ÖSSZEFOGLALÓ A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
A beszámoló összeállításában közreműködtek: Tirják László Kalivoda Béla Kalán Józsefné Bánfi Péter Parczen Balázs Weisz Zoltán Ezer Ádám Buzás Krisztina Czanka Gábor Greksza János Harsányi Dezső Attila Mogyorós Edit Nóra Pusztai Mátyás Rómerné Bota Viktória Romhányi Józsefné Sallainé Kapocsi Judit Szelényi Balázs Szilágyi Ferencné Velencei Erika Vizes Tibor Zelenák Krisztián igazgató általános igazgatóhelyettes gazdasági igazgatóhelyettes természetmegőrzési osztályvezető területfenntartási és őrszolgálati osztályvezető, őrszolgálatvezető vagyongazdálkodási osztályvezető ökoturisztikai és környezeti nevelési osztályvezető humánpolitikai ügyintéző erdészeti és vadászati felügyelő tájvédelmi felügyelő őrszolgálatvezető-helyettes, halászati felügyelő mezőgazdasági felügyelő birtokügyi felügyelő biomonitoring koordinátor földnyilvántartói ügyintéző ökológiai felügyelő zoológiai felügyelő könyvelő számviteli ügyintéző területi felügyelő mezőgazdasági felügyelő 2
TARTALOMJEGYZÉK 1. Személyi állomány 4 2. Területi adatok 5 2.1. Védett és védelemre tervezett területek 5 2.2. Saját vagyonkezelésű területek 6 3. Kutatás és monitorozás 8 3.1. Kutatás 8 3.2. Monitorozás 9 4. Kezelési tevékenység 11 4.1. Kezelési tervek 11 4.2. Élőhely fenntartás és rehabilitáció 12 4.2.a. Élőhely fenntartás 12 4.2.b. Élőhely rehabilitáció 13 4.3. Erdők kezelése 14 4.4. Fajvédelem 15 4.5. Saját állatállomány 20 4.6. Vadászterületek 23 4.7. Halászati vízterek 24 5. Jogi és hatósági ügyek 25 6. Természetvédelmi Őrszolgálat 26 7. Költségvetés és vagyon 27 7.1. Kiadások 28 7.2. Bevételek 28 7.3. Vagyon 29 7.4. Épületek 29 7.5. Eszközök 29 8. Bemutatás, oktatás, társadalmi kapcsolatok 30 8.1. Infrastruktúra 30 8.1.a. ok és szálláshelyek 31 8.1.b. Kiállítások 32 8.1.c. Tanösvény 33 8.2. Kiadványok 33 8.3. Látogatottság, rendezvények 35 8.4. Társadalmi kapcsolatok 38 8.5. Környezeti nevelés 39 9. Kapcsolattartás hazai partnerszervezetekkel 41 10. Külföldi együttműködés 42 11. Ellenőrzések 43 12. Fontosabb célkitűzések a következő évre 44 3
1. Személyi állomány Az Igazgatóság engedélyezett létszáma 2009-ben is 55 fő volt. 2009-ben az éves átlagos statisztikai létszám 75 fő, amely az Igazgatóság által elnyert közmunka programban résztvevőket is tartalmazza. A felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozók száma 3 fővel nőtt, mivel valamennyi újonnan belépő kolléga felsőfokú végzettségű. A létszámbővítéssel az idegennyelv-ismeretekkel rendelkezők száma is növekedett. 2006. január 1-től 2009. december 31-ig 1 fő projekt-koordinátor és 1 fő projekt asszisztens foglalkoztatását engedélyezte a minisztérium "A kék vércse védelme a Pannon régióban LIFE 05/NAT/H/000122" elnevezésű pályázat keretében. Jelentős esemény, hogy az Igazgatóság 2009-ben ismét nyert a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által a nemzeti parkok számára meghirdetett közmunkapályázaton. Ennek eredményeként 2009. április 1. és 2009. október 31. között, átlagosan 23 főt foglalkoztatott az igazgatóság 7 hónapon át és ezzel elősegítette ezen személyeknek a munkaerőpiaci visszailleszkedését. Tekintettel arra, hogy minden tájegységünkön a foglalkoztatottak helybeliek voltak, ez a program kitűnően szolgálta az Igazgatóság tevékenységének megismertetését és elfogadottságát is. A közmunkaprogramban résztvevők közül 6 fő továbbfoglalkoztatására vállalt kötelezettséget az Igazgatóság. A foglalkoztatás időtartamát a munkavállalók által ellátandó feladatkörök határozták meg. 1. táblázat: Személyi állomány Szakképzettség Dolgozó (fő) Alapfokú Középfokú Felsőfokú Nyelvismeret 2009-ben szerzett vizsgák köztisztviselő 0 7 39 angol: 17 német: 5 spanyol: 1 Mt. hatálya alá tartozó Szerződéses 0 0 0 Összesen 7 23 45 Létszám: 75 7 16 6 angol: 7 német: 1 közig. alapvizsga: 5 közig. szakvizsga: 1 4
2. Területi adatok 2.1. Védett és védelemre tervezett területek Működési terület: 799.873 ha Védett Ebből fokozottan védett Védelemre tervezett db ha ha db ha Nemzeti Park 1 51.125 6.419 bővítés 308 Tájvédelmi Körzet 0 0 0 1 6.033 Természetvédelmi Terület 4 162 0 1 105 Láp 0 0 0 0 0 Szikes tó 12 1.788 0 0 0 Összesen 17 53.075 6.419 6.446 Ebből Ramsari terület 3 5.486 1.635 0 0 Bioszféra Rezervátum 0 0 0 0 0 Világörökség 0 0 0 0 0 Európa Diploma 0 0 0 0 0 Terület nélküli értékek Természeti Emlék 0 Forrás 0 Barlang 0 Víznyelő 0 Kunhalom 564 Földvár 49 Natura 2000 41 150.646 6.419 5
2.2. Saját vagyonkezelésű területek Igazgatóságunk működési területén 2009-ben az alábbi jogcímek szerint volt lehetőség növelni az állami tulajdont. 1./ A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. tv alapján, volt szövetkezeti utak, árkok kerületek vagyonkezelésünkbe összesen 18 ha 3108 m2 nagyságban az alábbi művelési ág részletezésben: kivett: 18 ha 3108 m2 2./ Az 1995. évi XCIII. tv. végrehajtására elkülönített természetvédelmi kártalanítás 10/2/35 fejezeti előirányzat keretéből 35 ha 6296 m2 nagyságú 233,58 AK értékű ingatlant vásároltunk az alábbi művelési ág részletezésben: gyep: 29 ha 8480 m2 94,69 AK szántó: 5 ha 5369 m2 136,49 AK erdő: 0 ha 1856 m2 2,01 AK kivett: 0 ha 0367 m2 -- nádas: 0 ha 0224 m2 0,39 AK 3./ Egyéb anyagi forrásából elkülönítetten 51 ha 8403 m2 nagyságú 1.240,02 AK értékű területet vásárolt az alábbi művelési ág részletezésben: gyep: 1 ha 2594 m2 15,45 AK szántó: 49 ha 6279 m2 1216,66 erdő: 0, ha 9530 m2 7,91 Összesen: 105 ha 7807 m2 nagyságú 1.473,60 AK értékű földterületet került állami tulajdonba 2009-ben az alábbi művelési ág megoszlásban: gyep: 31 ha 1074 m2 110,14 AK szántó: 55 ha 1648 m2 1353,15 AK erdő: 1 ha 1386 m2 9,92 AK kivett: 18 ha 3475 m2 -- nádas: 0 ha 0224 m2 0,39 AK 6
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a védett természeti területek természetvédelmi kezelését részben gazdálkodók bevonásával, bérleti szerződés keretében, részben saját eszköz- és munkaerő- állományával, jelentős állatállomány segítségével, valamint szükség esetén vállalkozási szerződéssel, saját használatban végzi. A területek kezelése az elfogadásra került vagyonkezelési koncepció, a hosszú távú vagyonkezelési terv (2007-2016), valamint az éves vagyonkezelési tervben foglaltaknak megfelelően történt. Saját használatban kezelt területek Saját használatban elsősorban azon területek kezelése történik, amelyek esetében az elvégzendő élőhely-rekonstrukció, illetve -rehabilitáció, speciális természetvédelmi kezelés, vagy a saját állatállomány ellátásának érdekében indokolt. Ezeken felül saját használatban kezeljük azon területeket is, melyeknek kezelése eseti jellegű, nem igényel minden évben beavatkozást, továbbá egyes osztatlan közös tulajdonban lévő területeket. Idegen hasznosításban kezelt területek A védett természeti területek idegen használatban történő természetvédelmi kezelése bérleti szerződés keretében történik. A természetvédelmi kezelés szabályait a szerződés részét képező előíráscsomag rögzíti. A használat és kezelés elvégzéséhez olyan megbízható partnereket keresünk, akik az előírások betartását vállalják és az ehhez szükséges erőforrásokkal rendelkeznek. Előnyben részesülnek a legeltető állatállománnyal rendelkezők. A bérleti szerződések jelentős része egy éves futamidejű. Ezen felül az agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybe vételéhez 2014. augusztus 31. napjáig érvényes szándéknyilatkozatot állítottunk ki. Amennyiben a szándéknyilatkozattal érintett területekkel a gazdák támogatást nyernek, úgy a szándéknyilatkozatnak megfelelően kötjük meg a bérleti szerződéseket. 