Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. július 16. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2015/0149 (COD) 11012/15 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2015. július 16. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató ENER 284 ENV 493 CONSOM 131 CODEC 1054 Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára COM(2015) 341 final Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az energiahatékonyságot jelölő címkézés keretének meghatározásáról és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a COM(2015) 341 final számú dokumentumot. Melléklet: COM(2015) 341 final 11012/15 DGE 2B HU
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.7.15. COM(2015) 341 final 2015/0149 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az energiahatékonyságot jelölő címkézés keretének meghatározásáról és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2015) 139 final} {SWD(2015) 140 final} HU HU
INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE 1.1. A javaslat okai és céljai 2015. február 25-én a Bizottság a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiájában bejelentette az energiafogyasztás címkézéssel történő jelölését szabályozó irányelv (a továbbiakban: címkézési irányelv) felülvizsgálatát az energiahatékonyságban rejlő lehetőségek további kiaknázása érdekében, amely az energia iránti kereslet mérséklését és ezzel párhuzamosan az Európai Unió energiafüggőségének mérséklését szolgálja. Az energiafogyasztás címkézéssel történő jelölése környezeti előnyökkel jár, mert a fogyasztók az Unió bármely pontján pontos, releváns és összehasonlítható információkhoz juthatnak az energiával kapcsolatos termékek energiahatékonyságáról és -fogyasztásáról, és ezzel megalapozott, költséghatékony és környezettudatos döntést hozhatnak vásárláskor, aminek tehát mind környezetvédelmi, mind takarékossági szempontból megvan a haszna. 1.2. Összhang a szakpolitikai területen meglévő politikai rendelkezésekkel Az Európai Tanács 2014 októberében indikatív célként tűzte ki, hogy 2030-ra az Unió szintjén legalább 27%-kal javuljon az energiahatékonyság; ez a cél 2020-ig felülvizsgálatra kerül annak érdekében, hogy a hatékonyságnövekedés uniós szinten 30%-os legyen. Az Európai Tanács célul tűzte ki azt is, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás 40%-kal csökkenjen 2030-ig. Ez a javaslat az energiaunió keretstratégiáját követi és az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló 2010/30/EU irányelvet kívánja felváltani. Ez a javaslat az irányelv értékelése 1 után készült el. Az irányelven alapuló termékspecifikus rendeletek továbbra is hatályban maradnak, de felülvizsgálatra kerülnek. Ez a kezdeményezés összhangban van a uniós energia- és éghajlat-politikával, mivel az energiafogyasztást jelölő címkézéssel kapcsolatos meglévő vívmányokat aktualizálja és hatékonyabbá teszi. 1.3. Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival Az energiahatékonyságot jelölő címkézés segíti a termékek szabad mozgását, mivel biztosítja, hogy a tagállamokban nem vezetnek be nemzeti energiacímkéket. Javítja az európai vállalkozások versenyképességét is azáltal, hogy innovációra ösztönzi és lépéselőnybe hozza őket, a fokozottabb piacfelügyelet révén egyenlő versenyfeltételeket biztosít számukra és a harmadik országok gyártói számára, és lehetővé teszi nagyobb haszonkulcsok alkalmazását az olyan energiahatékony termékek esetében, amelyekért a végfelhasználó többet fizet a vásárláskor, életciklusuk során mégis nettó megtakarítást eredményeznek. 1 COM(2015) 143. HU 2 HU
2. JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG 2.1. Jogalap A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 194. cikkének (2) bekezdésén alapul, amely az energiára vonatkozó intézkedések jogalapja. Noha az energiahatékonyságot jelölő címkézés jogalapja a 114. cikk is lehetne (az 1992-es címkézési irányelvnek 2 még ilyen jogalapja volt, mivel a Szerződésnek nem volt energiaügyi rendelkezése), fennáll a veszélye, hogy ez óhatatlanul is korlátozná azokat a tagállamokat, amelyek jogszabályt kívánnak alkotni az energiával kapcsolatos termékekről szóló az energiacímkét adott esetben kiegészítő információk feltüntetésére vonatkozóan 3. Az energiahatékonyságot jelölő címkézés a termékek használati fázisában felhasznált energiára és erőforrásokra korlátozódik. Végül mivel a Szerződés tartalmaz egy kifejezetten az energiára vonatkozó jogalapot, célszerűnek tűnik ennek alkalmazása. 2.2. Szubszidiaritás Az EU-szinten elfogadott energiahatékonysági eszközök jól tükrözik az energiával kapcsolatos politikai és gazdasági kihívások növekvő jelentőségét, valamint az energiahatékonyság szoros kölcsönhatását olyan szakpolitikai területekkel, mint az energiaellátás biztonsága, az éghajlatváltozás, a fenntarthatóság, a környezetvédelem, a belső piac működése és a gazdasági fejlődés. Az energiahatékonysági célokat a tagállamok mindeddig nem tudták kielégítő mértékben egyedül megvalósítani: a nemzeti szintű tevékenységek előmozdításához és támogatásához uniós szintű fellépésre van szükség. Az információk fogyasztókhoz való eljuttatása terén nagyon fontos egyenlő versenyfeltételeket biztosítani a gyártók és kereskedők számára konkrét, energiával kapcsolatos termékek esetében, amelyeket az EU egész belső piacán értékesítenek. Ezért olyan szabályokra van szükség, amelyek jogilag kötelező erejűek az egész EU-ban. Ami a piacfelügyeletet illeti, ezt a tevékenységet az Európai Unió tagállamainak hatóságai végzik. A piacfelügyeleti munkának azonban a hatékonyság érdekében Unió-szerte egységesnek kell lennie, különben nem működne jól a belső piac, és a vállalkozásokat semmi sem ösztönözné arra, hogy beruházzanak az energiahatékony termékek tervezésébe, előállításába és értékesítésébe. A termékadatbázis létrehozása hatékonyabbá fogja tenni a piacfelügyeleti munkát. 2.3. Arányosság Az arányosság elvével összhangban a javasolt módosítások nem lépik túl a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket. A rendelet által a meglévő jogi kerethez fűzött módosítások javítani fogják a jogi keret egyértelműségét és alkalmazhatóságát. A szállítók felkérést fognak kapni arra, hogy vigyenek be különféle információkat az új termékadatbázisba; ezeket kérésre már most is a nemzeti piacfelügyeleti hatóság rendelkezésére kell bocsátaniuk, ezért a többletteher vélhetően minimális lesz és arányban fog állni a végrehajtás és az átláthatóság terén mutatkozó előnyökkel, amelyekkel a termékadatbázis létrehozása várhatóan járni fog. A javaslat arányosságával kapcsolatos további érvek a hatásvizsgálat 8. fejezetében találhatók. 2 3 A Tanács 92/75/EK irányelve. Pl. Franciaország fogyasztóvédelmi törvénye az alkatrészek rendelkezésre állásáról szóló információk megadásáról. HU 3 HU
