Az évjárat hatása a különböző spárga (Asparagus officinalis L.) hibridek termésére és agronómiai paramétereire

Átírás

1 ErdősZs:Layout 1 2/17/15 12:19 PM Page 1 AGRÁRTuDoMÁNyI KözLEMéNyEK, 215/63. Az évjárat hatása a különböző spárga (Asparagus officinalis L.) hibridek termésére és agronómiai paramétereire Erdős Zsuzsa Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ, Nyíregyházi Kutatóintézet, Nyíregyháza erdoszs@agr.unideb.hu ÖSSZEFOGLALÁS Vizsgálataimat a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ Nyíregyházi Kutatóintézet 211-ben telepített 15 m 2 -es spárgaültetvényén végzem. Kutatásom során az ültetvényben különböző agronómiai paramétereket, a hajtásszám, a növénymagasság, és hajtásátmérő, valamint a terméseredményeket vizsgáltam. Az adatsorok feltétlen szükségesek ahhoz, hogy a különböző évjárathatások mellett is vizsgálni tudjam a há - rom spárga hibrid (Vitalim, Cumulus, Grolim) növekedési ütemét és fejlődését. Az előző évekhez képest a 214. év szokatlanul csapadékos és emellett meleg időjárás volt, melynek hatására az ültetvény kimagasló fejlődést produkált. A talajhőmérséklet korábbi, dinamikus emelkedésének köszönhetően, a szedést 214-ben egy hónappal korábban lehetett elkezdeni, mint 213-ban. Kulcsszavak: spárga, növénymagasság, hajtásvastagság, hajtásszám, termés, évjárat SUMMARY The experiments were performed in the University of Debrecen Centre fog Agricultural Research Institute of Nyíregyháza of 15 m 2 asparagus plantation in 211. We were determine the number of shoots, plant height, fold thickness and yield of asparagus hybrids. I observe in the effects of three different asparagus genotypes (Vitale, Cumulus, Grolim) growth and development of the data sets are required. Compared to previous years, the year 214 was also an unusually warm and rainy weather, which makes the plantation produced outstanding development. Effect of the early warming, this year the harvest was to begin one month then in 213. Keywords: asparagus, plant height, fold thickness, shoot number, harvest, cropyear BEVEZETÉS A spárga (Asparagus officinalis L.) zöldségként tör - té nő fogyasztása több mint 25 évvel ezelőtt indult el. Közép-Ázsiából és Európa tengerpartjairól szárma - zik, azonban hazánkban is megtalálható a vadon termő spárga a Duna-Tisza közi homokhátságokon, mely né - pies nevén nyúlárnyék. Az emberek életszínvonal növekedése, az egyre ja - vu ló termesztéstechnológiák és a globális kereske de - lem kialakulása következtében a spárga zöldségnövény kereslete is egyre inkább bővül. Napjainkban meg - közelítőleg a spárga potenciális fogyasztóinak száma világszerte 1,1 milliárd fő körül mozog. Igényes ke res - let révén pedig Nyugat- és Dél-Európában egyaránt a mi nőségi sípokért minden évszakban fizetőképes ke - res let alakul ki a piacon. Emiatt fontos szempont, hogy a terület adottságainak legmegfelelőbb hibrid kerüljön ki választásra, és korszerű trágyázás, öntözés és nö - vény védelem mellett egészséges és friss sípokat produ káljon az ültetvény (Kern, 28). Több spárgafaj termesztése terjedt el Európában, mint az Asparagus tenuifolius, vagy az A. maritimus, az A. acutifolius, vagy a legnagyobb területen termesz - tett A. officinalis (Cerne és Kacjan Marsic, 22). Délés Délkelet-Európában is gazdaságosan termeszthető, mivel a természeti erőforrások kiválóan alkalmasak (Markovic, 