Készítette: Muhariné Bíró Mária óvodavezető Hatályba lépés időpontja: 2010. szeptember 01.

A Szervezeti és Működési Szabályzata Készítette: Muhariné Bíró Mária óvodavezető Hatályba lépés időpontja: 2010. szeptember 01.

2 1. Az SZMSZ az alábbi jogszabályok, rendeletek alapján jött létre: 137/1996. (VIII.28.) KM r. Az óvodai nevelési alapprogramjának kiadásáról Az óvodai nevelés országos alapprogramja Magyar Közlöny, 1996. 71. sz. 4511-4516. A helyi nevelési programja. 26/1997.(IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, valamint a rendeletet módosító 32/2008. (XI. 24.) OKM rendelet. A többször módosított 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról és módosításai. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény 138/1992. (X. 8.) Korm. Rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 1992. évi XXXVIII. tv. Az államháztartásról 1992. évi XXII. tv. A Munka Törvénykönyvéről 1999. évi XLII. tv. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és szociális ellátásról 1992. évi LXIII. tv. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1999. évi CXXV. tv. A kereset-kiegészítésről 20/1997. (II.13.) Korm.r. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. Végrehajtásáról 217/1998.(XII.30.) Korm.r. Az államháztartás működési rendjéről 277/1997. (XII.22.) Korm.r. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásáról és kedvezményeiről 9/1989. (IV.30.) NM r. A művelődési intézmények nevéről, elnevezéséről és névhasználatáról

24/2000. (VIII.29.) OM r. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésről 51/2004. (III.23.) Kormányrendelet, amely ezt módosította 2. Hatályba lépése: Az SZMSZ a jóváhagyás napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, vagy ha a szülők illetve a nevelőtestület erre javaslatot tesz. 3. A kiterjedés köre: az intézménybe járó gyermekek és a szülők, az intézmény nevelőtestülete, az intézményben nem pedagógus munkakörben dolgozók, a nevelő-oktató munkát segítők, közcélú munkások. 3

4 TARTALOMJEGYZÉK Az SZMSZ az alábbi jogszabályok, rendeletek alapján jött létre 2-3 Tartalom jegyzék 4 I. Általános rendelkezések 5-6 II. A működés rendje 6 1. A gyermekek fogadása (nyitva tartás), a vezetők benntartózkodása 6-9 2. A vezetők közötti feladatmegosztás 9-13 3. A vezetők és a szülői közösség közötti kapcsolat formái 13 4. A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok 13-15 5. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 15 6. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolása 16 7. A pedagógiai munka belső ellenőrzése 17-18 8. A gyermekek távolmaradásának igazolása 18 9. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 18 10.A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 18 11.Intézményi védő, óvó előírások 19 12. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők 20 13. Belépés benntartózkodás azok részére, akik az óvodával jogviszonyban nem állnak 20 14. Reklámtevékenység szabályai az óvodában 20 15. Kollektív Szerződés hiányában 20 16. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés szempontjai 25 17. Juttatások 25 III. Tájékoztatás a Nevelési Programról, az SZMSZ- ről és a házirendről 26 IV. Záró rendelkezések 27 V. Záradék 28 VI: Mellékletek 29

5 Általános rendelkezések Az óvoda: Neve: Székhelye: 6725 Szeged, Szabadkai út 18. OM azonosítója: 029503 Az óvoda alapító és fenntartó szerve: Alapítója a PICK Szeged Szalámigyár és Húsüzem Részvénytársaság (jogelődje a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát) jogutódja a PICK Gyermeknevelési Alapítvány. Az alapítás időpontja: 2002. szept. 1. Az intézmény felügyeleti szerve: Szeged Megyei Jogú Város Jegyzője 6720 Szeged, Széchenyi tér 11. Az alapító okirat: Száma: 014/2002. Kelte: 2002. aug. 16. Módosítva: 2010. 05. 07. Ikt. Sz.: 53602-1/2010. Az óvoda jogállása: Az intézmény vagyona és a vagyon feletti rendelkezési joga: az intézmény saját vagyonnal nem rendelkezi. A feladatellátást a Szeged 21005 hrsz. Alatti 1055 m 2 területű óvoda megnevezésű ingatlan és ingó vagyon biztosítja. A létesítmény felett a rendelkezési jogot a Pick Gyermeknevelési Alapítvány gyakorolja a Pick Szeged Rt-vel kötött bérleti szerződés alapján. Gazdálkodási jogköre: önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az intézmény típusa: Az intézmény alaptevékenysége: TEÁOR szerint: 8510 Iskola előkészítő oktatás Szakágazati rend szerint:851020 Óvodai nevelés Szakfeladat szerint: 8510111 Óvodai nevelés, ellátás, ezen belül további Speciális tevékenység: képesség kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés 8510121 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása: szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető és vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő gyermekek integrált nevelése. 5629121 Óvodai intézményi közétkeztetés 8904411 Közcélú foglalkoztatás