2.2. táblázat: A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság saját vagyonkezelésű területeinek fontosabb adatai Vagyonkezelt terület Saját használatban Hasznosításba adott * összes (hektár) hektár % hektár % Szántó 8 169,0028 2 661,5603 32,58 5 507,4425 67,42 Gyep 19 178,4883 6 193,4815 32,29 12 985,0068 67,71 Kert 1,1682 1,1682 100 0,0000 0 Szőlő 0,4112 0,4112 100 0,0000 0 Gyümölcsös 1,6579 1,6579 100 0,0000 0 Nádas 99,9099 99,9099 100 0,0000 0 Erdő 1 730,0592 1 730,0592 100 0,0000 0 Kivett 2 229,2958 1 343,0398 60,25 886,2560 39,75 Összesen 31 409,9932 12031,2980 38,30 19 378,7053 61,70 *Gazdasági évet figyelembe véve (október 30-i állapot szerint) 7
3. Kutatás, monitorozás A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, illetve a Natura 2000 Kutatási Program keretében folyó, valamint az egyéb kutatási témák - a költségek és a feladatok meghatározása mellett az alábbi táblázatban kerültek összefoglalásra. 3.1. Kutatás No. Kutatási téma Kutató Külső megbízás díja 1. A Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi-puszták területén lévő Montágmocsár vizsgálata Margóczi Katalin - Bátori Zoltán- Zalatnai Márta Feladat 400.000.- A Montág-mocsár területén monitoring pontok kijelölése és élőhely térkép készítése 2. Botanikai vizsgálatok és élőhely térképezés Biharugra környéki mocsári területeken 3. Az Kis-Sóstó ex lege szikes tó élőhelytérképének elkészítése Penksza Károly Sallainé Kapocsi Judit- Bota Viktória 400.000.- A Sző-rét, a Kisvátyonimocsár, a Kisgyantéi-gyep mocsarának botanikai vizsgálata - Orosháza Kis-Sóstó ex lege szikes tó élőhely térképének elkészítése 4. A KMNP Dévaványai- Ecsegi puszták területén élőhelyt érképezés 5. A Körös-Maros Nemzeti Park Körös-ártér területén lévő gyepek vizsgálata 6. Gyepesedő parlagok vizsgálata a Körös-Maros Nemzeti Park Kígyósipusztáján Sallainé Kapocsi Judit Tóth Tamás Sallainé Kapocsi Judit Sallainé Kapocsi Judit- Forgách Balázs - Két kisebb dévaványai területrész élőhely térképének elkészítése (Szarkalapos, Kérsziget) - Gyepterületek állapotának, tájidegen fajokkal való fertőzöttségének vizsgálata - Különböző korú parlagok növényzetének összehasonlítása 7. Az atracélcincér (Pilemia tigrina) állománynagyság vizsgálata a Mezőkovácsháza-Battonyai út mentén 8. A magyar tarsza (Isophya costata) éves populációdinamikájának és a gyepkezelés hatásának vizsgálata a Tompapusztailöszgyepen Danyik Tibor - Állományfelmérés mintaterületen. Jelölésvisszafogás módszerének kidolgozása a populációdinamika változásának rögzítésére. Danyik Tibor - A magyar tarsza élőhely preferenciájának, populációnagyság változásának meghatározására. 8
9. A selyemkóró (Asclepias syriaca) vegyszeres kezelésének vizsgálata 10. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság nagysárréti halmainak felmérése Danyik Tibor - Két mintavételi területen a selyemkóró vegyszeres kontrolljának vizsgálata. Bede Ádám - A Nagy-Sárrét kunhalmainak felmérése 3.2. Monitorozás No. Kutatási téma Kutató Külső megbízás díja 1. Natura 2000 területek élőhely térképezése 2. Natura 2000 területek élőhely térképezése Sallainé Kapocsi Judit, Bota Viktória Deák József Áron Feladat - Tóniszállás-Szarvasi gyepek jóváhagyott KJTT és Cserebökény jóváhagyott KJTT 1.000.000.- Cserebökény jóváhagyott KJTT Mocsári sásos társulás (Caricetum acutiformis) monitorozása 3. Bárányparéjos társulás (Camphorosmetum annuae) monitorozása 4. Bajuszpázsitos-sziki sóballás társulás (Crypsido-Suaedetum maritimae) monitorozása 5. Löszpusztagyep társulás (Salvio- Festucetum rupicolae) monitorozása 6. Natura 2000 élőhely típusok felmérése 7. Erdélyi hérics (Adonis x hybrida) monitorozás 8. Kónya zsálya (Salvia nutans) monitorozás 9. Kisfészkű aszat (Cirsium brachecephalum) monitorozása Sallainé Kapocsi Judit, Bota Viktória Sallainé Kapocsi Judit, Bota Viktória Sallainé Kapocsi Judit, Bota Viktória Sallainé Kapocsi Judit, Bota Viktória Sallainé Kapocsi Judit, Bota Viktória Sallainé Kapocsi Judit, Bota Viktória Sallainé Kapocsi Judit, Bota Viktória Sallainé Kapocsi Judit, Bota Viktória - Mocsári sásos társulás felmérése a KMNP Kis- Sárrét területi egységen. - Bárányparéjos társulás felmérése a KMNP Kardoskúti Fehértó területi egységen. - Bajuszpázsitos-sziki sóballás társulás felmérése a KMNP Kardoskúti Fehértó területi egységen. - Löszpusztagyep társulás felmérése 3 mintaterületen - Egyes Natura 2000 élőhely típusok felmérése extenzív és intenzív adatlapokkal. - A faj állományának felmérése minden ismert lokalitásban. - A faj állományának felmérése minden ismert lokalitásban - A kisfészkű aszat felmérése a Nemzeti Park területén 9
10. Egyenesszárnyú rovarok (Orthoptera) közösségeinek monitorozása NBmR keretében Kisbenedek Tibor 450.000.- Három mintavételi területen fűhálós gyűjtés. 11. Sztyeplepke (Catopta thrips) vizsgálata ismert és potenciális élőhelyein Sum Szabolcs 400.000.- A faj jelenlét/hiány vizsgálata a már ismert és további potenciális élőhelyeken. 12. A nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata) állományának vizsgálata 13. Halközösségek monitorozása Danyik Tibor - 15 monitoring ponton történő hernyó rágásnyom és imágó felmérés Vaskos Csabak Bt. 600.000.- Halfajok felmérése a Hármas-Körös alsó szakaszán. 14. Gőte fajok monitorozása Őze Péter - Gőte fajok felmérése gőtecsapdázással a KMNP Cserebökény területi egységen. 15. Ritka és telepesen költő madárfajok felmérése KMNPI - Ritka és telepesen költő madárfajok felmérése 16. Országos Ürge monitorzó Akció 17. Kisemlősök monitorozása bagolyköpetek vizsgálatára alapozva KMNPI - A faj állományának felmérése minden ismert lokalitásban. Dobrosi Dénes, KMNPI 350.000.- Bagolyköpetek gyűjtésével, vizsgálatával végzett kutatás. 10
