Verőce TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV Verőce 28/2018. (02.20.) sz. Önk határoza
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 3 2. Verőce bemutatása 4 3. Örökségünk 7 4. Eltérő karakterű településrészek Verőcén 15 5. Építészeti útmutató 31 Ybl Dunapart, Hagyományos falu 31 Új és egyéb beépítésű területek 33 Kerítés 34 Ablak 35 Verőcei kapuk 36 Műszaki berendezések 37 6. Jó példák 38 7. Utcák, terek 43 8. Hirdetések, reklámtáblák 44 9. Impresszum 45-2 -
1 BEVEZETÉS Verőce szépsége nem csak a festői természeti környezetében rejlik. A lábainál folyó széles Dunán és a felette magasodó Börzsönyön kívül sok kedves utcája, érdekes-értékes épületei, a szobrokkal, emlékművekkel díszített terei is elbűvölik az embereket. A jelen könyv részben a település értékeire hívja fel a figyelmet, részben pedig segítséget szeretne nyújtani a meglévő adottságok megőrzéséhez, azok értő továbbfejlesztéséhez. Rávilágít az építészeti, természeti környezethez illeszkedő beépítési lehetőségekre és követendő példákkal próbál utat mutatni az új építkezések formai kialakításához. A verőceiek, a nyaralók és az érdeklődők számára ajánlom a könyvet, melynek olvasása után lehet, hogy más szemmel fogják látni az ismert utcákat. Jobban odafigyelünk majd az építkezéseinkre, egy-egy házra, azok építészeti részleteire, valamint a Duna-partra, a természeti környezetünkre. A kézikönyv elkészítéséhez kérdőívet küldtünk ki a lakosság számára, az eredményeket pedig felhasználtuk jelen dokumentumban. Remélem, hogy közösen még szebb hellyé tehetjük Verőcét. Grauszmann György Polgármester 3
2 VERŐCE BEMUTATÁSA Verőce a Dunakanyar szép fekvésű dombvidékén, a Börzsöny lábánál helyezkedik el, természeti és épített értékekben gazdag község. A Duna-part végig kíséri a közigazgatási terület déli sávját, mellyel szemben a Szentendrei-sziget északi csücske található. A település északi, erdővel borított részei mintegy 200 méterrel magasodnak a parti területek fölé. Verőce a fővárostól légvonalban 37 km-re, Vác felől pedig 9 km távolságra fekszik. A közlekedés zajától távol eső település földrajzi, táji és építészeti adottságai miatt a régebbi korokban éppúgy kedvező életfeltételeket biztosított az itt lakóknak, a természetbe vágyóknak, mint napjainkban. Verőce neve palóc vagy szláv eredetű, kaput jelent, mely a Börzsöny hegység várait és vadászterületeit kötötte össze a királyi udvarral. Más források szerint a falu nevét patakjáról, a Verőce patakról kapta, ebben az értelmezésben olyan víz, amelyben sok az örvény. Verőcén találtak római kori leleteket, valamint honfoglalás kori írásos emlékek is szólnak a térségről, de teljes településre utaló régészeti lelőhely nem ismert. A XVII. század előtt jellemzően vadászati céllal járták a hegyoldalakat, a királyi, egyházi birtokokat, illetve mezőgazdasági művelés folyt a Duna-parti sávban. Az I. katonai felmérés 1784- ben készített szelvénye. A katonai térképeken a mai településszerkezet kialakulása a XVIII. századtól követhető nyomon. A XVIII. századi térképen a dombok között a templomot körülvevő utcák közül két kis utca fut le a Dunaparti útra. Mellettük kertekkel körülvett házak (feltehetően földszintes, oromfalas épületek) állnak. A dombtetőn a templomot, a falutól keletre a temetőt jelölték. A Falufölén szőlővel borított domboldalt mutat a térkép. 4
