Természetesség és természetvédelem Természetességi kategóriák Természetes és természetszerû erdõ Származék erdõ Átmeneti erdõ Kultúrerdõ Faültetvény Az erdõrészletek természetességi kategóriákba sorolása elsõsorban az idegenhonos és az intenzíven terjedõ fafajok elegyaránya szerint történik. Természetvédelmi oltalom alatt álló, valamint a Natura hálózatba sorolt erdõk - területadatok hektárban Erdõrészlet Egyéb részlet Védett természeti terület Fokozottan védett Védett Natura terület Védett és fokozottan védett Nem védett Natura területtípusok Madárvédelmi terület Természetmegõrzési terület 66 148 356 33 4 451 383 831 386 64 77 473 466 5 67 61 5977 5 396 31 373 8 479 33 899 6 378 31 93 55 84 Terület (ha) 46 11 561 819 16 481 655 78 17 41 1 933 64 7 15 381 699 453 84 41 31 4 541 83 851 498 43 68 345 A Natura hálózatban található erdõk természetessége 14 % 4% 6% 4 % 36 % Forrás: NÉBIH Erd. Ig., Országos Erdõállomány Adattár 13. jan. 1. Természetes és természetszerû Származék erdõ Átmeneti erdõ Kultúrerdõ Faültetvény Természetközeli erdõgazdálkodás 7 ezer ha 6 5 4 3 1 Erdõsítések (erdõfelújítás és erdõtelepítés) Erdõsítési teljesítések területei hektárban Állami Többi szektor gazdálkodó Sikeres elsõ erdõsítések Erdõfelújításban Elsõkivitelek Pótlások Erdõfelújításban Befejezett erdõsítések Átfutási idõ Erdõfelújításban, felújítóvágás után Célállománytípusok az erdõsítésekben - terület hektárban es 1 864 343 es és egyéb kemény lombos ös os és nemesfûz as és egyéb lágy lombos Fenyves 5 6 7 Erdõfelújításban, tarvágás után 8 9 1 11 1 Forrás: NÉBIH Erd. Ig., Országos Erdõállomány Adattár 13. jan. 1. Erdõfelújításban, felújítóvágás után 6793 516 35 Sikeres elsõ erdõsítések erdõfelújításban 63 58 7 69 16 36 379 14 765 3 836 Elsõkivitelek erdõtelepítésben 147 1 11 17 855 7 4537 Forrás: NÉBIH Erd. Ig. Beszámoló az erdõsítésekrõl és a fakitermelésekrõl a 1. évben 47 11 19 185 5165 15, 5, 6,3 6, 77 6 98 195 34 15, átalakító* szálaló** faanyagtermelést nem szolgáló*** * Az átalakító üzemmód célja a vágásosból a szálaló üzemmódba való áttérés. ** Rendszeres és gyakori, kis területû fahasználatokkal történõ erdõkezelés. *** A cél a természeti folyamatok szabad érvényesülése. Fakitermelés csak kísérleti, erdõvédelmi vagy erdõfelújítási céllal folytatható. 797 41 786 395 489 6 483 (év) 13,6 14 765 4537 Erdõfelújításban, tarvágás után 7, 6,7 7, A Kiotói Jegyzõkönyv és az erdõk ÜHG kibocsátás és elnyelés szektoronként 1 millió tonna CO egyenérték 1 8 6 4 - bázis Földhasználat (ebben található az erdõgazdálkodás) Hulladék Mezõgazdaság Oldószerek és egyéb termékek Ipari folyamatok Energiatermelés CO kibocsátás és elnyelés a földhasználati szektorban millió tonna CO bázis 1-1 - -3-4 -5-6 199 1 3 4 5 6 7 199 1 3 4 5 6 7 8 9 1 11 Erdõ Szántóföld Gyepterület Települések Az erdõgazdálkodás az egyedüli jelentõs elnyelõ az ország ÜHG-mérlegében. ÜHG kibocsátás és elnyelés az erdészeti ágazatban, 11-ben Forrás: NIR Hungary 13., Magyarország ÜHG-leltár jelentése -11., OMSz 8 9 1 A Kiotói Jegyzõkönyv (KJ, ) ratifikálásával Magyarország elkötelezte magát, hogy 6%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását a bázisévhez (az -87-es évek átlagához) képest. Az ország kibocsátás-csökkenése nagyrészt az energiatermelés, az ipari- és a mezõgazdasági szektor kibocsátásainak visszaesése miatt teljesül. Tényleges elnyelés egyedül a földhasználati szektorban keletkezik. (A pozitív értékek kibocsátást, a negatívak elnyelést jelentenek.) A KJ 3.3-as cikkelye szerinti erdõgazdálkodási tevékenységek (199. óta végzett erdõtelepítések és erdõterület-megszûnések) nettó elnyelése 5 millió tonna CO volt, míg a 3.4-es cikkely szerinti egyéb erdõgazdálkodási tevékenységek mintegy nettó 1,7 millió tonna CO szénelnyelést eredményeztek. A leghatékonyabb szénelnyelést új erdõk telepítésével érhetjük el. 11
