A Gabonakutató Nonprofit Kft. lapja 32. évfolyam 1. szám, nyár. kutatás+marketing

A Gabonakutató Nonprofit Kft. lapja 32. évfolyam 1. szám, 2018. nyár kutatás+marketing

Tartalom EGYENSÚLY A SZÉLSŐ ÉRTÉKEK KÖZÖTT 2 MEGHÍVÓ FAJTABEMUTATÓINKRA 3 ŐSZI BÚZA FAJTÁINK LEGÚJABB EREDMÉNYEI 4 TÖNKÖLYBÚZA, EGY JÓTÉKONY FEHÉRJEFORRÁS 6 GK FEHÉR, A HAZAI NAGY HOZAMÚ TÖNKÖLYBÚZA 6 TÁMOGATOTT BERUHÁZÁSOK SEGÍTIK A MINŐSÉGI KALÁSZOS NEMESÍTÉST 7 SZEGEDI TRITIKÁLÉK: TERMESZTÉSI ÉS TAKARMÁNYOZÁSI TAPASZTALATOK 8 SZÍNES BÚZÁK SZÍNES ÉLELMISZEREK 10 A ZAB TÖBBIRÁNYÚ FELHASZNÁLHATÓSÁGÁRÓL 11 AZ ÁRPA SOKRÉTŰ DIÉTÁS ROSTJA 12 FENOTIPIZÁLÁS SZÁRAZSÁGTŰRÉSRE, A GYÖKÉR SZEREPE 13 SIKERES REPCETERMESZTÉS NÖVEKVŐ TERÜLETEKEN 14 VÁLTOZÓ IGÉNYEK ALKALMAZKODÓ NEMESÍTÉS 15 EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK ALGÉRIÁVAL 16 KAPCSOLATOK A GYŐZTES-GYŐZTES (WIN-WIN) SZEMLÉLET ALAPJÁN 17 PARTNEREINK MONDTÁK 18 30 ÉVES A MEZŐMAG KFT. 19 A VÍZ VILÁGNAPJA SZARVASON 20 NÖVÉNYNEMESÍTŐK SZAKMAI TALÁLKOZÓJA 20 A GABONAKUTATÓ KITÜNTETETTJEI 21 AGROMASHEXPO: MI IS OTT VOLTUNK 22 A SZÓJATERMESZTÉS AKADÉMIÁJA 22 DR. ERDEI PÉTERRE EMLÉKEZÜNK 23 GK HÍRADÓ BEVEZETŐ EGYENSÚLY A SZÉLSŐ ÉRTÉKEK KÖZÖTT A Gabonakutató számos különleges, széles határok között sorakozó értékkel bír. Emberi értékek: A Gabonakutatóban rendkívüli emberi és szakmai tapasztalat halmozódott fel, hiszen olyan munkatársakat is ünneplünk, akik akár 50 évet is a szegedi vetőmagok nemesítésében töltöttek el, és ez a hagyomány találkozik egy új, fiatal nemzedék lendületével, akiknek fejlődését szakmai életpálya modell segíti. Jól szervezett, felkészült, elkötelezett területi képviselői csapat tartja a kapcsolatot a partnerekkel, szakmai támogatást is nyújtva fajtáink, hibridjeink sikeres termesztéséhez. Portfolió és technológia: Széles termékkínálattal, a tavaszi és őszi kalászos változatokat is figyelembe véve, 19 növény nemesítésével, vetőmagtermelésével és -forgalmazásával szolgáljuk a termelőket. Küldetésünk része a genetikai sokféleség megőrzése, alternatív növényfajok fenntartása és népszerűsítése, valamint a piaci igényekhez alkalmazkodó új növényfajták nemesítése és termesztésének támogatása is. A korszerű nemesítési módszerektől a szántóföldi termesztéstechnológiáig végig követjük a vetőmagjainkat. Speciális széleskörű támogatást nyújtunk többek között a szójatermesztőknek. A működés és szervezet: Azért dolgozunk, hogy a Gabonakutató szervezeti működését szakmai és üzleti értelemben az összefogás, a teljeskörű csapatmunka, pénzügyileg pedig az átláthatóság és hatékonyság jellemezze. A vevőink igényeit tudatosan a napi kutató - fejlesztő munka középpontjába állítjuk. A fenti három alapérték szerint vetőmagjainkban megbízhatóan megtalálja az élő hagyományt, stabilitást és az innovációt: A mi földünk a mi jövőnk. Szarka Béla GKHÍRADÓ kutatás+marketing 2018/1. A Gabonakutató Nonprofit Kft. lapja Szerkesztőség: 6726 Szeged, Alsó Kikötő sor 9. Postacím: 6701 Szeged, Pf. 391. Telefon: +36 62 435 235 Telefax: +36 62 434 163 E-mail: edit.nagy@gabonakutato.hu Főszerkesztő: Nagy Edit Felelős kiadó: Dr. Szarka Béla Nyomdai előkészítés és nyomtatás: Innovariant Nyomdaipari Kft. 2

MEGHÍVÓ FAJTABEMUTATÓINKRA Nap mint nap találkozunk ezzel a kifejezéssel: INNOVÁCIÓ. A Gabonakutató Kft. esetében talán a legkézenfekvőbb értelmezése, hogy a biológiai alapokat megtestesítő új fajtákat, hibrideket, termesztéstechnológiákat fejlesszünk ki, adjuk át a köztermesztésnek abból a célból, hogy hasznosításuk eredményes legyen. Az új innovációk átadásának, megismertetésének egyik módja a bemutatók szervezése, a termelők tájékoztatása, nem csak verbális úton, de kézzelfogható, vizuálisan tanulmányozható kisebb és méretesebb szántóföldi parcellákon, gyakorlati módon is. Önállóan és partnereinkkel együtt 2018-ban is több bemutatót rendezünk, valamint számos, más társaságok által szervezett fajtasorokban is részt veszünk fajtáinkkal, hibridjeinkkel, ismertetetőinkkel, személyes konzultációkkal. Az idén is láthatják a hazánkban és határainkon túl is népszerű, kiváló malomipari tulajdonságokkal rendelkező GK Csillag, GK Békés, GK Körös, a bőtermő GK Szilárd és GK Ígéret, a lokális céltermesztésű GK Pilis, GK Futár és GK Berény őszi búzáinkat. Széles körben, eltérő körülmények között tudjuk megismertetni új fajtáinkat, a kiemelkedő hozamokra képes GK Arató, GK Bagó, a prémium kategóriás GK Bakony búzáinkat, valamint a GK Julidur durumbúzánkat. A legújabb innovációink, a GK Arany őszi zabunk, valamint az egyedi értékeket képviselő, ökotermesztésre is kiválóan alkalmas GK Fehér tönkölybúzánk is megtalálható fajtasorunkban. Mellettük természetesen szerepelnek a ma már jelentős területeken termesztésbe vont GK Szemes és GK Maros tritikáléink, az őszi és tavaszi árpa és zab fajtáink. Az idei évben is a legfrissebb, érdeklődésre számot tartó piaci információkkal várjuk Önöket rendezvényeinken. Számítunk Önökre, véleményük, tapasztalataik fontosak számunkra, hiszen elsősorban ebből tudunk építkezni az új fajtáink innoválása során. Beke Béla A GABONAKUTATÓ NONPROFIT KFT. FAJTABEMUTATÓI 2018. május 24. Szarvas (Mezőmag Kft., Gabonakutató Kft, Kruppamag Kft., MTA ATK Mezőgazdasági Intézet, SZIE Tessedik Campus) Tritikálé 2018. május 31. Táplánszentkereszt (Gabonakutató Kft.) Kalászos és repce 2018. június 7. Hódmezővásárhely-Batida (Gabonakutató Kft., Hódagro Zrt.) Kalászos és repce 2018. június 15. Kisújszállás (Nagykun 2000 Zrt., Gabonakutató Kft., MTA ATK Mezőgazdasági Intézet) Kalászos 2018. június 19. Kocs (Aranykocsi Zrt., NAK, Gabonakutató Kft., MTA ATK Mezőgazdasági Intézet) Kalászos 2018. június 21. Bóly-Sátorhely (Bóly Zrt., Gabonakutató Kft.) Kalászos A bemutatók kezdési időpontja: 9:30 Információ: bela.beke@gabonakutato.hu +36 30 978 0628 www.gabonakutato.hu A mi földünk, a mi jövőnk 3

SZEGEDI BÚZÁK ŐSZI BÚZA FAJTÁINK LEGÚJABB EREDMÉNYEI A Gabonakutató Nonprofit Kft., ahogy az elmúlt évtizedekben, 2017-ben is széles körben tesztelte fajtáit. A fajták minősítésüket követően Nemzeti Fajtalistára kerülnek, de az igazi megmérettetés a gyakorlati termesztési körülmények között mutatkozik meg terméshozamban, termésbiztonságban és minőségben is. A hazai búza vetésterülete az elmúlt években 950 ezer és 1 millió hektár között realizálódott. Erre a területre igen gazdag a fajtaajánlat, nem csak az őszi búza, de az egyéb kalászosok vonatkozásában is. A verseny nagy, akár a hazai, akár a külföldi fajtákat vesszük is górcső alá. Több olyan fajta is van, ami évtizedek óta helyet követel magának a köztermesztésben, de az sem ritka, hogy egy újonnan minősített fajta csak pár évig állja a versenyt. Egy-egy fajta kedvező megítélését és köztermesztési pozícióját leginkább a hivatalos vetőmag-szaporításokban elfoglalt helye alapján lehet megítélni (1 sz. táblázat). Itt kell azonban megjegyezni, hogy sajnos a fémzárolt, államilag garantált minőségű vetőmagnak nincs nagy becsülete hazánkban, évek óta 20-25% körüli volument tesz ki, ami azt jelenti, hogy a közel 1,5 millió hektáros kalászos vetésterületből a felújítási arány maximum 350-400 ezer hektárra tehető. Milyen előnyei vannak a fémzárolt vetőmagnak? A hibrid növényekhez képest az 1 hektárra eső vetőmagköltség a kalászosok esetében (kivéve hibridbúza és hibridárpa) jelentősen alacsonyabb, nem éri el a termelési költségek 10%-át. A fémzárolt vetőmag-használat előnyei mindenki előtt ismertek: osztályozott kiegyenlített vetőmagméret, csírázóképesség, csávázás, kezelhető csomagolás, fajtaazonosság. Ezeken túl a fajtát és annak vetőmag paramétereit ismerve kisebb hektáronkénti vetőmagnormával tervezhetünk. A visszavetett, saját (FSS Farm Save Seed) vetőmag ára 250 kg/ha átlagos vetőmagnormával számolva - sem olcsóbb, ha a 45 000 Ft-os malmi búza árából indulunk ki. Áttekintve az 1. számú táblázatot láthatjuk, hogy az őszi búzák 176 db-os, hivatalos szaporítási rangsorában a GK Csillag, a GK Szilárd, a GK Békés és a GK Körös jelentős pozíciót töltenek be, a köztermesztés igényli ezek vetőmagját. A 2016-ban minősített, potenciálisan nagy termőképességű GK Arató méltán számíthat arra, hogy 2018-ban az első húsz fajta közé kerüljön. A többi fajt áttekintve és azok fajtáinak helyzetét látva megállapíthatjuk, hogy a Gabonakutató tritikálé fajtái, illetve durumbúzái is kiemelkedően jó pozíciót töltenek be, de igaz ez az őszi árpára és a zabra is. Mi az igazán jó fajta és miért? Az a jó fajta, ami éveken át bizonyítja a köztermesztésben, hogy érdemes termeszteni, mert megbízható, kiválóan alkalmazkodik az eltérő viszonyokhoz talaj, éghajlat, termesztéstechnológia, a végtermékre van piaci igény, összességében évjárattól függetlenül stabil, kiszámítható. Az előzőeknek megfelelően ebbe a fajtacsoportba sorolható a GK Csillag, ami már több mint egy évtizede tartja pozícióját, és az egyik legnagyobb területen termesztett hazai fajta. Ezt erősíti az a tény is, hogy ez ideig minden évben szerepelt a hivatalos, GOSZ- VSZT által koordinált elismert fajták országos kísérleteiben. A GK Csillag esetében a köztermesztésben leginkább meghatározó bélyegeit a 2. számú táblázat foglalja össze, 2008-2017-es időszakban. Az adatokat áttekintve is látszik a GK Csillag stabil terméspotenciálja és erős, a malmi minőséget megalapozó fehérje- és sikértartalma. A GK Békés 10 éves szerepléséről is beszélnünk kell ebben a kísérletsorozatban, 1. TÁBLÁZAT. A LEGELTERJEDTEBB SZEGEDI KALÁSZOS FAJTÁK RANGSORA A HIVATALOS VETŐMAG-SZAPORÍTÁSOKBAN, NÉBIH 2017. Őszi búzák rangsora GK Csillag GK Szilárd GK Békés GK Körös Szaporításban levő összes fajta: 176 db 2. 6. 8. 15. Őszi árpák rangsora GK Judy Szaporításban levő összes fajta: 46 db 6. Őszi tririkálék rangsora GK Szemes GK Maros GK Rege Szaporításban levő összes fajta: 29 db 2. 3. 12. Őszi durumbúzák rangsora GK Bétadur GK Julidur Szaporításban levő összes fajta: 16 db 1. 12. Őszi zabok rangsora GK Impla Szaporításban levő összes fajta: 5 db 1. 2. TÁBLÁZAT. A GK CSILLAG ÉS A GK BÉKÉS TERMÉS-, FEHÉRJE- ÉS NEDVES- SIKÉR-HOZAMAI A GOSZ-VSZT KÍSÉRLETEIBEN, 2008-2017. Fajta GK Csillag GK Békés Év Termés (t/ha) Fehérje (%) Nedvessikér (%) mivel ez a fajta a minőségi (javító) tulajdonságai alapján kerül vizsgálatra ilyen hosszú időn keresztül. A köztermesztésben a GK Békés korára való tekintet nélkül még ma is meghatározó, a jól megválasztott agrotechnika mellett jelentős termesztési felülettel bír, főleg azon gazdaságokban, akik elkötelezett hívei a kiváló minőségnek és az igényesebb, kiszámítható, kedvezőbb árfekvésű piacokon értékesítenek. Termés (t/ha) Fehérje (%) Nedvessikér (%) 2008 7,44 13,50 33,00 6,95 13,00 34,50 2009 7,38 12,40 28,00 7,42 13,80 31,30 2010 6,80 13,90 32,50 3,13 14,36 33,40 2011 7,64 12,60 30,60 7,11 13,50 33,10 2012 6,51 14,00 32,30 6,46 15,10 35,20 2013 7,62 13,40 33,50 7,31 14,40 35,80 2014 4,67 14,80 32,50 1,81 16,50 35,30 2015 8,67 12,70 31,20 8,25 13,30 32,30 2016 7,45 12,50 30,30 7,37 12,90 30,60 2017 7,60 14,40 33,50 7,56 15,00 34,90 10 év átlaga 7,18 13,42 31,74 6,34 14,19 33,64 4

