A hulladékgazdálkodást érintő jogszabályváltozások Kónya Károly tanácsadó Környezetügyért, agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős államtitkárság Földművelésügyi Minisztérium HOI konferencia Budapest, 2017. március 28.
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításának céljai Európai Uniós irányelvekben foglalt előírásoknak történő megfelelés Gyakorlati tapasztalatok átültetése a hulladéklerak ási járulékfizetés tekintetében Egyszerűsítés, egységes jogértelmezés megteremtése Adminisztratív, egyéb vállalkozói terhek csökkentése
A hulladékról szóló törvény módosításának elemei I. Gyakorlati tapasztalatok átültetése a hulladéklerakási járulékfizetés tekintetében Valamennyi hulladék lerakása esetén egységár alkalmazása További kivételek megjelenése: Lakossági - azbesztet tartalmazó - építési-bontási hulladék, Erőműből és hulladékégetésből származó nem veszélyes salak, pernye, Nem veszélyes kohászati salak, Építési célú felhasználás.
A hulladékról szóló törvény módosításának elemei II. Adminisztratív, egyéb vállalkozói terhek csökkentése 1. Könnyítés nem üzletszerű hulladékszállításra vonatkozóan (saját, alkalmi, nem üzletszerű) 2. Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződések publikálási kötelezettségének törlése az OKIR felületén 3. Melléktermékre vonatkozó rendelkezések módosítása
A hulladékról szóló törvény módosításának elemei III. Egyszerűsítés, egységes jogértelmezés megteremtése, Európai Uniós irányelvekben foglalt előírásoknak történő megfelelés Szükséges felhatalmazó rendelkezések megteremtése: Éghajlati korrekciós tényező bevezetése (2015/1127/EU bizottsági irányelv) Hulladékstátusz megszűnésének megállapításával kapcsolatos szabályozás Hasznosítási ártalmatlanítási műveletek listája (Ht. 2. és 3. mellékletének hatályon kívül helyezése) Bírságra vonatkozó szabályozás egyértelműsítése
A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása Célja: A 2016. évi módosítás is a kötelezettek kötelezettség teljesítésének könnyítését szolgálja: Jogértelmezés segítése Adminisztráció csökkentés Környezetvédelmi célok érvényesítése Hatálybalépés: 2017. január 1. Elemei: 1. a gépjármű átalány fizetés lehetőségének kiterjesztése a kishaszongépjárművekre és az autóbuszokra, 2. az újrahasználatra történő előkészítés ösztönzése, 3. az egyéni hulladékkezelők számára további kedvezmények, 4. a hajlékony falú hűtőtáskák díjának 1900 Ft/kg-ról 57 Ft/kg-ra csökkentése 5. az adminisztrációcsökkentésre, pontosításra és ésszerű egyszerűsítésre irányuló intézkedések
Célja: A csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos tevékenységekről szóló 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása 1. Irányelvi megfelelés: a 2015/720 irányelv fogalomhasználatának az átültetése A tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a könnyű műanyag hordtasakoknak a területükön történő felhasználásában tartós csökkenést érjenek el. Könnyű műanyag hordtasak: 15 µm feletti és 50 µm alatti falvastagságú hordtasak. 2. Az adatszolgáltatás tartalma, a nyilvántartás vezetésre és adatszolgáltatásra kötelezettek lehatárolása. A módosítás a gazdálkodók számára adminisztratív tehercsökkenést jelent, és a hatósági oldalon is megszűnik a szükségtelen adatszolgáltatás feldolgozása. kihirdetve: 2017. február 13-án
A hulladékká vált gépjárművekről szóló 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása CÉLJAI: A gépjárműbontós ágazat gyakorlati tapasztalatainak átültetése Európai Uniós irányelveknek megfelelés Egyszerűsítés, egységes jogértelmezés megteremtése Adminisztratív, egyéb vállalkozói terhek csökkentése Hatálybelépés: 2017. január ELEMEI Alkatrészek bontására vonatkozó kritériumok a bontók a bontásra szánt gépjármű egyes alkatrészeit nagyobb és kisebb alkatrészekre bontva egyaránt tárolhassák A bontott hulladék kezelésére vonatkozó szabályok a bontott gépjármű hulladékainak kezelését nemcsak a bontó végezheti, hanem más hulladékkezelő is Adminisztrációs kötelezettségek újrahasználatra előkészített gépjármű alkatrészt darabszámban kelljen nyilvántartani, azonban eladásának dátumát már hulladékgazdálkodási oldalról ne legyen szükséges nyilvántartani KIR rendszerekkel kapcsolatos előírások a bontókra vonatkozó tanúsítási kötelezettség (ISO/EMAS rendszer kötelező alkalmazása) könnyítésére tesz javaslatot