Bruttó fakitermelés 1-ben Használati módok szerint Tisztítás Törzskiválasztó gyérítés Növedékfokozó gyérítés Véghasználat Szálalás Készletgondozó használat Egészségügyi termelés Állami szektor 168 43 63 3 4451 831 74 58 4451 Többi gazdálkodó 377 159 53 3 81 4 175 116 3 81 Forrás: NÉBIH Erd. Ig. Beszámoló az erdõsítésekrõl és a fakitermelésekrõl a 1. évben 47 14 16 Egyéb termelés 6 3 Fafajcsoportok szerint Egyéb kemény lombos Egyéb lágy lombos 555 179 38 17 193 Fatermékek termelése Erdei fatermékek termelése a 1. évben Lemezipari rönk Fûrészipari rönk Egyéb fûrészipari alapanyag Bányászati faanyag Papírfa Rostfa Egyéb iparifa Ipari célú erdei apríték Iparifa összesen Tûzifa Összes nettó fakitermelés bruttó ezer m 3 8 49 86 138 74 733 98 15 68 385 Országos össz. (nettó m 3 ) 1 98 994 671 447 55 1 381 579 383 485 895 58 451 7768 987 197 3 64 88 6 611 485 bruttó ezer m 3 94 8 76 555 49 1 173 9 773 155 879 698 36 1793 53 1 113 5 345 165 773 Választék-összetétel Országos megoszlás, statisztikai mintavétel alapján számított érték. Forrás: NÉBIH Erd. Ig. 3, 15,1 6,8, 8,8 7,3 3,9,1 45, 54,8 1, Egészségi állapot 1-ben Levélvesztés az ICP Forests megfigyelési rendszer alapján 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% % 1% tünetmentes veszélyeztetett közepesen károsított erõsen károsított elhalt KST KTT Egyéb T. E.kemény l. Nyár E. lágy lomb k átlag A magyar erdõk egészségi állapota továbbra is jó, bár a 1. évben kisebb mértékû romlás mutatkozott a levélvesztés tekintetében. Az átlagos levélvesztés mértéke 17,9%, ami magasabb, mint a 11. évi (15,8%). A legjobb egészségi állapotot az egyéb lágy lomb, a nyár és a bükk állományok mutatták. Ezeknél a tünetmentes egyedek aránya meghaladta a 7%-ot. A különféle tölgyek és az akác mutatta a legrosszabb állapotot, ahol a tünetmentes egyedek aránya 45% alatt maradt. Forrás: NÉBIH Erd. Ig., Egészségi Állapot Adattár 13. jan. 1. Intézményrendszer Erdészeti igazgatás Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) Erdészeti, Halászati és Vadászati Fõosztály Erdészeti és Erdõvédelmi Osztály NÉBIH Erdészeti Igazgatóság A gazdálkodás hatósági felügyelete, erdõtervezés Tudományos kutatás Szakképzés Felsõfokú: Megyei Kormányhivatalok Erdészeti Igazgatóságai (1) Középfokú erdészképzés: Erdészeti szakmunkásképzés: Erdõgazdálkodásban érintett további kiemelt szervek: Közigazgatási és NÉBIH Növénytermesztési és Igazságügyi Kertészeti Igazgatóság Minisztérium (KIM) Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály Erdészeti szaporítóanyag felügyelete VM Nemzeti Parki és Tájvédelmi Fõosztály Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI), Sárvár Nyugat-magyarországi Egyetem (NymE), Sopron Védett természeti területeken lévõ erdõkben a természetvédelmi feladatok ellátása Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron Barcs, Mátrafüred, Sopron, Szeged Ásotthalom, Miskolc, Piliscsaba, Somogyzsitfa-Szõcsénypuszta Kiadásért felel: dr. Oravecz Márton elnök, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Összeállította: Wisnovszky Károly igazgató, NÉBIH Erdészeti Igazgatóság Szerkesztette: Babinyec Ferenc, Benedek Gábor, Debreceni Péter, Kottek Péter, Solti György, Szolnyik Csaba, Dr. Tobisch Tamás; Fotó: Babinyec Ferenc; Web: www.nebih.gov.hu/szakteruletek/erdo Erdõvagyon, erdõgazdálkodás Magyarországon Budapest, 13 Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóság
1791 Összefoglaló adatok 14 937 ha Erdõsültség,8 % 195,1 ha 13 millió m 3 1 lakosra jutó erdõterület Évi br. folyónövedék Élõfakészlet Erdõfelújítás (sikeres elsõ erdõsítés) 366 millió br. m 3 4537ha Erdõtelepítés (elsõkivitel) Erdõgazdálkodási célú terület Véghasználat 55,6 ezer ha 5,6 millió br. m 3 Források: Központi Statisztikai Hivatal 1., ill. NÉBIH Erd. Ig. Adattár 13. jan. 1. és Beszámoló az erdõsítésekrõl és a fakitermelésekrõl a 1. évben A magyar erdészet újkori története 19 1936 1959 Fakitermelés Az Országgyûlés megalkotja az elsõ feudális erdõtörvényt. 