1. ÁBRA. GK BAKONY TERMÉSEREDMÉNYEI A GOSZ-VSZT KÍSÉRLETEIBEN ÉS NAGYÜZEMI KÍSÉRLETEKBEN, 2017. (T/HA) 5,25 7,3 7,2 8,5 8,7 8,4 9,6 10,0 9,7 9,6 Gyulatanya Szarvas GOSZ-VSZT 8 helyi átlaga Látókép Bóly Újmohács Jászboldogháza Gyulatanya II. PRÉMIUM minőség Fehérje: 15,5%, Nedvessikér: 35,7%, W érték: 311, P/L: 0,68 13 üzemi kísérlet átlaga Országos átlag Sikeres új búzafajtáink Az elmúlt években a hazai búzatermesztésben mindinkább az a nézet kezd eluralkodni, hogy nem érdemes jó minőségű fajtákat termeszteni, mert azok átlagos hozamai általában alacsonyabbak, a minőséget pedig nem fizetik meg. Egyes kimutatások alátámasztják, hogy ma már a hazai vetésterület több mint 50%-án nagy termőképességű, sok esetben szerény minőségi mutatókkal bíró fajtákat termesztenek. Ezek közül több már a takarmány kereskedelemben sem állja meg a helyét, hiszen a takarmányipar is elvárja a 12,5%-os fehérjetartalmat. Természetesen az agrotechnikai színvonal milyensége, egyéb kedvező körülmények biztosítása alapján itt is vannak korreláció törők, de ez igaz a kiváló minőségi tulajdonságokkal rendelkező fajták esetében is, ha a terméspotenciált vesszük alapul. Ilyen fajta a GK Bakony, a korai éréscsoportba tartozó szálkás fajtánk, amely szintén képes kiugró termésekre (1. számú ábra), illetve a kimondottan nagy termőképességű, de szerényebb minőségű, középérésű GK Arató (2. számú ábra). A GK Bakony a GOSZ-VSZT posztregisztrációs kísérleteiben Gyulatanyán 9,6 t/ha-os, Szarvason pedig 8,5 t/haos eredményt ért el. Összességében a kísérleti átlag feletti hozamokat mutatott 2017-ben, amihez ugyanezen kísérleti sorban mutatott minőségi mutatói alapján a Búza Szabvány prémium kategóriába sorolja. A nagyüzemi eredményei is bizonyítják, hogy a kiváló minőség mellett a GK Bakony is képes akár 10 tonna hozam elérésére. A tényleg fiatalnak számító GK Arató üzemi eredményei azt támasztják alá, hogy optimális körülmények esetén, eltérő adottságú területeken is képes nagy termésekre: átlagban 8,2-11,0 t/ ha hozamot ért el. Az mindenkinek egyértelmű, hogy a genetikailag meghatározott terméspotenciált nehéz kihasználni, de meg lehet közelíteni egyes területeken, hiszen van olyan termelési hely, ahol a 7 t/ha is rekordnak számít, míg más területeken a 11 t/ha is elérhető. Egy-egy új fajta elismerése, listára kerülése a hivatalos állami kísérletek sikeres eredményei alapján történik. A NÉBIH vizsgálatok 3 évig folynak, és a bejelentés alapján, a terméseredmények, illetve a minőségre történő vizsgálatok sikeres lezárását követően hoz döntést a Fajtaminősítő Tanács. A minősítést követően kezdődik el egy új fajta vetőmagjának felszaporítása és annak kihelyezése, értékesítése. Azonban egy fajta igazi megmérettetése üzemi szinten, a köztermesztésben dől el. Ezt figyelembe véve a Gabonakutató évek óta folytat nagyüzemi kísérleteket az ország különböző régióiban - eltérő talaj-, éghajlati- és agronómiai körülmények között. 2017-ben is teszteltük anyagainkat, ezek ered- ményét a 3. számú ábrában foglaltuk össze. A korábban minősített fajták vizsgálatának célja az, hogy bizonyítsuk azok versenyképességét, míg az új fajták esetében célunk, hogy országos, lokális, illetve régiós termesztési ajánlásokat tudjunk tenni a termelőknek. A többi fajtánk esetében a kísérleti helyek átlagában 7 tonna feletti termésekről beszélhetünk, valamint nem egy fajtánál kiemelkedő fehérjehozamokról ezek a GK Békés, a GK Pilis, a GK Ígéret, a GK Szilárd és a GK Futár. Az eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy fajtáink terméshozamai átlag felettiek, valamint fontos kiemelnünk, hogy a fehérjeeredmények is függetlenül a hozamoktól magasak, amivel kedvezőbb értékesítési pozíciókat eredményezhetnek. Beke Béla, Virágné Pintér Gabriella 2. ÁBRA. A GK ARATÓ TERMÉSEREDMÉNYEI ÜZEMI KÍSÉRLETEKBEN, 2017. (T/HA) 3. ÁBRA. TERMÉS- ÉS NYERSFEHÉRJE EREDMÉNYEK ÜZEMI KÍSÉRLETEKBEN, 2017. Jászboldogháza Szihalom Újmohács Sátorhely Bóly 8,7 8,2 9,5 9,7 11,0 Nyersfehérje (%) Termés (t/ha) 12,3 7,85 12,1 8,1 14,3 7,25 13,7 14,1 7,20 7,15 13,2 7,20 15,9 7,20 14,2 7,30 13,6 7,40 14,7 7,10 Szekszárd 8,6 Átlag 9,3 GK Arató GK Bagó GK Szilárd GK Bakony GK Ígéret GK Csiilag GK Békés GK Pilis GK Körös GK Futár 5

TÖNKÖLYBÚZA TÖNKÖLYBÚZA, EGY JÓTÉKONY FEHÉRJEFORRÁS A minél nagyobb faj-, illetve fajtaválasztékban rejlő előnyöket kihasználva a Gabona kutató fajtái között tönkölybúzát is köszönthetünk. A mindinkább kiszámíthatatlan időjárási anomáliákhoz való alkalmazkodás nem könnyű, azonban a haszonnövények egy területen belüli egyesítése, illetve tájegységenkénti változatossága segítheti az alkal- mazkodást. A szakirodalomban fellelhető olyan kimutatás 1, hogy egy modellforgatókönyvvel szemben, amelyben a csapadékmennyiség 20%-os csökkenése a búza terméshozamát nagymértékben csökken- tette volna, a búzafajták változatosságának növelésével a hozamok az átlagosnál jóval magasabbak lettek. A szakirodalom erről szóló tanulmányai egyetértenek abban, hogy az ökogazdálkodás a biológiai sokféleség bevonásával, a változatos vetésforgó alkalmazásával hatékonyabbá teszi a tápanyag-felhasználást, valamint csökkenti a nitrogén- és foszforveszteségeket. A tönkölybúza beltartalmi paramétereiben jobb, mint a hagyományos búza, fehérjetartalma pedig extrém magas. Hozama ugyan kisebb, mint a búzáké, ásványi anyag tartalma azonban húszszorosa is lehet. Érdekesség, hogy a gabonafélék közül a tönkölyben van meg egy olyan nélkülözhetetlen aminosav, ami minden húsban megtalálható. A növény szinte mindent kibír, szélsőséges körülmények között is magas termésbiztonságú, gyorsan regenerálódik, műtrágyázni nem kell, azonban elnyomja, túlnövi a gyomokat. Az olyan vetésváltási rendszerben, ahol nem kalászos előzi meg, szükségtelen a vetőmag csávázása. Igénytelensége miatt is a szántóföldi ökológiai növénytermesztés kedvelt és keresett növénye. A vegyszermentes, egészségkímélő és minőségi élelmiszerek iránti igény növekedése is az olyan növények termelésbe vonása felé irányította a figyelmet, amelyek jobb beltartalmi értékűek, nagyobb tűrőképességűek, de elfogadható terméspotenciájúak. A tönkölybúza ezeknek a kívánalmaknak sikerrel tesz eleget hazánkban, így fontos része lett a Gabonakutató ökogazdálkodásra is alkalmas fajtaválasztékának. Nagy Edit 1 Di Falco S. Chavas J.-P. (2008): Rainfall Shocks, Resilience, and the Effects of Crop Biodiversity on Agro ecosystem Productivity. Land Economics, 84: 83-96. SZEGEDI ÚJDONSÁG GK FEHÉR, A HAZAI NAGY HOZAMÚ TÖNKÖLYBÚZA A tönkölybúzát ősidők óta termeszti az ember. A hexaploid faj a tetraploid tönke-, vagy emmer búza és a kecskebúza természetes hibridizációjából származik. A görög mitológia szerint ezt a gabonát maga Demeter (a termékenység-, a mezőgazdaság-, a gabona- és a termőföldért felelős istenség) ajándékozta az embernek, mely sugallja e faj rendkívüli értékességét. 1. KÉP. A GK FEHÉR ÉRÉSBEN A középkorban igen népszerű gabona volt, különösen az Alpok vidékein (Tirol, Svájc, Németország), ahonnan származtatják egyes kutatók, bár a legújabb genetikai evidenciák inkább a faj közel-keleti eredetét igazolják. Hazánkban a XIX. század végén érte el népszerűségének csúcsát a tönköly termesztése. Később közel száz évre eltűnt a termesztésből, majd a múlt század végén, az ökológiai gazdálkodás felfutásával kezdődött újra a termelése. A Gabona kutatóban ekkor kezdtünk el foglalkozni a tönkölybúzák vizsgálatával, majd egy kisebb nemesítési programot indítottunk, mely mára hozta meg gyümölcsét, a GK Fehér fajta mostani állami elismerésével. GK Fehér A fajta elsősorban étkezési célú, de egyéb szempontból is jól hasznosítható így pl. takarmánykeveré- kek komponenseként is jól szolgál. Kimagasló termőképességű: a NÉBIH vizsgálataiban minden termőhelyen az első helyen végzett és 8%-kal termett többet a vizsgálati átlagnál! Kiváló bokrosodó képesség, jó télállóság jellemzi. Lisztharmattal és barna levélfoltossággal szemben erősen ellenálló, szárrozsdára viszont fogékony lehet. A tönkölyök közötti közepes szalmamagasság (kb. 130 cm) jellemzi, de állóképessége jobb a fajták átlagánál. Közepes érésidejű fajta. Igen jó szárazságtűrő, ez minden bizonnyal kalászának és a kalásztartó szártag erős viaszoltságának is köszönhető. Érett kalásza fehér színű, míg a szemek acélosak és pirosas-barnák. Ezerszem- és hektoliter-tömege a többi fajtáéval megegyező, fehérjetartalma igen magas: 16,1%. A növénytermesztés, állattenyésztés és élelmiszer előállítás globális kihívásaira kétségtelenül az egyik legsikeresebb és egyben a legigényesebb rendszer az ellenőrzött és tanúsított ökológiai gazdálkodás és bio élelmiszer-feldolgozás lesz a jövőben. Ehhez biztosít kimagasló minőségű és kiváló termésbiztonságú biológiai alapanyagot a GK Fehér, intézményünk első tönkölybúza fajtája. Vetőmagszaporítását megkezdtük, s a GK Fehér különleges értékű vetőmagja elsősorban de nem kizárólagosan a bio termelőknek jelent komoly választási lehetőséget a közeljövőben. Bóna Lajos, Purgel Szandra 6

A konzorciumvezető HÓDAGRO Zrt. Délkelet-Magyarország egyik legjelentősebb és leginkább innovatív agrár középvállalkozása. Munkájuk elismeréseként Szabó Lajos, a Zrt. vezérigazgatója 2017. év végén a növénytermesztés kategóriában elnyerte az Év Agrárembere kitüntető címet is. 94 éves intézményünk, a Gabonakutató Nonprofit Kft. mellett konzorciumunk tagja a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztálya, az Első Pesti Malom és Sütőipari Zrt., valamint Csongrád megye legnagyobb pékipari vállalkozása, a Szegedi Sütödék Kft. A Gabonakutató legfontosabb feladatai a fajta előállító nemesítés keretei között új kalászos gabona fajták, fajtajelöltek kiegyenlített, termelésre alkalmas ősi kalászos biotípusok (alakor, tönke, tönköly), továbbá antioxidánsokban gazdag, bíbor és kék szemű búzatörzsek előállítása. Az ezzel kapcsolatos kísérletek, illetve vetőmag szaporítások a múlt év második felében elvetésre kerültek. A MINŐSÉGJAVÍTÁS FOLYAMATOS TÁMOGATOTT BERUHÁZÁSOK SEGÍTIK A MINŐSÉGI KALÁSZOS NEMESÍTÉST Innovatív technológiák kutatása, fejlesztése és alkalmazása a kalászos gabona vertikum minőségi mutatóinak javítása érdekében címmel nyert pályázatot a HÓDAGRO Zrt. vezette öttagú konzorcium 2016-ban, a GINOP-2.2.1-15 K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések programon. Amit már használunk Az új, Wintersteiger nyolcsoros önjáró kísérleti parcella vetőgépünk (Plotseed TC) beszerzésre került. A gép vetőelemeit LEM- KEN dupla tárcsás barázdanyitó vetőelemmel szereltettük föl. Őszi vetéseink nagy része már ezzel a vetőgéppel valósult meg, kiváló minőségben. Ehhez a géphez több növényfajhoz (napraforgó, szója, kukorica) is alkalmazható precíziós szemenkénti adaptert (Monoseed TC) is beszereztünk az elmúlt évben. Új vetőgépünk a legújabb Trimble GPS technológia révén mentesít bennünket a parcellavezető sorok kihúzásától, vonalazásától. A kézzel aratott kalászutód kévék ( A törzsek) cséplését és tisztítását végzik el kiváló minőségben a szintén 2017- ben beszerzett Wintersteiger LD 35-ös kévecséplő gépek. Gabonakémiai és Liszttechnológiai Laboratóriumunk a pályázati támogatásból Chopin ALVEOLAB minőségvizsgálati mérőberendezést, továbbá két Mininfra NIR készüléket vásárolt adathordozóval kiegészítve, amely az elmúlt év óta szolgálja a minőségre történő szelekciót. Terveink szerint még ebben az évben további minőségvizsgálati műszerek is beszerzésre kerülnek. A projekt által támogatott műszerbeszerzés segítségével a NAIK NÖKO Biotikus Stressz Kutatási Csoport egy újabb Molekuláris biológiai laboratóriummal bővült. Az új laboratóriumban került elhelyezésre egy valósidejű kvantitatív PCR készülék (Qiagen Rotor-Gene Q 5plex HRM), egy Eppendorf Mastercycler Nexus Gradient Thermal Cycler készülék és egy mikroorganizmusok tenyésztésére kiválóan alkalmas Memmert IPP 110 plus hűtött inkubátor. A pályázat keretében beszerzett műszerek a kalászos gabona nemesítéshez kapcsolódó magas szintű termésés élelmiszerbiztonsági vizsgálatok elvégzését teszik lehetővé. A beszerzések az év hátralévő részében is folytatódnak, mivel ezek a kutatást és innovációt szolgáló eszközök szorosan kapcsolódnak a projektben vállalt feladatokhoz. Az új fejlesztések magasabb színvonalú szelekciós munkát, magasabb minőségi követelményeket is kielégítő új termékek előállítását teszik lehetővé. Ezek előnyeiből mind a kalászos gabonatermesztés, mind a vetőmag termesztési szektor, a malom- és pékipar, továbbá a fogyasztók is részesülnek. Cseuz László 7