A XIX. század előtti település öröksége: a falusias utcaképek, a beépítések, a templomok, a temető. A XIX. század második felében a vasútvonal (majd vonalak) kiépülése és a hajózás fejlődése következtében a főváros tehetősebb polgársága felfedezte a Duna-parti régiót. Elterjedt a fürdőkultúra a Dunakanyarban is. A vonattal, hajóval érkező nyaralók, a hétvégi turisták egyre több időt töltöttek Verőcén, és építették sorra a pihenőházakat (Migazzi kastély), nyaralókat (pl. Huszár, Pufi kastély, Árpád út épületei), amivel megkezdődött a település átalakulása a kis faluból nyaralóhellyé. A legnagyobb változást a település egyik, legsajátosabb egyedi arculati elemének számító, Ybl Miklós által tervezett támfal építése jelentette. A község életének súlypontja a Duna melletti területekre tevődött át, azonban ezzel párhuzamosan fejlődött a hegyi turizmus is, majd a XX. század elejétől kiépült Magyarkút. A nyaraló, hétvégi turizmus mellett a XIX-XX. század fordulóján, gazdasági téren is átalakulás kezdődött el. Megnyitották a vasút melletti bányaterületeket. A gazdasági területek egy részét kisvasút kötötte össze, melynek sínjei részben ma is megtalálhatók. A XX. század első felében épült intézmények közül érdemes kiemelni a Szent Kereszt Felmagasztalása kápolnát, valamint a Gorka villát, mely ma kerámiamúzeumként funkcionál. A szocialista korszak különböző időszakaiban is egyre többen telepedtek le Verőcén, illetve építettek nyaralót, hétvégi házakkal, víkendtelkekkel népesültek be a települést körülvevő hegyoldalak. Kárpát Haza templom 5
A Duna-parti, vadakkal teli erdőiről híres területen, a XVIII. századi kis faluból mára több ezer lakosú (2017. január 1-én 3781 fő) település lett. Népessége a rendszerváltás óta folyamatosan növekszik, nyaranta és hétvégenként az itt élő népesség többszöröse használja a település útjait. Verőce egyike azon magyarországi településeknek, melyek népessége ma is folyamatosan nő. Verőcén erőteljes szuburbanizációs folyamat figyelhető meg Budapest és Vác irányából, amit a közlekedési kapcsolatok kiépülése (vasút, bővülő autópálya) is segít. A koronként periodikusan ismétlődő fejlődési szakaszoknak eltérő okai voltak, de a község páratlan természeti adottságai, a Dunakanyar panorámája, a Börzsöny dombvidéke mindig vonzó volt és marad. 6
3 ÖRÖKSÉGÜNK A hajdani római őrtorony, szabálytalan kövekből épült, de a külső falsík kváderekből készült. Déli hossza szinte teljesen elpusztult. A központi épülethez Ny és K felé szárnyak csatlakoztak, melyek É felé tornyokban végződtek. Ma régészeti lelőhely, műemlék. A település Vác felőli bejáratánál a Duna felé néz a hét vezért ábrázoló harangláb együttes. A Makovecz Imre tervei alapján készült műalkotás a hét minden napján háromszor zenél. Verőce nagy múlttal rendelkező község. A település története egészen az őskorig nyúlik vissza. Verőcén a mai napig megfigyelhetőek a római kultúra nyomai. A római kor emléke a falu határában kb. i.sz. 290-ben épült. A XX. században helyreállított hídfő romjai és a Migazzi kastély kazánházának falai, melyek feltehetően római őrtornyok részei voltak. A honfoglaló magyarok számára is vonzó lakhelyet kínált a terület, ahogy azt Anonymus is megírta Gesta Hungaroruma című művében: Árpád vezér és övéi a Duna partján mentek, majd átkelve Verőce vizén, tábort ütöttek az Ipoly folyó mellett. Az Árpád-ház idején a település összekötő szerepet tölthetett be az akkoriban Esztergomban, később Visegrádon székelő udvar