7,7 millió br. m 3 Kihirdetik az elsõ modern polgári erdõtörvényt. Az elsõ világháborút lezáró békeszerzõdés következtében az ország elveszítierdeinek84%-át, az erdõsültség 6%-ról 1%-ra csökken. Az 1935. évi IV. törvénycikk kihirdetésével érvénybe lép az ország megváltozott természetföldrajzi viszonyainak megfelelõ erdõtörvény és egyben az elsõ magyar természetvédelmi törvény. Magyarország rendezi a II. Erdészeti Világkongresszust és a IUFRO (Erdészeti Kutatóintézetek Nemzetközi Szövetsége) IX. kongresszusát. A 1 kat. holdnál nagyobb magánerdõket államosítják, illetve a 1-1 kat. hold nagyságúakat állami kezelés alá vonják. Az erdõbirtokossági társulatokat leépítik, az erdõk harmada szövetkezeti tulajdonba kerül. Megjelenik a szocialista tulajdonformára alapozott 1961. évi VII. törvény az erdõkrõl és a vadgazdálkodásról. A rendszerváltást követõen az erdõk kb. 4%-a magánkézbe kerül, a többcélú tartamos erdõgazdálkodás törvényi szabályozásához az Országgyûlés elfogadja Az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló. évi LIV. törvényt. A 9. évi XXXVII. törvény az erdõk természetes állapothoz való közelítését kiemelt célul tûzi ki. Bevezeti a kvantitatív természetesség fogalmát, és elõírja, hogy az a gazdálkodás következtében nem romolhat. Az állami erdõterület meghatározott hányadán kötelezõvé teszi a folyamatos erdõborítást biztosító módszerek alkalmazását. Emellett a civil szféra számára a korábbinál nagyobb szerepet biztosít az erdõtervezésben. Célkitûzések 1879 1935 1945 1961 9 Az erdõk környezeti, gazdasági és szociális szolgáltatásainak hosszútávú biztosítása többcélú, tartamos (fenntartható) erdõgazdálkodással. A fenntartható gazdálkodáshoz fûzõdõ társadalmi érdekek és a tulajdonosi, illetve a gazdálkodói érdekek közötti összhang megteremtése. Az erdõterület növelése erdõtelepítéssel mintegy 6-7%-os erdõsültségi szint eléréséig. Õshonos fafajokból álló természetes vagy a természeteshez közel álló erdõtársulások megõrzése, területük növelése a termõhelyi tényezõk függvényében. Az Európai Unió országainak erdõsültsége 8 % 7 6 5 4 3 1 Spanyolo. Észtország Görögo. Ausztria Horváto. EU 8 Finnország Svédország Szlovénia Lettország Forrás: State of Europe s Forests 11 Erdõgazdálkodási célú terület az Országos Erdõállomány Adattár szerint 13. január 1-i állapot Erdõterület (faállománnyal borított vagy erdõsítésre kötelezett területek) Erdõgazdasági tevékenységet közvetlenül szolgáló területek (utak, tisztások stb.) Összes erdõgazdálkodási célú terület ezer ha országos arány 1 933,6,8 % 1, 1,3 % 55,6,1 % Erdõterület, tulajdonmegoszlás megyénként Megye Ciprus Szlovákia Portugália Olaszország Bulgária Litvánia Csehország Luxemburg Franciao. Németo. Lengyelo. Románia Belgium Magyaro. Dánia Nagy-Britannia Írország Erdõterülesültség Erdõ- Álla- Közig. Erdõgazd. terület célú mi (km ) (km ) (km ) Pest és Budapest 6 918 174 4,6 1799 6,8 Fejér 4 359 543 1,5 66 75,1 Komárom-Esztergom 65 616 7, 66 8 Veszprém 4493 1 348 3, 1 54 65,6 Gyõr-Moson-Sopron 48 814 19,4 9 71,1 Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-B. Bács-Kiskun Békés Csongrád 3 336 3784 4 49 6 36 374 75 3637 545 6 1 558 5937 8444 563 463 941 119 1 114 1787 66 83 883 991 689 36 145 1761 6 377 8, 3 5,1 9,6 17,9 8,7 4,3 38,9 11,1 5,8 1,,9 4,6 8,9 986 158 1167 1 98 78 167 914 18 731 353 188 186 8 397 51,4 5,9 54,9 56,5 57,5 6,1 59,1 55,4 47,4 45,4 7,1 47,4 6,5 49,3 933 19336,8 556 55,7 Közösségi,4,8 1,1,4,5,4,6,8,5 1,3,3,,6,9,7 3,7 Magán 35,6 1,3 17, 33,1 8,4 48, 4,6 4,1 41,4 41,1 37,6 4, 44, 5 51,1 71,4 5,7 3,1 49,1 4,1 Forrás: NÉBIH Erd. Ig., Országos Erdõállomány Adattár, 13. jan. 1. A vegyes kategória az állami, magán vagy közösségi tulajdont vegyesen tartalmazó erdõterület. A rendszerváltozás elõtt a magánerdõk aránya nem érte el az 1%-ot. Hollandia Málta Vegyes,8,,8,1, 3,9,8,8,4,3,6,6,3 1,7,1 1, Az erdõterület megoszlása elsõdleges rendeltetés szerint 6,6 % 36,3 % 1,1 % Gazdasági Közjóléti Védelmi A védelmi rendeltetésû erdõkhöz tartoznak: a talajvédelmi, a vízvédelmi, a településvédelmi, a természetvédelmi stb. rendeltetésû erdõk. Területük és arányuk folyamatosan növekszik. Forrás: NÉBIH Erd. Ig., Országos Erdõállomány Adattár 13. jan. 1. Az erdõterület változása 19-1 között, millió ha 1,,5 19 195 Az erdõterület aránya 19-1 között 11,8%-ról,7%-ra nõtt az államilag támogatott, és a rendszerváltás óta fõleg magángazdálkodók által kivitelezett erdõtelepítési programoknak köszönhetõen. 194-rõl és 1945-rõl nem áll rendelkezésre adat, e két idõpontban becsült értékek szerepelnek. Forrás: NÉBIH Erd. Ig. Országos Erdõállomány Adattár Erdõtelepítések alakulása az elmúlt években (elsõkivitelek) Állami szektor Többi gazdálkodó Tenyészeti év (ha) 4-5 5-6 6-7 7-8 8-9 1-11 193 1935 194 1945 195 1955 68 77 51 391 791 196 79 13 19 18 436 6941 4377 143 66 7657 13 989 18 948 7 33 5 168 9-1 1 84 4 1 5 96 83 11-1 516 4 1 4 537 Forrás: NÉBIH Erd. Ig.,,Beszámoló az erdõsítésekrõl és a fakitermelésekrõl a 1. évben 1965 197 1975 198 199 5 1
