SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2017

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2017 KIADJA: SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. MÓDSZERTAN... 5 3. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE... 7 3.1. A MEGYE TELEPÜLÉSSZERKEZETE... 7 3.2. NÉPESSÉGI ÉS DEMOGRÁFIAI ADATOK... 8 3.3. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE GAZDASÁGI HELYZETE... 9 3.4. A MEGYE VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZETE... 10 3.5. FOGLALKOZTATOTTSÁGI, MUNKANÉLKÜLISÉGI MUTATÓK... 12 4. AZ EURÓPA 2020 STRATÉGIA... 15 5. A SZAKKÉPZÉS JOGSZABÁLYI KÖRNYEZETE... 17 6. A MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG... 20 6.1. AZ MFKB ÖSSZETÉTELE ÉS FELADATAI... 20 6.2. AZ MFKB SZAKMASZERKEZETRE VONATKOZÓ JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA... 21 6.3. SZAKMASZERKEZETI JAVASLATOK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN... 21 7. A GAZDASÁGI KAMARÁK SZAKKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGE... 23 7.1. TANULÓSZERZŐDÉSES TANÁCSADÓI HÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSE, A GYAKORLATI KÉPZŐHELYEK FELÜGYELETE... 23 7.2. A SZINTVIZSGÁK RENDSZERE... 25 7.3. PÁLYAORIENTÁCIÓ... 26 7.4. MFKB... 27 7.5. SZAKMAI VERSENYEK... 27 7.6. KOMPLEX SZAKMAI ZÁRÓVIZSGÁK... 28 7.7. MESTERKÉPZÉS... 28 7.8. A GAZDASÁGI KAMARÁK ÁLTAL VÉGZETT FELMÉRÉSEK, KUTATÁSOK... 29 8. SZAKKÉPZÉSI CENTRUMOK A MEGYE SZAKKÉPZÉSÉBEN... 30 9. SZABÓKY ADOLF SZAKKÉPZÉSI ÖSZTÖNDÍJ... 32 10. FOGLALKOZTATÁSI PAKTUMOK... 34 11. A HAZAI SZAKKÉPZÉS HELYZETE... 36 12. A MEGYE SZAKKÉPZÉSE A SZÁMOK TÜKRÉBEN... 39 2

12.1. A SZAKKÉPZÉSBEN TANULÓK LÉTSZÁMAI SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN... 40 12.2. AZ ELSŐ SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMRA BELÉPŐK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEÉBEN... 41 12.3. SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMOKON TANULÓK LÉTSZÁMA... 45 13. A SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ALAPELVEI... 48 13.1. A KONCEPCIÓ ALAPELVEIRE ÉPÜLŐ CÉLKITŰZÉSEK A MEGYE SZAKKÉPZÉSE FEJLESZTÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN... 49 13.2. A KONCEPCIÓBAN MEGHATÁROZOTT CÉLKITŰZÉSEK ELÉRÉSÉHEZ RENDELT FELADATAOK ÉS ESZKÖZÖK... 50 13.2.1. A szakképzés eredményességének növelése... 50 13.2.2. A szakképzési intézményrendszer rugalmasságának növelése... 54 13.2.3. Finanszírozhatóság biztosítása... 55 13.2.4. A gazdasági kamarák, érdekképviseletek részvétele a szakképzési feladatok megvalósításában... 56 13.2.5. Az esélyegyenlősség biztosítása... 56 14. JAVASLATOK A MEGYEI KÉPZÉSI IRÁNYOK KIALAKÍTÁSÁHOZ... 58 15. FÜGGELÉK... 60 3

1. BEVEZETÉS Az Európát is sújtó válságra adott válaszként az Európai Unió megalkotta az Európa 2020 nevű 10 évre szóló növekedési stratégiáját. A stratégia célja, hogy a korábbi növekedési modellek hiányosságait pótolva egy inteligensebb, fenntarthatóbb és inkluzívabb fejlődési szakasz kezdődjön el az Unió és a tagországok szintjén is. Ehhez a dokumentumhoz kapcsolódva Magyarországnak is adottak a feladatai, melyeket a stratégiában 2020-ra megfogalmazott célkitűzések elérésének érdekében kell megoldania. A stratégia egyik kiemelt területe a foglalkoztatás bővítése, amit egyebek mellett az oktatás, azon belül is a szakképzés fejlesztésének megvalósításával lehet elérni. A szakképzés önmagában is lényeges a gazdasági növekedés szempontjából, mivel az oktatásra, a foglalkoztatásra, a gazdaság- és szociálpolitikára is hatással van. Magyarország célja sem lehet más, mint a hazai foglalkoztatási szint emelése, amihez elengedhetetlen feltétel a megfelelő mennyiségű és minőségű szakember kiképzése. A szakképzés kibocsátásának a munkaerő-piaci igényekkel történő összehangolása nem új keletű, hiszen a 2008-ban újjáalakult regionális fejlesztési és képzési bizottságok (röviden: RFKB) működésének alapja volt a gazdasági igények érvényesítése a szakképzés képzési irányainak és beiskolázási arányainak meghatározásakor. Az RFKB-k sok esetben a rájuk vonatkozó jogszabályok és környezetük ellenállása miatt nem mindig voltak képesek az elképzeléseknek megfelelően hatékonyan befolyásolni a szakképzés rendszerét. A 2012. január 01-én hatályba lépő szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján 2012. október 01-től kezdték meg működésüket a megyei fejlesztési és képzési bizottságok, így a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (röviden: MFKB) is. A szakképzésről szóló törvény 81-83. -a határozza meg az MFKB által elvégzendő feladatokat, melyek közül az egyik kiemelt fontosságú a megyei szakképzésfejlesztési koncepció kidolgozása. A koncepció tervezésének megkezdését a 2012. szeptember 30-ig működő Észak-alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság kezdte meg, mely a koncepció kidolgozására vonatkozó javaslat összeállításával jelentős támogatást nyújtott az újonnan megalakult MFKB-k számára a rájuk váró munka elvégzéséhez. A koncepció rendszeres felülvizsgálata is segíti a bizottság munkáját, hogy minél megalapozottabb javaslatokat tudjon megfogalmazni. A bizottságnak egy olyan az adott megyére vonatkozó szakképzés-fejlesztési koncepciót kell készítenie, mely figyelembe veszi az Európai Uniós alapelveket, Magyarország és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyének a gazdasági növekedésre vonatkozó elképzeléseit, célkiűzéseit. Az elmúlt évben számos jelentős változás következett be a hazai szakképzésben, melyek szükségessé teszik a fejlesztési dokumentum felülvizsgálatát. A megyei fejlesztési és képzési bizottságoknak lehetőségük van arra, hogy időközönként aktualizálják a koncepciót, mely lehetőséggel a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság is élni kívánt 2017-ben. Így a 2015-ben egyszer már aktualizált koncepció 2017-ben újra áttekintésre került és az adatok naprakésszé tétele mellett minden szakképzést érintő újdonság is helyet kapott a legfrissebb szakképzés-fejlesztési koncepcióban. 4

2. MÓDSZERTAN A koncepció elkészítéséhez számos dokumentum és statisztikai adat felhasználásra került. A koncepció első, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye általános jellemzését tartalmazó részében többnyire a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai, statisztikái szolgáltak alapul a megye társadalmi-gazdasági helyzetének bemutatására. Ezekben a fejezetekben az adott területen érvényesülő tendenciák bemutatása érdekében számos esetben hosszabb időtávra vonatkoznak az elemzésekhez használt adatok, adatsorok. A fejlesztési dokumentumban található adatok minden esetben a legfrissebbek, melyek az adott adatbázis kapcsán elérhetőek. A koncepció hazai és megyei szakképzésével foglalkozó fejezeteiben a köznevelés információs rendszerének 2017 januári statisztikai adatai (röviden KIR-STAT) kerültek felhasználásra. A kereskedelmi és iparkamara koncepcióhoz felhasznált adatai az Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszerből (ISZIIR) származnak, melynek bizonyos funkciói nyilvánosak, bárki számára elérhetőek a www.isziir.hu honlapon. A szakképzés-fejlesztési koncepció kidolgozásához primer és szekunder adatok egyaránt felhasználásra kerültek, melyek elsősorban az alább felsorolt forrásokból származnak: Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A koncepcióba számos egyéb olyan stratégiailag fontos országos és megyei szintű területfejlesztési, szakképzési dokumentum megállapításai is beépítésre kerültek, melyek figyelmen kívül hagyása nem volt lehetséges a koncepció kidolgozásakor, hiszen ez a dokumentum közép- és hosszútávon jelentős mértékben fogja meghatározni a megye szakképzésének alakulását, ami a megye gazdasági fejlődésére is hatással lesz. Mivel a jelzett dokumentumok közül több kidolgozása is a szakképzés-fejlesztési koncepcióval párhuzamosan zajlott, így csak a társadalmi egyeztetés alatt álló tervezetek felhasználására volt lehetőség. A koncepcióalkotás során megvizsgált dokumentumok: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 2015, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területfejlesztési Program Területi Hatásvizsgálata Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 2014, Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2016 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2016 5

Feladatellátási, intézmény-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv 2013-2018 Oktatási Hivatal 2013 Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 2013 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Startégiai Programja, Egyeztetési változat Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 2013 Koncepció a szakképzési rendszer átalakítására. a gazdasági igényekkel való összehangolására Nemzetgazdasági Minisztérium 2011, A magyarországi szakképzés rövid áttekintése Európai Szakképzés-fejlesztési Központ, CEDEFOP 2011, Az MFKB-k új szerepköre Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2011, 6

3. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE TÁRSADALMI- GAZDASÁGI HELYZETE 3.1. A MEGYE TELEPÜLÉSSZERKEZETE Az észak-alföldi régióhoz tartozó Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország legkeletibb megyéje, három országgal szomszédos, északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, míg délkeletről Románia határolja. Területét tekintve (5936 km 2 ) az ország hatodik legnagyobb megyéje, míg a népességet alapul véve (2016-ban 563 075 fő) Budapest adatát is beleszámítva a negyedik legnépesebb. Szabolcs megye az ország teljes területének 6,4%-át adja. 1. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképe Forrás: internet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 229 település található, melyek hazánk településeinek több mint 7%-át teszik ki. Közülük 28 város (az összes hazai város 8%-a), 201 pedig község (az összes község 7%-a), melyek közül 16 település nagyközségnek számít. Az egyes megyék városainak száma alapján Pest és Borsod megye után a harmadik legtöbb város Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében található, melyek közül a megyeszékhely Nyíregyháza megyei jogú városnak számít. 7

1. táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településszerkezete (2015) Településszint Településszám Népesség (fő) Felsőfokú központ 1 118 164 Középfokú központ - - Alsófokú központ 27 187 233 Falu 164 244 852 Aprófalu 37 11 130 Összesen 229 561 379 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében összesen 229 település található, melyek közül 28 város (12%), 201 pedig község (88%). A megye népességének 54%-a városokban él, míg 46%-a községekben. A megye településszerkezetére jellemző az elaprózottság, az országos átlagnál jóval magasabb a falvak száma, illetve a falvakban lakó népesség aránya. A falvak elhelyezkedése egyenletes a megye területén, azonban az aprófalvak elsősorban a megye keleti részén, a határhoz közel eső területekre koncentrálódnak. A 2012-ben Kormányrendelet útján kialakított járási rendszerben Szabolcsban az országban létrehozott 175 járásból 13 alakult meg 2013. január 01-jével. 3.2. NÉPESSÉGI ÉS DEMOGRÁFIAI ADATOK Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népességét az országot is jellemző demográfiai változások hatására 2001-től 2014-ig folyamatos csökkenés jellemezte, azonban 2015-től kezdődően, ha csak kis mértékben is, de ismét növekedni kezdett a lakónépesség. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a 65 év felettiek száma növekedett az elmúlt években, amely a szakképzés és a munkaerőpiac szempontjából kevésbé mondható előnyösnek. Ennek ellenére a megye az ország egyik legfiatalosabb megyéjének számít a 0-14 év és a 15-64 év közötti népesség mutatóit figyelembe véve. A 0-14 év közötti korcsoport létszámát vizsgálva látható, hogy Budapest és Pest megyét leszámítva csak Borsod-Abaúj-Zemplén megye előzi meg Szabolcs- Szatmár-Bereg megyét. A 0-14 év közötti korosztályba tartozók megyei száma 2010-hez viszonyítva 8,3%-kal, 2001-hez képest pedig 24,8%-kal csökkent 2016-ra. A 15-64 éves korosztály esetében ugyanezek az arányok 2,3% és 1,3%. Az élve születések száma 21%-kal csökkent 2010-re a 2001-es adatokhoz viszonyítva, így a 2010-es év a 2001-2016 közötti időszak legalacsonyabb mutatóját eredményezte. 2010 után azonban a folyamat megfordult és 2016-ban már 18%-kal volt magasabb az élve születések száma, mint 2010-ben. 8

A megyében 2016-ban 6300 gyermek született, és 6800 személy hunyt el. Az élve születések száma az országos átlagnál (1,5%) nagyobb mértékben 4,2%-kal nőtt, a halálozásoké az átlagtól elmaradó ütemben, 2,2%-kal mérséklődött az előző évhez képest. A természetes fogyás 500 fővel csökkentette a megye lakónépességét, 45%-kal kisebb mértékben, mint 2015-ben. A belföldi és nemzetközi elvándorlást illetően megállapítható, hogy a belföldi vándorlási különbözet alapján csökkent, míg a nemzetközi vándorlási különbözet mutatója szerint nőtt a megye népessége. Összességében elmondható, hogy a természetes szaporodás és fogyás mutatója alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megye azon kevés megye közé tartozik, ahol az országos átlagtól eltérően növekvő tendencia figyelhető meg a népességszámot tekintve. 1. grafikon: A lakónépesség alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében korcsoportonként 450 000 400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 0-14 éves korcsoport 15-64 éves korcsoport 65-x éves korcsoport Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés 3.3. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE GAZDASÁGI HELYZETE Szabolcs-Szatmár-Bereg megye három országgal, Ukrajnával, Szlovákiával és Romániával is határos. Ennek a tényezőnek köszönhetően intenzív gazdasági kapcsolatok alakultak ki az említett országokkal, melyek jelentős mértékben befolyásolják a megye gazdasági helyzetét. A pozitív külkapcsolatok ellenére azonban a megye az ország egyik legelmaradottabb térségének számít szinte valamennyi gazdasági mutató alapján. A bruttó hazai termék, azaz a GDP alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a megyék közötti rangsorban a középmezőnyben foglal helyet, azonban az egy főre jutó GDP-t tekintve már az utolsók között található meg a megye. Az egy főre jutó GDP értékét vizsgálva látható, hogy a megyék közül csak Nógrád megyét előzi meg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. 2015-ben az 9

egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlagnak csupán 54,1%-a volt, és a Budapest nélkül számított megyék átlagának is mindössze a 74%-a. 2. táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye néhány gazdasági mutatója (2015) Szabolcs- Szatmár- Bereg megye Észak-Alföld Magyarország Bruttó hazai termék (GDP) 1 052 265 millió Ft 3 223 083 millió Ft 33 999 012 millió Ft Egy főre jutó GDP 1 870 ezer Ft 2 182 ezer Ft 3 454 ezer Ft Egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában Sorrend az egy főre jutó GDP alapján 54,1 % 63,2 % 100 % 19. 7. - Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági helyzetét a gazdasági szektorok közül elsősorban a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a vegyipar és a turizmus határozza meg. 3.4. A MEGYE VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZETE Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2016-ban 119 981 regisztrált gazdálkodó szervezet került nyilvántartásba. Közülük 14 576 (12%) társas vállalkozás, míg 99 678 (83%) önálló vállalkozó volt. Annak ellenére, hogy Budapestet és Pest megyét követően Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében van a legtöbb regisztrált gazdasági szervezet, a megye vállalkozási szerkezete nem mutat kedvező képet. Látható, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kiemelkedően magas az önálló vállalkozások száma, amelyek jelentős része a mezőgazdasághoz köthető. Emellett az összes vállalkozás számán belül is igen magas a mezőgazdasági ágazatba tartozó gazdálkodó szervezetek száma (61,5%). 2016-ban összességében 1,4%-kal több gazdálkodó szervezet került nyilvántartásba, mint egy évvel korábban. Amíg a társas vállalkozások aránya 5,4%-kal csökkent, addig az önálló vállalkozások aránya 2,5%-kal emelkedett az előző évhez viszonyítva. 10

2. grafikon: A regisztrált gazdálkodó szervezetek száma a megyében nonprofit szervezet vállalkozás összesen önálló vállalkozó társas vállalkozás 0 20 000 40 000 60 000 80 000 100 000 120 000 140 000 2016.06.30 2015.06.30 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés Gazdasági áganként megvizsgálva a regisztrált vállalkozások számának alakulását, látható, hogy 2016-ra a társas vállalkozások esetében jelentős mértékben csökkent az építőipari (10,7%) és a vendéglátásban érintett vállalkozások (9,1%) száma a megyében az egy évvel korábbiakhoz képest. Összességében a cégmegszűnések száma a felével csökkent 2016-ra 2015-höz viszonyítva. A vállalkozások területi eloszlása sem egyenletes a megyében, hiszen azok elsősorban Nyíregyházán és térségében koncentrálódnak. Nyíregyháza és térsége mellett még Nyírbátor, Kisvárda és Mátészalka emelhető ki, mint olyan települések, ahol jelentősebb vállalkozói aktivitás van jelen. A megye egyes részein, főleg az ukrán és román határ közeli térségekben igen alacsonynak mondható a működő vállalkozások száma. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében igen magas az úgynevezett kényszervállalkozások száma is, melyek főként az önálló vállalkozások közül kerülnek ki. A működő vállalkozások nemzetgazdasági áganként való megoszlásából is látható, hogy a 2011-2014 közötti időszakban a jelentősebb nemaztgazdasági ágazatokba tartozó vállalkozások száma emelkedett a megyében (3. táblázat). Ebből az összevetésből is kitűnik, hogy a megyei mezőgazdasági vállalkozások mind régiós, mind országos szinten jelentős arányt képviselnek, hiszen mindkét összevetésben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll az első helyen. 11

3. táblázat: Működő vállalkozások száma a jelentősebb nemzetgazdasági ágakban Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Nemzetgazdasági ág (TEÁOR '08 alapján) 2011 2012 2013 2014 A megyében működő vállalkozások aránya 2014-ban a régió és az ország azonos gazdasági ágán belül Észak-Alföld Ország összesen Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 1811 1824 2120 2291 45% 10% Ipar 2075 1970 1930 1963 35% 4% Építőipar 2488 2230 2227 2282 34% 4% Kereskedelem, gépjárműjavítás 6857 6610 6582 6591 38% 5% Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés 3.5. FOGLALKOZTATOTTSÁGI, MUNKANÉLKÜLISÉGI MUTATÓK Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az elmúlt két évtizedben különösen megszenvedte a megye gazdasági szerkezetében bekövetkező negatív változásokat, amelyek a foglalkoztatottságra és a munkanélküliségre is kedvezőtlen hatással voltak és vannak napjainkban is. A foglalkoztatásra, munkanélküliségre vonatkozó 2012 és 2016 közötti megyei adatokat vizsgálva általánosan elmondható, hogy a megye mutatói kis mértékben ugyan, de folyamatos javulást mutatnak (4. táblázat). A gazdaságilag aktívak száma több mint 12%-kal növekedett 2016-ra a 2012. évihez képest, ami jóval meghaladja 6,6%-os országos átlagot, de még az észak-alföldi régió 10%-os növekedését is felülmúlta. Eközben a gazdaságilag inaktív népesség száma 13%-kal esett vissza a megyében, ami közel azonos az országos átlaggal, viszont a régiós (15%) átlagtól elmarad. A megyei foglalkoztatási arány és a munkanélküliségi ráta a 2000-es években az észak-alföldi régióra, valamint a Magyarországra is jellemző tendencia szerint alakult. A 2000 és 2016 közötti időszakot alapul véve látható, hogy a megyei átlagos 43,8%-os foglalkoztatási arány a régiós 46,2%-nál, és az országos 51,1%-nál is alacsonyabb, míg ugyanezen időszakban az átlagos munkanélküliségi rátát vizsgálva is a megye volt a legrosszabb helyzetben 13,6%-os mutatójával a régiós 11%-kal és az országos 8,1 %-kal szemben. 2014-re a megyei foglalkoztatási arány növekedett az előző évekhez viszonyítva, míg a munkanélküliségi ráta csökkent. 12