4. Kezelési tevékenység 4.1. Kezelési tervek A védett vagy védelemre tervezett terület neve 1. Dénesmajori Csigáserdő TT 2. Szarvasi Arborétum TT 3. Szeghalmi Kéktó TT 4. Szarvasi Történelmi Emlékpark TT 5. Körös-Maros Nemzeti Park bővítése (Zsadány, Mezőgyán) 6. Körös-Maros Nemzeti Park bővítése (Magyarcsanád) 7. Kishomok TT 8. Körös-Maros Nemzeti Park 9. Körösközi-erdők TK Védettség Jogszabályként megjelent Állapot védett igen kihirdetve védett igen kihirdetve védett igen kihirdetve védett tervezett tervezett tervezett védett tervezett nem nem nem nem nem nem kihirdetés céljából TKSzÁT részére felterjesztve kihirdetés céljából TKSzÁT részére felterjesztve kihirdetés céljából TKSzÁT részére felterjesztve kihirdetés céljából TKSzÁT részére felterjesztve területi egyeztetésre alkalmas dokumentáció elkészült területi egyeztetésre alkalmas dokumentáció elkészült 11
4.2. Élőhely fenntartás és rehabilitáció 4.2.a. Élőhely fenntartás terület kiterjedés (hektár) élőhely típusa 1 Csanádi puszták 450 vizes élőhely legeltetés tevékenység 2 Csanádi puszták 1050 mozaikos gyep legeltetés, kaszálás 3 Csanádi puszták 108 szántó 4 Dévaványai-Ecsegi puszták 5 Dévaványai-Ecsegi puszták 6 Dévaványai-Ecsegi puszták 20 vizes élőhely legeltetés túzokvédelmi célú művelés (lucerna, ugar) 1060 mozaikos gyep legeltetés, kaszálás 260 szántó túzokvédelmi célú művelés (repce, lucerna, őszi búza, ugar) 7 Kardoskúti Fehértó 1500 mozaikos gyep legeltetés, kaszálás 8 Kardoskúti Fehértó 110 szántó 9 Kardoskúti Fehértó 146 szántó kukorica, valamint őszi kalászos gabona termesztése daru táplákozó terület biztosítása céljából ugaroltatás, valamint lucerna fenntartás kék vércse táplákozó terület biztosítása céljából 10 Kígyósi-puszta 350 mozaikos gyep legeltetés, kaszálás 11 Kígyósi-puszta 88 szántó kisparcellás művelés a mezei élettérhez kötődő fajok élőhelyének biztosítása érdekében 12 Kis-Sárrét 285 mozaikos gyep legeltetés, kaszálás 13 Kis-Sárrét 25 szántó 14 Körös-ártér 40 fás kaszáló túzokvédelmi célú művelés (füves here, lucerna) fás kaszáló jelleg fenntartása legeltetéssel, szárzúzással, kézi cserjeirtással 15 Körös-ártér 146 mozaikos gyep kaszálás, szárzúzás 16 Maros-ártér 136 mozaikos gyep 17 Tompapusztailöszgyep adventív fajok visszaszorítása legeltetéssel, kaszálással, szárzúzással 20 löszgyep speciális kezelés 12
18 Tatársánci ősgyep 0,34 löszgyep speciális kezelés 19 Csorvási löszgyep 1 löszgyep speciális kezelés Összesen: 5795,34 4.2.b. Élőhely rehabilitáció 1 kiterjedés (hektár) élőhely típusa terület Dévaványai- Ecsegi puszták 100 szántó 2 Kardoskúti Fehértó 170 szántó 3 Kígyósi-puszta 181 szántó 4 Kis-Sárrét 58 szántó 5 Körös-ártér 52 szántó 6 Cserebökény 14 szántó 172 szántó tevékenység visszagyepesítés (gyepvetés, lucerna, ugar) visszagyepesítés (gyepvetés, lucerna, ugar) visszagyepesítés (gyepvetés, lucerna, ugar) visszagyepesítés (gyepvetés, lucerna, ugar) visszagyepesítés parlagkezeléssel visszagyepesítés parlagkezeléssel szárzúzás spontán visszagyepesedés elősegítése céljából 7 Maros-ártér Tompapusztailöszgyep 8 26 szántó visszagyepesítés Összesen: 773 13
4.3. Erdők kezelése 2009. évben tovább folytattuk a nem őshonos állományok őshonos fajokból álló erdőkre való lecserélését. Véghasználataink csak nem őshonos fajokból álló erdőkre korlátozódtak 2009-ben is, 3,00 hektáron végeztünk tarvágást amerikai kőris állományban. A Körös-árterében a 2008-ban letermelt erdők helyén 2009-ben puhafás ligeterdők létesítését kezdtük meg, fekete-nyár elegyes szürkenyár erdősítéssel (11,08 hektár). A pótlások során egyéb őshonos fajok is beültetésre kerülnek. A Maros-árterében a 2008-ban letermelt erdők helyén puhafás ligeterdők, illetve keményfás ligeterdők létesítését kezdtük meg, fekete-nyár elegyes szürkenyár erdősítéssel (3 hektár), illetve tölgymakk vetéssel (0,95 hektár). A pótlások során egyéb őshonos fajok kerülnek beültetésre. A Kis-Sárréten a 2008-ban letermelt akácosok helyén kezdtük meg a Pusztai tölgyesek kialakítását tölgymakk vetéssel (4,47 hektár). 2009. évben 5,0 hektár tölgyes telepítést végeztünk a Kígyósi pusztán. 4.3. táblázat: Erdészeti tevékenység Fakitermelés Községhatár Tag,részlet Teljes terület Érintett terület (hektár) (hektár) Fafaj Körös-ártér Kunszentmárton 46 A 10,99 3,00 Amerikai kőris Erdőfelújítás Községhatár Tag,részlet Teljes terület (ha) Érintett terület (ha) Fafaj Körös-ártér Kunszentmárton 40 B1 3,22 3,22 Szürkenyár Mezőtúr 301 B6 2,92 2,00 Szürkenyár Mezőtúr 305 D 3,79 3,79 Szürkenyár Öcsöd 46 B 2,07 2,07 Szürkenyár Maros-ártér Magyarcsanád 20 A 0,90 0,90 Kocsányostölgy Magyarcsanád 43 B 4,20 3,00 Szürkenyár Kis-Sárrét Geszt 88 W 0,91 0,91 Kocsányostölgy Geszt 89 B 3,56 3,56 Kocsányostölgy Kígyósi-puszták Gyula 0453/1 m 5,00 5,00 Kocsányostölgy Összesen: 24,45 14
4.4. Fajvédelem Ebben a fejezetben kizárólag az élőhely fenntartástól, élőhely kezeléstől független fajvédelmi tevékenységeket ismertetjük. Faj, fajcsoport tevékenység hatás erdélyi hérics (Adonis x hybrida) szaporítás, állományfelmérés 141 ponton történt magvetés. A számlálások alapján az állomány 4160 tő volt. kónya zsálya (Salvia nutans kétéltűek (Amphibia) fekete gólya (Ciconia nigra) fehér gólya (Ciconia ciconia) rétisas (Haliaeetus albicilla) parlagi sas (Aquila heliaca) kerecsensólyom (Falco cherrug) kék vércse (Falco vespertinus) székicsér (Glareola pratincola) haris (Crex crex) szalakóta (Coracias garrulus) túzok (Otis tarda) denevérek (Chiroptera) ürge (Spermophillus citellus) szaporítás, állományfelmérés tavaszi közúti kétéltűmentés költőpárok felmérése a fészkek fészektartóra helyezése, vezeték szigetelés költőpárok felmérése, ellenőrzése költőpárok felmérése, ellenőrzése műfészek kihelyezés, költőpárok felmérése, ellenőrzése költőláda kihelyezése, ellenőrzése költőhely megóvása mezőgazdasági műveléstől revír felmérés, védelem költőláda kihelyezése, ellenőrzése állományfelmérés, fészekmentés épületlakó kolóniák felmérése áttelepítés 238 ponton történt magvetés. A számlálások alapján a virágzó tőcsoportok száma 167 volt. 6 faj 3500 egyedének mentése. 13 ismert költőpár 8 fészek tartóra helyezése 11 költőpár, 9 sikeres költésből 12 kirepült fióka. 14 költőpár, 9 sikeres költésből 16 kirepült fióka. 14 költőpár, 13 sikeres költésből 47 kirepült fióka. 278 költőpár minimum nyolc sikeres pár. mindössze 1 revír került beazonosításra, kaszálás korlátozása 105 új költőláda került kihelyezésre, ezzel a számuk 400 db-ra nőtt. Az ismert költő állomány 127 pár. A tavaszi maximum a működési területen 510 pld. 9 visszatelepített madár. 11 jelentős - 8 csonkafülű denevér, 3 nagy patkósdenevér - denevérkolónia került felmérése. 200 példány áttelepítése a szegedi repülőtérről a Kígyósi-pusztára 15
