya. Ha borba meg főzik, és megisszák, megronttya az ember veséjében a követ. Aki olajjal elegyített megtört spárgával megkeni magát, azt a méhek meg nem csípik. De mindezek mellett nem csak a veseproblémákra orvosság, hanem a libidóra is hatással van.
Hazai termesztés története II. Magyarországon az üzemi méretű termesztés több mint 100 éve kezdődött. A spárga, területénél fogva, más zöldségnövényekhez viszonyítva, nem mondható jelentősnek, bár az utóbbi évtizedekben a telepítése a korábbi évekhez viszonyítva növekedett. A spárga Európa egyes országaiban és újabban Japánban, Honkongban, Szingapúrban is igen kedvelt, ezért kiváló exportnövény. Magyarországon a XX. század elejéig a spárga csak a főúri kertek növénye. Üzemi méretű termesztése 1920-as évekre tehető, vetésterülete mintegy 400 hektár volt. A második világháború alatt a spárgaültetvények nagy része kipusztult. Az 1950-es évek végén a jó piaci lehetőségek hatására a gazdaságok új területeket telepítettek. Termőterülete 1962-ben már elérte az 1180 hektárt és így jelentős mennyiségű halványított spárgaexportra volt lehetőség. Az ültetvények az évek során elöregedtek és 1981-re a terület 142 hektárra csökkent. Az 1990-es években ismét nagyobb területen telepítettek spárgát és becslések szerint 1994-ben vetésterülete már elérte a 250-300 hektárt.
Termőterület (ha) A világon Kína a legnagyobb spárga termesztő ország, ahol 1.390.276 hektáron folyik az intenzív termelés. Ez a világ spárgatermesztő területeinek a 90,87%-a. 35 000 A világ spárgatermesztő országainak termőterületi rangsora Kína nélkül (FAO adatok, 2016) 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0
Termésátlag (kg/ha) A világ spárgatermesztő országainak termésátlag szerinti rangsora (FAO adatok, 2016) 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0
Termőterület (ha) 680 700 687 820 1092 1163 1131 1080 1070 1262 1270 1289 1438 1404 1440 1485 1997 2 500 A spárga termőterülete Magyarországon 2000 és 2016 között ( KSH adatok) 2 000 1 500 1 000 500 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
Termésátlag (kg/ha) 2123,2 3750 3261,5 3154,6 3228,5 3895,1 3803,7 3855,7 5000 4576,4 4342,6 4003,2 5086,4 4884,2 5126 6219,1 6174,9 7 000 A spárga termésátlaga 2000 és 2016 között Magyarországon (KSH adatok) 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
Piaci átlagárak (Ft/kg) A spárga átlagos piaci árak alakulása 2000 és 2017 között Magyarországon (AKI PÁIR adatok alapján) 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Magyarországon a spárgatermesztés megyék szerinti területei aránya (KSH adatatok, 2014) Veszprém megye; 2 Győr-Moson-Sopron Pest megye; 3 megye; 2 Baranya megye; 62 Tolna megye; 33 Budapest; 3 Hajdú-Bihar megye; 70 Jász-Nagykun-Szolnok megye; 15 Szabolcs-Szatmár- Bereg megye; 20 Csongrád megye; 515 Békés megye; 31 Bács-Kiskun megye; 729
A DE AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetben végzett zöldspárga kutatások bemutatása
A DE AKIT Nyíregyházi Kutatóintézet spárgaültetvényének jellemzése Az ültetvény telepítése 2013. május 7-én történt 22 300 tőha -1 állománysűrűsséggel 180 cm-es sortávolság, 25 cm-es tőtávolságra Négyismétléses kísérlet, 36 m 2 -es parcellák Vitalim, Cumulus és Grolim hibrid Tápanyagutánpótlás kísérlet Grolim hibrid esetén (Kontroll, Istállótrágya, Komposzt, Műtrágya)