6 5629172 Munkahelyi étkeztetés Az intézmény feladata: Óvodai nevelés Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás Óvodában szervezett intézményi közétkeztetés, kedvezményes étkeztetés, ingyenes étkeztetés Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok Pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevétele Pedagógiai szakmai feladatok ellátása: minőségbiztosítási, mérési, értékelési, ellenőrzési feladatok ellátása Pedagógus szakvizsga és továbbképzés támogatása Nemzeti, etnikai, kisebbségi feladata, vállalkozási tevékenysége az intézménynek nincs. Kedvezményezettek köre: Elsősorban a PICK Szeged ZRt. munkavállalói gyermekeinek óvodai ellátás biztosítása. A működés rendje 1. A felvétel rendje, a gyermekek fogadása (nyitva tartás), a vezetők benntartózkodása: 1.1. Általános szabályok Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni az óvodai szülői szervezet (közösség) véleményét. Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni: az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, a szünetek időtartamát, a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját, a nevelőtestületi értekezletek időpontját. Az óvodai nevelés nélküli munkanapokon szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről.

7 1.2. Az óvodai felvétel rendje: Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. A gyermeknek joga, hogy a nevelési intézményben biztonságban, egészséges környezetben neveljék, óvodai életrendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. (Ktv. 10. (1)) A gyermek személyiségét, emberi méltóságát, és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben részesüljön. (Ktv. 10 (1), (2), (3) Az intézmény ellátja a tehetséggondozással, beilleszkedési zavarok korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával kapcsolatos feladatokat, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Felderíti a gyermekeket veszélyeztető okokat, és törekszik a káros hatások megelőzésére és ellensúlyozására. Szükség esetén a gyerekek érdekében intézkedéseket kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti.(ktv. 41. (6.)) Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyerekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. Felvettnek kell tekinteni, aki az adott óvodai ellátásra konkrét időpont megjelöléssel jogosultságot kapott, és az intézményi elhelyezés ezáltal biztosított. Ha az óvoda a jelentkezést elutasította a döntést határozatba kell foglalni. A határozatot meg kell indokolni. A határozatnak jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatást is tartalmaznia kell. Ha az óvoda elérte a létszámhatárt, erről írásban értesíti a fenntartó önkormányzat jegyzőjét. Az óvodába felvett gyerekeket az óvoda tartja nyilván. A szülők a felvételről hivatalos értesítés útján szereznek tudomást. A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától négy órát köteles az óvodai nevelésben részt venni.(ktv. 24. (3.)

A gyermeket kérelemre- az óvodai nevelés keretében folyó iskolai felkészítő foglalkozások alól az óvoda vezetője felmentheti (családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja). (Ktv. 69. ) Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülök és az óvodapedagógusok véleményének figyelembe vételével. Az intézmény a jogszabályokban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni: 8 alkalmazottak adatai (Kt. tv. 40. alapján, a 2. sz. melléklet szerint) gyermeknyilvántartás (Kt. 40. 2. sz. melléklet 1. (a), (b), (c), (d) pontja szerint gyermekbaleset nyilvántartás, bejelentési kötelezettség. A fent nevezett adatok csak a jogszabályokban meghatározottakhoz továbbíthatók. A házirend tartalmazza a szülők, a gyermekek és az óvodai dolgozók számára a legfontosabb információkat az intézmény működéséről. Szabályozza az óvodai elhelyezés létrejöttét és megszűnését, az év rendjét, a nyitva tartást. A gyermekek jogait, velük kapcsolatos egészségvédelmi, adat nyilvántartási és egyéb szabályokat. A szülőkkel kapcsolatos jogokat és kötelességeiket, az együttműködés és kapcsolattartás módját. Az óvodában dolgozók feladatait, különösen a biztonságot garantáló szabályozást, a pedagógusok jogait, kötelességeit, a nevelőmunkát segítőkre és egyéb alkalmazottakra vonatkozó szabályokat, általános rendelkezéseket. 1. Nyitva tartás: Az intézmény hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan üzemel. Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott két hét nyári zárva tartás alatt szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. Ennek időpontját a PICK Szeged ZRt. műszaki vezetőjével történő egyeztetés után a szülők tudomására kell hozni február 15- ig az intézmény hirdetőtábláján. A nyári zárás idején a szülők gondoskodnak gyermekük elhelyezéséről. Aki ezt nem tudja megoldani, a zárás előtt 30 nappal a másik intézményben történő elhelyezést kérheti az intézményvezetőtől. A gyermekeket fogadó intézményből a zárást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. A zárva tartás ideje alatt az intézményvezető vagy helyettese ügyeletet tart. Az intézmény nyitvatartási ideje napi 12 óra: reggel 5 órától 17 óráig. Az intézményt reggel háromnegyed ötkor a munkarend szerint érkező dajka nyitja. A kapu mindig zárva van. Csengetésre a dajkák nyitnak kaput, és az intézménybe érkezőt az intézményvezetőhöz vezetik. A hivatalos ügyek intézése itt történik.

Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az intézményvezető engedélyezi. Az intézmény nyitvatartási idejében reggel 7 és délután 15 óra között az intézményvezető az intézményben tartózkodik. Akadályoztatása esetén, ill. a vezető benntartózkodásán kívüli időben a helyettesítés rendje szerint történik a vezetői feladatok ellátása. A nevelési év záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. 2. A vezetők közötti feladatmegosztás 2.1. Az intézmény élén az intézményvezető áll, akit egy helyettes segít az intézmény vezetésével összefüggő feladatai ellátásában. Az intézményvezető felel: 9 az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, a gyermekélelmezés megszervezéséért, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelőmunka egységes és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a pedagógusok továbbképzésének a megszervezéséért. Az intézményvezető feladata: a nevelőtestület vezetése; a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése; a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés; a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése; a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása; a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése, személyi és tárgyi feltételek biztosítása, az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe,

az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembe vételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat, a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatok ellátása, a gazdálkodási feladatok ellátása, az óvoda ellenőrzési, minőségbiztosítási rendszerének működése. 2.2. Az intézményvezető- helyettes Tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az intézményvezető akadályoztatása esetén ellátja helyettesítését. A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Az intézményvezető-helyettes, felelős: 10 a házi továbbképzések megszervezéséért, a szülői közösség működéséért, a szabadságolási terv és a helyettesítési beosztás elkészítéséért, az óvodai étkeztetés megszervezésért és a HACCP rendszer működtetéséért, Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. 2.3. A szakmai munkaközösség: Az intézmény pedagógusai szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéshez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. A szakmai munkaközösség tagjai munkaközösség vezetőt választanak egy évenként a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására koordinálására. (Ktv. 58. ) A szakmai munkaközösség tevékenysége: A szakmai munkaközösség feladatait az intézmény pedagógiai programja és az éves munkaterve tartalmazza. A nevelőtestület feladat átruházása alapján a szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytatják: javítják az intézményben folyó nevelőmunka szakmai színvonalát, minőségét, fejlesztik, tökéletesítik a módszertani eljárásaikat, javaslatot adhatnak az intézményi költségvetésben rendelkezésre álló szakmai irányzatok felhasználására, támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját

11 segítik a különböző programok elkészítését, szükség szerint annak felülvizsgálatát és hatékonyság vizsgálatát is elvégzik. A szakmai munkaközösség vezetőjének feladata: összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját. módszertani értekezletet tart, bemutató foglakozásokat tart és szervez. Irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását, továbbképzését. elbírálja, jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak nevelési terveit. összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézmény vezető részére a munkaközösség tevékenységéről. javasolja a vezetőnek a munkaközösségi tagok jutalmazását. képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül. ellenőrzi a munkaközösség tagjainak a szakmai munkáját. 2.4. Gyermekvédelmi felelős A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról az 1997. évi XXXI. törvény rendelkezik. A gyermekvédelem az óvodai munka szerves része és minden gyermekre megkülönböztetés nélküli gondoskodást jelent. Ez a tevékenységünk elsősorban pedagógiai jellegű. A gyermekvédelem célja óvodánkban: A gyermekek törvénybe foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez segítségnyújtás. A hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség megelőzése, okainak feltárása és megszüntetése. A gyermekvédelem feladatai: A gyermekvédelmi felelős fogja össze az óvoda gyermekvédelmi munkáját. Feladatai: Preventív munkával a hátrányos helyzetű gyermekek számának csökkentése. Ez minden óvónő munkaköri kötelessége. A személyes gondoskodást nyújtó, segítő nevelési tanácsok adása, előadások szervezése, szülői értekezleten.