számára. Nagy Lajos király nyaralót építtetett a lányának a Duna partján. Ennek köszönhetően kapott a község mezővárosi rangot. Vásárjoga ugyan nem volt, mégis népes vásárokat tartottak a faluban. Mátyás király vadászkastélyt építtetett a dombon (az alapok a Migazzi kastély alatt találhatók), a kertben a hagyomány szerint fát ültetett. A falu mecénása Migazzi Kristóf 1766-74-ig építtette Isidore Canevale tervei alapján a ma műemlékileg védett Migazzikastélyt az olasz származású váci püspök számára. A Migazzi-kastély kétszintes barokk épülete a hajdani római őrtorony és Mátyás kastélyának helyén épült. A kastély téglalap alaprajzú, manzárd tetős épület, DK-i sarkán kerek bástyával. A klasszicista vonásokat hordozó kastély ma a katolikus szeretetszolgálat otthonaként működik, idegenforgalmi céllal nem látogatható. 7
Műemlékek A településközpontban egy kis dombon magasodik az 1736-43-ig épített műemléki Szent András templom. A Római katolikus barokk templom homlokzati tornyos, egyhajós. A hajó oldalfalain 2-2 félköríves ablak, az egyenes záródású szentély jobb oldalán pedig az eredeti sekrestye található. A főhomlokzat elé érkezik a domb aljáról induló, téglából épített fülkés stációoszlopokból álló kálvária. A stációkból 9 található a templomhoz vezető lépcső mellett, míg a maradék 3 a templom bal oldalán áll. A szép templomtól gyönyörű panoráma nyílik a Dunakanyar déli részére. 8
Az Árpád úton található a műemléki Szent Kereszt Felmagasztalása kápolna. A római katolikus kápolna 1936-ban épült, tervezője: Giergl Kálmán. A XIII. századi templom helyét már csak az emléktábla, illetve pár maradványkő őrzi. 9
Copf stílusban épült 1785-ben a község műemléki református temploma. Az egyhajós templom északra néző homlokzata előtt áll a tornya. Az oldalbejáratnál copf faragott ajtószárnyak vannak. Verőce egyetlen műemlék lakóháza az Árpád út elején áll. A népi építésű lakóház az utcavonallal párhuzamos, fehérre meszelt ívsoros párkánya összeér az ablakok vakolt füles keretével. Napsugaras díszítésű kapuszárnya van kerékvetővel és szintén fehérre meszelt kerettel. 10
Ybl Miklós nyaralót tervezett Sturm Ferencnek az Árpád úton, ami 1889-ben épült fel eklektikus stílusban. Az U alakú, földszintes épületnek beépítették a tetőterét. Lábazata magas, az épület burkolata téglafal. Helyi építészeti értékek Verőce területén számos helyi védett épület található. Ezek jelentős része az Árpád út mentén épült, de vannak védett épületek feljebb, a Szent András templom környékén is. A hagyományos faluban álló földszintes nyeregtetős épületek a telkek oldalhatárára épültek, az utcai térfal a kerítéssel együtt alakult ki. Az Árpád út zártsorú eklektikus beépítése 150 évvel röpíti vissza a látogatót az időben. 11
12
Természeti örökség Az erdőkben és a tisztásokon több védett, jellegzetesen hegyvidéki vagy magashegyi növény is megjelenik, mint pl.: gímpáfrány (Asplenium scolopendrium), havasalji rózsa (Rosa pendulina), karcsú sisakvirág (Aconitum variegatum). Az aljnövényzetben számos értékes faj pl.: kankalin (Primula sp.), holdviola (Lunaria sp.), farkasboroszlán (Daphne mezereum) bújik meg. A hegyek déli szoknyáját, és délkeletre néző oldalait melegkedvelő társulások, tölgyesek, virágos kőrises társulások, melegkedvelő sziklagyepek alkotják, gyakran az alföldről is ismert ritka, védett növényfajokkal. A nedves, párás mikroklímájú területek sokasága, a gyorsan felmelegedő