Erdélyi hérics (Adonis x hybrida) 2009-ben is folytattuk a faj magról történő szaporítását. Csorváson a Sarkadi-dűlő pufferébe 90 ponton, az Ördögsáncon 65 ponton történt magvetés ősszel. A Tartársánci ősgyepen 2009-ben nem volt magvetés. A 2006. évi magvetésből Csorváson 42 fiatal növényt találtunk, a 2007-ben elvetett magokból 2009-ben még nem találtunk csíranövényeket. A korábbi magvetésekből származó tövek száma az Ördögsáncon 2 nem virágzó idősebb tő, 85 fiatal tő és 45 csíranövény, míg a Tatársáncon 111 fiatal tő volt. A három állomány 2009. évi adatait az alábbi táblázatokban adjuk közre. KMNP Csorvási löszgyep: Virágzó tő Nem virágzó tő Második éves kis növény Első éves csíranövény Összesen Sarkadi-tanya 48 140 68 13 269 Brucella-dűlő 11 5 30 1 47 Farkas-tanya 354 458 909 96 1817 Vadkörte-fa 621 449 708 216 1994 Összesen: 1034 1052 1223 326 3635 KMNP Tatársánci ősgyep (telepített állomány): Virágzó tő Nem virágzó Második éves Első éves Összesen tő kis növény csíranövény Tatársánc 15 19 149 3 186 KMNP Dévaványai-Ecsegi puszták Ördögsánc (telepített állomány): Virágzó tő Nem virágzó Második éves Első éves Összesen tő kis növény csíranövény Ördögsánc 13 29 250 47 339 Kónya zsálya (Salvia nutans) Az erdélyi héricshez hasonlóan ennél a fajnál is folytattuk a magról történő szaporítást. A kondorosi termőhelyen 130 ponton, a Tatársánci ősgyepen 70 ponton, az Ördögsáncon pedig 38 ponton történt magvetés az őszi időszakban. A 2009. évi állományadatok és a korábbi évek magvetéseinek eredményei az alábbiak szerint alakultak. 16
Kondorosi kónya zsálya termőhely: 2008-hoz képest a virágzó tőcsoportok száma 39-ről 66 nőtt, a virághajtások száma 127-ről 254-re növekedett meg. A hibrid eredetű Salvia betonicifolia virághajtások száma 18-ról 34-re növekedett, a virágzó tőcsoportok száma 5-ről 9-re nőtt. A 2006-ban 40 ponton elvetett magokból 2009-ben 63 kis növényt lehetett megszámolni, a 2007-es 21 ponton történt magvetésből 7 növény fejlődött ki, a 2008. évi 160 ponton történt magvetésből pedig 147 kis növény kelt ki. KMNP Tatársánci ősgyep: Tatársáncon a virághajtások száma a 2008-as 220-ról 141-re csökkent. A 45 virágzó tőcsoport helyett 2009-ben 33 virágzott. A virágtalan idősebb tőcsoportok száma 17 volt a 2008-as 12-höz képest. A Salvia betonicifolia virághajtásainak a száma a 2008. évi 34 (3 tőcsoport) helyett 22 (4 tőcsoport) volt. KMNP Dévaványai-Ecsegi-puszták, Ördögsánc (telepített állomány): A 2008-as 33 virágzó tőcsoport helyett 2009-ben 17 virágzó tőcsoport volt, míg a virághajtások száma 2008-ban 102 volt, 2009-ben pedig 47. A nem virágzó idősebb tövek száma 21 volt 2009-ben, míg 2008-ban 6 tő. KMNP Csanádi-puszták, Királyhegyesi-puszta (telepített állomány): A területen 51 virágzó tőcsoport 349 virághajtással, 5 nem virágzó tőcsoport és egy 30 m 2 -es egybefüggő területen kb. 300 virágtalan fiatal tő volt jelen. Továbbá 13 tő S. betonicifolia 96 virághajtással, és 2 nem virágzó tőcsoport volt jelen. Kétéltűmentés A Kígyósi-puszta területi egység egy forgalmas útszakaszán hetedik alkalommal végeztünk kétéltűmentést március 11. és április 6. között. Ebben az évben 7 faj 3499 egyedének mentésére került sor. Faj Példányszám (2004) Példányszám (2005) Példányszám (2006) Példányszám (2007) Példányszám (2008) Példányszám (2009) Triturus vulgaris 1 154 1423 1693 95 2 Triturus dobrogicus 520 2330 6498 1400 128 19 Bombina bombina 907 5124 10 632 7766 3054 313 Pelobates fuscus 2152 10 908 46 572 8573 12435 3086 Bufo viridis 179 59 51 10 29 30 Hyla arborea 192 476 199 150 172 49 Rana esculenta k. 7 3 3 0 1 0 Összesen: 3957 19 054 65 333 19 592 15 914 3499 17
Fekete gólya (Ciconia nigra) A revírek felderítését és az ismert költőpárok rendszeres ellenőrzését folyamatosan végeztük. A nemzeti parkban 7 pár, a működési terület nem védett részein további 6 pár költése vált ismertté a működési területen. Fehér gólya (Ciconia ciconia) 2009-ban a működési területen 8 fészek tartóra helyezése történt meg. Rétisas (Heliaeetus albicilla) A revírek felderítését és az ismert költőpárok rendszeres ellenőrzését folyamatosan végeztük. A nemzeti parkban 5 pár, azon kívül további 6 pár költése vált ismertté a működési területen, melyből 9 pár volt sikeres (12 kirepült fióka). Parlagi sas (Aquila heliaca) A revírek felderítését és az ismert költőpárok rendszeres ellenőrzését folyamatosan végeztük. A nemzeti parkban 3 pár, azon kívül további 11 pár költése vált ismertté, ebből 9 pár volt sikeres (16 kirepült fióka). Kerecsensólyom (Falco cherrug) 2009-ben 3 műfészek kihelyezésére került sor, fára. A revírek felderítését és az ismert költőpárok rendszeres ellenőrzését folyamatosan végeztük. A nemzeti parkban 4 pár, azon kívül további 10 pár költése vált ismertté, melyből 13 pár volt sikeres (47 kirepült fióka). A 14 párból mindössze 2 pár költött természetes fészekben. A kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében két fiatal egyedre került műholdas adó. Kék vércse (Falco vespertinus) 2009-ben 8 új mesterséges telepet létesítettünk összesen 118 db új költőláda kihelyezésével. A főként a Nemzeti Parkban, kisebb részben SPA területen lévő költőládák száma 2009-ben 25 telepen 639 volt. A költőládák ellenőrzése valamennyi telepen folyamatos volt a költési időszakban. Az igazgatóság működési területén 2009-ben 278 pár kék vércse költését regisztráltuk. A kékvércse- védelmi LIFE program keretében a Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén egy adult kék vércse tojót műholdas jeladóval szereltünk fel. A Jázmin névre hallgató madár vonulását sikeresen nyomon követhettük Angolában és Namíbiában található telelőterületére. Székicsér (Glareola pratincola) A működési területen egy, rendszeresen használt költőhely van, mezőgazdasági környezetben. A telep egy, a szárazság miatt gyenge kelésű fehér borsó táblán alakult ki. A 18
telep felderítését követően felvettük a kapcsolatot a gazdálkodóval. Tekintve, hogy a költési időszakban nem tervezett semmilyen beavatkozást, további intézkedésre nem volt szükség. 2009-ben 8 pár kezdett költésbe, valamennyi sikeres volt. Haris (Crex crex) A Hármas-Körös hullámterén 2009-ben elvégeztük a revírek felderítését. A különlegesen száraz tavasznak köszönhetően a 2008-as 20 helyett csak 1 revírt találtunk. A fészek feltételezett helye körül 5 hektár kaszálatlan területet biztosítottunk. Szalakóta (Coracias garrulus) 2009-ben 105 új költőláda került kihelyezésre. Ezzel a működési területen, zömében a nemzeti parkban lévő költőládák száma 400 darabra nőtt. A költőládák ellenőrzését elvégeztük. A teljes működési területen ismert párok száma 2009-ben 127 pár volt. Az ismert párok döntő többsége a mesterséges költőládákat használja. Túzok (Otis tarda) A tavaszi túzokszámlálás eredményei a következők szerint alakultak 2009-ben: Dévaványai-Ecsegi-puszták 431 pld., Csanádi-puszták 13 pld., Kis-Sárrét 66 pld. A Túzokvédelmi Állomásra 2009-ben 33 fészekmentésből származó tojás került be. Ezekből 11 kelt sikeresen és 9 csibét repatriáltunk a Túzokvédelmi Mintaterületen. Denevérvédelem A jelentős épületlakó fajok állományainak felderítése, felmérése biztosított volt. A működési területen 2009-ben 11 jelentős kolónia (8 csonkafülű, 3 nagy patkósorrú) volt ismert, melyek zavartalanságát rendszeres ellenőrzéssel biztosítottuk. Ürge (Spermophilus citellus) A még meglévő állományok tavaszi felmérését elvégeztük. Jelenleg mindössze 2 kis létszámú állománya ismert a működési területen, melyből az egyik a 2008-ban telepített kis-sárréti állomány maradványa. A kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében 200 példányt telepítettünk át a szegedi repülőtérről a Kígyósi-puszta területi egységre. Középfeszültségű vezetékszakaszok szigetelése 2009-ben 27 kilométernyi középfeszültségű vezetékszakasz teljes körű szigetelése történt meg kiemelten fontos térségben. 19