Folyónövedék, fakitermelés és élõfakészlet Az évi folyónövedék fafajmegoszlása 8, 6,8 4,6 11,7 5,9 13, 9, Egyéb kemény lombos Nyár Egyéb lágy lombos 3 A hazai erdõkben képzõdõ összes folyónövedék 13 millió bruttó m 3 évente.ez,413 bruttó m jelent másodpercenként, ami egy 74,5 cm élû fakocka térfogata. Az évi folyónövedék és a fakitermelés alakulása 14 1 1 8 6 4 millió m 3 199 folyónövedék Az élõfakészlet változása 4 millió m 3 35 3 5 15 1 5 199 1 3 4 5 6 7 8 kitermelés Forrás: NÉBIH Erd. Ig., Beszámoló az erdõsítésekrõl és a fakitermelésekrõl a 1. évben, ill. NÉBIH Erd. Ig. Országos Erdõállomány Adattár 13. jan. 1. Mivel a folyónövedék minden évben meghaladja a fakitermelést és a természetes elhalálozást (mortalitás), az erdõállomány élõfakészlete folyamatosan növekszik. 1 3 4 5 6 7 8 9 9 1 1 11 11 1 1 Fafaj- és korosztály-megoszlás Az erdõterület korosztály-megoszlása rendeltetés szerint faanyagtermelõ rendeltetésû különleges rendeltetésû korosztályok (év) 5 15 1 5 5 1 terület (ezer ha) Forrás: NÉBIH Erd. Ig., Országos Erdõállomány Adattár 13. jan. 1. 11-91-1 81-9 71-8 61-7 51-6 41-5 31-4 1-3 11-1-1 Az erdõterület megoszlása fafajok és korosztályok szerint 35 terület (ezer ha) 3 5 15 1 5 1-1 Az erdõterület és az élõfakészlet fafajok szerinti megoszlása Terület 11-1-3 1 5,9 5, 4, 6,4 4,1 1 1 31-4 41-5 51-6 Többi lombos 61-7 korosztályok (év) 71-8 3,4 1,5 1,8 4,7 13,5 4,4 3,7 1,1 14,9 81-9 Többi lombos 91-1 Élõfakészlet ( % ) Az erdõterület 63%-át õshonos fafajok, 37%-át idegenhonos vagy meghonosodott fafajok (akác, vörös tölgy, egyes fenyõk), illetve klónozott fajták (nemesnyárak) foglalják el. 11- Erdõtüzek Magyarországon évente több ezer erdõtûz és vegetációtûz keletkezik. A rendkívül aszályos 1-es évben több, mint 1 ezer vegetációtûzbõl közel 7 érintett erdõt vagy fás területet. Erdõtüzek száma havonta (8-1 évek átlaga) 4 erdõtüzek (db) 3 1 jan. feb. márc. Az adatok 5 éves átlagát elemezve kirajzolódik az a visszatérõ tendencia, miszerint két kiemelten veszélyes idõszak van az év során az erdõ- és vegetációtüzek szempontjából. Meglepõ módon a legveszélyesebb idõszak közvetlenül a hóolvadás után kezdõdik és lombfakadásig, a növényzet kizöldüléséig tart. A tavaszi erdõ- és vegetációtüzek teszik ki az éves tûzesetek számának majdnem 6%-át. A tavaszi tüzek túlnyomórészt az észak-magyarországi területeken és Pest megye déli részében keletkeznek. A második kiemelt kockázatú idõszak júliustól augusztus végéig tart. A száraz nyári hónapokban fõleg az alföldi fenyvesek vannak kitéve az erdõtûz veszélyének. 9 területarány 8 7 6 5 4 3 1 munkaszüneti nap ápr. máj. munkanap Hazánkban a klimatikus viszonyok és a vegetáció-összetétel miatt az erdõtüzek természetes úton való keletkezése nem jellemzõ. A tüzek többsége emberi gondatlanság vagy szándékosság következménye. Statisztikailag is kimutatható, hogy az erdõtüzek a vártnál nagyobb valószínûséggel keletkeznek ünnepnapokon, mint munkanapokon. Megfigyelhetõ továbbá, hogy erdõtömbön belül a vártnál kisebb, erdõszélen pedig a vártnál nagyobb területûek a tüzek, ami fõleg a mezõgazdasági területekrõl való átterjedésre vezethetõ vissza. Az erdõtömbön belüli kevesebb tûzeset arra is utal, hogy az erdõtüzek döntõ többsége nem természetes eredetû. Forrás: NÉBIH Erd. Ig., Erdõtûz Információs Rendszer erdõhatáron Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóság jún. júl. aug. Erdõtüzek várható és tényleges eloszlása szept. okt. nov. dec. várható tényleges erdõtömbben