délkeleti meredekek, és a zavartalan, összefüggő erdőségek jellegzetes és igen értékes állatvilágnak nyújtanak otthont. Különösen kiemelkedő értéket képviselnek a ragadozók: a hegység rejtettebb részein rendszeresen költ a parlagi és a békászó sas, a kerecsensólyom, a kígyászölyv, és az uhu. A kiterjedt erdőségek a zavarást nem tűrő emlősök számára is megfelelő területet biztosítanak: még viszonylag gyakori a vadmacska, a nyest, a nyuszt. A vadászható nagyvadfajok közül megtalálható a gímszarvas, a vaddisznó, az őz és a telepített muflon is, de találkozhatunk fácánnal, rókával, mezei nyúllal, görénnyel, borzzal, menyéttel és vidrával is. 13
Verőce utcáit, közterületeit nem csak növények díszítik, hanem köztéri szobrok, emlékhelyek is. A virágzó, díszítő művészet mutatja a község megújulási törekvéseit. A művek többségét a hagyományos településen helyezték el. Az Árpád út Rákóczi út kereszteződése mellett áll Géza fejedelem szobra, amit 2000-ben avattak fel, majd egy baleset során megkárosodott, ezért 2006-ban újra avatták. A szoborral szemben található a Nagy Lajos király téren a virágos díszkút, aminek formája a honfoglalás kori tarsolylemezek motívumát eleveníti meg. A tértől a Duna felé haladva található Ybl Miklós 2016. szeptemberében átadott teljes alakos szobra. Ezeken kívül megelevenítette a község Keresztelő Szent János, Wass Albert és Szent Kristóf, valamint egy hátrafelé nyilazó lovas alakját is. 14
4 ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK Magyarkút Aranyoskút Lósi-major Verőce egyes településrészei nem egységes karakterűek, eltérnek egymástól. A mai belterület a hagyományos település környékén, a Duna-parton és attól északra található. A belterülettől északra a Börzsönyre kúszva alakult ki a Magyarkút nevű üdülőterület, attól délkeletre pedig Aranyoskút. A bemutatást követően pozitív példákkal, ajánlásokkal szeretnénk segíteni a kedvező településkép megőrzését, mely egyfajta iránymutató a jövőbeli fejlesztésekhez. 15
Belterületi részletek Csattógó-völgyi üdülő Migazzi - kastély templom templom ált. iskola 16
Külterület A községben fekvéséből kifolyólag nemzetközi, országos és helyi természetvédelmi területek is találhatók. A külterület jelentős részét borítják erdők, amik többségükben az Országos Ökológiai Hálózat folyosói és pufferterületei. A település középső és nyugati részén találhatunk ex lege védett forrásokat, valamint Verőce déli szélén húzódik a Duna és annak ártere, ami a Natura 2000 európai szintű természetmegőrzési terület része. A község természeti értékét mutatja, hogy a teljes közigazgatási terület beletartozik a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetébe. 17
Ybl Dunapart A Natura 2000-es védettségű verőcei Duna-part festői látványt nyújt, méltán közkedvelt területe a községnek. A Verőcét védő támfalat Ybl Miklós tervezte meg a XIX. század végén. Ekkor kezdődött meg a Duna-parti településrész kiépülése a régi településrésztől délre, lineárisan elnyújtott, hálós szerkezetű beépítési struktúrával. A Duna mentén számos értékes épület épült (pl. helyi védett épületek). A lakott területeket határoló támfal az árvízvédelem biztosítását is szolgálta és szolgálja a falunak és a felette épülő házaknak. A beépítés Dunára néző oldalán csodás panoráma nyílik a Dunára, Dunakanyarra. 18
19