4.5. Saját állatállomány Tájegység Magyar szürke szarvasmarha Bivaly Mangalica sertés Racka juh Cigája juh Összesen Kígyósi-puszta 51 db 1 db 52 db Kardoskúti Fehértó 396 db 349db 330 db 1075 db Csanádi-puszták 279 db 279 db Összesen: 1155 db 98 db 3 db 419 db 364 db 2039 db Egyéb: 2 db szamár, 45 db galamb, 20 db tyúk Dévaványa Magyar szürkemarha állomány területi egységenként, korcsoportonként Magyar szürkemarha állomány Dévaványai- 380 db 97 db 3 db 70 db 34 db 584 db Ecsegi puszták Kis-Sárrét 49 db 49 db Montágpuszta Szabadkígyós Állatállomány Sóstói-telep Dévaványa Biharugra Összesen Tehén 10 év felett 80 db 80 db Tehén 5-10 év 117 db 109 db 226 db Selejt tehén 10 db 10 db Üsző 4 év 43 db 41 db 84 db Üsző 3 év 113 db 113 db Üsző 2 év 50 db 50 db Üsző 1 év 50 db 117 db 167 db Borjú 31 db 16 db 47 db Tinó 1 éves 119 db 49 db 168 db Tinó 2 éves 39 db 39 db Tinó 3 éves 101 db 101 db Tinó 4 éves Tinó 4 év felett 4 db 51 db 55 db Bika 15 db 15 db Összesen 396 db 279 db 380 db 49 db 51 db 1155 db 20
Állatállomány változás 2006-2009 2006 2007 2008 2009 Magyar szürke szarvasmarha 725 855 1007 1155 Racka és cigája 852 1259 871 783 Házi bivaly 68 68 96 98 Dévaványa-Ecsegi puszták Bivaly állományunk évről évre nő. Bár 2009-ben 17 db nagy súlyú tinót értékesítettünk, a létszám ezzel együtt is megközelítette a 100-at. A tehenek jól vemhesültek, 30 tehénből 23 ellett ebben az évben. A növendék tinókat folyamatosan visszük ki a kiritói élőhelyre, ahol a mocsaras élőhelyen a sás és a gyékény visszaszorítását végzik. Kardoskútról növendék marhákat vittünk ősszel, összesen 237 db-ot. A magyar szürkék száma ezzel 380-ra nőtt Dévaványán. Új telelőhelyet alakítottunk ki Réhely mellett a Szalai-tanyán, ahol az év végén egy védőtető került kialakításra. Az idősebb tinók jól híznak, jövőre akár értékesítésen is gondolkozhatunk. Több beruházást is végrehajtottunk az állomány növekedése miatt. Karámmal férőhelyet bővítettünk, új kezelőfolyosó készült, etetőket, vályúkat vásároltunk. Kardoskúti Fehértó A 2008-2009-es ellési szezonban közel 120 borjút neveltünk fel. A Kardoskúti létszám elérte a tervezett mennyiséget, a tehenek és a tenyészüszők száma 300 db. A szaporulatból a következő években így más tájegységekbe szállíthatunk. 88 db üsző a Körös ártérben legelt az év nagy részében. December végéig csaknem 31 borjúnk született. Csanádi-puszták 263 db marhát tartunk a Montág-pusztán. A 2008-2009-es ellési szezonban közel 130 borjút neveltünk fel. Ebben az évben, két gulyában legeltettünk, felét a Montágpusztán, felét a Kopáncsi pusztán, majd a Maros ártérben. A tenyészérett üszőket összeválogattuk így tavasszal minden állat pároztatásra került. Decemberben megkezdődött az ellés, év végéig 83 borjúnk született. A jövő évi pároztatáshoz 4 db fiatal tenyészbikát vásároltunk az apaji és a fertőhansági bikavásárokon. 21
Biharugra A Biharugrán nem változott az állatlétszám, jelenleg 49 db magyar szürkemarha 1 éves tinót tartunk. Az állatok legeltetésével közel 300 hektár gyep kezelését tudjuk megoldani. Szabadkígyós Szabadkígyóson 2009.-ben az állatállományunk szerkezete átalakult. Az itt lévő racka és cigája juhokat átszállítottuk Dévaványára, a meglévő 18 db vágásérett szürkemarha tinó állományt 69 db-ra fejlesztettük fel. Ezen állomány a meglévő 1 db bivalytinóval együtt közel 200 hektár területen legelt. Augusztustól heti rendszerességgel beindult a tinók vágásra történő értékesítése. 22
4.6. Vadászterületek A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 4 vadászterülettel rendelkezik, melyek elsődleges funkciója a természetvédelmi értékek védelmének elősegítése. Ennek megfelelően a vadászterületek különleges rendeltetésűek: KMNPI Dévaványai vadászterület: 4.215 hektár KMNPI Szabadkígyósi vadászterület 1.580 hektár KMNPI Kardoskúti vadászterület: 1.547 hektár KMNPI Montág-pusztai vadászterület: 2.193 hektár A vadászterületeken vadászható állatfaj egyede kizárólag természetvédelmi érdekből, mennyiségi szabályozás, állategészségügyi ok, valamint kármegelőzés céljából ejthető el, vagy fogható be. Egyéb vadgazdálkodási tevékenység csak természetvédelmi érdekből, állategészségügyi okból, kármegelőzés miatt, vagy vadmentés jelleggel végezhető. A vadászterületen esetlegesen képződő bevételek teljes egészében a területen élő növény- és állatvilág élőhelyeinek megőrzésére, javítására fordítandók. 23
4.7. Halászati vízterek A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnak önálló halászati joga nincs. Természetes halászati vízterek a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében lévő országos jelentőségű védett természeti területeken: - Hármas-Körös folyó (12+000-Sebes-Körös és Kettős-Körös torkolatig) 551 hektár - Hortobágy-Berettyó folyó 160 hektár - A Hármas-Körös folyó hullámtéren belüli holtágak összesen: 78 hektár A fenti halászati vízterek halászati illetve horgászati hasznosításának jogát a Körösi Halász Szövetkezet és a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége gyakorolja. A folyóvizek vonatkozásában a gazdálkodási szempontok maradéktalanul megfelelnek a természet védelméről szóló törvény által megfogalmazott gazdálkodási elveknek. Ezen túlmenően, a halászati hasznosítókkal egyetértésben, a Hármas-Körös folyó országos jelentőségű védett természeti területei vonatkozásában (valamint a Maros folyón) négy halfaj kikerült a halászati és horgászati hasznosíthatóság alól, amelyek a következők: aranykárász (Carassius carassius), compó (Tinca tinca), garda (Pelecus cultratus) és a kősüllő (Stizosteidon volgense). A halászati hasznosítók önálló kezdeményezése alapján további korlátozásként jelent meg egyes keszegfajok méretkorlátozásának bevezetése. Bevezetésre került, hogy a területen horgászatot folytatóknak kötelezően maguknál kell tartaniuk golyóstollat, mérleget és mérőszalagot. A természetes halbölcsők, illetve ívóhelyek száma kicsi és ezek ívásra alkalmassága az aktuális vízviszonyoktól függ. A meglévő kubikgödrök, illetve hullámtéren belüli holtágvégek ívásra, illetve ivadéknevelésre történő alkalmassá tétele az eddigiekben nem valósult meg, bár a halászati hasznosítók pályázataiban már az első ötéves tervekben is szerepelt. A második öt éves ciklus során, amely a 2006. évtől kezdődött, ezeknek az élőhelyeknek a fejlesztésére jelentős hangsúly helyeződik. Az eddigi ilyen irányú élőhely-fejlesztési törekvések sajnos hiábavalónak bizonyultak a vízügyi érdekekkel való ellentétben állás miatt. A természetes ívóhelyek relatív hiányát próbálják meg mérsékelni valamelyest a hullámtéren belüli un. szentély jellegű holtágak. A szentély jellegű holtágak vonatkozásában egyetlen kivétellel kizárólag korlátozott halászati hasznosítás történik. A korlátozások a következők: a halászati tevékenység teljes körű szüneteltetése március 1. és május 31. között, a kizárólagos szelekciós halászat, továbbá a mesterséges ivadék telepítés feltételekhez kötése, amely e víztereken a ragadozóhalak ivadékainak kijuttatását teszi lehetővé csupán. Ezeken a holtágakon az anyahal befogások sem kerülnek engedélyezésre. Horgászati hasznosítási forma kizárólag a Gyigerzugi holtág adott szakaszán, az erre a célra kijelölt helyeken engedélyezett. Kisszerszámos halászati mód egyetlen ilyen holtágon sem alkalmazható. 24
