Erdei élőhelyek kezelése Holtfa. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI HOLTFA Forrás: TERMERD, Bartha et al. Igen alacsony holtfa természetesség a hazai erdőkben! A holtfa természetessége jóval magasabb a természetes fafajú erdőkben, mint a termőhelyidegen és az idegenhonos fafajúakban. A természetes fafajú erdőkben az átlag kb. 2,5-ször nagyobb, mint az idegenhonos állományokban. 1
HOLTFA Forrás: TERMERD, Bartha et al. Magas értékek a szikladomborzatú erdőkben (alacsony intenzitású fahasználatok miatt) és a fűz-nyár ligeterdőkben (fafajok gyors növekedése, alacsonyabb élettartama és rendszeres természetes bolygatások). Igen alacsony természetességi értékek az erdőssztyepperdőkben és a patak menti ligeterdőkben. A holtfa jelentősége Elterjedt, téves szemlélet a holt faanyag veszélyezteti az erdő egészségi állapotát. Egyes monokultúrák esetében ez valós probléma (pl. elegyetlen, telepített fenyvesek szúfajok) Gazdálkodás alatti erdőkből gyorsan kikerül faanyagmentés (pl. jégtörés után) Száradékolás állami támogatás Egészségügyi termelés Kirándulók szerint rendezetlen az erdő 2
Lucfenyő pusztulás szúkárosítás Zala, Tátra Fotók: Internet A luc nem őshonos Zalában,, így a szélsőségesen száraz, meleg periódusokban nagyon legyengül, gyantatermelő képessége csökken, ez pedig kedvez a szú elszaporodásának. A Tátrában a 2004-es széldöntés utáni hatalmas holtfaanyag biztosította a szúrobbanást A holtfa megjelenési formái Élő fák elhalt részei ágak, ágcsonkok, bekorhadt gyökfő; Élő fák odvai, üregei, leváló kéreg alatti rések; Lábon száradt fák; Törzscsonkok; Fekvő törzsek, ágak, gallyak; Korhadó tuskók; Vízben lévő elhalt fa Különböző méret különböző foltok, különböző funkciók 3
Fotók: Katona Krisztián Fotó: Internet 4
É-Kékes erdőrezervátum Fotó: Katona Krisztián Mennyi holtfa kell egy erdőben? Amennyi termelődik? Mátra jégtöréses lék, 2015 Fotók: Katona Krisztián Mennyi holtfát kell egy erdőben hagyni? (Szabályozás: 0-5-15 m 3 /ha) 5
A holtfa ökológiai jelentősége A holtfa növeli az erdei ökoszisztéma stabilitását. Kevésbé egészséges az az erdő, amelyben nincs megfelelő mennyiségű és minőségű holt faanyag! (Bartha, 2001). Egy példa: Ahol van holtfa ott vannak xilofág rovarok ott lesznek rovarevő madarak ezek között lehetnek odúlakók is Ha megjelenik a harkály is a rovartáplálékra készít odút Megtelepedhetnek az odúlakó rovarevő madarak A rovarpopulációk szabályozását elvégezhetik A holtfás erdő nem lesz beteg! A változatosság és az ellenállóképesség is nőhet holtfával A holtfa jelentősége: Madarak táplálkozó, fészkelő- és búvóhelye Harkályfélék holtfához kötődő kulcsfajok (odúlakók, odúkészítők, xilofág rovarokkal (is) táplálkozók) Nagy fakopáncs Közép fakopáncs Kis fakopáncs Balkáni fakopáncs Fehérhátú fakopáncs Fekete harkály Zöld, szürke, hamvas küllő Nyaktekercs 6
Fotók: Internet Fotó: Katona Krisztián A holtfa jelentősége: Madarak táplálkozó, fészkelő- és búvóhelye Odúlakó madarak hazai erdőlakók 35%-a Pusztuló vagy elhalt, lábon álló fák megfelelő mennyisége, egyenletes eloszlása, kemény- + lágylombos fajok együttes előfordulása. Kormosfejű cinke kecskefűz, rezgőnyár, éger, nyír saját készítésű odú; Odúk közös használata macskabagoly, uráli bagoly fészkelés + nappali búvóhely; Kék galamb kizárólag feketeharkály elhagyott odúi. Rovarevő (odúlakó) énekesek Csuszkafiókák táplálékában 20% araszoló hernyó, hernyó 30%, Kék cinege 70% hernyó, Széncinege 81.5% hernyó 7
Odúlakó madarak Fotók: Internet Honnan tudjuk, hogy kevés a holtfa? Nincsenek jelen a holtfához kötődő jellegzetes fajok Odúkihelyezéssel pl. (forráskiegészítéssel) az adott fajok megjelenhetnek Fotók: Internet 8
A holtfa, mint az emlősök élőhelye Odúk vagy egyéb üregek, földön fekvő fatörzsek belseje: búvó, táplálkozó- és szaporodóhely Nyest, nyuszt, menyét Vadmacska Denevérek (28 faj Mo-on, szinte mind használ faodvakat) Sün, mókus Pelefajok (nagy, mogyorós, erdei) Egerek (sárganyakú erdei, erdei, pirók) Pockok (erdei) Cickányok Denevértorony Fotók: Internet 9