Hagyományos falu Verőce hagyományos, központi magja a hegy lábánál épült fel, sugaras-gyűrűs rendszerben, dombvidéki faluszerkezettel. A templomdombot körülvevő utcákat már kétszáz éve is feltüntették a II. katonai felmérésen. A földszintes, nyeregtetős épületek sora hézagosan, zártsorúan épült be a hagyományos területeken, ami az idők során zártsorú térfallá alakult át. Ezért találhatóak egyszerre oromfalas, és az utcával párhuzamos tetőgerincű házak. Néhány helyen megjelennek új építészeti elemek, de a falurészt többségében hagyományos anyaghasználat és kialakítás jellemzi. 20
Új beépítés Az újabb lakóterületek a Duna-parti sávban, a hagyományos falu keleti és nyugati szélén alakultak ki, ezek jellemzően kertes, szabadon álló családi házas területek. A nagyobb építménymagasságú házakban több helyen két lakószint épült, alattuk garázzsal. A régi falu mellett, a vasúttól északra lévő területeket a temetőtől keletre a 80-as években parcellázták fel. A kertes házak között többszintes sorházas beépítést is találunk. 21
Üdülőterületek Verőce egyik legkedveltebb helye a Faluföle déli erdővel borított domboldala, ahol az árvizektől mentes telkekről gyönyörű panoráma nyílik a Duna-kanyarra. A meredek hegyoldalon száz éve csak egy-egy nyaralóház állt. A terület vasút melletti sávja mára már beépült, a keskeny, sokszor nehezen járható meredek utak mellett támfalakkal megerősített, szinteltolásokkal kialakított hegyvidékre jellemző beépítés alakult ki. A dombtetőt az erdő uralja. Bár már régebben kis telkekre parcellázták a hegyet, összefüggő intenzív beépítés nem alakult ki. Elszórva bújnak meg a fák között kis faházak, nyaralóépületek. A Magyarkúti üdülőterület a Börzsöny kapuja. A vasúttal elérhető erdős vidék régebben is kedvelt kirándulóterület volt. A beépítés nem egységes, a ligetes, zöldövezeti telkeken vannak nagyobb forgalmú szállások és kisebb nyaraló-lakóházak is. Aranyoskút katonai pontossággal kiosztott telkein a szocialista időkre jellemző, zártkertes beépítés alakult ki. Az északi hegyoldalon kis alapterületű (sokszor kétszintes) magastetős fa víkendházak és téglaépületek állnak. 22
Duna-parti üdülő területek Verőce egyedi üdülőterülete található Kismaros mellett, közvetlenül a Duna partjánál. Az épületek sajátos kialakítása is mutatja, hogy az üdülőterület ártéren, árvízveszélyes szakaszon van. Az itteni házakat lábakra építették, védelmet nyújtva az áradó Dunával szemben. 23
Átalakuló területek A település északi részén, illetve a nyugati határvonal mentén találhatók az átalakuló területek. Sok építési igény jellemzi ezeket a területeket, és a beépítés elsődlegesen szabadon álló családi házakból áll. A beépítésre kiterjednek az egykori szocialista üdülő területek, amik folyamatosan átalakulnak lakó használatú telkekké. A terület beépítését nehezíti a magasan lévő talajvíz. Express-tábor, szocialista üdülők A Börzsöny lábánál kialakított tábor valaha elsődlegesen a nemzetközi szocialista ifjúság találkozóhelyeként működött. A mai átalakuló területeken lévő egykori tábornak a 70-es és 80-as években volt a fénykora, amikor lengyelek, oroszok, kelet-németek tömegei látogatták a hotellal, kőházakkal, és medencés stranddal felszerelt tábort, munkát és szórakozási lehetőséget biztosítva a helyi lakosoknak. Ma a terület valós hasznosítását várja. 24
