Feltárási dokumentáció

Hasonló dokumentumok
Összesített feltárási dokumentáció

Jelentés az Ali Baba-barlangban a évben végzett kutató munkáról

régészeti feltárás július 28-ig végzett munkáiról

Jelentés az Ali Baba-barlangban a évben végzett kutató munkáról

Jelentés a Lengyel-barlangban a évben végzett kutató munkáról

ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL

Jelentés a Speleo-Team Polgárjogi Társaság Cerberus Darlangkutató Csoportjának évi tevékenységéről. Tartalomjegyzék

Jelentés az aquincumi polgárváros területén folytatott műszeres leletkutatás, ásatás és lelőhelyvédelmi munkák első üteméről

2013. évi barlangi feltáró kutatási jelentés

Kutatási Jelentés a Tata Angolpark területén május 11. és május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról

T á j é k o z t a t ó

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala

Archeometria. T. Biró K., Archeometria ELTE

Kőkor Kerekasztal Konferencia

A kőeszközök általános régészeti vonatkozásai Pattintott kőeszközök 1. régészeti vonatkozások (készítés, használat, nevezéktan stb.

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák június-július

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 1023 Budapest, Bécsi út. 6. II./8. Tel.: (1)

JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL

ÁR kulcsrakész ÁR lapraszerelt

Őslénytan - Régészet

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása

Geológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén

A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral

Kutatási jelentés az Adrenalin, TBE illetve egyéni kutatási engedélyekhez a 2010-es évben, az Aggteleki Nemzeti Park területén végzett tevékenységről.

Jelentés az egri érseki palota 2011-es feltárásáról

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben

RÉGIBB KŐKOR KEREKASZTAL

Javaslat a [Suba-lyuk barlang című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

ELŐZETES FESTŐ-RESTAURÁTORI SZAKVÉLEMÉNY Szentendre, Népművészetek háza helyiségeiben lévő festésekről

KRETZOI MIKLÓS ÉS A MAGYAR PALEOLITKUTATÁS

Új barlangszakasz feltárásának bejelentése

Koncepció, műszaki leírás

Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról

EOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN

SZAKMAI BESZÁMOLÓ MÚZEUMI PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV

Alapfokú barlangjáró tanfolyam

Sajószentpéter-Vasúti őrház, 2008

Iskolai kísérletek. Vegyipar. 8 hasznos tanács az olvadáspont meghatározásához. Ismerje meg a természettudomány törvényeit élőben Tanuljon könnyedén

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései

VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Repülőtéri út és Fonoda utca melletti területeket érintő Miskolci Építési Szabályzat módosítása. Tsz.

Kőeszközök, kerámiák és fémek archeometriája. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum

Kőeszközök, kerámiák és fémek archeometriája Kőeszközök

Báta középkori plébániatemplomának feltárása

2011. évi kutatási beszámoló

KÉSŐGLACIÁLIS ÉS HOLOCÉN OXIGÉNIZOTÓP-ALAPÚ KLÍMAREKONSTRUKCIÓ HIBAHATÁR-BECSLÉSE A DÉLI- KÁRPÁTOKBAN TAVI ÜLEDÉKEK ELEMZÉSE ALAPJÁN

A Diósgyőr-Tapolca barlang feltárása

Archeometria - Régészeti bevezető 1. Nyersanyagok általános áttekintés

2011. évi kutatási beszámoló

AZ IHARKÚTI DINOSZAURUSZ LELETEK PRECÍZIÓS GPS-ES MÉRÉSÉTŐL A TUDOMÁNYOS MODELLEZÉSIG

Önálló munka kiadása (nyersanyag vagy más téma szakirány és érdeklődés alapján esetleg ehhez kapcsolódó adatbázis megkeresés és feldolgozás

A rudabányai vasbuca

TELEPENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELEM (57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 3. (2) bekezdése alapján)

BAKONYI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE 8443 Bánd, Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/

Vandálok a Hernád völgyében

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV

Tervezet. egyes, bányászati tevékenység során feltárult barlangok védettségének feloldásáról. (közigazgatási egyeztetés)

MISKOLCI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR GYŰJTEMÉNY

314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 43. (2) bekezdés szerinti példány az egyeztetés résztvevőinek.