2.4. A jogi aktus típusának megválasztása Az irányelvről rendeletre való áttérésre vonatkozó javaslat figyelembe veszi a Bizottság azon általános célkitűzését, hogy a tagállamok és a gazdasági szereplők számára egyszerűsödjön a szabályozási környezet, valamint azt az igényt, hogy biztosítva legyen a javasolt jogszabály Unió-szerte egységes alkalmazása és végrehajtása. 3. AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI 3.1. A hatályos jogszabályok utólagos értékelése A Bizottság elvégezte a címkézési irányelv és a környezettudatos tervezésről szóló irányelv bizonyos aspektusainak utólagos értékelését, és az eredményt rögzítette egy bizottsági szolgálati munkadokumentumban (SWD(2015) 143), amely ezt a javaslatot kíséri. A főbb megállapítások a következők: 1. A környezettudatos tervezés és az energiafogyasztás címkézéssel történő jelölése területén jelenleg hatályban lévő intézkedések hatékonyak, mert jelentős és kézzelfogható energia- és költségmegtakarítást eredményeznek 4. 2. Az Európai Unió belső piacán semmi sem akadályozza az energiával kapcsolatos termékek szabad mozgását. 3. A haszon mind a vállalkozások, mind pedig a társadalom egésze számára meghaladja a költségeket 5. A fogyasztói igények és a versenypozíciók mellett az energiafogyasztást jelölő címkézés az innováció legfőbb hajtóereje. Minél szigorúbbak a követelmények a magasabb energiahatékonysági osztályok esetében, annál nagyobb tere nyílik a vállalkozásoknak arra, hogy pozitív értelemben megkülönböztessék termékeiket, ami ösztönzőleg hat az innovációra. 4. A fogyasztók többsége felismeri és érti az energiacímkéket, és felhasználja őket vásárlási döntéseiben. 5. Annak nyomán, hogy a 2010-ben elfogadott címkézési irányelv bevezette az A+ és a még magasabb energiahatékonysági osztályokat, mérséklődött az energiacímkék 4 5 A két irányelv végrehajtásától 2020-ig 175 MToe primerenergia-megtakarítás várható (ennek körülbelül 15%-a tudható be a címkézéssel kapcsolatos intézkedéseknek, figyelemmel arra, hogy az érintett termékcsoportoknak mintegy fele csak a környezettudatos tervezés területén elfogadott intézkedések hatálya alá tartozik). Ez az érintett termékek esetében 19% megtakarítást jelent a beavatkozás nélküli forgatókönyvhöz képest. A szóban forgó intézkedések csaknem felét adják a 2020-ra kitűzött 20%-os energiahatékonysági célnak. Az energiaimporttól való függőség a földgáz esetében várhatóan 23%-kal, a szén esetében pedig 37%-kal fog csökkenni. Összességében a címkézés és a környezettudatos tervezés területén eddig elfogadott intézkedések a közüzemi számlák összegének csökkentésén keresztül 2020-ra évente 100 milliárd EUR megtakarítást fognak jelenteni a végfelhasználók számára. Az új követelmények és a címkézés költségvonzata először ugyan a gyártóknál jelentkezik, később azonban áthárul a végfelhasználókra (a háztartásokra és más vállalkozásokra), amelyek a csökkentett energiafelhasználásból fakadó költségmegtakarítás előnyeit élvezik. Ez a költségmegtakarítás sokkal nagyobb, mint a beszerzéskor fizetett többletköltség. Az EU egészére nézve nem állnak rendelkezésre részletes adatok. Az Egyesült Királyságban a haszon-költség arány a becslések szerint 3,8 volt. HU 4 HU
energiahatékonyabb termékek vásárlására ösztönző hatása 6. Gond az is, hogy a címkén szereplő egyéb paraméterek jelölésére használt piktogramok némelyikét nehéz megérteni. 6. Egyre többen vásárolnak nagyobb termékeket, amelyek ugyan hatékonyabban működnek, és ezért kedvezőbb a besorolásuk az energiahatékonyság szempontjából, mint az azonos rendeltetésű kisebb terméké, abszolút értelemben mégis jóval többet fogyasztanak náluk. 7. A nemzeti piacfelügyeleti hatóságok által végzett tevékenység rossz hatásfoka hozzájárul a követelmények nem teljesítéséhez, aminek következtében a tervezett energiamegtakarítás mintegy 10%-a veszendőbe megy. Lásd még a 3. szakaszt. 8. Egyes termékek esetében az intézkedések túlságosan visszafogottak voltak ahhoz képest, ami műszakilag és gazdaságilag lehetséges lett volna. 9. Bár az intézkedések egy része a használat közbeni energiafogyasztás mellett más környezeti hatásokat is érint, e hatások további csökkentésében még vannak kihasználatlan lehetőségek 7. 10. Hatékonyság szempontjából a szabályozás folyamata túlságosan hosszú (átlagosan 49 hónapot vesz igénybe), aminek főként a gyors ütemben fejlődő elektronikai termékek esetében gyakran az a következménye, hogy a döntéshozatal időpontjára a műszaki tartalom és az előkészítő munka eredményei elavulttá válnak. 11. A két irányelv jól kiegészíti egymást, és végrehajtásuk javarészt koherens módon történik. 12. Több termék esetében az alsóbb energiahatékonysági osztályok kiürültek, mert a környezettudatos tervezés területén elfogadott intézkedések betiltották a kis hatékonyságú modelleket, és a gyártók a műszaki fejlődésre egyre hatékonyabb termékek előállításával reagáltak. Az A-tól G-ig terjedő osztályok összehasonlításának lehetősége nélkül a címkék elveszítik relevanciájukat a fogyasztók számára. 13. Az európai uniós többletérték a harmonizált szabályozási keretből fakad, amely csökkenti a gyártók költségeit, és meghatározóvá teszi az EU-t a nemzetközi szabályozási és szabványosítási törekvésekben. 6 7 Az a módszer, hogy az A osztály feletti kedvezőbb energiahatékonysági osztályokat az A betűjel mellé helyezett pluszjelek jelzik, kevésbé hatásosan ösztönzi a fogyasztókat a jobb energiahatékonyságú termékek vásárlására, mint az eredeti, A-tól G-ig terjedő skála. Bár a fogyasztók körében végzett felmérések arról tanúskodnak, hogy az újfajta címkebeosztást a fogyasztók értik, bevezetésük mégis csökkentette a nagyobb energiahatékonyságú termékek vásárlása iránti hajlandóságot, mert az A+ és az A+++ osztály közötti különbség kevésbé ösztönöz a többletkiadásra, mint a C és az A osztály közötti. További részletek: London Economics & Ipsos Mori, A study on the impact of the energy label and of potential changes to it on consumer understanding and on purchase decisions, 2014. Ide tartozik például az újrahasználhatóság, az újrafeldolgozhatóság és a hasznosíthatóság, a hasznosított anyagtartalom, a kiemelt fontosságú anyagok használata, a veszélyes anyagok vagy a tartósság szempontja. HU 5 HU