Gazdasági területek Verőce külterületeit tekintve leginkább erdő és mezőgazdasági övezetbe tartozik. A mezőgazdasági területeket korábban szántóként művelték, manapság azonban többnyire nem folytatnak semmilyen mezőgazdasági munkát rajta. A Katalin puszta környékén jelenleg is a 3 hektáros terület majorságba tartozik, ahol gabonasiló és mezőgazdasági üzem létesítésével lendítenék a község gazdaságát. A település keleti vége melletti ipartelepen üzemel egy műanyag-feldolgozó üzem. Verőce külterületeinek a gazdasági funkción kívül turisztikai jelentősége is van. Az erdőterületeken legfeljebb turisztikai célú fejlesztés javasolt, a fa és egyéb növényállomány megóvása illetve javítása mellett. 25
Jelentős zöldfelületi létesítmények Csattogó-völgyi üdülőházak Lósi major A Lósi-völgyben egy 8 hektáros területen alakították ki a Lósi majort. A terület természeti értékén kívül az építészeti értéket növelik a 100-150 éves gerendaházak, melyeket Kárpátaljáról telepítettek át. A terület rendezvény-helyszínként is üzemel, táborok, kirándulások, esküvők számára kínál lebonyolítást és szállást, de lehetőséget biztosítanak lovaglásra is. A majorság gazdasága leginkább állattartást jelent (kecskék, birkák, rackák, szárnyasok és egy alpaka), de zöldségeket és egyéb növényeket és termesztenek. A majorságban építették 2010-ben a Kárpát Haza Templomot, ami egy búzaszem alakú kápolna. 26
A belterület északi határán alakították ki a Csattogó-völgyi üdülőházak nevű területet. A természetközeli szálláshely különböző komfortú apartmanokkal, sportpályákkal és medencével rendelkezik. A terület az erdő szélén van, ezért gyakran szerveznek itt erdei iskolát, sporttáborokat és egyéb diákrendezvényeket. 27
Sportpálya A település keleti végénél, az Árpád út mentén, a hét vezérre emlékeztető haranglábakkal szemben található Verőce jelenlegi sportpályája. A nagyméretű füves pálya mellett betonozott, kisebb méretű pályát és játszóteret is kialakítottak. Temető A központi területek mellett, a hagyományos faluban, vasúti területek mentén van Verőce temetője. A temetőben állítottak emléket a II. világháború hőseinek és mártírjainak. 28
Egyéb zöldfelületek, közparkok Verőce zöldfelületeit erősítik a település közterületein kialakított játszóterek. A többnyire két egymást keresztező utca által bezárt háromszög alakú terekben fa anyagú játékokat, homokozókat találni. A csúszdákon és mászókákon kívül azonban egyéb építmények is megtalálhatók, mint pl. a Zentai és Brassói utca sarkán lévő fűzfakunyhó, amit a civil közösség állított. Az élő építmény ideális pihenőhely a nyári hőség elől. 29
Erdő A község meghatározó részét képzik a belterületen és külterületen egyaránt fellelhető Börzsönyhöz tartozó erdők. A Duna menti külterületi árterek galériaerdővel borítottak. A jelentős érintetlen természet és a jó levegő nem csak a falu lakóit buzdítja kirándulásra, sokan érkeznek ide az ország minden részéről. A természeti területek megőrzése az emberi életminőség javítása érdekében is fontos feladat. 30
5 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Ybl Dunapart, Hagyományos falu Tetőforma A tetőzet tömegét úgy kell kialakítani, hogy a történelmi karaktert figyelembe véve illeszkedjen a meglévő utcaképbe. Ha a környezetben egyszerű tetők vannak, oda nem lehet összetett tetőt kialakítani. Új tetők építésekor, vagy meglévők átalakításakor a magastetők hajlásszögének illeszkednie kell a csatlakozó illetve a közvetlen közelben lévő tetősíkok hajlásszögéhez. Ennek az értéke 35 o és 45 o között kell, hogy legyen. Közterületről látható tetőzeten nem alkalmazható több szintben