TRITIKÁLÉ SZEGEDI TRITIKÁLÉK: TERMESZTÉSI ÉS TAKARMÁNYOZÁSI TAPASZTALATOK A tritikálé környezetkímélő és gazdaságos módon termeszthető kedvezőtlen ökológiai körülmények között is. Betegségekkel szembeni ellenálló képességének köszönhetően kevesebb növényvédelmet igényel, mint a búza. Az elmúlt évek során világviszonylatban 4-4,2 millió ha-on 14-16 millió tonna tritikálé termett. Magyarországon az utóbbi évek átlagában mintegy 100-140 ezer ha termőterületről 450-500 ezer tonna termést takarítanak be a gazdálkodók évente (FAOSTAT, 2013-2016). A termésátlag 3,5-4 tonna, hisz a gazdálkodók nem a legjobb termőterületeken termesztik ezt a növényt itthon és külföldön sem. Külföldi kutatók és a saját adataink is azt igazolják, hogy kedvezőtlen talajokon termelve a hozam többlete elérheti a 20-25%-ot, míg a kedvező talajok esetében átlagosan 6-8% az előnye a búzához képest. Nagyon jól tűri a magas sótartalmú, valamint a savas vagy lúgos kémhatású talajokat. A tritikálé önmaga után is termeszthető 2-3 évig. Megfelelő vetésváltásban termesztve azonban természetesen nagyobb termést ad, mint a részleges monokultúrában. A szemtermés mindenekelőtt takarmánynövényként kerül felhasználására, viszont az egészségtudatos táplálkozást folytatók körében egyre ismertebbek a Szögedi rozsbuza őrlemények, melyek kedvező beltartalmi adottságainak és magas rosttartalmának köszönhetően fontos szerepet tölthetnek be a humán élelmezésben is. Emellett a növény kérődzők részére siló és szenázs formájában, takarmánykeverékekben is kezd terjedni, valamint alternatív energianövényként is számításba jöhet a termesztése. A tritikálé tápanyagellátását tekintve a nitrogén mennyiségének meghatározása nagy körültekintést igényel, mert a túlzott nitrogénadag megdőléshez vezethet. Vetőmagtermelésben ezért szárnövekedés csökkentő regulátor alkalmazandó. Pillangós vagy hüvelyes növény után a nitrogénadagot mindenképpen csökkenteni kell a megdőlés veszélye miatt. A 120 kg/ha feletti nitrogénadagok mellett, a megdőlés megelőzése érdekében már mindenképp célszerű szárrövidítő szerek kijuttatása. A nitrogén ellátás alapvetően meghatározza a betakarított termés fehérjetartalmát, emiatt az egyik legfontosabb tápelem a tritikálé agrotechnikában is. Ha 12%-ot meghaladó fehérjetartalmat kívánunk elérni, javasolt a magasabb nitrogén utánpótlás. Egy brit tanulmány (Sarah Clarke et al., 2016.) szerint 150 kg/ha nitrogén utánpótlás az a maximális mennyiség, mellyel még gazdaságosan növelhető a terméshozam mértéke. A foszfor tápelem utánpótlás 30-60 kg/ha, a kálium utánpótlás pedig 40-80 kg/ ha közötti mennyiségben ajánlott. Savanyú homoktalajok esetében kalcium és magnézium kijuttatására is érdemes gondolni. Saját nemesítési anyagainkkal kapcsolatosan - a teljesség igénye nélkül most azokat a tényszerű adatokat, megfigyeléseket közöljük, amelyek a gyakorlatból, a termelésből és termesztési kísérletekből származnak. GK Rege A GK Rege fajtánk a gyenge homoktalajokon, nehezen előkészíthető termőföldeken is megfelelő szemtermést hoz és a szalmahozama is kiemelkedő. Sárgarozsdára érzékeny, viszont ellenáll a Kárpát-medencében fertőző többi gabonabetegségnek. Optimális vetési ideje október hó, de szeptember elejétől november elejéig biztonsággal vethető. Vetési normája 200-250 kg/ha körüli. Tápelem igénye (kg/ha): N: 80-120, P: 30-40, K: 40-50 (a magasabb értékek homokokon, illetve marginális talajokon értendők). Középkései érésű, azaz a búzák után egy-két héttel érik be. GK Szemes A bőtermő GK Szemes fajta továbbra is a magyar kalászosok szemtermés rekorderének tekinthető, valamint jelenleg a hazai nemesítésű piacvezető fajta. Igen korai érésű, a biotikus és abiotikus stresszekkel szemben ellenálló. Sikeresen termeszthető a legkülönfélébb talajviszonyok között. Járó típusú, azaz tavaszi vetésben is szárba indul és jól terem. Nagyon nagy szemű, ezért 260-300 kg/ha vetőmagnormával ajánlott a vetése. Tápelem igénye (kg/ha): N: 120-180, P: 40-60, K: 50-80. Fontos agronómiai ajánlás, hogy későn vessük, október második felében november elején. Igen gyors vegetatív fejlődésű, emiatt enyhébb téli időszakban korán szárba mehet és az esetleges kései, kora tavaszi fagyok kárt tehetnek az állományában. Későn lekerülő elővetemények után ez a fajta biztonsággal ajánlható. Ellenáll a hazánkban előforduló gombabetegségeknek. A GK Szemes a korai érésű őszi búzák után azonnal aratható. Hagyományos- és ökotermesztés ben is használható. Szemtermése kiváló humán és állati táplálék, ugyanakkor erőteljes vegetatív növekedése, dús állománya következtében kitűnő siló- és szenázs alapanyag lehet tejelő szarvasmarháknak. Ha ősszel, vagy kora tavasszal erős az állománya, járassuk nyugodtan kérődzőkkel. GK Maros A legutóbb minősített, a termelésben most terjedő GK Maros (1. kép) fajta jól egészíti ki a szegedi őszi tritikálék sorát. Érésidőben és kalászolásban is az igen korai GK Szemes és a középkései GK Rege között foglal helyet. Javasolt vetési ideje október hó, de már korábban, szeptember végétől is vethető. Vetési normája 220-280 kg/ ha. Tápelem igénye (kg/ha): N: 120-160, P: 30-50, K: 40-60. Ellenáll a hazánkban előforduló gombabetegségeknek, valamint magas fokú aszály- és hőtűrő képességgel bír. A GK Szemeshez hasonlóan, e fajta is rekordtermésekre képes - nagy termésbiztonság mellett. 1. KÉP. GK MAROS ÉRÉSBEN 8

A GK Maros kiváló alkalmazkodóképességű fajta, amely a jobb csapadék-ellátottságú 2016-os évben magas termést hozott az alföldi kísérletekben is (1. ábra). Partnereink tapasztalatai A kiskunhalasi Semen Vetőmag Kft. Keszthelyi Tibor ügyvezető igazgató vezetésével 1992 óta foglalkozik II. fokú gabona vetőmagvak előállításával, többek között tritikáléval is. Erre az időszakra tehető hazánkban a tritikálé termesztés gyors iramú felfutása a lengyel Presto, majd a GK Bogo tritikálé fajtákkal. A faj alföldi elterjesztésében aktívan részt vett a Semen Kft. A fajták tulajdonságait megismerve, azok forgalmazását a közepes-, vagy jobb termőképességű rozs, illetve gyengébb termőhelyi adottságú búza termőterületekre célozták meg stratégiájukban. A tritikálét a gazdatársadalom a homokterületeken nagyon gyorsan elfogadta és kizárólagosan takarmánytermesztési célra termesz tette. Hamar egyértelművé vált, hogy az így előállított termény önköltsége jóval kedvezőbb, mint a takarmány búzáé. Az új fajták megjelenésével elsősorban a hazai nemesítésű GK Szemes, GK Idus (tavaszi fajta) és a pár éve minősített GK Maros az előbbi feltételeknek mindinkább megfelelnek és keresettségük állandó, szaporításukat folyamatosan végzik és vetőmagjaikat forgalmazzák. A tritikálé rövid idő alatt kedvelt gabonanövénnyé vált a szűkebb régióban, miután gyengébb adottságok mellett is 3-6 t/ha szemtermést produkált. A Semen Vetőmag Kft. 1992 óta összesen 8400 tonna II. fokú tritikálé vetőmagot állított elő. Keszthelyi Tibor véleménye szerint a tritikálé a jövő növénye, különösen akkor, ha a fogyasztó társadalom körében egyre inkább ismertebbé válik az a tapasztalat, hogy az új tritikálé fajták őrleményeiből jó minőségű, ízletes és egészséges pékipari termékek is előállíthatók. A Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt. növénytermesztési ágazatvezetője, Vadász Szemtermés (t/ha) 10 8 6 4 2 0 NÉBIH kísérletek (2012-2014) Dunántúl Üzemi kísérletek (2016) Dunán innen Üzemi kísérletek (2017) 1. ÁBRA. A GK MAROS TERMÉSMENNYISÉGÉNEK ALAKULÁSA AZ UTÓBBI ÉVEKBEN Attila is beszélt a tritikálékról. A Társaság 2008 óta foglalkozik tritikálé termesztéssel, valamint azok vetőmagként való szaporításával, feldolgozásával. Bólyban évente mintegy 100-200 hektáron GK Rege, GK Szemes és GK Maros vetőmag előállítás történik. Az elmúlt évek terméseredményei 7 t/ha körül alakultak. Vadász Attila tapasztalatai szerint a tritikálé fajták hasonló agrotechnikai igényekkel rendelkeznek, mint más kalászos gabonák, viszont kórtani szempontból a tritikálék ellenálló képessége jobb, így növényvédelmi szempontból jóval költségkímélőbb a többi gabonához képest. A szegedi nemesítésű tritikálé fajták értékét jelzi, hogy a Bólyi Mezőgazdasági Zrt. az elmúlt években kizárólag szegedi fajtákkal foglalkozott. A Balkányi Vetőmag Kft. tulajdonosa, Bagoly István mondta el, hogy a Dél-Nyírség területén, Debrecen és Nyíregyháza közötti térségben gazdálkodnak, a táj ra jellemző talajadottságokon. A szántóterületek aranykorona értéke 7 és 14 es értékek között mozognak. Gazdálkodásukban meghatározó a rozs, tritikálé, őszi búza, zab, fehér mustár, valamint saját nemesítésű fehérvirágú csillagfürt fajok fajtáinak vetőmagtermesztése. Árunövényeik közé tartozik a nagy olajtartalmú napraforgó és kisebb volumenben a szemes kukorica. Bagoly István, mint a Balkányi Állami Gazdaság főagronómusa, az 1980-as évektől már foglalkozott tritikálé vetőmagter mesztéssel. Több tritikálé fajta (Presto, Hungaro, GK Bogo, GK Szemes, GK Maros) termesztésével kapcsolatban rendelkeznek üzemi tapasztalatokkal. A Dél-nyírségi talajadottságok indokolják a fajták magas fokú alkalmazkodó képességét, ezért a megfelelő fajta kiválasztásánál a legfontosabb szempontok közé sorolható a termésbiztonság, a télállóság, a magas hozam, valamint az országos elterjedtség. A GK Maros az eddig tapasztaltak szerint a Nyírségben jellemző környezeti adottságok mellett nagyobb terméseredményeket produkál, mint a GK Szemes. Így a gazdaság a nagyobb termésbiztonsága miatt a GK Maros fajta fémzárolt vetőmagját ajánlja a környező gazdálkodóknak. Az Aranykocsi Zrt. részéről Magyaros Tibor növénytermesztési ágazatvezető osztotta meg tapasztalatait. Kocson 2016-ban kezdtek el tritikálé termesztéssel foglalkozni. Mivel a GK Szemes fajta kedvező eredményekkel szerepelt a Kocson beállított fajta összehasonlító kísérletekben, az Aranykocsi Zrt. megkezdte annak üzemi szintű termesztését. A GK Szemes Kocson a 2016. évben 43 ha átlagában 9,1 t/ha terméseredményt ért el, tápanyaggal jól ellátott területen. A 2017. évben hasonló nagyságú területen vetettek és takarítottak be GK Szemest. A terméseredmény ebben az évben, jelentős aszály mellett 6,4 t/ha volt. Az Aranykocsi Zrt. egyértelműen takarmányozási célra termeszti a tritikálét, a sertéstenyésztési ágazat hasznosítja a betakarított termést. Magyaros Tibor véleménye szerint a GK Szemes termesztéstechnológiáját tekintve több kedvező sajátossággal rendelkezik. Pozitív tulajdonságként emeli ki, hogy e tritikálé fajta a kései vetésidőt bírja, sőt kedveli: ha időjárási okokból kifolyólag megcsúsznak az őszi vetések, a GK Szemes kései vetés esetében is nagyon jól fejlődik és megfelelő hozamot produkál. A növényvédelme egyszerűbb a búzához és az árpához képest. A tritikálén túl a szegedi búzafajták is jelentős szerepet játszanak a Zrt-nél, úgymond már évtizedes múltra tekintenek vissza, emlékezve arra, hogy a Jubilejnaja 50 is sok éven keresztül szerepelt a vetéseikben. Az utóbbi években a 600 haon elvetett őszi búzából 300 ha-on GK Csillagot, 200 ha-on pedig GK Futárt termesztenek. Intenzív termesztéstechnológia alkalmazása mellett mindkét búzafajta biztosan tudja az elvárt malmi minőséget produkálni. Hódmezővásárhelyen a Hódagro Zrt. részéről Szabó Lajos vezérigazgató, továbbá Hatala Mihály és Héjja Endre termelésirányító agrármérnökök vezetésével a Gabonakutatóval közös konzorciumi kutatómunka folyik. Egy friss, még folyamatban lévő kísérlet-sorozat a brojler csirkék etetési kísérletekkel kiegészített takarmány-fejlesztéséről szól. A csirkék egy csoportja GK Szemes tritikálét tartalmazó takarmánykeveréket, egy másik csoportja saját termesztésű szójababbal kiegészített takarmánykeveréket, a kontroll csoport pedig hagyományos takarmánykeveréket fogyasztott. Az előzetes adatok alapján a legnagyobb átlagtömeget a tritikálét fogyasztó csoport érte el. A brojler nevelés eredményességét alapvetően meghatározó tényező a fajlagos takarmány felhasználás. E mutató szintén kiváló eredményeket produkált a tritikálét fogyasztó állatok esetében. A nevelés eredményességét kifejező kalkulált brojler index tekintetében kimagasló értéket mutatott a tritikáléval kiegészített takarmánykeveréket fogyasztó csoport. E kísérletekről a jövőben részletesebben fogunk beszámolni. A vásárhelyi eredmények és a legújabb nemzetközi irodalmak szerint prognosztizálható, hogy a tritikálé a szarvasmarha és sertés takarmányozáson túl jól beilleszthető a brojler csirkék takarmányozásába is. Purgel Szandra, Bóna Lajos, Beke Béla 9

SZÍNESÍTÜNK SZÍNES BÚZÁK SZÍNES ÉLELMISZEREK A gabonafélék fogyasztása meghatározó az egészségünk megőrzése, javítása szempontjából. A fejlett és fejlődő országok, köztük hazánk növénytermesztésében egyre inkább helye van a funkcionális tulajdonságokat hordozó, kiváló minőségű növényi alapanyagoknak, melyek megalapozzák az egészségmegőrzést szolgáló, változatos élelmiszer termékek kialakítását. A Gabonakutató évtizedek óta foglalkozik speciális igények kielégítésére is alkalmas növényfajták előállításával, többek között kék és bíbor szemszínű búza genotípusok nemesítésével. A hazánkban előállított bíbor és kék búza genotípusok antocianin és egyéb hasznos beltartalmi komponensei antioxidáns, antibakteriális hatásúak. A bíbor genotípusok antocianin tartalma a maghéjban, a kék genotípusoké a szem aleuron rétegében található elsősorban. Ennek megfelelően a színkomponensek megőrzése a teljes őrlemény felhasználásával valósul meg legjobban. A színanyagok mennyisége a kék genotípusokban lényegesen magasabb, mint a bíborban, míg a közönséges malmi búzákban szinte alig fellelhetők. Növekvő élelmiszerkínálat ipari termékek, kenyérfélék, tésztatermékek. A táplálkozás-élettanilag jelentős teljes kiőrlésű lisztek felhasználása mellett, a sütőipari termékek tervezésekor szóba jöhet a célirányos keverékképzés. Készülhetnek termékek közel teljes kiőrlésű céllisztek létrehozásával, az őrlési jellemzők célzott megválasztásával. Egyedi malmi felülettisztítási technológiák alkalmazását követően reménységünk szerint megjelenhetnek teljes őrleményű, puffasztott, extrudált élelmiszertermékekben, és müzli félékben egyaránt. A színes A már köztermesztésre is alkalmas, jó agronómiai tulajdonságú fajtajelöltek humán felhasználási lehetőségeit pályázati munkák keretében kutatjuk. Sütőipari szempontból fontos tulajdonságaik, mint a sikértartalom és reológiai jellemzők a tudatos, minőségcentrikus nemesítés eredményeként nem maradnak el a hagyományos kenyérbúzákétól (1. táblázat), a genotípusok között azonban szignifikáns különbségek tapasztalhatók a termőhelytől és évjárattól függően. A széles körű élelmiszerkínálat létrehozásához új technológiákat, termékeket fejlesztünk. A kiváló minőségű színes búza őrlemények felhasználásával készülhetnek pékbúza őrlemények részesévé válhatnak a mindennapi konyhatechnikai felhasználásnak is. Az értékes komponensek megtartását célzó élelmiszertechnológiák következtében a fogyasztásra kész élelmiszerek akár tízszeres mennyiségű bioaktív színkomponenst tartalmazhatnak, mint a hagyományos búzákból készült termékek. A színes búzákból a teljes termékpálya, a nemesítéstől a vetőmag és árugabona előállításon át, a sokszínű élelmiszer felhasználásig 1. TÁBLÁZAT. A SZÍNES BÚZA GENOTÍPUSOK MINŐSÉGI JELLEMZŐI (2015 2017) magyar innovációs fejlesztés eredménye lesz majd. A felhasználási területeknek megfelelő genotípusok kiválasztásához egyre több ismerettel rendelkezünk. A nagyüzemi kísérletek elkezdődtek, elindultak az első ipari kísérletek (1. kép), és folynak a beltartalmi vizsgálatok is. Munkánk eredményeként a most formálódó termékcsaládok értékes színes termékekkel, egészségvédő ételfélékkel gazdagítják majd a közeli jövőben funkcionális élelmiszerválasztékunkat. Ács Péterné, Matuz János Nedves sikér % Farinográfos érték (-) Genotípus 2015 2016 2017 Átlag 2015 2016 2017 Átlag Kék1 34,7 33,4 29,1 32,4 b 65,2 76,4 84,9 75,6 ab Kék2 32,5 33,3 26,5 30,8 b 74,7 93,0 64,2 77,3 ab Bíbor1 26,7 31,6 23,9 27,4 a 53,6 68,2 72,5 64,8 a Bíbor2 25,2 28,0 26,4 26,6 a 55,7 100,0 100,0 85,2 b Bíbor3 36,8 41,8 32,1 36,9 c 68,5 81,5 76,7 75,6 ab Átlag 31,2 b 33,6 c 27,6 a 63,5 a 83,8 b 79,7 b SzD5% bármely kettő közt 4,81 26,64 fajtaátlagok közt 2,77 15,38 évátlagok közt 2,15 11,91 Az azonos oszlopban, ill. azonos sorban szereplő, eltérő betűkkel jelzett átlagértékek egymástól P=0,05 szinten szignifikánsan különböznek. 1. KÉP. KÉK BÚZA GENOTÍPUS (KÉK2) 2. KÉP. KÉK BÚZÁBÓL KÉSZÜLT PRÓBACIPÓ (KÉK2) 10

