Tájékoztató. Szolnok, november

Tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2016. év adatai alapján Szolnok, 2017. november 1

1. Bevezetés... 4 2. Népegészségügy, egészség,... 4 3. Adatforrások, elemzési módszerek... 7 3.1. Adatforrások... 7 4. Demográfiai helyzet... 8 4.1. Lakónépesség száma... 8 4.2. Lakónépesség korösszetétele, korfa... 8 4.3. Születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás... 10 4.4. Csecsemőhalálozás... 10 5. Halálozás... 11 5.1. Az összes halálok miatti halálozás... 11 5.1.1. A halálozás struktúrája... 12 5.2. Korai halálozás... 13 5.2.1. Korai halálozás vezető okai, haláloki struktúrája... 14 5.3. Leggyakoribb halálokok... 15 5.3.1. A keringési rendszer betegségei okozta halálozás... 15 5.3.2. Rosszindulatú daganatok okozta halálozás... 16 5.3.3. Légzőrendszeri betegségek okozta halálozás... 17 5.3.4. Az emésztőrendszer megbetegedései okozta halálozás... 18 5.3.5. A külső okokra visszavezethető halálozás... 20 5.4. Az életmóddal összefüggő megbetegedések, halálozások... 21 5.4.1. Egészségi mutatók, egészségtudatosság... 21 5.4.2. A dohányzással összefüggésbe hozható halálozások... 22 5.4.3. Az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozások... 23 5.4.4. Az elsődleges megelőzéssel megelőzhető halálozások... 25 5.5. Megbetegedési mutatók... 25 5.5.1. A 0-18 évesek betegségei... 25 5.5.2. A felnőttek betegségei... 26 6. Fertőző betegségek morbiditása, járványügyi tevékenység... 27 6.1. Fertőző betegségek, járványügyi helyzet... 27 6.2. Védőoltások... 32 6.3. Terhes nők májgyulladás B vírusa által okozott fertőződésének kiszűrése... 33 6.5. Kórházhigiénés tevékenység... 33 6.6. Fertőtlenítés, sterilizálás... 35 6.7. Rovar-, rágcsálóirtás (tetvesség, rágcsálók elleni védekezés, egyéb kártevők)... 35 7. Egészségfejlesztés a megyei, járási színtereken... 37 8. Környezeti tényezők... 39 8.1. Környezet- és település-egészségügyi szakterület... 40 8.1.1. Vízhigiéne: ivóvíz... 40 8.1.2. Vízhigiéne: fürdővíz... 45 8.1.3. Levegőhigiéne - Aerobiológiai hálózat működése... 48 2

8.1.4. Extrém hőmérsékleti helyzetek... 48 8.1.5. Nemdohányzók védelme... 49 8.2. Élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi szakterület... 50 8.2.1. Táplálkozás-egészségügyi vizsgálatok... 51 8.2.2. Étrend-kiegészítők, különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszerek... 52 8.2.3. Kozmetikumok... 52 8.2.4. Élelmiszer eredetű megbetegedések... 52 8.3. Kémiai biztonság... 52 8.4. Gyermek- és ifjúság-egészségügyi szakterület... 53 8.5. Hatósági aktivitás a szakterületen... 55 9. Egészségügyi ellátás... 55 9.1. Alapellátás... 56 9.2. Otthoni szakápolás, hospice ellátás... 60 9.3. Járóbeteg szakellátás... 60 9.4. Fekvőbeteg szakellátás... 62 9.5. Mentés, betegszállítás... 65 9.6. Gyógyszerellátás... 65 9.7. Hatósági aktivitás... 65 9.7.1. Egészségügyi szolgáltatók hatósági felügyelete és engedélyezési eljárása... 65 9.7.2. Kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében végzett szakfelügyeleti tevékenység eredményei... 66 9.8. Családvédelmi Szolgálatok működtetése... 69 10. Szervezett, célzott lakossági szűrővizsgálatokkal kapcsolatos feladatok... 70 11. Főbb eredmények, szükséges tennivalók... 73 Halálozási mutatók... 73 Járványügyi terület... 73 Közegészségügyi terület... 73 Egészségügyi ellátás... 74 Egészségfejlesztés... 74 12. Irodalom, adatbázisok, hivatkozások... 75 13. Rövidítések... 75 3

1. Bevezetés Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény határozza meg a kormányhivatalok népegészségügyi feladatait. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya által elkészített tájékoztató célja, hogy a döntéshozók megismerjék Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának egészségi állapotát, illetve azok területi egyenlőtlenségeit. Az összeállított anyaggal célunk az egészségproblémák megelőzéséhez szükséges cselekvési prioritások meghatározásához a politikai döntéshozók és szakemberek tájékoztatása. E mellett a közvélemény tájékoztatása a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészség romlását kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról, a minél hatékonyabb népegészségügyi intézkedések foganatosítása érdekében, a kormányzati, önkormányzati, szakmai és civil szervezetek együttműködésének elősegítéséhez alapok nyújtása. Anyagunkban többek közt bemutatjuk a megye lakosságának egészségi állapotát, halálozási mutatóit, a megye lakosságának körében végzett egészségfejlesztési tevékenységet, a 2016. évi közegészségügyi, járványügyi adatokat, a szervezett népegészségügyi célú lakossági szűrések eredményeit, valamint áttekintjük az egészségügyi alap- és szakellátást. Az egészségi állapotot is tükröző mutatók területi, járásonkénti bemutatása hozzájárulhat az alap- és járóbeteg ellátás, de a fekvőbeteg ellátás kapacitásainak tervezéséhez, racionalizálásához, illetve lehetőséget teremt az egyes, egészségi állapotuk miatt veszélyeztetett lakossági csoportokra vonatkozó célzott prevenciós programok tervezésére. A Kormány az Egészséges Magyarország 2014-2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia elfogadásáról szóló 1039/2015. (II. 10.) Korm. határozatával jóváhagyta az egészségügyi ágazat stratégiáját. A stratégiában kijelölt, 2014-2020-as időszakra vonatkozó fő célkitűzések között szerepel az egészségügy működési hatékonyságának növelése, az így felszabaduló források prevencióra és ellátásfejlesztésre való átcsoportosítása, a meglévő források optimális felhasználásával a legtöbb egészségérték megőrzése. Kormányzati prioritás az egészségügyi alapellátás új alapokra helyezése, prevenciós tevékenységének erősítése, a járóbeteg-szakellátás megerősítése, egy fenntartható, jól működő intézményrendszer kialakítása. 1 Az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017-2018. évi cselekvési programja meghatározza a két év legfontosabb népegészségügyi célkitűzését: A cél a magyar állampolgárok egészségi állapotának javítása, az egészségben eltöltött életévek 2 évvel történő növelése, a fizikai és mentális egészség egyéni és társadalmi értékének növelése, az egészségtudatos magatartás elősegítése, a területi egészség-egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a társadalmi kockázatközösségen alapuló egészségügyi ellátó rendszerhez való hozzáférés lehetőségeinek javítása. Minden kormányzati döntést és változtatást népegészségügyi szempontból meghatározott prioritások mentén szükséges megtenni. 2 2. Népegészségügy, egészség A népegészségügyi tevékenység többek közt magában foglalja a lakosság egészségmagatartásának, az azt befolyásoló környezeti tényezőknek rendszeres elemzését, az elemzés során feltárt adatok alapján az egészségkárosító hatások kockázatának értékelését, valamint az ennek megfelelő problémák és prioritások rangsorolását, a nemzetközi irányvonalakkal összhangban levő népegészségügyi stratégia és ennek megvalósítását elősegítő akcióterv kidolgozását. Az akcióterv előre meghatározott, mérhető egészségcélokat határoz meg az egészség javítása érdekében. Azt is tudjuk, hogy a magyar lakosság rossz egészségmutatóinak ismeretében már hosszú évek óta magas szintű politikai figyelem irányult a népegészségügyre. Ugyanakkor az egészségi állapot javítása olyan multiszektoriális feladat, amelynek megvalósítása során a döntéshozók, valamint a társadalmi- és civil 1 Egészséges Magyarország 2014-2020" Egészségügyi Ágazati Stratégia 2 Egészséges Magyarország 2014-2020" Egészségügyi Ágazati Stratégia cselekvési terve 2017-2018 4

szervezetek támogatása és aktív szerepvállalása nélkül nem képzelhető el tartós, érdemi eredmény, melyben az egyén felelősségvállalása kiemelten szerepel. Az Egészséges Magyarország 2014-2020" Egészségügyi Ágazati Stratégia cselekvési terve 2017-2018 ötödik stratégiai pillére a specifikus népegészségügyi célkitűzések, melyek felölelik a népegészségügy feladatköreit, ezek közül is kiemelten foglalkozik a célzott beavatkozásokkal, ezek a következők: Célzott beavatkozásokkal javítani kell a keringési betegségek, a cukorbetegség, a krónikus légzőszervi és mozgásszervi betegségek megelőzését és gondozását Célzott beavatkozásokkal javítani kell a daganatos betegségek kockázatának csökkentését, korai felismerését és kezelését Elő kell segíteni a lelki egészség fejlesztését, fenntartását, helyreállítását, valamint a mentális zavarok megelőzését Szükséges biztosítani a lakosság egészségkultúrájának fejlesztését Támogatni kell a népegészségügyi szolgáltatások összehangolását Célzott intézkedésekkel elő kell segíteni a népegészségügyi szolgáltatásokhoz való általános hozzáférés javítását Elő kell segíteni az egészséges választást támogató környezet kialakítását Biztosítani kell a járványügyi és a környezet-egészségügyi biztonság fejlesztését Elő kell segíteni további népegészségügyi prioritást jelentő beavatkozások megtételét. 3 A legtöbb népegészségügyi szempontból jelentős betegség kialakulását több tényező is befolyásolja, ezért különösen fontosak tartjuk, hogy beszámoljunk az életminőséget javító, az egészség fejlesztését segítő programokról is. Az egészséget befolyásoló egyéni és környezeti tényezők szerepe fontos az egészség megromlása, illetve az egészség egyenlőtlenségek kialakulása szempontjából, ezt az 1. ábra szemlélteti. Egyéni tényezők Az egyén egészségi állapotát közvetlenül határozzák meg: az öröklött biológiai tulajdonságai (életkora, neme, a betegségekre való fogékonysága). az egyén egészségmagatartása (pl. dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, táplálkozási szokások) Az egyén egészségi állapotát közvetve határozzák meg: az élete során szerzett tulajdonságai, készségek az egyén társadalmi helyzete (családi állapot, iskolázottság, szociális helyzet, hivatali pozíció) Környezeti tényezők Az egyén egészségi állapotát közvetlenül meghatározó környezeti tényezők: egészségügyi rendszer (népegészségügy, megelőzés, gyógyítás, rehabilitáció) fizikai környezet (fizikai aktivitást támogató környezet, egészséges táplálék elérése) Az egyén egészségi állapotát közvetetten meghatározó környezeti tényezők: pszicho-szociális környezet (az egyént körülvevő közösségek, társadalmi, kulturális tőke) gazdasági-politikai környezet (társadalom felépítése, a politikai és jogrendszer, tulajdonviszonyok, gazdaság) Figyelembe kell venni, hogy az egyes befolyásoló tényezők egészséget meghatározó szerepe a különböző életszakaszokban más és más lehet, valamint azt is, hogy az egészségi állapotot befolyásoló tényezők az adott időpontig összegződhetnek, korábbi hatások később érvényre juthatnak, halmozódhatnak. A WHO Lalonde jelentés Health field model -je alapján ismert, hogy az életmód 43%-ban határozza meg az egészségi állapotot, ezért annak megváltoztatásával a krónikus betegségek egy része csökkenthető, javítható, megelőzhető lenne. 3 Egészséges Magyarország 2014-2020" Egészségügyi Ágazati Stratégia cselekvési terve 2017-2018 5

Számos olyan tényező vesz körül minket, melyek befolyásolják a lakosság egészségi állapotát. Ezen kockázati tényezőkre mind egyéni, mind társadalmi szempontból szükséges odafigyelni. 1. ábra Az egészséget befolyásoló egyéni és környezeti tényezők Forrás: Vitrai 2011. Áttekintve a magyar lakosság egészsége szempontjából legjelentősebb betegségeket és az azok kialakulásában szerepet játszó, az életmóddal és a környezettel kapcsolatos kockázati tényezőket megállapítható, hogy hasonlóan a többi fejlett országhoz a legnagyobb egészségterhet Magyarországon a nemfertőző, krónikus betegségek okozzák. A magyar népegészségügyi paradoxon feloldása komplex, mind az életmódot, mind a környezetet egyaránt célzó, összehangolt beavatkozásoktól várható. Az egészségbarát fogyasztás elterjedésében kulcsszerepet játszó, különböző társadalmi-gazdasági szereplőket foglalja rendszerbe, és mutatja be azokat a lehetséges beavatkozásokat, amelyek e szereplők összehangolt viselkedéséhez vezethetnek. A hatáshálót a 2. ábra szemlélteti. 2. ábra Az egészségbarát viselkedést befolyásoló kapcsolati vagy hatásháló Forrás: Egészségjelentés 2015. 6

Ahhoz, hogy az egyének és csoportok képesek legyenek és akarjanak egészségesen élni, egészségközpontú kultúrára, az azt előmozdító intézményi, társadalmi és fizikai környezetre van szükség. A megújítás úgy vezethet sikerre, ha az egészségügyi ellátórendszert is áthatja a népegészségügyi szemlélet. Ennek legfontosabb eredményeként az elsődleges prevenció fókuszba kerül mind az alapellátásban, mind a szakellátásban (pl. Svájci Alapellátás-Fejlesztési Modell Program). A megújuló népegészségügyben különálló intézményi struktúrában, párhuzamosan, de összehangoltan kell tevékenykedniük a hatóságként működő szerveknek és a modern kihívásoknak megfelelően átalakuló, főként szolgáltató szerepet betöltő egészségfejlesztési feladatokat szintén ellátó szervezeteknek. Ez utóbbiak eredményes működéséhez elengedhetetlen, hogy szolgáltatásaik mind az egyének, mind a közösségek számára a lakóhely közelében könnyen hozzáférhetővé váljanak. Az intézményrendszer átalakításának következményeképpen a helyi szervezetek különböző színterekre kialakított egészségfejlesztési programokat kínálnak, hatásos egészségkommunikációval motiválják és képzéssel, tanácsadással támogatják az egyéneket, közösségeket a megvalósításban. Az egészségkultúra fejlesztéséhez nem elegendő csupán az egészségügyben változásokat elérni, hiszen az egészséget számos környezeti tényező is meghatározza mint például a foglalkoztatottság, iskolázottság, szociális biztonság így az interszektoriális összefogás nélkülözhetetlen. Ahogyan a WHO Egészséget minden politikában és "Egészség 2020" átfogó megközelítése is demonstrálja, az újfajta népegészségügyi szemléletmód sikeréhez a többi szakterület aktív szerepvállalása is szükséges, mellyel összhangban áll az előzőekben említett Egészséges Magyarország 2014-2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia. 3. Adatforrások, elemzési módszerek 3.1. Adatforrások A lakónépességi, népmozgalmi, mortalitási (halálozási) és morbiditási (megbetegedési) adatok forrása a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa volt. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) Népegészségügyi, Stratégiai és Szakmai Elemzési Főosztálya működtette 2017. év elejéig a Halálozási és Megbetegedési Mutatók Információs Rendszerét (HaMIR-OTH, 2016.), akik az elmúlt években rendelkezésünkre bocsátották a halálozási arányszámokat, melyeket az országos adatokhoz viszonyítottunk. 4 Az OTH megszűnését követően a Budapest Főváros Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály (továbbiakban BFKH NFO) támogatásával megtörtént a megyénkre vonatkozó adatok frissítése, már nem a HaMIR adatbázisban, de annak módszertanával megegyezően a 2007-2015. közötti időszakra vonatkozóan, nemenkénti és korcsoportonkénti bontásban. A BFKH NFO által rendelkezésünkre bocsátott adatokat a Főosztályunk dolgozza fel, ezért a forrás megjelölés is így szerepel. A Népegészségügyi Főosztály és a járási népegészségügyi osztályok 2016. évi szakmai munkájáról szóló Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP), és A kormányhivatalok és járási/kerületi hivatalok népegészségügyi feladatkörében ellátott 2016. évi feladatok éves beszámoló jelentése, Jász-Nagykun- Szolnok megye jelentés adatait szintén felhasználtuk. 3.2. Elemzési módszerek A halálozás tekintetében a HaMIR-OTH a Standardizált Halálozási Hányadost (SHH) használja, amely megmutatja, hogy az adott terület lakosságának adott időszakra (2011-2015.) és halálokra vonatkozó halálozása mennyivel tér el a standard populáció (jelen esetben az országos) halálozási szinttől. 4 A HaMIR-ban feldolgozott adatok, térképek adatgazdája 2017. márciusig az OTH volt, 3. fél általi felhasználása az adatgazda írásbeli engedélyéhez kötött! 7

Amennyiben a vizsgált népességcsoportban az o SHH = 1,00 akkor az országos szinttől nem különbözik a halandóság, o SHH < 1,00 akkor az országos szintnél alacsonyabb a halandóság, o SHH > 1,00 akkor az országos szintnél magasabb a halandóság. A vizsgált időszakban a halálozás véletlenszerű ingadozásainak csökkentése érdekében a halandósági különbségek vizsgálatakor többéves időtartamra összevonva (2011-2015.) végezték az elemzést. A megjelenítésére térképet használnak, mely az egyes értékeket eltérő színnel jelöli, a szignifikáns eltérés az ábrán pontozással van jelölve. A térképeken ábrázolt epidemiológiai mutatók leíró vizsgálat készítésére alkalmasak, önmagukban nem adnak választ a területi egyenlőtlenségek okaira, hátterében meghúzódó folyamatokra. Standardizált Halálozási Arányszámok (SHA) Megmutatja, mennyi lenne a vizsgált terület halálozása, ha a populáció összetétele megfelelne a standard populáció összetételével (1976. évi Európai standard populáció korösszetétele). Az index közvetlen összehasonlítást tesz lehetővé, így időbeli alakulás elemzésére (2007-2015.) kiválóan alkalmas. A megyei adatok feldolgozása, bemutatása táblázatkezelő segítségével történt, az adatok a Népegészségügyi Főosztály és a járási hivatalok népegészségügyi osztályai által végzett munkát tükrözik. 4. Demográfiai helyzet 4.1. Lakónépesség száma A demográfiai helyzet ismerete fontos, meghatározó a lakosság egészségi állapotának elemzésében. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságszáma 2016. január 1-én 376 334 fő, tovább csökkent, vagyis folyamatos fogyás tapasztalható. Ez a születések és a halálozások közötti különbséggel, azaz a természetes fogyással indokolható, másrészt a vándorlási veszteséggel. A népsűrűség 67 fő/km 2. A megye jelentősen urbanizált, a városi népesség aránya 70% körüli. A megye területe 9 járásra, ezen belül 78 településre tagolódik. 4.2. Lakónépesség korösszetétele, korfa Megyénk lakónépességének kor és nem szerinti megoszlását a 2001. és 2016. január 1-i közötti állapotnak megfelelően a 3. ábrával szemléltetjük, melyről leolvasható az évek óta tartó csökkenő lakosságszám. 3. ábra Lakónépesség számának alakulása korcsoportok szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében,2001-2016. január 01. Forrás: KSH 2017. 8

Megyénkben 2016. évben tovább csökkent a 14 éves és az annál fiatalabbak aránya, illetve a 15-65 éves korosztály is csökkenő tendenciájú, míg a 65 éves és idősebb népesség aránya emelkedik, így évek óta növekszik az aktív korúak eltartási terhe, illetve az egészségügyi és szociális ellátórendszer iránti igény. A népesség kor és nem szerinti megoszlását korfával (korpiramissal) lehet szemléletesen ábrázolni. A vízszintes tengelyen bal oldalt a férfiak, jobb oldalt a nők aránya %-ban, a függőleges tengelyen pedig a korcsoportok szerepelnek. A korfa jól szemlélteti a népességváltozási folyamatokat. Magyarországnak, így megyénknek is a fogyó és öregedő népességű, modern, ipari társadalmakra jellemző, alul és felül összeszűkülő alakot mutató korfája van. A fiatalabb korban érvényes mérsékelt férfitöbblet az idősebb korosztály felé haladva a nők hosszabb átlagos élettartamát tükrözve kifejezett nőtöbbletté alakul, amely ezen a korfán is jól nyomon követhető a 4. ábrán. 4. ábra Jász-Nagykun-Szolnok megye lakónépességének száma nem és életkor szerint korfán ábrázolva 2016. január 01. állapot szerint Forrás: KSH 2017. Egy adott naptári évre vonatkoztatott, születéskor várható átlagos élettartam azon életévek száma, amelyek születéstől kezdve átlagosan megélhetők lennének az adott évi korspecifikus halálozási arányszámok jövőbeni változatlan érvényesülése esetén. Az életminőséget is kifejező indikátor értéke szorosan összefügg a társadalmi és gazdasági fejlettséggel. Magyarországon és megyénkben is folyamatosan emelkedő tendencia figyelhető meg a várható élettartamot tekintve mindkét nem esetében, azonban annak mértéke messze elmarad az Európai Unióban megfigyelhető emelkedéstől. A születéskor várható élettartam 2016-ban a nőknél országosan 79,2 év, a régióban 78,8 év, míg megyénkben 78,1 év. A férfiaknál országosan 72,4 év, a régióban 71,8 év, míg megyénkben 70,9 év, így a régiós és országos adatokhoz képest is elmarad. 1. táblázat A lakónépesség születéskor várható átlagos élettartama (év) az Észak-Alföldi Régióban, Magyarországon és Jász-Nagykun-Szolnok megyében, 2001., 2012. és 2016. évben Férfi Nő 2001 2012 2016 2001 2012 2016 Észak-Alföldi Régió 67,03 70,83 71,81 76,17 78,44 78,87 Jász-Nagykun-Szolnok Megye 67,43 70,55 70,98 76,25 77,62 78,18 Országos 68,15 71,45 72,43 76,46 78,38 79,21 Forrás: KSH 2017. 9

4.3. Születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás Az ezer főre jutó összehasonlító adatok alapján látható, hogy az élveszületési, halálozási és a természetes szaporodás/fogyás adatai a régióshoz és országoshoz viszonyítva is kedvezőtlenebbek megyénkben. 2. táblázat Az ezer lakosra jutó élveszületés és halálozás, természetes szaporodás/fogyás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a régióban és országosan 2015. év Ezer lakosra jutó Jász-Nagykun- Szolnok Megye Észak-Alföldi Régió Országos Élveszületés 9,4 10,1 9,3 Halálozás 15,0 12,9 13,4 Természetes szaporodás/fogyás ( ) -5,5-2,8-4,1 Forrás: KSH: JNSZM statisztikai évkönyve 2016. A népesség természetes fogyása hazánkban már több évtized óta tartó folyamat, mely Jász-Nagykun- Szolnok megyére is jellemző. A KSH adatai szerint 2016-ban a megyében 3.717 fő születés és 5.531 fő halálozás történt. A születések és halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás a 2015. évinél (- 2.083 fő) kisebb volt (-1.814 fő). Az 1000 lakosra vonatkoztatott adatok változását az 5. ábra mutatja be részletesen. 5. ábra Az élve születés és halálozás, természetes szaporodás/fogyás alakulása 1000 lakosra Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2001-2016. 20 15 13,7 13,9 14,4 13,7 14,3 13,9 14,3 14,3 14,3 14,2 14,1 14,1 14 14,3 15 14,8 10 5 9,9 9,6 9,4 9,6 9,3 9,7 9,5 9,6 9,6 8,5 8,4 8,9 9 9,6 9,4 9,9 0-5 -10 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016-3,8-4,3-4,2-4,2-5 -5,1-4,8-4,6-4,7-5,6-5,7-5,2-5 -4,7-5,5-4,8 Élveszületés ezer lakosra Halálozás ezer lakosra Természetes szaporodás, fogyás ( ) ezer lakosra Forrás: KSH 2017. 4.4. Csecsemőhalálozás Bármely társadalom fejlettségének fokmérője a csecsemőhalálozás alakulása (1000 élveszületésre jutó 1 éves kor alatti halálozások száma.) Az egészségügyi ellátórendszer minősége, a társadalmi, gazdasági tényezők befolyásolják a csecsemőhalálozást. A csecsemő veszélyeztetettségét előidéző tényezők alacsony iskolai végzettség, kiszorulás a munkaerőpiacról, rossz lakásviszonyok, sok gyermek, káros szenvedélyek, rendezetlen családi viszonyok, az egészségügyi ellátás negálása elsősorban a késői csecsemőhalálozásban jelennek meg. Az ezer főre jutó élveszületések száma magasabb megyénkben (9,4), mint országosan (9,3), ugyanakkor a csecsemőhalálozás rosszabb (6,2) a régióshoz (5,0) és az országos (4,2) viszonyítva. Az élveszületés és a csecsemőhalálozás alakulását a 6. ábra szemlélteti. 10

6. ábra Ezer lakosra jutó élveszületések és az ezer élveszületettre jutó egy éven aluli meghaltak száma Jász-Nagykun-Szolnok megyében, 2016. Forrás: JNSZM statisztikai évkönyve 2016. Az egészségi állapotot a gazdasági, jövedelmi viszonyok, iskolázottság, munkanélküliség, 1 főre jutó GDP is befolyásolja, de ennek bemutatása túlmutat az anyag terjedelmi lehetőségein. 5. Halálozás A haláloki struktúra ismerete a népegészségügyi prioritások kialakításához fontos információkat szolgáltat. Az egészségügyi ellátó rendszer kapacitásainak racionális, az adott területen élő lakosság szükségleteinek megfelelő tervezéséhez elengedhetetlen a lakosság halálozási viszonyainak ismerete. A halálozás azonban csupán a végső momentuma az egészségromlásnak, és nem tükrözi a megbetegedésből származó populációs terheket. A halandóság ismerete nélkülözhetetlen a lakosság egészségi állapotának és az abban bekövetkező változásoknak a jellemzéséhez is. 5.1. Az összes halálok miatti halálozás Megyénkben a 2007-2015. közötti időszakban mindkét nem esetén az összes halálok miatti halálozási adatok magasabbak az országos szintnél, a férfiaké jóval meghaladja a nőkét, az eltérés az országos szinttől pedig mindkét esetben szignifikáns. A nőknél 2014-hez képest emelkedést mutat, míg a férfiaknál hasonló arányú az elmúlt évhez képest, ezt a 7. ábra mutatja be részletesen. A megye járásait megvizsgálva látható, hogy mindkét nem esetében a kunhegyesi járás rendelkezik a legkedvezőtlenebb halálozási adatokkal. A Szolnoki járás férfi, illetve a Jászberényi járás női lakosságának összes ok miatti halálozása az országoshoz hasonló. A férfiaknál a Tiszafüredi, a nőknél a Szolnoki az országosnál kedvezőbb a megadott időszakban. Az eltérések szignifikánsak. A járási adatokat a 8. ábra részletesebben szemlélteti. 11

