A negyedidőszak jelentősége Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják!
A negyedidőszak tagolása 10 200 éve (1,8-2,2) 2,4 millió éve
Pleisztocén 2,4 millió éve gyors, jelentős lehűlés
Pleisztocén, v. jégkor Harmadidőszak trópusiszubtrópusi klímájának 2,4-2,2 millió éve erőteljes lehűlés vet véget. A fajgazdag harmadidőszaki flórát hideg sztyeppei növényzet váltja fel. Eljegesedés: csak a Kárpátok legmagasabb régióiban.
A pleisztocén tagolása 6 jégkorszak (glaciális) 5 interglaciális (6. a holocén) ezeket tovább tagolhatjuk: interstadiálisokra: enyhébb jégtakaró visszahúzódás stadiálisokra: hűvösebb, csapadékosabb - jégtakaró előrenyomulás
stadiális interstadiális A WÜRM (VISZTULA) jégkorszak tagolása stadiális interstadiális jellegzetes tundranövény DRYAS OCTOPETALA (MAGCSÁKÓ) (jelenleg alpesi magashegyi régióban is) A Dryas I-II stadiálisok vezérfosszíliája a közép-európai térségben
éghajlatváltozás vs. klímangadozás? éghajlatváltozás = legalább 3 C-os globális hőmérsékletváltozás klímaingadozás = <3 C-os globális hőmérsékletváltozás interglaciális glaciális
Tektonikus mozgások a pleisztocén folyamán hegységeink 200-300 métert dombvidékeink 50-200 métert emelkedtek alföldjeink 150-700 métert süllyedtek. A felsõ pannon képzõdmények kb. 1000 m-es szintkülönbséggel jelennek meg az Alföld peremi területein, illetve közepén, míg a Kisalföldön a szintkülönbség maximum 400 méter.
Negyedidőszaki rétegek vastagsága Kisalföldi süllyedék <300 m Hevesi és Sajó-torkolati süllyedék <300 m Dél-jászsági süllyedék <400 m Körösvidéki süllyedék <400 m Dél-alföldi süllyedék <700 m
Pleisztocén felszínfejlődési folyamatok Középhegységi pászta és hegységkeret emelkedése -lepusztulás Lepusztulás (denudáció): Karsztosodás Krioplanációs folyamatok Erózió medencék, árkok Feltöltődés (akkumuláció): Édesvizi mészkő szintek Kavics hordalékkúpok Folyóterasz képződés Futóhomokmozgás Löszképződés Ártéri szedimentáció süllyedése - feltöltődés
Karsztosodás emelkedő hegységekben Karsztosodás csapadékosabb- enyhébb interglaciálisokban Karsztvízszint süllyedése magasabban fekvő járatok inaktívvá válása Aktív járatrendszer mélyebbre helyeződése Többszintes barlangrendszerek kialakulása
Elhagyott forrásbarlang Időszakos karsztforrások Állandó karsztforrások
Édesvizi mészkő szintek (Gerecse, Budai-hegység) Süllyedő völgy karsztforrások fakadási szintje egyre mélyebbre kerül Emelkedő hegység kialakult forrásmészkövek kiemelt helyzetbe kerülnek (legidősebbek (még pliocén) 340-350 m magasra)
A Budai-hegység barlangjainak kapcsolata édesvízi mészkő szintekkel
Krioplanációs falak, lépcsők, tornyok Középhegységek legmagasabb régióiban, gerincek, hátak formálódása Tartós hófoltok közvetlen környezetében az év nagy részében fagy okozta aprózódás, - a felaprózott törmeléket tömegmozgásos folyamatok szállítják a hegységperem felé Központi-Zemplén: Sólyom-kő, Pengő-kő É D
Kőzetminőség hatása krioplanációs formákon
Krioplanációs falak alatt: kőtengerek, törmeléklejtők (Badacsonytomaj) folyóvízi hordalékszállítás Kavicsleplek, kavicstakarók felhalmozódása medenceperemi hordalékkúpsíkságok nyugat-magyarországi kavicstakarók (alpi eredet)
Pleisztocén folyóvizi képződmények»kavics»homok»iszap»agyag A medenceperemtől távolodva egyre finomabb frakció felhalmozódása
Vízhálózat a pliocén végén Vízhálózat a pleisztocén elején és végén
A negyedidőszak ősföldrajza hordalékkúpok épülése B.Ö.F. Répce Rába Duna Duna Eger- Laskó Sajó- Hernád Körös Tisza- Szamos Maros
Kavicstakarók kialakulása Medenceperemi helyzetben felszínen Medence belsejében a felszín alatt
Futóhomok területek kialakulása Feltételei: Folyóvízi felszínformálás megszűnte, homokos hordalékkúp kiszáradása Futásirány-változás Bevágódás hordalékkúpba Száraz, szeles éghajlati szakasz Szárazabb térszíneken : Garmada, homoklepel, maradékgerinc Egykori medrek, laposok mentén: félig kötött futóhomokformák
Homokmozgás periódusai I. nagy homokmozgás felső pleniglaciális 27 20 ezer éve II. homokmozgás pleisztocén vége (13 10 ezer éve) III. holocén boreális fázis (9 8 ezer év)? IV. antropogén hatásra XVI XVIII. sz. homoki tölgyesek kiirtása, túllegeltetés jelenleg éghajlat tovább szárazodik folyamat erősödése várható?
lebegtetve ugráltatva görgetve
barkán parabolabucka garmada
Löszképződés (glaciálisokban) porvihar Denver felett
Eolikus (tipusos lösz) magas löszös síkságok Infúziós (ártéri) lösz alacsony löszös síkságok
HOMOKSZEMCSE túlnyomórészt 0,01 mm - 0,05 mm átmérőjű, szögletes, éles peremű, szél által szállított kvarcszemcsék löszszemcse löszszemcse
talajképződés (interglaciálisokban) fosszilis talajrétegek Az interglaciálisokban képződött fosszilis talajok a mainál melegebb csapadékosabb erdőklímára vallanak
A würm eljegesedés stadiálisaiban a legelterjedtebb vegetációtípus: kontinentális hidegsztyepp (a hordalékkúpokról kifújt porból löszök halmozódtak fel a hordalékkúpok peremén) Az interstadiálisok idején: a már leülepedett löszön talajképződés zajlott (humuszosodás, agyagosodás)
Klímaváltozások követése löszökben fosszilizálódott Mollusca héjak alapján melegkedvelők hidegtűrők Columella columella
Holocén 10 200 0 éve ( flandriai interglaciális)
A holocén tagolása 2 800 éve 5 000 éve 7 500 éve 9 000 éve 10 200 éve Holocén = a würm eljegesedést követő stadiálisokkal és interstadiálisokkal tagolható, a legutóbbi 10 200 évet átfogó interglaciális időszak ( Flandriai interglaciális )
Felszínfejlődési folyamatok Ártéri felszínfejlődés, vízhálózat változásai (akkumuláció, oldalazó erózió, meanderképződés, bevágódás) Eróziós folyamatok (csapadékos időszakokban) Csuszamlásos formák képződése Homokmozgás (? Legszárazabb időszakokban) Nyugalmi térszíneken talajképződés