4. táblázat: A foglalkoztatottsággal és a munkanélküliséggel kapcsolatos fontosabb megyei adatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. Gazdaságilag aktív népesség (ezer fő) 231,6 236,2 245,5 252,1 260,1 Gazdaságilag inaktív népesség (ezer fő) 196,8 192,4 182,1 177,7 171,4 Foglalkoztatottak (ezer fő) 194 199,2 212 219,4 230 Munkanélküliek (ezer fő) 37,7 37 33,4 32,7 30,1 Foglalkoztatási arány (%) 45,3 46,5 49,6 51,1 53,3 Munkanélküliségi ráta (%) 16,3 15,7 13,6 13 11,6 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A foglalkoztatottak számának alakulásakor nem lehet figyelmen kívül hagyni a közfoglalkoztatottakkal kapcsolatos statisztikákat, mivel a közfoglalkoztatás igen jelentős mértékben van jelen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. 2017 márciusában valamivel több mint 162 ezer fő volt a közfoglalkoztatásban résztvevők havi átlagos létszáma országosan, akik közül közel 28 ezer fő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében került nyilvántartásba. Ez a szám csak Borsod-Abaúj-Zemplén megye mutatójánál kedvezőbb. A közfoglalkoztatási ráta 39,5% -os volt 2017. márciusában a megyében, amely az országos (31,6%) és a régiós átlagot (35,8%) is meghaladta. A közfoglalkoztatottak közel 55%-a legfeljebb nyolc általános iskolai osztályt végzett, ezen belül a nyolc osztályt el nem végzettek aránya 10% körüli. Összességében elmondható, hogy a másodlagos munkaerő-piacon jelenlévők száma rendkívül magasnak mondható Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében. A nyilvántartott álláskeresők és a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők vonatkozásában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szolgáltatnak fontos információkat. A megyében 2017 áprilisában 34 440 fő volt a nyilvántartott álláskeresők száma. A nyilvántartott álláskeresőkön belül 2017 áprilisában a szakképzetlenek aránya több mint 65% volt, azaz 22 575 fő. Közülük is különösképpen a legfeljebb 8 általánost végzettek száma kiemelkedő, számuk 18 625 fő volt, arányuk közel 55% volt az összes álláskeresőn belül. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma 3 338 fő volt, míg a nyilvántartott álláskeresőkön belül a 25 évesnél fiatalabbak száma 7 365 főt tett ki. A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlásakor látható, hogy 2017 áprilisában a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya (44%) volt a legmagasabb, azaz az összlétszám több mint fele közülük került ki. Az álláskeresők 43%-a középfokú, közel 13

3%-a pedig felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezett. A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 5 315 fő volt. A középfokú iskolai végzettséggel rendelkező álláskeresők valamivel több mint 52%-a szakmunkásképzőt, majd 27%-a gimnáziumot, míg 18%-a szakközépiskolát végzett. 3. grafikon: A foglalkoztatási arány és a munkanélküliségi ráta alakulása Magyarországon, Észak-Alföldön és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Foglalkoztatási arány Szabolcs-Szatmár-Bereg Foglalkoztatási arány Magyarország Munkanélküliségi ráta Észak-Alföld Foglalkoztatási arány Észak-Alföld Munkanélküliségi ráta Szabolcs-Szatmár-Bereg Munkanélküliségi ráta Magyarország Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés 14

Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Cseh Köztársaság Dánia Egyesült Királyság Észtország EU (27 tagállam) Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2017 4. AZ EURÓPA 2020 STRATÉGIA Az Európai Unió megalkotta az erre az évtizedre vonatkozó növekedési stratégiáját, melynek egyik központi eleme az oktatás, a szakképzés. Az új stratégia az oktatási, kutatási és innovációs beruházások hatékonyabbá tételével egy intelligensebb, a munkahelyteremtés fokozásával és a szegénység mérséklésével egy inkluzívabb, míg a környezetbarát, ugyanakkor versenyképesebb gazdaság megteremtésével egy fenntarthatóbb jövőképet vázol fel. A stratégia öt kiemelt célt határozott meg, melyek alapján mérhetővé válik, hogy milyen mértékű a stratégia előrehaladása az EU egészét tekintve. A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők számának csökkentése, a K+F-re fordított források növelése és a megújuló energiaforrások arányának, valamint az energiahatékonyság fokozása mellett a koncepció számára két legfontosabb célkitűzés a foglalkoztatottság növelése és az oktatási mutatók javítása. A stratégia szerint 2020-ra el kell érni, hogy az Európai Unióban a 20 és 64 év közötti korosztályban a foglalkoztatottság aránya 75% legyen (2011-ben ez 68,6% volt), míg az oktatás területén számos egyéb tényező mellett a lemorzsolódás arányát kell 10% alá csökkenteni, ami 2011-ben még 13,5%-os volt. Hazánk a foglalkoztatottság terén jelentősen el van maradva, a 2011. évi 60,7%-os mutatójával csak Görögországot előzi meg (4. grafikon), míg a korai iskolaelhagyók arányát tekintve valamivel jobban áll 11,2%-os értékével az EU 27 tagállamának középmezőnyében foglal helyet. 4. grafikon: A 20-64 év közötti korosztály foglalkoztatási rátái 2011-ben az Európai Unióban (%) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Forrás: Az Eurostat adatai alapján saját szerkesztés 15

Az öt célkitűzés mellett hét ún. kiemelt kezdeményezés is megahatározásra került, melyek tovább erősítik a célkitűzések és a prioritások megvalósulását. Ezen belül az egyik kiemelt elem Az új készségek és munkahelyek elnevezésű, melynek célja, hogy a munkavállalók meg tudják szerezni azokat a készségeket, melyek szükségesek a munkavégzéshez, valamint hogy javuljanak a munkahelyteremtés esélyei. A stratégia által elérni kívánt célok érdekében a szakképzés is kiemelt szerepet kell, hogy kapjon mind uniós, mind tagállami szinten, hiszen a hazai szakképzés vonzóbbá tétele, annak gyakorlatorientáltsága csökkentheti a szakképzésben amúgy is jelentős lemorzsolódást, ami közvetve kihathat a foglalkoztatás bővítésére. Az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP) 2011-ben kiadott szakképzési jelentésében is kitér arra, hogy 2020-ra a munkahelyek több mint egyharmadában a jelenleginél magasabb képesítést fognak a munkaadók megkövetelni a munkavállalóktól, melyek közül sok valamilyen szakképesítésnek fog megfelelni. 16

5. A SZAKKÉPZÉS JOGSZABÁLYI KÖRNYEZETE A hazai szakképzés jogszabályi környezetének kialakításakor a döntéshozók egyértelmű szándéka volt egy munkaközpontú, a gazdaság igényeinek minél inkább megfelelni képes szakképzési rendszer megteremtése. Ennek megfelelően a szakképzés jogi szabályozásának újragondolásakor előtérbe került az az elv, hogy a szakképzés a munkaerő-piacról érkező igények figyelembe vételével tervezze meg kapacitásait. A duális szakképzési modell bevezetése a korábbiaknál még erőteljesebben hangsúlyozza a gazdaság szerepvállalásának fontosságát a szakképzésben. Ennek szellemében kerültek elfogadásra, illetve módosításra a szakképzés kereteit meghatározó jogszabályok. A hazai szakképzés szabályozásával kapcsolatban elsősorban az alábbi jogszabályok az irányadóak: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény, valamint a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény. A nemzeti köznevelésről szóló törvény számos rendelkezése befolyásolja a szakképzést, ezért a köznevelési törvény rövid áttekintése, a fontosabb, szakképzést érintő fejezetek megismerése elengedhetetlen a jogszabályi környezet ismertetése során. A nemzeti köznevelésről szóló törvény szabályozza többek között a tankötelezettség kérdését. Jelenleg Magyarországon 16 éves korig tankötelesek a tanulók, ami a korábban meghatározott 18 éves kornál előbbre helyezi a tankötelezettség végét. Emellett fontos és a szakképzést is érintő része a törvénynek az ún. Szakképzési Hídprogramok bevezetése. A Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulók számára a szakképzésbe történő bekapcsolódásra és esetenként segíthetik a fiatalok munkába állását is. A Szakképzési Hídprogramok speciális kerettanterveit a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter adja ki az oktatási, valamint a társadalmi felzárkóztatásért felelős miniszterek véleményének figyelembe vételével. A Szakképzési Hídprogram azoknak a tanulóknak nyújt lehetőséget, akik valamilyen okból nem tudták elvégezni az általános iskola 7. vagy 8. osztályát, de 15. életévüket betöltötték és szeretnék tanulmányaikat a középfokú oktatásban folytatni. A Hídprogram elvégzésével a tanulók az alapfokú tanulmányok befejezését igazoló tanúsítványt, valamint rész-szakképesítésről szóló szakközépiskolai bizonyítványt kapnak. Érdemes megemlíteni a törvény felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezéseit is. Ennek értelmében a tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben a 25. életévét betölti, kizárólag felnőttoktatás keretében kezdhet új tanévet középfokú iskola esetében. Ez a korhatár korábban 21 év volt. A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezik arról, hogy a szülő kérésére az általános iskola első évfolyama legfeljebb egy alkalommal megismételhető még akkor is, ha egyébként 17