tetőablak. Anyaghasználat, színezés Verőcén, az Ybl Dunaparton és a hagyományos faluban az egyes épületek színvilága harmóniát teremt, amit a hasonló anyag és színhasználat is elősegít. A magastetőket természetes anyaggal kell fedni (lehetőleg cseréppel). Nem építhető be fém hullámlemez, betoncserép. Az épületeket tégla falazattal, a lábazatokat és falburkolatokat pedig kő vagy téglaburkolattal kell kialakítani. A színvilágnak a településképbe illeszkedőnek kell lennie, ami halvány pasztell, illetve föld színeket jelent. 31
Elhelyezés Új épületeket a kialakult beépítési módhoz hasonlóan kell elhelyezni, ami oldalhatáron állót jelent, illetve az Árpád út mentén néhol zártsorút. A nem az utcára merőleges, illetve indokolatlan mértékben hátrahúzott ház építése nem javasolt. Az épületek mögött hazai fajokból lehet kialakítani növényzettel határolt, védett kerteket. Magasság Úgy kell kialakítani az épületeket, hogy azok magassága közel egységes legyen. Az új házak építésekor figyelembe kell venni a szomszédos, már beépült telkek épületmagasságát. Az utcaképhez alkalmazkodni kell, az átlagos épületmagasságtól jelentős mértékben (1 méternél jobban) eltérni nem lehet. 32
Új és egyéb beépítésű területek Tetőforma Az egységes utcakép elérése és megtartása érdekében a szomszédos épületek tömegének az összes beépítésű területen illeszkedniük kell egymáshoz. A tetők meredeksége eltérhet az Ybl Dunapart és a Hagyományos beépítésű területek hajlásszögétől, de a magastetők itt sem lehetnek 30 o -nál laposabbak. Anyaghasználat, színezés A házakat magastetővel kell építeni és természetes anyaggal ajánlott fedni (lehetőleg cseréppel). A csillogó felületű tetőzet (pld nem patinázódó felületű fémfedés)kialakítása nem megengedett. Alapvetően ezeknél a beépítéseknél el lehet térni a telítetlen, világos színektől, de rikító, harsány színhasználat sehol sem engedélyezett. Elhelyezés Az új épületeket oldalhatáron vagy szabadon állva kell kialakítani. A nem az utcára merőleges, illetve indokolatlan mértékben hátrahúzott ház építése nem javasolt. Az oldal- és hátsókertek mellett előkertek kialakítása is lehetséges. Az előkertek többnyire reprezentációs céllal bírnak, míg az oldalt és az épületek mögött kialakított kertek gazdasági, vagy rekreációs funkciójúak is lehetnek. Az domboldalon épülő házakon az alapvető magastető helyett, a rálátás és kilátás megőrzése érdekében lapostetős kialakítás is lehetséges. Továbbá ahol a tereplejtés legalább 40%-os, ott az emelkedő oldalon akár támfalgarázs is létesíthető. Magasság Az egyes beépítésű területek magassága a HÉSZ-ben van maximalizálva, azonban településképi szempontból fontos, hogy ne legyen lényeges eltérés a szomszédos épületek között. 33
Kerítések Kerítések kialakításánál az utcakép egységének megtartása érdekében igazodni kell a meglévő hagyományokhoz, valamint a szomszédos épületekhez. Tömör kerítést támfalként, vagy épületrészként lehet kialakítani. Az Árpád út mentén esetleg zajvédelmi céllal is. Tömör kerítés esetében a kerítést kőből vagy téglából kell építeni, és fa, illetve kovácsoltvas kapukkal kell tagolni. Ettől eltérően a közterülettől elválasztó kerítést úgy kell kialakítani, hogy legalább 80%-ban áttört, lábazata pedig legfeljebb 50 cm-es legyen. 34