Standardizált Halálozási Arányszám 100000 főre 7. ábra Az összes halálok miatti standardizált halálozás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Magyarországon, 2007-2015. (0-X évesek) Jász-Nagykun-Szolnok, férfi Jász-Nagykun-Szolnok, nő Magyarország, férfi Magyarország, nő 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 év Standard: Standard Európai népesség (1976) koreloszlása Forrás: JNSZM KH NFO, 2017. 8. ábra Összes halálok miatti halálozás Jász-Nagykun-Szolnok megye járásaiban, 2011-2015. Forrás: JNSZM KH NFO, 2017. 5.1.1. A halálozás struktúrája Megyénkben a teljes lakosságot (összes halálozás) tekintve a legtöbben a keringési rendszer betegségeiben halnak meg, ugyanakkor kiemelendő, hogy a nők halálozásának több mint 60%-át ez a betegségcsoport adja. Mind a férfiak, mind a nők esetében a második vezető halálokként a daganatos megbetegedések jelennek meg, harmadik helyen mindkét nemnél a légzőrendszer betegségei szerepelnek. Negyedik helyen a férfiaknál a külső ok, a nőknél az emésztőrendszeri ok szerepel. A legutolsó helyen a férfiaknál az emésztőrendszeri, nőknél pedig a külső okra visszavezethető halálok szerepel. Ezt a 9. ábra mutatja be részletesebben. 12

Standardizált Halálozási Arányszám 100000 főre 8% 5% 9. ábra A 0-X éves férfiak és nők haláloki struktúrájának alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében, 2015. (összes halálozás) 7% Férfiak 30% rosszindulatú daganatok (C00 C97) keringési rendszer betegségei (I00 I99) légzőrendszer betegségei (J00 J99) 8% 4% 2% Nők 24% rosszindulatú daganatok (C00 C97) keringési rendszer betegségei (I00 I99) légzőrendszer betegségei (J00 J99) 50% emésztőrendszer betegségei (K00 K93) Forrás: Egészségügyi Statisztikai évkönyv 2016. a morbiditás és mortalitás külső okai (V01 Y98) 62% emésztőrendszer betegségei (K00 K93) a morbiditás és mortalitás külső okai (V01 Y98) 5.2. Korai halálozás Megyénkben a korai halálozás (65 éves kor előtt bekövetkezett halálozás) magasabb, mint az országos szint, valamint a férfiaknál 2014 óta, a nőknél 2012 óta a lassan csökkenő tendencia megállt, ezt a 10. ábra szemlélteti. 10. ábra Az összes halálok miatti standardizált korai (15-64 éves) halálozás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Magyarországon, 2007-2015. 900 Jász-Nagykun-Szolnok, férfi Jász-Nagykun-Szolnok, nő Magyarország, férfi Magyarország, nő 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 év Standard: Standard Európai népesség (1976) koreloszlása Forrás: JNSZM KH NFO, 2017. Megyénkben a korai halálozás mindkét nem esetében a Kunhegyesi járásban szignifikánsan sokkal magasabb az országosnál, továbbá a nőknél a Jászapáti járásban hasonlóan kedvezőtlenek az adatok. A nőknél a Jászberényi járás halálozási adata kedvezőbb az országosnál, míg a férfiak esetében a Szolnoki járás az országoshoz hasonló mutatókkal rendelkezik. A többi járás esetében a halálozás kedvezőtlenebb az országosnál, melyet a 11. ábra szemléltet. 13

11. ábra Korai halálozás Jász-Nagykun-Szolnok megye járásaiban, 2011-2015. Forrás: JNSZM KH NFO, 2017. 5.2.1. Korai halálozás vezető okai, haláloki struktúrája A betegségek okozta halálozások közel egyharmada a 15-64 éves élettartományban (korai halálozás) következik be, ennek struktúrája lényegesen eltér az összes halálozás haláloki struktúrájától. Az SHA jól alkalmazható az időbeli változás vizsgálatára, melyen látszik a korai halálokok sorrendjében a 2007 óta tartó átrendeződés. (12. ábra) 12. ábra A 15-64 éves férfiak és nők (korai halálozás) haláloki struktúrájának alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2007-2015. 300,0 250,0 Rosszindulatú daganatok Keringési rendszer betegségei Légzőrendszer betegségei Emésztőrendszer betegségei Külső okok 200,0 150,0 100,0 50,0 0,0 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Forrás: JNSZM KH NFO, 2017. A korai halálozás esetén a vezető halálok 2015. évben mindkét nemnél daganat okozta halálozás volt. Különösen feltűnő a nők daganatok okozta halálozásának dominanciája a halálokokon belül, (részletesen lásd daganatos halálozás fejezet) míg a férfiaknál a daganatos halálokok és a keringési rendszer betegségei miatti halálozás egyforma részarányú. A nőknél a második helyre került a korai halálozások közt a keringési megbetegedések okozta halálozás, majd az összes többi halálok azonos arányú, a külső ok szerepel az utolsó helyen. A férfiaknál halálokok között a keringési betegségek miatti, daganatos halálozás után a harmadik helyen a külső ok, majd az emésztő és utolsó helyen a légzőrendszer betegségei miatti halálozás áll. (13. ábra) A korai halálozás struktúrája megyénkben az országossal megegyező. 14

13. ábra A 15-64 éves férfiak és nők (korai halálozás) haláloki struktúrájának alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2007-2015. Jász-Nagykun-Szolnok Férfi 6% 8% 14% 36% 36% Forrás: JNSZM KH NFO, 2017. rosszindulatú daganatok (C00 C97) keringési rendszer betegségei (I00 I99) légzőrendszer betegségei (J00 J99) emésztőrendszer betegségei (K00 K93) a morbiditás és mortalitás külső okai (V01 Y98) Jász-Nagykun-Szolnok Nő 9% 7% 31% 5% 48% rosszindulatú daganatok (C00 C97) keringési rendszer betegségei (I00 I99) légzőrendszer betegségei (J00 J99) emésztőrendszer betegségei (K00 K93) a morbiditás és mortalitás külső okai (V01 Y98) 5.3. Leggyakoribb halálokok 5.3.1. A keringési rendszer betegségei okozta halálozás A keringési rendszer betegségei okozta halálozás csökkenő tendenciájú volt 2014-ig. A megyénkben a férfi és női halálozás is magasabb az országosnál, az eltérés pedig mindkét nemnél szignifikáns. A férfiaknál, amíg országosan csökken a keringési rendszer okozta halálozás, megyénkben 2012 óta a kisebb megtorpanásokat kivéve növekedést mutat. Az adatokat a 14. ábra szemlélteti. A megyén belüli területi egyenlőtlenségben kiemelkedik a Kunhegyesi járás, ahol a halálozás mindkét nem esetében szignifikánsan magasabb, mint az országos. A férfiaknál még ehhez kapcsolódik a Jászapáti járás is. A nőknél a Szolnoki járás adatai az országosnál kedvezőbbek. Férfiaknál a Tiszafüredi járásban a keringési rendszer betegségei által okozott halálozások megegyeznek az országos szinttel, melyet a 15. ábra mutat be. 14. ábra A keringési rendszer betegségei miatti standardizált halálozás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Magyarországon, 2007-2015. Forrás: JNSZM KH NFO, 2017. 15

Standardizált Halálozási Arányszám 100000 főre 15. ábra A keringési rendszer betegségei miatti halálozás Jász-Nagykun-Szolnok megye járásaiban, 2011-2015. Forrás: JNSZM KH NFO, 2017. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a keringési rendszer betegségein belül az ischaemiás szívbetegség miatti halálozás okozza a legnagyobb veszteséget. Az ischaemiás szívbetegség oka pontosan nem ismert, ugyanakkor kialakulásában fontos szerepet tulajdonítanak a magas vérzsír szintnek, a magas vérnyomásnak és a dohányzásnak. A szív- és érrendszeri halálokok esetében az idő előtti halálozás is csökkenthető lenne a helyes táplálkozással, mozgással, a megfelelő életmóddal. 5.3.2. Rosszindulatú daganatok okozta halálozás A környezeti, biológiai, genetika tényezők is nagy szerepet játszhatnak a daganatos betegségek kialakulásában, de számos egyéb, életmóddal összefüggő kockázati tényező is elősegítheti annak kialakulását (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, egészségtelen táplálkozás). Sokat tehetünk a rosszindulatú daganatok kialakulása ellen a helyes életvezetéssel, körültekintő környezetkímélő magatartással, az embert védő munkakörnyezet biztosításával, valamint az ivóvíz, a levegő és az élelmiszerek biztonságának növelésével. Fontos tényező továbbá egyes daganat okozta halálozások csökkentésében a szűrővizsgálatokon való részvétel és a korai terápia megkezdése. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az összes daganatos betegség okozta halálozás mindkét nemnél az országos szintnél magasabb. A daganatos halálozás szintje nem csökken évek óta, inkább a stagnálás jellemző rá, melyet a 16. ábrát megvizsgálva láthatunk. 16. ábra Rosszindulatú daganatok miatti standardizált halálozás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Magyarországon, 2007-2015. 450 400 350 300 250 200 150 100 50 Jász-Nagykun-Szolnok, férfi Jász-Nagykun-Szolnok, nő Magyarország, férfi Magyarország, nő 0 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 év Standard: Standard Európai népesség (1976) koreloszlása Forrás: JNSZM KH NFO, 2017. 16

A járásokat megvizsgálva látható, hogy a rosszindulatú daganatos megbetegedések okozta halálozás a férfiaknál a Szolnoki és a Tiszafüredi járásban az országossal megegyező, míg a nőknél a Szolnoki, Jászberényi járásban kedvezőbb az országos átlagnál. A többi járásban kedvezőtlenebb, melyet a 17. ábrán szemléltetünk. 17. ábra A rosszindulatú daganatok miatti halálozás Jász-Nagykun-Szolnok megye járásaiban, 2011-2015. Forrás: JNSZM KH NFO, 2017. Az egyes daganat típusok okozta halálozás struktúráját nemenként vizsgáltuk meg. A százalékos megoszlást a 18. ábra szemlélteti. A daganatos halálokok közül az egyéb kategóriát követően a légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata szerepel (férfiaknál 33%, nőknél 23%). Ezt követi mindkét nemnél közel azonos százalékban a vastagbéldaganatok okozta halálozás (férfiaknál 16%, nőknél 15%). Nőknél ezután következik az emlődaganat 14%-os aránya. A férfiaknál ezt követi, az azonos mértékben előforduló prosztatarák, az ajak- és szájüregdaganatok előfordulása (6%). Férfi 38% 6% 18. ábra A rosszindulatú daganatok okozta halálozás struktúrája nemenként Jász-Nagykun-Szolnok megyében, 2011-2015. 6% 33% 16% Ajak, szájüreg és a garat rosszindulatú daganata Vastagbél, végbél és az anus rosszindulatú daganatai Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata Bőr rosszindulatú melanómája Prosztata rosszindulatú daganata Nő 42% 3% 2% 14% 15% 23% 1% Ajak, szájüreg és a garat rosszindulatú daganata Vastagbél, végbél és az anus rosszindulatú daganatai Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata Bőr rosszindulatú melanómája Emlő rosszindulatú daganata Méhnyak rosszindulatú daganata 1% Forrás: JNSZM KH NFO, 2017. egyéb egyéb 5.3.3. Légzőrendszeri betegségek okozta halálozás A légzőrendszer betegségei okozta halálozás Magyarországon is jelentős haláloki tényező, melyek az alsó légúti fertőzések, a tüdőgyulladás, a krónikus obstruktív légúti betegség (CODP), asthma által okozott betegségek megelőzésével és megfelelő kezelésével nagyrészt elkerülhetőek lennének. A környezeti ártalmak mellett a leggyakoribb kockázati tényező még a dohányzás, a fertőzések és a genetikai hajlam is. Jász-Nagykun-Szolnok megyében magasabb a légzőrendszeri halálozás az országos szintnél mindkét nem esetében. 2008 óta pedig mind a férfiaknál, mind a nőknél emelkedő tendenciát mutat az előfordulása. A 2014. évi adatokhoz viszonyítva pedig országosan és megyénkben is erőteljes emelkedés látható, melyet a 19. ábra szemléltet. 17

Standardizált Halálozási Arányszám 100000 főre 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 19. ábra A légzőrendszeri betegségek okozta standardizált halálozás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Magyarországon, 2007-2015. Jász-Nagykun-Szolnok, férfi Jász-Nagykun-Szolnok, nő Magyarország, férfi Magyarország, nő 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 év Standard: Standard Európai népesség (1976) koreloszlása Forrás: JNSZM KH NFO, 2017. A légzőrendszeri betegségek okozta halálozás esetében a férfiaknál a Jászberényi, nőknél a Kunszentmártoni járás kivételével a többi járás adatai rosszabbak az országosnál. Mindkét nem esetében a Mezőtúri, a Törökszentmiklósi és a Kunhegyesi járásban kiemelkedően magasabb a légzőrendszeri betegségek miatti halálozás az országoshoz viszonyítva, melyet a 20. ábra mutat be. 20. ábra A légzőrendszeri betegségek okozta halálozás Jász-Nagykun-Szolnok megye járásaiban, 2011-2015. Forrás: JNSZM KH NFO, 2017. 5.3.4. Az emésztőrendszer megbetegedései okozta halálozás Az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás csökkenő tendenciájú. A férfiak esetén a 2008. és 2013. évi kisebb kiugrást kivéve a megyei adatok kedvezőbbek az országosnál, a nők esetében pedig azonos szintű, mint azt a 21. ábra is szemlélteti. 18

Standardizált Halálozási Arányszám 100000 főre 120 21. ábra Az emésztőrendszer betegségei miatti standardizált halálozás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Magyarországon, 2007-2015. Jász-Nagykun-Szolnok, férfi Jász-Nagykun-Szolnok, nő Magyarország, férfi Magyarország, nő 100 80 60 40 20 0 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 év Standard: Standard Európai népesség (1976) koreloszlása Forrás: JNSZM KH NFO, 2017. Az emésztőrendszeri betegségek rizikótényezői a helytelen táplálkozási, életmódbeli szokások és a stressz is. Az emésztőrendszer megbetegedései okozta halálozási mutatókat járási szinten megvizsgálva látható, hogy legrosszabb adatok a Kunszentmártoni járásban figyelhetőek meg mindkét nem esetében. A férfiaknál az országos szintnél lényegesen kedvezőbbek az adatok a Szolnoki, Karcagi, Tiszafüredi és a Kunhegyesi, míg a nőknél a Szolnoki mellett, a Törökszentmiklósi, a Mezőtúri és a Jászapáti járásban is. Ezt mutatja be a 22. ábra. 22. ábra Az emésztőrendszer betegségei miatti halálozás Jász-Nagykun-Szolnok megye járásaiban, 2011-2015. Forrás: JNSZM KH NFO, 2017. Az emésztőrendszer okozta halálozás esetében a megelőzés, az egészségfejlesztés szerepe fontos, mert helyes életmóddal és a helyes táplálkozással ezen betegségek kialakulása csökkenthető lenne. Kiemelt jelentőségű a gyermekek intézményi étkeztetése, mely terén az elmúlt években több intézkedés is történt, ilyen többek közt például az ún. Közétkeztetési rendelet is. 19

Standardizált Halálozási Arányszám 100000 főre 5.3.5. A külső okokra visszavezethető halálozás A külső haláloki főcsoport nagyon heterogén okfajta, mert ide tartoznak a balesetek (otthoni, közlekedési, munkabalesetek), de az erőszak, illetve önsértés miatt bekövetkező halálozások is. Megvizsgálva a 2007-2015. évi időszakot látható, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében a nők esetében általában alacsonyabb a külső ok miatti halálozás, mint az országos, míg férfiaknál szignifikánsan magasabb az országosnál, kivéve a 2010. és 2014. évet. A külső ok miatti halálozás alakulását a 23. ábra szemlélteti. 140 23. ábra A külső okok miatti standardizált halálozás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Magyarországon, 2007-2015. Jász-Nagykun-Szolnok, férfi Jász-Nagykun-Szolnok, nő Magyarország, férfi Magyarország, nő 120 100 80 60 40 20 0 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 év Standard: Standard Európai népesség (1976) koreloszlása Forrás: JNSZM KH NFO, 2017. Megyénkben 2015-ben (legfrissebb feldolgozott KSH adat) a morbiditás és mortalitás külső okai (V01 Y98) miatti halálozás összesen 255 főnél fordult elő, ebből 146 fő balesetben, 100 öngyilkosság-önsértés, egyéb külső ok miatt pedig 9 fő halt meg. A férfiaknál (192) több mint háromszor annyi külső ok miatti halálozás történt, mint a nőknél (63). A nemek és a külső okok részletesebb bontását a 24. ábra mutatja be. 24.ábra A külső halálokra visszavezethető halálozás nemenkénti alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2015-ben (N=255 fő) 85; 44% 6; 3% Férfi (N=192) balesetek (V01 X59, Y40 Y86, Y88) öngyilkosság 101; 53% és önsértés (X60 X84, Y87.0) egyéb külső ok 15; 24% 3; 5% Nő (N=63) 45; 71% balesetek (V01 X59, Y40 Y86, Y88) öngyilkosság és önsértés (X60 X84, Y87.0) egyéb külső ok Forrás: Egészségügyi Statisztikai évkönyv 2016. A külső okok miatti halálozás mindkét nemnél a Kunszentmártoni, Mezőtúri járásban magasabb az országosnál. A nőknél a többi járásban kedvezőbb képet mutat az országosnál, míg a férfiak esetében minden járásban kedvezőtlenebb az országosnál. Ezen belül is a legrosszabb mutatókkal a Kunszentmártoni járásban rendelkeznek. A részletesebb járási adatokat a 25. ábra mutatja be. 20

25. ábra A külső okok miatti halálozás Jász-Nagykun-Szolnok megye járásaiban, 2011-2015. Forrás: JNSZM KH NFO, 2017. 5.3.5.1. Szándékos önártalom okozta halálozás A szándékos önártalom és önsértés esetén a halálozás a férfiaknál lényegesen kedvezőtlenebb. A férfiaknál csak a Jászapáti járásban közelíti meg az országos szintet, a többi az országosnál kedvezőtlenebb. Ezen belül is a Kunszentmártoni rendelkezik a legrosszabb mutatókkal. A nőknél az országosnál is kedvezőbb képet mutat a Jászberényi, Tiszafüredi és Karcagi, Kunhegyesi járás statisztikája, ugyanakkor a többi járásban kedvezőtlenebb az arány az országosnál. A részletesebb járási adatokat a 26. ábra szemlélteti. 26. ábra A szándékos önártalom okozta halálozás Jász-Nagykun-Szolnok megye járásaiban, 2011-2015. Forrás: JNSZM KH NFO, 2017. 5.4. Az életmóddal összefüggő megbetegedések, halálozások 5.4.1. Egészségi mutatók, egészségtudatosság Az Európai Unió ötödik legkedvezőtlenebb halálozási rátája a magyar. A KSH 2015. évi adatai alapján az egészségtudatosság javul, az egészségmagatartás kevésbé. Egyre többen különösen a nők körében látják be, hogy a genetikai adottságokon túl a tudatos táplálkozás, a rendszeres mozgás és a betegségmegelőzés mennyire fontos az egészség fenntartásában. Az egészségtudatosság fokát erőteljesen befolyásolja az iskolázottság: a felsőfokú végzettségűekre inkább jellemző (93%), mint a legfeljebb 8 általánost végzettekre (66%). Az egészségtudatosan gondolkodók arányát lásd a 27. ábrán. 21

27. ábra Az egészségtudatosan gondolkodók aránya a férfiak és nők körében Magyarországon 2003-2014. Forrás: KSH Magyarország,2015. A 2014-es és a megelőző (2009-es) európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) eredményei szerint, az egészségtudatosság összetevői közül a magyar lakosság inkább a megelőzést veszi komolyan, nőtt a szűrővizsgálaton részt vettek aránya. Ugyanakkor az egészségtelen életmód jelentős rétegeket érint, és a javulás elenyésző. A dohányosok aránya összességében alig csökkent, 31%-ról 29%-ra. A 18 34 éves korcsoportban arányuk 2009 óta 36%-ról 42%-ra emelkedett. Az önbevallásos vizsgálatok alkalmával a szégyenérzet miatt általában alábecsült alkoholfogyasztás emelkedett, a nagyivók aránya 4,6%-ról 5,4%-ra nőtt. A férfiak tizede nagyivó, a legveszélyeztetettebb a 65 éves és idősebb korosztály (14,1%). Az önbevallás során az alkoholfogyasztáshoz hasonlóan testsúlyukat is alábecsülik az emberek. A 2014-es vizsgálat alkalmával túlsúlyos vagy elhízott volt a felnőtt lakosság több mint fele (54%), a középkorú férfiaknak pedig 71%-a. A lakosság több mint kétharmada naponta 10 percet sem szán testedzésre 5. 5.4.2. A dohányzással összefüggésbe hozható halálozások Az életmód és az ehhez szorosan kapcsolódó kockázati tényezők döntő hatással vannak az egyén egészségére. A dohányzás, mint rizikófaktor nagymértékben rontja az életesélyeket. A függőség egészségkárosító hatása általános és az egész emberi szervezetben kimutatható. Ebből fakadóan a dohányzásnak nem egy, hanem több, halálhoz vezető betegség kialakulásában van meghatározó jelentősége, így a dohányzás számottevően hozzáadott a haláloki struktúrában domináns idült betegségek okozta halálozások számához. A szenvedélybetegség okozta többlethalálozások nagyságrendje miatt a dohányzás jelentős hatást gyakorolt Magyarország halandóságára. A nikotinfüggőség jelentősen lassítja a mortalitás csökkenő irányzatát, erősen fékezi a születéskor várható élettartam emelkedését, következésképpen hozzájárulása meghatározó a természetes fogyás értékéhez. 6 Magyarországon az utóbbi három évtizedben a dohányzás okozza minden ötödik ember halálát. A dohányzással összefüggő betegségek okozta halálozás közül a szájüreg, a garat, a légcső, a tüdő, a nyelőcső daganatai, valamint az ischaemiás szívbetegségek, az agyér-betegségek és a krónikus obstruktív tüdőbetegségek okozta halálozást vizsgáljuk. Eszerint hazánk az európai országok mezőnyében az első harmadban található. A dohányzás-specifikus halálozás a 35 év alattiak körében ritka, de ezen életkor után 5 Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország, 2015. Bp., 2016. 6 Központi Statisztikai Hivatal A születéskor várható élettartam területi különbségei https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/varhatoelet10.pdf 22

Standardizált Halálozási Arányszám 100000 főre viszont ugrásszerűen megemelkedik a száma. A vizsgált időszakban megyei szinten mindkét nemnél a dohányzás okozta halálozás kedvezőtlenebb az országos szintnél, az eltérés pedig mindkét nem esetben szignifikáns, lásd a 28. ábrát. 800 700 600 500 400 300 200 100 0 28 ábra A dohányzással összefüggésbe hozható halálozás Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Magyarországon, 2007-2015. Jász-Nagykun-Szolnok, férfi Jász-Nagykun-Szolnok, nő Magyarország, férfi Magyarország, nő 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 év Standard: Standard Európai népesség (1976) koreloszlása Forrás: JNSZM KH NFO, 2017. A legrosszabb adatokat mindkét nemnél a Kunhegyesi járásban tapasztaljuk, illetve férfiak esetében a Jászapáti és Kunszentmártoni járásban is, ahol az országos szintnél lényegesen kedvezőtlenebb a halálozás. A nők esetében a Szolnoki járásban megegyező az országos halálozással a dohányzás okozta halálozás. A járási szintű halálozást a 29. ábra szemlélteti. 29. ábra A dohányzással összefüggésbe hozható halálozás Jász-Nagykun-Szolnok megye járásaiban, 2011-2015. Forrás: JNSZM KH NFO, 2017. 5.4.3. Az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozások Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2014. évi felmérése szerint a magyar alkoholfogyasztás a világátlag kétszerese. Magyarországon a férfiak 31, a nők 6 százalékának van valamilyen alkoholproblémája és körülbelül a fele mondható alkoholistának. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 475 ezerre becsüli a hazai alkoholisták számát, de ez csak a kezelt betegek száma, az orvosi ellátáshoz nem jutók száma ennél magasabb is lehet. 23