Peleodú Fotó: Katona Krisztián Mogyorós pele odú - Alsóbejáratos nagy pele odú Fotó: Internet Rőzsehalom Kisemlősök (pl. erdei egér, erdei pocok, erdei cickány, sün) Hüllők, kétéltűek (erdei sikló, erdei béka, foltos szalamandra) Fotók: Katona Krisztián 10
A holtfa, mint a rovarok élőhelye Kb. 100 védett rovarfaj Mo-on 20 faj búvó-, telelőhelye a fa + 41 faj xilofág fák, cserjék ágaiban, törzsében, tuskójában táplálkoznak: Lábon száradt fák gyökerében, tuskóiban, fekvő rönkökben: szarvasbogár, szőrös szarvasbogár (GY,B, T); Nagyméretű tuskóban (főleg T) orrszarvúbogár; Idős törzs tövének sérülési helye (élő-holt határ) gyászcincér, selymes alkonycincér lárvái rágnak; Havasi cincér lárvái (főleg B) tükörfoltban (= a még élő törzs elpusztult része), ág- és törzscsonkokban, kidőlt törzsekben. Taplógombában, gombás, korhadt fában, száraz fák gombás kérge alatt gyászbogarak, marókák, álcincérek, komorkák. Fotó: Katona Krisztián 11
Fotók: Internet Fotók: Internet 12
A holtfa, mint a rovarok élőhelye Kizárólag a szaproxilofágok képesek a kemény és ellenálló faanyag felaprózásának megindítására járatokat rágnak fakorhasztó gombák bejuthatnak + rágcsálékuk és ürülékük más makro- és mikroszkopikus lebontók forrásai. A lebontás minden szakaszában részt vesznek: egyes virágbogarak lárvái fejlődés fakomposztban, korhadék talajba keverése. Korhadó tuskókban védett orrszarvúbogár lárvája. Mai erdőgazdasági gyakorlat kevés tuskó a bogár kipusztulóban + specialista parazitoidja is óriás tőrösdarázs (Európa legnagyobb darazsa). Porladó fa gombaszúnyogok + sok bogárfaj a faanyagot bontó gombák fonalával táplálkoznak. Farönkök számos védett, nagytestű futrinkafaj telelőhelye. Szaproxilofilek közvetlenül v. közvetve nem nélkülözhetik a korhadó faanyagot. Darázs-garázs Fotó: Internet Fotó: Katona Krisztián 13
A holtfa, mint a mohák, gombák élőhelye Mohák, gombák fajgazdagságának fenntartása! Mohaflóra nagyméretű, földön fekvő faanyag: hiánya a mohafajok többsége nem tud az avartakarón megtelepedni; Taplógombák tápanyaguk a lignin (= holt fa, a faanyag 20-25%-a) holt fa lebontása; (A taplófajok a növény víz- és tápanyagforgalmába nem avatkoznak bele, ellenben a fa szilárdító szöveteit roncsolják.) Csöves taplók faanyag lebontás + több rovarcsoport tagjainak kizárólagos élőhelye. A holtfa hatása a talajra, felújulásra Tápanyagforgalom növelése. Talajszerkezet, porozitás javítása. Humuszképződés. Erdőtalaj lassú, folyamatos trágyázása ásványi anyagok + N-kötő baktériumok tevékenysége. Lejtős területen talajvédelem + avar, magvak felfogása természetes felújulás elősegítése. Természetes újulat megjelenése, megmaradása nélkülözhetetlen csírázó közeg (szétmálló fa + rátelepülő moha) sziklás-köves váztalajok! Holtfa mechanikus védelmet biztosít makknak, csemetének a vadrágással, vaddisznótúrással szemben (De menedéket ad az egereknek, így azok a makkokat holtfa közelében elfogyaszthatják) 14
Fotó: Katona Krisztián Fotó: Katona Krisztián 15
A gazdálkodó feladatai Jól odvasodó, ill. odvasodásra hajlamosabb fafajok madárcseresznye, hársak, rezgőnyár, fehérnyár, fehérfűz, kecskefűz, törékeny fűz, közönséges nyír, mézgás éger meghagyása. Kisebb számú, de nagyobb átmérőjű ( 25 cm) egyedek meghagyásával a fészekodvak és üregek 60-80 %-a fenntartható (ez a méret nélkülözhetetlen a nagyobb testű harkályoknak fekete harkály, zöld küllő). A gazdálkodó feladatai Végvágás során meghagyni: odvas élő fákat, kiszáradt lábon álló fákat, facsonkokat, törzsön sebzett fákat korhadás, odvasodás, nagyobb elhalt ágú vagy koronarészű egyedeket, nagyobb méretű, iparilag kevéssé értékes idős törzseket 4-5 törzs/ha (hálózat!). Meg kell találni - még a legkevésbé természetes faültetvényekben is - a biológiai szempontok érvényesíthetőségét! 16