a tanuló teljesítette a követelményeket és magasabb évfolyamba léphetne. Ez az elvi lehetőség is befolyásolhatja bizonyos mértékben a szakképzésbe kerülő tanulók létszámát egy-egy tanév vonatkozásában. A törvény megteremtette az elvi lehetőségét az egész napos általános iskolának, ahol a tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen osztják el. Ennek előnye, hogy a tanuló az egész napos foglalkozásoknak köszönhetően hatékonyabb nevelésben és oktatásban részesülhet, így felkészültebben kerülhet a középfokú oktatásba. A köznevelésről szóló törvény szakképzést is érintő témakörei után a szakképzésről szóló törvény fontosabb fejezeteit is célszerű röviden áttekinteni. A szakképzésről szóló jogszabály alapvető célja a munkaerőpiac által keresett szakképesítések megszerzésének elősegítése, egy olyan szakképzési rendszer kialakítása, mely a gazdaság igényeinek kielégítésére törekszik. A 2011-ben elfogadott jogszabály rendelkezései fokozatosan kerültek bevezetésre az elmúlt években. Az egyik legszembetűnőbb változás a szakképzés intézményrendszerének átalakítása. A koncepció előző változatának elkészítésekor is ismert volt már, hogy 2016 szeptemberétől lényegi módosulás várható az intézmények típusait, valamint a fenntartók kilétét illetően. Az állam által működtetett intézmények fenntartását a Nemzetgazdasági Minisztérium vette át, melyeket szakképzési centrumokba tömörítettek. Megyénként 2-3 szakképzési centrum jött létre, melyek életre hívásával hatékonyabb gazdálkodás és működés valósulhatott meg. A szakképzéssel foglalkozó intézmények az egyes szakképzési centrumok tagintézményeivé váltak. Az intézménytípusok is jelentős átalakuláson mentek keresztül, hiszen a korábban szakközépiskolaként működő intézmények ma már szakgimnáziumként, az előzőleg szakiskolaként funkcionáló iskolák pedig szakközépiskolaként folytatják tevékenységüket. Megmaradt a szakiskola is, ez az iskolatípus a sajátos nevelési igényű tanulókat készíti fel szakmai vizsgára, valamint a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges ismereteket nyújt. A szakközépiskolában tanulók három év után szakmunkás bizonyítványt szerezhetnek, majd dönthetnek arról, hogy elhelyezkednek a munkaerő-piacon vagy további két év tanulással az érettségiig is eljuthatnak. A szakgimnáziumokban négy év után szakmai érettségit tesznek a tanulók, amely mellett egy alapfokú szakmát is kézhez kapnak. Ezután egy év alatt technikusi végzettségre is szert tehetnek a fiatalok. Az átalakítás lényege, hogy emelkedjen a szakképzésbe belépők száma, illetve a szakközépiskolában szakmát tanulók öt év alatt juthassanak el az érettségiig. 2015 júliusától lépett érvénybe a kamarai garanciavállalás rendszere, mely a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés elsődlegességét hangsúlyozza és a duális szakképzés kiszélesítését hivatott elérni. A garanciavállalás alapja, hogy a tanuló gyakorlati képzéséről a szakképző intézmény csak abban az esetben gondoskodhat, ha a kamara nem tud gazdálkodó szervezetnél megfelelő gyakorlati képzőhelyet ajánlani a tanuló számára. Ebben az esetben a kamara igazolást állít ki arról, hogy nincs lehetőség a tanuló tanulószerződéses gyakorlati képzésének megvalósítására, így iskolai tanműhelyben maradhat. 2016-ban ismét módosítottak az Országos Képzési Jegyzéken, számos szakképesítés szűnt meg, újak jelentek meg, illetve több szakképesítést vontak össze. A duális képzési forma bevezetésének sikeressége egyértelműen azon múlik, hogy mennyire sikerül a gazdálkodókat érdekeltté tenni abban, hogy részt vegyenek a tanulók gyakorlati 18

képzésében. Az elmúlt időszak törvényi változásai igyekeztek az elszámolással kapcsolatban felmerülő nehézségeket is megszűntetni, ezekkel is ösztönözve a vállalkozásokat arra, hogy kapcsolódjanak be a gyakorlati képzésbe. A szakképzési hozzájárulásról szóló törvényben korábban, illetve idén megjelenő változtatások a duális képzési forma bevezetésének és megerősítésének elősegítését szolgálják, melyek röviden a következők: a bevallás egyszerűbb és kevesebb adminisztrációval teljesíthető, szakképesítésenkénti differenciált normatív költségek számolhatóak el (Ft/fő/év), a hozzájárulás rendszere illeszkedik az adózás eljárási rendjéhez, saját munkavállalók képzése a szakképzési hozzájárulás terhére szigorúbb keretek között végezhető, a törvénybe bekerültek az egyéb szervezetek is, mint szakképzési hozzájárulásra kötelezettek, amelyek nem kötelesek szakképzési hozzájárulást fizetni a szociális hozzájárulás alapja után, de 2016. január 1-jétől csökkenthetik a bruttó kötelezettségüket, a tanulószerződéssel képzők számára kibővült a csökkentő tételek köre, változik a decentralizált forrásra pályázók köre és a felhasználás célja, nevesítésre került a felsőoktatási duális képzés fogalma is, melynek költségeivel is csökkenthető a szakképzési hozzájárulási kötelezettség. 2013 júniusában megjelenő felnőttképzésről szóló törvény a korábbiaktól jelentős mértékben eltérő módon szabályozza a felnőttképzési tevékenységet. A korábbiaktól eltérően az új törvény nem terjed ki a felnőttképzés egészére, mindössze négy képzési kör tartozik a hatálya alá: a szakképzésről szóló törvény szerinti, állam által elismert szakképesítés (a továbbiakban: OKJ szerinti szakképesítés) megszerzésére irányuló szakmai képzés, az előző pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb szakmai képzés, általános nyelvi képzés és támogatott egyéb nyelvi képzés, az előző pontok hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb képzés. A felnőttképzési törvény egyértelműen a minőségi felnőttképzés kialakulását támogatja, ami a szakképzés egészét tekintve pozitív irányba mutat. 19

6. A MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG 6.1. AZ MFKB ÖSSZETÉTELE ÉS FELADATAI A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság a szakképzésről szóló törvényben meghatározottak szerint 2012. október 01-től működő konzultációs, javaslattevő és tanácsadó testület, melynek legfontosabb feladata a megye szakképzésének fejlesztése a munkaerő-piaci igények érvényesítésének figyelembevételével. Az MFKB a jogszabályi változások következtében egy öt tagból álló testület, melybe a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (NGTT) képviselettel rendelkező országos munkaadói és munkavállalói szövetségek, és azok szervezetei kettő főt, a területi gazdasági kamarák kettő főt és a kormányhivatal egy főt jelölhet bizottsági tagságra. A bizottság kiemelt feladata, hogy javaslatot tegyen a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszternek a rendelkezésére álló képzési, gazdasági információk alapján a szakképzés megyei szükségleteire, azaz a szakképzés irányaira és a beiskolázás arányaira az iskolarendszerű képzés esetében a nappali rendszerű képzés és az iskolai rendszerű felnőttoktatás vonatkozásában egyaránt. Ezért a testületnek javaslatot kell alkotnia az adott megyében indított, állami költségvetési támogatásban részesíthető, valamint a nem támogatott szakképesítésekre, azok keretszámaira. Az MFKB javaslattételi jogköre nem terjed ki a munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, honvédelmi és rendészeti szakképesítésekre. Új elem a szakképzés irányainak és arányainak kialakításában, hogy a bizottsági javaslat nemcsak az iskolarendszerű, hanem az iskolarendszeren kívüli szakképzésre is hatással van, hiszen a felnőttképzésben az állami vagy európai uniós forrásokkal támogatott, állam által elismert szakképesítésekre is vonatkozik. A bizottságnak az arány-irány ajánlás kialakítása mellett még a következő feladatokkal is foglalkoznia kell: javaslatot tesz a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítések, azaz a hiány-szakképesítések körére, közreműködik az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés és a köznevelésben és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében, részt vesz a szakképzésfejlesztés megtervezésében, közreműködik a pályaorientáció és a pályakövetés megvalósításában. Az MFKB a saját maga által elfogadott ügyrend alapján végzi tevékenységét, a bizottság munkaszervezeti feladatainak ellátást a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara látja el. 20