Standardizált Halálozási Arányszám 100000 főre Az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálokok csoportjába tartoznak többek közt a nyelőcső-, a gége rosszindulatú daganata, alkohol okozta mentális- és viselkedészavarok, alkoholos májbetegség, idült májgyulladás, májfibrosis és májzsugorodás, egyéb májbetegségek, erőszakos (külső ok) halálokok. 250 30. ábra Az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozás Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Magyarországon 2007-2015. Jász-Nagykun-Szolnok, férfi Jász-Nagykun-Szolnok, nő Magyarország, férfi Magyarország, nő 200 150 100 50 0 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 év Standard: Standard Európai népesség (1976) koreloszlása Forrás: JNSZM KH NFO, 2017. A vizsgált időszakban, az alkoholfogyasztással összefüggő halálozások, nemek szerinti megoszlása jelentősen eltér, volt olyan időszak, amikor a magyar férfiak alkoholfogyasztással összefüggő halálozási aránya négyszerese volt a nőknél megfigyeltnek. Az alkoholfogyasztással kapcsolatos halálozások ábráját megvizsgálva láthatjuk, hogy csökkenő tendencia tapasztalható, de a férfiaknál megyénkben ezen adatok jellemzően rosszabbak az országos szintnél, a nők esetében pedig hasonlóak, melyet a 30. ábra szemléltet. Megyénkben a nőknél mindegyik járásban az alkohol okozta halálozás kedvezőbb az országos szintnél, kivéve a Kunszentmártoni járást ahol rosszabb, míg a Mezőtúri járásban megegyező. A férfiak esetében a Szolnoki, Karcagi járás az országossal megegyező, a Tiszafüredi járás az országosnál jobb, a többi járás pedig rosszabb mutatóval rendelkezik, mint az országos, ezt a 31. ábra mutatja be. 31. ábra Az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozás Jász-Nagykun-Szolnok megye járásaiban 2011-2015. Forrás: JNSZM KH NFO, 2017. 24

Standardizált Halálozási Arányszám 100000 főre 5.4.4. Az elsődleges megelőzéssel megelőzhető halálozások Az elsődleges megelőzéssel befolyásolható, elkerülhető halálozás (EMB) csoportjába tartozónak tekintik azokat a - nemzetközi és hazai referenciák szerint meghatározott - 75 év alatt bekövetkező haláleseteket, melyek elsősorban állami és széles körben szervezett (populációs szintű) eredményes elsődleges megelőzés, valamint e halálozások csökkentésére irányuló céltudatos egészségpolitikai, népegészségügyi döntések, beavatkozások révén befolyásolhatóak, illetve elkerülhetőek. Ezek a halálozások a teljesség igénye nélkül: tüdődaganat, AIDS, alkoholos májbetegség, májzsugor, de a balesetek is. Az elsődleges megelőzés, prevenció leginkább a tényleges egészségmegőrzést szolgálja, vagyis az egészség általános értelemben vett támogatását jelenti. A tevékenység középpontjában ezen a szinten elsősorban a gyermekek, a fiatalok állnak. Ők optimális esetben még egészségesek. A tájékozódó vizsgálatok, felmérések után a helyes életmódra nevelhetők, szoktathatók megfelelő program, fejlesztés segítségével. A fő cél a helyes életmódra szoktatás és annak a hétköznapi rutinná, készséggé alakítása, ezzel tudjuk leghatékonyabban megelőzni a betegségeket, ezáltal a halálozásokat is. Felnőtt és időskorban is fontos a megelőzés, de a kor előrehaladtával egyre nehezebb az életmódváltás. Az elsődleges prevencióval befolyásolható halálozás megelőzési adatait megvizsgálva elmondható, hogy a vizsgált időszakban mindkét nem tekintetében rosszabbak az országos szintnél az adatok, a férfiaknál nagyobb az eltérés. 32. ábra Az elsődleges megelőzéssel megelőzhető, elkerülhető halálozás Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Magyarországon 2007-2015. 250 Jász-Nagykun-Szolnok, férfi Jász-Nagykun-Szolnok, nő Magyarország, férfi Magyarország, nő 200 150 100 50 0 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 év Standard: Standard Európai népesség (1976) koreloszlása Forrás: JNSZM KH NFO, 2017. 5.5. Megbetegedési mutatók 5.5.1. A 0-18 évesek betegségei A megbetegedési mutatók statisztikai adatforrása nem mindig megbízható, jelenleg a KSH által tisztított, 2015. évi adatbázis áll rendelkezésre. Jól szemlélteti a gyermekek körében az emelkedő életkorral egyre növekvő számban előforduló, életmóddal összefüggő megbetegedéseket a 3. táblázat. A tartási rendellenesség és a scoliosis (gerincferdülés), a lúdtalp, valamint az obesitas (elhízás) is elég nagy arányt képvisel az előforduló betegségek közt, mely helyes életmóddal megelőzhető. Ezért is fontos a mindennapi testnevelés, a közétkeztetési reform. 25

3. táblázat Az iskolákat ellátó orvosok által ezer megvizsgált gyermekre jutó betegség, elváltozás, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2014/2015. tanévben Megbetegedések 2. évfolyamos 4. évfolyamos 6. évfolyamos 8. évfolyamos 10. évfolyamos 12. évfolyamos fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány Tartási rendellenességek (R29.3) 63,7 76,9 81,9 75,5 99,7 85,5 85,9 87,9 214,2 176,8 173,6 145,6 Scoliosis (strukturális) (M41) 25,2 34,8 45,6 45,4 40,6 56,6 53,5 65,4 135,5 162,5 121,2 142,6 Lúdtalp (M21.4) 200,2 187,0 235,9 215,2 203,0 213,3 186,0 165,2 225,0 182,7 230,7 182,6 Fénytörési hibák és alkalmazkodási rendellenességek (H52) 103,3 139,8 133,9 172,2 169,1 198,8 165,0 239,0 217,5 300,0 223,1 311,3 Kancsalság (H49-50) 10,2 14,6 15,7 14,2 10,8 9,2 5,1 5,6 5,9 8,3 7,1 9,1 Vakság és csökkent látás (H54.0) 1,1 3,5 3,6 1,7 0,6 2,8 8,6 7,1 7,1 11,5 Veleszületett süketség és hallásvesztés (H90-91) 7,5 5,6 8,7 7,1 8,2 5,2 6,3 7,3 9,2 11,9 11,8 4,9 Hypertonia (I10; I15) 0,6 3,3 2,9 7,2 10,4 17,6 12,4 66,9 34,5 85,3 15,8 Coeliakia és egyéb táplálkozási intolerancia allergia (K90.0; K90.4;K52.2; E73) 3,2 8,4 2,2 4,1 2,6 4,6 3,4 3,4 2,7 9,5 4,7 3,6 Diabetes mellitus (E10) 0,5 1,1 3,3 2,4 2,6 2,9 1,1 0,6 2,2 3,0 3,5 Obesitas (E66) 133,8 126,9 153,5 146,8 143,9 128,9 122,3 130,2 138,2 128,0 150,1 128,0 Kóros soványság (E46) 33,2 29,8 27,7 33,6 39,6 31,8 24,5 28,2 34,0 36,3 28,3 47,3 Asthma (J45) 20,9 11,2 33,1 16,5 26,7 17,3 18,2 15,8 32,4 27,4 21,8 21,8 Allergiás rhinitis (J30.1-30.4) 9,1 5,6 14,1 10,6 19,0 13,3 14,8 11,3 37,8 22,0 28,3 24,9 Magatartási és emocionális zavarok (F90-99) 24,1 13,5 28,2 14,2 27,7 13,9 21,6 7,3 8,6 8,9 5,9 6,1 Forrás: (KSH) Egészségügyi statisztikai Évkönyv 2015. Megyénkben a háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett, 0 18 évesek tízezer megfelelő korú lakosra számított betegségeinek arányát a 33. ábra szemlélteti. 33.ábra A háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett, 0 18 évesek egyes betegségei tízezer megfelelő korú lakosra számítva Jász-Nagykun-Szolnok megyében, 2015. Elhanyagolás vagy elhagyás (Y06) A csípő veleszületett deformitásai (Q65) A húgyrendszer veleszületett rendellenességei (Q60 Q64) Ajak- és szájpadhasadék (Q35 Q37) A keringési rendszer veleszületett rendellenességei (Q20 Q28) Az idegrendszer veleszületett rendellenességei (Q00 Q07) Visszamaradt magzati rendellenességek (P05, P07) Glomeruláris betegségek(n00 N08, N10 N16) Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40 M43) Atopiás dermatitis (L20) Asthma (J45) Magasvérnyomás (I10 I15) hallásvesztés (H90, H91) Vakság és csökkentlátás (H54) A szemizmok, a fénytörés(h49 H52) Epilepsia (G40) Kalóriatöbblet miatti elhízás (E66.0) Diabetes mellitus (E10 E14) A vér képző szervek, immunrendszer rendellenességek (D50 D89) 7,01 37,97 41,90 9,67 100,32 11,77 94,30 26,20 78,47 37,13 17,37 117,70 30,41 226,71 292,01 433,94 463,51 557,95 686,16 Forrás: (KSH) Egészségügyi statisztikai Évkönyv 2015 5.5.2. A felnőttek betegségei 0 100 200 300 400 500 600 700 800 A felnőtt háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett lakosok körében első helyen kiemelkedően nagy arányban a magasvérnyomás betegség szerepel, ezt követi az ischaemiás szívbetegség (a szívizom elégtelen vérellátása miatti szívbetegség), a diabetes (cukorbetegség), az alsólégúti, majd a cerebrovasculáris (agyi vérellátási zavar) betegségek. (34. ábra) 26

34. ábra A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett összes, 19-x évesek egyes betegségei tízezer megfelelő korú lakosra számítva Jász-Nagykun-Szolnok megyében, 2015. Asthma (J45) 547,6 Idült alsó légúti betegségek asthma kivételével (J40 J44) 807,7 Cerebrovascularis betegségek (I60 I69) 686,8 Ischaemiás szívbetegségek (I20 I25) 1 724,8 Magasvérnyomás-betegségek (I10 I15) 4 160,3 Diabetes mellitus (E10 E14) 1 318,0 A vér és a vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek (D50 D89) 718,6 Rosszindulatú daganatok (C00 C97) 486,0 Forrás: (KSH) Egészségügyi statisztikai Évkönyv 2015. 0 500 1 000 1 500 2 000 2 500 3 000 3 500 4 000 4 500 Az életkor előrehaladtával az egyes korcsoportokban nő a betegek száma, illetve a 19 év felettiek számadatait korcsoportos bontásban mutató 4. számú táblázatból leolvasható, hogy mely betegségcsoportok mely korcsoportban kezdenek jellemzően emelkedni. 4. táblázat A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 19-x évesek egyes betegségei korcsoportonként, tízezer megfelelő korú lakosra számítva Jász-Nagykun-Szolnok megyében, 2015. 19 24 25 34 35 44 45 54 55 64 65 74 75 Betegségek megnevezése (BNO X. kód) éves Rosszindulatú daganatok (C00 C97) 21,5 56,4 118,0 307,1 703,5 1 108,7 1 310,3 A vér és a vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek (D50 D89) 477,5 623,3 636,0 660,5 610,9 780,6 1 431,1 Diabetes mellitus (E10 E14) 69,3 181,4 371,7 1 006,2 2 032,8 2 912,1 3 035,6 Magasvérnyomás-betegségek (I10 I15) 420,0 879,9 1 861,6 3 899,0 6 025,0 7 756,9 9 083,4 Ischaemiás szívbetegségek (I20 I25) 21,1 74,5 254,8 872,0 2 228,9 3 904,3 6 029,6 Cerebrovascularis betegségek (I60 I69) 13,5 29,9 85,1 282,8 824,3 1 519,1 2 682,6 Idült alsó légúti betegségek asthma kivételével (J40 J44) 194,4 241,6 343,6 661,7 1 213,7 1 461,4 1 715,2 Asthma (J45) 336,1 329,4 376,8 516,9 728,8 801,8 773,3 Forrás: (KSH) Egészségügyi statisztikai Évkönyv 2015. 6. Fertőző betegségek morbiditása, járványügyi tevékenység 6.1. Fertőző betegségek, járványügyi helyzet A bejelentett fertőző megbetegedések számának 2012 óta tapasztalt folyamatos emelkedése megállt: 2016. évben az előző évi megbetegedéseknek 61%-a került regisztrálásra, melyet a 35. ábrán szereplő grafikonnal szemléltetünk: Az ábrán látható csökkenő tendencia okai az alábbiak: Az enterális fertőző megbetegedések közül a campylobacteriosis, a salmonellosis, a Rotavírus okozta gastroenteritisek és a Hepatitis A vírus által okozott esetek járványügyi helyzete kedvezőnek mondható: az előző évi esetszámhoz közel hasonló számú campylobacteriosis fordult elő, 10%-kal csökkent a 27

betegszám esetszám salmonellosisok, 30%-kal a Rotavírus okozta gastroenteritisek és 30%-kal a Hepatitis A vírus által okozott esetek száma. 35. ábra Bejelentett fertőző megbetegedések száma Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2012-2016. év között 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 1669 2359 2725 3559 2171 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. évek Adatforrás: JNSZMKH Az állatról-emberre terjedő fertőző betegségek közül jelentősen csökkent (74%-kal) a Lyme-kór megbetegedések száma. Nem fordult elő védőoltással megelőzhető fertőző betegség (pl. kanyaró, rózsahimlő, járványos fültőmirigy gyulladás, szamárköhögés), valamint anthrax, tularemia. A 2016. évben legjelentősebb változás a bárányhimlő megbetegedések számának csökkenése: az előző évi esetszámnak csak fele került nyilvántartásunkba, míg 2012 óta folyamatos emelkedés volt tapasztalható. 3000 36. ábra Bejelentett bárányhimlő megbetegedések száma Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2012-2016. év között 2500 2000 1500 1000 500 0 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. évek Adatforrás: JNSZMKH Kedvezőtlen változások: A légúti fertőző betegségek közül kiemelendő a scarlatina: az előző évi esetszámnak több, mint négyszeresét jelentették (124 eset). 28

járványok száma Míg előző évben 1, addig tárgyévben 7 Streptococcus pneumoniae baktérium által okozott betegség (meningitis nélkül) került nyilvántartásunkba, melynek oka lehet, hogy kiemelt figyelmet fordítottunk a kórházak laboratóriumai által kiadott pozitív eredményekre, felvettük a kapcsolatot a mintát küldő orvossal és indokolt esetben szorgalmaztuk bejelentésüket. Valamennyien kórházi ápolásban részesültek, a betegség 5 főnél tüdőgyulladás, 2 főnél pedig szepszis formájában jelentkezett. A fertőzés következtében egy 85 éves beteg hunyt el. Pneumococcus elleni védőoltásban nem részesültek. Fertőző betegség következtében 2015. évben 7 fő, tárgyévben 5 fő hunyt el: fertőző agyhártyagyulladásban 3 fő, kergemarhakór (Creutzfeldt-Jakob-betegség) következtében 1 fő, krónikus Hepatitis C vírus által okozott fertőzés miatt 1 fő. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a járványok bejelentési fegyelme megfelelő. Az elmúlt 5 év adatait elemezve megállapíthatjuk, hogy a bejelentett enterális és légúti járványok száma évi 21-81 között változott. Az elmúlt 4 évben folyamatosan emelkedett mind a családi, mind pedig a közösségi felderített járványok száma. 2016. évben jelentős csökkenés tapasztalható az összes járványszámot tekintve, ez jellemzi a családi és közösségi járványok számát is, ugyanakkor a területi járványok száma kiemelkedően magas volt. A közösségi enterális járványok 1 szociális otthont, 2 kórházi osztályt, 2 bölcsődét és 2 óvodát érintettek, melyekben a betegek száma 4-27 fő között volt. A járványok kialakulásában 5 esetben Rotavírus, 2 esetben Calicivírus kóroki szerepe igazolódott. A légúti közösségi járványokat 15 esetben a bárányhimlő, 1 esetben a skarlát kórokozója okozta 14 óvodában és 2 bölcsődében. Az érintett intézményekben összesen 279 fő betegedett meg. A bárányhimlő következtében 2 gyermeknél alakult ki szövődmény, de a kórházi ápolást követően maradványtünetek nélkül meggyógyultak. Tárgyévben nagy hangsúlyt fektettünk az észlelt bárányhimlő területi járványok mielőbbi kivizsgálására, 10 területi járványt derítettünk fel, melyekben összesen 912 fő betegedett meg. 17. ábra Járványok megoszlása jellegük szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2012-2016. év között 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 területi közösségi családi 4 2 29 38 31 11 23 3 43 34 10 20 8 22 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. évek Adatforrás: JNSZMKH Továbbra is elmondható, hogy a baktériumok okozta járványok egyre inkább háttérbe szorulnak, helyettük a virális eredetűek főként a Rota- és Calicivírusok dominálnak. Pozitívumként értékeljük, hogy az ismeretlen kórokozó okozta járványok száma folyamatosan csökken, 2016. évben valamennyi regisztrált járvány kórokozója meghatározásra került. 29

járványok száma 38. ábra Járványok megoszlása a leggyakoribb kórokozók szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2012-2016. év között 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 kórokozók 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. Adatforrás: JNSZMKH Kiemelésre érdemes járványügyi események 2016. évben - Salmonella Enteritidis által okozott, élelmiszer közvetítette területi járványban összesen 79 exponált közül 13 fő betegedett meg, 2 fő tünetmentes ürítő volt. A járványban megbetegedett személyek ugyanazon étteremből származó ételeket fogyasztották, illetve a 2 tünetmentes személy is ezen étterem dolgozója volt. A fertőző forrásnak a 2 fő tünetmentes éttermi dolgozó tekinthető, a fogyasztásra kerülő ételek szennyeződésére a személyi higiénés szabályok be nem tartása következtében utólagosan kerülhetett sor. Az elvégzett epidemiológiai és laboratóriumi vizsgálatok igazolták a kontaminálódott étel megbetegedést okozó szerepét. - Tárgyévben 4 Calicivírus által előidézett járványt regisztráltunk, melyek 2 családot, 1 idősek otthonát és 1 kórházi osztályt (mozgásszervi rehabilitáció) érintettek. A vírus kontakt úton, illetve aerosol révén terjedt, összesen 48 fő megbetegedését okozta. Halálozás nem történt. - Megyénkben az ornithosis (papagájkór) bejelentési kötelezettsége (1967.) óta évente 0-6 fő között volt a megbetegedések száma, tárgyévben 9 eset került bejelentésre. Korukat tekintve 33-64 év közöttiek, 5 férfi és 4 nő. Kórházi ápolás 5 főnél vált szükségessé. Tünetek között jellemzően a több napig tartó 39 o C fok feletti láz, rtg vizsgálattal igazolt pneumonia szerepelt, egy 52 éves férfinél 23 napon keresztül 41 o C-os vissza-visszatérő lázas állapotok alakultak ki. Valamennyi megbetegedés a Mezőtúri Járási Népegészségügyi Osztály illetékességi területén fordult elő. 6 fő a lappangási időben a szentesi Hungerit Zrt-nél baromfifeldolgozóként végzett munkát, fertőződésük feltehetően ott következett be. 2 fő esetében a fertőző forrás az otthon tartott galamb, díszmadár lehetett, illetve 1 fő egy magánvállalkozó baromfifeldolgozó üzemében munkavégzés során fertőződhetett. A laboratóriumi vizsgálatok 7 betegnél megerősítették, 1 betegnél valószínűsítették a Chlamydia psittaci kóroki szerepét, 1 beteget epidemiológiai alapon soroltunk a járványhoz. Kombináltan alkalmazott antibiotikumok hatására maradványtünetek nélkül gyógyultak. Megbetegedési veszély elhárítása céljából végzett veszettség elleni védőoltásban részesített személyek száma 318 fő volt, ez az előző évhez képest közel 9%-os emelkedés (2015. évben 292 fő). A védőoltások száma továbbra magas megyénkben. Ez a szám csökkenthető lenne felelős állattartással, kevesebb kóbor kutya okozta sérülés történne. A védőoltások megkezdése az esetek 73%-ában kutyával és 18%-ában macskával történt expozíció után történt. 30

39. ábra Veszettség elleni védőoltásban részesített személyek száma a sérülést okozó állatok szerinti megoszlásban Jász-Nagykun-Szolnok megyében, 2016. év (N=318) 2 1 23 2 1 58 kutya macska róka vadászgörény rágcsáló 231 denevér vaddisznó Adatforrás: JNSZMKH Az influenza figyelőszolgálat 2016.40 2017.20. hetéig 51 orvos részvételével működött, akik összesen 76.230 fő egészségügyi ellátását biztosították (a megye lakosságának 20%-a). A mintavételezésre 4 sentinel orvos került kijelölésre. 40. ábra Morbiditási adatok a 2015/2016. és a 2016/2017. évi influenza szezonban Jász-Nagykun-Szolnok megyében Adatforrás: JNSZMKH A 2016/2017. évi influenza szezonban a morbiditások változása és a korcsoportok érintettsége az előző szezonhoz hasonlóan alakult azzal a különbséggel, hogy az országos helyzetnek megfelelően korábban kezdődött a járvány. Megyénkben ebben az influenza szezonban is összesen kb. 20.000 fő betegedett meg, az esetek 77%-a a 2-8. hét között zajló járvány idején fordult elő. A szezon ideje alatt legérintettebb a 15 éven aluliak korcsoportja volt, ezt követte a 15-34 évesek korcsoportja. A 4 közösségi járványban mely 3 általános iskolát és 1 szociális otthon érintett összesen 247 fő betegedett meg, valamennyien meggyógyultak, kórházi ápolás 2 fő esetében vált szükségessé. 31

A 3 évesnél idősebb, kockázati csoportba tartozó személyek számára térítésmentesen adandó 3Fluart oltóanyagból megyénk 51.000 adagot vett át, melyből 22.124 fő oltása történt meg, a felhasználás 43,4% (előző szezonban 48,3% volt). Az influenza elleni oltóanyagok felhasználása az előző évhez képest sajnálatos módon csökkent annak ellenére, hogy hetente sajtóközleményt adtunk ki, tájékoztattuk a járási hivatalokat és a fekvőbeteg-ellátó intézményeket a megyei helyzetről, a helyi tv és rádió adásaiban több alkalommal felhívtuk a lakosság figyelmét a védőoltás fontosságára. A csökkenés oka lehet, hogy ezen védőoltás nem kötelező, továbbá az előző szezonok viszonylag alacsony megbetegedési számai miatt a kockázati csoportokba tartozó személyek sem igényelték az oltást. 6.2. Védőoltások Az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokat meghatározott időben kell megkapniuk a gyermekeknek, a jelenleg érvényes oltási séma alapján 7. osztályos korukig 11 fertőző betegség ellen, melyek a következők: gyermekkori tbc, torokgyík, tetanusz, szamárköhögés, járványos gyermekbénulás, pneumococcus és Haemophilus influenzae B baktérium okozta megbetegedések, kanyaró, rózsahimlő, mumpsz, Hepatitis B vírus által okozott májgyulladás. Az illetékességi területünkön a gyermekek védőoltásaihoz szükséges oltóanyag mennyiségének felmérése, megrendelése és az oltóorvosokhoz történő kiszállítása negyedévente történik a járási hivatalok népegészségügyi osztályának munkatársai által, a megyei népegészségügyi főosztály koordinálásával. Az életkorhoz kötött kötelező védőoltások teljesítési aránya megyénkben évek óta jónak mondható, 2016. évben is 99-100% között alakult. Megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások közül kiemelendőek a hepatitis B hordozó nők újszülöttjeinek (6 fő) és hepatitis A megbetegedettek családi és közösségi környezetének (79 fő) védelmére alkalmazott védőoltások. Megbetegedési veszély elhárítása céljából önkéntesen igénybe vehető védőoltásokhoz tartoznak többek között az influenza és a Humán papillomavírus (HPV) elleni oltások. Az influenzaszezon kezdetén 22.124 fő részesült térítésmentes védelemben. Iskolai kampányoltás keretében HPV elleni védőoltásban részesült a 2016/2017-es tanévben a védőoltásra jogosult leánytanulók 82,9%-a (előző tanévben 77,8%), korábban már megkapta 1,5%-uk (előző tanévben 2,6%), így összesen 84,4% az átoltottság (előző tanévben 80,4%). Tekintettel arra, hogy a HPV elleni védőoltás nem kötelező, a megyénkben elért oltottsági arány igen jónak mondható, mely az országos átoltottsági adatokhoz hasonló mértékű. Az életkorhoz kötött folyamatos oltásokhoz alkalmazott Pentaxim, Tetraxim oltóanyagok átmeneti hiánya miatt 2016. első felében bevezetett módosított oltási naptár alkalmazása fokozott odafigyelést igényelt. A nehézségek ellenére zökkenőmentesen zajlottak az oltások megyénkben, oltási baleset nem fordult elő. Megyénkben 175 oltókört tartunk nyilván. A korábbi évekhez hasonlóan 2016-ban is nagy hangsúlyt helyeztek a járási népegészségügyi osztályok munkatársai a védőoltási tevékenység ellenőrzésére. Folyamatos oltások ellenőrzése elsősorban a tárgyi feltételek meglétére, az oltóanyag tárolásának körülményeire, a hőmérsékleti napló vezetésére, továbbá az elmaradt oltások pótlására, az elhúzódó átoltási ütem okára, az oltások ütemezésére, az oltókörön kívüli gyermekek oltásaira, dokumentációjára terjedt ki. Megállapítható, hogy a védőnők pontos dokumentációt vezetnek, intézkedést igénylő hiányosságot nem észleltek. Betegség, kórházi ápolás miatti oltás elmaradást nyomon követik a védőnők, mindent megtesznek annak mielőbbi pótlása érdekében. Indokolatlan oltás elmaradás néhány esetben fordult elő, melynek oka hanyag szülői magatartás, esetenként a család követhetetlen lakóhely változtatása volt (jelentős idő telik el, míg megtalálják az oltandót). Ezekben az esetekben a járási népegészségügyi osztályok határozatban kötelezték a szülőt a gyermeke elmaradt védőoltásának pótlására. 32