14. A szakpolitika továbbra is releváns az EU 2020-ra és az azt követő évekre szóló energiahatékonysági céljainak teljesítésében, és emellett az energiahatékonyság és a körforgásos gazdaság ügyét is előbbre viheti. 15. A digitális korban továbbra is fontos a fogyasztók tájékoztatása. Az energiahatékonyság címkén való jelölését szabályozó rendeleteket a Bizottság nemrégiben kiigazította annak érdekében, hogy az energiacímkék az interneten is megtekinthetők legyenek. 16. Nem lehet számszerűsíteni annak a követelménynek a hatásait, amely szerint a reklámoknak utalniuk kell az energiahatékonysági osztályra (4. cikk c) pont), de az értékelés megállapította, hogy ez az előírás valóban űrt tölt be a fogyasztók tájékoztatásában. 17. A közbeszerzési követelmények (9. cikk (1) bekezdés) értékelésére már 2011-ben sor került, és ennek nyomán ezek az előírások kikerültek a címkézési irányelvből, most pedig módosított formában az energiahatékonysági irányelvben 8 találhatók meg. 18. Az elmúlt évek sajtótudósításaiból világosan kitűnik, hogy a szakpolitika előnyeit nem sikerült kellőképpen kommunikálni. 3.2. Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk 2013. augusztus 31-től november 30-ig nyilvános konzultációra került sor Az Ön hangja Európában elnevezésű honlapon. A felmérés hosszabb változata az érdekcsoportoknak, a kormányzati szerveknek és a szakértőknek készült, míg egy rövidebb verzió a fogyasztókat, az egyes kiskereskedőket és a gyártókat kívánta megszólítani. A hosszabb felmérésre 138 válasz érkezett, ebből 58 gyártóktól és érdekcsoportoktól, 20 kormányzati szervektől, 13 környezetvédelmi, 9 pedig fogyasztói érdekképviseletektől. A rövidebb felmérést 197-en válaszolták meg: 127 válasz fogyasztóktól érkezett, 40 válasz kiskereskedőktől, 30 válasz gyártóktól. A válaszadókról és a válaszokról szóló részletes összefoglaló 2014 februárjában került közzétételre 9. Az érdekelt felekkel a Bizottság három alkalommal szervezett találkozót: 2013. június 27-én, 2013. október 14-én és 2014. február 18-án. 2014. február 19-én, a szerződéses felekkel tartott utolsó üléshez kapcsolódóan a Bizottság találkozót szervezett az érdekelt felek részére az energiacímkék előzetes mintapéldányaival kapcsolatos tesztek eredményeiről és a még tesztelendő energiacímkékre vonatkozó javaslatokról. 3.3. Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása A felülvizsgálat előkészítése érdekében a Bizottság a következő két tanulmányra adott megrendelést: Tanulmány az energiafogyasztás címkézéssel történő jelöléséről szóló irányelvnek és a környezettudatos tervezésről szóló irányelv bizonyos aspektusainak értékeléséről (2014 júniusában zárult le); 8 9 2012/27/EU irányelv, HL L 315., 2012.11.14., 1. o. https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/background_document_ii_-_survey_results.pdf HU 6 HU
Tanulmány az energiacímkék és a velük kapcsolatos esetleges változások hatásáról a fogyasztók tudatosságára és vásárlási döntéseire (2014 októberében zárult le). A Bizottság mindkét tanulmány közzétette honlapján 10. 3.4. Hatásvizsgálat A javaslatot hatásvizsgálat (SWD(2015) 139) kíséri, amelyet a Bizottság közzétett az Europa portálon 11 a Szabályozói Ellenőrzési Testület 2015. június 16-án elfogadott kedvező véleményével (SEC(2015) 323) együtt. Az említett értékelést követő lépésként a hatásvizsgálat megvizsgál néhány, a jelenlegi irányelvet érintő kérdést ugyanúgy, mint egyes részleteket a tervezési irányelvvel kapcsolatban. Ez utóbbi irányelv tekintetében nem támogatja jogalkotási kísérő intézkedések meghozatalát ebben a fázisban. A címkézési irányelvet érintő két legfontosabb kérdés a címkék hatásosságának csökkenése és az erőtlen végrehajtás miatti meg nem felelés volt. A hatásvizsgálat rámutatott egyes szabályozási folyamatok hosszadalmasságára is, amelynek következményeképpen a műszaki és az előkészítő munkák korán elavulnak. A végül kiválasztásra kerülő opció célja, hogy javítsa az energiafogyasztást jelölő címkézés meglévő szabályozási keretét, megkövetelje a felcímkézett termékek új adatbázisban történő nyilvántartását, a jelenlegi címkézési irányelv rendelettel való felváltása révén optimalizálja a jogi struktúrát, összhangba hozva azt a piacfelügyeleti rendelettel 12, valamint segítsen finanszírozni közös uniós piacfelügyeleti fellépéseket. Ez a javaslat a hatásvizsgálat során kiválasztott opció jogalkotási aspektusát hajtja végre. Az egyéb az említett opció végrehajtása érdekében tervezett nem jogalkotási intézkedéseket a javaslatot kísérő, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló jelentés vázolja fel. 3.5. Célravezető szabályozás és egyszerűsítés A bevételekre gyakorolt kedvező hatás (2030-ban évi 34 milliárd EUR-ra becsülhető) érinteni fogja a nagyobb vállalatokat, a kkv-kat és a mikrovállalkozásokat egyaránt. Semmi nem indokolja, hogy a kkv-k és a mikrovállalkozások eltérő rendszerbe tartozzanak. Valamennyi kiskereskedőre ugyanazoknak a szabályoknak kell vonatkozniuk, hiszen az energiacímkék csak akkor hasznosak a fogyasztók számára, ha a kiskereskedelmi egységekben minden termék címkével van ellátva. A kkv-szektorbeli gyártók közül kevesen érintettek, a mikrovállalkozások közül pedig senki sem. Mindenkire ugyanazon szabályoknak kell vonatkozniuk, mert ez biztosítja a tisztességes versenyt az egységes piacon, a fogyasztók számára pedig a koherens és következetes tájékoztatást. A fogyasztók megtakarításai 2030-tól évi 10-30 milliárd EUR-ra becsülhetők (attól függően, hogy milyennek feltételezzük a jövőbeni energiaárak alakulását). 10 11 12 http://ec.europa.eu/energy/en/studies?field_associated_topic_tid=45 http://ec.europa.eu/smart-regulation/impact/ia_carried_out/cia_2015_en.htm Különösen a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel. HU 7 HU