A spárga kísérleti helyszínének talajára vonatkozó legfontosabb paraméterek A kísérleti terület kezdeti talajvizsgálati eredményei alapján megállapítható, hogy a talaj kémhatása jellemzően savanyú. Bár a spárga a semleges kémhatású talajt kedveli inkább, de az enyhe savanyú kémhatás sem jelent számottevő korlátozó tényezőt a termesztés szempontjából. Az Arany-féle kötöttség 27, ami laza szerkezetű és könnyen művelhető textúrát jelent, mely megfelelő halványított spárga termesztésre. A humusztartalom alacsony, valamint a vizsgált rétegben a mésztartalom csak helyenként fordul elő. A nitrogén, az AL-oldható foszfortartalom és az AL-oldható káliumtartalom közepes ellátottságúnak ítélhető meg. Kutatási terület talajvizsgálati adatai (Nyíregyháza, 2016) AL-oldható Talajréteg CaCO ph (cm) (KCl) K 3 Humusz NO 3 +NO 2 A P (m/m) % (m/m%) (mgkg -1 ) 2 O 5 K 2 O (mgkg -1 ) (mgkg -1 ) 0-30 4,7 27 < 0,02 1,203 4,82 72,7 113
Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Január Február Március Április Május Csapadék (mm) Hőmérséklet ( C) Az időjárási paraméterek alakulása a 2016-2018. években 150 140 130 120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0-10 -20-30 28 21 14 7 0-7 2016 2017 2018 Havi csapadék 30 éves havi csapadék Hőmérséklet 30 éves átlag hőmérséklet
Talajhőmérséklet alakulása (Nyíregyháza, 2016-2018)
A spárga szedési időszak paramétereinek alakulása (Nyíregyháza, 2016-2018) Cumulus Vitalim Grolim 2016 2017 2018 2016 2017 2018 2016 2017 2018 Talajhőmérséklet elérte a 10 C-ot 2016.03.31 2017.03.28 2018.04.08 2016.03.31 2017.03.28 2018.04.08 2016.03.31 2017.03.28 2018.04.08 Első síp megjelenése 2016.04.03 2017.04.01 2018.04.17 2016.04.02 2017.04.02 2018.04.15 2016.04.08 2017.04.05 2018.04.18 Szedés kezdete 2016.04.08 2017.04.05 2018.04.18 2016.04.08 2017.04.05 2018.04.18 2016.04.08 2017.04.05 2018.04.18 Szedés vége 2016.05.09 2017.05.06 2018.05.20 2016.05.09 2017.05.06 2018.05.20 2016.05.09 2017.05.06 2018.05.20 Szedés időtartama 32 nap 32 nap 32 nap 32 nap 32 nap 32 nap 32 nap 32 nap 32 nap Parcellatermés (kg/parcella/szedési időszak) 11,95 15,16 22,41 16,92 23,56 25,64 8,85 10,96 15,03
A spárga szedési időszak paramétereinek alakulása (Nyíregyháza, 2017-2018) Grolim Kontroll Istállótrágya Komposzt Műtrágya 2017 2018 2017 2018 2017 2018 2017 2018 Talajhőmérséklet elérte a 10 C-ot 2017.03.28 2018.04.08 2017.03.28 2018.04.08 2017.03.28 2018.04.08 2017.03.28 2018.04.08 Első síp megjelenése 2017.04.05 2018.04.18 2017.04.05 2018.04.18 2017.04.05 2018.04.18 2017.04.05 2018.04.18 Szedés kezdete 2017.04.05 2018.04.18 2017.04.05 2018.04.18 2017.04.05 2018.04.18 2017.04.05 2018.04.18 Szedés vége 2017.05.06 2018.05.20 2017.05.06 2018.05.20 2017.05.06 2018.05.20 2017.05.06 2018.05.20 Szedés időtartama 32 nap 32 nap 32 nap 32 nap 32 nap 32 nap 32 nap 32 nap Parcellatermés (kg/parcella/szedési időszak) 9,83 10,77 10,87 11,22 11,5 12,24 12,78 13,12
Hibrid összehasonlító kísérlet (Nyíregyháza, 2016-2018) Hibrid Év Termés (kg/parcella) Magasság (cm) Hajtásszám (db) Hajtásátmérő (mm) 2016 16,92 208,71 11 12,63 Vitalim 2017 23,56 218,36 13 15,1 2018 25,64 (24,49) (5) (5,72) 2016 11,95 194,83 11 10,65 Cumulus 2017 15,16 207,03 13 12,5 2018 22,41 (31,44) (4) (5,26) 2016 8,85 171,16 11 13,05 Grolim 2017 10,96 180,27 13 18,52 2018 15,03 (21,65) (3) (6,16)
Tápanyagutánpótlási kísérlet (Nyíregyháza, 2017-2018) Hibrid Kezelés Év Termés (kg/parcella) Magasság (cm) Hajtásszám (db) Hajtásátmérő (mm) 2017 9,83 156,86 10 10,57 Kontroll 2018 10,77 (20,07) (2) (5,97) 2017 10,87 176,76 12 16,13 Istállótrágya 2018 11,22 (20,70) (3) (5,99 Grolim 2017 11,50 181,42 11 16,83 Komposzt 2018 12,24 (22,28) (4) (6,33) 2017 12,78 194,38 13 17,58 Műtrágya 2018 13,12 (23,21) (4) (6,63)