Az elmaradt oltások jelentős részét két hónapon belül pótolták, néhány oltandó esetében (pl. hosszabb külföldi tartózkodás, tartós betegség, műtét) ezt később sikerült teljesíteni. Megyénkben is tapasztalható az oltásellenes szülői magatartás, az év során egy gyermek elmaradt védőoltása miatt peres eljárás zajlik, melyben még nem hozott döntést a bíróság. További két gyermek esetében évek óta húzódik a védőoltás elmaradása, bírósági döntés ellenére sem kapták meg, a járási népegészségügyi osztály eljárási bírság kiszabásával próbálja kikényszeríteni a szülőknél a gyermekek védőoltásának beadatását. 6.3. Terhes nők májgyulladás B vírusa által okozott fertőződésének kiszűrése Tárgyévben az előző évivel közel azonos számú hepatitis B szűrővizsgálat (HBsAg) elvégzésére került sor a terhes nők körében (3486), 6 esetben pozitív eredményről értesültünk (4 ismert, 2 újonnan kiszűrt), környezetükben a szükséges teendők megtörténtek. A szülés körüli időben 27 nőnél nem állt rendelkezésre a HBsAg szűrővizsgálat eredménye, az újszülöttek megkapták az aktív védőoltást. Az anyák utólagos vérvétele minden esetben negatív eredménnyel zárult. 6.4. HIV tanácsadás Évek óta a lakosság rendelkezésére áll a HIV tanácsadó heti 2x2 órában, elérhetősége, rendelési ideje több honlapon megtalálható. Tanácsadási időben előzetes bejelentkezés nélkül fogadjuk az ügyfeleket, ahol anonim vagy nevesített formában vehető igénybe a HIV szűrővizsgálat, valamint a HIV vírus terjedésével és az AIDS megbetegedéssel kapcsolatos kérdéseikre választ kaphatnak, így azok számára is biztosított a szűrésen való részvétel lehetősége, akik nem akarják adataikat megadni. A HIV (Human Immunodeficiency Vírus, magyarul emberi immunhiány-előidéző vírus) egy embert fertőző vírus, mely vérrel, vérkészítményekkel és testváladékokkal terjed és az AIDS (Acquired Immune Deficiency Syndrome, a szerzett immunhiányos tünetegyüttes) betegség kórokozója. A szűrővizsgálatok jelentőségét az adja, hogy a lakosság bizonyos csoportjaiban emelkedik a HIV vírus terjedése szempontjából rizikóviselkedéssel (pl. nem biztonságos nemi kapcsolat, gyakori partnerváltás, valamint az intravénás kábítószer-használók körében közös tű és fecskendő használata) élők aránya. A tanácsadáson megjelentek száma az előző évhez képest 17%-kal csökkent, 2016. évben 74 személy (57% férfi, 43% nő) vette igénybe szolgáltatásunkat, 48%-uk élt az anonim szűrés lehetőségével. Esetleges rizikócsoporthoz való tartozásukról nincsenek információink, bár tapasztalataink szerint vannak visszatérő személyek, akik feltehetően életmódjuk miatt tartják fontosnak a rendszeres szűrővizsgálatot. A szűrővizsgálatok negatív eredménnyel zárultak. 6.5. Kórházhigiénés tevékenység Az infekciókontroll az egészségügyi ellátással összefüggő fertőző betegségek kialakulásában szerepet játszó tényezők ismeretén, elemzésén alapuló, a fertőzések megelőzésére irányuló tevékenység. Az infekciókontroll tevékenységet az egészségügyi szolgáltatóknál alapvetően meghatározó személyi és tárgyi feltételek 2015. évhez képest nem változtak. Főállású kórházhigiénikus orvos továbbra is csak egy kórházban dolgozik. Megyénk kórházaiban 2016. évben végrehajtott infrastrukturális beruházások közül megemlítendő a Kátai Gábor Kórházban a központi műtő részbeni felújítása, eszközök beszerzése, a sebészet, gasztroenterológia, nőgyógyászat eszközparkjának megújulása, valamint a Jászberényi Szent Erzsébet Kórház új épületszárnnyal való bővítése (helyet kapott benne a képalkotó diagnosztika és a sürgősségi betegellátás is), mindezek pozitívan befolyásolták a betegellátás minőségét. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket tekintve a bejelentett nosocomiális multirezisztens kórokozók száma alacsony (N=17), legnagyobb arányban húgyúti fertőzéseket regisztráltak. Döntően Gramnegatív kórokozókat jelentettek, csupán három esetben okozta a fertőzéseket Staphylococcus aureus. 33

esetek száma Kiemelkedő a bejelentett Clostridium difficile (CDI) fertőzések esetszáma (N=72), ami arra utal, hogy a diagnosztika megfelelő. A CDI okozta infekció globális népegészségügyi probléma, mára az egyik legjelentősebb kórházi-járványügyi kihívás lett a fejlett országokban, köztük hazánkban. A toxintermelő kórokozó az antibiotikum használattal összefüggő hasmenések leggyakoribb kórokozója. A klinikai kép az enyhe hasmenéstől a súlyos, életveszélyes bélgyulladásig terjed. A kórokozó (vagy spórája) a betegről direkt és indirekt kontaktus révén vihető át más személyre, elsősorban az ápolószemélyzet kontaminált keze révén, de jelentős szerepet játszanak a beteg környezetében található szennyezett felületek, berendezési és használati tárgyak is. A kórtermek vagy intézmények közötti betegmozgás is hozzájárul a terjedéshez. Minden tárgy, eszköz vagy anyag (pl. a WC helyiség felületei, mosdató tál, alsónemű), mely széklettel kontaminálódhat, szóba jöhet a CDI spórák terjesztőjeként. Emellett az enterális szondatáplálásnak és a gasztrointesztinális endoszkópos vizsgálatnak is szerepe lehet a kórokozó terjedésében és/vagy a fertőzés kialakulásában. 80 70 60 50 41. ábra Nosocomialis CDI esetszámok 2011-2016. évek, Jász-Nagykun-Szolnok megye kórházai Hetényi G. Kórház Kátai G. Kórház Erzsébet Kórház MÁV Kórház Mezőtúri Kórház 0 5 12 0 23 29 40 30 20 10 0 Adatforrás: JNSZMKH 1 0 3 0 6 8 1 2 4 0 6 8 17 14 42 40 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. 0 év A véráramfertőzések bejelentése az előző évek gyakorlatához hasonlóan az elvártnál kisebb számú (N=15), ami a hemokultúra mintavételek kis számából is adódhat. Felügyeleti tevékenységünk keretében a rögzített pozitív mikrobiológiai leleteket folyamatosan figyelemmel kísérjük az esetleges esethalmozódások kiszűrése érdekében. A helyszíni hatósági ellenőrzéseink a kézhigiénés feltételek biztosítására, a minőségügyi dokumentációkra, a bejelentési fegyelem vizsgálatára is kiterjedtek. Az intézményi források szűkössége miatt a betegbiztonságot veszélyeztető, higiénés hiányosságok megoldása további feladatokat ró a betegellátókra és főosztályunkra is. Az intézményvezetők a nehézségek ellenére kiemelt figyelmet fordítanak a kézhigiénére. A fertőtlenítőszer adagoló automaták száma folyamatosan nő, az alkoholos kézfertőtlenítő szerek aránya egyre magasabb, a rendszeres kézhigiénés oktatások a továbbképzések alapját képezik. Az egészségügyi ellátással összefüggő multirezisztens kórokozók súlyos problémát jelentenek, nehezen megoldható az izoláció, különösen a folyamatosan nagy betegszámmal dolgozó belgyógyászati osztályokon, ahol jellemző a Clostridium difficile halmozódás. A CDI-vel kapcsolatos ismeretek, eljárásrendek fejlesztése, a CDI fertőzések visszaszorítása érdekében tett intézkedések ellenőrzése folyamatos feladat. 2016. évben két nosocomiális járvány került bejelentésre, az egyik járványban 2 fő Rotavírus fertőzés miatt, a másik járványban Calicivírus okozta a megbetegedések miatt 12 ápolt és egy dolgozó került bejelentésre. 34

A járási népegészségügyi osztályok munkatársai összesen 46 alap- és szakápolási feladatot ellátó bentlakásos szociális intézményben végezték el a kézhigiénés tevékenység felmérését. A kézhigiéne fejlesztésével kapcsolatos kérdőív rávilágított arra, hogy a szociális intézményekben a kézhigiénét nem tekintik minden esetben alapvetőnek az ápolási, gondozási tevékenység során, mely szemléleten változtatni szükséges. A sürgősségi betegellátó osztályok az alapvető higiénés követelményeknek megfeleltek, intézkedésre okot adó hiányosságot nem találtunk az ellenőrzések során. A fertőtlenítőszerek, fertőtlenítőszer adagolók, papírtörlő adagolók rendelkezésre álltak valamennyi ellenőrzött egységben. A fertőtlenítő hatású folyékony szappan és az alkoholos kézfertőtlenítőszer felhasználásának aránya közel azonos, törekedni kell az alkoholos szerek arányának növelésére. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és antimikrobiális rezisztencia visszaszorítása érdekében lefolytatott akcióellenőrzése során az alábbiakat állapítottuk meg: Megyénk 5 kórházából egyben áll rendelkezésre elkülönített anyagi keret az infekciókontroll tevékenységre: a Mezőtúri Kórház és Rendelőintézetben a kézfertőtlenítő és tisztítószerekre 2006 óta. A Jászberényi Szent Erzsébet Kórházban kizárólag a Sebészeti osztály részére kézfertőtlenítő szer beszerzésére 2014 óta biztosítanak külön keretet. A kórházak 2016. évben is megtartották az Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottsági üléseket, 2 intézményben sor került az antibiotikum terápiás útmutató aktualizálására is. Az intézményekben üzemelő sterilizáló berendezések mikrobiológiai hatásfok vizsgálatát minden esetben elvégeztették. Az új dolgozók infekciókontroll oktatása dokumentáltan megtörténik. A leggyakoribb helyi multirezisztens kórokozók függvényében egy kórházban került bevezetésre felvételi szűrővizsgálat: a MÁV Kórház és Rendelőintézetben az ortopédiai műtétek előtti góckutatás része az orr-torokváladék tenyésztése és a vizelet bakteriológiai vizsgálata. 6.6. Fertőtlenítés, sterilizálás A járási népegészségügyi osztályok 2016. évben 13 lakásban történt zárófertőtlenítésről, 7 közösségben végzett és 2 preventív célú fertőtlenítésről számoltak be, melyek fertőző májgyulladás, skarlát, bárányhimlő, Calicivírus okozta megbetegedések miatt történtek. Megyénkben az év folyamán 2 fertőtlenítést elrendelő határozat került kiadásra Calicivírus okozta enterális járvány miatt. A Népegészségügyi Főosztály két esetben folytatott le helyszíni ellenőrzést koraszülött ellátó osztályon Salmonella, illetve Rotavírus fertőzés miatt. Az érintett osztály fertőtlenítéssel kapcsolatos tevékenysége mindkét esetben teljes körűen ellenőrzésre került. Hiányosságot nem tapasztaltunk, intézkedés nem vált szükségessé. Folyamatosan biztosítottuk az alapellátás és a fekvőbeteg intézmények részére a sterilizáló berendezések ellenőrzéséhez szükséges tesztpreparátumokat 2016-ban is. A sterilizáló berendezések időszakos felülvizsgálatát a járási népegészségügyi osztályok munkatársai ellenőrzik, ez a tesztpreparátumok kiadásának a feltétele. Két esetben végzésben kellett intézkedni a hőlégsterilizáló berendezés műszaki vizsgálatának elvégeztetése ügyében. A gépek életkora változó: magánrendelők esetében (fogorvosok) általában elmondható, hogy új berendezést vásárol a szolgáltató. Az alapellátók jelentős része egyszerhasználatos eszközöket alkalmaz az ellátás során, ezért nem üzemeltetnek sterilizáló berendezést. A járási népegészségügyi munkatársak ellenőrizték a háziorvosi rendelőkben az egyszerhasználatos eszközök lejárati határidejét, problémát nem észleltek. Az eszközök, kötszerek tárolása tiszta, pormentes helyen történik. A körzetekben egyre több helyen alkalmaznak egyedi csomagolású spatulákat. 6.7. Rovar-, rágcsálóirtás (tetvesség, rágcsálók elleni védekezés, egyéb kártevők) A fejtetvesség mértéke a védőnők által végzett szűréseket elemezve az elmúlt évhez képest alig változott, csupán a gócgyanús lakásokban tapasztalható továbbra is növekedés. Az átszűrtség aránya is változatlan, ruhatetves személyt 2016. évben sem regisztráltak. 35

fejtetvsség mértéke % 4 42. ábra A fejtetvesség mértéke (%) közösségenként, 2012-2016. év Óvoda Általános iskola Középiskola 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Adatforrás: JNSZMKH 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. évek A védőnők jelentései (havi, illetve negyedéves), illetve az érintett intézmény vezetőjének bejelentései alapján nyilvántartásba kerültek az ismételten, vagy nagymértékben fejtetvesnek talált személyek. A fenntartó az esetek többségében biztosítja a kezeléshez alkalmazandó irtószereket, így a védőnőknek lehetősége van azt kiadni a szociálisan rászorulóknak. A tetvességi vizsgálatokat a járási népegészségügyi osztályok kiterjesztették a több alkalommal tetvesnek talált személy közvetlen környezetére, illetőleg az ott élő és vele rendszeresen érintkező személyekre. 2016. évben 29 családnál 130 személyt ellenőriztek. Ágyi poloska ártalom miatt összesen 2 lakossági bejelentés érkezett Szolnokról, 4 esetben történt helyszíni ellenőrzés. Az egyik bejelentés megalapozatlan volt, a másik esetben lakótelepi lakásban szaporodtak el a rovarok, olyan nagy mértékben, hogy azok a szomszédoknál is megjelentek. Végzésben rendelték el a rovarirtást, melyet a vállalkozónak meg kellett ismételni. A beavatkozása sikeres volt, az ártalom megszűnt. Az előző évhez hasonlóan 2016. évben is az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság irányította a szúnyoggyérítést. Megyénkben 5 légi-kémiai szúnyoggyérítéssel foglalkozó cég számolt be tevékenységéről, jelentette be az irtások időpontját, a gépek felszállási helyét. A szúnyogok által okozott ártalommal kapcsolatos panaszbejelentés hatóságunkhoz nem érkezett. A rágcsálóártalom továbbra is kiemelkedő probléma megyénkben. Patkányok elszaporodása miatt 2016. évben 91 lakossági bejelentés történt. Végzést rágcsálók elszaporodása miatt 16 esetben, határozatot 47 esetben adtak ki az illetékes járási népegészségügyi osztályok. A rágcsálók helytelen állattartás, nem megfelelő trágyatárolás, udvarokon nagy mennyiségben felhalmozott törmelék, szemét, hosszú ideig elhagyatott, gazos, lakatlan ingatlanok következményeként jelentek meg. A korábbi évekhez hasonlóan ebben az évben is többször előfordult, hogy a rossz szomszédi viszony miatt, egymás feljelentésével próbáltak ártani a másik félnek. A patkányártalom felszámolásában továbbra is elengedhetetlen a helyi önkormányzatokkal való együttműködés. A közösen lefolytatott helyszíni szemlék eredményeképp az önkormányzatok több esetben vállalták a felhalmozott szemét elszállítását a hatékony irtás érdekében. Szolnok Megyei Jogú város területén tapasztalt jelentős patkányártalom visszaszorítása érdekében 2016. évben a teljes belterületi részre kiterjedő három ütemű rágcsálómentesítés kezdődött. A deratizációs munkálatokat a Népegészségügyi Főosztály folyamatosan ellenőrizte. A deratizáció szükségességét alátámasztotta a lakossági bejelentések növekvő száma. A nagyarányú rágcsáló fertőzöttség egyaránt érintette a közterületeket és a csatornahálózatot, ezért ezek kezelése párhuzamosan zajlott. 36

A program kezdetén a Népegészségügyi Főosztály ellenőrizte a vállalkozásoknál a tevékenységi engedélyben és a hatályos jogszabályokban foglaltak betartását mind a telephelyen, mind a tevékenység helyszínén. Az irtásnál az OTH által engedélyezett biocid szereket alkalmaztak, a kémiai biztonsági előírásokat betartották, a lakosságot tevékenységük nem veszélyeztette. A deratizációs program kivitelezése során a kártevőirtó szakemberek pontos képet kaptak a város rágcsálófertőzöttség szempontjából kritikus gócairól, amelyek folyamatos kezelése elengedhetetlen a későbbiekben is. Ennek elmaradása esetén a rágcsálók életmódjából és biológiai jellemzői miatt a fertőzöttség kezdeti (irtás előtti) szintre való visszatérése várható. A fertőzöttség városban tapasztalt mértéke és a rágcsálók vándorló életmódja miatt a többször megismételt irtások sem biztosíthatják a teljes patkánymentességet, emellett a magántulajdonú ingatlanok gyakran a rágcsálók búvó és szaporodási helyéül szolgálnak. A magántulajdonban lévő területeken a jelenleg hatályos jogszabályok alapján a tulajdonosok kötelessége az irtás, ennek elmaradása gócokat tarthat fenn a város területén. 7. Egészségfejlesztés a megyei, járási színtereken A betegségek egyre bővülő köre az egész társadalom átfogó problémája. Kialakulásukban nagy szerepe van az életmódnak, bevett szokásoknak, káros szenvedélyeknek, ezért nagyon fontos a prevenció, ami nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi kérdés is. A prevenció lényegesen olcsóbb, mint a gyógyítás, alkalmazásával hatalmas anyagi kiadásoktól mentesülünk, az ország pedig jelentős gazdasági haszonra is szert tesz. Az egészségi állapotot, halandóságot befolyásolja az életmód, a genetikai tényezők, a környezeti hatások, így a szűkebb és tágabb fizikai környezet állapota, valamint az egészségügyi szolgáltatások minősége és hozzáférhetősége is. Az egészség meghatározásában az egyes tényezők súlya ugyanakkor nem azonos, az életmód döntő részben felel az egészségünkért. A lakosság egészségi állapotát negatívan befolyásoló tényezők között az egészségtelen életmód Európai lakossági egészségfelmérés, 2014 magyar eredményei szerint jelentős rétegeket érint. Bár elvi szinten a megkérdezettek többsége tisztában van azzal, hogy saját maga is felelős az egészségéért, mégis a lakosság csaknem harmada (29%) dohányzik, több mint huszada (5,4%) önbevallás alapján is nagyivónak minősíthető, kétharmada (67%) nem sportol még napi 10 percet sem. A túlsúlyosak-elhízottak közé tartozik a felnőtt lakosság több mint fele (54%), a középkorú férfiaknak pedig a 71%-a. 7 A vezető halálokok közt szereplő keringési és daganatos megbetegedések legfontosabb rizikófaktorai közt dominálnak a helytelen életmódból eredőek, ezért az egészségfejlesztési programokat is ezek megelőzése köré kell szervezni. A primer prevenció alapját az egészséget veszélyeztető kockázati tényezők elhárítására irányuló tevékenység, az életmódbeli káros jellemzőkre, illetve a környezeti hatásokra való odafigyelés képezi. A népegészségügyi szolgáltatások megújítása egyik középpontjában az egészség választását előmozdító ismeretek és készségek fejlesztése, az egészséges életmód elterjedése kell, hogy álljon. Különösképpen a dohányzási, alkoholfogyasztási, táplálkozási és testmozgási szokások befolyásolását kiemelten kell kezelni. Szükség van az egészségfejlesztésre, a lakosság egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítésére, az egyéni felelősség hangsúlyozására, az egészséges magatartásra, az egészséget veszélyeztető ártalmak és megbetegedések megelőzésére irányuló tevékenységekre. Ezen belül minden olyan állami és jó civil kezdeményezést támogatni szükséges, mely ezek elterjedését segíti, az egészséges életmódot elősegítő közösségi programok szervezését is meg kell valósítani. Az egészségfejlesztés állami, megyei és járási szinten ellátandó népegészségügyi feladat. Az egészségfejlesztés komplex terület, mely tevékenységi területei lefedik az egyéni képességek fejlesztését, a közösségi cselekvések erősítését, az egészséget támogató környezet kialakítását és fenntartását, az egészséget támogató szakmapolitikai irányelvek megfogalmazását és az egészségügyi ellátórendszer megelőzés-központú áthangolását. A helyes életmód kialakítása, a már kialakult rossz 7 Európai lakossági egészségfelmérés, 2014 Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Statisztikai Tükör 2015/29. szám 37

szokások megváltoztatása, de a szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése is nagy hangsúlyt kap munkánk során. Legfőbb módszereink: - Rendezvények, előadások, vetélkedők szervezése, illetve ahhoz szakmai támogatás nyújtása. - Előadások tartása egy-egy iskolai osztály részére, illetve szakmai segítség nyújtása egészségnevelési órák megtartásához. - A szűrővizsgálatok alkalmával tanácsadás a résztvevők számára. - Különböző témákban szakmai kiadványok, szóróanyagok készítése és átadása. - Az egészségügyi témájú szakdolgozatok megírásához szakmai segítség nyújtása, illetve segédanyag adása. - A nőgyógyászati és egyéb szűrések népszerűsítése, a szűréseken történő részvétel fokozása. - Folyamatos kapcsolattartás a társszervekkel, civil szervezetekkel, sajtóval. Egészségfejlesztési eseményeink célcsoportja a megyében élő lakosság, ezen belül is kiemelten a gyerekek, diákok, akiknél leghatékonyabban lehet egészségnevelési programokat megvalósítani. Az egészségmegőrzésben fontos szerepet játszó színterek az iskolák, a munkahelyek, egészségfejlesztési események vagy egészségnapok voltak a településeken. A megyénkben 2016. évben megrendezett 109 egészségfejlesztési eseményen összesen 17.868 fő vett részt 5. táblázat Jász-Nagykun-Szolnok megyei egészségfejlesztési események adatai 2016. évben Területi egység Esemény/ alkalom Résztvevők száma/fő JNSZM Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály 70 10.665 Jászberényi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály 3 560 Karcagi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály 8 539 Mezőtúri Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály 3 3.142 Szolnoki Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály 25 2.962 Összesen: 109 17.868 Adatforrás: JNSZMKH Feladatunk volt ezen kívül a megyében, településeken és az egyes szervezeteknél folyó pályázatok segítése, de a megyében működő négy EFI (Egészségfejlesztési Iroda) programjaihoz történő kapcsolódás is. Ezek kiemelt témája az egészséges életmód, a szemléletformálás, a szűrések népszerűsítése volt. Az Egészséges életmód - egészséges munkahely Munkahelyi egészségfejlesztési program a szolnoki Népegészségügyi Szakigazgatási Szervnél - TÁMOP 6.1.2-11/1 2012-1095 pályázati projekt a lezárást követően a fenntartási időben is tovább folytatódott. Itt kiemelten a mozgás és az energiaegyensúly népszerűsítése, a lelki egészség megőrzése volt a cél. Munkahelyi torna is heti rendszerességgel zajlott. A programokba elsősorban a munkatársainkat vontuk be. A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) értekezletein vettünk részt, ahol a szenvedélybetegség megelőzése volt a célunk. Iskolai, családi egészségnapokra több alkalommal kaptunk meghívást, ezen kívül a Tiszta Szívvel Szolnokért szűrési héten és a családi egészségnapon szűrésekkel, életmód és táplálkozási tanácsadással voltunk jelen. A program sikerességét mutatja, hogy évről évre egyre többen ismerik fel a szűrések fontosságát a prevencióban. A Szertelen rendezvénysorozat keretében áprilisban a Szertelen 24 óra eseményen, májusban a Szeretethíd, októberben a 72 óra kompromisszumok nélkül című programon vettünk részt. Az általános és középiskolás diákoknak a szenvedélybetegségek megelőzése témakörben interaktív előadást szerveztünk, 38

továbbá kötetlen beszélgetést több alkalommal. A cél a dohányzás, alkohol, illetve a drogmegelőzés volt, az eseményeken több száz fiatal vett részt. Az egészségtervek elkészítését segítettük, így például a megyei Büntetésvégrehajtási Intézet tervének kidolgozásban vettünk részt. Az Újvárosi hátrányos helyzetű, roma lakosság körében az egészséges életmód népszerűsítése zajlott több alkalommal. A városrészben lakók integrációja mellett az egészséges életmód népszerűsítése is szerepelt, valamint szűrések, tanácsadás, játékos formában feladványok is voltak. E-Bug keretében népszerűsítettük az interaktív internetes programot, amelynek célja a gyermekek egészségének megóvása, ezen belül a megfelelő személyi higiéné, a fertőző betegségek megelőzése és a tudatos antibiotikum-használat elterjesztése. Ez a program jól illeszkedik a nevelési oktatási intézmények céljaihoz, elvárásaihoz, valamint játékosan a gyermekek egészségtudatos nevelését is elősegíti. A teljes e- Bug interaktív kiállítást a következő években a megyében működő iskolákba el tudjuk juttatni. A népegészségügyi iskolai egészségfejlesztés oktatási eszközei című programra februárban a megye iskoláit hívtuk meg, ahol a kézhigiénés világrekord kísérlet ismertetése kapott kiemelt szerepet. Ezt a programot az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) Népegészségügyi és Stratégiai Főosztályának munkatársai segítették. 2016. május 5-én került sor az országosan meghirdetett kézhigiénés világrekord kísérletre, melyen megyénk 7 járásának 14 települése vett részt, összesen 1516 diák, 61 szervező és 180 segítő közreműködésével. Az országos statisztikai adatok alapján megemlítendő, hogy megyei szinten a legtöbb résztvevő iskola megyénkből jelentkezett (22). A diákok elsajátították a helyes kézmosás alapjait. A járási hivatalok népegészségügyi osztályainak munkatársai a lehetőségeikhez mérten felkérésre részt vettek az egészségfejlesztési programokon, eseményeken. A területen működő Kistérségi Egészségfejlesztési Irodákkal (EFI) folyamatos a kapcsolattartás, a járási munkatársak a programjaikon részt vesznek, segítik a munkájukat. A Jászberényi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályának egészségfejlesztési feladatokat ellátó munkatársai többek közt a Városi egészségnapon és az Európai Autómentes Napon vettek részt, ahol népszerűsítették az egészséges életmódot a lakosság körében. A Karcagi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztálya 2016. év őszén felhívta a területükön dolgozó fogorvosok figyelmét az általános iskolások körében tapasztalt nem megfelelő szájhigiénére. A témában különórák tartására került sor a fogorvosok közreműködésével, két általános Iskolában sikerült megszerveznünk a "Helyes fog és szájápolás interaktív előadást. Mezőtúri Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályának egészségfejlesztést végző munkatársai szorosan együttműködtek az Egészségfejlesztési Irodával, egészségnapokon, felvilágosító rendezvényeken vettek részt. Ilyen program volt a rákbeteg klubbal közösen szervezett gyalogtúra az egészségért. A Szolnoki Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályának munkatársai a járási dolgozók részére októbernovember hónapban munkahelyi szűrővizsgálatokat szerveztek, a dolgozók közel felét érintette a szív- és érrendszeri vizsgálat, melynek keretében vérnyomás, vércukor, koleszterin, testzsír és BMI mérések történtek. A korcsoportos egészségnevelési verseny Szolnok város általános iskoláiban zajlik, a városi és a megyei fordulón is az osztályon dolgozó védőnők segítettek a feladatok lebonyolításában. 8. Környezeti tényezők A lakosság egészségi állapotát és életkilátásait jelentős mértékben befolyásoló tényező az embert körülvevő környezet. E tekintetben kedvező eredmények várhatók azoktól az elindított programoktól, melyek környezetkímélő eszközökkel segítik elő a gazdasági versenyképesség fejlődését. A környezettudatos technológiák és termékfejlesztések hatására mérséklődő környezetterhelés várhatóan az egészségi kockázatok csökkenését is eredményezni fogja. Az emberre ható környezeti tényezőkkel foglalkozó diszciplina az orvostudomány részét képező közegészségügy, mely több, az egyes környezeti elemekkel külön-külön foglalkozó szakterületből tevődik össze: település- és környezet-egészségügy, kémiai biztonság, élelmezés- és táplálkozás-egészségügy, 39

