A feltalálói tevékenységre vonatkozó bizonyítási és elbírálási tanulságok egy minden fórumot megjárt ügyben
Expozíció a feltalálói tevékenység a szabadalmi jog egyik legproblémásabb kritériuma mesterséges fogalom, lényegében a joggyakorlat tölti meg konkrét tartalommal a fentieket párhuzamosan folyó nemzeti eljárások eltérő végkifejletei is mutatják
Nemzetközi példa Angiotech Pharmaceuticals v. Conor Medsystems, World Patent Court
Osztrák központú multinacionális szabadalmas (felperes) cég, hazai kkv kérelmező (alperes) 226704 lsz. magyar szabadalom Oldalkasza
Szabadalmi igénypont (leegyszerűsítve): Oldalkasza, hosszanti tartón lévő fülek és a fülek által közrefogott szendvics szerkezet részeinek felsorolása, az elemek alakjainak és a fülek rögzítési módjának specifikálása nélkül azzal jellemezve, hogy a vezetőbetétek kiemelkedésekkel (12) rendelkeznek, amelyek a fülek nyílásaiba (13) illeszkednek.
Megsemmisítési eljárás a feltalálói tevékenység hiányára alapozva 1. kérelmezői érv: a találmány egyszerű többszörözés eredménye Módszertani Útmutató: Az ilyen jellegű megoldások általában nyilvánvalóak a szakember számára, mivel a többszörözés eredményeként létrejövő hatás a többszörözés számával egyenes arányban jelentkezik, azaz kiszámítható. Az elsőbbség napja előtt évtizedekkel már forgalomban volt oldalkasza: egyetlen eltérés a főigényponti jellemzőktől, hogy minden vezetőbetét csak egyetlen kiemelkedéssel rendelkezik, amely a megfelelő fül egyetlen nyílásába illeszkedik.
2. kérelmezői érv: a találmány egyszerű kombináció eredménye a technika állása szerinti oldalkasza kombinációja a JP8056448A irat szerinti kasza a támadott szabadaloméval azonos NSZO eltérő szendvics szerkezet a vezetőbetétek nem kiemelkedés/nyílás párokkal, hanem szegecsekkel és csavarokkal vannak rögzítve, de vezetőbetétekként két rögzítési pont van JP8056448A
Az SZTNH határozata: mindkét kérelmezői érv elfogadása, teljes terjedelmű megsemmisítés a feltalálói tevékenység követelménye: a közt érdemben gazdagítsa a feltalálói tevékenység mércéje: a felek által nem vitatottan a mezőgazdasági gépgyártás területén jártas szakember a rögzítés többszörözése nem eredményez nem várt hatást, az ezáltal elérhető stabilabb rögzítés nem csak a szakember, hanem egy átlagos személy számára is egyértelmű következmény az SZTNH nem fogadta el szabadalmas azon érvelését, hogy a két pontos rögzítés új minőségi hatásként pontosabb, simább, hangtalanabb megvezetést tesz lehetővé, mert ezt a leírás nem említette, azaz nem volt része az eredeti találmányi felismerésnek utólag nem lehet a találmány célkitűzését módosítani és a feltalálói tevékenységet erre alapozni ezen túlmenően a kombinálhatóság is nyilvánvaló a szakember számára, a csap és a csavar is tekinthető valamiféle kiemelkedésnek
Megváltoztatási kérelem Szabadalmasi érvek / kérelmezői érvek Többszörözés: feltalálói, mert minőségi változást hozott egyes elemek alakjában, pl. immár nincs szükség arra, hogy a vezetőbetétet a hajlított füllel megtámasszuk, mint a technika állása szerinti megoldásban az elemek alakja nem jelenik meg a főigénypontban, így az alakok közötti különbség nem releváns ha egy rögzítés elég volt, nem merült fel a szakemberben, hogy többet kellene alkalmazni = szakmai előítélet legyőzése nem lenne méltányos egy olyan szabadalom, ami egy ismert megoldástól csak eggyel több rögzítési pontban tér el
Megváltoztatási kérelem (folyt.) Kombinálhatóság Szabadalmasi érvek / kérelmezői érvek a kombináció lehetősége nem merült volna fel a szakemberben, elsősorban az eltérő szerkezetek miatt a technika állása szerinti oldalkasza csupán abban tér el az 1. igénypont szerinti megoldástól, hogy vezetőbetétenként egyetlen rögzítési pont van a JP dokumentum azonos NSZO alatt és azonos termék kapcsán ismerteti a hiányzó jellemzőt, ezért a kombináció kézenfekvő