27). Magyarországon is elsősorban Aspa ragus officinalis-t termesztenek. Jelenleg meg köze - lí tőleg 11 ha spárgaültetvény található hazánkban. A területi eloszlás kifejezetten egyenlőtlen, mivel a spár - gának speciális termesztési igényei vannak. A termesz - tésre legalkalmasabb speciális termőkörzetek első sor - ban két megyére, Bács-Kiskun megyére (578 ha) és Csongrád megyére (4 ha) korlátozódnak, mely a termő terület 9%-át teszik ki. Azonban Magyarországon vannak még hasonló adottságú területek, melyek alkal - masak lehetnek spárga telepítésére. Hasonló homokos ter mőföldek vannak Szabolcs-Szatmár-Bereg me gyé - ben, ahol jelenleg a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint jelenleg mindösszesen 6 ha spárgaültetvény található. A spárga évelő növény, telepítéstől számítva 15 2 évig is képes teremni, azonban intenzív termesztés ese - tén ezen idő 1 12 évre korlátozódik. A gyökérzete rak tározó- és szívgyökerekből áll. Gyöktörzse sűrű gyö kerekből álló földbeli hajtás (rizoma), mely lehe - tő vé teszi a gond nélküli áttelelést. Ezen tároló gyökerek teszik lehetővé, hogy a spárga sípjai a gyökérrendszer teljes kimerülése nélkül gazdaságosan szedhető le hes - sen, így a termőterületnek mindig rendelkeznie meg - felelő mennyiségű tápanyaggal (Shelton és Lacy, 198; Robb, 1984; Haynes, 1987; Pressman et al., 1993; Drost, 1997, Wilson et al., 22; Fehér, 25). A spárga az egyik legkorábban szedhető zöldség - növény, mely szedési időszaka áprilistól júniusig tart, szedése a telepítéstől számított harmadik évben kezdhe tő. A koraiságával összefüggésben a spárga speciális igényei vonatkoznak mind a talajra, mint a csapadékra, mind pedig a fényre és a hőmérsékletre egyaránt. A szedés időszakában a hőoptimuma +19 C, azonban ±14 C-os még nem okoz visszafordíthatatlan károkat a sípokban. A növény jól bírja a szárazságot, de intenzív termesztés során fontos a gazdaságos termesztéshez a megfelelő és kiegyenlített vízellátás. A termesztéshez leg megfelelőbb talaj a laza szerkezetű homoktalaj, mely 53

2 ErdősZs:Layout 1 2/17/15 12:19 PM Page 2 AGRÁRTuDoMÁNyI KözLEMéNyEK, 215/63. mentes az évelő gyomoktól, a kövektől és vízzáró ré - te gektől, így biztosított a könnyebb szedés, amivel jobb minőségű és egyenesebb sípok szedhetőek. A talaj humusztartalma optimális esetben 1% és 5% között le - gyen. A vízellátás és a talaj mellett a már korábban em lített tápanyagellátás is nagyon fontos termesz tés - technológiai tényező. 1 tonna halványított spárga termés előállításához 3 kg N, 12 kg P 2 o 5, 36 kg K 2 o, 3,6 kg Mg, és 2,1 kg Ca tápanyag mennyiségre van szük ség. A nitrogénfelvétel a legdinamikusabb, mely április közepétől egészen június végéig is eltarthat. A fosz for és kálium felvétel ezzel szemben sokkal las - sabb, akár augusztus végéig is folyamatos lehet (Fehér, 25; Laczkó, 25). ANYAG ÉS MÓDSZER Vizsgálataimat a Debreceni Egyetem Agrártudo - má nyi Központ Nyíregyházi Kutatóintézetében található 211-ben telepített 15 m 2 -es spárgaültetvényen végeztem. A négy ismétléses szántóföldi kísérletben 36 m 2 -es parcellák kerültek kialakításra, ahol a te le - pítés 18 cm-es sortávolságra, 25 cm-es tőtávolságra 22 3 tő/ha állománysűrűsséggel történt. A kísérleti terület talaja jellemzően jó kultúrállapotú humuszos ho moktalaj (K A 27), mely savanyú kémhatású (ph (KCl) 4,7) és közepes humuszellátottságú [1,23% (m/m)]. A kísérletre 4 t/ha jó minőségű istállótrágyát juttattunk ki, melynek beltartalma 219 kg/ha N, 8,5 kg/ha P 2 o 5 és 28 kg/ha K 2 o. A kísérletben szereplő hibridek a Vitalim, a Cumulus és a Grolim francia és holland nemesítésű hímivarú hibridek. Ezen hibridek hazai termesztéstechnológiai paramétereiről és alkalmazkodó képességéről kevés ismerettel rendelkezünk. Az időjárás tekintetében a négy évet összehasonlít va nagy különbségeket nem tapasztaltam a hőmérsékle tek szempontjából. A csapadék esetén 211-ben 454,4 mm, 212-ben 383,6 mm, 213-ban 485,6 mm és 214. október 31-ig 431,6 mm csapadékot hullott. Az éves átlag - hőmérsékleti adatokat figyelembe véve nagy különb ségek nem adódtak (1. ábra). 1. ábra: Az időjárási paraméterek alakulása a években (Nyíregyháza) 16 4, 14 35, 12 3, 1 25, mm 8 6 2, 15, C 4 1, 2 5,, Csapadék (2) 212 Csapadék (2) 213 Csapadék (2) 214 Csapadék (2) 212 Leveg átlag h mérséklete (1) 211 Leveg átlag h mérséklete (1) 213 Leveg átlag h mérséklete (1) 214 Leveg átlag h mérséklete (1) -5, Figure 1: The weather parameters in years Average temperature of air(1), Precipitation(2) Míg a teljes éveket összehasonlítva nem tapasztaltam kimagasló eltéréséket, addig 213 és 214 el ső fél - évét vizsgálva eltérő időjárási körülményeket tapasztaltam, mely közvetlen hatással volt a szedési idő kez - detére és intervallumára egyaránt. 213 első fél évé ben összesen 322,1 mm, míg 214 ugyanezen időszaká ban 196,4 mm csapadék hullott. 214-ben március ban és áprilisban jóval kevesebb csapadék hullott, mint 213 ezen időszakában, azonban 214-ben az átlag hő mér - sék letek magasabban voltak, így megközelítőleg egy hó nappal korábban lehetett ebben az évben el kezdeni a szedést (2. ábra). A spárga kezdeti növekedési intenzitása szoros összefüggésben van a levegő- és a talajhőmérséklettel. Az időjárási adatok tekintetében megállapítható, hogy 213-ban az utolsó fagyos nap március 17. volt, míg 214-ben ez a nap február 6-ra esett. Ha szedés napja és az utolsó fagyos nap között elteld időszak hő össze - gét hasonlítom össze, akkor 213-ban 266,1 C, 214- ben pedig 388,6 C volt. Ezen paraméterek vizsgálata so rán arra a következtetésre jutottam, hogy a spárga szedési idejét leginkább a talajhőmérséklet és a hő mér - séklet közötti összefüggés határozza meg, így a spárga sípok megjelenése akkor várható, ha a talajhőmérséklet eléri a 1 C-ot (3. ábra). Az agronómia paraméterek és terméseredmények adatainak statisztikai elemzéshez SPSS program segítsé gével varianciaanalízist végeztem. A Tukey-teszt futtatása során 5%-os szignifikancia szintet határoztam meg. Abban az esetben, ha kapott eredmények a Sig.,5 értéktartományba estek, akkor a csoportok kö zött szignifikáns különbség figyelhető meg (melyet az ér té - kelő táblázatban csillag jelöl). 54

3 ErdősZs:Layout 1 2/17/15 12:19 PM Page 3 AGRÁRTuDoMÁNyI KözLEMéNyEK, 215/ ábra: Az átlaghőmérséklet és havi csapadék alakulása a kísérleti területen (Nyíregyháza, ) C 22, 2, 18, 16, 14, 12, 1, 8, 6, 4, 2,, -2, Január Február Március Április Május Június 213 Csapadék (1) 214 Csapadék (1) 213 Átlagh mérséklet (2) 214 Átlagh mérséklet (2) Figure 2: The change of average temperature of air and precipitation in the experimental area Precipitation(1), Average temperature(2) 3. ábra: Talajhőmérséklet alakulása a kísérleti területen (Nyíregyháza, ) 