gyermek- és ifjúság-egészségügy, valamint a nemdohányzók védelmével kapcsolatos teendőket is e tevékenységi körbe soroljuk. E szakterület vonatkozásában jellemző a közegészségügyi biztonság fenntartása szempontjából fontos beruházások (ivóvízminőség-javító programok, hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyezések, településrendezési tervek, kiemelt jelentőségű beruházások, építésügyi engedélyezések stb.) megvalósításával kapcsolatos hatósági, szakhatósági eljárások tekintélyes számú előfordulása. A vizsgált időszakban megyénk közegészségügyi helyzete stabilnak bizonyult, az ivóvíz és az élelmiszer fogyasztásával összefüggésbe hozható csoportos, tömeges megbetegedések, illetve a kémiai biztonsággal kapcsolatos események nem fordultak elő. A felsorolt szakterületeken említést érdemlő hatósági feladataink az alábbiak: 8.1. Környezet- és település-egészségügyi szakterület 8.1.1. Vízhigiéne: ivóvíz A lakosság egészségi állapotát a vízhigiéne szempontjából elsősorban az ivóvíz minősége befolyásolja. Az ivóvízben található mikrobiológiai és kémiai paraméterek rövid vagy hosszú távon hatással vannak az ember egészségére, ezért fontos, hogy a napi 2-3 liter szükséglet biztosítása megfelelő összetételű vízből történjen. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2016. év elejétől 78 közüzemi vízellátó rendszer üzemelt, melyek száma az ivóvízminőség-javító beruházások megvalósulása következtében 70-re változott. A megye vízellátó rendszerei 92 település/településrészen több mint 360 ezer lakos ivóvízellátását biztosították. A közüzemi vízművek üzemeltetői 2016. évben továbbra is: a Víz-és Csatornaművek Koncessziós Zrt. Szolnok, a Bácsvíz Zrt., a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. és a Heves Megyei Vízmű Zrt. Településeink döntő többsége 100%-os víziközmű ellátottsággal rendelkezik. Az ivóvízminőség-javító beruházások megvalósulása miatt az elmúlt évhez viszonyítva az alábbi változások történtek: Tiszavárkony, Tiszavárkony Szőlő, Törökszentmiklós Szakállas, Törökszentmiklós Óballa, Kunszentmárton, Szelevény Pálóczipuszta, Szelevény és Tiszainoka önálló vízműve megszűnt, távvezetékkel ellátott település lett. Besenyszög közigazgatási területéhez tartozó Szóró-, Doba-, Fokorú- és Palotás-puszta közműves vízszolgáltatása továbbra sem megoldott, ezért Besenyszög településről lajtos kocsival heti két alkalommal szállítanak ki ivóvizet. A vízminőség alakulása megyénkben Az előző évek gyakorlatának megfelelően 2016. évben is valamennyi közüzemi ivóvíz-szolgáltató az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően hatóságunkkal egyeztetett vizsgálati program szerint az önellenőrző ivóvíz vizsgálatokat akkreditált laboratóriummal elvégeztette, az eredményeket negyedévente továbbította részünkre. A korábbi évekhez hasonlóan valamennyi településen előre meghatározott ütemterv szerint a szolgáltatott ivóvíz hatósági ellenőrzése is megtörtént akkreditált hatósági mintavevő közreműködésével. Mind az üzemeltetői, mind a hatósági adatok gyűjtése, rendszerezése elektronikus úton történt a Humán Vízhasználatok Környezet-egészségügyi Szakrendszere (HUMVI) országos adatbázisában. A vízvizsgálati ütemterv végrehajtását negyedévenkénti gyakorisággal ellenőriztük. Az ütemtervtől eltérés nem történt, a kifogásolt vizsgálati eredménnyel kapcsolatos jelentési kötelezettségüknek az üzemeltetők maradéktalanul eleget tettek. A rendelkezésünkre álló önellenőrző és hatósági adatok alapján a szolgáltatott ivóvíz minőségével kapcsolatos hatósági intézkedések kifogásolt bakteriológiai, kémiai és biológiai paraméterek miatt váltak szükségessé. (6. táblázat) A vízminőségi problémák részben technológiai, részben pedig hálózati, úgynevezett másodlagos eredetűnek tekinthetők. A vízminőségi problémák okaként említhető, hogy a megyénkben üzemelő ivóvíz hálózatok jelentős része több évtizede készült, a vezetékrendszer (azbesztcement) elöregedett azokon a településeken is, ahol viszonylag korszerűnek tekinthető a vízműtelep, illetve a vízi létesítmények kapacitásához mérten kevés vízfelhasználással üzemeltek. 40

A mikrobiológiai, biológiai szennyezettség oka, hogy nem minden vízmű rendelkezik folyamatos fertőtlenítést biztosító berendezéssel, illetve kiegészítő technológiával. 6. táblázat Jász-Nagykun-Szolnok megyében az ivóvízminőség felügyeleti jogkörben végzett hatósági tevékenység mutatói 2016. évben Szakmai ellenőrzések Adatforrás: JNSZMKH Hatósági intézkedések Engedélyezési eljárások 41 Szakhatóság i eljárások Hatósági vízvizsgálat mintaszám vizsgált paraméterszám 473 578 64 145 142 6781 Az ivóvíz minőséggel kapcsolatban felvetődő probléma megoldása érdekében minden esetben haladéktalanul intézkedtünk, ezáltal ivóvíz okozta járványügyi esemény nem alakult ki. Az év során folyamatosan végzett hatósági ellenőrzések során súlyos közegészségügyi hiányosságot nem észleltünk, a kisebb szabálytalanságokat az üzemeltetők adott határidőn belül megszüntették. Kiemelt ivóvíz-minőségi problémák kezelése (arzén, bór, fluorid) A határértékek módosítása miatt a szükséges közegészségügyi intézkedések meghozatalához a Bizottság C (2012) 3686 számú döntése szerinti arzén, bór és fluorid határértékeket meghaladó ivóvízzel ellátott településeken az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (továbbiakban: OTH) szakmai irányelve alapján jártunk el. A szolgáltatók nyilatkozata alapján az átmeneti ivóvíz ellátás elrendelése Arzén arzén esetében nyolc (Túrkeve, Mezőtúr, Kőtelek, Tiszasüly, Kuncsorba, Öcsöd, Tiszafüred - Kócsújfalu, Kétpó), bór vonatkozásában tizenegy (Kunszentmárton, Cserkeszőlő, Szelevény, Szelevény-Pálóczipuszta, Tiszakürt, Tiszainoka, Tiszakürt-Bogaras, Nagyrév, Kunszentmárton-Kungyalu, Tiszafüred Kócsújfalu, Nagyiván), fluorid miatt három (Tiszainoka, Tiszakürt, Nagyrév) településen történt meg 2013. évtől. 2016. évben a lakosság részére az átmeneti ivóvíz-ellátási kötelezettség továbbra is fennállt az alábbi települések esetében: Kőtelek és Tiszasüly településeken a vízművekre telepített AsR 10/40 M konténeres hálózati ivóvíz utótisztító és kiadó berendezésből szolgáltatták a határérték alatti arzén tartalmú ivóvizet a lakosság számára. Kuncsorba településen az átmeneti vízellátás elrendelése után az üzemeltető a határérték alatti arzén tartalmú 1. sz. tartalékkút vizét vezette ki a vízmű előtti területre, így a lakosság számára folyamatosan biztosított volt megfelelő minőségű ivóvíz. Az átmeneti vízellátást Tiszafüred-Kócsújfalu, Öcsöd településeken lajtos kocsik használatával biztosították. A határérték feletti arzén koncentrációval érintett településeken - Tiszafüred-Kócsújfalu, Öcsöd kivételével - az ivóvízminőség-javító beruházások megvalósulásával, az ivóvízkezelő technológia próbaüzemének lezárását követően megfelelő üzemeltetés mellett a szolgáltatott ivóvízben mért arzén értéke 2016. évben határérték alattivá vált. Vízminőség-javító beruházás lezárását követően a nem kielégítő technológiai működés/működtetés miatt egy esetben, Mezőtúr településen vált szükségessé határérték feletti arzéntartalom miatt átmeneti vízellátás elrendelése a lakosság egészségének megóvása érdekében. Bór A szolgáltatott ivóvízben mért határérték feletti bór tartalom miatt 11 településen/településrészen (Nagyiván, Tiszafüred-Kócsújfalu, Cserkeszőlő, Szelevény, Szelevény-Pálóczipuszta, Tiszakürt, Tiszakürt-Bogaras, Tiszainoka, Nagyrév, Kunszentmárton, Kunszentmárton-Kungyalu) kellett az átmeneti vízellátást elrendelni 2013. évben, melynek biztosítására az elhúzódó ivóvízminőség-javító beruházások miatt még 2016. évben is szükség volt.

Az átmeneti vízellátást 10 esetben lajtos kocsival, 1 település esetében pedig vezetékes vízvételi pontról biztosították. Fluorid Megyénkben a tavalyi évhez hasonlóan 3 település (Tiszakürt, Tiszainoka, Nagyrév) volt érintett határértéket meghaladó fluorid koncentrációval. A lakosság ivóvíz minőségű vízzel történő ellátása 2016. évben is folyamatos volt, melyet lajtos kocsiról (Tiszakürt, Tiszainoka) és vezetékes vízvételi pontról (Nagyrév) biztosított az üzemeltető. A fluorid és bór vízminőségi jellemző határérték alá csökkenése valamennyi érintett településen az ivóvízminőség-javító beruházások lezárulásával várható. 2016. évben is folyamatos volt az átmeneti vízellátás végrehajtásának hatósági felügyelete. A korábbi évekhez hasonlóan is az átmeneti vízellátás biztosítására felhasznált vizet az üzemeltetők és a hatóság is akkreditált laboratóriummal folyamatosan vizsgáltatta, szükség esetén pedig az üzemeltető intézkedett a kifogásoltság elhárítására. Helyszíni ellenőrzésre 61 esetben került sor. Három település vonatkozásában 8 esetben határozati intézkedés megtétele vált szükségessé. Bírság kiszabására nem került sor. Határérték feletti nitrit paraméter miatt elrendelt átmeneti vízellátás A kémiai paraméterek közül a nitrit jelenléte a vízművet elhagyó és a hálózati vízben nem természetes eredetű szennyeződés, hanem a szűrés során keletkezik, illetve a hálózatban lejátszódó biokémiai folyamatok eredménye. Jelenléte másodlagos szennyeződésként értékelhető, ami elsősorban a nem megfelelő üzemeléssel és műszaki, higiénés hiányosságokkal mutat szoros összefüggést. A nem kívánatos másodlagos szennyeződés megelőzése, a határérték feletti nitrit előfordulás okainak feltárása és a megelőzést szolgáló vízbiztonságot javító intézkedési terv kidolgozása minden esetben az ivóvíz szolgáltató szervezet feladata. Határérték feletti vízvizsgálati eredmény esetén az üzemeltetőt határozatban kötelezzük a szükséges intézkedések megtételére (pl. hálózaton jelentkező nitrit esetében azonnali átmeneti vízellátás biztosítása a rizikócsoportba tartozó 1 év alatti csecsemők és várandós anyák részére, a vízkezelő technológia felülvizsgálata, a hálózat mosatása és fertőtlenítése, kontrollminta levétele). Az elvégzett beavatkozásoknak köszönhetően az ismételt mintavételezések eredményei a legtöbb esetben megfelelőnek bizonyultak. Megyénkben 2016. évben 11 esetben került sor a szolgáltatott ivóvízben mért határérték feletti nitrit koncentráció miatt az érintett területen lakó terhes anyák és csecsemők részére palackos (szénsavmentes) ásványvíz biztosításának elrendelésére. Amennyiben a vízmintában a nitrit koncentráció meghaladta a rendeletben előírt határértéket az önellenőrző és hatósági vízvizsgálatokat végző akkreditált laboratóriumok, valamint az üzemeltetők a mielőbbi hatósági és üzemeltetői intézkedés megtétele céljából soron kívül megküldték az illetékes népegészségügyi szervnek a vízvizsgálati eredményt. Az üzemeltetők a védőnői szolgálattól bekért célszemélyek névsorának ismeretében végezték a palackos víz osztását, melynek átadását-átvételét elismervénnyel igazolták. Megyénkben a szolgáltatók és a hatóság által időben megtett intézkedéseknek köszönhetően methaemoglobinaemia (ún. kékkór ), vagy más ivóvízzel kapcsolatba hozható megbetegedés az előző évekhez hasonlóan nem fordult elő. A fogyasztói bejelentések száma, jellege és a tett intézkedések alakulása 2016. évben illetékességi területünkön ivóvízzel kapcsolatos lakossági bejelentés 15 esetben történt érzékszervi kifogás (szín, szag) miatt. Hatóságunk valamennyi esetet kivizsgálta és a szükséges intézkedéseket megtette. Közmű, illetve technológiai fejlesztési célú beruházások 2016. évben megyénk területén 60 település/településrészt érintően 15 ivóvízminőség-javító beruházás hatósági felügyeletét, illetve a hatósági felügyelet szakmai irányítását, koordinációját láttuk el, részben járási, részben megyei hatáskörbe tartozó települési vízművek esetében (7. táblázat). 42

7. táblázat Ivóvízminőség-javító beruházások Jász-Nagykun-Szolnok megyében Projekt Projekt azonosító Érintett település 2016. év végi állapot megnevezése száma KEOP-1.3.0/2F/09-2010-0018 Csataszög, Hunyadfalva, Kőtelek, Nagykörű, Tiszasüly Ivóvízminőség-javító Projekt Csataszög, Hunyadfalva, Kőtelek, Nagykörű, Tiszasüly Megvalósult program: Csataszög, Hunyadfalva Próbaüzem II. fázis*: Kőtelek, Nagykörű, Tiszasüly KEOP-1.3.0/2F/09-2010-0031 Jászsági Ivóvízminőség-javító Projekt Alattyán, Jánoshida, Jászapáti, Jászboldogháza, Jászivány, Jászkisér, Jászladány, Pusztamonostor Megvalósult program Próbaüzem II. fázis* Martfű KEOP-1.3.0/2F/09-2011-0002 Tiszazugi Ivóvízminőség-javító Projekt Csépa, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Kunszentmárton- Kungyalu, Martfű, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Szelevény- Pálóczipuszta, Tiszainoka, Tiszaföldvár, Tiszakürt, Tiszakürt- Bogaras, Tiszasas Próbaüzem I. fázis*: Csépa, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Kunszentmárton-Kungyalu, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Szelevény-Pálóczipuszta, Tiszainoka, Tiszaföldvár, Tiszakürt, Tiszakürt- Bogaras, Tiszasas KEOP--1.3.0/09-11- 2013-0078 Tiszaszőlős község ivóvízminőségének javítása a derogáció keretében Tiszaszőlős Megvalósult program KEOP-7.1.0/11-2011- 0049 Tiszafüred Város Ivóvízminőség-javító Projekt Tiszafüred, Tiszafüred-Kócsújfalu A projekt 2016. évben nem kezdődött meg KEOP-1.3.0/09-11- 2013-0021 Tiszajenő és Tiszavárkony ivóvízminőség-javító beruházása Tiszajenő, Tiszavárkony, Tiszavárkony-Szőlő Megvalósult program KEOP-1.3.0/2F/09-2010-0033 Berettyó-Körös Ivóvízminőség-javító Projekt Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Túrkeve Megvalósult program KEOP-1.3.0/2F/09-2010-0030 Törökszentmiklós és Térsége Ivóvízminőség-javító Projekt Kuncsorba, Örményes, Törökszentmiklós-Óballa, Törökszentmiklós-Surjány, Törökszentmiklós-Szakállas, Tiszabő, Tiszatenyő, Törökszentmiklós Megvalósult program: Kuncsorba, Örményes, Törökszentmiklós-Óballa, Törökszentmiklós-Surjány, Tiszabő, Tiszatenyő, Törökszentmiklós Próbaüzem II. fázis*: Törökszentmiklós-Szakállas KEOP-1.3.0/2F/09-2010-0034 Karcag-Kenderes Ivóvízminőség-javító Projekt Karcag, Kenderes, Kenderes- Bánhalma Megvalósult program KEOP-1.3.0/2F/09-2010-0035 Abádszalók-Tiszaroff Ivóvízminőség-javító Projekt Abádszalók, Tiszaroff Megvalósult program KEOP-1.3.0/09-11- 2013-0055 Ivóvízminőség-javító beruházás Jászdózsa Jászdózsa Megvalósult program 43

településen KEOP-1.3.0/09-11- 2013-0056 Kunhegyes vízminőség-javítás és vízbázis fejlesztés Kunhegyes Megvalósult program KEOP-1.3.0/09-11- 2013-0061 Berekfürdő Ivóvízminőségjavítási projekt Berekfürdő Megvalósult program KEOP-1.3.0/09-11- 2013-0085 Tiszaörs és Tiszaigar ivóvízminőség-javító projekt Tiszaörs Megvalósult program KEOP-1.3.0/09-11- 2013-0090 Ivóvízminőség-javító beruházás Jászfelsőszentgyörgy településen Jászfelsőszentgyörgy Megvalósult program KEOP-1.3.0/09-11- 2013-0092 Jászalsószentgyörgy ivóvízminőségjavítási projekt Jászalsószentgyörgy Megvalósult program 2004/HU/16/C/PE/005 Az ivóvízminőségjavítása a magyarországi Észak-alföldi Régióban Kisújszállás, Kunmadaras, Nagyiván Megvalósult program Adatforrás: JNSZMKH *jelölt szakkifejezések magyarázatát lásd szövegben lejjebb A beruházások a 43. ábra szerinti vízminőségi paraméterek csökkentésére irányultak: 43. ábra 2016. évben megvalósuló ivóvízminőség-javító beruházások során a kifogásolt paraméterek által érintett települések száma Jász-Nagykun-Szolnok megyében 60 50 58 40 30 44 36 20 26 10 0 14 3 Adatforrás: JNSZMKH Arzén Vas Mangán Ammónium Bór Fluorid A beruházás keretében kiépített valamennyi vízkezelési technológia rendelkezik az OTH engedélyével, melyek alkalmazásának célja általában az ivóvíz vas-, mangán, ammónium és arzénmentesítése, illetve egyes esetekben a bór-tartalom határérték alá csökkentése hígítással. A beruházások sikeres megvalósítása és hatékony hatósági felügyeletének biztosítása érdekében az előző évekhez hasonlóan számtalan esetben egyeztető tárgyalást tartottunk a kivitelezőkkel, üzemeltetőkkel és az önkormányzati társulásokkal közösen. 44

Az érintett települések többségénél az év végén még próbaüzem zajlott (eldobásra termeléssel próbaüzem I. fázis*, illetve hálózatra termeléssel próbaüzem II. fázis*). Több településen sikerült lezárni a projektet, de volt olyan település (Tiszafüred) is, ahol a beruházás 2016- ban sem indult még el. A kiépített vízkezelő technológiák döntő többségénél a próbaüzem lezárásához 3-6 hónapig tartó monitoring időszakkal járultunk hozzá. A monitoring nemcsak a vízminőségi paraméterek előírt gyakorisággal történő ellenőrzését és a hatóság felé történő tájékoztatási kötelezettséget jelenti, hanem egy olyan felügyeleti időszakot, melynek során a felügyeletet végző folyamatosan ellenőrzi az egyes technológiai szakaszok, illetve a komplex technológia üzemszerű működését, elemzi az adatokat. Szükség szerint az üzemszerű működéstől való eltérés esetén a vízművet üzemeltető részére javaslatokat ad, szakmai segítséget nyújt és közreműködik a műszaki és vízkezelést érintő munkafolyamatokban, illetve irányítja a rövid idejű próbaüzem alatt el nem végzett technológiai finom beállításokat a tartósan megfelelő vízminőségi paraméterek, a rendszer stabilitásának eléréséig. A megyénket érintő ivóvízminőség-javító beruházásokat kiemelten kezeltük, melyet a megtett és az alábbiakban részletezett hatósági intézkedések száma is igazol: a projektek kapcsán kiadott határozatok száma: 153 db bírságot megállapító döntés/bírság összeg: 2/250eFt eljárási végzések száma: 63 db egyeztető tárgyalások száma: 117 db helyszíni ellenőrzések száma: 292 db a beérkezett és értékelt laboratóriumi jegyzőkönyvek száma: 1688 db A kivitelezőkkel, valamint az üzemeltetőkkel kialakított szoros (napi szintű) kapcsolat és a fokozott szakmai és hatósági felügyelet következtében illetékességi területünkön a próbaüzem időszakában ivóvíz eredetű megbetegedés nem történt. Ivóvíz szolgáltatást érintő rendkívüli események Illetékességi területünkön 2016. évben ivóvízadókat érintő árvíz, belvíz nem volt. A nyári hőségriadók idején vízkorlátozás elrendelésére megyénk területén nem került sor. A vízműveknél műszaki okokra visszavezethető üzemzavar miatti rendkívüli helyzet nem alakult ki. 8.1.2. Vízhigiéne: fürdővíz A lakosság fürdőhasználata lehetséges egyrészt természetes fürdők (állóvizek, folyóvizek), másrészt medencés közfürdők (gyógyfürdők, strandfürdők, wellness részleggel működő szállodák) látogatásával, mely vízhasználatok egyaránt közegészségügyi kockázatot hordozhatnak magukban. Medencés fürdők 2016. évben Jász-Nagykun-Szolnok megyében 84 töltő-ürítő és 128 vízforgató berendezéssel ellátott fürdőmedence üzemelt. A megyénkben történő folyamatos fürdő-fejlesztéseknek, valamint új kereskedelmi szálláshelyen működő fürdő nyilvántartásba vételének köszönhetően a tavalyi évhez képest (73 töltő-ürítő és 118 vízforgatós) megnövekedett a medenceszám, melynek révén a szolgáltatók a lakosság részére egy korszerűbb, színvonalasabb, minden igényt kielégítő fürdőszolgáltatásokat képesek nyújtani. 2016. évben is valamennyi üzemelő medencés közfürdő közegészségügyi ellenőrzése és hatósági vízmintázása megtörtént, melyekre többségében a főszezon ideje alatt került sor. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján elmondható, hogy az előző évekhez hasonlóan az üzemeltetők többsége a jogszabályi előírások és az üzemeltetési szabályzatban foglaltak szerint működtette a strandfürdőket. A medencés fürdők vízminőségének üzemeltetői ellenőrzését meghatározott mintavételi ütemterv szerint, akkreditált laboratóriummal végeztették. Az üzemeltetők az ellenőrzések során együttműködőek voltak, az elrendelt kötelezettségeket végrehajtották, a hiányosságokat felszámolták. Az ellenőrzések során feltárt, a fürdővíz minőségét veszélyeztethető kifogások és az egyéb jogszabályi előírásokba ütköző leggyakoribb szabálytalanságok az alábbiak voltak: a hatósági és az önellenőrző vizsgálatok laboreredményeinek kifogásoltsága, az üzemeltetési szabályzat felülvizsgálatának és módosításának elmaradása, valamint az üzemnapló nem megfelelő vezetése. A feltárt szabálytalanságok megszüntetésére a hatósági intézkedések minden esetben megtörténtek. 45

Üzemeltetett töltőürítő medencék száma Töltő-ürítő medencék vizsgálatának száma Üzemeltetett visszaforgatásos medencék száma Visszaforgatásos medencék vizsgálatának száma Üzemeltetett töltőürítő medencék száma Töltő-ürítő medencék vizsgálatának száma Üzemeltetett visszaforgatásos medencék száma Visszaforgatásos medencék vizsgálatának száma 2016. évben az üzemeltetői (önkontroll) és a hatósági fürdővíz-minták vizsgálati eredményeinek minősítési kategóriák szerinti megoszlását az 8. és a 9. táblázatok mutatják be. 8. táblázat Önkontroll fürdővíz-minták vizsgálati eredményeinek minősítési kategóriák szerinti megoszlása 2016. évben Töltő-ürítő medencék vizsgálatának minősítése Visszaforgatásos medencék vizsgálatának minősítése megfelelő tűrhető kifogásolt megfelelő kifogásolt db % db % db % db % db % Adatforrás: JNSZMKH 84 538 406 75,5 132 24,5 0 0 128 678 671 99 7 1 9. táblázat Hatósági fürdővíz-minták vizsgálati eredményeinek minősítési kategóriák szerinti megoszlása 2016. évben Töltő-ürítő medencék vizsgálatának minősítése Visszaforgatásos medencék vizsgálatának minősítése megfelelő tűrhető kifogásolt megfelelő kifogásolt db % db % db % db % db % Adatforrás: JNSZMKH 84 77 24 31,2 17 22,1 36 46,7 128 97 91 93,8 6 6,2 A korábbi évekhez hasonlóan a mikrobiológiai kifogások jellemzően a töltő-ürítő rendszerű medencéknél jelentkeztek. A hatósági vizsgálatok kifogásoltsága jelentősen nagyobb arányú volt, mint az önellenőrzői minták esetében, aminek feltehetően az lehetett az oka, hogy a hatósági mintavételezések minden esetben a jogszabályi előírásoknak megfelelően a lehető legnagyobb terhelés idején történnek (44. és 45. ábra). 44. ábra Töltő-ürítő medencék bakteriológiai vízvizsgálati eredményeinek 2016. évi összesítése 80,0% 75,5% 70,0% 60,0% 46,7% 50,0% 40,0% 30,0% 24,5% 31,2% 22,1% megfelelő tűrhető kifogásolt 20,0% 10,0% 0,0% 0,0% Önellenőrző Hatósági Adatforrás: JNSZMKH 46