Természetesség és természetvédelem Természetességi kategóriák Természetes és természetszerû erdõ Származék erdõ Átmeneti erdõ Kultúrerdõ Faültetvény Az erdõrészletek természetességi kategóriákba sorolása elsõsorban az idegenhonos és az intenzíven terjedõ fafajok elegyaránya szerint történik. Természetvédelmi oltalom alatt álló, valamint a Natura hálózatba sorolt erdõk - területadatok hektárban Erdõrészlet Egyéb részlet Védett természeti terület Fokozottan védett Védett Natura terület Védett és fokozottan védett Nem védett Natura területtípusok Madárvédelmi terület Természetmegõrzési terület 66 148 356 33 4 451 383 831 386 64 77 473 466 5 67 61 5 977 5 396 31 373 8 479 33 899 6 378 31 93 55 84 Terület (ha) 46 11 561 819 16 481 655 78 17 41 1 933 64 7 15 381 699 453 84 41 31 4 541 83 851 498 43 68 345 A Natura hálózatban található erdõk természetessége 14 % 4 % 6 % 4 % 36 % Forrás: NÉBIH Erd. Ig., Országos Erdõállomány Adattár 13. jan. 1. Természetes és természetszerû Származék erdõ Átmeneti erdõ Kultúrerdõ Faültetvény Természetközeli erdõgazdálkodás 7 ezer ha 6 5 4 3 1 Erdõsítések (erdõfelújítás és erdõtelepítés) Erdõsítési teljesítések területei hektárban Állami Többi szektor gazdálkodó Sikeres elsõ erdõsítések Erdõfelújításban Elsõkivitelek Pótlások Erdõfelújításban Befejezett erdõsítések Átfutási idõ Erdõfelújításban, felújítóvágás után Célállománytípusok az erdõsítésekben - terület hektárban Sikeres elsõ Elsõkivitelek erdõsítések erdõtelepítésben erdõfelújításban es 1 864 343 es és egyéb kemény lombos ös os és nemesfûz as és egyéb lágy lombos Fenyves 5 6 7 Erdõfelújításban, tarvágás után 8 9 1 11 1 Forrás: NÉBIH Erd. Ig., Országos Erdõállomány Adattár 13. jan. 1. Erdõfelújításban, felújítóvágás után 6 793 516 3 5 63 58 7 69 16 36 379 14 765 3 836 147 1 11 17 855 7 4 537 Forrás: NÉBIH Erd. Ig. Beszámoló az erdõsítésekrõl és a fakitermelésekrõl a 1. évben 47 11 19 185 5 165 15, 5, 6,3 6, 77 6 98 1 95 34 15, átalakító* szálaló** faanyagtermelést nem szolgáló*** * Az átalakító üzemmód célja a vágásosból a szálaló üzemmódba való áttérés. ** Rendszeres és gyakori, kis területû fahasználatokkal történõ erdõkezelés. *** A cél a természeti folyamatok szabad érvényesülése. Fakitermelés csak kísérleti, erdõvédelmi vagy erdõfelújítási céllal folytatható. 7 97 4 1 786 395 4 89 6 4 83 (év) 13,6 14 765 4 537 Erdõfelújításban, tarvágás után 7, 6,7 7, A Kiotói Jegyzõkönyv és az erdõk ÜHG kibocsátás és elnyelés szektoronként 1 millió tonna CO egyenérték 1 8 6 4 - bázis Földhasználat (ebben található az erdõgazdálkodás) Hulladék Mezõgazdaság Oldószerek és egyéb termékek Ipari folyamatok Energiatermelés CO kibocsátás és elnyelés a földhasználati szektorban millió tonna CO bázis 1-1 - -3-4 -5-6 199 1 3 4 5 6 7 199 1 3 4 5 6 7 8 9 1 11 Erdõ Szántóföld Gyepterület Települések Az erdõgazdálkodás az egyedüli jelentõs elnyelõ az ország ÜHG-mérlegében. ÜHG kibocsátás és elnyelés az erdészeti ágazatban, 11-ben Forrás: NIR Hungary 13., Magyarország ÜHG-leltár jelentése -11., OMSz 8 9 1 A Kiotói Jegyzõkönyv (KJ, ) ratifikálásával Magyarország elkötelezte magát, hogy 6%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását a bázisévhez (az -87-es évek átlagához) képest. Az ország kibocsátás-csökkenése nagyrészt az energiatermelés, az ipari- és a mezõgazdasági szektor kibocsátásainak visszaesése miatt teljesül. Tényleges elnyelés egyedül a földhasználati szektorban keletkezik. (A pozitív értékek kibocsátást, a negatívak elnyelést jelentenek.) A KJ 3.3-as cikkelye szerinti erdõgazdálkodási tevékenységek (199. óta végzett erdõtelepítések és erdõterület-megszûnések) nettó elnyelése 5 millió tonna CO volt, míg a 3.4-es cikkely szerinti egyéb erdõgazdálkodási tevékenységek mintegy nettó 1,7 millió tonna CO szénelnyelést eredményeztek. A leghatékonyabb szénelnyelést új erdõk telepítésével érhetjük el. 11