Ablakok Az ablakok a homlokzatok szemei, azokon keresztül nyit az épület a közterületek felé. Az ablakok így az épület arányait, esztétikai összhangját mutatják kívülről. Fontos, hogy a nyílászárók anyagukkal, osztásukkal, színükkel mind illeszkedjenek a ház architektúrájához. A településkép megőrzésének érdekében az Ybl Dunaparton és a Hagyományos faluban fa, illetve faszerkezetet imitáló (keret keresztmetszete, színe ) nyílászárók alkalmazása szükséges. Az új és további beépítésű területeken lehetőség van egyéb típusú ablakok használatára, de az erdei területeken lévő nyaralók esetében is célszerű a természetes anyagok használata. 35
Verőcei kapuk A zártsorú Árpád úti beépítést jelenleg szépen kidolgozott, széles fa vagy kovácsoltvas kapuzatok kísérik. A régebbi, illetve felújított kapuknál megtalálhatók a kerékvetők is. 36
Műszaki berendezések A ház használatához szükséges műszaki berendezéseket (klíma külső egység, napkollektor, antenna, épített kémények) az utcakép megőrzése érdekében ajánlott az utcai homlokzatról nem látható helyen elhelyezni. A növényzettel takart kiépítés az épület hátsó oldalán kívül megoldást jelenthet az előkertben is. A napelemeket a tetőn maximum két sorban, a szélektől fél méterrel beljebb javasolt elhelyezni. 37
6 JÓ Anyaghasználat PÉLDÁK Az építészetben a természetes anyagok (kő, fa) vagy a nyerstégla alkalmazása főként a hagyományos faluban szükséges, de az újabb beépítéseken is jól mutat, megőrizve ezzel a korábbi hagyományokat. 38
Kerítések 39
Ablakok 40
Mai épületek Verőce területén számos pozitív példát találunk arra, hogyan lehet a mai modern élettel és a változó követelményekkel lépést tartva olyan új lakóházakat építeni, vagy meglévőket felújítani, amik tiszteletben tartják a falu építészeti hagyományait és illeszkednek a kialakult településképbe. Ilyen épületekkel főként az újonnan beépülő területeken találkozhatunk. 41
42
UTCÁK, TEREK 7A régi utcahálózat, telekstruktúra a kialakult utcavonalakkal és telekhatárokkal a település 200-300 éves újraépülésének örökségét mutatja. Verőce természeti kötődése a falu belső részein útfásítás keretében jelenik meg. Ahol az útszélesség engedi (pl. Árpád út, Rákóczi út) ott kétoldali fasor kíséri az utakat. Máshol egyéb növénytelepítés jellemi az utcák széleit. Az útszéli fásítás esztétikai és klimatikus szempontból is jótékony hatású. Ahol helyhiány miatt a faültetés nem kivitelezhető (légvezeték, kevés hely az út szélén), ott cserjék, évelők ültetésével lehet pótolni a fák hiányát. 43
8 HIRDETÉSEK, REKLÁMTÁBLÁK A reklámok településképbe illeszkedő elhelyezése fontos szempont. Kedvező lenne, ha a reklámok kisebb cégérek formájában jelennének meg legalább a központi területeken. Az épületet hirdető reklámok a homlokzattal együtt komponálva készüljenek a rikító színű hirdetmények, harsány feliratok zavaróak. Segítene a reklámok megjelenésén, ha a település központi részein egységesen tervezett hirdetőfelületeken lenne lehetőség a szolgáltatások reklámozására. Ez nagyban hozzájárulna az utcakép javításához, megszűntetné a kirívó reklámok okozta tördeléseket. 44
9 IMPRESSZUM VERŐCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Verőce honlapcíme: http://www.veroce.hu Verőce e-mail címe: polghiv@veroce.hu Verőce postai címe: 2621 Verőce, Árpád út 40. Telefon: +36-87-468-591 Polgármester: Grauszmann György Főépítész: dr. Mátéffy Anna Összeállította: R. Takács Eszter okleveles építészmérnök, Kalász Nóra, Leel-Őssy Zsolt A kézikönyv elkészítéséhez köszönjük Somogyi Pál, dr. Mátéffy Anna és Vásárhelyi Gábor segítségét! Verőce, 2018. 45