A veszélyeztetett gyermekek nyilvántartásba vétele, szükség esetén intézkedések foganatosítása, kapcsolattartás a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Irodával és más segítő szervezettel, Családsegítő Központokkal. Anyagi veszélyeztetettség esetén a rászoruló szülők tájékoztatása a támogatások lehetőségéről ill. annak kezdeményezése. Gyermekvédelmi terv készítése. Szükség szerint családlátogatás végzése az óvónővel együtt és környezet-tanulmány készítése. A gyermekek bántalmazása vagy védelme esetén értesíti az erre hivatott szervet A szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címét és telefonszámát. A gyermekvédelem alapelvei intézményünkben: A gyermeki személyiséget tisztelet, szeretet, megbecsülés övezze, a diszkrimináció kizárt. Fontos a család bizalmának megnyerése és a partneri kapcsolat kialakítása a szülőkkel. A gyermekvédelem lényege a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése. 12 2.4.A helyettesítés rendje: Az intézményvezető akadályoztatása esetén helyettesítését az intézményvezetőhelyettes látja el teljes felelősséggel. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű kivéve, ha a fenntartó másként intézkedik. Tartós távollétnek minősül a két hét illetve az ennél hosszabb időtartam. Az intézményvezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az intézményvezető által adott megbízás alapján történik. Ilyen megbízás hiányában az intézményvezetőt a szakmai munkaközösség vezetője, távolléte esetén a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező határozatlan időre alkalmazott óvodapedagógus helyettesíti. A reggel 7 óráig illetve a 15 órától 17 óráig terjedő időben a vezető helyettesítésében közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

13 3. A vezetők és a szülői közösség közötti kapcsolat formái 3.1.Az együttműködés megszervezése: Az intézményvezető feladata, melyet az intézményvezető munkatervében kell rögzíteni. Az intézményi szintű Szülői Közösség vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy a a szülők részére véleményezési jogot biztosít. Az óvoda vezetője a Szülői Közösség vezetőjét félévente tájékoztatja az intézményben folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. Ha a Szülői Közösség az intézmény működésével kapcsolatos véleményt nyilvánított, vagy javaslatot tett, 8 napon belül rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni. Az óvodapedagógus a csoport Szülői Közösség képviselőjének szükség szerint, de legalább havi egy alkalommal ad tájékoztatást. 3.2.A szülői közösség részére biztosított jogok: Véleményezési jog: a Szervezeti és Működési szabályzatnak a gyermekek fogadását, a vezetők és a Szülői Közösség közötti kapcsolattartás módját és az ünnepek, megemlékezések rendjét szabályozó részeiben, a házirend megállapításában, a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában, az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a munkatervnek a szülőket is érintő részében. 4. A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, a nevelés kérdésében az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai az intézmény valamennyi pedagógusa. A PEDAGÓGUS JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a) személyét megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői tevékenységét értékeljék és elismerjék, b) a nevelési program alapján az ismereteket, a nevelés módszereit és eszközeit megválassza, c) saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő munkáját anélkül, hogy annak elfogadására kényszeríteni v. késztetné a gyermekeket, d) irányítsa és értékelje a gyermekeket, e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, szervezett továbbképzéseken részt vegyen

f) gyakorolja a nevelőtestületet megillető jogokat, g) pedagógus igazolvány birtokában ingyen látogathassa a könyvtárakat, múzeumokat, h) évenként szakirodalom vásárlásához költségvetési hozzájárulást vegyen igénybe. A pedagógus alapvető feladata, hogy a rábízott gyermekeket nevelje és tanítsa. Ezzel összefüggésben kötelessége, hogy a) gondoskodjon a gyermekek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, b) figyelembe vegye a gyermekek képességét, tehetségét, eltérő fejlődési ütemét, fogyatékosságát, hátrányos helyzetét, c) a gyermekek egészségének, testi épségének megőrzéséhez, megóvásához szükséges ismereteket átadja, ha egy gyermek balesetet szenved v. ennek veszélye, fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye, d) közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, e) elsajátíttassa a közösségi együttműködés szabályait és törekedjen azok betartására, f) a gyermekek és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, a szülőket folyamatosan értesítse az őket érintő kérdésekről, g) hétévenként köteles részt venni továbbképzésen. Az intézmény nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az intézmény működösével kapcsolatos ügyekben döntési, egyetértési vagy javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Ktv. 56-57 - a, határozza 4.1. Döntési jogkörébe tartozik: 14 a nevelési program és módosításának elfogadása, az SZMSZ módosításának elfogadása, az intézmény éves munkatervének elkészítése, az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása a testület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a házirend elfogadása, intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a vezető-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt.(ktv. 56. ) A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend 3 nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik.