5. Jogi és hatósági ügyek A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 2009. évben egy szabálysértési eljárást folytatott le, amely figyelmeztetéssel zárult. A Természetvédelmi Őrszolgálat 8 db helyszíni bírságot szabott ki 43.000,- Ft értékben. A bírságok 5 esetben önként befizetésre kerültek, 3 esetben pedig az adók módjára történő behajtás van folyamatban. ben. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnak négy polgári peres ügye volt 2009- Három esetben szerződésben foglalt díj megfizetésének elmaradása miatt, fizetési meghagyás útján bírósági eljárást kezdeményeztünk. Tekintettel arra, hogy a kötelezettek a fizetési meghagyással kapcsolatban ellentmondással éltek, az ügyek peres ügyként folytatódtak. Ezek közül az egyik per 2009-ben lezárult, a bíróság az Igazgatóság követelését részben megítélte, és a kötelezett azt ki is fizette. A másik két per jelenleg még folyamatban van. A negyedik polgári peres ügyben a felperes vadkár megtérítését kérte Igazgatóságunktól, mely ügy még nem zárult le jogerősen. 25
6. Természetvédelmi Őrszolgálat A Természetvédelmi Őrszolgálat létszáma 2009. év végén 20 fő volt. Ennek értelmében az egy főre jutó védett természeti területek nagysága átlagos, az egy főre jutó működési terület mértéke jelentősen az országos átlag feletti. Különösen bonyolult így a nem védett Natura 2000 területek ellenőrzésének biztosítása. A területi irodák információtechnológiai fejlesztése tovább folyt. Minden természetvédelmi őr számára elérhetővé vált valamilyen munkaállomás használata. A munkaállomások több mint 50 %-a képes ARC GIS kezelésre. A tájegységek központi irodáiban 1 Mbit/sec bérelt vonali távmunkás végpontokkal biztosított az internet hozzáférés. 2009. során szolgálati gépjármű cseréje nem történt. A természetvédelmi őrök ruházati ellátottsága elfogadható szinten van. Az utánpótlás a gyártásnak megfelelően, hullámokban került használatba. A különböző szervekkel kötött együttműködési megállapodásoknak köszönhetően a közös szolgálatteljesítések iránti igény fennáll. A Természetvédelmi Őrszolgálat legfontosabb jellemzőit a táblázat mutatja be. Végzettség felsőfokú Középfokú Összesen Létszám 16 4 20 Egy főre eső terület (ha) átlag minimum maximum Működési terület 39.950 16.552 156.711 Védett természeti terület 2.645 357 7.996 26
7. Költségvetés és vagyon A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévő épület- és építményállomány állapotában 2009. évben jelentős változás egy kivételtől eltekintve nem történt. Az Anna-ligetben álló 2007-ben megvásárolt jórészt évtizedekig nem használt romos épületek lebontásra kerültek. Az épületek műszaki állapota a korábbi évek beruházásainak és felújításainak köszönhetően elfogadható. A rendelkezésre álló keretből a legszükségesebb beavatkozásokat 2009-ben sikerült elvégezni. Az Igazgatóság felújítási munkái során sor került a Körösvölgyi belső festésére, parketta felújítására. A Réhelyi ban a főépület belső festésére került sor, illetve a külső vízvezeték hálózat részleges cseréje történt meg. A bővülő állatlétszám elhelyezésének megoldása és az üzembiztonság érdekében két telephelyen sor került a kutak és karámrendszerek felújítására, bővítésére. Megtörtént a Kardoskút, Sóstói telep 1. számú hodályán a nádtető teljes cseréje. Az Igazgatóság működésének hatékonysága érdekében a korábbi évekhez hasonlóan zajlott az eszközállomány fejlesztése. Az elhasználódott és elavult informatikai eszközök cseréje az intézmény anyagi lehetőségeinek függvényében történik. 2009-ben több új munkaállomás és periféria vásárlására került sor mely elsősorban az új igények és feladatok kielégítését szolgálja. Új, digitális fénymásolót vásárolt az Igazgatóság mely a központban dolgozók munkáját segíti. A térinformatikai, ellenőrzési és kutatási munkát segítik az új nagy pontosságú GPS berendezések. Még 2008. évi forrásból de 2009. évi kivitelezésben elkészült a Bihari Madárvárta mellett egy turisztikai célokat szolgáló, nagy befogadóképességű magasmegfigyelő és a Dévaványai-Ecsegi pusztákon, Atyaszegen kutatási, őrzési célból egy megfigyelőtorony. Intézményi kivitelezésben 200 métert meghaladó hosszban elkészült az Anna-liget első szakaszát határoló, fából készült kerítés. Az Igazgatóság Réhelyi állatállományának gondozását segíti egy új MTZ 82-es traktor. Igazgatóságunk 2009-ben a Montág-pusztai állattartó telep felújítása, valamint mezőgazdasági erő- és munkagépek beszerzése tárgyában két közbeszerzési eljárást indított, melyek zárása és a teljesítés 2010-ben várható. össze. Igazgatóságunk költségvetési és vagyoni jellemzőit az alábbi táblázatok foglalják 27
7.1. táblázat: Kiadások Teljesítés (eft) Működési kiadások Személyi juttatás 239 108 Járulék 73 351 Dologi 492 063 Működési célú pénzeszköz átadás 13 680 Felhalmozási kiadások Intézményi beruházás 104.010 Felújítás 18 038 Felhalmozási célú pénzeszköz átadás 0 Egyéb központi beruházás 0 Kölcsönök nyújtása 7 000 Finanszírozás kiadásai 2193 Kiadások összesen 947.250 7.2. táblázat: Bevételek Teljesítés (eft) Bevételek Intézményi működési 247 834 Támogatás értékű műk. Bevétel és egyéb bev. 216 128 Felhalmozási 174 002 Kölcsönök visszatérülése 0 Bevételek összesen 637 964 Költségvetési támogatás Működési 267 799 Felhalmozási 18 969 Támogatás összesen 286 768 Összes bevétel 924 732 Működési bevétből 2008. évi előirányzatmaradv.igbevét: 150 614 Felhalmozási bevétből 2008. évi előirányzatmaradv.igbevét: 53 219 Költségvetési befizetés, visszafizetés 0 Előirányzat-maradvány igénybevétel összesen: 203 833 Bevétel mindösszesen: 1 128 565 z 2009. évi maradvány 181 315 28