6.2. AZ MFKB SZAKMASZERKEZETRE VONATKOZÓ JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A regionális fejlesztési és képzési bizottságok 2008 és 2011 között a szakképzés irányaira és a beiskolázási arányokra vonatkozóan döntési jogkörrel rendelkeztek. A döntések nem terjedtek ki a szakképzés egészére, mivel azok a felnőttképzést egyáltalán nem érintették, az iskolarendszerű képzésben működő intézmények közül pedig csak a TISZK partnerintézményekre vonatkoztak, így a döntések hatékonysága a várttól jóval elmaradt. A döntések meghozatalánál alapvetően három kategóriát alkalmazott a bizottság, a kiemelten támogatott, a támogatott és a nem támogatott kategóriákat, melyek alapján bizonyos szakmák esetében megvalósulhatott a korlátlan létszámú beiskolázás, más szakmáknál a szinten tartás, megint más szakmáknál pedig meghatározott mértékű általában 10-30% - létszámcsökkentés. 2012-ben átmeneti jelleggel két kategória alkalmazására volt lehetősége az RFKB-nak, az egyik a korlátozás nélküli beiskolázást tette lehetővé, míg a másik a költségvetési hozzájárulásra nem jogosult szakképesítéseket nevesítette. Az előző évek gyakorlatához képest a felnőttképzésre továbbra sem volt hatással a bizottság, azonban az iskolarendszerben már nemcsak a TISZK-es intézményekre vonatkozott a javaslat, mely később Kormányrendeletben jelent meg miniszteri döntés alapján. Az MFKB feladata, hogy a megye szakképzési szerkezetének kialakítását befolyásoló javaslatát minden év márciusának utolsó munkanapjáig elfogadja a következő naptári évben induló tanév vonatkozásában. A fenntartónként meghozott javaslat alapján a Kormány rendeletben határozza majd meg azon szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok körét, melyekben a fenntartó korlátlan létszámban beiskolázhat, költségvetési hozzájárulásra nem vagy csak korlátozott keretszám alapján lesz jogosult, így az MFKB javaslatai az RFKB-hoz hasonlóan ismét három lépcsős szerkezetben valósulnak meg. 2014-ben a bizottságnak már az iskolarendszeren kívüli képzésekre vonatkozóan is javaslatot kellett tennie, aminek köszönhetően még tovább erősödött a bizottság javaslattételének hatása a megyei szakmaszerkezetet tekintve. 6.3. SZAKMASZERKEZETI JAVASLATOK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013 óta minden évben összeállítja a megye szakmaszerkezetére vonatkozó javaslatát. A bizottsági javaslatok és a kormányhatározatokban megjelenő szakmaszerkezeti döntések között természetesen előfordulnak eltérések, de általánosságban elmondható, hogy a megyei MFKB által elfogadott javaslatokban szereplő arányok és irányok visszaköszönnek a rendeletekben. A bizottság javaslattételi tevékenysége során elsősorban a folyamatosság elvének érvényesülésére törekszik. Az iskolarendszerű szakképzés kevésbé képes a hirtelen felmerülő munkaerő-piaci igényeknek megfelelően átalakítani képzési struktúráját, mint a felnőttképzés. Ennek figyelembevételével az iskolai rendszerű szakképzéssel szemben megfogalmazható 21

elvárás, hogy közép-, de még inkább hosszútávon szolgálja ki a gazdasági igényeket. A bizottság ennek megfelelően alakítja ki javaslatait, azaz azon szakképesítések és ágazatok esetében, ahol szükség van a keretszámok növelésére vagy csökkentésére, évről-évre fokozatosan teszi azt meg. Ennek köszönhető, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nem mutatkoznak jelentős eltérések az egyes támogatási kategóriákba sorolt szakképesítések és ágazatok tekintetében. 5. grafikon: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei MFKB szakmaszerkezeti javaslatainak kategóriánkénti megoszlása 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Korlátozás nélkül támogatott szakképesítés Korlátozás nélkül támogatott ágazat Korlátozottan támogatott szakképesítés Korlátozottan támogatott ágazat Nem támogatott szakképesítés Nem támogatott ágazat 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság adatai alapján saját szerkesztés A bizottság javaslataiban évről-évre egyre alacsonyabb a korlátozás nélkül támogatott szakképesítések száma. Ezzel párhuzamosan 2015 óta emelkedik a korlátozottan támogatott szakképesítések száma, melyek esetében egy keretszám kerül meghatározásra. 22

7. A GAZDASÁGI KAMARÁK SZAKKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGE A Kormányzat alapvető célja a szakképzés népszerűsítése, a szakmák presztízsének növelése, a duális szakképzés rendszerének kiterjesztése. Ezen célok megvalósítása során a Kormányzat szoros együttműködést folytat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, melynek keretén belül számos feladatot a kereskedelmi és iparkamarák látnak el a szakképzéssel kapcsolatban, éppen ezért a megyei szakképzés-fejlesztési koncepció elkészítésekor nem hagyható figyelmen kívül a gazdasági kamarák szerepvállalása sem. A kereskedelmi és iparkamarák szakképzési feladatai: tanulószerződéses tanácsadói hálózat működtetése, gyakorlati képzőhelyek felügyelete, szintvizsgák szervezése, pályaorientációs tevékenység végzése, szakmai záróvizsgákkal kapcsolatos feladatok ellátása, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok működtetése, szakmagondozás, mesterképzés, Szakma Kiváló Tanulója Versennyel, valamint a EuroSkills és WorldSkills versenyekkel kapcsolatos feladatok ellátása, gazdasági kamarák által végzett kutatások, felmérések elvégzése. 7.1. TANULÓSZERZŐDÉSES TANÁCSADÓI HÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSE, A GYAKORLATI KÉPZŐHELYEK FELÜGYELETE A tanulószerződés intézményrendszere az egyik legfontosabb pillére a duális szakképzésnek, hiszen a tanulószerződéses gyakorlati képzés keretében valósulhat meg maga a duális képzés. A döntéshozók elsődleges célja, hogy megerősítsék a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzést, azaz minél több tanuló gyakorlati képzésének kell valós munkaerő-piaci körülmények között teljesülnie. A tanulószerződés évről-évre egyre népszerűbb a tanulók és a gazdálkodó szervezetek körében is. A tanulószerződések száma fokozatos növekedést mutat Magyarországon és a Kormányzat, valamint a gazdasági kamarák célja is az, hogy tovább növekedjen a szerződések száma. Ezzel kapcsolatban a tanulószerződésekre vonatkozó jogszabályokat érintő változások mind abba az irányba mutatnak, hogy minél jobban ösztönözzék a tanulókat a tanulószerződés megkötésére, a vállalkozásokat pedig mind inkább érdekelté tegyék a gyakorlati képzésben való részvételre. Látható, hogy 2017-ben már több mint két és félszer több volt a tanulószerződések száma Magyarországon, mint 2005-ben. 2013 óta ismét folyamatosan nő a tanulószerződések száma hazánkban, ami a duális szakképzés megerősödését is jelzi. 23

6. grafikon: A tanulószerződések számának alakulása Magyarországon és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében (adott év február 01-jén) 60000 50000 40000 52805 51050 47987 48402 47509 48923 50146 51013 42271 45689 35955 30000 30338 20000 19309 10000 0 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. 2017. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Ország összesen Forrás: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (ISZIIR) adatai alapján saját szerkesztés A tanulószerződésekkel kapcsolatos gyakorlati és adminisztrációs feladatokat minden megyében a kamaránál dolgozó tanácsadók végzik, akiknek feladatuk a tanulók, a szülők és a vállalkozók folyamatos tájékoztatása, a potenciális gyakorlati képzőhelyek felkutatása, valamint a tanulószerződésekkel összefüggő ügykezelés végrehajtása. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is pozitívan alakultak a tanulószerződéses számok az elmúlt években. A megyében nyilvántartott tanulószerződések száma az országosan regisztrált szerződések 4-6%-át tette ki minden évben. 2014-től kezdődően a tanulószerződések számát alapul véve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye minden évben a hat legtöbb tanulószerződéssel rendelkező megye között szerepelt, ami a megye gazdasági szerkezetét és vállalkozási környezetét tekintve kifejezetten jónak mondható. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2017-ben közel 350 gazdálkodó szervezet majdnem 450 képzőhelyén folyik a tanulók gyakorlati képzése. A tanulószerződéssel képző vállalkozások száma 2009-ben volt a legmagasabb a megyében (539), azonban számukban több mint 37%- os visszaesés következett be 2017-re, míg a gyakorlati képzőhelyek száma 2010-ben volt a legtöbb (659), amihez viszonyítva 2017-re 31%-kal lett kevesebb képzőhely. A megyében nyilvántartott tanulószerződéssel rendelkező vállalkozások száma 2009 óta csökkenő tendenciát mutat, míg a gyakorlati képzőhelyek száma 2010-2013 között erősen visszaesett, azóta pedig stagnál. A gyakorlati képzőhelyeket a kamara által felkért szakértők folyamatosan ellenőrzik, vizsgálják a tárgyi és személyi feltételek meglétét, valamint a képzéssel kapcsolatos jogszabályok betartását. 24

A megye gazdaságának szempontjából igen fontos tényező, hogy minél több tanuló rendelkezzen tanulószerződéssel, hiszen így a vállalkozások saját munkaerő-utánpótlásukat képezhetik ki, és az iskola elvégzése után kész szakembereket állíthatnak munkába. Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében tulajdonképpen évek óta ugyanazokban a szakképesítésekben kötik a legtöbb tanulószerződést: szakács, eladó, hegesztő, kőműves, pincér, villanyszerelő, szociális gondozó és ápoló. A fentebb említett szakképesítésekben megkötött tanulószerződések adják a megyében nyilvántartott tanulószerződések jelentős részét. Ezek mellett az elmúlt években jelentős mértékben emelkedett az épület- és szerkezetlakatos, az ipari gépész, a kereskedő és az autószerelő szakképesítésekben megkötött szerződések száma. 7.2. A SZINTVIZSGÁK RENDSZERE A szintvizsga célja annak megállapítása, hogy a tanuló elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat. A szintvizsga a képzés szakmai követelményeire épül, elsősorban gyakorlati feladatokból áll. A szintvizsgákat a területileg illetékes gazdasági kamarák szervezik az iskolák közreműködésével minden évben. A szintvizsgákat a jelenlegi jogszabályoknak megfelelően a 9. évfolyamon kell megszervezni, amelynek lényege, hogy a 9. évfolyam elvégzését követő összefüggő nyári gyakorlattól kezdődően eredményes szintvizsga birtokában tanulószerződés köthető. Azok a tanulók, akik nem teljesítik a szintvizsga követelményeit az iskolai tanműhelyben maradnak, hogy hiányosságaikat pótolják, tanulószerződést pedig addig nem köthetnek, amíg eredményes szintvizsgát nem tesznek. A szintvizsgák adatai alapján jól látható, hogy milyen magas a lemorzsolódás aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A megyei statisztikákat vizsgálva megállapítható, hogy a szakképzésből már az első, azaz 9. évfolyamon kiesők aránya is igen jelentős, az elmúlt években jóval meghaladta a 20%-ot. Csak az elmúlt három évben több mint 1 600 potenciális szakmunkás esett ki a szakképzésből már az első évfolyamon. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elmúlt évek adatai alapján a szakács, a hegesztő. az eladó, a pincér és a kőműves szakképesítésekben volt a legmagasabb a szintvizsgázó tanulók száma. A megyében szintvizsgával érintett szakképesítések közül a kárpitos, a szárazépítő, a járműfényező és a férfiszabó szakképesítésekben szintvizsgáztak a legkevesebben. 25