45. ábra Visszaforgatásos medencék bakteriológiai vízvizsgálati eredményeinek 2016. évi összesítése 99,0% 93,8% 100,0% 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% Adatforrás: JNSZMKH Önellenőrző 1% Hatósági 6,2% megfelelő kifogásolt A vízforgató berendezéssel üzemelő medencék esetében a folyamatos fertőtlenítőszer-adagolás miatt a bakteriológiai kifogásoltság kevésbé jellemző. 2016. évben a vízforgatásos medencék vizének kémiai kifogásoltságai mind az önellenőrzői, mind a hatósági mintázások során a fertőtlenítőszer nem megfelelő adagolása következtében határérték feletti THM és ph értékek miatt jelentkeztek. A medencés fürdővizek szakmai felügyeletét ellátó járási népegészségügyi osztályok a víz minőségének helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket valamennyi esetben haladéktalanul megtették és a megfelelő üzemeltetői beavatkozásoknak köszönhetően a kifogásolt paramétereket sikerült határérték alá csökkenteni. A fenti eredmények ismeretében megállapítható, hogy az üzemeltetőknek a vegyszeradagolás beállítására, a műszerek állapotának folyamatos kontrollálására nagyobb figyelmet kell fordítania. Megyénkben a strandszezon ideje alatt rendkívüli esemény nem fordult elő. Természetes fürdők Az előző évekhez hasonlóan 2016. évben is illetékességi területünkön 3 db természetes fürdő üzemelt (Tiszafüred-Tisza-tó, Abádszaló-Tisza-tó és Tiszapüspöki szabad strand). A természetes fürdőhelyeken a fürdési szezon előtt és alatt az ütemezett önellenőrzői vízvizsgálatok megtörténtek. A szezon alatt egy alkalommal, a tiszafüredi szabadstrandon történt rendkívüli esemény. Az ütemterv szerint vett vízminta laboratóriumi jegyzőkönyve mikrobiológiai szennyezőanyag jelenlétét mutatta, emiatt a strand üzemeltetése felfüggesztésre került, ezzel egyidejűleg az üzemeltető újabb mintavételezésre lett kötelezve. A helyszíni szemle során a fürdőhelyen nagy mennyiségű halpusztulás volt észlelhető, amelyhez hozzájárult a víz szokásosnál magasabb hőmérséklete is. A haltetemek folyamatos gyűjtéséről és ártalmatlanítás céljából engedélyezett helyre történő szállításáról az üzemeltető gondoskodott. A szennyezés lezajlását követően vett vízminta megfelelő eredménye alapján a fürdőhely üzemeltetésének felfüggesztése feloldásra került. A szezon további részében vízminőségi kifogás nem merült fel, a vizsgált laboratóriumi vízminták megfelelő eredményt mutattak. A hatósági vízvizsgálatok kifogástalan eredménnyel zárultak. Tiszafüred-Tisza-tó, Abádszalók-Tisza-tó és Tiszapüspöki szabad strand a vonatkozó jogszabály alapján 2013-2016. évi időszakban kiváló minősítést kaptak. 47

8.1.3. Levegőhigiéne - Aerobiológiai hálózat működése A légszennyezés az egyik legfontosabb környezet-egészségügyi kockázati tényező, melynek csökkentésével jelentősen mérsékelhető a légzőszervi megbetegedések száma, különösen nagy probléma a parlagfű, mely rendkívül erősen allergizáló pollent termel. Korábbi évek gyakorlatához hasonlóan 2016. évben is a pollen csapdát a Népegészségügyi Főosztály üzemeltette. A 3. és a 42. hét közötti időszakban heti gyakorisággal történt a pollengyűjtő dob felszállítása az Országos Közegészségügyi Központ (OKK) Aerobiológiai Hálózatához leolvasás céljából. Az eredményeket hetente elektronikus úton továbbítottuk az illetékes szakembereknek, tájékoztatva őket az aktuális pollenszennyeződésről. 2016. évben a napi pollenkoncentráció Szolnokon jellemzően az országos átlag környékén, vagy a fölött ingadozott. Az országos átlaghoz képest magasabb összpollenszámot mértek tavasszal például a platán (Platanus), a nyárfa (Populus) és a kőris (Fraxinus) esetében, a nyári időszakban pedig a pázsitfűfélék (Poaceae), a libatopfélék (Chenopodiaceae) és a kenderfélék (Cannabaceae) esetében. A parlagfű pollenkoncentrációja 15 napon keresztül magas, ill. 26 napon át nagyon magas volt; a legmagasabb koncentrációt a 35. héten, augusztus 30-án mérték 550 db/m3 értékkel. 46. ábra 2016. évben Szolnokon a napi pollenkoncentráció alakulása az országos átlagkoncentrációhoz viszonyítva Adatforrás: Országos Közegészségügyi Központ 8.1.4. Extrém hőmérsékleti helyzetek A klímaváltozás kedvezőtlen hatását nemzetközi kutatási eredmények igazolják. Az előrejelzések szerint egyre melegebb és egyre gyakoribb hőhullámok várhatók hazánkban is. A több napig tartó magas átlaghőmérséklet megterheli a szervezetet, fokozódik a rosszullétek száma. A klímaváltozás káros hatásaihoz való alkalmazkodás elősegítése érdekében fontos, hogy a szükséges intézkedések megtörténjenek már a hőséghullámok megérkezése előtt. A szezon előtti időszakban az Országos Közegészségügyi Központ által készített háttéranyagokat, lakossági tájékoztatókat megküldtük az érintett intézményekbe. A kormányhivatal feladata, hogy a hőségriasztás elrendeléséről szóló országos tiszti főorvosi intézkedésben foglaltakról a lehető legrövidebb időn belül tájékoztassa az egészségügyi szolgáltatókat annak érdekében, hogy a fokozott környezet-egészségügyi kockázattal kapcsolatban várhatóan megnövekvő betegellátási igényeknek eleget tudjanak tenni. 48

egészségügyi szolgáltató közforgalmú intézmény közösségi közlekedési eszköz közoktatási, gyermekjóléti, gyermekvédel-mi intézmény közterület munkahely szálloda szórakoztató, vendéglátóipari egység 47. ábra II. és III. fokú hőségriasztással érintett napok száma évenkénti bontásban 2012-2016. év 25 20 15 10 5 13 13 13 9 10 25 3 4 0 2012 2013 2014 2015 2016 II. fokú hőségriasztással érintett napok száma III. fokú hőségriasztással érintett napok száma Adatforrás: JNSZMKH 2016. évben a megye területét érintően csak II. fokú hőségriasztás elrendelésére került sor egy alkalommal az országos tiszti főorvos által. 8.1.5. Nemdohányzók védelme Közegészségügyi szempontból indokolt súlyos problémának tekinteni a dohányzást, hiszen az elkerülhető és korai halálozás hátterében meghúzódó legjelentősebb kockázati tényező. A dohányzás meghatározó szerepet játszik a szájüregi, nyelőcső-, gége-, tüdő-, hasnyálmirigy- és hólyagrák, a krónikus obstruktív tüdőbetegségek és más légzőszervi-, szív-, érrendszeri betegségek kialakulásában. 2012. január 1-től a korábbi tiltásokat kiterjesztő szabályozás lépett érvénybe a nemdohányzók védelmének érdekében. A módosított szabályozás dohányfüstmentessé nyilvánította a köz- és közösségi tereket: buszmegállókat, a gyalogosok által igénybe vett aluljárókat, gyermekjóléti intézményeket, egészségügyi intézményeket, a játszótereket, vendéglőket, bárokat és a munkahelyeket. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (továbbiakban: Nvt.) előírásai alapján 2016. év során 1210 egységben 1233 hatósági ellenőrzést végeztünk. Az ellenőrzések egészségügyi szolgáltatóknál, közforgalmú intézményekben, közösségi közlekedési eszközökön, közoktatási, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekben, közterületeken, munkahelyeken, szállodákban, szórakoztató- és vendéglátóipari egységekben történtek, melynek megoszlását a 10. táblázat és a 48. ábra mutatja be. 10. táblázat Nemdohányzók védelmében végzett ellenőrzések száma az ellenőrzött egységtípusok szerinti megoszlásban 2016. évben 176 107 103 82 391 269 26 79 Adatforrás: JNSZMKH 49

48. ábra Nemdohányzók védelmében végzett ellenőrzések megoszlása az ellenőrzött egységtípusok szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2015. és 2016. évben (N=1233) egészségügyi szolgáltató közforgalmú intézmény közösségi közlekedési eszköz közoktatási, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény közterület munkahely szálloda 38,8% 40% szórakoztató, vendéglátóipari egység 35% 32% 30% 25% 22% 22,6% 20% 14% 15% 10% 5% 0% Adatforrás: JNSZMKH 14,7% 9% 7% 7,6% 8% 7,8% 1,7% 3,7% 2% 6% 2,9% 0% 0,1% 2016 2015 Az ellenőrzések során tapasztaltak minden esetben egy erre a célra létrehozott országos Jegyzőkönyv kitöltő a Nemdohányzók védelméről szóló törvény betartásának ellenőrzéséről megnevezésű nyilvántartó programban kerültek rögzítésre, melyben folyamatosan nyomon követhetőek az Nvt. előírásainak teljesülése érdekében végzett ellenőrzések és intézkedések. 2016. évben az Nvt.-ben foglalt előírások megsértése miatt természetes személyekkel szemben 74 alkalommal, összesen 1 480 000,-Ft összegben került sor egészségvédelmi bírság kiszabására. (2015. évben 21 alkalommal, összesen 420 000,-Ft összegben.) 8.2. Élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi szakterület A magyar lakosság táplálkozási szokásai alapján jellemző a túlzott energia-, zsír-, koleszterin-, hozzáadott cukor- és só-, valamint az elégtelen zöldség-, főzelék-és gyümölcs-, élelmi rostbevitel, továbbá a kívánatosnál kevesebb teljes kiőrlésű gabonafogyasztás. A nem megfelelő táplálkozásnak döntő szerepe van a lakosság kedvezőtlen egészségi állapotának alakulásában. Az egészséges táplálkozásra való áttérés révén a szív-és érrendszeri halálozás és a daganatos betegségek nagy része megelőzhető lenne. A lakosság egészséges táplálkozásra ösztönzése a közétkeztetés reformjával indult el. A 2014-ben megjelent és 2015. év szeptemberétől hatályos 37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szól, melynek hatálya valamennyi közétkeztetési szolgáltatást nyújtó szervezetre kiterjed. A rendelet célja, hogy minél egészségesebb felnőttek legyenek a mai gyermekekből, hiszen az egészséges táplálkozás kihat a gyermekek egészségére, másrészt minta adható a családoknak is az ízletes és egészséges főzéshez. A rendelet előírásainak való megfelelést a népegészségügyi feladatkörében eljáró kormányhivatal szakemberei a közétkeztetést végző szervezeteknél folyamatos hatósági ellenőrzés kapcsán vizsgálja, szabálytalanság esetén gondoskodik a szükséges intézkedések megtételéről. 50

8.2.1. Táplálkozás-egészségügyi vizsgálatok Nevelési-oktatási, szociális intézményekben végzett élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi ellenőrzések, vizsgálatok tapasztalatai Tárgyévben 59 közétkeztetési egység (5 bölcsőde, 26 óvoda, 11 általános és középiskola, 17 szociális otthon) táplálkozás-egészségügyi helyzetének vizsgálatára került sor, mely összesen 8216 fő közétkeztetésben étkező gyermeket és felnőttet érintett (49. ábra). A vizsgált egységekben a közétkeztetés keretében biztosított napi háromszori étkezés 10 élelmezési napjának vizsgálata (zsírenergia, cukorenergia, Na-tartalom, valamint nettó tömeg meghatározás) kapcsán, valamint a megyei sajátosságok figyelembevételével szúrópróbaszerűen lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatai alapján elmondható, hogy a vizsgálat alá vont főző- és tálalókonyhák több mint felénél hatósági intézkedések megtétele vált szükségessé. Az egységekben feltárt leggyakoribb szabálytalanságok: adagolási útmutató kihelyezésének hiánya, nyersanyag-kiszabat, receptúrák formai, tartalmi hiányosságai, teljes kiőrlésű gabona, tej vagy tejtermékek, zöldség-gyümölcs mennyisége nem érte el a rendeletben előírt értéket, zsír-, ill. cukorenergia, sótartalom meghaladta a rendeletben előírt mennyiséget, diétás étkeztetés személyi és tárgyi feltételeinek hiánya stb. Az ételminták laboratóriumi vizsgálatainak (zsírenergia, cukorenergia, Na-tartalom, tápanyagszámítás) eredményei alapján az élelmiszerminták cukorenergia kivételével valamennyi vizsgált paraméter tekintetében kifogásolt minősítést kaptak. 49. ábra A vizsgálat alá vont intézményekben az étkezésben résztvevők száma 6000 5000 4000 3000 5055 2000 1000 283 1477 1401 0 bölcsőde óvoda ált.-és középiskola szociális otthon Adatforrás: JNSZMKH A szabálytalanságok megszüntetésére a szükséges hatósági intézkedések az illetékes járási népegészségügyi osztály részéről megtörténtek. Pozitívumként megemlítendő, hogy a kifogásolt egységek utóellenőrzései során már jelentős javulás volt tapasztalható, vagyis az üzemeltetők együttműködve az érintett hatóságokkal igyekeznek a jogszabályi előírásoknak megfelelni. A nevelési-oktatási intézményekben történő diétás étkeztetés biztosításának vizsgálata kapcsán megállapítást nyert, hogy egy egység kivételével valamennyi hatósági ellenőrzés alá vont főzőkonyhán ill. tálalókonyhán a diétás ételek előállításához szükséges személyi, tárgyi, műszaki feltételek biztosítottak voltak. A helyszíni tapasztalat alapján elmondható, hogy a diétás étrend összeállításánál és elkészítésénél a konyhai dolgozók munkájukat kellő körültekintéssel, szakmai odafigyeléssel végzik. A megmintázott ételminták laboratóriumi vizsgálatai (szénhidrát, cukor) megfelelő minősítést kaptak. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben továbbra is problémát jelent - mely nem hagyható figyelmen kívül - az idősek étkezési szokásai. Ezen korosztály csak igen nehezen, vagy sok esetben el sem fogadja az új alapanyagok bevezetését, illetve az eddigiektől eltérő konyhatechnológiai 51

eljárással készült ételeket, ragaszkodik a megszokott, hagyományos ételekhez, ízekhez. A kívánalmak ez irányú teljesítése, illetve a jogszabályban előírtak teljes körű betartása továbbra is problémát jelent a bentlakásos intézményekben, ahol a gondozottak életvitelszerűen élnek. 8.2.2. Étrend-kiegészítők, különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszerek Az étrend-kiegészítő készítményeken belül a halolaj tartalmú étrend-kiegészítő, az interneten forgalmazott fogyás elősegítése céljából értékesített, valamint a jogerős határozattal kitiltott termékek célzott vizsgálatára került sor. Az Országos Gyógyszerészeti- és Élelmezés-egészségügyi Intézet nyilvántartásában szereplő, tiltott étrend-kiegészítők forgalmazását a vizsgálat alá vont kiskereskedelmi egységben munkatársaink nem tapasztalták, egyéb kirívó közegészségügyi szabálytalanság feltárására nem került sor. Az étrend-kiegészítő készítmény minták laboratóriumi vizsgálat (gyógyszer hatóanyag tartalom, omega 3 zsírsavtartalom) eredményei alapján a termékminták megfelelő minősítésű lett. A különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek hatósági ellenőrzése kapcsán a speciális célra szánt tápszerek jelölésének, tápanyag-összetételének, valamint az egészségre vonatkozó állításainak vizsgálatára terjedtek ki. Az ellenőrzések során intézkedést igénylő közegészségügyi hiányosságok nem merültek fel. A tápszerminta laboratóriumi vizsgálat (omega 3 zsírsavtartalom) megfelelő minősítést kapott. 8.2.3. Kozmetikumok A forgalmazott kozmetikumok hatósági ellenőrzése a bőrön maradó kozmetikai termékek, az isopropilisobutil paraben tartalmú termékek, babapopsikrémek, illetve popsitörlőkendők, körömerősítő készítmények, valamint a gyermeksmink készletek jogszabályi előírásoknak való megfelelőségére irányult, laboratóriumi vizsgálatokkal kiegészítve. A célzott ellenőrzések alkalmával a kifogásolt készítmények tekintetében a szükséges hatósági intézkedések megtörténtek. A laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján a termékminták megfelelő minősítésűek lettek. Hajfestékek célellenőrzése során közegészségügyi hiányosságot, szabálytalanságot nem tapasztaltak munkatársaink, így hatósági intézkedések megtétele sem vált szükségessé. Két RAPEX riasztás keretében vizsgáltuk a kifogásolt kozmetikai termékek kereskedelmi forgalmazását. Az egyik esetben a Pearlsmile fogfehérítő gél", a másik esetben az isobutylparaben tartalmú kézkrém kereskedelmi értékesítésének ellenőrzésére került sor. A célzott ellenőrzések alkalmával a kifogásolt kozmetikai készítmények forgalmazását a népegészségügyi feladatkörében eljáró hatóság nem tapasztalta, így intézkedésre sem került sor. Illetékességi területünkön nyilvántartott valamennyi kozmetikai gyártóhely hatósági mintavételezéssel egybekötött teljes körű komplex vizsgálatát elvégeztük, az ellenőrzött egységekben intézkedésre okot adó közegészségügyi hiányosságok nem merültek fel. 8.2.4. Élelmiszer eredetű megbetegedések Megyénkben az élelmezés-egészségügyi helyzet az előző évekhez hasonlóan stabilnak mondható. Az élelmiszer eredetű megbetegedések száma évről-évre fokozatosan csökkenő tendenciát mutat. 2016. évben egy csoportos, 13 főt érintő ételfertőzés bejelentésére került sor, mely egy vendéglátóhelyen megtartott családi rendezvény keretében fordult elő. Az élelmiszer eredetű megbetegedés kialakulása a tünetmentes kórokozó-hordozó konyhai dolgozók valószínűleg nem megfelelő személyi higiéniája következtében, a készételek utószennyeződésére volt visszavezethető. 8.3. Kémiai biztonság A kémiai biztonság a veszélyes anyagok és veszélyes keverékek káros hatásainak megfelelő módon történő azonosítása, megelőzése, csökkentése, elhárítása, valamint ismertetése. A kémiai anyagok körülvesznek minket a mindennapokban, az ipar újabb és újabb vegyületeket fejleszt ki, melyek helytelen használata mérgezéses esetekhez, sérülésekhez vezethet, hosszútávú egészségromlást okozhat. Célunk a kockázat elkerülése, csökkentése. 52

2016. évben illetékességi területünk kémiai biztonsági helyzete stabil volt, rendkívüli esemény nem fordult elő. Az év során a szakterület hatósági feladatellátásának számszerű mutatóit az 50. ábra mutatja be. 50. ábra Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal kémiai biztonsági hatósági feladatellátásának számszerű mutatói 2016. évben 600 500 Szakmai ellenőrzések Intézkedések Megelőző hatósági tevékenység Tevékenység bejelentése 400 300 200 515 402 100 0 18 26 Adatforrás: JNSZMKH A kémiai biztonsági ellenőrzések a veszélyes anyaggal, keverékkel tevékenységet végzők (a vegyi anyag/keverék gyártók, forgalmazók, importálók és a veszélyes anyag/keverék felhasználók) széles körére kiterjedtek. Munkánk során továbbra is nagy hangsúlyt kapott a tájékoztató tevékenység az ellenőrzések és piacfelügyeleti tevékenység kapcsán, mely során megfigyelhető volt, hogy az egyes piaci szereplők is igyekeznek hangsúlyt fektetni a kémiai biztonsági előírások betartására, azonban a folyamatosan gyarapodó, változó előírások egyre nagyobb terhet rónak rájuk. A hatósági vizsgálatok 90%-ában nemcsak célzott kémiai biztonsági, hanem átfogó közegészségügyi ellenőrzés valósult meg. Az ellenőrzések a veszélyes keverékek biztonsági adatlapjaival, címkézésével, csomagolásával, tevékenység bejelentésével, illetve adatmegőrzéssel kapcsolatban tártak fel több esetben hiányosságot, melyek megszüntetése érdekében intézkedés 18 esetben vált szükségessé. Bírság kiszabására 2 esetben (150 000,-Ft) került sor. Az elrendelt kötelezettségek teljesítésének utóellenőrzése minden esetben megtörtént. Megelőző hatósági tevékenység keretében szakhatósági eljárásban 26 esetben vettünk részt, továbbá a veszélyes anyaggal, keverékkel folytatott tevékenység bejelentése 402 esetben történt. 8.4. Gyermek- és ifjúság-egészségügyi szakterület Gyermek- és ifjúsághigiénés szakterület feladata a 0-24 éves korosztály harmonikus testi, lelki és mentális fejlődését befolyásoló környezeti tényezők közegészségügyi felügyelete, ill. a gyermekeket érő környezeti tényezők olyan mértékű és irányú befolyásolása, hogy azok egészséget támogató formában fejtsék ki hatásukat. Ennek megfelelően, rutin tevékenysége keretében folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermek és ifjúsági intézmények tárgyi feltételeinek és működési körülményeinek közegészségügyi vonatkozásait. Bölcsőde: Az illetékességi területünkön működő gyermekvédelmi intézményekben végzett hatósági ellenőrzések alkalmával a járási népegészségügyi osztályok munkatársai az engedélyező hatósággal együttműködve vizsgálták a közegészségügyi, a kémiai biztonsági, a dietetikai és a táplálkozás-egészségügyi feltételek meglétét, valamint a nemdohányzók védelméről szóló törvény betartását. A vizsgálat alá vont egységekben munkatársaink közegészségügyi szabálytalanságot nem tártak fel, így hatósági intézkedésre sem került sor. 53

Családi napközi: 2016. évben kiemelt munkatervi feladatként vizsgáltuk a családi napközik közegészségügyi körülményeit az OTH által megadott egységes szempontrendszer szerint. Az intézmények jelentős része egyházi fenntartású, melyek az életkori sajátosság figyelembevételével, jó felszereltséggel kerültek kialakításra. A vizsgálatok lefolytatásának eredményeként megállapítást nyert, hogy a családi napközik esetében intézkedést igénylő közegészségügyi hiányosságok nem merültek fel. Óvodák: A közegészségügyi ellenőrzések tapasztalatai alapján elmondható, hogy az óvodák higiénés állapota megfelelő, jellemzően gyakori a felújítási, korszerűsítési munkálatok végzése. Több intézmény esetében pályázati forrásokból nyílászárók cseréjére, mosdók korszerűsítésére, ill. az épületek akadálymentesítésére is sor kerülhetett. 2016. évben egyre több óvoda bővítésére ill., új egységek létesítésére is volt lehetőség, melynek engedélyezési eljárásában vettünk részt. Kiemelt munkatervi feladatként az alkalmazott sóterápiás módszerek felmérését végeztük el. Az intézmények vezetői csak pozitív tapasztalatról tudtak beszámolni a sóterápia jótékony hatására vonatkozóan. Elmondásuk szerint, észrevehetően csökkent a légúti megbetegedések száma, ill. a megbetegedések lefolyása is rövidebb időtartamú, mind e mellett a gyermekek körében is nagy népszerűségnek örvend. Egy gyermekintézmény működésével kapcsolatosan két esetben lakossági bejelentés érkezett a népegészségügyi feladatkörében eljáró illetékes hatósághoz. Egyik esetben a szolgáltatott ivóvíz minőségét kifogásolták, a másik esetben rágcsálók elszaporodását jelezték. Mindkét bejelentést követően munkatársaink helyszíni szemlével egybekötött hatósági vizsgálatot folytattak le, mely kivizsgálás eredményeként megállapítást nyert, hogy a bejelentések alaptalanok voltak. Általános iskolák: Az általános iskolák higiénés helyzetében lényeges változás továbbra sem történt. Az intézményekben végrehajtott közegészségügyi ellenőrzés kapcsán feltárt leggyakoribb hiányosságok: kézmosóknál hidegmeleg folyóvíz nem biztosított, nyílászárók felülvizsgálata, javítása nem történt meg, tantermek padozatának javítása, vizes szerelvények felújításának hiánya. A járási népegészségügyi osztályok munkatársai határozatban kötelezték a fenntartókat a szabálytalanságok megszüntetésére. Középiskolák, kollégiumok: Középiskolák higiénés helyzete az általános iskolákkal szinte megegyező képet mutat. A középiskolai oktatási intézmények, kollégiumok higiénés helyzete a pályázati lehetőségeknek köszönhetően javult, de vannak olyan intézmények, amelyek felújítása évtizedek óta húzódik, miközben az állapotuk egyre romlik, mert a fenntartók a kedvezőtlen pénzügyi lehetőségeik miatt nem tudnak érdemi változásokat végrehajtani, ezért több egység tekintetében elmondható, hogy a már korábban kiadott rendelkező határozat teljesítési határidejének meghosszabbítását kérték. Táborok: Kiemelt munkatervi feladatként a szálláshellyel nem rendelkező, napközbeni ellátást biztosító táborok közegészségügyi körülményeinek felmérésére az OTH által meghatározott szempontok szerint került sor. Összességében elmondható, hogy a táborszervezők nagy része már gyakorlott táboroztató, rendelkezik a megfelelő jogszabályok ismeretével és az előírásokat betartva, felkészülten táboroztatnak. Ezek tükrében a helyszíni ellenőrzések során intézkedést igénylő közegészségügyi szabálytalanságok nem merültek fel. Közérdekű problémaként elmondható, hogy egyes általános iskolákban, az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is gyakori és visszatérő probléma a fejtetvesség. A járványügyi szakterület munkatársaival, és az iskolai védőnőkkel közösen csak jelentős erőfeszítések árán lehet eljárni a fertőzés visszaszorítása érdekében. A lehetőségekhez képest a kollégák igyekeztek az iskola-egészségügyi hálózattal szoros együttműködésben a szükséges intézkedéseket megtenni, a védekezés hatékonyságát biztosítani. 54