Az uniós vállalkozások versenyképessége javulni fog, mivel a szabályozás innovációra ösztönzi és lépéselőnybe hozza őket, a fokozottabb piacfelügyelet révén egyenlő versenyfeltételeket biztosít számukra és a harmadik országok gyártói számára, lehetővé teszi nagyobb haszonkulcsok alkalmazását az energiahatékony termékek esetében, melyekért a felhasználó ugyan többet fizet a vásárláskor, életciklusuk során mégis nettó megtakarítást eredményeznek. Az adminisztratív költségek vonatkozásában a kereskedők abból fakadó összes költségét, hogy a régi címkéket valamennyi termék esetében újakra cserélik, tíz év távlatában 10 millió EUR-ra becsülik, az EU egészét figyelembe véve. A gyártók költsége tíz év alatt várhatóan mintegy 50 millió EUR lesz. Ez együttvéve 2 centnyi címkeköltséget jelent eladott termékenként. Az egész ágazat termékek nyilvántartásából eredő adminisztratív költségei a becslések szerint kb. évi 1,5 millió EUR-ra rúgnak majd, ami eladott termékenként 0,5 centet tesz ki. A termék-nyilvántartásra vonatkozó követelményből fakadó tényleges költség csökkenni fog vagy nulla lesz, mert a gyártók már nem lesznek kötelesek a műszaki dokumentációt a piacfelügyeleti hatóság számára az utolsó termék gyártását követő öt évig hozzáférhetővé tenni. A gyártók és a kereskedők az említett költségeket átháríthatják a fogyasztókra, akik számára e költségeket messzemenően ellensúlyozza az általuk vásárolt, e rendeletnek köszönhetően hatékonyabbá váló termékek révén megvalósuló energiamegtakarítás. A javaslat az internetre is épít, hiszen magában foglalja egy olyan online termékadatbázis létrehozását is, amely leegyszerűsíti, meggyorsítja és ösztönzi a gyártók, kiskereskedők, piacfelügyeleti hatóságok és végfelhasználók közötti termékinformáció-áramlást. 4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK Ez a javaslat egy meglévő címkézési irányelvet vált fel, ezért a tagállamokat érintő igazgatási hatás és költségek becsült mértéke csekély lesz, hiszen a tagállamok már létrehozták a szükséges struktúrák és szabályok java részét. Ez a kezdeményezés nem igényel további uniós költségvetési forrásokat. A termékadatbázis létrehozásának költségei (2016-ban 1 500 000 EUR, majd a következő években évi 150 000 EUR fenntartási költség) és a bizonyos termékcsoportok címkéivel kapcsolatos fogyasztói tudatosságot vizsgáló kutatások ráfordításai (2017-től évente 300 000 EUR) a termékek energiahatékonyságával kapcsolatos politika végrehajtására vonatkozóan előirányzott költségvetés prioritásainak átrendezésével kerülnek finanszírozásra; e végrehajtás magában foglalja a műszaki segítségnyújtást és/vagy a termékcsoportok egyes aspektusait értékelő tanulmányokat, amelyek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokhoz szükségesek, valamint a szabványosításhoz nyújtott támogatást. A szóban forgó költségvetés a Horizont 2020 keretprogram társadalmi kihívások pillérének piaci alkalmazás és innováció részeihez tartozik. 5. EGYÉB ELEMEK 5.1. Monitoring-, értékelő és jelentéstételi rendelkezések Az energiafogyasztást jelölő címkézésre vonatkozó szabályozási keret következő értékelésére várhatóan 8 év múlva kerül sor. Az értékelés a szabályozási keret alapján elfogadott, HU 8 HU
felhatalmazáson alapuló jogi aktusok felülvizsgálatához szükséges termékspecifikus tanulmányok utólagos értékelésén fog alapulni és célkeresztjében annak vizsgálata fog állni, hogy a keret mennyire hatásos az áruk szabad mozgásának biztosításában. (Pl.: Tartózkodtake a tagállamok olyan nemzeti jogszabályjavaslat előterjesztésétől, amely a termékek energiafogyasztást jelölő címkézésére vonatkozik?) Értékelni kell a termékek energiafogyasztásának és más jelentős környezeti hatásainak csökkenését, különös tekintettel a piaci átalakulás terén elért, az új beosztással ellátott címkéknek köszönhető javulásra. A piacfelügyeleti rendelet keretében végzett piacfelügyeleti tevékenység eredményeiről szóló tagállami jelentések alapján pedig értékelni lehet majd, mennyiben javított a piacfelügyeleti tevékenységen és a megfelelés mértékén a termékadatbázis létrehozása. 5.2. A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata A javaslat megtartja ugyan a jelenlegi címkézési irányelv céljait és alapelveit, de a következők révén egyértelműbbé teszi, megerősíti és kiterjeszti a jelenlegi irányelv rendelkezéseinek hatályát: a címkék aktualizálása és ellátása új beosztással, hatékonyabb végrehajtás, a címkézési kötelezettség hatálya alá tartozó termékek adatbázisának létrehozása, a különböző szereplők kötelezettségeinek egyértelműbbé tétele, a címkézés és a mérési szabványok közötti összefüggés erősítése. 5.2.1. A címkék aktualizálása és ellátása új beosztással Az energiafogyasztást jelölő címkézés mindeddig sikerrel mozdította elő az egyre energiahatékonyabb termékek gyártását, hatása azonban mostanra kifulladt. Számos termékcsoport esetében a legtöbb modell már a legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozik, ami nehézzé teszi közöttük a különbségtételt. Noha az A+, A++ és A+++ energiahatékonysági osztályok csak 2010-ben jelentek meg, bizonyos termékcsoportok esetében ma már minden modell ezekbe az új osztályokba tartozik, és az alsóbb osztályok kiürültek. Ezért rendszerszerű igény mutatkozik a termékek újrabesorolására, azaz vissza kell térni az eredeti A-tól G-ig terjedő energiacímke-beosztáshoz, amely a kutatások tanúsága szerint a legkönnyebben értelmezhető a fogyasztók számára. A meglévő irányelv ugyan lehetővé teszi a termékek esetleges újrabesorolását felhatalmazáson alapuló, célzott jogi aktusok révén, a mostani javaslat jóval szisztematikusabb módon kezeli az energiacímkéken feltüntetett beosztás újragondolásával kapcsolatos igényt. Egyszersmind egyértelművé teszi a szállítók és kereskedők kötelezettségeit az újrabeosztás és az átmenet időszakában. A rendelet hatálybalépését követő öt éven belül a Bizottság felül fogja vizsgálni a meglévő címkéket annak érdekében, hogy új beosztással lássa el őket. Az eljárásba elsőként bevont termékcsoportok azok lesznek, amelyeknél a forgalomban lévő modellek a legmagasabb termékosztályokba tartoznak. Magára az új beosztással való ellátásra néhány évvel a felülvizsgálat után kerül majd sor. Az újrabeosztás átmeneti időt igényel, amelyben az ugyanazon termékre vonatkozó régi beosztású (tehát az új beosztás előtti) és az új beosztású címkék egyidejűleg lesznek jelen az üzletekben. Annak érdekében, hogy a lehető legkisebbre csökkenjen a fogyasztók HU 9 HU
