Beszámoló az Alacsony-küszöbű intézmények jellemzői Magyarországon 2004-ben című kutatásról Rácz József, Márványkövi Ferenc MTA Pszichológiai Kutatóintézet ELTE TÁTK Drogtanulmányok Kutatóközpontja
A kutatás előzménye 1. EU EU drogstratégia (2000-2004, 2004, 2005-2012) 2012) és akciótervek: illegális drogfogyasztásból fakadó közegészségügyi ártalmak (HIV, hepatitis s B és C, TBC) és a droghalál csökkentése Európa Tanács ajánlása (2003/488/EC): alacsony küszöbű szolgáltatások elérhetőségének biztosítása tudományos alapú adatgyűjtés 2. Magyarország Nemzeti Drog Fókuszpont: adatgyűjtési kötelezettség az EMCDDA felé (SQ 23, SQ 29, ST 10) ICSSZEM: 2006 január 1-től 1 bevezetésre kerülő normatív támogatás megállapítása
Az alacsony küszöbű szolgáltatás fogalma 1. EU: könnyen elérhető egészségügyi és szociális szolgáltatások: nem követelnek meg absztinenciát ingyenesek személyi dokumentáció-mentesek mentesek tág célcsoportok 2. Magyarország 1/2000. (I.7.) ESZCSM rendelet: alacsony küszöb tágabb értelmezése ( szenvedélybeteg ) ICSSZEM: 1993. évi III. törvény módosításáról (Melléklet a 17.852-1/2005. 1/2005. számú kormány-előterjesztéshez): fogalmi tisztázás - elsősorban droghasználók Nemzeti Stratégia (2000): a fogalom megjelenése és körülírása
A kutatás módszere Minta és mintavételi eljárás Droginfó (2003): 62 szervezet postázott kérdőívek 4 szervezet már nem működött 14 irreleváns 29 szervezet küldött vissza kérdőívet
A kutatás módszere Vizsgálati eszköz 1. Kvantitatív önkitöltős kérdőív (50-60 perc) tematikus egységek 2. Kvalitatív 1-1,51 1,5 órás strukturált kérdőív tűcsere szervezetekkel és egy jogvédő szervezettel tematikus egységek: lásd kérdőív, más kérdések Adatfeldolgozás 1. Kvantitatív SPSS statisztikai programcsomag: gyakoriságok, adatredukciós eljárások, összefüggés- vizsgálatok 2. Kvalitatív interjúk legépelése Atlas.ti szövegelemző program
1. Működéssel, fenntartással kapcsolatos adatok fenntartó: - 62%: alapítvány, egyesület - 24%: önkormányzat - 14%: egyház alacsony és magas küszöb: - 63% megkülönbözteti mindkettőt éves költségvetés (12 szervezet adatai): - 7 szervezet 10 M Ft alatt - 5 szervezet 10 M Ft felett - Legalacsonyabb: 702.000 Ft - Legmagasabb: 20 M Ft pályázati támogatás: - 16 vett igénybe - - pályázati támogatások átlagos aránya a költségvetésben: 38% önkormányzati támogatás: - fele nem vett igénybe - egy szervezetre eső önkormányzati támogatás átlagos aránya: 15% nappali normatíva: - 2 szervezet vette igénybe segítő személyzet: - átlagban 11 segítő
2. Szolgáltatások Ártalomcsökkentő szolgáltatások - 45% biztonságos injekciózási technikákkal kapcsolatos tanácsadás - 43% elsősegély - 20%-a a mindkettőt nyújtja Drogfogyasztással összefüggő fertőző megbetegedések prevenciója és kezelése - csak egyetlen szervezet nyújt hepatitis B védőoltást Tűcsere: - 10 szervezet (3 Budapest, 7 vidéki) - 2 szervezet mobil tűcsere - 3 szervezetnél tűcsere automatából - becserélési arány: 60%
2. Szolgáltatások Óvszer - 38% biztosít ingyen óvszert Szűrés, tanácsadás - 80%-nál nincsen semmilyen szűrés - TBC és nemi betegség szűrése: legkevésbé jellemző - kétharmad nyújt hepatitis C-vel, C B-vel, B HIV-vel és nemi betegségekre vonatkozó preventív jellegű tanácsadást Információs anyagok - nem jellemző a fertőző megbetegedésekkel kapcsolatos felvilágosítás - több helyen is jelen vannak a drogokról szóló anyagok
2. Szolgáltatások Továbbutalás jellemzően - más szociális ellátó intézménybe (86%) - rehabilitációba (83%) - más pszichiátriai betegséget kezelő intézménybe (83%) - egészségügyi intézménybe kivéve fertőző betegségek (76%) Társadalmi reintegráció - 3 biztosít éjszakai szállást - 83% biztosít munkakereséssel kapcsolatos tanácsadást - 90% biztosít tanácsadást szociális szolgáltatásokról Drop-in - 3 szervezet nyújt komplex szolgáltatást (tisztálkodás, étel-adás, klubszerű szolgáltatások)