5. táblázat: Szintvizsgákkal kapcsolatos adatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Szintvizsgák száma Jelentkezett tanulók száma (fő) Szintvizsgázott tanulók száma (fő) Vizsgán nem jelent meg (fő) Lemorzsolódás aránya 88 125 242 160 106 111 1 370 2 116 3 227 2 601 1 851 1 902 1 131 1 673 2 999 1 897 1 402 1 399 239 443 228 704 449 503 18 % 21 % 7 % 27 % 24 % 26 % Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 7.3. PÁLYAORIENTÁCIÓ A kamarák immár négy éve aktívan részt vesznek a pályaorientációs feladatok végrehajtásában. A pályaválasztás előtt álló fiatalok és szüleik tájékoztatása kulcsfontosságú területe a szakképzésnek, hiszen hatékony pályaorientáció nélkül nem valósulhat meg a szakképzésben tanulók létszámának kívánt szintre emelése. Ezzel összefüggésben a kamarák a következő feladatokat végzik: cég- és üzemlátogatások szervezése általános iskolások számára, osztályfőnöki órákon való részvétel és tájékoztatás az általános iskolások részére, szülői értekezletek keretében a szülők tájékoztatása, szakmák bemutatása kiemelkedő szakmai életutat bejárt szakemberek segítségével, pályaorientációs rendezvények szervezése, pályaválasztással kapcsolatos rendezvényeken való részvétel, pályaorientációs kiadványok elkészítése és népszerűsítése, általános iskolások körében végzett kérdőíves felmérés, egyéni tanácsadás. A pályaorientációs tevékenység során fontos, hogy a gyakorlatigényes szakmák minél szélesebb körben kerüljenek bemutatásra, ezzel is megteremtve az esélyt arra, hogy a 26

jelenleginél többen válasszák a szakképzést. Ebben a kamarák a szakképzési centrumokkal és szakképző intézményekkel is szorosan együttműködnek. Ezen túl a kamara pályaorientációs kiadványt is készít minden évben, melynek segítségével van lehetőség a szakmák bemutatására a szülők és a fiatalok számára. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csak a kamara által, évente több ezer 6., 7. és 8. osztályos, pályaválasztás előtt álló általános iskolai tanuló kerül bevonásra a pályaorientációs tevékenységbe. 7.4. MFKB Ahogy arról már egy korábbi fejezetben is szó esett, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok javaslattevő, véleményező, konzultációs testületként működnek és elsődleges feladatuk, hogy a munkaerő-piaci igények és a szakképzési kapacitások minél nagyobb összhangban legyenek egymással. Ennek érdekében a bizottság munkaszervezeti feladatait a kereskedelmi és iparkamarák látják el, mint ahogy az MFKB-k elnökét is a kereskedelmi és iparkamarák delegálják. 7.5. SZAKMAI VERSENYEK A szakképzés népszerűsítésének egyik fontos eleme a szakmai versenyek szervezése, koordinálása, melyből a gazdasági kamarák is jelentős mértékben kiveszik részüket. A kamarának a Szakma Kiváló Tanuló Versennyel (SZKTV), az EuroSkills és WorldSkills versenyekkel kapcsolatban is számos feladatot kell ellátnia. 2017-ben a kamara tízedik alkalommal rendezte meg a Szakma Sztár Fesztivált, melynek kimondott célja a szakképzés, a gyakorlatigényes, úgynevezett fizikai szakmák presztízsének és vonzerejének növelése. Míg az első évben tizenöt szakmában alig több mint kétezer tanuló vett részt a versenyen, addig 2017-ben már 41 szakma és több mint 5.700 tanuló képviseltette magát. A szakmai verseny is jól illeszkedik a kamara pályaorientációs tevékenységébe, hiszen a kamara támogatásával nagyon sok pályaválasztás előtt álló általános iskolás tekinthette meg a helyszínen a versenyt. A kamara a SkillsHungary program keretén belül végzi a WorldSkills és EuroSkills versenyekkel kapcsolatos feladatait és képviseli hazánkat a WorldSkills International szervezetében. 2007 óta Magyarország négyszer vett részt a szakmák világbajnokságán, míg három alkalommal az Európa- Bajnokságon is jelen volt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében évről-évre változó a Szakma Kiváló Tanulója Versenyen résztvevő tanulók száma. Általában magasépítő technikus, eladó, szakács szakmában van a legtöbb jelentkező. Az elmúlt években több szakképesítésben is szabolcsi tanuló bizonyult a legjobbnak a verseny országos döntőjében, első helyen végzett a megyéből tanuló a férfiszabó, a szárazépítő és az elektronikai technikus szakképesítésekben. 27

7.6. KOMPLEX SZAKMAI ZÁRÓVIZSGÁK A kamara a szakképzésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján jelenleg 124 szakképesítés tekintetében lát el a szakmai záróvizsgákkal kapcsolatos feladatokat. Számos szakképesítés esetén a kamara tesz javaslatot a szakmai vizsgabizottság elnökének és tagjainak személyére. Ennek az intézkedésnek az elsődleges célja, hogy a szakmai záróvizsgákon is minél inkább érvényesüljenek a munkaerő-piaci elvárások, hiszen a többségében a gazdálkodó szervezeteket képviselő vizsgabizottsági tagok alkalmasak a munkaerő-piaci szemléletű vizsgáztatásra, ami elősegíti, hogy a duális képzés teljes képzési szakaszra történő kiterjesztését. A szakmai záróvizsgákhoz köthető kamarai feladatok mind az iskolarendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli szakmai képzéseket lezáró komplex vizsgák esetében jelentkeznek. A komplex szakmai vizsgáztatás bevezetése is a munkaerő-piaci elvárásoknak még jobban megfelelni képes pályakezdő szakmunkások megjelenését segíti elő, hiszen ismereteikről, tudásukról komplexen, egy adott munkafolyamatba ágyazva adnak számot, nem pedig egymástól térben és/vagy időben elkülönített modulonként, feladatonként. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében évek óta ugyanazokban a szakképesítésekben a legmagasabb a vizsgázók száma. Az iskolarendszerű szakképzés tekintetében a szakács, a hegesztő, az eladó és a pincér szakképesítések mutatói kiemelkedőek, míg a felnőttképzés vonatkozásában az építő- és anyagmozgató gép kezelője, valamint az eladó szakmában vizsgázók száma viszonylag magas. 7.7. MESTERKÉPZÉS A mestervizsga célja, hogy a szakemberek számára biztosítsa a szakmai fejlődés és egzisztenciális életpálya modell, karrier kialakításának lehetőségét, valamint a tanulóképzéshez és vállalkozásvezetéshez szükséges ismeretek elsajátítását. Tanúsítsa a mindennapi vállalkozási gyakorlathoz szükséges szakmai, gazdasági, pénzügyi, vezetési, munkaügyi és jogi ismeretek megszerzését és készségszintű ismeretét. Ezzel a szakmai megbecsülés, anyagi erkölcsi elismerés és bizalom garanciáját teremtse meg. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján olvasható tájékoztatóból is kiderül, hogy a szakmájukat magas szinten gyakorló szakemberek számára lehetőség van arra, hogy szakmájuk mestereivé váljanak a kamara szervezésében megvalósuló mesterképzés keretében. A mesterképzés fontosságát az elmúlt időszak jogszabály változásai is jelzik, hiszen jelenleg azokban a szakmákban, amelyekben kidolgozásra kerültek a mestervizsga követelmények, csak olyan gyakorlati képzőhelyen valósulhat meg tanuló gyakorlati képzése tanulószerződéses jogviszonyban, ahol az adott szakmában mesteri címmel rendelkező szakoktató gondoskodik a tanuló képzéséről. Ez is garantálja a duális szakképzés minőségét, hiszen olyan oktató foglalkozik a tanulókkal, aki szakmájában kiemelkedő minőséget képvisel és emellett pedagógiai ismeretekkel rendelkezik. Az elmúlt években országosan és megyei szinten is emelkedett a mesteri címet szerzők száma, ezzel biztosítva azt, hogy a gyakorlati képzőhelyek meg tudjanak felelni a megváltozott jogszabályi környezet támasztotta követelményeknek. 28