A Fővárosi Törvényszék végzése: a szabadalom fenntartása változatlan oltalmi körrel Többszörözéssel kapcsolatos indokolás: A FT elismerte, hogy az technika állásához képest az egyetlen különbség az egynél több rögzítési pont, de ez álláspontja szerint nemvárt, az egész oldalkasza konstrukcióját meghatározó, a repcekasza működését előnyösen befolyásoló többlethatással járt A Fővárosi Törvényszék által az indokolásban meghivatkozott nemvárt előnyök az ábrákon látható kiviteli alakra voltak helytállók, pl: lemezből hajlított, egyik szélén nyitott, igen lapos szerkezet, mely metszetben kétágú villaként írható le, amely lágy rugónak felel meg, nagyobb összeszorító erő érhető el a csavarral; oldallemezei négy helyen egy szakaszon ki vannak szélesítve tartófülként, melyek sík lemezdarabok is lehetnek, nincs szükség ferde hátra, csavaros felerősítésre, a vezetőbetétek nem kotyognak egyszerű felépítésű, kevesebb alkatrészből áll Megjegyzés: Mindezek az alak-jellemzők és rögzítési jellemzők a főigénypontban nem jelentek meg, és a leírás is deklarálta, hogy az ábrák csupán előnyös kiviteli alakok. A találmány nem ezekben a jellemzőkben tért el a technika állásától.
Többszörözéssel kapcsolatos indokolás (folyt.): a feltalálónak le kellett győznie azt az igen általános előítéletet, hogy ha valamiből egy is elég, akkor fölösleges abból többet alkalmazni Kombinálhatósággal kapcsolatos indokolás: A JP dokumentum szerkezete oly mértékben eltér a találmány szerinti megoldástól, hogy annak kombinálására sem ok, sem lehetőség nem volt Megjegyzés: A Fővárosi Törvényszék két olyan műszaki megállapítást is tett, melyek nem szerepeltek a benyújtott anyagokban és első ízben a végzésben jelentek meg: Ha a JP dokumentum szerinti megoldásban kiemelkedéseket alkalmaznánk csavar/csap helyett, az ismert szerkezet szétesne ezért sem kombinálható az ismert megoldással Az ábrákon látható elem-alakok alapján megállapítható, hogy a szabadalom szerinti megoldás jobb rugózási, rezgéscsillapítási képességgel rendelkezik, ami csökkenti az alkatrészek kopását
Fellebbezés Szabadalmasi érvek / kérelmezői érvek A FT nem igazolható, előzmények nélküli műszaki megállapításokat tett és vett figyelembe a döntésnél A FT által előzmények nélkül hivatkozott rugózási képesség-javulás csupán következménye a feltalálói tevékenység meglétének = az ezzel kapcsolatos okfejtés nem vezethet a döntés érdemi megkérdőjelezéséhez A FT által hivatkozott nemvárt többlethatások nem érvényesek a teljes oltalmi körre. Ha például a technika állása szerinti megoldást kiegészítenénk egy további rögzítési ponttal, az oltalmi körbe eső megoldást kapnánk ez esetben sem lennének jelen a nemvárt többlethatások = az oltalmi kör legalább egy részére biztosan nem áll fenn a feltalálói tevékenység tényleges technika állása az oltalmi körbe eső hipotetikus kiviteli alak Nem létezik ilyen hipotetikus kiviteli alak, az alapján tehát nem lehet korlátozni/megsemmisíteni
Fellebbezés (folyt.) Szabadalmasi érvek / kérelmezői érvek Kérelmező a másodfokú eljárásban két szakértői véleményt nyújtott be és ezekhez kapcsolódóan érvelt: az új bizonyítékok az első fokú döntés jogszabálysértő voltának alátámasztására irányulnak, így fennáll a Pp. szerinti előterjesztési feltétel. Iparjogvédelmi Szakértői Testület szakvéleménye: A hipotetikus kiviteli alak beleesne az oltalmi körbe; a technika állásához képest az egyetlen különbség a rögzítési pontok száma. Igazságügyi Szakértői Szakvélemény: A szakember számára triviális a kombinálhatóság és hogy egy helyett kettő rögzítést is lehet alkalmazni, ez utóbbinak nincs nem-nyilvánvaló hatása. A FT előzmények nélküli műszaki megállapításai nem helytállóak, azaz a JP dokumentum szerinti szerkezet nem esne szét kiemelkedéses rögzítésnél és a rugózási képesség javulására sem lehet a szabadalom anyagából következtetni A szakértői vélemények a Pp. szerint elkésettek, ezért figyelmen kívül hagyandók. Az igazságügyi szakértői vélemény a szakembert szólíttatja meg, ezért új anterioritásnak (megsemmisítési oknak) is minősül, és ezért az Szt. szerint is elkésett.