Mint irodalmi adatokból is tudjuk, az Avena nemzetség 29 fajból áll. Vannak diploid, tetraploid és hexaploid fajok. A jelenleg termesztett zabok legalább 95%-ban hexaploidok, az Avena sativa L. fajhoz tartoznak és főként tavasziak. Őszi változatok nemesítésével korábban is foglalkoztak, de a rozshoz, búzához hasonló jó télállóságú fajtát nemigen tudtak előállítani egyik nemesítő műhelyben sem. Sem külföldön, sem nálunk. Nem véletlen, hogy pl. az USA-ban, a déli államokban termeszthető őszi típusú fajtákat fall sown -nak (őszi vetésű), nem pedig winter (téli), azaz télálló típusúaknak nevezik. Hazánkban az áttörés e század elején történt meg, amikor is GK Impala őszi fajtánkat és egy martonvásári fajtát állami elismerésben részesítették. Róluk ma már elmondhatjuk, hogy az őszi árpákhoz hasonló elfogadható, jó télállósággal rendelkeznek, mint ahogyan legújabb őszi zab fajtánk, a GK Arany is, amelyet 2017. decemberében ismertek el. Vetőmagjának felszaporítását elkezdtük. Előnyök sora A hivatalos statisztikák szerint a hazai zab vetésterület mélyponton van. A korábbi 50-60 ezer hektárról 40 ezer hektárra zsugorodott. Oka nemcsak a ló-egyedszám fokozatos csökkenésében, hanem sokkal inkább abban keresendő, hogy a zabot az állatok takarmányozásában még mindig kevésbé használják. Pedig rendkívül előnyös beltartalmi értékei nem erre predesztinálják. Köztudomású, hogy szemtermésének fehérjetartalma, értékes aminosavai, lipidjei, mikroelemei, hormonhatású anyagai, antioxidánsai, stb. a gabonák királynőjévé emelik. Magas oldható rostjai (pl. béta-glükán) pedig az élelmiszeripari értékét 1. KÉP. ŐSZI ZABUNK, A GK IMPALA ŐSZI ZAB A ZAB TÖBBIRÁNYÚ FELHASZNÁLHATÓSÁGÁRÓL Ha ezt a szót halljuk: zab, elsősorban a lótakarmány szót társítjuk hozzá. Ez rendben is van, hiszen a lovak háziasításának kezdetétől, azaz nyugodtan mondhatjuk, hogy évezredek óta ez a lovak legfontosabb abraktakarmánya. Maga a növény is főként emiatt terjedt el az egész világon. Jóllehet, a zab fajok elsődleges géncentrumai Kínában és a mediterránikumban voltak, világhódító útja viszonylag gyors volt valamennyi kontinensre. Így termesztése ma már a szubtrópusi területektől egészen a sarkkörökig terjed. is növelik, hiszen a humán táplálkozásban, az egészséges étrend kialakításában régóta vezető szerepet játszik (pelyhek, müzlik, gyógytermékek, stb). Amikor tömegtakarmányokról beszélünk, rendszerint kukoricára, takarmánybúzára, árpára gondolunk, legkevésbé a zab jut eszünkbe. Pedig a zab akár abrakként, akár zöldtakarmányként szinte bármely állatfajnak értékes tápanyagaként szolgálhat. Felhasználásától nem kell idegenkednünk akkor sem, ha például sertéstakarmányként, baromfinak, vagy a kisállatoknak készítünk szemterméséből jó minőségű eledelt. Sertések esetén csak a megfelelő, más típusú abrakokkal (árpa, kukorica) ledarált keveréket kell elkészíteni. Csirkének, nyúlnak, hobby-rágcsálóknak (pl. tengerimalac), madáreleségnek önmagában, keverékként és akár darálatlanul is adható. Irodalomból, TV-csatornák ismertetőiből tudjuk, hogy például az Andok hegyláncai között terjed az a módszer, miszerint az alpakák, lámák, guanakók számára külön ún. legeltető táblákat vetnek erre alkalmas zab fajtákból (keverékekből), és az idejében abbahagyott legeltetés után még magot is fognak, sőt, a folyamatos termelés érdekében még vetőmagot is tudnak előállítani. Ezek természetesen a legextenzívebb termőhelyek hasznosítását szolgálják. Hazánkban a zabszalma takarmányként való felhasználása sem elterjedt, pedig a gabonaszalmák között beltartalmi értékben első helyen van. Nálunk elsősorban juhtakarmányként használják, főleg téli etetésre szolgál bálázott formában. Külön meg kell említenünk a zab zöldtakarmányként való felhasználását. Franciaországban pl. évente 40-50 ezer tonnára tehető a szárított zöldtakarmányból készített pellet feletetése szarvasmarhákkal, juhokkal. Hazai vonatkozásban ki kell emelnünk a gyulai Kőrös-Maros Biotej Kft. utóbbi 4-5 éves tevékenységét, ahol őszi zabból, tritikáléból pillangósokkal (bükköny, borsó) kevert vetésben állítanak elő kiváló fehérjeértékű tejelőmarha takarmányt. Sajnos hazánkban a zabnak élelmiszerként való felhasználása igen csekély. Ehhez hozzájárult az is, hogy egyetlen pehelyüzemünk (Fortunate, Lajosmizse) évek óta nem működik. Így főleg szlovák, osztrák, német pelyheket, kevert müzliket importálunk. Részben ennek köszönhető, hogy GK Zalán csupasz (pelyvamentes) tavaszi zabunkat nem is szaporítjuk. Van arról is tudomásunk, hogy a külföldi fajtát ugyan nálunk szaporítják, szemtermését viszont külföldön dolgozzák fel, a dobozolt végterméket pedig magas áron nálunk bocsájtják áruba. Sokasodó fajtaválaszték Intézményünk fajtafenntartása és vetőmag előállítása a GK Arany őszi zabunk elismerésével jelenleg négy fajtára alapozható. Az említett GK Impala őszi zabunkat elsősorban nagy zöldtömege miatt favorizáljuk, a GK Arany nagy szemű, erős szárú fajtánkat intenzívebb termőterületekre javasoljuk. Két tavaszi fajtánkat GK Pillangó és GK Kormorán pedig kiváló szemtermése miatt ajánljuk az ország, sőt a Kárpát-medence egész területére. Főbb tulajdonságaikról, termesztésükről honlapunkon és fajtaprospektusainkból tájékozódhatnak. Mint látható, a zabot sokirányú felhasználhatósága teszi értékes növényünkké, termesztését javasoljuk kistermelőknek és nagyüzemekben egyaránt. Palágyi András, Fónad Péter 11

ŐSZI ÁRPA AZ ÁRPA SOKRÉTŰ DIÉTÁS ROSTJA Az árpa (Hordeum vulgare) az egyik legkorábban termesztésbe vont gabonafajaink közé tartozik, melyet az ősi időkben széleskörben használtak kenyér készítésére. Ma már jellemzően csak sör és maláta előállítására, valamint takarmányozás céljából termesztik. Funkcionális jellege miatt humán táplálkozás szempontjából ismét fókuszba került, köszönhetően többek között értékes diétás rostkomponensének, a ß-glükánnak. A diétás rost olyan szénhidrát komponens, mely a humán vékonybélben az emésztésnek és felszívódásnak ellenáll, majd a vastagbélben részlegesen vagy teljesen fermentálódhat. Az árpa jellemző diétás rostja a ß-glükán, amely ß-D-glükóz molekulából épül fel poliszachariddá. Számos jótékony hatással van szervezetünkre. Legjelentősebb hatását abban látják, hogy csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedéseket azáltal, hogy a vér koleszterin szintjét mérsékli. Napi 3 gramm ß-glükán bevitel már bizonyítottan kifejti jótékony hatását a magas koleszterinszintre. Emellett szerepet játszik a vércukorszint csökkentésében, hozzájárul az egészséges bélműködéshez, és fokozza a telítettség érzetét, mellyel akár a fogyókúra sikerességét is elősegítheti. Külön tanulmányok bizonyítják, hogy az árpa ß-glükán tartalma ugyanolyan előnyökkel jár, mintha zab lenne a ß-glükán forrás, mely gabonának a mindennapi fogyasztása sokkal inkább elterjedt. Értékes komponens Az árpák ß-glükán tartalma azonban nagyobb variabilitású, mint a zaboké: 3-15% között változhat. Más gabonákkal szemben előnyös, hogy a ß-glükán jelentős része a magbelsőben (endospermiumban) található, így liszt gyártásakor a héjréteg eltávolítása mellett is megőrződik ez az értékes rostkomponens. Árpák esetén a ß-glükán tartalom összekapcsoltan öröklődik a waxy génnel, amely annyit jelent, hogy a waxy típusú, magas amilopektin tartalmú árpák magasabb, míg a non-waxy típusúak alacsonyabb ß-glükán tartalommal rendelkeznek. Különbség van ß-glükán tartalomban a hatsoros és kétsoros fajták között is: a kétsoros fajták jellemzően a magasabb értékkel rendelkezők. A ß-glükán 1. ÁBRA. ß-GLÜKÁN TARTALOM ELOSZLÁSA A GABONAKUTATÓ ÁRPA NEMESÍ- TÉSI ANYAGÁBAN (2017; N=106) db 25 20 15 10 5 0 3,4 3,6 3,8 4,0 4,2 4,4 4,6 4,8 5,0 5,2 5,4 5,6 % 1. KÉP. KÉTSOROS ÁRPA KALÁSZA mennyiségét a genetikai tényezőn kívül szignifikánsan befolyásolják a környezeti hatások is. Ha csapadékosabb, hűvösebb időjárás jellemzi az árpa virágzásának és a szemtelítődés folyamatának időszakát, akkor alacsonyabb ß-glükán tartalomra számíthatunk, míg a száraz, meleg időjárás kedvez a ß-glükán képződésnek. A genetikai és környezeti tényezők erős dominanciája mellett az agrotechnikai tényezők kisebb mértékben ugyan, de szintén hatással lehetnek a ß-glükán tartalomra (műtrágya mennyisége, fungicid kezelés, vetéssűrűség, stb.). Bár a ß-glükán tartalom előnyt jelent a humán táplálkozásban, egyáltalán nem előnyös a sör- és maláta ipar, valamint a takarmányozás szempontjából. Előbbi esetén a magas rosttartalom a cefrelé viszkozitását növeli, ennek szűrését, a tiszta cefrelé előállítását nehezíti. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk azt is, hogy a maláta végső ß-glükán koncentrációját sokkal inkább befolyásolja az ezt bontó ß-glükanáz enzim, mint az árpaszemek eredeti ß-glükán koncentrációja. Szárnyasok takarmányozásában is gondot jelenthet a magasabb ß-glükán tartalom, mivel viszkozitása csökkenti a takarmányösszetevők fehérjék, zsírok emészthetőségét, felszívódását. Így gátolja a baromfik növeke dését. Válasz a fokozódó igényekre Attól függően tehát, hogy milyen céllal termesztjük az árpát, szükséges a ß-glükán tartalom szempontjából is a megfelelő fajtát kiválasztani. Áttekintve a Gabonakutató 2017-es aratású árpa nemesítési anyagát (1. ábra), a genotípusok ß-glükán tartalma átlagosan 4,3% volt, amely közepes értéknek mondható. Az egyes tételek között majdnem kétszeres különbséget is találunk, hisz az értékek 3,2-5,5% között változnak a 106 mintában. Az eredmények valamivel elmaradnak a 2016-os évben mért adatoktól, ami jól mutatja az évjárati befolyásoltságot. Árpanemesítési programunkat az elmúlt években magas ß-glükán tartalmú fajták nemesítésével bővítettük, válaszként a funkcionális jellegű gabona alapanyagok fokozódó igényeire. Ács Katalin, Mihály Róbert 12

A címben szereplő első szó, az elmúlt évtizedben felkapott kutatási témává vált. A fenotipizálás a növényélettani kutatások viszonylag régi kutatási területét öltöztette új köntösbe. Az igazán újat ebben a kutatási ágban a XXI. század műszerezettsége és képanalizálása hozta. Európában két jelentős cég nőtte ki magát, a német LemnaTec és a cseh PSI. Legújabban óriási érdeklődés mutatkozik a tenyészkerti, illetve szántóföldi fenotipizálási megközelítések iránt, hiszen ezzel a termesztési körülményekhez hasonló körülmények között lehet precíz kísérletekben gyarapítani a növény és környezet kapcsolatot. Amikor elkezdődött a világban a fenotipizálási hullám, a Gabonakutatóban saját erőforrásból egy pályázat segítségével, SZBK-s kutatókkal összefogva, létrehoztunk egy magyaros fenotipizáló berendezést, fél üvegházi részt átalakítva. Ez a berendezés lehetőséget ad szabályozott körülmények között a fajták, genotípusok szárazságtűrésének tesztelésére. Mivel a szárazságtűrésre történő nemesítésnek a GK-ban több évtizedes hagyománya van, nemesítési anyagunkból kiválogattunk néhány szárazságra érzékeny és a szárazságot jól tűrő búzafajtát és törzset, majd részletesebb vizsgálatba vontuk. Az üvegházi kísérlet lényege az volt, hogy a kísérlet fele részét optimális vízmennyiséggel öntöztük, míg a másik felét szigorú vízmegvonásnak tettük ki. A vízmegvonás GK BERÉNY 1. ÁBRA. A bal oldali oszlopgrafikon a kísérleti átlaghoz (Átlag) viszonyítva mutatja a toleráns (Kontroll 1) és szárazságra érzékeny (Kontroll 2) kontrollok, valamint a GK Berény termését, százalékban kifejezve. A jobb oldali grafikon ugyanilyen elrendezésben mutatja a szigorú vízmegvonás hatására mért termésszázalékot. Láthatóan a toleráns kontroll és a GK Berény 35-40%-kal múlta felül a kísérleti átlagot. 106 104 102 100 98 96 94 92 90 Átlag Öntözött termés %-ában Kontroll 1 Kontroll 2 GK Berény FENOTIPIZÁLÁS SZÁRAZSÁG TŰRÉSRE, A GYÖKÉR SZEREPE Külön izgalmas része a fenotipizálási vizsgálatoknak a gyökerek monitorozása, hiszen a gyökér a föld alatt végzi feladatát, ez a tápanyag és vízfelvétel helye. A gyökérről lényegesen kevesebbet tudunk, mint a látható és könnyen vizsgálható felszín feletti növényi részekről. harmadannyi víznormát jelentett, mint az ideális öntözésnél. A kísérletben felvételeztük a nemesítési szempontból fontos tulajdonságokat, melyek túlnyomóan a szemterméssel kapcsolatos adatok voltak. A kísérletben a vízmegvonás hatására minden esetben terméskieséssel reagáltak a genotípusok, viszont a csökkenés mértéke fajtánként lényegesen eltérő volt. A termesztett fajták közül a GK Berény magasan kiemelkedett, a folyamatos vízmegvonást jobban tűrte, mint a többiek (1. ábra). Vizsgálataink során a termésen túl a harvest index és az ezerszemtömeg adatai is kiemelkedőek voltak a fajtának. A GK Berény tehát a legkiegyensúlyozottabb fajta volt a kísérletben, mind a vízmegvonásos, mind pedig a jól öntözött körülmények között. 160 140 120 100 80 60 40 20 Vízmegvonásos termés %-ában 0 optimális öntözés Átlag Kontroll 1 Kontroll 2 GK Berény A szárazságot is jól tűrő gyökérzet Az üvegházi kísérletben alkalmunk volt a gyökerek kimosására is. Cserepes kísérletünkben az optimálisan öntözött és a vízmegvonásos körülmények között jelentős különbséget tapasztaltunk a gyökérzet mennyiségében és hosszában. A GK Berény mindkét kísérleti körülmény között jelentős gyökértömeget fejlesztett. Mint az 1. képen látható, a GK Berény gyökérzete optimális öntözés- és vízmegvonás hatására megközelítőleg ugyan olyan hosszú volt. Mennyiségre az optimálisan öntözött növények gyökérzete kifejezettebb volt, de a stressz hatására mutatott viszonylag hosszú gyökérzet azt mutatja, hogy vízhiány esetén a GK Berény megy a víz után és keresi a felvehető vizet. Ezzel ellentétben az érzékeny fajták vízhiány hatására viszonylag korán feladták a vízért való küzdelmet és csak szerény gyökérzetet fejlesztettek (2. kép). Eredményeink alapot adnak ahhoz, hogy a szelekció során keressük azokat a típusokat, amelyek szárazság hatására a GK Berényhez hasonló gyökérválaszt adnak. A fajtával elért eredményeink összhangban állnak a GK Berény vezetőnemesítőjének (Cseuz László) levélfelület-hőmérséklet vizsgálataival, amely adatok közvetve bár, de szintén alátámasztják a fajta kiváló gyökérzettel kapcsolatos méréseit. Nagy Éva, Pauk János 1. KÉP. A GK Berény gyökerei optimális öntözés és vízmegvonás hatására. Láthatóan különbség figyelhető meg a két víznorma hatása között, de nem olyan mértékű, mint a 2. képen. vízmegvonás 2. KÉP. Szárazságra érzékeny fajta gyökérzete optimális öntözés és vízmegvonás hatására. Jól láthatóan vízmegvonás hatására (jobbról) a gyökér jelentős veszteséget szenved. Mindkét képen négy-négy növény összes gyökere látható, hurkapálcára felfűzve. optimális öntözés vízmegvonás 13