25, 2, Talajh mérséklet ( C) (1) 15, 1, 5, Els szedési nap, Figure 3: The change of soil temperature in the experimental area Soil temperature(1) EREDMÉNYEK Vizsgáltam a növénymagasságot, a haj tás átmérőt és a hajtásszámot, valamint két évben a termés mennyiséget. A növénymagasságot mind a négy évben ( ) több alkalommal is fel vé te leztem. A tendencia jól lát - ható, hogy az ültetvény jelleg miatt, folyamatos a magasságbeli növekedés. Azon ban 214-ben kifeje zetten kedvezett az esős, csapa dé kos időjárás a spárga zöld növénytömegének fejlő dé sé re. 214-ben a legmagasabb szárakkal a Cumulus hibrid (174,3 cm) rendelkezett, majd ezt követte a Grolim hibrid (161,4 cm) és a legkisebb növénymagas ság gal a Vitalim hibrid (148,9 cm) (4. ábra). Hajtásátmérő tekintetében a 211 és 213 között folyamatos növekedés volt megfigyelhető, melyet már 214-ben nem tapasztaltam. Az 5. ábrán is látható, hogy a legnagyobb hajtásátmérővel a Grolim hibrid (15,7 mm) rendelkezik, ezt követte a Cumulus hibrid (14,2 mm) majd a legkisebb Vitalim hibrid (11,5 mm). A spárga hibridek esetén vizsgáltam, hogy kimutat ható e közvetlen kapcsolat a növénymagasságok és a hajtásátmérők tekintetében. A kapcsolat kimutatásának statisztikai igazolásához regresszió számítást vé - gez tem, melynek eredményeként a két sokaság, a nö - vénymagasság és a hajtásátmérő között közepesnél erősebb kapcsolatot tudtam kimutatni (r=,5173), me - lyet a 6. ábrán látható regressziós egyenes körül szó - ró dó értékek is mutatnak. 55

4 ErdősZs:Layout 1 2/17/15 12:19 PM Page 4 AGRÁRTuDoMÁNyI KözLEMéNyEK, 215/ ábra: A növénymagasság alakulása a vizsgált hibrideknél (Nyíregyháza, ) cm Vitalim Cumulus Grolim Vitalim Cumulus Grolim Vitalim Cumulus Grolim Vitalim Cumulus Grolim Figure 4: The change of plant height of the different asparagus hybrids 5. ábra: A bazális hajtásátmérő alakulása a vizsgált hibrideknél (Nyíregyháza, ) Vitalim Cumulus Grolim Vitalim Cumulus Grolim Vitalim Cumulus Grolim Vitalim Cumulus Grolim Figure 5: The change of fold thickness of the asparagus hybrids 6. ábra: A hajtásátmérő és a növénymagasság regressziója a vizsgált hibrideknél (Nyíregyháza) 25 2 y =,684x + 4, Figure 6: Regression of fold thickness and plant height of the asparagus officinalis Plant height(1), Fold thickness(2) 56

5 ErdősZs:Layout 1 2/17/15 12:19 PM Page 5 AGRÁRTuDoMÁNyI KözLEMéNyEK, 215/63. Hajtásszám tekintetében 214. évben kimagasló nö vekedést tapasztaltam. A 7. ábrából jól látszik, hogy a 214-es kedvező időjárási körülmények között minden hibrid esetén több mint kétszeres hajtásszám nö - ve kedés figyelhető meg az év végére a 213-ban mért értékekhez képest. 214-ben a legmagasabb haj tás - számmal a Vitalim hibrid (5 db/parcella) rendel ke - zett, majd ezt követte a Cumulus (422 db/parcella) és a Grolim hibrid (224 db/parcella). A növénymagasság, a hajtásátmérő és hajtásszám tekintetében az évjárat hatás statisztikai kiértékeléséhez a Tukey-tesztet alkalmaztam. Megállapítható az adatok alapján, hogy 214. év a spárga számára kedvező idő járást biztosított, így szignifikáns eltéréseket eredményezett minden vizsgált agronómiai paraméternél az előző évekhez viszonyítva (1. táblázat). Az agronómiai paraméterek mellett a két év termés - eredményeit is megvizsgáltam a három vizsgált hibridnél. Az eredmények azt mutatták, hogy a legjobb terméseredménnyel mindkét évben a Vitalim hibrid rendelkezett, majd a Cumulus és végül a Grolim hibrid következett (8. ábra). 