15 A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni. 4.2. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához meg kell hívni a véleményezési jogot gyakorló Szülői Közösség vezetőjét. 4.3. A nevelőtestületi értekezlet levezetését az óvodavezető látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. Szavazategyenlőség esetén az óvodavezető szavazata dönti el a határozatot. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. 4.4. A valamennyi alkalmazott részvételével tartott alkalmazotti értekezleten az óvodai munka egészét, valamint az óvoda valamennyi alkalmazottját érintő ügyekben kell dönteni. 4.5. A nevelési program Az intézményben a nevelőmunka az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján készített Helyi Nevelés Program alapján folyik. A nevelőtestület által elfogadott nevelési program képezi az intézményben a nevelőmunka tartalmi, szakmai alapjait, amit az éves munkaterv részletez és rögzít. Az intézmény nevelési programja tartalmazza: (47. szerint) azokat a nevelési alapelveket, célkitűzéseket, feladatokat, amelyek biztosítják a gyermekek egyéni fejlődését, szocializációját, a hátrányos helyzetben lévők segítését, felzárkóztatását, a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a szülő gyermek pedagógus együttműködésének formáit, a testi, szociális és értelmi képességek egyéni és életkor specifikus fejlesztési lehetőségeit, a derűs, szeretetteljes légkör megteremtését, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységet, a képességfejlesztést, melynek alapja az egész napi nevelőmunka folyamán végzett tevékenységek biztosítása, a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának szakmai feladatait tárgyi és személyi feltételeit, a nevelési program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét, a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit és továbbfejlesztésének lehetőségeit. 5. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 5.1. Az intézményvezető kapcsolatot tart a Pedagógiai Szakmai Szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel.

16 A Szakmai Szolgáltató szerv által közölt határidőben javaslatot tesz az általa igényelt, az intézményt érintő feladatok munkatervi ütemezésére. Az intézményvezető kapcsolattartása a fenntartóval. 5.2. A gyermekek fejlesztésének, iskolára alkalmasságának, iskolaérettségének elbírálásában közreműködő Nevelési Tanácsadóval az óvodavezető állapodik meg az együttműködés formáiban. 5.3. Az intézményhez legközelebb lévő Alsóvárosi Általános Iskolával közös programokat szervezünk. 5.4. Az intézmény gyermekvédelmi felelőse folyamatosan kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal, és a Családsegítő központtal, amelyről az óvodavezetőnek rendszeresen beszámol. 5.5. Az Egészségügyi Szolgáltatóval a kapcsolattartás az intézményvezető feladata. 5.6. Az intézményt a Szakmai Szervezetekben az intézményvezető képviseli. 5.7. Az egyházak vezetőivel az intézményvezető tart kapcsolatot. 6. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 6.1. Az intézmény épületét március 15-e, augusztus 20-a és október 23-a előtt négy nappal fel kell lobogózni. 6.2. A gyermekek műsorral ünnepelnek a következő ünnepélyek alkalmával, évzáró (búcsúzás). Az anyák napja és az évzáró nyilvános, és azonos időpontban is szervezhető. 6.3. A gyermeki élet hagyományos ünnepei: farsang, húsvét, gyermeknap, Mikulás, karácsony. Megünneplésüket az éves munkaterv tartalmazza. 6.4. A gyermekcsoportokon belül közös ünneplés történik a gyermekek születésnapja alkalmából. 6.5. Népi hagyományok ápolása körében történik a jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése, és a népi kézműves technikákkal való ismerkedés. 6.6. Kirándulások, túrák, séták, színházlátogatások, sporttevékenységek a munkaterv és a gyermekcsoportok igényei szerint történnek.