ŐSZI KÁPOSZTAREPCE SIKERES REPCETERMESZTÉS NÖVEKVŐ TERÜLETEKEN A friss állapotjelentések szerint, de az országot járva is szemmel látható a repce megnövekedett vetésterülete. Ilyenkor a virágzás idején ez különösen szembetűnő. A repce jelentős területi növekedésen ment keresztül hazánkban is, a 2000-es évek elejének 100 ezer hektáros nagyságrendjéről ma már közel 300 ezer hektár a vetésterülete. Az utóbbi négy évben a növekedés még szembetűnőbb (1. táblázat). Köszönhető ez annak is, hogy az olajos növények ára évek óta kisebb ingadozásokat mutatott. A biztos értékesítési lehetőség és a korai árbevétel mellett jól beleilleszthető a hazai gabonatúlsúlyos vetésforgóba, hiszen kiváló elővetemény is. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a három legnagyobb területen termesztett olajos növény a napraforgó, a repce és a szója összesített vetésterülete már eléri az 1 millió hektárt. Ez még éppen az a szint, ami jól kezelhető, de nagyobb odafigyelést igényel a gazdálkodók részéről. A repcetermelőknek a zöldítés bevezetésével új kihívásokkal is meg kell küzdeniük, hiszen több keverék tartalmaz keresztesvirágú komponenst is. Így ahol a szomszédos területeken zöldítenek, a növényvédelem még nagyobb odafigyelést igényel. Az őszi vetésű növények nagyon jó állapotban kerültek ki a télből, a repce alig több, mint 3000 hektáron pusztult ki. A nyugati, észak-nyugati megyékben a legjobb a helyzet. Az ország keleti és déli részén, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megyékben jelentősebb a gyenge repcék aránya, ami egyértelműen a belvízzel borított területeknek köszönhető. Itt nem csak a kipusztulás okoz gondot, hanem elmaradtak, vagy megcsúsztak a fejtrágya kijuttatásával, valamint a növényvédelmi munkálatokkal. Ahol időben tudtak indulni, már a harmadik rovarölőszeres védekezésen is túl vannak. A képet még tovább árnyalja, hogy április közepén hirtelen jött a nagy meleg, ami gyorsan virágba borította az állományokat, valamivel csökkentve a bokrosodást. Mindezek mellet az állományok 1. TÁBLÁZAT. AZ ŐSZI KÁPOSZTAREPCE MAGYARORSZÁGI VETÉSTERÜLETE ÉS TERMÉSÁTLAGA (FORRÁS: KSH) Őszi káposztarepce 2013-2014 2014-2015 2015-2016 2016-2017 Vetésterület (ezer ha) 214 221 257 303 Termésátlag (t/ha) 3,3 2,7 3,6 3,1 2. TÁBLÁZAT. AZ ŐSZI KÁPOSZTAREPCE ÁLLAPOTMINŐSÍTÉSE, 2018. ÁPRILIS 5-I ÁLLAPOT. (FORRÁS: VSZT) Régió Vetésterület (ha) A vetésterület minőségi megoszlása (%) jó közepes gyenge Közép-Magyarország 12 235 69 21 9 Közép-Dunántúl 25 717 62 28 10 Nyugat-Dunántúl 65 405 61 28 11 Dél-Dunántúl 55 058 74 23 3 Észak-Magyarország 37 815 52 26 22 Észak-Alföld 35 877 69 18 13 Dél-Alföld 57 529 58 33 9 Magyarország összesen 289 636 67 25 8 1. ÁBRA. A GK CSENGE ÉS A GK RÉKA HIBRIDREPCÉK TERMÉSEREDMÉNYEI ÜZEMI KÍSÉRLETEKBEN (T/HA) 4,32 4,34 4,64 5,13 GK Csenge 4,66 4,36 5,69 5,68 GK Réka 5,74 5,16 Dabronc 5,85 5,34 Nagylózs Bak Chernelházadamonya Zalaszentgrót Pókaszepetk átlagos állapota jó, így mindenki joggal reménykedik a magas termésekben. A sikeres és gazdaságos repcetermesztés ma már egyértelműen magas szintű technológiát és kiváló genetikai alapok használatát igényli. A hibridrepcék nagyfokú elterjedése a köztermesztésben jelentős, több mint 40%-os termésszint-emelkedést és a termésbiztonság növekedését hozta magával. A hibridek terjedése alapot adott és együtt járt a technológia fejlődésével. A repce továbbra is az egyik legnagyobb odafigyelést igénylő kultúránk, pár nap késlekedés, a védekezés megcsúszása komoly bevétel kiesést okozhat. A Gabonakutató két hibridrepcéje, a GK Csenge és a GK Réka kiváló választás az intenzív technológiákhoz, valamint választ adnak a változó környezet adta kihívásokra is. Télállóságuk és alkalmazkodóképességük miatt a gyengébb területeken gazdálkodóknak is jó alternatívát jelentenek. Mindkét hibrid gyors kezdeti fejlődésű, és az esetleges tőszám csökkenést is jól kompenzálják. Termőképességük intenzív technológia mellett nagyüzemben is meghaladja az 5 tonnát hektáronként, olajtartalmuk 46-48%. Erukasav mentesek, glükozinolát tartalmuk mindössze 12-18 mikromol/g. A GK Csenge középérésű hibrid, az átlagtól alacsonyabb, kiváló kompenzáló képességű, elsősorban intenzív technológia mellett ajánlott. A GK Réka középérésű hibrid, termésstabilitása kiváló, a fontosabb repcebetegségekkel szemben, mint a fóma és a szklerotínia, kevésbé fogékony. Akár közepes termőhelyen és technológiával is sikeresen termeszthető. Nemesítésünk versenyképességét jelzi, hogy egészen eltérő klimatikus, technológiai és földrajzi területeken is kiválóan szerepelnek hibridjeink. Az ukrajnai szállításaink évről-évre növekednek, az EU országai mellett egyre növekvő igény mutatkozik a Gabonakutató repcéire Iránban is. Virágné Pintér Gabriella 14

KUKORICA VÁLTOZÓ IGÉNYEK ALKALMAZKODÓ NEMESÍTÉS Az elmúlt évek időjárási szélsőségei és a változó gazdálkodói gyakorlat azt mutatják, hogy kiemelkedően fontos a kukorica hibridek megfelelő alkalmazkodóképessége, ezért nekünk, nemesítőknek azt kell szem előtt tartanunk, hogy a gazdák számára megfelelő hibridválasztékot kínáljunk, jó alkalmazkodóképességgel rendelkező hibrideket állítsunk elő. Az utóbbi években állandó gyakorlattá vált a gazdálkodók körében, hogy a kukorica vetése aránylag korán megtörténik, már március végén, április elején talajba kerülhetnek a magok, azonban a betakarítás csak a kalászosok vetése után történik meg, gyakran október végén, november elején. Ennek oka, hogy a kukorica-őszi búza vetésforgók már nem olyan szerves részei a vetésszerkezetnek, mint a korábbi időszakban voltak. Ezen új tendenciák miatt elengedhetetlen, hogy a modern hibridek a hűvösebb talajhőmérsékletet is tolerálják, illetve hogy a fiatal növények elviseljék az április végi, május eleji hidegebb időjárást - mint amire a 2017. év is példa volt. Az elhúzódó betakarítás miatt fontos, hogy a növények a lehető legtovább talpon maradjanak, ehhez pedig szükséges a kiváló szárszilárdság, aminek fontos elemei a fuzáriumos szártőkorhadással szembeni ellenállóképesség és a zöldszáron érés. Azonban a kései betakarítás miatt már nem olyan komoly elvárás a hibridek jó vízleadóképessége, hiszen van ideje megszáradnia a csöveknek. De van hátránya is az elhúzódó betakarításnak: a nedves őszi időjárás kedvez a gombakártevők megjelenésének és elszaporodásának, így a kései betakarítás miatt számolni kell a Fusarium és Aspergillus gomba fajok okozta fertőzéssekkel. Ezek komoly problémát okozhatnak, ugyanis az általuk termelt toxinok határérték feletti szintje a piacon eladhatatlanná teszi a megtermelt szemes kukoricát vagy szilázst. Hiába a nagy termés, ha a minőség nem megfelelő. A Gabonakutató az új, változó igényekre is megfelelő hibridkukorica portfólióval tud válaszolni. A sort a szuperkorai éréscsoportba tartozó hibridjeinkkel kezdjük. A GKT 211 és GKT3213 a zászlóshajója ennek az éréscsoportnak - ezt alátámasztva a NÉBIH kísérleti rendszerének standard hibridjei is. Ezek a hibridek elsősorban a megkésett és másodvetések bajnokai. Május végén, június elején vetve is biztos szemes termésre számíthatunk, júliusban vetve pedig kiváló szilázstakarmányt állíthatunk elő. Az előző évi kisparcellás kísérleteinkben a július 15-i vetés esetében közel 40 t/ha-os termésnek megfelelő szilázst takarítottunk be októberben. Mindenképpen ki kell emelni azonban, hogy a megfelelő kezdeti fejlődés érdekében a júliusi vetést öntözni kell. A FAO 200-as csoportban először a kiváló alkalmazkodóképességgel és egészséges csővel rendelkező Saroltát említjük meg, amiből bio vetőmag is rendelkezésre áll, illetve termése étkezési célokra is alkalmas, ugyanis grízkihozatala kiváló. Szintén ennek az éréscsoportnak a tagja a GKT 270, ami egy három vonalas keményszemű, semident hibrid, nagyon korán virágzik, és a külföldi kísérletekben is kiválóan szerepelt. A GKT 288 jó terméspotenciállal rendelkezik, magas termetű, intenzív gazdálkodásra alkalmas hibrid. Kiváló azok számára, akik korán betakarítható silóhibridet keresnek. Ezek az igen korai éréscsoportú hibridek a korai virágzásukkal és jó vízleadásukkal érdemelnek figyelmet a gazdák részéről. A korai virágzás miatt képesek elkerülni a júliusi légköri aszályt, ami a terméskötést veszélyezteti. A korai éréscsoportot négy hibrid képviseli, a GKT 372, GKT 376, 1. KÉP. SZEPTEMBERI BEMUTATÓ HAMAROSAN ÚJRA TALÁLKOZUNK GKT 384 és a Szegedi 386. Aszályos években is megtérül termesztésük. Vízleadásuk jó, valamint szárszilárd ságuk is megfelelő. A GKT 372 virágzik a legkorábban a három hibrid közül. A GKT 376-ot az intenzívebb területekre ajánljuk. A GKT 384 kiváló alkalmazkodóképességgel rendelkező háromvonalas hibrid, ami a gyengébb minőségű táblákon is jól szerepel stressztűrő képessége miatt. A Szegedi 386 kiváló ár-érték arányú hibrid, mely az extenzív gazdálkodású helyeken szerepel jól. A középérésű csoportot a GKT 414 és Kenéz DUO hibridjeink képviselik. A GKT 414 kettős hasznosításra is alkalmas, szilázsként is betakarítható. A KENÉZ DUO hibridünk a BASF által bevezetett DUO System technológiában használható, ami a cikloxidim hatóanyagú herbicid és erre a hatóanyagra rezisztens kukorica hibrid együttes használatát jelenti. Ennek a technológiának köszönhetően más gyomirtókra rezisztens, agresszív fenyércirokkal fertőzött táblák is megtisztíthatóak. A jövőben a hibrid portfóliónk bővülni fog más DUO System technológiára alkalmas hibriddel is. A takarmányozásban fontos szerepe van a kiváló minőségű szilázsnak. Intézetünk két silóhibriddel áll a gazdálkodók rendelkezésére. A Szegedi 521 késői érésű hibridünk, mely már régóta bizonyít a hazai piacon a gazdák nagy megelégedésére. Legújabb hibridünk, a GK Silostar 2017-ben kapott állami elismerést. A NÉBIH fajta-összehasonlító kísérleteiben nem csak a standardokat 7%-kal meghaladó teljesítményével tűnt ki, hanem kiváló csőfuzáriummal szembeni toleranciájával is, melyet a saját kórtani vizsgálataink is megerősítettek. Ahogy a bevezetőben is elhangzott, a hatékony gazdálkodásnak nem csak a magas termésszint a fontos eleme, hanem az egészséges növény is. Ebben a rövid cikkben bemutatott hibrideket agrotechnikai kísérleteinkkel együtt élőben is megtekinthetik a Gabonakutató őszi bemutatóján, szeptember elején, melyre szeretettel várjuk Önöket. Nagy Zoltán 15

