A magyar francia kapcsolatok története 1975 és 1985 között

A magyar francia kapcsolatok története 1975 és 1985 között Garadnai Zoltán A tanulmány célja, hogy bemutassa a magyar francia kétoldalú kapcsolatok 1975 és 1985 közötti történetét, 1 és ezen keresztül megértesse a kétoldalú kapcsolatokban végbement nyitási politika belpolitikai okait és nemzetközi összefüggéseit. Magyarország számára az enyhülés folyamatában Franciaország a hatvanas évektől kiemelt politikai szerepet kapott, amiben a sajátos De Gaulle tábornok által kezdeményezett francia enyhülési politika is szerepet játszott. A Kádár-rendszer számára ugyanakkor a nemzetközi enyhülés, a külpolitikai sikerek elérése és a belpolitikai stabilitás biztosítása (életszínvonal növelése) kiemelt jelentőségűnek számított, és a détente-entente-cooperation politika lehetőségeinek kihasználása révén a magyar vezetők és diplomaták mindent megtettek azon cél érdekében, hogy a magyar rendszert a nemzetközi színtéren elfogadtassák. A hetvenes években a kádári Magyarország számára a Szovjetunió melletti elkötelezettség 2 és az európai enyhülési folyamatban való aktív részvétel kiegészítette egymást, 3 miközben a szocialista országok közül az el nem kötelezett országnak számító Jugoszláviát nem számítva Magyarország volt az, amely leginkább érintett és érdekelt volt a nemzetközi enyhülés fenntartásában és a gazdasági kapcsolatok kiszélesítésében. 4 Magyarország számára ugyanis a rendszer stabilitásának megőrzése, az életszínvonal növelése és a belső konszolidáció kiszélesítése kiemelt szerepet játszott, ami egyfajta magyar sajátosságot eredményezett nemcsak a belpolitikában, hanem a nemzetközi kapcsolatok kiépítésében is. 5 Tanulmányunkban egy sajátos a helsinki záróokmány aláírása és Gorbacsov pártfőtitkár hatalomra jutása közötti időszakot vizsgálunk. Elsődlegesen a magyar francia kétoldalú közeledési politika jellegzetességeinek elemzésére vállalkozunk, miközben a két vezető Kádár János és François Mitterrand személyes viszonyának alakulása is figyelmünk fókuszába kerül. 6 38 Külügyi Szemle

A magyar francia kapcsolatok története 1975 és 1985 között Kezdeményezések a magyar francia kapcsolatok mozgásba lendítésére (1976 1977) Magyarország és Franciaország kapcsolataiban 1975 után egy új együttműködés, párbeszéd kezdett kialakulni, 7 és a gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatok új szintet értek el. Magyarország az együttműködés fejlesztését a helsinki szerződés alapján képzelte el, és Budapesten elsődlegesen a kétoldalú kapcsolatok területein az együttműködés kiszélesítésével kívántak konkrét előrelépéseket elérni. 8 A legfontosabb területet a hatvanas évekhez hasonlóan továbbra is a gazdasági kapcsolatok jelentették, 9 ezek azonban továbbra is elmaradottnak számítottak. Franciaország e tekintetben a hatvanas évek óta nem tudott érdemi pozíciót szerezni, amit jól mutat az a tény, hogy a magyar francia gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok volumene a magyar nyugatnémet gazdasági-kereskedelmi együttműködésnek alig egyhatodát tette ki. 10 Magyarország ugyanakkor elsődlegesen a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében volt érdekelt, ezért Budapest a francia lengyel, illetve a francia román kapcsolatokhoz hasonló szintre kívánta emelni a két ország kapcsolatait. Raymond Barre miniszterelnök 1977-es budapesti látogatása alkalmával a tárgyaló felek már a két ország együttműködésének hagyományait hangoztatták, és mindkét részről a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztését szorgalmazták. 1976-ban Lázár György, a magyar minisztertanács elnöke tett hivatalos látogatást Párizsban, és kezdeményezte a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését, 11 a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok megduplázását, valamint a politikai kapcsolatok fejlesztését, vagyis a magas szintű találkozók lebonyolítását. 12 Lázár György és Raymond Barre látogatásai a kapcsolatépítés fejlesztését célozták meg, és lényegében előkészítették a későbbi együttműködést, 13 amelynek legfontosabb eseményei a legmagasabb szintű vezetők látogatásai voltak. A két ország kapcsolatában a közös nevezőt az enyhülés melletti elkötelezettség és az abból következő közös érdekek képezték, 14 és ehhez járult hozzá kezdetben az a szubjektív tény, hogy a francia miniszterelnök magyar származású felesége révén érzékenyebbnek és megértőbbnek mutatkozott Magyarország irányába, illetve az, hogy a Mitterrand elnök által vezetett francia diplomácia számára a nyolcvanas évek első felében a sajátos jegyeket magán viselő kelet-közép-európai kis ország jelentősége megnövekedett. Kádár János párizsi utazása (1978. november 15 17.) A hetvenes évek végének és a nyolcvanas évek elejének történései a nemzetközi kapcsolatokban egy új feszültség korszakát kis hidegháborút eredményezték, 15 s ez a magyar francia kapcsolatok alakulását is befolyásolta. 16 Ezen időszak alatt 2011. nyár 39