7.3. táblázat: Vagyon Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Bruttó érték Értékcsökkenés Nettó érték (eft) (eft) (eft) Vagyoni értékű jogok 3.277 1.682 1.595 Szellemi termékek 13.723 13.649 74 földterület 2.687.279 0 2.687.279 telek 45.421 0 45.421 épület 930.745 116.311 814.434 építmény 539.530 93.549 445.981 Gépek, berendezések, felszerelések képzőművészeti erdő 40.995 0 40.995 ügyviteli 59.812 50.347 9.465 egyéb 261.932 170.376 91.556 0 0 0 alkotások Járművek 118.295 77.611 40.684 Tenyészállatok 109.858 29.995 79.863 Beruházások, felújítások 11.939 0 11.939 Összesen 4.822.806 553.520 4.269.286 7.4. táblázat: Épületek Az épület típusa* Száma (db) Növekedés a tárgyévben (db) Iroda 6 Szolgálati lakás 3 Állattartó épület 18 Egyéb állattartó építmény 16 Tanya 4 Egyéb 2 * A turisztikai létesítmények a 8. fejezetben kerülnek részletezésre 7.5. táblázat: Eszközök Az eszköz megnevezése Száma (db) Növekedés a tárgyévben (db) Mezőgazdasági munkagép 59 9 Terepjáró, személygépkocsi 23 0 Motorkerékpár 4 0 Kerékpár 81 0 Vízijármű 6 0 Videokamera 2 0 Digitális fényképezőgép 35 5 Hagyományos fényképezőgép 11 0 Állványos távcső 16 4 Kézi távcső 54 12 Éjjellátó készülék 1 0 Számítógép 64 17 29
8. Bemutatás, oktatás, társadalmi kapcsolatok 8.1. Infrastruktúra Jelenleg két látogatóközpontot üzemeltet az Igazgatóság: Az egyik az 1986-tól üzemelő és azóta a térség szakmai, turisztikai és oktató bázisává fejlődött Réhelyi, amely 2003-ban új oktató és szállásépülettel bővült. A Réhelyi sajátossága a túzokvédelmi munka és ősi magyar háziállatfajták bemutatása. A múzeumi épület emeleti részén található állandó kiállítás bemutatja a terület egyedülálló értékét a túzokot, valamint a tájegység élővilágát és történetét. A központ külső bemutatóhelyein túzok, magyar szürke marha, bivaly, rackajuh, mangalica sertés, baromfi- és galambfajták figyelhetők meg. A látogatóközpontból kiindulva tanösvény mutatja be a terület jellemző növény- és állatvilágát. A védett területen kijelölt kerékpártúra útvonalak bejárásához kerékpárok bérelhetők. Az oktató- és szállásépületben 48 fő részére szállás vehető igénybe. Szakmai továbbképzések, előadások, tréningek megtartására nyújt lehetőséget az épületben található két 50 fő befogadóképességű előadóterem és a két 25 fős oktatóterem. Réhelyi minősített erdei iskola programszolgáltató hely. A 2003 májusában megnyitott Körösvölgyi a szarvasi Annaligetben, az Igazgatóság székházának szomszédságában található. A látogatóközpont sajátosságát a Dél-alföld természeti értékeinek bemutatása jelenti. A főépületben a Dél- Tiszántúl természeti értékeit bemutató állandó kiállítás tekinthető meg. A 100 fő befogadóképességű, korszerű technikával ellátott konferencia terem, és a 25 fős oktatóterem konferenciák, tréningek helyszíne lehet. Az Anna-ligetben kialakított 2 km hosszú, 8 bemutató táblával ellátott tanösvény került kialakításra, amelyet gyógynövényes kert és a park faállományát bemutató gyűjteményes kert egészít ki. A Körösvölgyi is várja erdei iskolás programokkal a diákokat. A látogatóközpontokban igényelhető programok és szolgáltatások évről-évre bővülnek: túravezetés, rendhagyó órák megtartása, szakmai ismeretterjesztő előadások, konferencia és oktató termek kiadása, kerékpárkölcsönzés, kiadványok és ajándéktárgyak értékesítése. A két látogatóközpont mellett egy múzeumi kiállítóhelyet is üzemeltet az Igazgatóság Kardoskúton. A Kardoskúti Múzeum kiállítási anyagát 1989-ben készítette a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának Természettudományi Osztálya. A kiállítás átalakítása, frissítése már időszerű lenne, de az itt létesíteni kívánt harmadik fogadóközpont ezt a feladatot is át fogja venni. A természettudományi kiállítás mára már inkább dokumentumértékű, a lehengerlő látnivalókhoz, interaktivitáshoz szokott múzeumlátogató turistáknak ez a kiállítás már nem képvisel nagy vonzerőt, ugyanakkor van igény a múzeumi körülmények között átadott ismeretterjesztésre is. A 2007-től működő Bihari Madárvárta hagyományos szerkezetű, a bihari tájra jellemző építészeti stílus elemeit tükrözi. A szállásépületben 7 db 3+3 ágyas fürdővel ellátott lakrész és 3 db 2 ágyas, szintén külön fürdővel rendelkező szoba található, így összesen 48 fő elszállásolására alkalmas. 90 m 2 -es nagyterme előadások, értekezletek, gyakorlati foglalkozások lebonyolításának optimális színtere, valamit a hozzá kapcsolódó melegítőkonyhával az étkeztetés megoldására is alkalmas. Az épület teljes felszereltségéhez egy komplex oktatási eszközrendszer is hozzátartozik. 30
2009-ben nemzeti parkunk újabb tanösvénnyel gazdagodott. A megvalósulást a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 112/2008. (VIII.30.) rendelete alapján, az erdők közjóléti célú védelmét és bővítését szolgáló feladatok ellátásának támogatására kiírt pályázat segítette. A Halásztelki Tanösvény 10 információs táblán keresztül, nyitott könyvként mutatja be a Dél-Tiszántúl egyik jellegzetes tájrészletének, a Hármas-Körös hullámterének növény- és állatvilágát, kultúrtörténetét, ökológiai problémáit, a természetvédelmi kezelési feladatait. A látogató a 3 kilométer hosszan kanyargó, másfélkét óra alatt bejárható tanösvényen különböző tematikus állomásokkal találkozhat. A tanösvény hivatalos átadója 2009. szeptember 22-én volt egy kerékpártúrával összekötve. Turisztikai infrastruktúra: Száma Befogadó képesség Állapot értékelés 2 80 és 50 fő jó Kiállítás 5 állandó és 50 fő/hely jó 4 időszakos Tanösvény 6 jó, a rongálások folyamatosan javítva Szálláshely 2 48 és 46 fő jó 8.1.a. ok és szálláshelyek Réhelyi : 1986-tól üzemelő és azóta a térség szakmai, turisztikai és oktató bázisává fejlődött Réhelyi 2003-ban új oktató és szállásépülettel bővült. A Réhelyi sajátossága a túzokvédelmi munka és ősi magyar háziállatfajták bemutatása. Az oktató- és szállásépületben 48 fő részére szállás vehető igénybe. Szakmai továbbképzések, előadások, tréningek megtartására nyújt lehetőséget az épületben található két 50 fő befogadóképességű előadóterem és a két 25 fős oktatóterem. Réhelyi minősített erdei iskola programszolgáltató hely. Körösvölgyi : 2003-ban nyílt meg oktatási, nevelési, ökoturisztikai célokra, ezen kívül konferenciák, továbbképzések kitűnő helyszíne. A főépületben állandó és időszakos kiállításokkal várjuk a vendégeket, az Anna-ligetben tanösvényt alakítottunk ki. Bihari Madárvárta: 2007-ben KIOP forrásból létesített, a bihari tájra jellemző erdei iskolák, környezettudatosságra nevelő táborok, szakmai műhelymunkák helyszíne. Az épületben 48 fő részére szálláslehetőség is biztosított. 31