KALÁSZOS GABONAKUTATÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK ALGÉRIÁVAL A Gabonakutató Nonprofit Kft. és a NAIK NÖKO képviseletében tavaly egyhetes szakmai tanulmányúton vettünk részt Algériában, a Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet (INRAA, Institut National de la Recherche Agronomique d Algérie) algíri központjában és intézeteiben. A tanulmányút a Külgazdasági és Külügyminisztérium Tudománydiplomáciai Főosztálya által támogatott algériai projekthez kapcsolódott, melynek célja a magyar kalászos gabonanemesítés eredményeinek megismertetése, valamint a klímaváltozással összefüggő abiotikus és biotikus környezeti stressz rezisztenciára történő nemesítési együttműködés megalapozása. A Magreb országai közé tartozó Algéria az afrikai kontinens legnagyobb területű országa. 8,2 millió hektáros földművelésre alkalmas területe az ország teljes területének csak mintegy 3,4%-a, és e termőterület 12%-a öntözhető jelenleg. A mezőgazdasági termelésre alkalmas földterület 51%-án szántóföldi növényeket, főleg kalászos gabonaféléket és pillangósokat termelnek. Jelenleg a termőföld egyharmada állami tulajdonban, míg kétharmada magángazdálkodók kezében van. A mezőgazdasági vállalkozások 70%-a 10 hektárnál kisebb területen gazdálkodik. A Szahara sivatag amely az ország legnagyobb területét elfoglalja gyakorlatilag alkalmatlan a mezőgazdasági termelésre, itt csak a vízlelőhelyek (oázisok) területén folytatható gazdálkodás. Szakmai programunk részeként látogatást tettünk az INRA d - Algerie két algíri nemesítő telepén. A kalászos gabonát hasonlóan a dél-európai országokhoz későn, novemberben és december elején vetik. Ennek legfőbb oka az, hogy a megfelelő magágy előkészítéshez szükség van az őszi esőkre. A termesztett fajták széles genetikai hátterűek, az ország területén az INRAA fajtáknak erős dominanciájuk van. A tenyészkertekben a teljesítménykísérletek, a keresztezési blokkok és a szegregáló populációk mellett bemutatták a számunkra is számos fontos génforrást biztosító CIMMYT és ICARDA törzsek kísérleteit is. A laboratóriumokban és üvegházakban folyó kutatási munkák jelentős részben a klímaváltozással vannak öszszefüggésben, elsősorban a szárazság stresszel, illetve a kórokozókkal és kártevőkkel szembeni védekezés lehetőségeinek vizsgálata a legfontosabb cél. Az algériai tájkísérleti rendszer része a gazdálkodók szelekcióba és szelekciós döntésekbe való bevonása. A termelők az általuk preferált, kiválasztott fajtákat sajátjuknak is érzik, így szívesen szaporítják és termesztik. Az algériai-magyar lehetséges együttműködési területek között szerepel a közös nemesítési program indítása, a fajták kölcsönös tesztelése, fontos a nemesítés genetikai hátterének bővítése és a kártevőkkel és kórokozókkal szembeni közös kutatási projektek indítása. Az együttműködések két kiemelt, nemesítéshez és kórtani kutatásokhoz kapcsolódó területen indulnak el. Nemesítési együttműködés az abiotikus és biotikus stressztényezőkkel szembeni ellenálló képességre E nemesítési célok mindkét országban prioritást élveznek. Fontos a nemesítési alapanyagok cseréje, amelynek keretében megismerjük egymás fajtáinak legfontosabb tulajdonságait. Az algíri nemesítési program nagymértékben támaszkodik a nemzetközi nemesítő központok génforrásaira, illetve a régióra javasolt fajtáira. A szegedi Kalászos Génbankban tárolt több mint 6000 tétel szintén alapja egy széles genetikai háttér kialakításának. A tavaszi és járó típusú szegedi fajták mellett őszi kalászosainkat is fajtakísérletben teszteljük algériai körülmények között. Az algériai fajtákat tavaszi vetésben teszteljük Magyarországon. A vetések Algériában a múlt év decemberében, Szegeden 2018. év márciusában megtörténtek. Szegeden több évtizedes hagyománya van a szárazságtűrésre történő nemesítésnek, szelekciós rendszerünket kitűnően kiegészíthetik az Algériában beállított tesztkísérletek. Együttműködés a Fusarium gombák okozta megbetegedései elleni védekezésben Algériában a kalászolás időszakában fellépő száraz meleg időjárás miatt korábban nem jelentett komoly problémát a búza kalászfuzariózisa (Fusarium spp.), ám az utóbbi évek csapadékos nyár eleji időszakai miatt a Fusarium fertőzések egyre fokozódó jelenlétével számolnak az algériai szakemberek. Együttműködésünk keretében a kalászfuzáriózissal és a szeptóriás levélfoltossággal szembeni ellenállóság vizsgálatokat végzünk. Az így kapott adatok az algériai kalászos nemesítési rendszer gombabetegségekkel szembeni szelekciós munkáját segítik. Észak-Afrika mezőgazdaságában a datolyapálma (Phoenix dactylifera L.) jelentős szerepet játszik, Algéria egyik fontos exportcikke. A biotikus stressztényezők közül a Bayoud-kór a datolyapálma legjelentősebb betegsége. A kórokozó a Fusarium oxysporum f.sp. albedinis talajlakó fonalas gomba. A levelek gyors elszáradásával járó betegség 1870 óta ismert, és egy évszázad elteltével az összes marokkói, nyugat- és közép- algériai ültetvényen felütötte a fejét. Több mint 10 millió fát tett tönkre Marokkóban és 3 milliót Algériában. A nagy termő- 16

képességű és jó minőségű fajták közül is több fogékony erre a betegségre. A betegség gyors terjedését szinte csak a rezisztens fajták termesztésével lehet megfékezni. Az INRAA algíri laboratóriumaiban széleskörű, a datolyapálma mikroszaporításával kapcsolatos vizsgálatok folynak, míg Szegeden, a NAIK NÖKO intézetében a Fusarium fajokkal kapcsolatos kutatások területén vannak nemzetközileg is kiemelkedő eredmények. Az INRAA és a NAIK együttműködésében a kórokozó populáció molekuláris vizsgálatán túl egy in vitro szelekciós rendszer kidolgozását tervezzük a rezisztencia korai felismerésére. Cseuz László, Tóth Beáta BÚZATERMESZTŐK TALÁLKOZÓJA KAPCSOLATOK A GYŐZTES-GYŐZTES (WIN-WIN) SZEMLÉLET ALAPJÁN 2018. április 11-én a Júlia Malom Kft. vezetőinek és a Gabonakutató szakembereinek rendezésében egy érdekes és értékes szakmai napra jöttek össze a Júlia Malom búzatermesztő partnerei Domaszéken, a Rózsakert Étteremben. Dr. Beke Béla, mint a rendezvény levezető elnöke, a Gabonakutató nemesítői nevében üdvözölte a megjelenteket. Elmondta, hogy ez már a 13. alkalom, hogy a Rózsakert vendéglőben előadások és saját tapasztalatok alapján együtt vitatják meg a malmi- és a durumbúza termesztés eredményeit, problémáit. Ezek a találkozások azonban sokkal régebben kezdődtek, 1996-ban volt az első Bácsalmáson, amikor a durum projekt elindult. A nemesítők, termesztők és felhasználók közös munkájának eredménye, hogy a durumbúza meghonosodott Magyarországon. Csontos Attila, a Júlia Malom Kft. ügyvezető igazgatója egy rövid előadásban ismertette a malom 2017. évi tevékenységét. A Júlia Malomnak ez volt az alapítása utáni 12/13. éve, és mostanra az évi kb. 160-170 ezer tonnányi búzaőrléssel a 2.-3. helyet foglalja el a hazai malmok között. Évente több mint 300 napon át folyamatosan őrölnek, hogy e nagy mennyiségű búzából liszt legyen. Kemény harc folyik a hazai malomiparban a vevőkért és az alapanyagért. A cég üzletpolitikájának köszönhetően piacuk és finanszírozásuk stabil. Napjainkban a vevők egyre újabb és újabb igényekkel jelentkeznek, amelyeknek maximálisan igyekszik a malom eleget tenni. A vevők megnyerése és megtartása érdekében minden évben jelentős innovációkat vezetnek be, ilyen beruházások például a silók, valamint a világszintű minőségvizsgálati laboratórium kialakítása. Előadását azzal fejezte be, hogy a partnereikkel való kapcsolatban a Win-Win szemléletet érvényesítik, azaz hogy a malom is és a partnerek is győztesnek érezzék magukat, mindkét fél jól járjon. Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkárának előadása a hazai búzatermesztést elemezte. Elmondta, hogy a búza vetésterülete az utóbbi években folyamatosan csökkent, szerinte azonban nem fog 900 ezer hektár alá menni. A csökkenés oka lehet a termesztés jövedelmezőségének csekély volta, ugyanis támogatás nélkül a búza termesztése a legtöbb gazdaságban veszteséges lenne. A területcsökkenés ellenére a termelés volumene a nagyobb átlagtermések miatt kb. 5-6 millió tonnás szinten stabilizálódott. A durumbúza vetésterülete és a termés mennyisége is nőtt: 33 ezer hektáron 157 ezer tonna termett. A takarmány búzák aránya az össztermésben kb. 50%-ra nőtt. A malomipar az utóbbi években jelentősen koncentrálódott, míg 1999-ben 142, addig 2016- ban már csak 50 malom működött. A teljes őrlésmennyiségnek a 75%-át 6 nagy malomban őrlik meg. Nagyon erős a malmok közti verseny, nyereségük alig-alig van. A lisztgyártást nehezíti, hogy a szabványban a minimális nedvessikér-tartalom előírása 27%, amit az újabban elterjedt nyugat-európai bőtermő fajták szemtermése gyakran nem ér el. Németh János, a Cargill Zrt. vezető kereskedőjének előadása a búza világpiaci helyzetét ismertette. A világon megtermelt búza mennyisége a legutóbbi évtizedben lassan növekedett, 2016/17-ben elérte a 750 millió tonnát. A magyar búza exportnak komoly versenytársai a Duna Régió országai, ahol szintén növekedett a megtermelt búza mennyisége. Elmondta, hogy a jó hozamkilátások ellenére a magyar piac sajátosságai általában negatív hatásúak a búza exportjára. Virágné Pintér Gabriella, a Gabonakutató kereskedelmi osztályvezetője széleskörű faj- és fajtaválasztékunkat mutatta be. Kiemelte, hogy minden érésidőre kínálunk új fajtát, megjelentek portfóliónkban a nagy termőképességű szálkás búzáink. Komplex forgalmazási rendszerben dolgozunk, valamint minden mennyiséget, még a legkisebbet is kiszállítjuk a végpontra. Felhívta a gazdák figyelmét arra, hogy a maximális termés és a kiemelkedő minőség nélkülözhetetlen feltételei a jó minőségű fémzárolt vetőmag, valamint a termőhelyre adaptált korszerű agrotechnika. Dr. Róna Péter, az oxfordi egyetem vendégkutatója, nemzetközi hírű közgazdász számos, a magyar mezőgazdaságra nézve kedvezőtlen nemzetközi eseményt említett, így a brexitet, a Közös Agrárpolitika változásait, az agrártámogatások várható 30-35%-os csökkenését és számos nagypolitikai problémát. Emellett még hazánk nyugat-európai megítélése is kedvezőtlen. Ehhez társulnak a hazai mezőgazdasági problémák: a termelés hatékonysága alacsony, az infrastruktúra nem megfelelő, a beruházások gyakran kihasználatlanok, a hazai mezőgazdaság árbefolyásoló képessége csekély. Különösen sokat árt a gazdasági fejlődésnek, hogy a termelők, a gazdák együttműködési készsége nagyon gyenge, semmilyen ésszerű célra nem szövetkeznek, pedig tudják, hogy érdekeik összefogással jobban érvényesülnének mind az input anyagok beszerzésekor, mind a termés piaci értékesítésekor. Matuz János 17

PARTNEREINK MONDTÁK Szokásainknak megfelelően az idei évben is megkértünk két partnergazdaságot, hogy számoljanak be gazdálkodásukról, milyen elgondolások mentén is milyen eredményekkel dolgoznak. A felkeresett két partnergazdaság az ország eltérő régióiban végzi eredményes tevékenységét. Pest megyében, a Galga mentén, továbbá Nógrád és Heves megyékben 1992 óta gazdálkodó Kartali Mezőgazdasági Szövetkezet képviseletében Urbán Imre elnök, míg a Somogy megye keleti részén tevékenykedő Göllei Agrár Zrt. nevében Ódor Ferenc, igazgatósági tag, növényvédelmi szakember nyilatkozott. Urbán Imre: A cégünk új-típusú mezőgazdasági szövetkezet. A tulajdonosi kör 21 fő, az állandó alkalmazotti létszám 13 fő. 1200 hektáron, zömmel bérelt területeken folytatunk szántóföldi növénytermesztést. A szántóink mintegy fele csernozjom barna erdőtalaj, közepes humuszréteggel, a nógrádi területek helyenként jelentősen erodáltak. Klimatikus viszonyainkat a Mátra és a Cserhát vonulata, a Gödöllői-dombság jelentősen meghatározzák. A vidékünk hajlamos az aszályra, az elmúlt 10 évben a legalacsonyabb évi csapadékösszeg rekord 192 mm volt, az átlagosnak tekinthető 350-400 mm-rel szemben. Termesztett kultúráink: őszi búza, repce, madáreleség napraforgó és kukorica, vetőmagborsó, valamint takarmányborsó. Az ún. kommersz növények egyre gyengébb piaci pozícióit előre látva, több mint egy évtizede évről évre nagyobb mértékben foglal helyet vetésszerkezetünkben a speciális, igényesebb piacra termelt kultúrák köre, melyek aránya ma már meghatározó. Megalakulásunk óta stabil szereplő a durumbúza termesztése, amit a GK Selyemdurral kezdtünk el, majd azt a GK Bétadur váltotta fel, ma pedig már a GK Julidurt teszteljük üzemi méretekben. A szegedi Gabonakutatóval jó kapcsolatokat ápolunk, figyelemmel kísérjük az új fajtáikat és azok eredményeit. Ezeket üzemi szinten mi is vizsgáljuk, és az adottságainkhoz jól alkalmazkodó, valamint a piaci elvárásoknak megfelelő fajtáikat termesztésbe vonjuk. Mára 503 hektár kalászosból 275 hektáron termelünk durumbúzát. Mi kell a durum termesztéséhez? Kiváló biológiai alap, a fajta, és annak jó minőségű fémzárolt, fajtaazonos vetőmagja ami adott! Kell még termelői szakértelem, tapasztalat, ami nem azonos a búzához értéssel, valamint elkél a megbízható piaci háttér is. Termesztéstechnológiai oldalát tekintve figyelemmel kell adóznunk a növényvédelemre, a rovarkártétel megakadályozására, az üveges, acélos szerkezetet, valamint az elvárható minőségi mutatókat és a jó terméshozamokat biztosító, szakszerű tápanyagellátásra, figyelembe véve adottságainkat. Szövetkezetünk a beérett, 14,5-16,0% víztartalmú durumbúzát két nap alatt aratja le, ami azt jelenti, hogy a területnöveléssel arányosan kell a betakarítási kapacitást és a logisztikát is terveznünk. Megtanultuk az évek során, hogy durum csak durumként adható el, más piacon igazából nincs értéke, ennek megfelelően alakítottuk ki fajspecifikus termesztéstechnológiánkat. Durumbúza termelésünket zárt rendszerben, megbízható, korrekt együttműködéssel termeljük, közel egy évtizede a kunszállási Júlia Malom Kft.-vel kötött szerződések alapján. Ma a durumok mellett 100%- ban csak szegedi búzafajtákat termelünk, így évek óta sikeresen termesztjük gyengébb talajainkon a GK Békést, valamint üzemi méretekben a GK Csillagot, nem egy sikeresnek kikiáltott külföldi fajta méltó versenytársaként. A GK Futár is jól megállja helyét a gyengébb talajainkon, a relatíve nagy terméshozamok mellett kiváló malmi minőségre képes. A legújabb szegedi fajtákat is teszteljük, üzemi méretekben vizsgáztatjuk, így a múlt évtől a GK Bagót, a GK Ígéretet és a GK Aratót, melyek már a jövőt képviselik. A szegedi fajták az aszályos éveinket is jól tolerálták, a töppedt, besült, értéktelen, korpának való szemek aránya csak 2,0-2,5% volt az esetükben, míg a nagykalászú, későbbi érésű nyugat-európai fajtáknál ez az arány 12,0-15,7%-ra rúgott! Így történhetett meg, hogy a minőségi lisztet előállító Júlia Malom az A1-es kategóriát adó szegedi fajtákért 10-15%-kal magasabb árat és garantált vételi ajánlatot adott az említett fajtákkal szemben. Jómagam, tulajdonostársaim és a dolgozóink is tisztában vannak azzal, hogy a jövő kihívásait csak egyre nagyobb hozzáadott érték előállításával, vertikációval lehet túlélni. A gabonafront bemutatása mellett más, speciális piacon is a megtermelt alapanyag feldolgozottságát szeretnénk megvalósítani. Sajáterős beruházásban a múlt év őszén megépült nagyméretű magtárat követi a legmagasabb szolgáltatási fokozatú Petkus tisztító, és kiegészítő manipulációs egységeinek felépítése is. Célunk, hogy minél nagyobb felületen jó minőségű hazai akár csak szegedi vetőmagot állítsunk elő, azt régiónkban értékesítsük, kiegészítve egyéb vetőmagvak előállításával, speciális magok tisztításával, magas árhozamú madáreleség további termelésével, keverésével, csomagolásával. Végezetül még azt szeretném hozzáfűzni gondolataimhoz, hogy nálunk érvényesül a következő mondás, kissé kiegészítve: Ki mit mint vet, úgy arat. Ódor Ferenc: A Göllei Agrár Zrt. a valamikori Göllei Béke Mg. Szövetkezet jogutódjaként végzi tevékenységét 2001-óta. A Zrt. fekvését tekintve Somogy megye keleti szélén, Tolna megyével határosan fekszik. Adottságaink mind éghajlati-, mind talajviszonyainkat tekintve kedvezőnek mondhatóak. A Zrt. kizárólag szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik. Bérelt területünk 1050 ha, továbbá 2000 ha területet integrátorként működtetünk. A művelt területeink átlagos aranykorona értéke 27-28, jól művelhetők, változatos talajtípusúak, ami az integráció tág határok közötti elhelyezkedéséből adódik. Talajtípusaink a csernozjom barna erdőtalajoktól az agyag-bemosódásos savanyú erdőtalajokon át a réti öntés- és homoktalajokig nagy változatosságot mutatnak. Klimatikus viszonyaink kedvező- 18