3. A segítő folyamat Állapotfelmérés - 75 % végez - személyes beszélgetés és ASI kérdőív Miről és hogyan? - 18% gyűjt adatot fertőzéssel kapcsolatos panaszokról - 38% gyűjt adatot megkereső tevékenységgel Kezelési sikerkritérium: legjellemzőbb kritériumok - a kliens rendszeresen látogatja az intézményt - a kliens droghasználata (gyakorisága) stabilizálódik, vagy csökken ken - a kliens kezelést vállal annak érdekében, hogy csökkentse droghasználatát, vagy absztinens legyen - probléma: mi szerint, mihez képest állítató fel a sikerkritérium m (kvalitatív kutatás)? Segítő kapcsolat befejeztének sikerkritériumai (nyitott kérdés): - a kliens eléri az absztinenciát (!!!) - a kliens nem jelentkezik - eléri a szerződésben foglaltakat
4. Kapcsolat más intézményekkel Milyen fajta? - továbbirányítás és a rendszeres kapcsolattartás - közös esetkezelés: nem jellemző; csak a szociális és egészségügyi i ellátókkal (52%) Ki felé küldik jellemzően a klienst? - egészségügyi ellátók felé Problématípusok más segítő intézményekkel - szemléletbeli eltérések - együttműködés, kétoldalúság, partnerség hiánya, nehézségei - információhiány, információáramlás nehézsége
5. Minőségbiztosítás képzés - 50% küldi speciális felkészítő tréningre - 75%: nem kell elsősegély tanfolyamon részt venniük a munkatársaknak knak - nem jellemző a túladagolás megelőzésével kapcsolatos tréning szupervízió - mindenütt jelen van belső monitoring - kétharmad végez - kliensről, kliensforgalomról - működésre vagy projektekre vonatkozó szakmai és pénzügyi jelentések - nem jellemző az elégedettség mérés (fenntartó, pályáztató, küldő/partner ő/partner intézmény)
6. Elméleti-módszertani módszertani megközelítések - eltérő módon értelmezik az elméleti-módszertani módszertani megközelítés fogalmát: módszer az addiktológiai konzultáció, az életvezetés, a party service, a bulisegély,, az outreach vagy a pszichoterápia? - ártalomcsökkentés/alacsony-küszöbűség küszöbűség: : különböző szintű értelmezésből fakadó problémák: Mi az? Megközelítés, módszer, esetleg mindkettő? - nincsenek egységesen használt módszerek
7. Célcsoport Kliensjellemzők: regisztrált kliensek Korcsoport Nők Férfiak Adathiány Összesen 0-15 éves 207 180 8 387 16-19 éves 1933 1892 8 3825 20-29 éves 2301 3066 8 5367 30-49 864 1054 8 1918 50-59 332 281 8 613 60 felett 44 34 8 78 Összesen 5681 6507 8 12188 - több férfi, mint nő összességében - több férfi, mint nő 20-49 éves korcsoportban - 16-29 évesek: a klientúra 75%-a
7. Célcsoport Célcsoport megnevezése (nyitott kérdés) Célcsoport megnevezése Droghasználók (intravénás és nem intravénás egyaránt), szenvedélybetegek, függők Fiatalok, diákok Droghasználók, szenvedélybetegek hozzátartozói Peremhelyzetben lévő/marginalizált csoportok említések száma 29 7 6 4
8. Visszajelzés, értékelés A szolgáltatások általános megítélése a kliensek körében - 8 mér elégedettséget - nagy az elégedettség mértéke A szolgáltatások általános megítélése a különböző célcsoportok körében - legkedvezőbben: segítők, szakemberek, szolgáltatást igénybe vevők ők - legkedvezőtlenebb: helyi politika Saját szolgáltatások értékelése: - általában mindent jónak ítéltek meg - legkedvezőbben: segítők, szakemberek felkészültsége, szolgáltatások ások színvonala - legkedvezőtlenebbül: kívánt célcsoport elérése
9. Az alacsony küszöbűség előnyei (spontán válaszok): Előny megnevezése Említések száma Százalékos arány Könnyű elérhetőség 13 45% Anonim 13 45% Absztinencia mentes 8 28% Ingyenes 7 24% Egészségügyi ártalmat, kockázatot megelőz, csökkent Adat- és iratmentes (TB, beutaló, személyi) 6 21% 6 21%
10. Az alacsony küszöbűség hátrányai (spontán válaszok): Hátrány Említések száma Százalékos arány Presztízs, elismerés hiánya, stigmák erős jelenléte 12 41% Kliensek nehezen kezelhetősége, tulajdonságaiból fakadó problémák 11 38% Finanszírozási hiányok, anyagi nehézségek 10 35%