8.5. Hatósági aktivitás a szakterületen 2016. évben valamennyi közegészségügyi szakterületet (település- és környezet-egészségügy, kémiai biztonság, élelmezés- és táplálkozás-egészségügy, gyermek- és ifjúság-egészségügy, nemdohányzók védelmével kapcsolatos teendők) tekintve, a nyilvántartott és a nem nyilvántartott egységekre vonatkoztatva a járási és megyei szinten elvégzett hatósági tevékenységek (szakmai ellenőrzések, intézkedések, megelőző hatósági tevékenység, lakossági bejelentések kivizsgálása) együttes száma kiemelkedően magas, melyet az 51.ábra is jól mutat. Ennek is köszönhetően megyénkben az elmúlt évben a közegészségügyi biztonság stabil helyzete nem változott. 51. ábra Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal közegészségügyi hatósági feladatellátásának számszerű mutatói 2016. évben Szakmai ellenőrzések 3000 2500 2000 Intézkedések Megelőző hatósági tevékenység Lakossági bejelentések 1500 2904 1000 500 0 1322 1600 36 Adatforrás: JNSZMKH 9. Egészségügyi ellátás Az egészségügyi ellátás a lakosság egészségi állapotát befolyásoló egyik meghatározó tényező, ezáltal az ország gazdasági fejlődésének is egyik döntő alkotóeleme. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint az egészségügyi ellátások rendszere az eltérő egészségi állapotú egyének differenciált ellátását szolgáló, a munkamegosztás és a fokozatosság elvén alapuló intézményrendszerre épül, melyben az egyén egészségi állapotának összes jellemzője együttesen határozza meg a szükséges ellátási szintet. A progresszív ellátás elve az egészségügyi ellátás valamennyi szintjén érvényesül, mely az egészségügyi ellátás egymásra épülő, feladatmegosztáson alapuló, kötelezően, piramisszerűen hierarchizált kapcsolatrendszerét és ennek szabályrendszerét jelenti, ahol minden betegnek az ellátási igényének megfelelő szinten hozzá kell jutnia a megfelelő ellátáshoz. A progresszív betegellátás célja az ellátórendszer eltérő kompetenciájú hierarchizálása, melyben: Az ellátórendszer szereplői eltérő kompetenciával és eltérő elvárás-rendszerrel (minimumfeltételek) rendelkeznek. A legáltalánosabb (legalacsonyabb kompetenciájú) ellátó helyek találhatók a legnagyobb számban, és elhelyezkedésük lakosság közeli, melyek igénybevétele közvetlen, azaz nem kötött beutalóhoz (alapellátás). Az alacsony kompetenciájú ellátók a kompetenciájukat meghaladó eseteket továbbküldik az ellátórendszer specializált egységeihez, és ezek igénybevétele jellemzően már beutalóhoz kötött (járóbeteg- és fekvőbeteg szakellátás). Az ellátó-szintek specializációja fordítottan arányos a kompetenciával, azaz az egyre speciálisabb ellátásokat, egyre kevesebb szolgáltató nyújtja. 55

Az egészségügyi ellátórendszer az alapellátás, a járóbeteg- és a fekvőbeteg szakellátás különböző progresszivitási szintű szakterületeinek működésével hivatott biztosítani a lakosság gyógyító-megelőző ellátását. 9.1. Alapellátás Az alapellátás általános megfogalmazás szerint az a lakosság-közeli ellátási forma, amely az általánosan igénybe vett alap (és nem szak) ellátásokat biztosítja. Az alapellátás hosszú távú, folyamatos, személyes kapcsolaton alapuló, a lakosság által nemre, korra és a betegség természetére tekintet nélkül, a lakos által közvetlenül, lakóhely-közelben (lehetőleg lakóhelyén), egyenlő eséllyel igénybe vehető, behatárolt szakmai kompetenciájú gyógyító ellátások, és egészségügyi szakszemélyzet által nyújtott prevenciós, rehabilitációs és gondozó jellegű ellátások összessége. Az egészségügyről szóló törvény szerint az alapellátást a helyi önkormányzatoknak kötelező feladatként az alábbi területeken kell biztosítani: háziorvosi-, házi gyermekorvosi-, fogorvosi-, alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti-, védőnői- és iskola-egészségügyi ellátás. Jász-Nagykun-Szolnok megye 78 településén 376 334 személy alapellátásáról kell gondoskodni. 2016. évben az alapellátást megyénkben 872 szolgálat biztosította, melyből 74,7% az egészségbiztosítási pénztár által finanszírozott szolgáltatást nyújtott. E szolgáltatók számának az ellátandó feladat szerinti megoszlását az 52. ábra mutatja be: 52. ábra Jász-Nagykun-Szolnok megye alapellátásának szerkezete az ellátandó feladat és az ellátást nyújtó szolgáltatók száma szerint 2016. évben (N=872) Felnőtt háziorvosi szolgálat Házi gyermekorvosi szolgálat Vegyes háziorvosi szolgálat Háziorvosi ügyeleti ellátás Központi ügyeleti ellátás Iskola-és ifjúságegészségügyi szolgálat Foglalkozás-egészségügyi alapellátás Körzeti közösségi szakápolás Otthoni szakápolás Hospice ellátás Körzeti védőnői ellátás 2 2 3 13 11 55 66 120 137 139 171 Iskolai védőnői ellátás Fogorvosi alapellátás Egyéb alapellátás 11 38 104 Adatforrás: JNSZMKH 56

Megoldásra váró problémák 2016. évben a megyében működő közfinanszírozott alapellátási feladatot ellátó szolgálatok közül kiemelve: a 258 háziorvosi (felnőtt, gyermek és vegyes) praxisból 26 (10,1 %) (2015. évben: 9,7 %, 2014. évben: 6,7 %), a 104 fogorvosi praxisból 19 (18,3 %), (2015. évben: 17,9 %, 2014. évben: 12,6 %), illetve a 209 védőnői státuszból 38 (18,2 %), (2015. évben: 15,9 %, 2014. évben: 17,1 %) betöltetlen, melyekben az ellátás minden esetben helyettesítéssel megoldott. A közfinanszírozott alapellátás személyi feltételeinek 2016. évi alakulását az 53. ábra, a betöltetlen körzetek településenkénti megoszlását az 11. táblázat szemlélteti: 53. ábra Jász-Nagykun-Szolnok megye közfinanszírozott alapellátásának személyi feltételei 2016. évben Vegyes háziorvosi praxis Felnőtt háziorvosi praxis Házi gyermekorvosi praxis Fogorvosi alapellátás 54 47 85 8 12 131 19 6 Területi védőnői körzet 133 38 Iskola védőnői körzet 38 0 Betöltött Betöltetlen Adatforrás: JNSZMKH 11. táblázat Betöltetlen körzetek településenkénti megoszlása 2016. évben Alapellátás típusa Vegyes háziorvosi praxis (12) Felnőtt háziorvosi praxis (6) Házi gyermekorvosi praxis (8) Fogorvosi alapellátás (19) Helyettesítéssel ellátott települések megnevezése Szászberek, Tiszasüly, Rákóczifalva, Tiszatenyő, Jászkisér, Alattyán, Kenderes, Tiszabő, Mezőhék, Csépa, Szelevény, Tiszasas Kengyel, Jászladány, Kunmadaras, Tiszafüred, Abádszalók, Tiszaföldvár Törökszentmiklós, Fegyvernek, Jászberény (2), Karcag, Kunmadaras, Tiszafüred, Mezőtúr Szászberek, Újszász (2), Tiszajenő- Vezseny, Tiszavárkony, Rákócziújfalu, Fegyvernek, Jásztelek, Jászdózsa, Jánoshida, Kunmadaras, Tiszaderzs, Tiszaszőlős, Kunhegyes, Tiszabő, Túrkeve, Kunszentmárton, Öcsöd, Tiszakürt Ellátatlan települések megnevezése nincs nincs nincs nincs 57

Területi védőnői körzet (38) Adatforrás: JNSZMKH Szászberek, Szolnok, Rákóczifalva, Törökszentmiklós, Kengyel, Örményes, Kuncsorba, Jászberény (2), Jászapáti (3), Jászladány, Karcag (3), Kisújszállás, Kunmadaras, Kenderes, Tiszafüred (2), Tiszaszőlős, Tiszaörs, Tiszabő, Tiszabura, Kunhegyes (2), Tomajmonostora, Túrkeve, Mezőtúr (4), Mezőhék, Mesterszállás, Öcsöd, Szelevény, Tiszaföldvár nincs Jász-Nagykun-Szolnok megye alapellátási helyzetének javítása érdekében megoldásra váró legfőbb probléma az ellátás személyi feltételrendszerének biztosítása, mely nemcsak megyénkben, hanem az ország egész területén évről-évre egyre fokozódó ellátási gondokat okoz. A már évek óta betöltetlen háziorvosi körzetekben a lakosság biztonságos és folyamatos ellátásának biztosítása állandó helyettesítéssel történik. A háziorvosi rendszer fenntarthatóságának kockázatát vetítik előre: az elöregedő humán kapacitás és az emelkedő betöltetlen praxisszám. Az elkövetkezendő években a körülmények változatlansága mellett e probléma halmozott jelentkezésével kell számolni, mely már nem csak helyi szintű, hanem országos intervenciót fog igényelni. A háziorvosi praxisfinanszírozás emelése, a praxisvásárlási és letelepedési pályázatok egyelőre nem hozták meg a várt áttörést. A megyei háziorvosi korfát az 55. ábra, míg a háziorvosok életkor szerinti megoszlását az egyes járásokban az 54. ábra szemlélteti: 54. ábra Háziorvosok életkor szerinti megoszlása Jász-Nagykun-Szolnok megye járásaiban 2016. évben 80 70 60 50 40 30 20 10 0 11 3 6 9 5 2 4 3 4 8 5 4 2 1 6 7 10 10 2 3 1 2 6 9 4 4 3 2 4 1 6 2 1 2 3 3 18 19 6 4 13 2 1 5 4 25-30 év 31-40 év 41-50 év 51-60 év 61-70 év 71- év Szolnoki Járás Törökszentmiklósi Járás Jászberényi Járás Jászapáti Járás Karcagi Járás Tiszafüredi Járás Kunhegyesi Járás Mezőtúri Járás Kunszentmártoni Járás Adatforrás: JNSZMKH 58

55. ábra Háziorvosok életkor szerinti aránya Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2016. évben (N=230) 29,6% 29,1% 18,7% 10,4% 10,9% 0,4% Adatforrás: JNSZMKH 25-30 év 31-40 év 41-50 év 51-60 év 61-70 év 71- év A háziorvosi ellátás személyi feltételének biztosításában fő probléma, hogy az ellátást nyújtó háziorvosok 40%-a 61 év feletti (56. ábra), illetve kevés az új belépő a rendszerbe. 56. ábra 61 éven felüli háziorvosok megoszlása Jász-Nagykun-Szolnok megye járásaiban (N=97) 23,7% 6,2% 14,4% 9,3% 10,3% 6,2% 3,1% 11,3% 15,5% Adatforrás: JNSZMKH Szolnoki Járás Törökszentmiklósi Járás Jászberényi Járás Jászapáti Járás Karcagi Járás Tiszafüredi Járás Kunhegyesi Járás Mezőtúri Járás Kunszentmártoni Járás A háziorvosi ellátásban közreműködő orvosok korösszetétele alapján elsősorban a Szolnoki (23,7%), a Kunszentmártoni (15,5%), a Jászberényi (14,4%), a Mezőtúri (11,3%) és a Karcagi (10,3%) járások területén szükséges a proaktív egészségpolitikai beavatkozások foganatosítása az ellátási problémák megelőzése érdekében. Az alapellátás szerepe a jövőben felértékelődik. Az alapellátás megújításának egyik útja lehet a praxisközösségek kialakítása, mely többletszolgáltatásokra is képes a lakosság érdekében (szisztematikus egészségi állapot felmérés, életmód tanácsadás, gyógytorna, dietetikai, egészségpszichológiai tanácsadás, prevenciós rendelés, közösségi egészségfejlesztő programok). Ilyen kísérlet zajlott a Svájci Alapellátás- Fejlesztési Modell Program keretében Jászapátiban nagy sikerrel. A program célja a praxisteamek kialakítása, a háziorvoslás megelőző szerepének erősítése. A védőnői ellátásban legáltalánosabb probléma a személyi feltétel hiánya. A tartósan betöltetlen területi védőnői státuszok évek évtizedek óta állandó helyettesítéssel vannak ellátva. A területen a helyettesítések megszervezésénél közlekedési gondok jelentenek elsődleges problémát. A tartósan betöltetlen védőnői 59

státuszok helyettesítéssel történő biztosítása az ellátandók körét igen hátrányosan érinti. A többlet terhek csökkentése mellett az üres státuszok betöltésének legfőbb szakmai indoka az ellátandó lakosság hozzáférési esélyegyenlőségének biztosítása a védőnői ellátás területén is. A finanszírozás emelése és a védőnői bérezés rendezése egyelőre nem tudott jelentős változást hozni. Megyénkben 2016. évben a folyamatos háziorvosi ellátás 2 összevont háziorvosi- és 13 központi ügyeleti szolgálat működése útján volt biztosított. Az ügyeleti ellátásban, hasonlóan a háziorvosi ellátáshoz, egyre nagyobb problémát jelent a fokozódó orvoshiány. Egyre kevesebb az ügyeletet vállaló orvos, ami az állandó helyettesítések és az igen magas napi betegforgalom által túlterhelt háziorvosok részéről érthető. Az ügyeleti szolgáltatók legtöbbször csak területen kívüli orvosok bevonásával tudják biztosítani e feladat ellátását. Évek óta gondot jelent a megye lakossága részére legalább heti pihenőnapokon, munkaszüneti- és ünnepnapokon a fogorvosi ügyeleti ellátás biztosítása. A Törökszentmiklósi- (kivéve Törökszentmiklós), Karcagi-, Tiszafüredi-, Kunhegyesi-, Mezőtúri-, Kunszentmártoni- (kivéve: Cibakháza), Jászberényi- (kivéve: Jászberény) Jászapáti (kivéve: Jánoshida, Alattyán) járás településein, valamint Martfűn élő személyek részére nem biztosított fogorvosi ügyeleti ellátás. Megyénk számos településén nincs házi gyermekorvosi praxis, sőt egyes településeken az orvoshiány megoldásaként a már meglévő gyermekkörzeteket is összevonták a felnőtt ellátással, így az itt élő gyermekek mindennapi ellátását a felnőtt lakosságot is ellátó háziorvos biztosítja. E vegyes (felnőtt+gyermek) ellátást nyújtó háziorvosok szakmai munkáját hívatott segíteni a Mozgó Szakorvosi Szolgálatok működése. Ez egy olyan speciális szakorvosi ellátást jelent, mely nem fix telephelyen működik, hanem egy-egy terület lakosságát úgy látja el, hogy a hozzá tartozó kistelepüléseken felváltva ("körforgásos" jelleggel) tart szakrendelést. Ez a magyar sajátosságként is említhető ellátási forma elsősorban az anya- és csecsemővédelem területén terjedt el. A Mozgó Szakorvosi Szolgálatok (gyermekgyógyászati és szülésznőgyógyászati MSZSZ) működését évek óta a stagnálás jellemzi, a legtöbb érintett településen nem biztosított ez az ellátási forma. 9.2. Otthoni szakápolás, hospice ellátás Az alapellátás köréből kiemelendő a szakápolási szolgáltatók által nyújtott otthoni szakápolási és hospice ellátás. Az otthoni szakápolás a beteg otthonában vagy tartózkodási helyén, kezelőorvosa rendelésére, szakképzett ápoló által végzett tevékenység. Cél, hogy a beteg otthoni környezetben, személyre szabottan, humánus és szakszerű ápolásban részesüljön. Az otthoni szakápolás abban az esetben vehető igénybe, ha a beteg egészségi állapota orvosi végzettséghez nem kötött komplex kórházi ápolást igényelne, de azt helyettesíteni lehet az otthoni szakápolás körében nyújtható ellátásokból összeállított kezeléssel. Az otthoni hospice ellátás olyan ellátási forma, melynek célja a gyógyíthatatlan elsősorban végső stádiumba került daganatos megbetegedésben szenvedő betegek fájdalmainak és egyéb kínzó tüneteinek megszüntetése vagy csökkentése, a betegek életminőségének javítása, a családtagok, gyászolók támogatása. Megyénk területén ez egy kevésbé elterjedt ellátási forma, bár a lakosság részéről természetes szükségletként jelentkezik ennek igénybevétele is. 2016. évben Jász-Nagykun-Szolnok megyében az otthoni szakápolási feladatot és a hospice ellátást végző szolgálatok száma, illetve ellátási területe az előző évekhez képest nem változott. Az otthonápolási szolgálatok területi lefedettsége teljes körű, működésük folyamatos, melynek keretén belül tevékenykedő szakdolgozók gyógytorna és fizikoterápia szolgáltatást is nyújtanak a lakosság számára. Gyógytorna vonatkozásában nagyobb a kereslet, mint amelyet a szolgáltatók személyi kapacitása ki tudna elégíteni. A szolgáltatók által közfinanszírozás keretében nyújtható vizitek számát kormányrendelet határozza meg. 9.3. Járóbeteg szakellátás Az általános járóbeteg szakellátás a beteg folyamatos ellátását, gondozását végző orvos beutalása, vagy a beteg jelentkezése alapján, szakorvos által végzett egyszeri, illetve alkalomszerű egészségügyi ellátást, valamint a fekvőbeteg-ellátást nem igénylő krónikus betegség esetén a folyamatos szakorvosi gondozást jelenti. Az általános járóbeteg-szakellátás mellett a betegségek gyakorisága alapján biztosítani kell speciális diagnosztikai és terápiás háttérrel működő speciális járóbeteg-szakellátást. Ez olyan betegségek ellátására szervezett egészségügyi ellátás, amely különleges szaktudást, illetve speciális anyagi, tárgyi és szakmai felkészültséget igényel. 60

2016. évben Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának járóbeteg szakellátását 882 szolgálat biztosította, mely szolgáltatók finanszírozás szerinti megoszlását az 57. ábra szemlélteti: 57. ábra Jász-Nagykun-Szolnok megye járóbeteg szakellátóinak finanszírozás szerinti megoszlása 2016. évben (N= 882) 81,2% 18,8% Közfinanszírozott Nem közfinanszírozott Adatforrás: JNSZMKH és OTFHÁT A járóbeteg szakellátás körében az egészségbiztosítás által lekötött 10871 óra/hó kapacitás 2016. évi megoszlását az 58. ábra mutatja be: 58. ábra Jász-Nagykun-Szolnok megyében a járóbeteg szakellátás körében lekötött kapacitás megoszlása 2016. évben szakorvosi: 8909 óra/hó 81,3% nem szakorvosi: 1962 óra/hó 18,7% Adatforrás: OTFHÁT A nem közfinanszírozott (magán) járóbeteg szakellátók évről-évre egyre növekvő számban jelennek meg az egészségügyi szolgáltatások színterén, melyek döntő többségének hatósági felügyelete a népegészségügyi feladatkörben eljáró járási hivatalok hatáskörébe tartozik. A közszolgáltatók akár több hónapos előjegyzés alapján tudják csak biztosítani a betegek ellátását, minek hatására az egészségügyi szolgáltatások piacán növekszik az igény a szolgáltatások közvetlen vásárlása iránt. A magán szolgáltatók iránti kereslet indukálta 61

kínálatnövekedés egyrészt hiánypótló funkciót tölt be, másrészt azonban az orvosok jövedelem kiegészítését is lehetővé teszi. A közfinanszírozott járóbeteg szakellátó szolgáltatók többségének hatósági felügyeletét és engedélyezési jogkörét, illetve valamennyi közfinanszírozott ellátó tekintetében a kapacitás és az ellátási terület meghatározását a megszűnt OTH jogutódja, az EMMI Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkárság (továbbiakban: OTFHÁT) látja el, így ezen ellátási szintre vonatkozóan kizárólag az OTFHÁT által adott számszerű adatokat mutattuk be. 2016. évben bekövetkezett jelentősebb változások a járóbeteg szakellátás vonatkozásában: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII. 31.) Korm. rendelet alapján az emberi erőforrások minisztere 2016. április 1-jei hatállyal a Kunhegyesi Szakorvosi és Ápolási Intézet, mint megszűnő intézmény, valamint a Kátai Gábor Kórház, mint befogadó intézmény integrációjáról döntött, így 65 szakorvosi órával bővült a kapacitása; Szakorvosi Rendelőintézet Nagykáta, mint megszűnő intézmény, valamint a Jászberényi Szent Erzsébet Kórház, mint befogadó integrációjáról döntött, így a Jászberényi Szent Erzsébet Kórház járóbeteg szakellátási kapacitása 684 szakorvosi és 100 nem szakorvosi óraszámmal bővült, illetve a kapacitásokkal egyidejűleg a megszűnő intézmények ellátási területe is a befogadó intézményekhez került. Ezenkívűl: a Városi Egészségügyi Központ Kunszentmárton csecsemő- és gyermekgyógyászat, bőr- és nemibetegellátás, foglalkozás-egészségügyi szakellátási kapacitásainak kihasználatlansága miatt belső kapacitás átcsoportosítást kezdeményezett teljes körű ultrahang-diagnosztika szakma óraszámának bővítése érdekében, tekintettel arra, hogy a diagnosztikai vizsgálatokra megnövekedett a várakozási idő. Az átcsoportosítással egyidejűleg a megszűnő csecsemő- és gyermekgyógyászat szakmához tartozó települések a Hetényi Géza Kórház területi ellátási kötelezettségébe került; a Jászberényi Szent Erzsébet Kórház szülészet-nőgyógyászat, csecsemő- és gyermekkardiológia, orvosi laboratóriumi diagnosztika, valamint CT diagnosztika szakmákat érintően kezdeményezett belső kapacitás-átcsoportosítást. A Szakorvosi Rendelőintézet (Nagykáta) integrációja a Kórház számára kapacitásnövekedést eredményezett, ezért az átcsoportosítás fő tendenciája a ki nem használt szakorvosi órák (szülészet-nőgyógyászat, neurológia, orvosi laboratóriumi diagnosztika) átcsoportosítása az alultervezett (csecsemő- gyermekkardiológia, gyermekneurológia, CT diagnosztika) ugyancsak szakorvosi órák irányába; a többletkapacitás-befogadási bizottság (TBB) javaslata alapján ortopédia, rehabilitációs medicina alaptevékenység, fizikoterápia/fizioterápia (asszisztensi tevékenységként), valamint gyógytorna szakmákban a Mezőtúri Kórház és Rendelőintézet részére az egészségügyért felelős miniszter többletkapacitások befogadásáról döntött. Uniós fejlesztési pályázat eredményeként meghatározott járóbeteg-szakellátási kapacitásokhoz tartozó ellátási területek felülvizsgálata az átfedésmentesség követelményeinek érvényesítése érdekében az alábbi intézmények esetében történt meg 2016. ében: o egyrészt az ÉÁOP-4.1.2/C Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztési pályázatával érintett Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet tüdőgyógyászati és légzésrehabilitáció, kardiológiai rehabilitáció és fizikoterápia/fizioterápia (asszisztensi tevékenységként), o másrészt a Jászberényi Szent Erzsébet Kórház Struktúraváltás támogatása a járó- és fekvőbeteg ellátás fejlesztésével című, TIOP 2.2.6/12/1/B pályázaton elnyert CT diagnosztika szakmák vonatkozásában. 9.4. Fekvőbeteg szakellátás A fekvőbeteg szakellátás a betegek fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek között végzett legmagasabb szintű ellátási formája. A finanszírozás módja szerint, illetve ennek megfelelően az ellátás célja és jellege alapján megkülönböztethetünk aktív és krónikus fekvőbeteg szakellátást. A fekvőbeteg ellátó szolgáltatók hatósági felügyelete, működésük engedélyezése, valamint kapacitásuk és ellátási területük meghatározása az OTFHÁT feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenység. 62

A 2016. április 1-jei hatállyal a Kátai Gábor Kórház, mint befogadó és a Kunhegyesi Szakorvosi és Ápolási Intézet, mint megszűnő intézmény integrációját követően a Kátai Gábor Kórház 32 krónikus (szakápolás) ágyszámmal bővült. 2016. évben Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának fekvőbeteg-ellátását 5 állami tulajdonba került egészségügyi intézmény biztosította. (59. ábra). 59. ábra Jász-Nagykun-Szolnok megye fekvőbeteg szakellátó intézményeinek ágyszám megoszlása az ellátás típusa szerint 2016. évben Hetényi Géza Kórház- Jászberényi Szent Erzsébet Kórház 241 160 132 1002 Kátai Gábor Kórház Mezőtúri Kórház és Rendelőintézet 54 88 247 236 Aktív Krónikus MÁV Kórház és Rendelőintézet 88 181 Adatforrás: OTFHÁT 2016. évben Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának aktív és krónikus fekvőbeteg ellátásához 2429 ágy állt rendelkezésre a 60. ábra szerinti megoszlásban: 60. ábra Jász-Nagykun-Szolnok megye fekvőbeteg ellátó intézményeinek összesített ágyszáma (N=2429) és az ágyak aránya az ellátás típusa szerint 2016. évben Krónikus ellátás: 266 ágy (11%) Rehabilitációs ellátás: 422 ágy (17%) Ápolási szakfeladat: 190 ágy (8%) Aktív ellátás: 1551 ágy (64%) Adatforrás: OTFHÁT Az aktív fekvőbeteg ellátást is nyújtó szakellátó intézményekben foglalkoztatott egészségügyi szakemberek számát és képzettség szerinti megoszlását a 61. és 62. ábra mutatja be. 63