nek mondhatóak, csapadékviszonyainkat tekintve nem panaszkodhatunk. Vetésszerkezetünkben az őszi káposztarepce, az őszi búza, az őszi durumbúza, a napraforgó és a kukorica kap helyet. A növénykultúrák megválasztásában, a vetésszerkezet tervezésében a piaci lehetőségeket, az eredményorientáltságot tekintjük fő szempontnak. Figyelemmel kísérjük a különböző bemutatókat, a nemesítő házak ajánlásait, a kereskedők és a végfelhasználók igényeit, elvárásait. Jó kapcsolatot ápolunk a Gabonakutatóval is. A GK Bétadur durumbúza termesz tését 2010-ben kezdtük meg 170 hektáron, a javító minőségű GK Békés őszi búzát pedig 120 hektáron. Mindkét fajta hozamban is és minőségben is rentábilis, eredményes volt, az értékesítésük is évek óta hozza a prémium áraikat. Hozamaik 6-7 t/ha körül mozognak, piaci hátterük már előre biztosított. Mi azt mondjuk, hogy a kiszámíthatóság, a fajtaismeret, a fajta kipróbálása sajátos körülményeink között elengedhetetlen ahhoz, hogy eredményesen gazdálkodjunk, ami minden általunk termesztett fajra igaz. Mára a durum vetésterületünk 700 ha feletti és a GK Bétadur fajtára épül, de 2016-tól már teszteljük és termesztjük az új GK Julidurt is, melynek eredményei bíztatóak. Az őszi búzák esetében is tesztelünk újabb és újabb fajtákat üzemi méretekben, figyelembe véve az egyes speciális piaci lehetőségeket, így vontuk termesztésbe a GK Békést, majd a GK Pilis és GK Futár fajtákat is. Összességében növénytermesz tésünket a saját és környezetünk tapasztalatai, a várható végtermék igények és a megbízható állandó partneri körünk határozza meg, nem zárkózva el egyéb kihívásoktól sem, legyen az fajta, termesztéstechnológiai újdonság, új piac. Végezetül megköszönve partnereink hitelt érdemlő nyilatkozatait, további eredményes gazdálkodást, jó egészséget és a várható kihívások sikeres kezelését kívánom! Beke Béla 30 ÉVES A MEZŐMAG KFT. Üdvözöljük hasábjainkon a békésszentandrási Mezőmag Kft-t. A cég 2017-ben ünnepelte 30 éves jubileumát. Gratulálunk! Nagyra értékeljük a kalászos vetőmag szaporítás vonalán fennálló 25 éves kapcsolatunkat. Kezdetekben a cég egy volt a sok közül, ahol vetőmag előállítás és forgalmazás történt. Az azóta eltelt idő alatt a legnagyobbá nőtte ki magát a szegedi nemesítésű kalászosok vetőmag értékesítésében. A cég ügyvezetője, Gazsó János nagy tapasztalattal és kiváló üzleti érzékkel rendelkező szakember. Őt kértük meg, hogy meséljen cégéről, amelynek fejlődése igazi sikertörténet. A Mezőmag Gazdasági Munka Közösség 1987-ben alakult. Kezdésként a családi házunk udvarán egy saját kezűleg gyártott tisztító üzemet építettünk. Az országban az elsők között kaptunk engedélyt vetőmagtisztító üzem létesítésére. Cégünk életében az első nagy változás 1992-93-ban következett be, 250 ha földet sikerült venni. A privatizáció keretében megvásároltuk a Szarvasi Állami Tangazdaság Kákai majorjában lévő épületeinek nagy részét is. Áttelepítettük a tisztítógépeket. A saját, majd később bérelt területeken 1992-től termeltünk vetőmagot. A megtermelt vetőmagok feldolgozása és értékesítése a teljes vertikumot felölelte. 1998-tól egyszemélyes Kft-ként dolgoztunk tovább. Napjainkban 2500 hektár a teljes üzemi területünk, ebből 1200-1400 hektáron állítunk elő vetőmagot. További 300-400 hektáron a környékbeli termelőkkel integrációs keretek között termeltetünk. Árbevételünk 1992-ben 27 millió Ft, 2017-ben már több mint 1,1 milliárd Ft volt. A földterület megműveléséhez a szükséges teljes gépparkkal rendelkezünk. Új terményszárítót építettünk, két nagy teljesítményű vetőmag feldolgozó vonalon évi 5-6000 tonnás feldolgozó kapacitás áll rendelkezésünkre. A szakmai vezetésben évek óta öt vetőmag-gazdálkodási szakmérnökünk dolgozik. A kiváló vezető munkatársak mellett, a fizikai munkát végzők is precízen, lelkesen dolgoznak, ami nagyban hozzájárul a sikeres működéshez. Az elmúlt évtizedekben több mint 120 kalászos fajta vetőmagot állítottuk elő, ebből néhányat bizonyítottan mi vezettünk be a piacra. Állandó és élő kapcsolatot tartunk fenn a hazai kutatóintézetekkel. Néhány éve, alkalmazkodva a termelők megváltozott igényeihez, külföldi fajtákat is felvettünk a kínálati, szolgáltatási palettára, de ettől még a hazai fajták elkötelezett hívei vagyunk, bizonyítja ezt az is, hogy több mint 40 fajta szegedi 1987-2017 nemesítésű. Ezt a nézetünket nem csak üzleti, hanem szakmai megfontolásból is fenntartjuk. A Dél-Alföld régióban a legnagyobb fajtaválasztékkal rendelkezünk és az egyik legnagyobb volumenben értékesítünk kalászos vetőmagokat. Jelenleg 19 őszi búza, 4 őszi árpa, 4 őszi tritikálé, 2 őszi zab, 2 tavaszi árpa, 1 tavaszi tritikálé és 3 tavaszi zab alkotja kalászos fajta szortimentünket. Ezen kívül fénymag, borsó, lucerna és mustár vetőmagot is termelünk és forgalmazunk. Az általunk előállított fémzárolt vetőmag mennyiség 1993-ban 202 tonna, 2017-ben 3532 tonna volt. A bérmunkában feldolgozott és fémzárolt vetőmag 2017-ben elérte a 800 tonnát. Bizakodásra ad okot, hogy a kalászos fémzárolt vetőmag iránti kereslet lassú növekedésnek indult, de a felújítási hányad még így is jóval alatta marad a kívánatosnak. Valljuk, a szakmát komolyan gyakorlókkal egyetemben: a vetőmag bizalmi cikk! Mi ezt a már elnyert bizalmat akarjuk a jövőben is megtartani. Büszkék vagyunk az elmúlt 30 év eredményeire! Szakmai hitelünket erősíti, hogy évek óta társrendezői vagyunk a Szarvason megrendezett Országos Tritikálé Napnak, amelyet az idén május 24-én tartunk. Szlogenünk, ahogy az elmúlt 30 évben, a jövőben is: Ajánljuk MAGunkat! További sok szakmai és üzleti sikert kívánunk! Bekéné Süli Aranka, Beke Béla 19

A VÍZ VILÁGNAPJA SZARVASON Az ENSZ kezdeményezésére 1993 óta minden évben március 22-én ünnepeli a világ a Víz Napját. A világnap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a tiszta víz fontosságára, az édesvíz készleteinek csökkenésére. Az idei évben a Szent István Egyetem a szarvasi karán (SZIE AGK) szervezett tudományos tanácskozást kutatók, szakemberek, szaktanácsadók bevonásával. A helyszínválasztást az öntözés fél évszázadra visszanyúló képzési-kutatási hagyományai, Tessedik Sámuel Szarvashoz kötődő munkássága indokolta, valamint az, hogy a szarvasiak nagy büszkeségére Szarvas a vizek városa is. A plenáris előadásokban a mezőgazdasági vízgazdálkodás több területe is megmutatkozott. A hazai vízkészletek mennyiségi és minőségi megőrzéséhez kapcsolódó kutatásokat a NAIK ÖVKI képviselte. A víz fontosságáról, az öntözés növénytermesztési szerepéről a SZIE rektorhelyettese tartott lebilincselő előadást. A szélsőséges vízháztartáshoz alkalmazkodó búzák kutatásával kapcsolatos eredményeket a Gabonakutató Nonprofit Kft. mutatta be. Emellett, a Gabonakutató egy standon kínálta tavaszi vetőmagjait, katalógusok- 1. KÉP. A KONFERENCIA KERETÉBEN ADTÁK ÁT AZ OKTATÁSBAN JÓL HASZ- NÁLHATÓ LAMP HUGÓ-RÓL ELNEVEZETT HIDROLÓGIAI ÉS HIDRAULIKAI LABORATÓRIUMOT ban bemutatva legújabb fajtáit. A NAK fontos egyeztető szerepet vállalt fel a gazdák és a kormány között az öntözésfejlesztés tervezésére, ennek keretében már a 2. körös öntözési igény felmérés is megtörtént. A NAK alelnöke ezzel kapcsolatban tájékoztatta és bátorította a gazdákat az öntözéssel kapcsolatos fejlesztésekre. A Szent István Egyetem és a Tessedik Campus zászlójára tűzte a mezőgazdasági vízgazdálkodáshoz kötődő alkalmazott kutatási/ képzési programok elindítását. A kutatásokhoz 2015/16-ban négy komoly infrastrukturális fejlesztést is megvalósított szarvasi tanüzemében. Kialakított egy 2000 négyzetméter alapterületű, 6 m magas légterű hidrokultúrás üvegházat, amelyben kókuszroston paradicsomtermesztés és ehhez kapcsolódó kutatások zajlanak. A bemutató kertbe egy Center-Pivot öntöző berendezést telepített, amely precíziós vízadagolású, automatizált rendszer, jelenleg az öntözött és öntözés nélküli termesztés öszszehasonlító kutatásait szolgálja ki. Kialakított egy Vízgazdálkodási Bemutató Területet, különböző csatornaprofilokkal, burkolatokkal, műtárgyakkal, dréncső hálózattal. Az új Hidrológiai és Hidraulikai Laboratóriumában (1. kép) oktatáshoz, kutatáshoz kapcsolódó alapmérések, csatornamodellezések, talajnedvességgel kapcsolatos vizsgálatok tekinthetők meg és mutathatók be. A beruházások egyaránt szolgálják a vízgazdálkodási kutatásokat, a technológiai fejlesztéseket, az új eredmények oktatásba való beépítését. Az eredményeket az egyetem szeretné felhasználni és beépíteni az alap-, felnőtt- és posztgraduális képzéseibe. A SZIE Víz Világnapja konferencián délután négy szekcióban folyt a munka. Ezek közül az egyik szekció nemzetközi szekció volt, hét angol nyelű előadással, mutatva, hogy az öntözési téma nem lokális kárpát-medencei kérdés csupán. A másik három magyar nyelvű szekcióban összesen 26 előadás részletezte a vízgazdálkodás, a talajos és talajnélküli termesztés és a szántóföldi növényekkel kapcsolatos vízgazdálkodási kutatási eredményeket. Az előadásokhoz még 30 poszter is kapcsolódott. A rendezvényt a Széchenyi 2020, EU Szociális Alap támogatta. Rácz Istvánné, Pauk János NÖVÉNYNEMESÍTŐK SZAKMAI TALÁLKOZÓJA A hazai növénynemesítés legújabb kutatási eredményeit bemutató Növénynemesítési Tudományos Napot idén március 6-án, immár 24. alkalommal rendezték meg a Magyar Tudományos Akadémia Székházában. A rendezvény az MTA Agrártudományok Osztályának Növénynemesítési Tudományos Bizottsága, valamint a Magyar Növénynemesítők Egyesülete közös szervezésével valósult meg. A Növénynemesítési Nap a magyar növénynemesítés és a társtudományok területén dol- gozó kutatók legújabb eredményeinek adott színteret. A Tudományos Nap plenáris ülésének kezdetén a rendezvény résztvevőit Karsai Ildikó, az MTA doktora, az MTA Növénynemesítési Tudományos Bizottság elnöke köszöntötte, majd Mesterházy Ákos akadémikus, a plenáris ülés levezető elnöke nyitotta meg a XXIV. Növénynemesítési Tudományos Napot. A megnyitót követően a plenáris előadások sorát Maráz Anna, a Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszék profeszszor emeritusa, valamint Havelda Zoltán, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet, Növénybiotechnológiai Főosztályának vezetője kezdték meg, akik közös előadásukban a CRISPR-Cas 20

genomszerkesztési módszert és annak alkalmazását mutatták be a precíziós növénynemesítés tekintetében. Következő előadóként Vida Gyula, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Mezőgazdasági Intézet, Kalászos Gabona Nemesítési Osztályának vezetője előadásában a Hibrid búza realitás, vagy «a Szent Grál»? kérdést vizsgálta. A Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Műszaki Tanszékének képviseletében Jung András a távérzékelési módszerek és technológiák precíziós mezőgazdaságban tett szolgálatáról számolt be előadásában. Matuz János, a Gabonakutató Nonprofit Kft. tudományos tanácsadója előadásában az 50 évvel ezelőtt alapított Fleischmann Rudolf Emlékplakettet, a Fleischmann Rudolf Díj elődjét mutatta be. A plenáris ülést Bóna Lajos, a Magyar Növénynemesítők Egyesületének elnöke a 2017-es évben elismerésben részesült növénynemesítők méltatásával, valamint az elmúlt évben elhunyt nemesítőkről tartott megemlékezésével zárta. A résztvevők a szekcióüléseken értékes előadásokat hallhattak a szántóföldi kultúrák biotechnológiai és minőségvizsgálatairól, rezisztencia és agrotechnikai kutatásairól, a kertészeti kultúrák nemesítéséről és genetikai kutatásairól, rezisztencia vizsgálatairól és alternatív alkalmazási módjairól. Az idei konferencia alkalmával 5 plenáris és 25 szekció előadáson, valamint 81 tudományos poszteren keresztül számoltak be a magyar nemesítők legfrissebb kutatási eredményeikről. A rendezvényen több mint 200 szakember jelent meg, akik megismerhették a magyar növénynemesítés legújabb eredményeit és produktumait. A szervezők a Növénynemesítési Tudományos Napon elhangzott szekció előadások és a kiállított poszterek egy-egy oldalas összefoglalóit tartalmazó 140 oldalas kiadványt jelentettek meg, amely mind a nemesítés, mind a társtudományok területén tevékenykedő szakemberek számára hasznos információkat tartalmaz. Forrás: XXIV. Növénynemesítési Tudományos Nap Összefoglalók (ISBN 978-615-00-1469-2) Purgel Szandra A GABONAKUTATÓ KITÜNTETETTJEI A Földművelésügyi Minisztériumban a 2018. március 15-i nemzeti ünnepünk alkalmából Fazekas Sándor miniszter állami és miniszteri kitüntetéseket adott át. A Gabonakutató Nonprofit Kft. munkatársai közül hárman részesültek elismerésben. Tóth-Szeles István sajtóreferens, a Gabonakutató Híradó főszerkesztője a több évtizede magas színvonalon végzett agrárszakírói és főszerkesztői munkájáért, különösen a szegedi növényfajta-újdonságok népszerűsítése érdekében végzett tevékenységéért Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott. Kocsonyi Dezsőné nyugalmazott laboráns négy évtizede a kukorica kórtani kutatásában és a rezisztencianemesítésben végzett kiváló munkájáért, életútja elismeréseként érdemelte ki az Életfa Emlékplakett bronz fokozatát. Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott Varga Józsefné, mezőgazdasági technikus három és fél évtizede a búza-, a szója-, a repce-, és az alternatív növények nemesítésében végzett kiváló tevékenységéért. A Gabonakutató 2017-ben kitüntetést kapott munkatársai közül lapunk hasábjain eddig még nem publikált személyek elismerését ezúton tesszük közzé. Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc Emléknapja alkalmából rendezett minisztériumi ünnepségen Fazekas Sándor kitüntetéseket adott át. A miniszter Életfa Emlékplakett Bronz fokozata kitüntetést adományozott többek között Farkas Ferencnének, a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. nyugdíjazott számviteli ügyintézőjének, két évtizedes kiemelkedő számviteli munkájáért, könyvelési, nyilvántartási tevékenységéért. Jánosi Józsefné mezőgazdasági munkás Miniszteri Elismerő Oklevél kitüntetésben részesült a kukoricanemesítést segítő négy évtizedes tevékenységéért, valamint a vetőmag előállításban végzett kiváló technikusi munkájáért. A Földművelésügyi Minisztériumban az Államalapító Szent István ünnepe alkalmából Fazekas Sándor Életfa Emlékplakett Ezüst fokozata kitüntetést adományozott többek között Petrovszki Istvánnénak, a Gabonakutató nyugalmazott mezőgazdasági technikusának a növénytermesztési kutatásokat, főként a búza nemesítés elősegítését biztosító kiváló tevékenysége, életútja elismeréseként. Bacsa György kutató, fejlesztő mérnök Miniszteri Elismerő Oklevél kitüntetésben részesült a napraforgó és kukorica hibridek bázis magjának szaporításában és feldolgozásában végzett, több évtizede kiváló tevékenységéért. 21