Europai Uniós Termékek

1. feladat. CAD alapjai c. tárgyból nappali tagozatú ipari formatervező szakos mérnök hallgatóknak

TOKAJ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE

Pattintott kőeszközök 1.

N Y Í R E G Y H Á Z A M E G Y E I J O G Ú V Á R O S T e l e p ü l é s r e n d e z é s i e s z k ö z e i n e k m ó d o s í t á s a

Domoszló, őrlőkő- és malomkő kitermelés és műhelyterület Jelentés

SZABÓ DÓRA SZILVIA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ. Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus

Archeometria - Régészeti bevezető 1.

Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelıség (3530 Miskolc, Mindszent tér Miskolc, Pf.: 379.)

NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Teljesítési jelentés

Archeometria - Régészeti bevezető

HATÁROZAT. Helység fekvés hrsz. Művelési ág Kivett töltés, Kivett udvar, erdő,

Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Vizsgálólaboratórium: 2536 Nyergesújfalu, Babits M. u. 6. A NAH által NAH /2016 számon akkreditált vizsgálólaboratórium.

Vid Gábor. Kutatási jelentés

Archeometria - Régészeti bevezető 3.

Város Polgármestere. Tájékoztató az Ország úti zajvédő fal létesítésével összefüggő kérdésekről



A MISKOLCI EGYETEM BÉLYEGZŐINEK KÉSZÍTÉSE, NYILVÁNTARTÁSA ÉS HASZNÁLATA

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT

Dénes György Szalonna Árpád-kori templomának évi képe Pörge Gergely rajzain

ÉPÍTÉSÜGYI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ

Késő római temető, Lussonium

KUTATÁSI JELENTÉS. A hárskúti Törkü-likban 2017-ben végzett őslénytani, szedimentológiai és geokémiai kutatásokról. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Gál Vazul

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV

Szakági munkarészek. Környezeti értékelés

A Duna mente örökségi potenciálja

A r t Vi t al T e r v e z ő, É p í t ő és K e r e s k e d el m i K f t. ( K a m a r a i r e g. sz á m : C )

K U T A T Á S I J E L E N T É S A ÉVI

Pattintott kőeszközök: nyersanyagok; vizsgálati módszerek; magyarországi legfontosabb nyersanyagok Kerámia 1. régészeti vonatkozások

Késő-Római Kikötőerőd Alapítvány beszámolója a es évekről Dunakeszi Késő-római Kikötőerőd Kiállítás

KUTATÁSI JELENTÉS Kos-barlang

Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság. ( (22) , fax:(22) mail@sulitech.com GUMIBURKOLATOK. árlista

Átírás:

Feltárási dokumentáció a Herman Ottó-barlangban 2005. december 3-án végzett üledékminta-vételezésről Dr. Ringer Árpád Miskolci Egyetem BTK Ős- és Ókortörténeti Tanszék

Tartalom 1. A 2005. évi mintavételezés előzménye 2 2. Az üledékminta begyűjtése 2 3. A mintavételezés értékelése 3 4. Mellékletek 4 1

1. A 2005. évi mintavételezés előzménye Az Alsó- és Felső-Hámor között, a Szinva jobb partján elhelyezkedő Herman Ottóbarlangban az első régészeti és paleontológiai feltárást Kadić Ottokár végezte 1915 tavaszán. Ekkor az ásatók 16 réteget tártak fel. A csekély számú dokumentáció szerint a teljes üledéksort eltávolították a barlang bejárati folyosójában és csarnokában, ám több helyen szabadon hagytak sztratigráfiai profilokat a későbbi kutatás számára. Ezek helye az eredeti, teljes ásatási dokumentáció hiányában mindmáig ismeretlen. A fennmaradt, valamint az újonnan barlangászok által készített térképek vizsgálata azonban feltételezhetővé tette, hogy a profilok és a mögöttük meghagyott üledéksorok egyike a csarnok déli végében található. Az üledékminta begyűjtését ennek alapján terveztük meg. A kutatások felújítását fokozottan indokolja, hogy: 1. a barlangból előkerült paleolit korú leletanyag régészeti értékelését máig nem sikerült megnyugtatóan megoldani, 2. az első és ez ideig utolsó ásatás eredeti dokumentációja csaknem teljes egészében elveszett, így archaeológiai és paleontológiai szempontból is nélkülözhetetlen újabb adatok begyűjtése, 3. az 1915-ben, 3 kulturrétegből feltárt régészeti leletanyagot nem kezelték külön sztratigráfiai hovatartozásukra csak közvetett információk állnak rendelkezésre. 2. Az üledékminta begyűjtése Az üledékminták begyűjtését 2005. december 3-án 9.00-tól 14.15-ig végeztük. A begyűjtésnél jelen voltak: Dr. Ringer Árpád, régész-geográfus, ME Dr. Kordos László, paleontológus, MÁFI Regős József, barlangász Szolyák Péter, PhD-hallgató, ME Busku Anita, egyetemi hallgató, ME Váradi Mariann, egyetemi hallgató, ME A mintavételezés helye: a barlang csarnokának DK-i végében található, az ÉK-i falba mélyedő, nagyméretű sziklafülke, mely a bejárattól 30 méterre fekszik és jelenleg csak csónakkal közelíthető meg. 2