Diszkusszió Hazai kontextus Közös definíció hiánya (ártalomcsökkentés, alacsony küszöbűség,, elméleti módszertani meghatározások) Szolgáltatásra vonatkozóan: alacsony küszöbű intézmény: inkább szociális szolgáltatások, mint t egészségügyiek (egészségügyi alapszolgáltatások hiánya, alacsony aránya) HIV, HCV szűrés, preteszt tanácsadás bizonyos specifikus információk szinte teljesen hiányoznak: biztonságos szúrással, túladagolással kapcsolatos információk, tréningek, szóróanyagok Szolgáltatás módjára vonatkozóan: kevés megkereső és utcai munka sortársak bevonásának hiánya információs anyagok: inkább a drogokról, és nem azok veszélyeiről, l, illetve az ártalomcsökkentésről szólnak
Diszkusszió Hazai kontextus Minőségbiztosítás kliens- vagy partnerintézmény elégedettséggel kapcsolatos vizsgálatok nem jellemzőek sok helyen nincsen kliens-forgalom adminisztráció működési szabályzat vagy küldetési nyilatkozat hiánya (40%) a szolgáltatás megalapozottsága, célrendszere az ártalomcsökkentő filozófia megléte, tartalma is sokszor kétséges nincsenek erős módszertani alapok Célcsoport nem ismerik a volumenét (helyben) a becslések és a mérések nagyon eltérnek alacsony kliensforgalmi adatok (kevés droghasználó vagy alacsony elérés?) szolgáltatások tervezhetőségének (és finanszírozhatóságának) nehézségei
Diszkusszió Uniós kontextus Negatívumok: kedvezőtlen a tű-becserélési arány lemaradás uniós szinten a megkereső tevékenység közben folytatott ott edukációt illetően jelentős lemaradás a sorstársképzésben (elsősegély nyújtása) 2003/488/EC ajánlás Pozitívumok: sok színtéren (setting( setting) ) folyik Magyarországon tűcsere gyors fejlődés a semmiből szolgáltatók kormányzat párbeszéd
Javaslatok a továbbfejlődésre jelentős fejlesztésre van szükség a humán, a szervezeti és a dologi d infrastruktúra tekintetében konszenzus konferenciák: működési, módszertani protokollok elfogadása pályázati rendszerek modifikálása: ne a szervezet alkalmazkodjon on a kiíráshoz! - kaméleon-effektus effektus normatíva mellett a pályázati forma fenntartása: facilitálja az innovációt egészségügyi és szociális szolgáltatások integrálása KEF szerepének erősítése a helyi politika és a szakmai szervezetek etek közötti közvetítésben, párbeszéd kialakításában
Köszönetnyilvánítás szervezeteknek: előtesztelés, szakmai tanácsadás, adatgyűjtés Nemzeti Drog Fókuszpontnak: anyagi és szakmai támogatás ICSSZEM-nek nek: : szakmai támogatás EMCDDA-nek nek: : szakmai támogatás
Correlation Network Kikből áll? Európai alacsony küszöbű és érdekképviseleti szervezetek hálózata Mi a célja? a különböző hátrányos helyzetű célcsoportok számára elősegítse és javítsa az alapvető egészségügyi és szociális ellátásokhoz való hozzáférést, csökkentse társadalmi kirekesztettségüket, javítsa egészségi állapotukat Kik a célcsoportjai? utcai problémás droghasználók, férfi és női prostituáltak, party látogatók, bevándorlók (problémás droghasználók, prostituáltak)
Correlation Network Hány munkacsoport működik? 8+1 evaluáció (ELTE Drogtanulmányok Kutatóközpontja) alacsony-küszöbű adatgyűjtési protokoll az EU számára (EMCDDA, résztvevő: ELTE Drogtanulmányok Kutatóközpontja) party látogató fiatalok drogfogyasztása (Kék Pont) szexmunka internetes tanácsadás, elérés érdekvédelem, empowerment (users union, user involvement) policy bevándorlók megkeresés (outreach( outreach) Mit csinál a hálózat? projekt kidolgozás saját munkaterületen belül projekt tapasztalatainak továbbítása, tapasztalatcsere hatékonyabb, közös alapokon nyugvó működési stratégia kidolgozása az adott célcsoport számára az adott célterületen Kiket várnak? alacsony küszöbű szervezeteket, amelyek egy szakértői szemináriumon vehetnek részt (tapasztalatcsere) Hogyan lehet csatlakozni? www.correlation-net.org net.org eschatz@amoc.demon.nl