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elmúlt két évben a támogatásoknak és a jogszabályi változásoknak köszönhetően megnőtt a mestervizsgázók száma, elsősorban szakács, pincér, kőműves, autószerelő és fodrász szakmákban. 7.8. A GAZDASÁGI KAMARÁK ÁLTAL VÉGZETT FELMÉRÉSEK, KUTATÁSOK A gazdasági kamarák évente felmérést végeznek a gazdálkodó szervezetek körében azok szakképzett munkavállalók iránti jövőbeni várható keresletére vonatkozóan. A felmérésbe bevont gazdálkodó szervezetek száma a 2008. évi indulás óta csökkent, azonban a jelenlegi mintaszám mind országosan, mind megyei szinten elegendő arra, hogy a munkaerő-piaci folyamatokra, tendenciákra rávilágítson. A felmérés eredményei elsősorban a megyei fejlesztési és képzési bizottságok számára fontosak javaslataik összeállításához. A felmérés a következő témakörökre fókuszál: várható szakmánkénti létszámváltozás mértéke és iránya egy éven belül, várható szakmánkénti létszámváltozás mértéke és iránya 3 éven túl, de 4 éven belül, pályakezdővel nehezen betölthető álláshelyek jellemzői, a tartósan betöltetlen üres álláshelyek felmérése, a tanulószerződéses gyakorlati képzéssel kapcsolatos tapasztalatok, vélemények, a pályakezdők foglalkoztatásával és képességeivel kapcsolatos vállalati tapasztalatok. A 2008 óta elvégzett felmérések eredményei alkalmasak arra, hogy a megye munkaerőpiacának jellemző folyamataira rámutassanak, a munkaerőpiac által igényelt szakképesítések beazonosításra kerüljenek. A felmérések eredményei a szakképzés-fejlesztési koncepció alapelveinek és célkitűzéseinek meghatározásakor is felhasználásra kerültek. A gazdasági kamarák másik jelentős kutatása a pályakezdő szakmunkások körében kerül felvételre. A kérdőíves felmérés során a pályakezdők munkaerő-piaci helyzete, a tanult szakmájukkal, iskolájukkal és gyakorlati képzőhelyükkel kapcsolatos tapasztalataik, jelenlegi munkájukkal való megelégedettségük, valamint jövőbeni terveik kerülnek lekérdezésre. Az említett két adatfelvétel mellett az általános iskolások pályaválasztásával kapcsolatban is végez kutatásokat a kamara, melynek keretében az általános iskolások továbbtanulással kapcsolatos ismeretei, a pályaválasztást befolyásoló tényezők kerülnek előtérbe. A felmérés során a tanulók nyilatkoznak arról, hogyan és milyen csatornákon keresztül tájékozódnak a pályaválasztással összefüggésben, milyen továbbtanulási és munkával kapcsolatos terveik vannak, mi esik az érdeklődési körükbe, továbbá, hogy mennyire ismerik a környezetükben működő vállalatokat és azok tevékenységét. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében évente közel 140 cég, majd 200 pályakezdő szakmunkás és 600 általános iskolai tanuló körében zajlanak le a felmérések, melyek eredményeit a megye szakképzésének tervezésekor is figyelembe veszik. 29

8. SZAKKÉPZÉSI CENTRUMOK A MEGYE SZAKKÉPZÉSÉBEN A szakképzési törvény 2015. évi módosításainak köszönhetően jelentős változások lépnek életbe a szakképzés intézményrendszerét tekintve. Az elmúlt években az állami fenntartású intézmények fenntartási feladatait a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látta el, ám 2015. július 01-től az állami szakképző intézmények a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásába kerülnek át és szakképzési centrumokba tömörülnek. A szakképzési centrumok működésétől a Nemzetgazdasági Minisztérium a szakképző intézmények hatékonyabb és összehangoltabb, a munkaerő-piaci igények változásaihoz könnyebben alkalmazkodó működését várja. A szakképzési centrumok szakmai és gazdálkodási önállóságot is kapnak, mely a mindennapi működést teheti könnyebbé a szakképző intézmények számára. Országosan 44 szakképzési centrum került kialakításra, melyek közül Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében három szakképzési centrumot hoztak létre, Nyíregyházán, Mátészalkán és Kisvárdán. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum tíz szakképző intézményt foglal magába, melyek Nyíregyházán, Tiszalökön és Tiszavasváriban működnek, ezzel lefedve a megyeszékhely és a megye nyugati részét. A Nyíregyházi Szakképzési Centrumban szakiskolai képzésben 34 szakma, míg érettségire épülő képzések esetében 32 szakma közül választhatnak a fiatalok. Emellett 20 szakközépiskolai ágazatban is folytathatják tanulmányaikat és 4 részszakképesítés vonatkozásában a HÍD 2 programban is tanulhatnak. A centrum emellett felnőttoktatási és felnőttképzési feladatokat is ellát. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum tagintézményei: Nyíregyházi SZC Bánki Donát Műszaki Középiskolája és Kollégiuma, Nyíregyházi SZC Bencs László Szakközépiskolája, Nyíregyházi SZC Inczédy György Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma, Nyíregyházi SZC Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma, Nyíregyházi SZC Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakgimnáziuma és Kollégiuma, Nyíregyházi SZC Teleki Blanka Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma, Nyíregyházi SZC Tiszavasvári Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma, Nyíregyházi SZC Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi- Vízügyi Szakgimnáziuma, Nyíregyházi SZC Wesselényi Miklós Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma, Nyíregyházi SZC Zay Anna Egészségügyi, Informatikai Szakgimnáziuma és Kollégiuma. A Mátészalkai Szakképzési Centrum a Mátészalkán, Nyírbátorban és Nagykállóban működő szakképző intézményeket tömöríti, öt tagintézmény tartozik hozzá. A szakképzési centrum fő feladataként szakiskolai és szakközépiskolai nevelés-oktatást, Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatást, felnőttoktatást, és a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelését-oktatását 30

folytatja, valamint kollégiumi alapfeladatot, továbbá nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem köznevelési tevékenységet is ellát. A Mátészalkai Szakképzési Centrum tagintézményei: Mátészalkai SZC Bethlen Gábor Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma, Mátészalkai SZC Budai Nagy Antal Szakgimnáziuma, Mátészalkai SZC Déri Miksa Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma, Mátészalkai SZC Gépészeti Szakközépiskolája és Kollégiuma, Mátészalkai SZC Kállay Rudolf Szakközépiskolája. A Kisvárdai Szakképzési Centrum a kisvárdai, a fehérgyarmati, a csengeri és a záhonyi térség szakképzéssel foglalkozó intézményeit foglalja magába. A Kisvárdai Szakképzési Centrumnak öt tagintézménye van. A Kisvárdai Szakképzési Centrum tagintézményei: Kisvárdai SZC II. Rákóczi Ferenc Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája, Kisvárdai SZC Ady Endre Gimnáziuma, Szakképző Iskolája és Kollégiuma, Kisvárdai SZC Kandó Kálmán Közlekedési Szakgimnáziuma és Dr. Béres József Kollégiuma, Kisvárdai SZC Petőfi Sándor Szakgimnáziuma, Kisvárdai SZC Móricz Zsigmond Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája. 31

9. SZABÓKY ADOLF SZAKKÉPZÉSI ÖSZTÖNDÍJ 6. táblázat: Szakképzési ösztöndíjjal támogatott szakképesítések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 2017/2018-as tanévben Szakképesítés Szakképesítés OKJ száma Ács 34 582 01 Bádogos 34 582 02 Burkoló 34 582 13 Elektronikai technikus 54 523 02 Épület- és szerkezetlakatos 34 582 03 Gépi forgácsoló 34 521 03 Gyakorló ápoló 54 723 02 Gyakorló mentőápoló 54 723 01 Hegesztő 34 521 06 Ipari gépész 34 521 04 Kertész 34 622 02 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő 34 582 09 Mezőgazdasági gépész 34 521 08 Mezőgazdasági technikus 54 621 02 Pék 34 541 04 Szerszámkészítő 34 521 10 Szociális gondozó és ápoló 34 762 01 Vegyész technikus 54 524 03 Villanyszerelő 34 522 04 Víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő 34 582 12 Forrás: 317/2016. (X.25.) kormányrendelet alapján saját szerkesztés Az egyes szakképesítések népszerűsítésének érdekében már korábban bevezetésre került a tanulmányi ösztöndíj, melyre azok a tanulók jogosultak, akik hiány-szakképesítésnek minősülő szakmát választanak. Az ösztöndíj rendszer célja az, hogy a gazdaság által igényelt 32

szakmákat tanulókat támogassa, az adott térségben hiány-szakképesítésnek minősített szakmák felé is terelje a pályaválasztás előtt álló fiatalokat. A jelenlegi jogszabályi háttér alapján azok a tanulók részesülhetnek az ösztöndíjban, akik az első, adott tanévre vonatkozó kormányrendeletben meghatározott hiány-szakképesítések körébe tartozó szakképesítésre felkészítő, államilag támogatott nappali, iskolai rendszerű szakképzésben vesznek részt. Az ösztöndíj mértéke továbbra is a tanuló tanulmányi eredményéhez van kötve, ennek megfelelően az ösztöndíj havi összege 10-50.000 forint lehet. Az adott megyében szakképzési ösztöndíjjal támogatott szakképesítések listáját minden évben kormány rendeletben határozzák meg. Míg korábban tíz vagy tizenkét szakképesítés került be a hiány-szakképesítések közé, jelenleg megyénként már húsz ilyen szakma kerül meghatározásra. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében igen változatos a hiány-szakképesítések listája, a legtöbb hiány-szakképesítés a gépészet, a mezőgazdaság, az egészségügy és az építőipar szakmacsoportból kerül ki. 33