A 2017-re tervezett jogszabályok 1. az építési-bontási hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól, valamint az ezzel összefüggő egyes jogszabályok módosításáról szóló kormányrendelet 2. az egyes biológiailag lebomló hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendelet 3. a melléktermékre vonatkozó részletes szabályokról szóló kormányrendelet 4. a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló kormányrendelet 5. a hulladékstátusz megszűnésének feltételeiről szóló kormányrendelet 6. a közterület tisztántartásával kapcsolatos hulladékgazdálkodási szabályokról szóló kormányrendelet
1. Az építési-bontási hulladékkal kapcsolatos szabályozás MEGÚJÍTÁSA Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM KvVM együttes rendelet Az Európai Bizottságnak a KÖRFORGÁSOS GAZDASÁGRA vonatkozó szabályozási csomagja SZEMLÉLETVÁLTÁS SZÜKSÉGES A KÉSZÜLŐ RENDELET ALAPVETŐ CÉLJAI: Másodnyersanyagok Hulladékhierarchia VERSENYKÉPESSÉG NÖVELÉSE HULLADÉKKÉPZŐDÉS MEGELŐZÉSE
Az építési-bontási hulladékkal kapcsolatos szabályozás megújításának fő irányai Személyi és tárgyi hatály kiterjesztése hatásköri ütközések elkerülése A hulladékká válást megelőző jogintézmények meghatározása: A hulladék fogalmának alkalmazása a birtokos szándéka Szelektív bontás és szétválogatás Elkülönített gyűjtés és átmeneti tárolás Veszélyes hulladék státusz koncentrációt és határértékeket meghaladó mértékkel rendelkező építési-bontási hulladék Károsanyag-meghatározási dokumentáció Hulladékstátusz megszűnésének további kritériumai Hatósági hatáskörök meghatározása A nyilvántartási és az adatszolgáltatási kötelezettség
2. Az egyes biológiailag lebomló hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendelet Az új szabályozás szükségessége: Ht.: biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve EU Körforgásos Gazdaságra vonatkozó javaslatcsomagja: kötelező elkülönített gyűjtés, újrahasznosítás arányának növelése A Hulladék Keretirányelv és az állati melléktermékekre vonatkozó 1069/2009/EK rendelet (ezek alapján az átültető magyar jogszabályok) hatálya átfedéséből származó nehézségek CÉLOK: új, kompromisszumos megoldás Jó minőségű komposzt és biogáz előállítása Hulladéknak nem minősülő növényi eredetű szervesanyag keletkezés helyén való felhasználása házi komposztálás elősegítése
3. A melléktermékre vonatkozó részletszabályokról szóló kormányrendelet A hulladékképződés megelőzése: ismételt felhasználás gyártás során másodlagos jelleggel képződő anyag vagy tárgy melléktermék legyen Feltételek, anyagi jogi előírások: Hulladék Keretirányelv és Ht. A részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet tervezet inkább eljárásjogi jellegű CÉLOK: hulladék mennyiségének csökkenése melléktermékek nagyobb arányú felhasználása kereskedelem, felhasználás feltételeinek a meghatározása Hozzájárul a Körforgásos Gazdasági javaslatcsomagban foglalt célokhoz is
4. A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló kormányrendelet Célja: a jogsértéstől való elrettentés Szükségessége: Bonyolult bírságszámítás; Kiszabás folyamata nem logikus. egyszerűbb, áttekinthetőbb struktúra könnyebb jogértelmezés könnyebb jogalkalmazás Bírság típusa Jellemzői Példák Egyszerű bírság Mérlegelés nélkül megítélhető Speciális gyűjtőhely gyűjtőedénye nem saválló (elem-akku esetén); Közvetítő szervezet nem kéri a nyilvántartásba vételét (roncsautó). Mérlegelési szempontok alapján megállapított bírság Módosító tényezővel számított bírság Súlyosságtól függően minimum és maximum bírságösszegek legsúlyosabb esetekben alkalmazott (alapbírság X módosító tényező) Szelektív hulladékgyűjtési kötelezettségének a lakos nem tesz eleget; A gyártó nem veszi át az akkumulátor hulladékot. Illegális hulladéklerakás, szállítás; Környezetveszélyeztetés.
Kidolgozás alatt: a helyszíni bírság új szabályozása Új közigazgatási törvény: módosult az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) helyszíni bírság kiszabásának a lehetősége átkerül a Ht.-be Hatálybelépés: 2018. Január 1. Célja: egyszerű, kis jelentőségű ügyekben ha a kötelezett elismeri Előnyös a hatóságra és a kötelezettre is! A szabályozás kialakításához a szakmai szervezetek javaslataira is számítunk
5. A hulladékstátusz megszűnésének feltételeiről szóló kormányrendelet Kétszintű EoW szabályozás: Kormányrendelet: Hulladékkörből kikerülés általános feltételei Megfelelőség-biztosítási rendszer elemei Értékelés szabályai Nyilatkozat minimumkövetelményei Nyilvántartás megoldása a Körforgásos csomag alapján Alternatíva: Európai uniós EoW rendeletek közvetlen tagállami alkalmazása Miniszteri rendelet: A határértékekről a Ht. felhatalmazása szerint Alternatíva: hulladék vége státuszhoz kapcsolódó Szabályozási Bizottság létrehozása: a BAT dokumentumokhoz hasonló ajánlások kidolgozása
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!