megtévesztésének esélye, mérséklődjenek a megfelelési költségek, valamint biztosítva legyen a szállítók és kereskedők maximális jogbiztonsága, a rendelettervezet a következő megközelítést kívánja alkalmazni: 1. Közzétételre kerülne egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus az új beosztású címkékről, mely 20 nappal később hatályba lépne (a jelenlegi helyzethez hasonlóan). A felhatalmazáson alapuló jogi aktus úgy határozná meg az energiahatékonysági követelményeket, hogy egyetlen termék se sorolódjon a magas energiaosztályokba; ez bátorítaná technológiai fejlődést és az innovációt, és lehetővé tenné egyre hatékonyabb termékek elismerését. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus meghatározná azt a konkrét időpontot, ameddig az új beosztású címkéknek fel kell váltaniuk a régieket ( a felváltás időpontja ). 2. Egy, a felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépését követő, de a felváltás időpontját megelőző hat hónapos időszakban a kereskedők a termékek csomagolásához a mostani címkékkel együtt az új beosztású címkéket is mellékelnék. 3. A felváltás időpontjában a kereskedők a régi címkéket az üzletekben kínált valamennyi termék esetében kötelesek lennének lecserélni újakra. E csere végrehajtására egy hét állna rendelkezésükre. 4. Azon termékek esetében, amelyek már a hat hónapos átmeneti időszak kezdete előtt is az üzletben voltak, a kereskedőknek új címkéket kellene beszerezniük a szállítótól (a címkék online elérhetők és a szállító honlapjáról letölthetők lennének). 5. A tagállamok kötelesek lennének információs kampányokat szervezni annak érdekében, hogy a fogyasztókat tájékoztassák a címkék újrabeosztásáról. Ennek a megközelítésnek az lenne a célja, hogy a minimálisra csökkentse a régi és új címkék egyidejű használatát az üzletekben kínált, azonos típusú termékeken; az új beosztás a lehető legpraktikusabb lesz, ami kedvezően befolyásolja majd a címkehasználat hatékonyságát, és ezzel a fogyasztói energia- és költségmegtakarítást. Nem fogja jelentősen megváltoztatni a jelenlegi rendszert a címkék jól bevált fő elosztási mechanizmusa tekintetében. 5.2.2. Hatékonyabb végrehajtás az energiafogyasztást jelölő címkézés hatálya alá tartozó termékek adatbázisának létrehozása révén Az előírások be nem tartásának aránya a végrehajtás tekintetében összesen 20%-ra becsülhető, aminek következtében a tervezett energiamegtakarítás mintegy 10%-a veszendőbe megy. E gyenge végrehajtási eredmény oka legalábbis részben az, hogy a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok nem mindig férnek hozzá időben a műszaki dokumentációhoz, amit még csak súlyosbít az a tisztázatlanság, hogy ugyanarra a modellre különböző tagállamok eltérő modellszámozást alkalmaznak. Az új termékadatbázis lehetővé fogja tenni a felügyeleti hatóságok számára, hogy sokkal gyorsabban jussanak hozzá a szükséges adatokhoz. Ezenkívül a termékadatbázis naprakész piaci adatokkal és energiahatékonysági információkkal fog szolgálni, ami meggyorsítja az előkészítő/felülvizsgálati tanulmányok elkészítését és az azt követő szabályozási folyamatot, megkurtítva ezzel a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kapcsolatos jelenlegi hosszadalmas szabályozási eljárás időtartamát. A címkézési irányelv esetében rendkívül szükségesnek tűnik egy nyilvántartási adatbázis megléte, mivel az energiacímkék főként háztartási készülékekre kerülnek, amelyek esetében az elégtelen piacfelügyelet hatása jóval súlyosabb, az egyenértékű modellek száma pedig nagyobb. HU 10 HU
A jelenlegi rendszer gyengeségeinek orvoslásán kívül az adatbázis a jövőben új módszerként használható lesz az energiacímkék kereskedők körében történő terjesztésére is, mivel az energiacímkék és az új beosztással rendelkező címkék beszerezhetők lesznek ebben az adatbázisban. A javaslat napra késszé teszi az irányelv előírásait a tekintetben is, hogy rendelkezik a címkék elektronikus úton történő rendelkezésre bocsátásáról, illetve arról, hogy a szállítók honlapjaikon tegyék azokat elérhetővé. Összehasonlítva a szállítókra vonatkozó, termékekkel kapcsolatos meglévő tájékoztatási követelményekkel a termék-nyilvántartási adatbázis csak azt az új kötelezettséget vonja maga után, hogy a termékmodellt regisztrálni kell azon adatok feltöltésével, amelyek megadását a különböző, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok már a jelenlegi rendszer keretében is előírják. Az egész ágazat termékek nyilvántartásából eredő adminisztratív terhe a becslések szerint kb. évi 1,5 millió EUR lesz majd, ami eladott termékenként 0,5 centet jelent. A tényleges költség kevesebb vagy nulla lesz, mert a szállítók már nem lesznek kötelesek a műszaki dokumentációt a piacfelügyeleti hatóság számára az utolsó termék gyártását követő öt évig hozzáférhetővé tenni. Jelenleg a piacfelügyeleti hatóságoknak el kell kérniük a szállítóktól a műszaki dokumentációt, a kereskedőknek pedig fel kell venniük a kapcsolatot a szállítókkal, ha valamilyen oknál fogva szükségük van egy címkére. Az adatbázis révén a piacfelügyelet céljaira a műszaki dokumentumok, a kereskedők számára pedig a címkék egyetlen központi helyen lesznek elérhetők. 5.2.3. A különböző szereplők kötelezettségeinek egyértelművé tétele A javaslat átrendezi a tagállamok, a szállítók és a kereskedők mindenkori kötelezettségeit annak érdekében, hogy azokat egyszerűbbé és koherensebbé tegye. Az irányelv rendelettel történő felváltása jóvoltából csökkeni fognak a tagállamok igazgatási terhei (noha nemzeti jogrendjükből azért törölniük kell a 2010/30/EU irányelv átültetését célzó intézkedéseket), a szállítókra és a kereskedőkre pedig közvetlenül alkalmazandó előírások vonatkoznak majd, biztosítva a teljes harmonizációt EU-szerte. 5.2.4. A címkézés és a mérési szabványok közötti összefüggés erősítése A javaslat világossá teszi, hogy ha a termék megfelel a vonatkozó harmonizált szabványokban meghatározott mérési és számítási módszereknek, akkor azt kell vélelmezni, hogy a termék egyszersmind az alkalmazandó felhatalmazáson alapuló jogi aktus vonatkozó rendelkezéseinek is megfelel. HU 11 HU