A Fővárosi Ítélőtábla végzése: érdemben helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék végzését Indokolás: Az ÍT is elismerte, hogy az technika állásához képest az egyetlen különbség az egynél több rögzítési pont, de egyetértett a FT azon megállapításaival, hogy ez a különbség nemvárt, az egész oldalkasza konstrukcióját meghatározó, a repcekasza működését előnyösen befolyásoló többlethatással járt, és hogy a feltalálónak le kellett győznie azt az előítéletet, hogy ha valamiből egy is elég, akkor fölösleges abból többet alkalmazni Az ÍT szerint alaptalan a hipotetikus kiviteli alakkal kapcsolatos érvelés, mert ilyen berendezés nincs. Az a körülmény, hogy a FT még egyéb járulékos előnyöket is feltárt (ld. rugózási képesség) nem jelenti, hogy túllépte a vizsgálódás kereteit. A benyújtott szakértői vélemények tekintetében nem állnak fenn az új bizonyítékok előterjesztésének feltételei, így azokat az ÍT nem értékelhette.
Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem benyújtását követően: fordulatok az ügyben A nyerésre álló szabadalmas (felperes) csődbe ment A felülvizsgálati eljárásban a Kúria megfordította a kimenetelt: a jogerős végzést hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a megváltoztatási kérelmet elutasította = a szabadalom megsemmisült
Kúria indokolása: A másodfokú eljárásban benyújtott szakértői vélemények: új bizonyítékkénti előterjesztés a Pp. szerint nem volt megengedhető, de a töretlen ítélkezési gyakorlat szerint a magánszakértői véleményben kifejtett álláspont a fél előadásaként értékelhető az azokban szereplő szakmai érveket tévesen hagyta figyelmen kívül a másodfokú bíróság (de: új Pp. 373. (4)) nem számítanak új megsemmisítési oknak, így az Szt. sem zárja ki azok figyelembevételét A Kúria a nyilvánvalóság kérdésében nem az ábrákon lévő kiviteli alakot, hanem a főigénypont szerinti találmányt tekintette: a kombinálhatóság kézenfekvő a többszörözés hatásai kiszámíthatók, így ahhoz nem kellett szakmai előítéletet leküzdeni
Kúria indokolása (folyt.): A FT által hivatkozott rugózási képességet a leírás nem említi, arra a leírásból és a rajzokról következtetni sem lehet. A leírásban nem említett előnyös hatás nem része az eredeti találmányi felismerésnek súlytalan az erre alapuló szabadalmasi érvelés A Kúria egyetért az SZTNH-val abban, hogy utólag nem lehet a találmány célkitűzését módosítani és a feltalálói tevékenységet erre alapozni (Párhuzam az SZTNH Módszertani Útmutatójával: A megoldandó műszaki probléma módosítása csak akkor engedhető meg, ha az eredetileg benyújtott bejelentésből az a szakember számára egyértelműen levezethető. )
Tanulságok: Jó minőségű szabadalmi bejelentési anyaggal kell a szabadalmaztatásnak nekiindulni ehhez elengedhetetlen a jó minőségű előzetes kutatás és a találmánynak a legközelebbi megoldásokra való vetítése a találmányi célkitűzés fokozott gondossággal történő megfogalmazása, nem elegendőek az általános deklarációk (pl. cél a technika állása szerinti megoldások javítása ) az aligénypontokra, a kisebb ötletekre is deklaráljuk az előnyös hatásokat, mert nem tudjuk, hogy mikor lesz rá szükség A megsemmisítési eljárásban szabadalmasként: ha a szabadalmazhatóság az oltalmi körnek legfeljebb csak egy részére állhat fenn és a szabadalmas arra nem vonul vissza, fennáll a teljes terjedelmű megsemmisítés veszélye A megsemmisítési eljárásban kérelmezőként: Küzdj, és bízva bízzál! Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület igénybevétele
Köszönöm a figyelmet!