17 7. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. 7.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: fogja át a pedagógiai munka egészét, segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását, a szülői közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, hatékonyan működjön a megelőző szerepe. 7.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: az intézmény vezetője, az intézményvezető helyettese, A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. 7.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: szóbeli beszámoltatás, írásbeli beszámoltatás, értekezlet,

18 foglalkozáslátogatás, speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készít..ez tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszerét és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésekről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet az óvodavezető-helyettes, a szakmai munkaközösség és a szülők közössége is. Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során. Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja a vezető helyettest és a szakmai munkaközösség vezetőjét is. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. 8. A gyermekek távolmaradásának igazolása: 8.1. Ha a szülő nem kívánja óvodába hozni a gyermekét, akkor legalább egy nappal előtte tájékoztatni kell az óvodapedagógust. Ha a hiányzás előre nem látható, akkor reggel ¾ 8 óráig kell bejelenteni az óvodában. 8.2. Ha a gyermek betegség miatt hiányzik, csak orvosi igazolással hozható ismét óvodába. 9. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 9.1. Az étkezési térítési díj minden hó 1-tól 31- ig kerül elszámolásra. A díjat a PICK Szeged ZRt. munkavállalóitól a szülők beleegyező nyilatkozata után a munkabérből vonatjuk le. Ha ez nem lehetséges, akkor a szülő csekken, postai befizetéssel egyenlíti ki. 9.2. Hiányzás esetén az étkezés lemondható minden nap 3/4 8 óráig telefonon vagy személyesen. A befizetett és fel nem használt étkezési díj a következő havi befizetéskor jóváírásra kerül. 9.3. Az egyéb térítési díj havi fix összegben van meghatározva a Szolgáltatási Szerződésben foglaltak a mérvadóak. 10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 10.1. Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását, gyermekorvos és védőnő látja el, akik hetente a szerződés szerinti óraszámban látogatják az intézményt.

10.2. Betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevinni az óvodába. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, le kell fektetni, és szükség szerint orvoshoz kell vinni. Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. Bármilyen fertőzésre gyanús gyermeket el kell tiltani az óvodába járástól. Csak orvosi vagy szakorvosi igazolással jöhet a gyermek ilyen esetben és minden betegség után is az óvodába. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát nem látogathatja. 10.3. Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat előírásait szigorúan be kell tartani. 19 11. Intézményi védő, óvó előírások ( Lásd az óvodai munkavédelmi előírásokat.) 11.1. A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. Minden óvodapedagógus közoktatási törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye. Ezért: Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban - a gyermekek életkorának megfelelően - ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát. Az intézmény csak megfelelőségi jellel ellátott játékot vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást áttanulmányozni, és a játékszert eszerint alkalmazni. Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet vagy veszélyforrást dajka észleli, köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig az intézményvezető vagy helyettese figyelmét felhívni. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási kötelezettség teljesítését az intézményvezető ellenőrzi. 11.2. Amíg gyermek tartózkodik az óvodában, a kapukat, bejárati ajtókat kulcsra zárni tilos, de a gyermekek számára el nem érhető magasságban, biztonságosan záródó és könnyen kezelhető reteszt kell felszerelni. 11.3. Biztosítani kell a balesetmentes ételszállítást, tálalást. Forró ételt a gyermekek közé bevinni tilos. 11.4. Az intézmény tatarozása, felújítása közben az intézmény nem üzemelhet.

20 12. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az intézmény minden dolgozója köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az intézményvezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. Bombariadó esetén az intézményvezető intézkedhet. Akadályoztatás esetén az SZMSZben meghatározott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az intézményvezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az intézményvezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. 13. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik az intézménnyel jogviszonyban nem állnak 13.1. A gyerekeket kísérő szülők kivételével, az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek az intézményvezetőnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az intézményben. A kaput nyitó dajka az intézményvezetőhöz vezeti a belépőket. 13.2. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az intézményvezetővel történt egyeztetés szerint történik. 13.3. Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az intézményvezető engedélyezi. 14. Reklámtevékenység szabályai az óvodában Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, ill. kulturális tevékenységgel függ össze. PÁRT VAGY PÁRTHOZ TARTOZÓ SZERVEZET NEM MŰKÖDHET AZ ÓVODÁBAN 15. Kollektív Szerződés hiányában a dolgozók munkarendjéről, a munkabérről, a szabadságok számításáról és mértékéről, a felmentésről, a végkielégítésről és a védőruha juttatásáról is a Szervezeti és Működési szabályzat rendelkezik. 15.1 Irányadó munkarend: a PICK Gyermeknevelési Alapítványnál (továbbiakban Alapítvány) a munkaidő keret az éves törvényes munkanapok figyelembe vételével kerül meghatározásra.