2015/0149 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az energiahatékonyságot jelölő címkézés keretének meghatározásáról és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 194. cikke (2) bekezdésére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 13, tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 14, rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel: (1) Az Európai Unió elkötelezett egy előretekintő klímapolitikát folytató energiaunió kialakítása mellett. Az energiahatékonyság lényeges eleme az Európai Unió 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretének és döntő szerepet játszik az energia iránti kereslet mérséklésében. (2) Az energiahatékonyságot jelölő címkézés a termékek energiafogyasztása tekintetében megalapozott döntések meghozatalát teszi lehetővé a fogyasztók számára, és ezzel előmozdítja az innovációt. (3) A 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet 15 értékelték a hatékonyság szempontjából 16. Az értékelés megállapította, hogy szükség van az energiacímkével kapcsolatos keret aktualizálására annak érdekében, hogy javuljon hatékonysága. 13 14 15 16 HL C [ ], [ ], [ ] o. HL C [ ], [ ], [ ] o. HL L 153., 2010.6.18., 1. o. COM(2015) 143. HU 12 HU
(4) Ezért a 2010/30/EU irányelvet helyénvaló egy azonos hatályú rendelettel felváltani, amely módosítja és megerősíti az irányelv egyes rendelkezéseit tartalmuk egyértelművé tétele és aktualizálása érdekében. A megfelelő jogi eszköz a rendelet, mivel a rendelet olyan egyértelmű és részletes szabályokat állapít meg, amelyek nem adnak alkalmat eltérő tagállami átültetésekre, így nagyfokú harmonizációt biztosítanak az egész Unióban. A nem tagállami, hanem uniós szintű összehangolt szabályozási keret csökkenti a gyártók költségeit és egyenlő versenyfeltételeket biztosít. Az egész Unióra kiterjedő harmonizáció lehetővé teszi az áruk szabad mozgását a teljes egységes piacon. (5) Az európai energiabiztonsági stratégia egyik kulcsfontosságú pillére az energia iránti kereslet mérséklése 17. Az energiaunió keretstratégiája 18 ismételten hangsúlyozta az energiahatékonyság elsődlegességének elvét és a meglévő uniós energiapolitikai szabályozás maradéktalan végrehajtásának szükségességét. A stratégia ütemterve kilátásba helyezte, hogy 2015-ben felül kell vizsgálni a termékek energiahatékonyságáról szóló jogi keretet. Ez a rendelet javítani fogja az energiahatékonyságot jelölő címkézés jogi és végrehajtási keretét. (7) Az energiával kapcsolatos termékek hatékonyságának megalapozott fogyasztói döntések révén történő javítása általánosságban is az Unió gazdaságának javára válik, ösztönzi az innovációt és hozzá fog járulni az Unió 2020-as és 2030-as energiahatékonysági céljainak eléréséhez. Egyszersmind a fogyasztók számára megtakarításokat eredményez. (8) Az Európai Tanács 2014. október 23-i és 24-i következtetései indikatív célként tűzték ki, hogy a jövőbeli energiafogyasztásra vonatkozó előrejelzésekhez képest 2030-ra az Unió szintjén legalább 27%-kal javuljon az energiahatékonyság. Ezt a célt 2020-ig felülvizsgálják abból a szempontból, hogy az említett százalékos arány uniós szinten növelhető-e 30%-ra. Ezenkívül a következtetések 2030-ra vonatkozóan kötelező uniós célok teljesítését írják elő az üvegházhatást okozó gázok hazai kibocsátásának legalább 40%-os csökkentésére vonatkozóan az 1990-es szinthez képest, ideértve a nem ETS-ágazatok kibocsátásainak 30%-os csökkentését is. (9) Az energiával kapcsolatos termékek specifikus energiafogyasztásával kapcsolatos pontos, releváns és összehasonlítható információk rendelkezésre bocsátása elősegíti, hogy a vásárlók olyan termékek beszerzése mellett döntsenek, amelyek használat közbeni energia- és egyéb alapvető erőforrás-fogyasztása kisebb. A kötelezően alkalmazandó szabványosított címke hatékony eszköz arra, hogy a potenciális vásárlók hozzájussanak az energiával kapcsolatos termékek energiafogyasztására vonatkozó összehasonlítható adatokhoz. A címkézést ki kell egészíteni termékismertető adatlappal. A címkének könnyen felismerhetőnek, egyszerűnek és lényegre törőnek kell lennie. E célból meg kell tartani a címke sötétzöld színtől piros színig terjedő skáláját, hogy alapul szolgáljon a vásárlók tájékoztatásához a termékek energiahatékonyságáról. Az ábécé betűit alkalmazó, A-tól G-ig terjedő beosztásról bebizonyosodott, hogy a vásárlók számára igen könnyen értelmezhető. Olyan esetekben, amikor a 2009/125/EK irányelv szerinti környezettudatos tervezési intézkedések következtében a termékek már nem sorolhatók az F vagy G osztályokba, 17 18 COM(2014) 330. COM(2015) 80 végleges. HU 13 HU
ezeket az osztályokat nem kell feltüntetni a címkén. Kivételes esetekben ezt az elvet célszerű kiterjeszteni a D és E osztályokra is, noha ilyen helyzet csak csekély valószínűséggel adódik, mivel amint a termékmodellek többsége a két legmagasabb osztályba sorolható, a címkét új beosztással kell ellátni. (10) A digitális technológia fejlődése lehetővé teszi a címkék alternatív, elektronikus úton történő rendelkezésre állítását és bemutatását, például az interneten, vagy az üzletekben elhelyezett elektronikus kijelzőkön. Az ilyen lehetőségek kihasználása érdekében e rendeletnek engedélyeznie kell a papíralapú energiacímkéket helyettesítő vagy azokat kiegészítő elektronikus címkék alkalmazását. Olyan esetekben, amikor az energiacímke bemutatása nem kivitelezhető, például a távértékesítés bizonyos formáinál vagy hirdetésekben és műszaki promóciós anyagokban, a potenciális vevők számára legalább a termék energiaosztályára vonatkozó információt meg kell adni. (11) A gyártók azzal reagálnak az energiafogyasztást jelölő címkézésre, hogy egyre hatékonyabb termékeket állítanak elő. E technológiai fejlődés eredményeképpen olyan termékek születnek, amelyek elsősorban az energiacímkéken feltüntetett magasabb osztályokat