Bruttó fakitermelés 1-ben Használati módok szerint Tisztítás Törzskiválasztó gyérítés Növedékfokozó gyérítés Véghasználat Szálalás Készletgondozó használat Egészségügyi termelés Állami szektor 168 43 63 3 4 451 831 74 58 4 451 Többi gazdálkodó 377 159 53 3 81 4 175 116 3 81 Forrás: NÉBIH Erd. Ig. Beszámoló az erdõsítésekrõl és a fakitermelésekrõl a 1. évben 47 14 16 Egyéb termelés 6 3 Fafajcsoportok szerint Egyéb kemény lombos Egyéb lágy lombos 555 179 38 17 193 Fatermékek termelése Erdei fatermékek termelése a 1. évben Lemezipari rönk Fûrészipari rönk Egyéb fûrészipari alapanyag Bányászati faanyag Papírfa Rostfa Egyéb iparifa Ipari célú erdei apríték Iparifa összesen Tûzifa Összes nettó fakitermelés bruttó ezer m 3 8 49 86 138 74 733 98 15 68 385 Országos össz. (nettó m 3 ) 1 98 994 671 447 55 1 381 579 383 485 895 58 451 7 768 987 197 3 64 88 6 611 485 bruttó ezer m 3 94 8 76 5 55 49 1 173 9 7 73 1 55 879 698 36 1 793 53 1 113 5 345 1 65 7 73 Választék-összetétel Országos megoszlás, statisztikai mintavétel alapján számított érték. Forrás: NÉBIH Erd. Ig. 3, 15,1 6,8, 8,8 7,3 3,9,1 45, 54,8 1, Egészségi állapot 1-ben Levélvesztés az ICP Forests megfigyelési rendszer alapján 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% % 1% tünetmentes veszélyeztetett közepesen károsított erõsen károsított elhalt KST KTT Egyéb T. E.kemény l. Nyár E. lágy lomb k átlag A magyar erdõk egészségi állapota továbbra is jó, bár a 1. évben kisebb mértékû romlás mutatkozott a levélvesztés tekintetében. Az átlagos levélvesztés mértéke 17,9%, ami magasabb, mint a 11. évi (15,8%). A legjobb egészségi állapotot az egyéb lágy lomb, a nyár és a bükk állományok mutatták. Ezeknél a tünetmentes egyedek aránya meghaladta a 7%-ot. A különféle tölgyek és az akác mutatta a legrosszabb állapotot, ahol a tünetmentes egyedek aránya 45% alatt maradt. Forrás: NÉBIH Erd. Ig., Egészségi Állapot Adattár 13. jan. 1. Intézményrendszer Erdészeti igazgatás Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) Erdészeti, Halászati és Vadászati Fõosztály Erdészeti és Erdõvédelmi Osztály NÉBIH Erdészeti Igazgatóság A gazdálkodás hatósági felügyelete, erdõtervezés Tudományos kutatás Szakképzés Felsõfokú: Megyei Kormányhivatalok Erdészeti Igazgatóságai (1) Középfokú erdészképzés: Erdészeti szakmunkásképzés: Erdõgazdálkodásban érintett további kiemelt szervek: Közigazgatási és NÉBIH Növénytermesztési és Igazságügyi Kertészeti Igazgatóság Minisztérium (KIM) Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály Erdészeti szaporítóanyag felügyelete VM Nemzeti Parki és Tájvédelmi Fõosztály Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI), Sárvár Nyugat-magyarországi Egyetem (NymE), Sopron Védett természeti területeken lévõ erdõkben a természetvédelmi feladatok ellátása Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron Barcs, Mátrafüred, Sopron, Szeged Ásotthalom, Miskolc, Piliscsaba, Somogyzsitfa-Szõcsénypuszta Kiadásért felel: dr. Oravecz Márton elnök, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Összeállította: Wisnovszky Károly igazgató, NÉBIH Erdészeti Igazgatóság Szerkesztette: Babinyec Ferenc, Benedek Gábor, Debreceni Péter, Kottek Péter, Solti György, Szolnyik Csaba, Dr. Tobisch Tamás; Fotó: Babinyec Ferenc; Web: www.nebih.gov.hu/szakteruletek/erdo Erdõvagyon, erdõgazdálkodás Magyarországon Budapest, 13 Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóság
1791 Összefoglaló adatok 14 937 ha Erdõsültség,8 % 195,1 ha 13 millió m 3 1 lakosra jutó erdõterület Évi br. folyónövedék Élõfakészlet Erdõfelújítás (sikeres elsõ erdõsítés) 366 millió br. m 3 4 537 ha Erdõtelepítés (elsõkivitel) Erdõgazdálkodási célú terület Véghasználat 55,6 ezer ha 5,6 millió br. m 3 Források: Központi Statisztikai Hivatal 1., ill. NÉBIH Erd. Ig. Adattár 13. jan. 1. és Beszámoló az erdõsítésekrõl és a fakitermelésekrõl a 1. évben A magyar erdészet újkori története 19 1936 1959 Fakitermelés Az Országgyûlés megalkotja az elsõ feudális erdõtörvényt. 