7. ábra: A hajtásszám alakulása a vizsgált hibrideknél (Nyíregyháza, ) Vitalim Cumulus Grolim Vitalim Cumulus Grolim Vitalim Cumulus Grolim Vitalim Cumulus Grolim Figure 7: The change of shoots number of asparagus genotypes Item number/plot(1) 1. táblázat Az évjárat hatásának statisztikai értékelése a vizsgált spárga hibridek agronómiai paramétereinek tekintetében (Nyíregyháza, ) Magasság (cm)(1) ,2333 4,667* 65,7667* , , ,5333* 213-4,667* -15, , ,7667* -41,5333* -25,7 Átmér (mm)(2) 211 6,9667* -7,3* 5,1333* 212-6,9667*,3333-1, ,3* -,3333-2, ,1333* 1,8333 2,1667 Hajtásszám (db/parcella)(3) , 36, ,333* , 8, ,333* ,667-8, ,667* ,333* -263,333* -254,667* Megjegyzés: *szignifikánsan különböző csoportok Table 1: The statistical analysis of the effect of the cropyear on the examined agronomic parameters of asparagus hybrids Plant height(1), Diameter(2), Number of shoots (item number/plot)(3), Note: *significant at level.5 57

6 ErdősZs:Layout 1 2/17/15 12:19 PM Page 6 AGRÁRTuDoMÁNyI KözLEMéNyEK, 215/ ábra: Spárga hibridek termésének alakulása (Nyíregyháza, ) Vitalim Cumulus Grolim Vitalim Cumulus Grolim Figure 8: The change of the yield of the examined asparagus hybrids Kg/plot(1) KÖVETKEZTETÉSEK A vizsgálataim alapján a három hibrid esetében meg állapítható, hogy a legjobb agronómiai para mé te - rekkel a Vitalim hibrid rendelkezik, majd a Cumulus és a Grolim hibrid következik. A Grolim spárga hibrid nél a legjobb növényi paraméter a hajtásátmérő, azon ban ez elsősorban a tulajdonság genetikai determi náltságával magyarázható. A terméseredmények összegzéseként elmondható, hogy statisztikailag igazolható hatás nem mutatható ki a vizsgált évek között. Az ültetvény korai fejlődését meg felelő dinamika jellemzi, ennek mértékeit azonban az alkalmazott hibrid jelentősen befolyásolja. IRODALOM Cerne, M. Kacjan Marsic, N. (22): Asparagus. Sodobno-kmetijst vo : Drost, D. T. (1997): Asparagus. [In: Wien, H. C. (ed.) The Physiology of Vegetable Crops.] CAB International. Wantage Fehér B.-né (25): A spárga termesztése. Mezőgazda Kiadó. Buda - pest Haynes, R. J. (1987): Accumulation of dry matter and changes in storage carbohydrate and amino acid content in the first two years of asparagus growth. Scientia Hort. 32: Kern, M. (28): Development of new insecticides and fungicides. XI. International Asparagus Symphosium. Horst. Netherlands. ISHS Acta Horticulturae Laczkó B. (25): Családi gazdaságokból az unióba. Káposztafélék, spárga és görögdinnye exportra. Szaktudás Kiadó Ház. Buda - pest Markovic, V. (27): Asparagus (Asparagus officinalis). Povrtarski glasnik : 5 1. Pressman, E. Schaffer, A. A. Compton, D. zamski, E. (1993): Seasonal changes in the carbohydrate content in two cultivars of asparagus. Scientia Hort. 53: Robb, A. R. (1984): Physiology of asparagus (Asparagus officinalis) as related to the production of the crop. Nz J. Exp. Agri. 12: Shelton, D. R. Lacy, M. L. (198): Effect of harvest duration on yield and on depletion of storage carbohydrates in asparagus roots. J. Amer. Soc. Hort. Sci. 15: Wilson, D. R Cloughley, C. G. Sinton, S. M. (22): Aspirenz: A decision support system for managing root carbohydrate in asparagus. X. International Asparagus Symphosium. Naiigata. Japan. ISHS Acta Horticulturae