népesítik be. Ahhoz, hogy a vásárlók a termékeket ténylegesen össze tudják vetni, a termékek további megkülönböztetésére van szükség, ami életre hívja a címkék új beosztással való ellátásának igényét. Ami az újrabeosztás gyakoriságát illeti, azt nagyjából tízévente érdemes elvégezni tekintettel arra, hogy nem lenne kívánatos a gyártók túlterhelése sem. Ez a rendelet ezért részletes rendelkezéseket állapít meg az újrabeosztás tekintetében annak érdekében, hogy maximális jogbiztonságot nyújtson a szállítók és kereskedők számára. Indokolt, hogy az új beosztású címkén a magasabb energiaosztályokba eleinte ne tartozzanak termékek, mert ez ösztönzi a technológiai fejlődést, és lehetővé teszi még hatékonyabb termékek kifejlesztését és elismerését. Annak érdekében, hogy a címkék újrabeosztásakor a lehető legkisebb legyen a fogyasztók megtévesztésének esélye, valamennyi címkét rövid határidőn belül le kell cserélni. (12) Ha egy címkét új beosztással látnak el, a szállítóknak egy adott időszakban a kereskedők rendelkezésére kell bocsátaniuk mind a régi, mind az új beosztású címkét. A többek között az interneten megvételre kínált termékeken lévő aktuális címkék új beosztású címkékre történő felváltásának az új beosztású címkékről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban megállapított felváltási időponttól számított lehető legrövidebb időn belül kell megtörténnie. A felváltás időpontja előtt a szállítók nem mutathatják be az új beosztású címkét. (13) A kötelezettségeket egyértelműen és arányosan kell elosztani aszerint, hogy az egyes gazdasági szereplők milyen szerepet töltenek be az ellátási és az értékesítési folyamatban. A gazdasági szereplők felelősséggel tartoznak az ellátási láncban betöltött mindenkori szerepkörükhöz kapcsolódó követelmények betartásáért, és meg kell hozniuk a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy kizárólag olyan termékeket forgalmazzanak, amelyek megfelelnek e rendeletnek és az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak. (14) Annak érdekében, hogy megmaradjon a vásárlók energiacímkék iránti bizalma, az energiával kapcsolatos termékek tekintetében nem alkalmazhatók olyan egyéb címkék, amelyek az energiacímkék utánzatai. Nem megengedhető továbbá olyan kiegészítő címkék, jelzések, szimbólumok vagy feliratok használata, amelyek félrevezethetik HU 14 HU
vagy megtéveszthetik a vásárlókat a használat közbeni energia- vagy egyéb erőforrásfogyasztás tekintetében. (15) A jogbiztonság érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben 19 az uniós piacfelügyeletre és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésére vonatkozóan előírt szabályok az energiával kapcsolatos termékekre is alkalmazandók. Tekintettel az áruk szabad mozgásának alapelvére, elengedhetetlen, hogy a tagállamok piacfelügyeleti hatóságai hatékonyan együttműködjenek egymással. Ezt az energiacímkével kapcsolatos együttműködést a Bizottság támogatásával el kell mélyíteni. (16) A megfelelés monitoringjának elősegítése, valamint a termékspecifikus címkék és termékismertető adatlapok felülvizsgálatát szolgáló szabályozási folyamathoz szükséges aktuális piaci adatok közlése érdekében a szállítóknak termékmegfelelési információikat elektronikus formában kell rendelkezésre bocsátaniuk a Bizottság által létrehozott adatbázisban. Ezeket az információkat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni a célból, hogy azok alapján a vásárlók megfelelően tájékozódhassanak, a kereskedők pedig más módokon is hozzájuthassanak a címkékhez. Az adatbázisban lévő információkhoz a piacfelügyeleti hatóságoknak mindenkor hozzá kell férniük. (17) Az e rendelet és az az alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. (18) Az energiahatékonyság, az éghajlatváltozás mérséklése és a környezet védelme érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok ösztönzőket teremtsenek az energiahatékony termékek használatának serkentésére. A tagállamok szabadon dönthetnek az ilyen ösztönzők jellegéről. A szóban forgó ösztönzőknek összhangban kell lenniük az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal és nem képezhetnek indokolatlan piaci akadályokat. Ez a rendelet nem sértheti azon jövőbeli állami támogatási eljárások kimenetelét, amelyek az ilyen jellegű ösztönzők tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkével összhangban indíthatók. (19) Az e rendelet szerinti termékspecifikus követelmények hatálya alá tartozó termékek energiafogyasztását és egyéb adatait olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerekkel kell mérni, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert legújabb mérési és számítási módszereket. A belső piac működése érdekében uniós szinten harmonizált szabványokra van szükség. Közzétett szabványok hiányában a termékspecifikus követelmények alkalmazásakor a Bizottságnak az adott termékspecifikus követelményekkel kapcsolatban átmeneti mérési és számítási módszereket kell közzétennie az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ha az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétételre kerül egy ilyen szabványra való hivatkozás, a szabványnak való megfelelést az adott termékspecifikus követelményekkel kapcsolatos, e rendelet alapján elfogadott mérési módszereknek való megfelelésnek kell tekinteni. (20) A Bizottságnak munkatervet kell készítenie meghatározott termékek címkéinek felülvizsgálatára, amely magában foglalja az olyan további, energiával kapcsolatos 19 HL L 218., 2008.8.13., 30. o. HU 15 HU