8.1.b. Kiállítások Név Téma Cím Látogathatóság A Kardoskúti Fehértó Kardoskút, Előzetes élővilágának a Pusztaközpont bejelentkezéssel bemutatása A Fehértó természeti értékei A Nagy-Sárrét jelene és múltja Halászati kiállítás /F/Eltűnő hagyomány A Dél-Tiszántúl természeti képe Átalakuló Világunk- a természet törékeny sokfélesége A természet szigetei A természet szigetei Jégkorszak az Anna-ligetben "Itt van az ősz, itt van újra" A térség természeti értékei és a túzokvédelem Az egykor itt élt halászattal foglalkozó emberek munkaeszközeit, életmódját mutatja be a kiállítás Ösztörű kiállítás A táj kialakulása és a benne élő ember, a térség természeti értékei és az ezeket veszélyeztető tevékenységek Időszakos kiállítás Kalotás Zsolt természetfotó kiállítása Kalotás Zsolt természetfotó kiállítása A Magyar Természettudományi Kiállítás vándorkiállítása Képzőművészeti pályaművek kiállítása Réhelyi Réhelyi Réhelyi Körösvölgyi Réhelyi Réhelyi Körösvölgyi Körösvölgyi Réhelyi Április 1-október 31. Április 1-október 31. Április 1-október 31. Április 1-október 31. Április 1-június 30. Július 6 augusztus 23. Szeptember 3- szeptember 30. Április 1- június 30. Október 5-október 31. 8.1.c. Tanösvények Név Helye Hossza Jellege Réhelyi Tanösvény Dévaványa-Réhely 1,5 km bemutató Kígyósi Tanösvény Szabadkígyós 5 km bemutató Anna-ligeti Szarvas, Anna-liget 1,5 km bemutató Tanösvény Kisvátyoni Geszt 8 km bemutató Tanösvény Mágor-pusztai Vésztő-Mágor 500 m bemutató 32
Tanösvény Halásztelki Tanösvény Szarvas, Körös-ártér 3 km bemutató 8.2. Kiadványok A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a megalapításakor célul tűzte ki, hogy területi egységeit külön kiadványokban mutatja be. A kiadványsorozat elkészítésének 2005-ben a végére jutottunk, ugyanakkor a 1997-ben és 1998-ban megjelent Dévaványai- Ecsegi puszták és Kis-Sárrét területi egységeket bemutató kiadványok már elfogytak és aktualitásukból is veszítettek. Az újra történő kiadásukra Turisztikai Célelőirányzat terhére sikeres pályázatot nyújtottunk be, és 2009-ben el is készültek ezek a kiadványok. Az ökoturisztikai kínálatunkat és a programajánló megjelentetését az utazás kiállításra időzítettük. Sorszám Kiadvány Megjelenés éve 1. Kis-Sárrét leporelló 1998. 2. Réhelyi leporelló 1999., 2003., 2006., 2008. 3. Kisvátyoni Tanösvény leporelló 2002. 4. Kígyósi-puszta leporelló 2002. 5. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 2002.,2006. leporelló 6. Körösvölgyi leporelló 2003.,2006. 7. Turisztikai Programajánló (2005-től évente) 2005. 2006., 2007., 2008. 2009. 8. Ecotours in the Körös-Maros National Park 2006. leporelló 9. NATURA 2000 területek fenntartása 2006. legeltetéssel a Montág (Csanádi) pusztán lep. 10. Élőhely rekonstrukciók és erdei iskola 2006 kialakítása leporelló 11. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 16 1997, 2007. oldalas kiadvány (magyar) 12. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 16 oldalas kiadvány (angol) 1997. 2007. 13. Dévaványai-Ecsegi puszták kiadvány 1997. 2009. 14. Kis-Sárrét kiadvány 1998. 2009. 15. Kardoskúti Fehértó kiadvány 2002. 16. Kígyósi puszta kiadvány 2002. 17. Mágor-puszta kiadvány 2004. 18. Körös-ártér kiadvány 2004. 19. Csanádi-puszták kiadvány 2005. 20. Maros-ártér kiadvány 2005. 21. Cserebökény kiadvány 2005. 22. Réhelyi Tanösvény munkáltató füzet 2002. 23. Kerékpártúrák a Dévaványai-Ecsegi pusztákon leporelló 2002. 33
24. Anna-ligeti tanösvénykísérő 2003. 25. Kis-Sárrét Az ártéri tájgazdálkodással a 2007. Tisza biológiai változatosságáért program jelentősége a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét térségében 26. Szabadvezeték-kiváltás, illetve megszüntetés a KMNP Igazgatóság területén 2007. 27. Túzoklesen a Körös-Maros Nemzeti Park 2007. Igazgatóság hírlevele 28. Réhelyi Tanösvény Kalauz 2008. 29. Crisicum 1. (a KMNP időszaki kiadványa) 1998. 30. Crisicum 2. 1999. 31. Crisicum 3. 2000. 32. Crisicum 4. 2008. 33. Crisicum 5. 2009. 34. Kis-Sárrét-Bihari Madárvárta leporelló 2009. 34
8.3. Látogatottság, rendezvények Ökoturisztikai programok 2009-ban a Körös-Maros Nemzeti Parkban A programok nagy része a látogatóközpontokra koncentrálódik. Az Igazgatóság 2005-től évente jelenteti meg turisztikai programajánló füzetét, melyben a programokon kívül a látogatóközpontok egyéb szolgáltatásai is bemutatásra kerülnek. Tanösvény-túrák előre meghirdetett időpontokban a látogatóközpontokból kiinduló tanösvényeken. Túzokles: dürgő túzokkakasok megfigyelése a Dévaványai-Ecsegi pusztán, egyénileg vagy max. 4 fős csoportokban, előzetes bejelentkezéssel. Szállás a látogatóközpontban igényelhető. Barnabás Nap: Ez a nap a néphagyomány szerint a gyógyfűszedés, valamint a szénakaszálás kezdetének napja. Bemutatásra került, hogyan kell a gyógynövényeket szakszerűen szedni, illata, külseje alapján meghatározni és végül megtanulhatják a teakészítés fortélyait. Az érdeklődők megismerhették a gyógynövények gyűjtésének, szárításának, felhasználásának titkait, szabályait. A Nemzeti Parkok hete programsorozat keretében több nyitott programot és kedvezményt biztosítottunk. Túravezetés volt Mágor-pusztán, Kígyósi-pusztán, Kardoskúti Fehértó részterületen és a Kis-Sárréten. Madárgyűrűzés, túzokmegfigyelés és őshonos állatok bemutatása színesítette a programot. Szent Iván éjjelén Csillagászati túra az országos Múzeumok Éjszakája programsorozat keretében került megrendezésre, amikor az előadásokat és bemutatókat a Kunszentmártoni Csillagászati Környezet- és Természetvédő Egyesülettel közösen tartja a nemzeti park. Ezen az estén felelevenítődnek a hagyományok, népszokások, hiedelmek, éjszakába nyúló csillagászati megfigyeléseket tehetnek az érdeklődők. 2006. óta kerül megrendezésre, igen népszerű, régiós vonzerejű program. Fehértó Napja: Kardoskút Község Önkormányzata és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 2000. óta minden szeptember harmadik hétvégéjén közösen rendezi meg a Fehértó Napja természetvédelmi napot. A programot természetvédelmi vetélkedő, kézműves foglalkozások, filmvetítés, ősi magyar háziállatok és a Fehértó megfigyelése alkotja. 2009-ben a 2008-as évhez hasonlóan kulturális programokkal is bővítettük a rendezvény kínálatát. A látogatók délelőtt 9 órától délután 5 óráig tekinthették meg a nemzeti park Kardoskúti Fehértó területi egységét természetvédelmi őrök közreműködésével. Pusztaközpontban büfé és ebéd lehetőség várta az érdeklődőket. Ezen a napon kb. 1600 ember kereste fel e nemzeti parki területi egységet. A 2009. év promóciójában kiemelkedő volt hogy a rendezvény a 10. évfordulóját ünnepelte. A természetvédelem jeles napjai kiemelt jelentőséget kapnak a nemzeti park programajánlatának kialakításakor. Az Európai Nemzeti Parkok Napja minden év május 24-én az egész Európára kiterjedő, kampányjellegű rendezvénysorozat, mely a nemzeti parkok és egyéb védett területek célkitűzéseire és jelentőségére kíván ráébreszteni. Ez alkalomból a Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi jában nyílt napot 35
hirdetett meg, illetve május 23-án volt a Körösvölgyi ban a Kék Vércse Viadal természetismereti verseny döntője. A Vizes Élőhelyek Világnapja, a Víz és Meteorológiai Világnap, a Környezetvédelmi Világnap, Állatok Világnapja alkalmából természetvédelmi vetélkedőket, ismeretterjesztő előadásokat, hulladékgyűjtési akciókat, nyílt napokat hirdetett meg az Igazgatóság. Minden év október első hétvégéjén kerül megrendezésre az Európai Madármegfigyelési Napok. Az akciót a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közösen szokta megtartani a Kis-Sárréten, a Biharugrai halastavaknál. 36
37