10. FOGLALKOZTATÁSI PAKTUMOK Az országos és a megyei foglalkoztatáspolitikai célok, illetve a gazdaságfejlesztési elképzelések megvalósításához kapcsolódóan európai uniós források bevonásával úgynevezett foglalkoztatási paktumok létrehozására nyílt lehetőség. A foglalkoztatási paktumok minden esetben a helyi igényekre alapozva, a helyi szereplők bevonásával támogatják új munkahelyek megteremtését, melynek köszönhetően a munkanélküliség csökkenése, a foglalkoztatás színvonalának növelése, valamint a munkaerő-piacról jelenleg kiszorult hátrányos helyzetű rétegek integrációja valósulhat meg. A foglalkoztatási paktumok megemlítése mindenképpen fontos a koncepció szempontjából, hiszen annak szakképzési vonatkozásai is vannak. A foglalkoztatási paktumokon belül több programelem megtalálható. Egyik ilyen elem a képzések indításának támogatása, melyek segítségével új munkahelyek hozhatóak létre. A képzések esetében fontos kritérium, hogy nem csak OKJ-s képzések szervezhetőek, továbbá ehhez a pillérhez kapcsolódva egyéb (pl.: a képzési ideje alatt keresetpótló juttatás, utazás, gyermekfelügyelet) költségekre is igényelhető támogatás. A képzések mellett bérjellegű támogatások igénybevételére is van lehetőség a paktumok keretében, hiszen a foglalkoztatás bővítését segítő bértámogatás, bérköltség támogatás a munkatapasztalat szerzést elősegítő bérköltség támogatás, valamint az önálló vállalkozások indítása is támogatható. A bérjellegű támogatások esetén bizonyos időtartamú továbbfoglalkoztatási kötelezettség is előírásra került, kivételt képez ez alól a munkatapasztalat szerzést elősegítő bérköltség támogatás. A foglalkoztatási paktumok kapcsán fontos a megyei, kistérségi és városi gazdaságfejlesztési célkitűzések szakképzéssel történő összehangolása, hiszen a szakképzési kapacitások ismerete, a szakképzésben rejlő lehetőségek megismerése elengedhetetlen a paktumok sikerességéhez. A foglalkoztatási paktumokban többek között gazdasági szervezetek, non-profit szervezetek, gazdasági kamarák, illetve egyéb intézmények vesznek részt, melyek tevékenységük összehangolásával az adott térség gazdaságának fejlesztését szolgálják. A foglalkoztatási paktumok célkitűzései: a munkanélküliség csökkentése, a foglalkoztatási színvonal emelése, új munkahelyek megteremtésének támogatása, a megváltozott munkaképességű személyek elhelyezkedésének elősegítése, a gazdaságfejlesztés és a szakképzés összehangolása. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is több foglalkoztatási paktum jött létre megyei, megyei jogú városi és helyi szinten. A paktumok célcsoportjai a tartósan munkanélküliek, a roma munkanélküliek, a megváltozott munkaképességűek, a pályakezdő fiatalok, a nők, valamint a munkanélküliséggel veszélyeztetett személyek közül kerülhetnek ki. 34

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az alábbi foglalkoztatási paktumok alakultak meg a koncepció aktualizálásának befejezéséig: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Foglalkoztatási Paktum, Nyíregyházi Foglalkoztatási Paktum, Dél-Nyírségi Foglalkoztatási Paktum, Kelet-Nyírségi Foglalkoztatási Paktum, Mátészalka és Térsége Helyi Foglalkoztatási Paktum, Csengeri járás helyi foglalkoztatási paktuma, Baktalórántháza és térsége helyi foglalkoztatási paktuma, Ibrány Foglalkoztatási Paktum. A megyei fejlesztési és képzési bizottságok által elkészített szakképzés-fejlesztési koncepciók is segítséget nyújthatnak a foglalkoztatási paktumokban közreműködő partnerszervezetek számára a projektek megalapozottságához. A szakképzés-fejlesztési koncepcióban lefektetetett alapelvek és célkitűzések a megye szakképzésének egészére vonatkoznak, így azok ismerete nélkülözhetetlen a sikeres gazdaságfejlesztéshez. 35

11. A HAZAI SZAKKÉPZÉS HELYZETE A kedvezőtlen demográfiai folyamatok számos területen változásokat idéznek elő és nincs ez másképp az oktatás, a szakképzés területén sem. Jelenleg is tart Magyarország népességének csökkenése, ami az oktatásban részesülő fiatalok számának alakulását is nagymértékben befolyásolja. Az országos adatokat figyelembe véve látható, hogy mindhárom korcsoportot illetően (0-14, 15-64, 65 év felettiek) évről-évre csökken a népesség hazánkban. Ahogy arról már a megye demográfiai helyzetének bemutatásakor szó esett, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 65 év felettiek száma ugyan emelkedik, azonban a 0-14 és a 15-64 éves korcsoportba tartozók száma csökken. Ez pedig azt eredményezi, hogy az oktatásban résztvevők száma is csökkenő tendenciát mutat. 7. grafikon: A köznevelésben tanulók számának alakulása Magyarországon 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0 Óvodás gyermekek Szakiskolai és készségfejlesztő iskolai tanulók Szakgimnáziumi tanulók Általános iskolai tanulók Szakközépiskolai tanulók Gimnáziumi tanulók Forrás: a KSH adatai alapján saját szerkesztés Jól látható, hogy már az óvodás gyermekek száma is jelentős mértékben (10%) csökkent Magyarországon 2016-ra 2000-hez képest. Ugyanez az érték Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 17,6%, ami az országos mutatót is jóval meghaladja. Az általános iskolások számának alakulását tekintve még nagyobb visszaesés figyelhető meg a 2000. évi és a 2016. évi adatok összevetéséből. Ezek alapján, Magyarországon több mint 22,5%-kal, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig közel 29%-kal csökkent az általános iskolások száma. Az alapfokú oktatásban résztvevők száma alapvetően meghatározza a középfokú oktatásban tanulók számát, azonban a középfokú oktatásban sokkal árnyaltabb a kép, hiszen több iskolatípus közül választhatnak a fiatalok és szüleik. 36

Látható, hogy Magyarországon a középfokú oktatásban tanulók számán belül a szakgimnáziumi (korábban szakközépiskolai) tanulók aránya a legmagasabb, míg a korábbi szakiskolások, jelenleg szakközépiskolások aránya a legalacsonyabb. A szakközépiskolában tanulók aránya az elmúlt két évben nem érte el a középfokú oktatásban tanulók 20%-át, de az előző években sem közelítette meg a 25%-ot. 8. grafikon: A középiskolában tanulók számának megoszlása iskolatípusonként Magyarországon 2016. 2015. 2014. 2013. 2012. 2011. 2010. 2009. 2008. 2007. 2006. 2005. 2004. 2003. 2002. 2001. 2000. 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Szakközépiskolai és szakiskolai tanulók Szakgimnáziumi tanulók Gimnáziumi tanulók Forrás: a KSH adatai alapján saját szerkesztés A gimnáziumban tanulók száma 2008-ban ért a csúcsra, amikor is a középfokú oktatásban tanuló fiatalok több mint 35%-a választotta ezt a képzési típust. Azóta ugyan fokozatosan csökken a gimnáziumban tanulók száma, de arányuk 2016-ban már közel 42%-os volt. A szakgimnáziumokban tanulók esetében 2000-ben 44%, 2016-ban 38,5% volt az arány az összes középfokon tanuló számán belül. A megyei adatokat vizsgálva látható, hogy a középfokú oktatásban tanulók összlétszáma megyei szinten is csökkent, hiszen közel 15%-kal esett vissza a számuk 2016-ra a 2000-es évhez viszonyítva. A szakközépiskolában tanulók száma ebben az időszakban 27%-kal, a szakgimnáziumban tanulóké 18%-kal mérséklődött, a gimnáziumot választók száma azonban közel 1%-kal növekedett. Az országos arányoktól eltérően Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a szakközépiskolában tanulók aránya a vizsgált időszak minden évében meghaladta a 20%-ot, volt olyan időszak is, amikor 30% körül mozgott. 2011 óta folyamatosan csökken a szakközépiskolában tanulók száma és aránya, 2016-ban arányuk valamivel több, mint 24% volt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. 37

Összességében elmondható, hogy a szakképzésben tanulók száma folyamatosan csökken mind országos, mind megyei szinten. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy egyre kevesebb gyerek születik Magyarországon, másrészt annak, hogy a szakképzés jelenleg nem a legnépszerűbb képzési típus hazánkban, jóval többen választják helyette a szakgimnáziumot, illetve a gimnáziumot. Megyei szinten a három képzési típusban tanulók aránya kiegyenlítettebb képet mutat, mint országosan, és a szakképzésben tanulók aránya egyelőre magasabb is az országos értéknél, de az elmúlt fél évtized mutatói alapján Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében is fokozatosan csökken a szakmát tanulók száma, aránya. 38

12. A MEGYE SZAKKÉPZÉSE A SZÁMOK TÜKRÉBEN A megye szakképzésének részletes vizsgálatakor a KIR-STAT adatai kerültek feldolgozásra. Az intézményi adatszolgáltatáson alapuló adatbázis megfelelő alapot szolgáltat a megye szakképzési kapacitásainak, jellemzőinek megismeréséhez. A KIR-STAT 2017. januári adatainak áttekintése után megállapítható, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 33 intézményben folyik szakképzés. Az előző időszakhoz viszonyítva alacsonynak mondható szám elsősorban annak köszönhető, hogy a szakképzési centrumok egy-egy intézménynek számítanak és az általuk tömörített tagintézmények ebben az összesítésben nem kerültek külön feltüntetésre. Amennyiben a feladatellátási helyeket vesszük alapul, akkor már 89 azon feladatellátási helyek száma, ahol szakképzésben vehetnek részt a tanulók. A megyei szakképző intézményekhez köthető feladatellátási helyek száma igen széles skálán mozog, hiszen intézményenként 1 és 10 között alakul számuk. 18 intézmény egy feladatellátási hellyel rendelkezik, 13 intézmény esetében a feladatellátási helyek száma 2 és 7 között mozog, míg 2 intézmény tekintetében a feladatellátási helyek száma 10. 9. grafikon: A szakképző intézmények megoszlása a fenntartó típusa szerint Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében 4% 18% 21% 18% 9% 30% Állami szervezet Egyházi jogi személy Alapítvány Korlátolt felelőségű társaság Tankerületi Központ Egyéb Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működő szakképző intézmények fenntartói körének megoszlása vegyes képet mutat, hat féle fenntartó típus jelenik meg a megyében. A fenntartók között található egyes minisztériumokhoz köthető állami szervezet, egyházi jogi személy, korlátolt felelősségű társaság, alapítvány, tankerületi központ, illetve egyéb, vallási tevékenységet folytató szervezet is. A fenntartók közül legmagasabb a korlátolt felelősségű társaságok által fenntartott intézmények aránya (30%), melyet az állami szervezet fenntartásában lévő intézmények 39