7,7 millió br. m 3 Kihirdetik az elsõ modern polgári erdõtörvényt. Az elsõ világháborút lezáró békeszerzõdés következtében az ország elveszítierdeinek84%-át, az erdõsültség 6%-ról 1%-ra csökken. Az 1935. évi IV. törvénycikk kihirdetésével érvénybe lép az ország megváltozott természetföldrajzi viszonyainak megfelelõ erdõtörvény és egyben az elsõ magyar természetvédelmi törvény. Magyarország rendezi a II. Erdészeti Világkongresszust és a IUFRO (Erdészeti KutatóintézetekNemzetközi Szövetsége) IX. kongresszusát. A 1 kat. holdnál nagyobb magánerdõket államosítják, illetve a 1-1 kat. hold nagyságúakat állami kezelés alá vonják. Az erdõbirtokossági társulatokat leépítik, az erdõk harmada szövetkezeti tulajdonba kerül. Megjelenik a szocialista tulajdonformára alapozott 1961. évi VII. törvény az erdõkrõl és a vadgazdálkodásról. A rendszerváltást követõen az erdõk kb. 4%-a magánkézbe kerül, a többcélú tartamos erdõgazdálkodás törvényi szabályozásához az Országgyûlés elfogadja Az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló. évi LIV. törvényt. A 9. évi XXXVII. törvény az erdõk természetes állapothoz való közelítését kiemelt célul tûzi ki. Bevezeti a kvantitatív természetesség fogalmát, és elõírja, hogy az a gazdálkodás következtében nem romolhat. Az állami erdõterület meghatározott hányadán kötelezõvé teszi a folyamatos erdõborítást biztosító módszerek alkalmazását. Emellett a civil szféra számára a korábbinál nagyobb szerepet biztosít az erdõtervezésben. Célkitûzések 1879 1935 1945 1961 9 Az erdõk környezeti, gazdasági és szociális szolgáltatásainak hosszútávú biztosítása többcélú, tartamos (fenntartható) erdõgazdálkodással. A fenntartható gazdálkodáshoz fûzõdõ társadalmi érdekek és a tulajdonosi, illetve a gazdálkodói érdekek közötti összhang megteremtése. Az erdõterület növelése erdõtelepítéssel mintegy 6-7%-os erdõsültségi szint eléréséig. Õshonos fafajokból álló természetes vagy a természeteshez közel álló erdõtársulások megõrzése, területük növelése a termõhelyi tényezõk függvényében. Az Európai Unió országainak erdõsültsége 8 % 7 6 5 4 3 1 Spanyolo. Észtország Görögo. Ausztria Horváto. EU 8 Finnország Svédország Szlovénia Lettország Forrás: State of Europe s Forests 11 Erdõgazdálkodási célú terület az Országos Erdõállomány Adattár szerint 13. január 1-i állapot Erdõterület (faállománnyal borított vagy erdõsítésre kötelezett területek) Erdõgazdasági tevékenységet közvetlenül szolgáló területek (utak, tisztások stb.) Összes erdõgazdálkodási célú terület ezer ha országos arány 1 933,6,8 % 1, 1,3 % 55,6,1 % Erdõterület, tulajdonmegoszlás megyénként Megye Ciprus Szlovákia Portugália Olaszország Bulgária Litvánia Csehország Luxemburg Franciao. Németo. Lengyelo. Románia Belgium Magyaro. Dánia Nagy-Britannia Írország Erdõterülesültség Erdõ- Álla- Közig. Erdõgazd. terület célú mi (km ) (km ) (km ) Pest és Budapest 6 918 1 74 4,6 1 799 6,8 Fejér 4 359 543 1,5 66 75,1 Komárom-Esztergom 65 616 7, 66 8 Veszprém 4 493 1 348 3, 1 54 65,6 Gyõr-Moson-Sopron 4 8 814 19,4 9 71,1 Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-B. Bács-Kiskun Békés Csongrád 3 336 3 784 4 49 6 36 3 74 7 5 3 637 545 6 1 5 58 5 937 8 444 5 63 4 63 941 1 19 1 114 1 787 66 83 883 991 689 36 1 45 1 761 6 377 8, 3 5,1 9,6 17,9 8,7 4,3 38,9 11,1 5,8 1,,9 4,6 8,9 986 1 58 1 167 1 98 78 167 914 1 8 731 353 1 88 1 86 8 397 51,4 5,9 54,9 56,5 57,5 6,1 59,1 55,4 47,4 45,4 7,1 47,4 6,5 49,3 933 19336,8 556 55,7 Közösségi,4,8 1,1,4,5,4,6,8,5 1,3,3,,6,9,7 3,7 Magán 35,6 1,3 17, 33,1 8,4 48, 4,6 4,1 41,4 41,1 37,6 4, 44, 5 51,1 71,4 5,7 3,1 49,1 4,1 Forrás: NÉBIH Erd. Ig., Országos Erdõállomány Adattár, 13. jan. 1. A vegyes kategória az állami, magán vagy közösségi tulajdont vegyesen tartalmazó erdõterület. A rendszerváltozás elõtt a magánerdõk aránya nem érte el az 1%-ot. Hollandia Málta Vegyes,8,,8,1, 3,9,8,8,4,3,6,6,3 1,7,1 1, Az erdõterület megoszlása elsõdleges rendeltetés szerint 6,6 % 36,3 % 1,1 % Gazdasági Közjóléti Védelmi A védelmi rendeltetésû erdõkhöz tartoznak: a talajvédelmi, a vízvédelmi, a településvédelmi, a természetvédelmi stb. rendeltetésû erdõk. Területük és arányuk folyamatosan növekszik. Forrás: NÉBIH Erd. Ig., Országos Erdõállomány Adattár 13. jan. 1. Az erdõterület változása 19-1 között, millió ha 1,,5 19 195 Az erdõterület aránya 19-1 között 11,8%-ról,7%-ra nõtt az államilag támogatott, és a rendszerváltás óta fõleg magángazdálkodók által kivitelezett erdõtelepítési programoknak köszönhetõen. 194-rõl és 1945-rõl nem áll rendelkezésre adat, e két idõpontban becsült értékek szerepelnek. Forrás: NÉBIH Erd. Ig. Országos Erdõállomány Adattár Erdõtelepítések alakulása az elmúlt években (elsõkivitelek) Állami szektor Többi gazdálkodó Tenyészeti év (ha) 4-5 5-6 6-7 7-8 8-9 1-11 193 1935 194 1945 195 1955 68 77 51 391 791 196 7 9 13 19 18 436 6 941 4 377 143 66 7 657 13 989 18 948 7 33 5 168 9-1 1 84 4 1 5 96 83 11-1 516 4 1 4 537 Forrás: NÉBIH Erd. Ig.,,Beszámoló az erdõsítésekrõl és a fakitermelésekrõl a 1. évben 1965 197 1975 198 199 5 1