Elsőként az 1915-ös ásatás eredményeinek segítségével azonosítottuk a sziklafülkében, a falon megtapadt üledékek alapján, a holocén és pleisztocén rétegek határát. Ezek után a minták begyűjtésére két helyet választottunk ki: a fülke ÉNy-i falában lévő, kb. 70 fokkal balra dőlő hasadékot (1. minta), valamint a fülke ÉK-i fala előtt elhelyezkedő, sík járófelszínt (2. minta). Az 1. minta begyűjtésekor rétegzettséget nem figyeltünk meg: a hasadék betöltése erősen kevert, finomszemcsés barlangi üledék, melynek színe szürkésbarna és vörösesbarna. A mintában szabad szemmel is nagymennyiségű kisállat-csontot figyeltünk meg. Az 1. minta mennyisége: 2 kg. A 2. minta begyűjtését két mesterséges szintre osztva végeztük (0 10 cm; 10 20 cm) egy 1 x 0,8 méter kiterjedésű felületen. A kiemelt üledék színe világos sárgásbarna, anyaga finomszemcséjű (homokszerű), melybe nagy mennyiségben keveredik az átlag 1 13 cm átmérőjű mészkőtörmelék. A mészkődarabok törésfelületei és élei gyengén koptatottak. A 2. minta mennyisége: 28 kg. A mintavételezés végén a 2. minta területét nylonnal lefedtük és a helyben található üledékkel és kövekkel visszatakartuk. Az 1. mintavételezés helyének visszatakarását, mivel keskeny hasadékról van szó, nem láttuk indokoltnak. 3. A mintavételezés értékelése A mintákat a begyűjtést követő napokban átiszapoltuk és jelentős mennyiségű fosszilis állatcsontot, valamint 1 db pattintott obszidián szilánkot gyűjtöttünk belőlük. Az előbbiek paleontológiai vizsgálata folyamatban van. A begyűjtött leletek és a helyszíni megfigyelések is arra utalnak, hogy a barlang teljes üledéksorát az 1915-ös ásatás idején nem távolították el teljesen. Nagy valószínűséggel a Kadić Ottokár által meghagyott üledéksor egyikét sikerült azonosítani egy kb. 50 70 m 2 -nyi felületen. Ennek modern szempontú, részleges feltárása mindenképpen indokolt. Dr. Ringer Árpád 3

MELLÉKLETEK 4

5

1. kép A Herman Ottó-barlang alaprajza a 2005. dec. 3-i mintavételezések és a 2006 februárjára tervezett régészeti-paleontológiai feltárás helyeinek megjelölésével 6

2. kép A 2005. dec. 3-i mintavételezés helyének részletes helyszínrajza 7

3. kép A barlang csarnokának DK-i végében található, az ÉK-i falba mélyedő, nagyméretű sziklafülke 8

4. kép A 1. üledékminta vételezésének helye 9

5. kép A 2. üledékminta vételezésének helye 6. kép A 2. üledékminta 0 10 cm-es mélységből származó részéből kiiszapolt állatcsontanyag 10

