A MUNK AHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE, A MUNK AÜGYI ELLENŐRZÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP 2.4.8-12/1-2012-0001 Az egyszerűsített foglalkoztatás és a közfoglalkoztatás szabályai Egysz_Foglalk_MOD.indd 1 2014.07.24. 20:54:22
Az egyszerűsített foglakoztatás hatályos szabályozása Egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 201-203. -ai, illetve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) alapján létesíthető. E szabályozás alapján egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony mezőgazdasági idénymunkára, turisztikai idénymunkára, vagy alkalmi munkára. A törvény hatálya nem terjed ki a kiemelkedően közhasznú szervezet által létesített munkaviszonyokra, így az ilyen szervezetek szintén nem élhetnek az egyszerűsített foglalkoztatás lehetőségével. Továbbá, természetes személyek között, háztartási munkára egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony nem, csupán a 2010. évi XC. törvényben szabályozott háztartási munkára irányuló jogviszony létesíthető. Az egyszerűsített foglakoztatás mellett változatlanul mód van arra, hogy a munkáltató és a munkavállaló ezekben a foglalkoztatási formákban is az Mt. általános szabályai szerint létesítsen munkaviszonyt, azaz van átjárhatóság e két foglakoztatási forma között (az egyszerűsített foglakoztatás keretében már bizonyított, jól teljesítő munkavállalóval határozott vagy határozatlan időtartamú szerződést lehet kötni az Mt. rendelkezéseinek megfelelően). Ugyancsak lényeges kérdés továbbá, hogy az Efo tv. szabályait kell alkalmazni abban az esetben is, ha a foglalkoztatási szövetkezet tagjait munkaerő-kölcsönzés keretében mezőgazdasági, turisztikai idénymunkára kölcsönzi ki. Az egyszerűsített foglakoztatás fogalmi meghatározásai Mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása a tovább feldolgozás kivételével feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot. 2. Egysz_Foglalk_MOD.indd 2 2014.07.24. 20:54:22
Turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot. Kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységnek számít az idegenvezetői tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység. Idénymunka: az Mt. 90. c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő munka. Mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban. Alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony. Az Efo. tv. meghatározza a munkáltató által alkalmi munkavállalóként foglalkoztatható személyek számát is. Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve nem haladhatja meg: az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt, egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát. Az előzőekben meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, figyelemmel az alkalmi munka meghatározására. Ennek során a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át. 3. Egysz_Foglalk_MOD.indd 3 2014.07.24. 20:54:22
Példa: az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az évi alkalmi munkavállalói létszámkeret 2014-ben legyen az egyszerűsítés kedvéért 365 fő. Az egyenlőtlen beosztással történő felhasználás keretében tehát a tárgyévben 365 nap alapulvételével munkavállalóként egy napot számítva több munkavállaló is foglalkoztatható a munkáltatónál egy nap, feltéve, hogy alkalmi munkának minősül a határozott időre szóló munkaviszony. Tételezzük fel, hogy egy munkáltató nem foglalkoztat főállású munkavállalót, ekkor egy nap egy alkalmi munkavállaló vehető fel az év minden egyes napján. Tehát, a munkáltató ily módon egy évben összesen 365-ször foglalkoztathat alkalmai munkavállalót. Ennek a keretszámnak a beosztása a munkáltató belátására van bízva, akár egy nap is alkalmazhat 365 embert, de akkor az év többi 364 napján ilyen módon már erre nincs módja. Ha a munkáltatónak a 365 napos kereten túlmenően több munkavállalóra lenne szüksége, akár egy napos határozott időre is felvehet további embereket, teljes közteherfizetés mellett, az Mt. általános szabályai szerint. Fontos kiemelni, hogy abban az estben, ha mindkét foglalkoztatási ágban alkalmi és idénymunkában egyaránt foglakoztatni kíván munkavállalót a munkáltató, akkor e munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben nem haladhatja meg a százhúsz napot. Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony: a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására. Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. Elektronikus bejelentést a kormányzati kézbesítési szolgáltatás igénybevételével a központi ügyfélszolgálatnál vagy telefonon kell teljesíteni (az ügyfélkapun vagy a bármely körzetből hívható 185-ös telefonszámot hívva a telefonos ügyfélszolgálaton keresztül). Jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató (ilyen például az a természetes személy, akinek nincs vállalkozása, tehát nem kötelezett az ügyfélkapu használatára) és a munkavállaló megállapodása alapján az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt az Efo. törvény fenti melléklete szerinti szerződés megkötésével is lehet létesíteni, a bejelentési kötelezettség teljesítése mellett. A munkaszerződést ekkor a munka megkezdéséig kell írásba foglalni úgy, hogy a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatokat. 4. Egysz_Foglalk_MOD.indd 4 2014.07.24. 20:54:22
Egyszerűsített munkaszerződés neve, megnevezése: Munkáltató székhelye, lakóhelye: adószáma: neve, születési családi és utóneve(i): születési helye, ideje: Munkavállaló anyja születési családi és utóneve(i): lakóhelye: TAJ-száma:* adóazonosító jele:* Egyszerűsített munka jellege: Alkalmi munka: Mezőgazdasági idénymunka: Turisztikai idénymunka: Munkakör: Munkaviszony kezdete:... év... hó... nap Munkaviszony megszűnésének napja:... év... hó... nap Alkalmi munka esetén a ledolgozott munkaórák száma/nap (naponként)**:...;...;...;...;...;...;...;...;...;...;...;...;...;...;...;...;...;...; Rendes munkaidő:... óra/nap Személyi alapbér (bruttó):... Ft/hó vagy... Ft/nap, összesen:... Ft a munkaviszony teljes idejére Munkavégzési hely:*** Kelt:...,... év... hó... nap... munkáltató... munkavállaló * Legkésőbb a bejelentési kötelezettség teljesítésekor kell kitölteni. ** Legkésőbb a munkaviszony megszűnésekor kell kitölteni. *** A munkáltató székhelyét, telephelyét, illetve, ha a tényleges munkavégzés telephelyen kívül történik, ennek címét, cím hiányában más megjelölését (pl. építés alatt álló út helyrajzi száma, kilométer szelvénye, dűlő megnevezése) kell feltüntetni. 5. Egysz_Foglalk_MOD.indd 5 2014.07.24. 20:54:22
Az egyszerűsített foglalkoztatással létesített munkaviszony adataira vonatkozó, elektronikus úton történő bejelentéshez számítógépen ki kell tölteni a NAV által meghatározott sorszámú (az adatlap kizárólag a NAV honlapjáról http://www.nav.gov.hu tölthető le, kereskedelmi forgalomban nem kapható 2014. évben ez a 14T1042E sorszámot viseli) elektronikus adatlapot, és ezt az ügyfélkapun keresztül kell megküldeni az állami adóhatóság részére. A bejelentés esetleges visszavonására és módosítására így különösen a munkaidő változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén, a bejelentett adatokban bekövetkezett változás bejelentésére szintén a NAV honlapjáról letölthető (14T1042E) adatlap szolgál. Telefonon történő bejelentés a 185-ös, országon belül helyi tarifával hívható hívószámon teljesíthető a jogszabályban meghatározott központi ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon keresztül történik, a bejelentő adóazonosító jelének megadásával. A következő adatokat kell tartalmaznia a telefonos bejelentésnek: a munkavállaló nevét, a munkáltató adószámát, a munkavállaló adóazonosító jelét és TAJ számát, az egyszerűsített foglalkoztatás jellegét (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka, alkalmi munka, filmipari statiszta), a munkaviszony napjainak számát, szintén be kell jelenteni, ha a munkavállaló országok közötti egyezmény alapján másik uniós tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított, és ezt a munkáltató előtt igazolta. A munkáltató a fenti adatokat a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni. A bejelentés esetleges visszavonására és módosítására így különösen a foglalkoztatás jellegének változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén: az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, illetve ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentés napján délelőtt 8 óráig van lehetőség, ezt követően a munkáltató köteles eleget tenni a közteher-fizetési kötelezettségének a bejelentésben foglalt időtartamnak megfelelően (a munkaviszony minden naptári napjára). 6. Egysz_Foglalk_MOD.indd 6 2014.07.24. 20:54:22
Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt. szabályait az Efo. törvényben meghatározott eltérésekkel, valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony estén alapbérként, illetve teljesítménybérként a legalább a mindenkori legkisebb kötelező munkabér 85%-át, garantált bérminimum esetén 87%-át kell juttatásként kifizetni. 2014. január 01-től a jogalkotó [a 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet] a legkisebb kötelező munkabér és a garantált bérminimum összegeit 101.500, illetve 118.000 Ft-ban határozta meg. Az egyszerűsített foglakoztatás lényege, hogy mind a munkáltató, mind a munkavállaló adminisztratív terhei csökkenjenek, ez azonban nem jelenti azt, hogy a jogviszonyukból nem származik közteherviselési kötelezettség. Az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke jelenleg mezőgazdasági idénymunka és turisztikai idénymunka esetén 500, alkalmi munka esetén 1000 Ft/munkavállaló/nap, illetve filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén 3000 Ft/munkavállaló/nap. A közteher megfizetését követően a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint a Személyi Jövedelemadóról szóló (Szja.) törvényben a munkáltatóra előírt adóelőleglevonási kötelezettség, a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség nem terheli! Munkavállalói jövedelemnek a kifizetett nettó munkabér 100%-át kell tekinteni. A munkáltatóknak és munkavállalóknak is fontos tudniuk, hogy az Efo. tv. a filmipari statiszták kivételével a munkavállalók tekintetében, egyes esetekben személyi jövedelemadó bevallást tesz kötelezővé, amennyiben az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételeinek összege meghaladja az e foglalkoztatásban töltött naptári napok számának és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb napibérnek a szorzatát! Külföldi személlyel vagy harmadik országbeli állampolgárral is létesíthető egyszerűsített foglakoztatási munkaviszony, ám az EU-s állampolgárok azonos jogokat élveznek a hazai munkavállalókkal, míg a harmadik országból érkezettek foglakozatása az állami foglakozatási szerv által kiállított munkavállalási engedélyhez kötött. Ha a munkáltató a közteherrel terhelt munkára meghatározott létszám-, kereseti-, illetve időkorlátok túllépésével létesít vagy tart fenn e törvény szerint munkaviszonyt, attól a naptól, hogy az előzőek szerinti feltételek nem teljesülnek, a munkáltató a munkavállalóira nem alkalmazhatja a fenti kedvezményes rendelkezéseket! 7. Egysz_Foglalk_MOD.indd 7 2014.07.24. 20:54:22
További korlátozás: Az a munkáltató, aki 300 ezer forintot vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel az 500, 1000, illetve 3000 forint összegű közteher és/vagy szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja tv. a munkáltató számára előírt adóelőleg tekintetében további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlítette. Ilyen esetben a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az Szja. és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (Tbj.) szabályait, valamint a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó rendelkezéseket köteles alkalmazni. A közteher fizetés határideje: A munkáltatónak a közteher-fizetési kötelezettségét a tárgyhónapot követő hónap 12-éig az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 38. -a rendelkezéseinek megfelelően a NAV Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő közteher befizetésére szolgáló, 10032000-06057763 számú beszedési számlának javára kell teljesítenie. Az Efo. tv. rendelkezései szerint az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott magánszemély számára a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, ugyanakkor nem kell alkalmazni az Art. 46. -ának azon előírását, mely szerint a munkáltató az elszámolási évet követő év január 