termékek tájékoztató jellegű listáját is, amelyek tekintetében energiacímke vezethető be. A munkaterv végrehajtását az érintett termékcsoport műszaki, környezeti és gazdasági szempontú elemzésével kell kezdeni. Az elemzésnek ki kell térnie a kiegészítő információkra is, többek között a fogyasztóknak az energiával kapcsolatos termék teljesítményét (például abszolút energiafogyasztását, tartósságát vagy környezeti teljesítményét) érintő adatokról való tájékoztatásának lehetőségére és költségeire, összhangban a körforgásos gazdaság előmozdításának célkitűzésével. A kiegészítő információk célja, hogy javítsák a címke érthetőségét és hatásosságát, és a vásárlót semmilyen módon nem befolyásolhatják hátrányosan. (21) A termékspecifikus címkék és termékismertető adatlapok kialakítása és a termékadatbázisra vonatkozó operatív részletek kidolgozása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy előkészítő munkája során a Bizottság megfelelő konzultációt folytasson szakértői szinten és a konzultációs fórum keretében. (22) Ez a rendelet nem sértheti a 2010/30/EU irányelv nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket. (23) A 2010/30/EU irányelvet ezért hatályon kívül kell helyezni. ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET: 1. cikk Tárgy és hatály (1) Ez a rendelet meghatározza a termékek használat közbeni energia- és egyéb erőforrás-fogyasztása címkézés és szabványos termékismertető révén történő jelölésének, valamint az energiával kapcsolatos termékeket érintő kiegészítő információk megadásának keretét, lehetővé téve ezáltal a vásárlók számára, hogy hatékonyabb termékeket választhassanak. (2) Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre: a) használt termékek; b) személy- vagy áruszállítási eszközök, kivéve a helyhez kötött motorral meghajtott eszközöket. E rendelet alkalmazásában: 2. cikk Fogalommeghatározások 1. vásárló : bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki az e rendelet hatálya alá tartozó terméket vásárol vagy bérel saját használatra, függetlenül attól, hogy eközben kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célok érdekében jár-e el; HU 16 HU
2. forgalomba hozatal : a termék első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon; 3. forgalmazás : valamely termék gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása az uniós piacon értékesítés vagy használat céljára, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében; 4. használatbavétel : valamely termék első rendeltetésszerű használata az uniós piacon; 5. szállító : az Unióban letelepedett gyártó, az Unióban nem letelepedett gyártó meghatalmazott képviselője, vagy az importőr, aki az Unió területén e rendelet hatálya alá tartozó termékeket hoz forgalomba a piacon; 6. gyártó : az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely energiával kapcsolatos terméket gyárt, illetve ilyen terméket terveztet vagy gyártat, és az adott, energiával kapcsolatos terméket saját nevével vagy védjegyével ellátva értékesíti; 7. meghatalmazott képviselő : az Unióban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott arra, hogy meghatározott feladatok ellátása céljából a nevében eljárjon; 8. importőr : az Unióban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó, energiával kapcsolatos terméket hoz forgalomba az uniós piacon; 9. kereskedő : az a kiskereskedő vagy más személy, aki a vásárlóknak termékeket ad el, ad bérbe vagy ajánl lízingelésre, illetve mutat be; 10. távértékesítés : csomagküldő kereskedés vagy katalógus útján, interneten, telemarketingen keresztül vagy egyéb olyan módon történő eladás, bérbeadás vagy lízingelés, amely feltételezi, hogy a potenciális végfelhasználó a bemutatott terméket nem tudja megtekinteni; 11. energiával kapcsolatos termék : minden olyan termék, amely használata során hatást gyakorol az energiafogyasztásra, és amelyet az Unióban forgalomba hoznak és használatba vesznek, beleértve az energiával kapcsolatos termékekbe beépítendő, forgalomba hozott és használatba vett alkatrészeket is; 12. harmonizált szabvány : az 1025/2012/EU rendelet 20 2. cikke 1. pontjának c) alpontjában meghatározott európai szabvány; 13. címke : az ábécé betűit hét különböző színben (sötétzöldtől pirosig terjedő skálán) alkalmazó, A-tól G-ig terjedő beosztást tartalmazó grafikus diagram az energiafogyasztás jelölésére; 20 Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete az európai szabványosításról (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.). HU 17 HU
14. modell : egy adott termék olyan változata, amelynek minden egyes példánya ugyanazokkal a címke és a termékismertető adatlap tekintetében releváns műszaki jellemzőkkel és ugyanazzal a modellazonosítóval rendelkezik; 15. modellazonosító : általában alfanumerikus kód, amely alapján a termékek egyazon védjeggyel vagy szállítónévvel forgalmazott különböző modelljei megkülönböztethetők egymástól; 16. egyenértékű modell : olyan forgalomba hozott modell, amelynek címkéje és termékismertető adatlapja megegyezik egy, ugyanazon szállító által forgalomba hozott másik modellével, modellazonosítója azonban különbözik azétól; 17. termékismertető adatlap : a termékre vonatkozó szabványos információs táblázat; 18. újrabeosztás : az adott termék címkéjén feltüntetett energiaosztály eléréséhez szükséges követelmények rendszeres szigorítása, amely meglévő címkéknél bizonyos energiaosztályok törlésével is járhat; 19. új beosztású címke : egy adott termékre vonatkozó címke, amelyet új beosztással láttak el; 20. kiegészítő információ : az energiával kapcsolatos termék működési és környezeti teljesítményére vonatkozó információ (például a termék abszolút energiafogyasztása vagy tartóssága), mely a piacfelügyeleti hatóságok által mérhető adatokon alapul, egyértelmű és a vásárló szempontjából nem befolyásolja jelentősen hátrányosan a címke egészének érthetőségét és hatásosságát. 3. cikk A szállítók és kereskedők kötelezettségei (1) A szállítók teljesítik az alábbi kötelezettségeket: a) gondoskodnak arról, hogy a forgalomba hozott termékek díjmentesen el legyenek látva az e rendelet és a vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerinti, pontos adatokat tartalmazó címkékkel és termékismertető adatlapokkal; b) a kereskedők kérésére azonnal és díjmentesen rendelkezésre bocsátják a címkéket; c) gondoskodnak arról, hogy a címkék és a termékismertető adatlapok pontos adatokat tartalmazzanak, és műszaki dokumentációt hoznak létre, amely alapján ez a pontosság ellenőrizhető; d) a termékmodell forgalomba hozatala előtt a 8. cikknek megfelelően létrehozott termékadatbázisba beviszik az I. mellékletben megadott információkat. (2) A kereskedők teljesítik az alábbi kötelezettségeket: a) a szállító által rendelkezésre bocsátott vagy más módon hozzáférhetővé tett címkéket a felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálya alá eső termékkel összefüggésben látható módon bemutatják; HU 18 HU