7. kép A 2. üledékminta 10 20 cm-es mélységből származó részéből kiiszapolt állatcsontanyag 8. kép A 2. üledékminta 10 20 cm-es mélységből származó részéből kiiszapolt pattintott obszidián szilánk 11

9. kép A 2. üledékminta vételezésének helye visszatakarás után 12

JELENTÉS a miskolc-alsó-hámori Herman Ottó-barlangban 2005. december 3-án végzett mintavételezőfeltárásról A Miskolci Egyetem BTK Ős- és Ókortörténeti Tanszéke 2005. december 3-án mintavételező feltárást végzett a Herman Ottó-barlang Csarnokának hátsó, északi sziklafülkéjében. A feltárás célja az 1915-ös Kadić Ottokár vezette kutatások revíziójaként a korábban leírt rétegek azonosítása, és barlangi üledékek begyűjtése paleontológiai, szedimentológiai elemzés, valamint abszolút korhatározás céljára. A kutatás során holocén és pleisztocén rétegeket egyaránt sikerült beazonosítanunk, s azokból összesen 30 kg (2 + 28 kg) üledékmintát, valamint kis mennyiségű faszenet és állatcsontot begyűjtenünk. Miskolc, 2005. december 4. Dr. Ringer Árpád

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Múzeumi Igazgatóság Miskolc, Görgey Artúr u. 28. Levélcím: Miskolc, Pf. 4. Tel.:46-560-170,361-411 Fax: 555-397 Régészeti Osztály Tel.:46-560-187 Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Pintér István igazgató 3530 Miskolc Mindszent tér 4. Tárgy: kérelem régészeti feltárás engedélyezésére Mellékletek: 2 db térkép Tisztelt Igazgató Úr! A Herman Ottó Múzeum 2006. január 31-i dátummal kérelmet nyújtott be hivatalukhoz a miskolc-alsó-hámori Herman Ottó-barlang és Herman Ottó-kőfülke 2006. február 20-tól tervezett régészeti ásatásával kapcsolatban. Ezt az iratot Önök 3151-1/2006-os számon iktatták. Jelen levelünkkel korábbi beadványunk tartalmát szeretnénk módosítani. A kutatómunkát Dr. Ringer Árpád régész, tanszékvezető egyetemi docens (Miskolci Egyetem BTK Ős- és Ókortörténeti Tanszék) irányítja Szolyák Péter és Lengyel György régésztechnikusok (Herman Ottó Múzeum) közreműködésével. Kérjük, lehetőség szerint engedélyezzék számunkra az alábbiakat: 1. Aggregátor és reflektorok használata a belső világítás biztosításához. Az aggregátort a karsztüreg bejáratától kellő távolságban, 2 x 2 méteres műanyag fólián tervezzük elhelyezni. 2. A barlang csarnokában 25 m hosszan, 4 m szélességben és átlag 1,5 m magasságban felgyülemlett víz átszivattyúzása a barlang előtt folyó Szinva-patak medrébe. Az ásatás befejeztével, szükség szerint a Szinva vizéből töltenénk fel ismét a korábbi magasságig a barlang csarnokát. 3. Hilti-szögek beverése az ásatási területet határoló sziklafalba. Erre egy négyzetháló kifeszítése miatt van szükség, melynek segítségével pontos és modern szempontú régészeti feltárást végezhetünk. A szögeket az ásatási engedély lejártával távolítanánk el. 4. A barlangi üledék iszapolása a Szinva-patak vizének felhasználásával a barlang előtti mederszakaszon. Az iszapolás a barlangi üledékben található por eltávolítását szolgálja és vegyszerek, tisztítószerek nélkül, kizárólag tiszta vízzel történik.

A régészeti ásatás előtt és alatt, valamint az ásatás befejeztével a feltárás helyéről, a barlang csarnokáról és a Szinva-patak medréről, továbbá a szelvény visszatemetéséről és kővel történő befedéséről írásos és fotódokumentáció készül. Kedvező elbírálásukat előre is köszönjük. Tisztelettel, Miskolc, 2006. február 13. Dr. Veres László megyei múzeumigazgató

1. térkép Az ásatás tervezett területe (vörös) tt an

2. térkép Az ásatási területre tervezett 1x1 méteres négyzetháló (vörös) és a HILTIszögek helye (zöld)