31-éig összesített igazolást ad a magánszemélynek! A munkavállalónak átadandó igazolásnak a következő adatokat kell tartalmaznia: a munkáltató adóazonosító száma, a magánszemély neve, adóazonosító jele, a magánszemély nyugdíjas státusza, illetve, hogy a magánszemély korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balett művészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e, valamint az adott hónapban történt egyszerűsített foglalkoztatás napjára (napjaira) kifizetett (nettó) munkabér a hónapon belüli több napi foglalkoztatás esetén a kifizetett (nettó) munkabér együttes összegét és a foglalkoztatás napját (napjait) kell közölni. A kifizetett nettó munkabér alatt a munkavállalónak kifizetett teljes összeg értendő. 8. Egysz_Foglalk_MOD.indd 8 2014.07.24. 20:54:22
A munkavállaló ellátásra való jogosultsága Abban az estben, ha az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalóval összefüggésben a munkáltató meghatározott, tételes összegű közterhet fizet, akkor a munkavállaló (ha Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján nem tekinthető egy másik tagállamban biztosítottnak) az Efo. tv. szerinti foglalkoztatása alapján nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak (nem kap táppénzt), viszont nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra jogosultságot szerez. A nyugellátás számításának alapja napi 500 forint közteher esetén 1370 forint/nap, napi 1000 forint vagy azt meghaladó közteher esetén 2740 forint/nap. Az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő munkavédelmi (munkaegészségügyi) követelmények A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) hatálya kiterjed minden Magyarországon végzett szervezett munkavégzésre, így a munkáltatónak a hatályos munkavédelmi követelményeket az egyszerűsített foglalkozatás keretei között is biztosítania kell! Ennek megfelelően a munkáltatónak gondoskodnia kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények megvalósításáról, munkavállalóit a végzett munka tekintetében megfelelő egyéni vagy kollektív védőeszközzel kell ellátnia, munkavégzésük irányítását, felügyeletét a munkaidő teljes terjedelmében biztosítania kell, hiszen az Mvt. 2. (2) bekezdésében foglaltak a munkáltató objektív felelősségét nevesítik, azaz egy esetleges munkavállalói munkavédelmi mulasztás esetén is csak a munkáltató felelősségét lehet megállapítani, a munkavállaló közrehatásától függetlenül. A munkavédelmi hatóság ellenőrzési hatásköre kiterjed a hiányos vagy szabálytalan bejelentés esetén a munkáltató és a munkahelyen munkát végző személy közötti munkavégzésre irányuló az ellenőrzés megkezdésekor, illetőleg súlyos baleset bekövetkezése esetén a baleset időpontjában fennálló jogviszony szervezett munkavégzéssé minősítésére. 9. Egysz_Foglalk_MOD.indd 9 2014.07.24. 20:54:22
A minősítéshez a munkáltatóként eljárás alá vont személynek/szervezetnek rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a részére végzett munka nem tartozik a szervezett munkavégzés körébe. A foglakoztatást megelőzően a munkáltató elsődleges és kiemelt munkavédelmi feladata, hogy meggyőződjön arról, hogy az adott munkavállaló a munkáltató által kijelölt munkavégzésére megfelelő egészségi állapotban van. A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak elvégzéséhez megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik; foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja; foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára; mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára külön jogszabályokban meghatározottak szerint alkalmasnak bizonyult. A munkára való alkalmasságról külön jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. E rendelkezéseket a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet tartalmazza A TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 azonosító számú, A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés-fejlesztése című kiemelt projekt tájékoztató kiadványa az Európai Unió támogatásával jött létre. 10. Egysz_Foglalk_MOD.indd 10 2014.07.24. 20:54:22
Egysz_Foglalk_MOD.indd 11 2014.07.24. 20:54:22
Egysz_Foglalk_MOD.indd 12 2014.07.24. 20:54:23