AGROMASHEXPO: MI IS OTT VOLTUNK Minden idők leglátogatottabb AGROmashEXPO, AgrárgépShow kiállítása volt a január 24-27. között Budapesten megtartott rendezvény. A vásári csokrot színesítette a Magyar Kert, valamint a Szőlészet és Pincészet kiállítás is. A 40 ezer négyzetméteren résztvevő 350 kiállító 46 500 látogatót vonzott, bőven jutott belőlük a Gabonakutató Nonprofit Kft. G pavilonban berendezett standjára és annak környékére is. A centenáriuma felé közeledő Gabonakutató itt megjelenített vetőmagkínálata jól illeszkedett e tematikába. A hagyományokhoz híven sokan érdeklődtek a kukorica, szója, napraforgó, cirok, kalászosok és egyéb növényfajaink újdonságairól, fajtáink és hibridjeink vetőmag beszerzési lehetőségeiről és a sikeres termesztés feltételeiről. Az agrárium legrangosabb és legnagyobb szakmai eseményén a legkorszerűbb gépekkel, input és logisztikai termékekkel, szolgáltatásokkal várták a gazdákat. A magyar piacon dolgozó, nagy nemzetközi márkákat forgalmazók színe-java jelent meg az AgrárgépShow keretein belül, segítve ezzel a látogatókat, hogy kellő áttekintést kapjanak a magyar mezőgazdasági géppiac kínálatáról. Az AGROmashEXPO-n az erőgépek mellett az elmúlt években folyamatosan növekszik a vetőmagok és egyéb szaporító anyagok, a növényvédő szerek, műtrágyák, kártevő mentesítő anyagok kínálata, de az agrárelektronika, méréstechnika, automatizálás témakörében is egyre több kiállító jelenik meg, ezáltal a gazdák számára kiváló lehetőséget kínál a kiállítás az új agáripari irányvonalak feltérképezésére. A SZÓJATERMESZTÉS AKADÉMIÁJA A jövedelmező szójatermesztés mesterfogásaival ismerkedhettek meg azok, akik ellátogattak a szója akadémia idei rendezvényeire. A Gabonakutató Nonprofit Kft., a BASF Hungária Kft. és a Nitrogénművek Zrt. 2018. január első felében közösen tartotta meg négy állomásos, nagy érdeklődést kiváltó szakmai rendezvénysorozatát, amelynek első helyszíne Pécs volt. Mezőhegyesen, Szerencsen és Bükön ugyanez a téma került terítékre. A pécsi nyitóeseményen Dr. Szarka Béla a Gabonakutató ügyvezető igazgatója elöljáróban kiemelte, hogy a GMO mentes magyar szójának biztos a piaca, s a jövedelmező biztonságos termesztéshez a Gabonakutató is hozzájárul. Az immár 94 évet megélt cég a termelőket szolgálja, s nem a részvényeseket. A szója esetében a bizalmi viszonyt erősíti a közkedvelt GK fajták vetőmagjának kiváló minősége, melyet a zárt rendszerű vetőmagtermesztés és a termelői igényeket messzemenően figyelembe vevő feldolgozás alapoz meg. Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója az általa tudásigényes növényként jellemzett szója jelentőségét méltatta a tervezett Nemzeti Fehérjetakarmány Program céljainak megvalósításában. A fehérje ellátottság hazai forrásból történő biztosítása, vagy legalább a külpiaci kitettségének markáns mérséklése a szóján kívül további fehérjenövények széleskörű termesztésének újbóli felfuttatását, s arra alkalmas növényi melléktermékek növekvő felhasználását is feltételezi. A szójatermesztés érdemi növelésének záloga a szintén kiemelten kezelendő öntözésfejlesztés. Ezzel 5-10 év alatt reálisan elérhető a 100 ezer hektár körüli szója termőterület. Kiemelt fontosságú egy komplett szaktanácsadási rendszer működtetése. Ennek előfutáraként tekinthetünk a Magyar Szója Egyesület, valamint a Gabonakutató napjainkban is gyakorolt, ez irányú tevékenységére. Erre jó példaként szolgál ez a gyakorlatorientált rendezvénysorozat is. Virágné Pintér Gabriella értékesítési vezető és Garamszegi Tibor területi képviselő a Gabonakutató szója fajtáiról, és azok helyi kísérleti adatokkal, gyakorlati tapasztalatokkal alátámasztott termesztéstechnológiai tudnivalóiról adtak lényegre törő ismertetést. A BASF Hungária Kft. szaktanácsadói itt és a többi helyszínen is a Gabonakutató által is használt szója oltóanyaguk előnyös tulajdonságairól, valamint a szója gyomirtásának nehézségeiről és lehetőségeiről tájékoztatták az érdeklődő hallgatóságot. A Nitrogénművek Zrt. szakemberei a szója tápanyag utánpótlására jól alkalmazható Genezis termékeikkel kapcsolatos prezentációjukat mutatták be. A Gazdaszemmel Mindenki másként csinálja programpont kertében gyakorló termelők fedték fel a jövedelmező szójatermesztés általuk kipróbált és alkalmazott lehetőségeit. A sok-sok információ utáni könnyed levezetésre stand up comedy szolgált, Szőke András és Badár Sándor jóvoltából. Tóth-Szeles István 22

DR. ERDEI PÉTERRE EMLÉKEZÜNK 90 évvel ezelőtt született dr. Erdei Péter agrotechnikus és búzanemesítő. Erdei Péter 1928. febr. 25-én született a román-szerb határhoz közeli Jam nevű faluban, Krassó-Szörény vármegyében. Az ora vicza bányai politechnikumban lakatos, ács és autószerelő szakképesítést kapott. 1944-ben áttelepült Magyarországra, tanulmányait a hódmezővásárhelyi mezőgazdasági szakiskolában folytatta. Azután a gödöllői Agrártudományi Egyetemen tanult és 1955-ben mezőgazdasági mérnök oklevelet szerzett. Rövid ideig a hódmezővásárhelyi Állami Gazdaságban volt gyakornok. Kutatói pályáját 1955-ben, mint növénytermesztő kutató kezdte a Gabonakutató elődjénél, a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetnél, segédmunkatársként. A legelőgazdálkodással kapcsolatosan a tiprást jobban bíró vegetatív típusú perje és csenkesz változatok felkutatása és szelekciója, valamint a kedvezőbb növekedési ritmus kialakítása volt a feladata. 1959-től 1965-ig tudományos munkatársként a búza termesztéstechnológiájával foglalkozott. 1963-ban szerezte meg a doktori címet a gödöllői agráregyetemen a Tarlóművelési kísérletek délalföldi csernozjom talajon című disszertációjával. Kandidátusi értekezését 1965-ben védte meg, ennek témája: Az intenzív őszi búzák agrotechnikájának tanulmányozása a Délalföldön. Ezután tudományos főmunkatárs lett és 1965-től 1974-ig a Növénytermesztési és Trágyázási Osztály vezetőjeként dolgozott. Közben munkahelye neve Gabonatermesztési Kutatóintézetre változott. A 60-as évek végén és a 70-es évek elején kidolgozta a búzafajták energiatakarékos termesztési módját és fajtaspecifikus agrotechnikáját. E kutatások eredményeit a doktori és kandidátusi értekezésén kívül több dolgozatban is közzé tette, amelyek többségét Ő írta, de számos cikket munkatársaival Csamangó Dezsővel, György Bélánéval közösen publikált. Ennek az időszaknak a kutatásait foglalta össze Szániel Imrével írt A minőségi búza termesztése című közös könyvük, amely 1975- ben jelent meg. A fajtaspecifikus agrotechnika kutatása mellett egy új, számára talán még kedvesebb témával, a nemesítéssel kezdett el foglalkozni. Ennek eredményei a következő fajták: GK Szeged (1978), GK Minaret (1980), GK Basa (1980), GK Öthalom (1985), GK Bokros (1990), GK Kata (1991). Társnemesítője a GK Sára (1998), GK Miska (1998) és GK Petúr (1999) őszi búzafajtáknak. Ezek közül a legnagyobb sikert a GK Öthalom érte el, amely 1985- től hosszú ideig a legelterjedtebb korai érésű fajta volt. E fajta állami elismerést kapott Olaszországban, Törökországban, Jugoszláviában és Romániában is. DURUM TÉSZTÁK KÓSTOLÓ TESZTJE UTÁNI KÖSZÖNTÉS 1986 KÖRÜL 1972-től foglalkozott Dr. Szániel Imrével és dr. Barabás Zoltánnal közösen a durum búza honosításával és nemesítésével is. Sikerült annyi alapanyagot szerezni, amivel el tudták indítani a durumbúza honosítását, majd a keresztezéseket. A 80-as évek elejére ismételt szelekcióval egy CIMMYT-től kapott anyagból megszületett a GK Minaret és a GK Basa őszi típusú durum búzafajta (1981), melyek a hazai durumbúza termesztés biológiai alapját jelentették. Erdei Péter és munkatársai kidolgozták e fajták sikeres termesztéséhez szükséges agrotechnikát is. E munkák közben a vezetői poszton is előrelépett: 1974-től 1988-ig a GKI igazgatóhelyettese, 1988-tól 1991-ig főigazgatója volt. A közönséges búza és a durumbúza termesztésével, nemesítésével kapcsolatos eredményeit számos cikkben és szakkönyvben publikálta. E témakört foglalta öszsze a Búzatermesztés és nemesítés című akadémiai értekezése, mellyel 1989-ben akadémiai doktori címet szerzett. 1991-től, nyugdíjba vonulásától haláláig a GKI, ill. a GK Kht. tudományos tanácsadója volt. Tudományos munkásságának eredményeit számos díjjal jutalmazták: Mokry Sámuel Díj (1982), Baross László-emlékérem (1984), Akadémiai Díj (1984), Állami Díj (1985), Fleischmann Rudolf Díj (1994). Több tudományos testületnek is aktív tagja volt: címzetes egyetemi tanár Debrecenben, 1989-től, az MTA Növénytermesztési Bizottság Tagja (1970-től), az MTA Tudományos Minősítő Bizottság Növénytermesztési Szakbizottság tagja 1979 és 1990 között. Dr. Erdei Péter a szó nemes értelmében vérbeli, igazi kutató volt. Tudásával a mindennapi termesztési gyakorlatot szolgálta, számos gazdaságnak, szakembernek adott hasznos szakmai tanácsot. Ezért kedvelték, szerették és tisztelték Őt a termelésben dolgozó szakemberek. Élmény volt vele egy társaságban lenni, adomáival, történeteivel gyakran felvidította és elbűvölte hallgatóit. Szakmájának kiváló tanítója volt, munkatársai közül többen Őt tartják tanítómesterüknek. Dr. Erdei Péter 1991. februárjában hunyt el, sírja a szegedi temetőben van. Dr. Erdei Péter agrotechnikai írásai és fajtái az új kutatásokban és nemesítési anyagokban, emléke munkatársaiban és tanítványaiban élnek tovább. Matuz János 23

ŐSZI DURUMBÚZA ŐSZI TRITIKÁLÉ ŐSZI ZAB GK Julidur GK Szemes GK Arany ÚJ! ŐSZI BÚZA GK Bétadur GK Maros GK Impala GK Arató GK Körös GK Rege GK Bagó GK Szilárd GK Bakony GK Csillag GK Békés GK Ígéret GK Futár GK Pilis TÖNKÖLYBÚZA GK Fehér ÚJ! ŐSZI ÁRPA GK Judy ŐSZI KÁPOSZTAREPCE GK Csenge GK Réka GK Gabriella KAPCSOLAT TERÜLETI KÉPVISELŐK GABONAKUTATÓ NONPROFIT KFT. 6726 Szeged, Alsó Kikötő sor 9. Telefon: +36 62 435 235 Fax: +36 62 434 163 Honlap: www.gabonakutato.hu E-mail: info@gabonakutato.hu ELIT ÉS I. FOK KIHELYEZÉSEK Gabonakutató Nonprofit Kft. Kereskedelmi Osztály, Szeged Dr. Beke Béla Telefon: +36 62 435 235 / 2178 Mobil: +36 30 978 0628 bela.beke@gabonakutato.hu Dr. Bekéné dr. Süli Aranka Telefon: +36 62 435 235 / 2110 Mobil: +36 30 515 7210 Fax: +36 62 420 101 II. FOK KERESKEDELEM ÉS LOGISZTIKAI KÉRDÉSEK Süliné Faragó Erzsébet Tel.: +36 62 435 235 / 2108 Mobil: +36 30 968 8077 suline@gabonakutato.hu Bánhidi Tamás Tel.: +36 62 435 235 / 2108 Mobil: +36 30 983 2306 tamas.banhidi@gabonakutato.hu Törökné Fekete Renáta Tel.: +36 62 435 235 / 2104 Mobil: +36 30 526 9290 renata.fekete@gabonakutato.hu Bácsi János Békés, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun- Szolnok (kelet) megye Tel.: +36 30 871 0883 janos.bacsi@gabonakutato.hu Nagyné Solymosi Mária Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs- Szatmár-Bereg megye Tel.: +36 30 336 1669 maria.solymosi@gabonakutato.hu Székely Réka Pest, Nógrád, Heves, Jász-Nagykun- Szolnok (nyugat) megye Tel.: +36 30 490 3569 reka.szekely@gabonakutato.hu Péterfy Csaba Bács-Kiskun, Csongrád megye Tel.: +36 30 450 4803 csaba.peterfy@gabonakutato.hu Vadvári László Komárom-Esztergom, Fejér (észak), Győr-Moson-Sopron, Vas megye Tel.: +36 30 636 6434 laszlo.vadvari@gabonakutato.hu Garamszegi Tibor Zala, Veszprém megye Tel.: +36 30 871 0885 tibor.garamszegi@gabonakutato.hu Schmidtné Ambrus Ágnes Somogy, Baranya megye Tel.: +36 30 215 0483 agnes.ambrus@gabonakutato.hu Pógyor Zsolt Tolna, Fejér (dél) megye Tel.: +36 30 655 3543 zsolt.pogyor@gabonakutato.hu Barczi Sándor Szlovákia (nyugat) Tel.: +421 904 995 075 sandor.barczi@gabonakutato.hu Orbán Zsolt Szlovákia (kelet) Tel.: +421 918 984 764 zsolt.orban@gabonakutato.hu