Folyónövedék, fakitermelés és élõfakészlet Az évi folyónövedék fafajmegoszlása 8, 6,8,4 4,6 11,7 5,9 13, 9, Egyéb kemény lombos Nyár Egyéb lágy lombos 3 A hazai erdõkben képzõdõ összes folyónövedék 13 millió bruttó m évente. Ez,413 bruttó m 3 jelent másodpercenként, ami egy 74,5 cm élû fakocka térfogata. Az évi folyónövedék és a fakitermelés alakulása 14 1 1 8 6 4 millió m 3 199 folyónövedék Az élõfakészlet változása 4 millió m 3 35 3 5 15 1 5 199 1 3 4 5 6 7 8 kitermelés Forrás: NÉBIH Erd. Ig., Beszámoló az erdõsítésekrõl és a fakitermelésekrõl a 1. évben, ill. NÉBIH Erd. Ig. Országos Erdõállomány Adattár 13. jan. 1. Mivel a folyónövedék minden évben meghaladja a fakitermelést és a természetes elhalálozást (mortalitás), az erdõállomány élõfakészlete folyamatosan növekszik. 1 3 4 5 6 7 8 9 9 1 1 11 11 1 1 Fafaj- és korosztály-megoszlás Az erdõterület korosztály-megoszlása rendeltetés szerint faanyagtermelõ rendeltetésû különleges rendeltetésû korosztályok (év) 5 15 1 5 5 1 terület (ezer ha) Forrás: NÉBIH Erd. Ig., Országos Erdõállomány Adattár 13. jan. 1. 11-91-1 81-9 71-8 61-7 51-6 41-5 31-4 1-3 11-1-1 Az erdõterület megoszlása fafajok és korosztályok szerint 35 terület (ezer ha) 3 5 15 1 5 1-1 Az erdõterület és az élõfakészlet fafajok szerinti megoszlása Terület 11-1-3,8 1 5,9 5, 4, 6,4 4,1 1 1 31-4 41-5 51-6 Többi lombos 61-7 korosztályok (év) 71-8 3,4 1,5 1,8 4,7 13,5 4,4 3,7 1,1 14,9 81-9 Többi lombos 91-1 Élõfakészlet ( % ) Az erdõterület 63%-át õshonos fafajok, 37%-át idegenhonos vagy meghonosodott fafajok (akác, vörös tölgy, egyes fenyõk), illetve klónozott fajták (nemesnyárak) foglalják el. 11- Erdõtüzek Magyarországon évente több ezer erdõtûz és vegetációtûz keletkezik. A rendkívül aszályos 1-es évben több, mint 1 ezer vegetációtûzbõl közel 7 érintett erdõt vagy fás területet. Erdõtüzek száma havonta (8-1 évek átlaga) 4 erdõtüzek (db) 3 1 jan. feb. márc. Az adatok 5 éves átlagát elemezve kirajzolódik az a visszatérõ tendencia, miszerint két kiemelten veszélyes idõszak van az év során az erdõ- és vegetációtüzek szempontjából. Meglepõ módon a legveszélyesebb idõszak közvetlenül a hóolvadás után kezdõdik és lombfakadásig, a növényzet kizöldüléséig tart. A tavaszi erdõ- és vegetációtüzek teszik ki az éves tûzesetek számának majdnem 6%-át. A tavaszi tüzek túlnyomórészt az észak-magyarországi területeken és Pest megye déli részében keletkeznek. A második kiemelt kockázatú idõszak júliustól augusztus végéig tart. A száraz nyári hónapokban fõleg az alföldi fenyvesek vannak kitéve az erdõtûz veszélyének. 9 területarány 8 7 6 5 4 3 1 munkaszüneti nap ápr. máj. munkanap Hazánkban a klimatikus viszonyok és a vegetáció-összetétel miatt az erdõtüzek természetes úton való keletkezése nem jellemzõ. A tüzek többsége emberi gondatlanság vagy szándékosság következménye. Statisztikailag is kimutatható, hogy az erdõtüzek a vártnál nagyobb valószínûséggel keletkeznek ünnepnapokon, mint munkanapokon. Megfigyelhetõ továbbá, hogy erdõtömbön belül a vártnál kisebb, erdõszélen pedig a vártnál nagyobb területûek a tüzek, ami fõleg a mezõgazdasági területekrõl való átterjedésre vezethetõ vissza. Az erdõtömbön belüli kevesebb tûzeset arra is utal, hogy az erdõtüzek döntõ többsége nem természetes eredetû. Forrás: NÉBIH Erd. Ig., Erdõtûz Információs Rendszer erdõhatáron Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóság jún. júl. aug. Erdõtüzek várható és tényleges eloszlása szept. okt. nov. dec. várható tényleges erdõtömbben