Hibrid Vitalim Cumulus Grolim Minőségi Év osztály 2016 2017 2018 I. osztály 89,0% 92,0% 92,0% II. osztály 8,0% 5,5% 5,5% Leves 3,0% 2,5% 2,5% I. osztály 87,0% 89,0% 89,0% II. osztály 9,3% 7,5% 8,3% Leves 3,8% 3,5% 2,8% I. osztály 85,0% 88,3% 89,3% II. osztály 10,5% 9,5% 8,3% Leves 4,5% 2,3% 2,5% Minőségi besorolás (Nyíregyháza, 2016-2018) Hibrid Grolim Kezelés Kontroll Istállótrágya Komposzt Műtrágya Minőségi Év osztály 2017 2018 I. osztály 88,3% 88,5% II. osztály 9,8% 9,0% Leves 2,0% 2,5% I. osztály 89,3% 89,3% II. osztály 8,3% 7,8% Leves 2,5% 3,0% I. osztály 90,3% 90,0% II. osztály 7,5% 7,5% Leves 2,3% 2,5% I. osztály 93,5% 94,0% II. osztály 4,0% 4,0% Leves 2,5% 2,0%
Beltartalmi vizsgálatok (Nyíregyháza, 2018) N% C% S % C/N P K Ca Mg Fe Mn Zn Cu B (m/m %) (m/m %) (m/m %) arány (mg/kg) (mg/kg) (mg/kg) (mg/kg) (mg/kg) (mg/kg) (mg/kg) (mg/kg) (mg/kg) Vitalim 5,85 44,72 0,61 7,65 8397,75 29023,50 3159,00 1656,75 162,75 32,23 65,63 17,80 28,15 Cumulus 6,01 45,75 0,62 7,62 9143,25 33112,25 3323,75 1741,50 187,25 36,18 63,50 12,30 36,05 Grolim 6,27 48,08 0,62 7,67 9792,00 33095,75 3878,25 1707,25 151,75 37,40 67,40 16,88 23,93 Kontroll 6,22 47,63 0,65 7,66 9660,75 31405,50 2921,25 1618,75 146,75 36,25 66,80 16,88 23,93 Istállótrágya 6,07 47,85 0,68 7,88 9069,00 33609,50 3533,00 1545,50 142,75 36,60 65,48 16,33 24,38 Komposzt 6,11 48,23 0,63 7,90 9852,75 32835,00 3605,50 1799,25 150,25 40,68 67,38 16,93 24,13 Műtrágya 6,03 48,41 0,66 8,03 9884,50 31763,50 3293,75 1746,00 141,75 37,55 66,18 16,53 25,35
Beltartalmi értékek statisztikai értékelése hibridek esetén (Nyíregyháza, 2018)
Beltartalmi értékek statisztikai értékelése tápanyagutánpótlási kísérlet esetén (Nyíregyháza, 2018)
Beltartalmi értékek statisztikai értékelése tápanyagutánpótlási kísérlet esetén (Nyíregyháza, 2018)
A léghőmérséklet alapján számított effektív hőösszeg alakulása spárga hibridenként Genotípus Bouwkamp és Mccully (1975) szerint* Blumenfield et al. (1961) alapján* 2016 2017 2016 2017 Cumulus 149,2 160,0 51,8 73,9 Vitalim 145,1 167,8 50,5 70,9 Grolim 199,4 200,3 88,0 103,0 * Léghőmérsékletekből számított effektív hőösszegek, a Bouwkamp esetén a hőküszöb 4,4 C, a másiknál 7,2 C
A talajhőmérséklet alapján számított effektív hőösszeg alakulása spárga hibridenként Genotípus Bouwkamp és Mccully (1975) szerint* Blumenfield et al. (1961) alapján* 2016 2017 2016 2017 Cumulus 61,5 66,5 17,2 26,3 Vitalim 55,1 73,2 13,6 30,3 Grolim 107,4 97,7 48,9 46,3 * Talajhőmérsékletekből számított effektív hőösszegek, a Bouwkamp esetén a hőküszöb 4,4 C, a másiknál 7,2 C
Az effektív hőösszeg számítás során megállapítottuk, hogy a vizsgált hibridek 4,4 C fejlődési hőküszöb feltételezése esetén Cumulus spárga hibrid esetén 149,2-160,0 C, Vitalim esetén 145,1-167,8 C és a Grolim hibridnél 199,4-200,3 C effektív hőösszeg elérésekor várható a sípok megjelenése. 7,2 C fejlődési hőköszöböt feltételezve Cumulus hibrid esetén 51,8-73,9 C, Vitalim esetén 50,5-70,9 C és a Grolim esetén 88,0-100,3 C hőösszeg esetén várható sípok megjelenése. A legjobb zöldspárga terméseredményt 2016-ban és 2017-ben is a Vitalim spárga hibrid esetén regisztráltuk, ezt követték a Cumulus és Grolim hibridek. A terméseredmények statisztikai vizsgálata során megállapítottam, hogy a Vitalim és Grolim hibridek terméseredménye között szignifikáns különbség mutatható ki. A Cumulus és a Grolim, valamint a Cumulus és Vitalim hibridek között statisztikailag igazolható különbséget nem tudtam kimutatni.
A kísérlet képekben
A kísérlet képekben
A kísérlet képekben
A kísérlet képekben
A kísérlet képekben
A kísérlet képekben
A kísérlet képekben
ÚJ NEMZETI KIVÁLÓSÁG PROGRAM Kutatásom a Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-17-3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!