2016. 2014. 2016. 2014. 2016. 2014. 2016. 2014. 61. ábra Jász-Nagykun-Szolnok megye fekvőbeteg szakellátó intézményeinek személyi feltétele: az orvosok és ebből a szakorvosok száma 2014. és 2016. évben Orvosok ebből szakorvos 35 51 32 20 22 35 23 11 34 48 29 20 22 32 21 11 148 149 191 Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet 187 Jászberényi Szent Erzsébet Kórház Kátai Gábor Kórház MÁV Kórház és Rendelőintézet Mezőtúri Kórház és Rendelőintézet Adatforrás: OTFHÁT 62. ábra Jász-Nagykun-Szolnok megye fekvőbeteg szakellátó intézményeinek személyi feltétele: a szakdolgozók és ebből az ápolást végző szakdolgozók száma 2014. és 2016. évben Szakdolgozók ebből ápolást végző szakdolgozó 323 403 208 110 201 377 152 89 256 221 105 67 124 242 115 67 504 Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézet 937 798 Jászberényi Szent Erzsébet Kórház Kátai Gábor Kórház MÁV Kórház és Rendelőintézet 730 Mezőtúri Kórház és Rendelőintézet Adatforrás: OTFHÁT Megyénk fekvőbeteg ellátást nyújtó egészségügyi intézményeiben az orvosi (szakorvosi) és szakdolgozói (ápolói) létszám évek óta tartó csökkenése 2016. évben sem állt meg. A vizsgált időszakban az orvosok/szakorvosok számában a Hetényi Géza Kórházban 2,1%-os, míg a Mezőtúri Kórházban 45,0%-os csökkenés mutatható ki, ami feltételezhetően utóbbi fekvőbeteg ellátó intézmény profilváltásával magyarázható; a szakdolgozók/ápolók számában a Kátai Gábor Kórházban 6,5%-os, míg a Jászberényi Szent Erzsébet Kórházban 37,8%-os csökkenés volt, illetve a Hetényi Géza Kórház szakdolgozói összetételében tapasztalható a legszembetűnőbb változás, mivel a csökkenő összlétszám mellett az ápolók aránya 51,8%-ról 91,5%-ra emelkedett, ami azonban egyben az egyéb szakdolgozók (dietetikus, gyógytornász stb.) számának jelentős csökkenését valószínűsíti. A korábbi évekhez hasonlóan a Jászberényi Szent Erzsébet Kórház intenzív ellátás 5 fekvőbeteg szakellátási kapacitása az ellátandó lakosságszámot tekintve nem elegendő, több alkalommal előfordult, hogy az 5 intenzív ágy megtelt, a betegellátást a Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet biztosította a szolgáltatók közötti írásbeli megállapodás alapján. 64

9.5. Mentés, betegszállítás Az egészségügyről szóló törvény szerint a mentés az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre feljogosított szervezet által végzett sürgősségi ellátása, illetve az ehhez szükség szerint kapcsolódó, az egészségi állapotának megfelelő ellátásra alkalmas legközelebbi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítása, valamint a szállítás közben végzett ellátása. Az egészségügyről szóló törvény szerint a betegszállítás célja, hogy az orvos rendelése alapján biztosítsa az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést abban a mentőápolói felügyeletet nem igénylő esetben, ha az egészségügyi ellátás elérhetősége másként nem biztosítható. A mentési és betegszállítási tevékenységek hatósági felügyelete, engedélyezése a járó- és a fekvőbeteg szakellátáshoz hasonlóan szintén az OTFHÁT hatáskörébe tartozó feladat. 2016. évben a mentési tevékenységet 16 településen 38 db mentőgépjárművel és 311 fős szakállománnyal végzik. Megyénkben 2016. évben 5 egészségügyi szolgáltató végzett közfinanszírozott betegszállítást. A betegszállítás minőségének javítása érdekében egy szolgáltató kérelmezte aktív fekvőbeteg szállító járműve cseréjének engedélyezését. 9.6. Gyógyszerellátás 2016. évben Jász-Nagykun-Szolnok megye gyógyszerellátásának helyzete kiegyensúlyozottnak mondható. A gyógyszertárak és a gyógyszerforgalmazó helyek számában annyi változás történt, hogy Mezőhék településen működő kézi gyógyszertár engedélye kérelemre indult eljárásban visszavonásra került. Megyénkben az OGYÉI adatai szerint 2016. évben 128 gyógyszerellátó hely működött, ebből 93 közforgalmú gyógyszertár, 29 fiókgyógyszertár, 1 orvosi kézi gyógyszertár (Nagyrév - Tiszainoka háziorvosi praxisban) és 5 kórházi gyógyszertár, melyek közül 3 lakossági gyógyszerellátást biztosító tevékenységet is végez, továbbá 16 gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazó egység (üzlet, benzinkút) is működött. 2016. évben a lakosság közvetlen gyógyszerellátása az alábbi 7 településen nem volt megoldott: Csataszög (330 fő) Hunyadfalva (190 fő) Jászágó (735 fő) Jászivány (398 fő) Mezőhék (355 fő) Tiszabő (1985 fő) és Tiszaderzs (1165 fő). Fenti településeken az önkormányzatok ugyan kezdeményezhetnék közforgalmú gyógyszertár létesítésére vonatkozó pályázat kiírását, de az alacsony lakosságszám miatt erre nincs valós igény és lehetőség sem. A nyitvatartási idő tekintetében 2016. évben lényeges változás nem történt, a gyógyszertárak általában igyekeznek elsősorban a háziorvosok rendelési idejéhez igazodni. Különösen a kisebb településeken működő gyógyszertárak esetében jellemző, hogy gazdaságossági okok miatt a készletek minimalizálására törekednek. 2016. évben a megyében 3 településen volt teljes, 24 órát lefedő gyógyszertári ügyelet/készenlét (Szolnok, Jászberény, Törökszentmiklós), így a lakosság biztonságos gyógyszerellátása folyamatosan biztosított. 9.7. Hatósági aktivitás 9.7.1. Egészségügyi szolgáltatók hatósági felügyelete és engedélyezési eljárása Az egészségügyi törvény szerint az egészségügyi szolgáltatások minőségét és minőségfejlesztését az egészségügyi szolgáltató belső minőségbiztosítási, minőségfejlesztési és ellenőrzési rendszere biztosítja. Az egészségügyi szolgáltatók minőségbiztosításának célja, hogy az ellátás során érvényesüljenek a jogszabályban foglalt vagy egyéb szakmai szabályok, így különösen a tudomány mindenkori állását tükröző és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek, ezek hiányában a módszertani útmutatókban közzétett 65

szabályok, a szakmai irányelvek vagy módszertani útmutatók hiányában pedig a széles körben elfogadott szakirodalomban közzétett szakmai követelmények. A külső minőségügyi rendszer működése az egészségügyi szolgáltatók működési engedélyezési rendjére épül, és a szolgáltatások biztonságos nyújtáshoz szükséges követelményeknek, az egyes szolgáltatások szakmai tartalmának, a szolgáltatások értékelési szempontjainak vizsgálatára terjed ki. A hatósági szakfelügyelet keretében az egészségügyi államigazgatási szerv feladata az egészségügyi ágazati jogszabályok érvényesülésének ellenőrzése. A szakfelügyelet az állami szerepvállalás kinyilvánítása az egészségügyi szolgáltatások megfelelőségével kapcsolatban, melyet az egészségügyi államigazgatási szerv révén gyakorol. Az egészségügyi tevékenységet végzők és szolgáltatók hatósági felügyeletét (jogszabályi előírásoknak megfelelő működés ellenőrzése) a működési engedélyezésre jogosult hatóság (OTFHÁT, népegészségügyi feladatkörben eljáró járási hivatalok) országos névjegyzékbe vett, esetileg megbízott szakfelügyelők közreműködésével látja el. Szakfelügyelet alatt tehát a szakmai előírások, protokollok érvényesülésének hatósági ellenőrzését értjük, melynek során a szakfelügyelő a megbízása szerinti egészségügyi szolgáltatónál vizsgálja az egészségügyi jogszabályok rendelkezéseinek végrehajtását, a feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét, az egyedi panaszok érdemi kivizsgálásával kapcsolatban: o a megelőzés, a kórismézés, a gyógyítás, az ápolás, a gondozás, a rehabilitáció és az orvosi szakvéleményezés szakszerűségét, eredményességét, o a szakmai irányelvek, protokollok és módszertani levelek előírásainak végrehajtását, teljesülését. Az alapellátó- és nem fekvőbeteg ellátóhoz integrált járóbeteg szakellátó szolgáltatók ellenőrzése és engedélyezése a népegészségügyi feladatkörben eljáró járási hivatalok feladata. A fekvőbeteg-szakellátást, mentést, betegszállítást, vérellátást, haemodialízist és sejt- és szövetbanki, biobanki, valamint intézeten kívüli szülészeti és újszülött-ellátási tevékenységet végző szolgáltatók pedig az OTFHÁT hatáskörébe tartoznak, melyből egyértelműen következik, hogy a népegészségügyi feladatkörben eljáró kormányhivatal jogköre nem terjed ki e szolgáltatók hatósági ellenőrzésére és engedélyezésére. Fentiekre tekintettel a 63. ábra 2016. évi hatósági aktivitásra vonatkozó adatai kizárólag a járási hivatalok által szolgáltatott jelentéseken alapulnak. 63. ábra Egészségügyi igazgatási szakterület hatósági aktivitása 2016. évben 800 Alapellátás 700 600 720 702 Járóbeteg szakellátás 500 Bentlakásos szociális intézmények 400 300 200 100 0 181 365 283 82 4 63 7 23 3 2 Ellenőrzés Intézkedés Megelőző hatósági tevékenység Panasz Adatforrás: JNSZMKH 9.7.2. Kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében végzett szakfelügyeleti tevékenység eredményei Az ápolás szakfelügyeletét és a védőnői szakfelügyeletet a kormányhivatal és a járási hivatalok kormánytisztviselőkkel biztosítják. Ápolási szakfelügyelet 66

A megye minden népegészségügyi feladatkört ellátó járási hivatalának illetékességi területén biztosított az ápolás szakfelügyeleti tevékenység végrehajtása. A szakfelügyelő ápolók leterheltek, mivel osztott munkakörben, egyidejűleg több járásban, több szakterület (egészségügyi igazgatás, egészségfejlesztés, közegészségügy-járványügy) feladatait is ellátják. Jász-Nagykun-Szolnok megyében működő 5 kórházban a megyei szakfelügyelő ápoló 2016. évi munkatervi feladat keretében vizsgálta az oxigén terápiában részesülő és lélegeztetett betegek ellátásának feltételeit és dokumentálását. Az ellenőrzött 2 neurológia, 2 belgyógyászat, 1 tüdőgyógyászati osztályon az oxigén terápia, az inhalációs terápia és az ápolási dokumentáció vezetése szabályozottan történik. Megyénk 3 intenzív osztályán megtörtént a gépi lélegeztetett beteg ápolásának ápolás szakfelügyeleti ellenőrzése. A fekvőbeteg-ellátó intézményeink minőségügyi rendszert működtetnek, az ápolási dokumentáció vezetésére vonatkozó helyi eljárásrenddel, protokollal rendelkeznek. Általánosságban elmondható, hogy a betegellátás során vezetett dokumentációk a szakma szabályainak és a jogszabályi követelményeknek megfelelőek. Az osztályokon az ápolási dokumentáció vezetése jellemzően papíralapú, az informatikai háttér és a technikai feltételek hiánya miatt az elektronikus formában történő dokumentálást az ápolók nem használják. A járási ápolási szakfelügyeleti tevékenység keretében 2016. évi munkatervi feladatként a fogászati ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók ápolásszakmai felügyeleti ellenőrzése valósult meg, kiemelten a dentoalveoláris sebészeti ellátást és az általános anesztéziában végzett fogászati ellátást végző szolgáltatók körét ellenőrizték. A megyénkben működő 5 szolgáltató ellenőrzése megtörtént, közülük csak 4 végez implantológiai ellátást, azt kis számban. A járási vezető ápolók szakfelügyeleti ellenőrzést 98 fogorvosi alapellátásban, 6 fogorvosi szakellátást végző egységben végeztek. Az alapellátás területén az ápolás szakfelügyelet szempontjából az előző évekhez képest jelentős változás nem történt. A legjellemzőbb problémák: a szakdolgozók nyugdíjas életkora, az orvostechnikai eszközök időszakos felülvizsgálatának hiánya, a továbbképzési kötelezettségek teljesítésének hiánya, a regisztrációs kártyák megújításával kapcsolatos eltérések. A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 12. -ában előírt szakképesítések megnevezése nem kompatibilis az oktatási intézményekben jelenleg megszerezhető szakképesítésekkel, ennek harmonizálására nagy szükség lenne. A háziorvosi ellátásban továbbra is rendkívül sok a szakdolgozókat érintő adminisztrációs teher, így tevékenységük is főként ebből áll. A szakdolgozók az ellenőrzések kapcsán folyamatos tájékoztatást kaptak a jogszabályváltozásokról, a kamarai tagság és a működési nyilvántartásba vétel menetéről, valamint a pontszerző továbbképzésekről. A megyénkben működő bentlakásos szociális intézményekben is egyre nagyobb az igény arra, hogy az alapápolás mellett szakápolási tevékenységet is nyújtsanak a gondozottak részére. Az intézményekben nincs megfelelő létszámú, jogszabályban előírt egészségügyi szakképesítéssel rendelkező szakdolgozó, hogy a szakápolási tevékenység engedélyezhető legyen számukra. Sajnálatos módon országosan hasonló a helyzet a szociális-ellátás területén. A növekvő számú, megromlott egészségi állapotú időskorú lakosság részére nem áll rendelkezésre megfelelő számban szakápolást is nyújtó bentlakásos elhelyezést nyújtó szociális ellátás, valamint a kórházi ellátásra is jelentős terhet ró az ápolásuk. A szakmai fejlesztés érdekében a Szolnoki Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály és a Karcagi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály járási szakfelügyelő ápolói szolnoki és karcagi helyszínen nagy érdeklődésre számot tartó továbbképzések megszervezésével segítették a megyebeli szakdolgozók ismereteinek bővítését, valamint magunk is több alkalommal vettünk részt szakmai rendezvényeken, munkaértekezleten. Megyénkben a szakfelügyeleti munka továbbra is országosan egységes szempontrendszer szerint történik. 67

Védőnői szakfelügyelet A védőnői szakfelügyeleti munkát 1 fő megyei és 5 fő járási szakfelügyelő védőnő látja el. Munkájuk során vizsgálják a védőnői feladatellátás helyzetét, továbbá a szakmai szabályok, protokollok betartását. Területi védőnői ellátás A területi védőnői státuszok száma 171, ebből betöltött 133, betöltetlen 38. A betöltetlen körzetekben, valamint a betöltött, de GYED, GYES miatt átmenetileg üres körzetekben helyettesítő védőnők látják el a feladatokat. A megyében 85 tanácsadóban működik területi védőnői ellátás, 5 esetben orvosi rendelővel közös helyiségben. Orvosi rendelőben az önálló védőnői tanácsadást időben elkülönítve az orvosi rendeléstől és az orvosvédőnő tanácsadástól csak korlátozott időintervallumban lehet kialakítani. A tanácsadók működési feltételeinek vizsgálata során tapasztalt hiányosságok pótlása nagy részben megtörtént, azonban az építészeti megoldásokat igénylőkre (pl. akadálymentesítés, babakocsi tároló) a szolgáltatók továbbra is határidő módosítást kértek forráshiányra hivatkozva. Az önálló védőnői tanácsadásokat az előírásoknak megfelelően megtartó védőnői körzetek aránya: 100%. Adatszolgáltatási kötelezettségének minden védőnő maradéktalanul eleget tett. A területi védőnők a védőoltással, illetve a fejtetvesség megelőzése és a fertőzöttség csökkentése érdekében feladatukat az előírásoknak megfelelően végzik. Szakfelügyeleti vizsgálatok alkalmával nem tapasztaltunk olyan hiányosságot, vagy szakmai mulasztást, mely intézkedést igényelt volna. A védőnők a jogszabályoknak és a szakmai előírásoknak (módszertani levelek, iránymutatások, protokollok) megfelelően végzik a tevékenységüket. Rendeletek módosításáról, jogszabályváltozásról, szakmai állásfoglalásokról, új módszertani levelek, Védőnői Szakfelügyeleti Iránymutatások megjelenéséről és egyéb, a védőnői munkát érintő változásokról a védőnőket tájékoztatjuk, valamint azok betartását ellenőrizzük. Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal pályázata révén megyénkben 70 védőnő kapott laptopot, ennek köszönhetően már valamennyi védőnői tanácsadóban megfelelő paraméterekkel rendelkező számítógép vagy laptop áll rendelkezésre. Az internet elérhetőség segíti a gyors információáramlást, a nyomtatási- és postaköltségek csökkenését. Körlevelek, tájékoztatók, információs anyagok és egyebek küldése e-mailen történik, épp ezért szükségessé vált valamennyi védőnőnek a napi szintű számítógép használat. A védőnők a munkáltatók támogatásával, illetve a Magyar Védőnők Egyesülete szervezésének köszönhetően több pontszerző továbbképzésen vettek részt. A védőnői szakfelügyelet és a MAVE Szolnoki Védőnők Egyesülete minden évben megszervezi az egészséges táplálás csecsemőkorban szakmai rendezvényt az "Anyatejes Világnap -hoz csatlakozva, mely 2016. évben országos szinten került megrendezésre Szolnokon. Az ünnepi megemlékezésen védőnők, gyermekorvosok, anyukák, kismamák vettek részt, az egészséges csecsemő táplálása témakörben szakemberek tartottak előadást, személyre szóló tanácsokat adtak. Iskola-védőnői ellátás Megyénkben 36 iskola-védőnői státusz van, valamennyi betöltött (100%). Vidéken főállású iskolavédőnő nincs, az iskolaegészségügyi feladatokat a vegyes körzeteket ellátó területi védőnők végzik. A kampányoltások, a szűrővizsgálatok, a tisztasági szűrések és az egészségnevelési előadások az előírásoknak megfelelően történnek. Az iskolai egyeztetett éves munkatervek a szakmai szempontoknak megfelelőek, az iskolákban (általános és középiskolában egyaránt) ennek segítségével sikerült több egészségnevelési órát kapni a védőnőknek és több egészségnevelési programot megvalósítani. 68

Kiemelendő az egészséges táplálkozás oktatása valamennyi 5. osztályban, a dohányzás megelőzése érdekében ismeretátadó egészségnevelési órák tartása 6. osztályban, a Szolnokon megvalósuló korosztályos egészségnevelési verseny, a középiskolák 11. osztályában évek óta folyamatosan oktatott mell- és a here önvizsgálat. Oktató védőnői feladatok Az elmúlt évben is fogadtunk védőnő hallgatókat. Az oktató védőnői hálózat kiépítése fontos a zavartalan és jól működő védőnői hallgatóképzés támogatása szempontjából. A védőnői munka alapja a megalapozott szakmai tudás mellett annak gyakorlati alkalmazása. A szakmai gyakorlat során van lehetőség az ismeretek elmélyítésére, a módszertani folyamatok átgondolására, az adminisztrációs tevékenység megismerésére. Minden hallgatót szívesen várunk vissza dolgozni, ezáltal csökkenne a betöltetlen státuszok száma. Kórházi védőnői ellátás Megyénk négy szülészete közül főállású védőnő csak egy kórházban van, a többi kórházban területi védőnő és szülésznő látja el a feladatot. 9.8. Családvédelmi Szolgálatok működtetése A járási népegészségügyi osztályok keretein belül működő Családvédelmi Szolgálatokat (CSVSZ) a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény hozta létre, a családtervezési ismeretek terjesztése, a magzat védelme és az abortuszok számának csökkentése érdekében. A magzat védelme és a terhességmegszakítás megelőzése összetett társadalmi-gazdasági feladat és felelősség, amelyben kiemelt szerepe van a szülőknek, a családnak. A Családvédelmi Szolgálatokat a járási hivatalok népegészségügyi osztályain lehet elérni. A tanácsadások igénybevétele ingyenes, szabadon választható, azaz lakóhelytől függetlenül bármelyik CSVSZ-t fel lehet keresni. Az igénybevevők egyenlő eséllyel történő hozzáférésének biztosítása érdekében az OTH szabályozta a CSVSZ-ek működését, így a várakozási idő elkerülése és a megfelelő tanácsadási idő biztosítása érdekében (min. 40 perc) a CSVSZ-ek előjegyzés alapján működnek, időpontot telefonon lehet kérni. A CSVSZ védőnő feladata a családtervezési ismeretek terjesztése az oktatási intézményen kívül, a válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése, támogatása, illetve a terhesség-megszakítás előtti és utáni magzatvédelmi tanácsadás biztosítása. A megyében a családvédelmi feladatokat 4 főállású védőnő és 1 fő vezető védőnő osztott munkakörben végzi 7 tanácsadóban. Az év során 3515 fő kereste meg a CSVSZ tanácsadót (A+B tanácsadás). Második tanácsadáson 1618 fő jelent meg. Látható, hogy a nem kívánt terhesség ellen a megszakítást kérők kb. fele védekezett. (64. ábra) Ez összefügg egyrészt az egészségügyi ismeretekkel, iskolai végzettséggel, szociális helyzettel. A terhesség-megszakításon átesett nők 63%-a (2015. év 60,8%, 2014. év 57,9%) alapfokú, 7%-a (2015. év 6,8%, 2014. év 7,1%) annál alacsonyabb szintű iskolai végzettséggel rendelkezik. Az első terhességét kérte megszakítani a megjelentek 23,3%-a (2015. év 19,5%, 2014. év 17,7%, 2013. év 18,0%). A beavatkozásért teljes díjat fizetők aránya 27,3%, a többiek szociális helyzetük függvényében különböző mértékű kedvezményeket vehettek igénybe. A tanácsadás után a megtartott magzatok száma kismértékben emelkedett, arányuk 4,2% (2015. év 2,2%, 2014. év 2,9%) a terhesség-megszakítást kérelmezőkhöz viszonyítva. 69

64. ábra Terhesség-megszakítást kérők száma Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2011-2016. évben, közülük terhesség ellen nem védekezők száma Fő 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 Adatforrás: JNSZMKH 1813 1741 1832 1622 1540 1550 722 679 804 697 784 775 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. terhesség-megszakítást kérők terhesség-megszakítást kérőből nem védekezett Év A kliensek elégedettségét kérdőívekkel rendszeresen monitorozzuk, hasonlóan az előző évekhez, a nagyon elégedettek és elégedettek aránya majdnem 100%-os. 10. Szervezett, célzott lakossági szűrővizsgálatokkal kapcsolatos feladatok A másodlagos (szekunder) megelőzés lényege, hogy betegség kialakulására figyelmeztető állapotokat vagy betegségeket korai szakaszban felismerjék, és ezáltal lehetővé váljon azok időbeni kezelése. Legfontosabb szekunder prevenciós tevékenység a szűrés, amely rendszerint az egészségügyi ellátás keretein belül történik. Emlőrák szűrés Az emlőrák a nők leggyakoribb rosszindulatú daganata, az összes tumor 20%-a. A morbiditás, mortalitás növekszik, országosan évente 6000 új esetet regisztrálnak, az évenkénti halálozás 2300-2500 fő. A kilencvenes évek elejétől van lehetőség hazánkban mammográfiás emlőrák szűrésre, és az 1998-ban kiadott a lakossági emlőrák szűréseket szabályozó kormányrendelet óta hívják be az érintett hölgyeket ingyenes szűrővizsgálatra. A rendszeres, szervezett emlőrák szűrés 2001-ben a Népegészségügyi Program alapján kezdődött el. A szűrésbe bevonandó korcsoportok meghatározása epidemiológiai, daganatbiológiai és gazdaságossági meggondolásokon alapul. Az országosan kiterjesztett szervezett, célzott lakossági szűrések közül az emlőszűrés terv szerint folytatódott a megyében. Az akkreditált Mammográfiás Központ folyamatosan fogadta a szűrővizsgálatra meghívott 45-65 év közötti nőket. Az emlőszűrő vizsgálatok szervezését, összehangolását, felügyeletét a behívó-követő rendszer működtetését a Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályán dolgozó megyei szűrési koordinátor végezte. A szűrés ütemezéséről a járási hivatalokat és a szűrésben érintett háziorvosokat tájékoztattuk. Emlőszűrés a megyében a MaMMa centrumban és a mobil szűrőbuszban történik, utóbbi emeli a lakossági megjelenések számát, 2016. évben 23 település vette igénybe ezt a lehetőséget. Az érintett női lakosságot az utazási költség és idő megtakarítás is motiválja a szűrőbusz igénybevételekor. 70

fő fő 65. ábra Emlőszűrésre behívottak és megjelentek száma Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2010-2016. évben, szűrés helyszíne függvényében (Szűrőbusz) 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 Szűrőbusz 13352 13111 9630 10208 8501 7772 6960 5269 5673 6294 5580 4428 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. behívottak megjelentek 6461 3359 évek Adatforrás: JNSZMKH A szűrőbuszon magasabb a megjelenési arány, mert nem kell nagy távolságokat utazni, nincs megelőlegezett útiköltség, kevesebb a távollét a munkából. 66. ábra Emlőszűrésre behívottak és megjelentek száma Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2010-2016. évben, szűrés helyszíne függvényében (Szűrőcentrum) 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 11442 10290 13717 Szűrőcentrum 13265 12365 11492 13541 6320 6876 6880 7230 7055 6278 6186 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. behívottak megjelentek évek Adatforrás: JNSZMKH Népegészségügyi szempontból kívánatos lenne a 70-80%-os átszűrtség, sajnos ezt az arányt nem tudtuk még elérni 2016. évben. 71