Garadnai Zoltán a magyar vezetők úgy tekintettek Franciaországra, mint egy olyan országra, amely valós és a nemzetközi eseményekre hatással bíró tekintéllyel rendelkezik a nemzetközi kapcsolatokban. 17 A hetvenes nyolcvanas évek fordulóján a magyar vezetők a nemzetközi kapcsolatokban egy viszonylag független utat választottak, de ezt úgy tették, hogy a diplomáciai tevékenység súlyát elsődlegesen a kétoldalú kapcsolatokra helyezték. Ezen időszak alatt Magyarország igyekezett egyfajta közvetítő és sajátos bár erősen korlátozott diplomáciai híd szerepet betölteni. Ezzel párhuzamosan Magyarország aktívabb szerepet kívánt játszani a helsinki folyamatban is, miközben a közvetítőegyensúlyozó diplomácia sarokpontját és meghatározó tényezőjét a Varsói Szerződéshez és a KGST-hez való tartozás jelentette. 18 Mindezeket összegezve megállapíthatjuk, hogy a kelet-európai országokhoz viszonyítva Magyarország megítélése fokozatosan pozitív irányba változott, és a francia külügyminisztérium értékelése szerint a magyar francia politikai és diplomáciai tárgyalások hangneme baráti és közvetlen volt, ami azonban továbbra is elsősorban a személyes kapcsolatokban kialakult jó viszonynak volt köszönhető. 19 Kádár János franciaországi látogatását az Elnöki Tanács tagjaként hívták meg számos tény határozta meg. 20 Ez utóbbiak figyelembevétele elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a magyar vezetők céljait és elképzeléseit megértsük. A belpolitikai stabilitás biztosításának elsődlegessége, az életszínvonal fenntartásának politikai fontossága. Magyarország számára a gazdasági kapcsolatok fejlesztése elsődlegesnek számított, mivel a külkereskedelmi kapcsolatok 40 százaléka a nyugati, 50 százaléka a keleti országokkal zajlott. A magyar rendszer a kelet-európai rendszerek között a legstabilabbnak számított, mivel az 1956-ban hatalomra jutó Kádár akkor már 22 éve volt első titkár. A magyar kül- és belpolitikai konszolidáció és az első nyugati nyitási politika sikeres volt az 1963 1968 közötti időszakban, s ebben Franciaországnak kiemelt politikai-diplomáciai jelentősége volt. Magyarország viszonylagos nyitottsága és a Kádár-rendszer liberalizmusa a többi kelet-európai szocialista rendszerhez képest. Feltétlen hűség a Szovjetunióhoz. A magyar vezetők érdekeltek voltak abban, hogy a kedvező nemzetközi feltételek megmaradjanak, és továbbra is lehetőség legyen a nyugati kapcsolatok építésére. Ebben a kapcsolatépítésben a kétoldalú kapcsolatok mivel konkrét és politikailag kevésbé érzékeny területet jelentettek kiemelt jelentőségűnek számítottak. Magyarország elsődlegesen Európában gondolkodott, és a magyar diplomácia fő mozgástere Európára helyeződött. 21 A magyar francia politikai és diplomáciai kapcsolatok fejlesztése mellett a gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok szélesítése. A magyar politika a célok elérése érdekében a francia érdekeket rugalmasabban kívánta kezelni. 22 40 Külügyi Szemle

A magyar francia kapcsolatok története 1975 és 1985 között A magyar kommunista vezetésnek sikerült egy rugalmasabb és nyitottabb rendszert létrehozni, a magyar életszínvonal magasabb volt a többi szocialista országénál, és Kádár János személye teljes körben elfogadottá vált, így a rendszer stabil és kiegyensúlyozott volt, ami erősítette a nemzetközi pozíciókat. 23 A magyar politikai célokat a nyolcvanas évek elején tehát határozottan megfogalmazták, és a magyar francia kapcsolatok tekintetében Franciaország nemzetközi tekintélye, az európai és nemzetközi ügyekhez történő hagyományosan sajátos hozzáállás együttesen erősítették a magyar külpolitikai aktivitást ebben a relációban. Ehhez járult hozzá az a hagyományos magyar szándék, hogy az NSZK rovására Franciaország irányába is szélesítsék a kapcsolatokat, vagyis diverzifikálják Magyarország külkapcsolatait. Franciaország érdekei és céljai az alábbiak voltak a kelet-közép-európai térség és azon belül Magyarország irányába: a magyarországi enyhülési politika támogatása, mivel annak Párizs értékelése szerint kiemelt jelentősége volt. Franciaország közvetlen kapcsolatokat akart kiépíteni a keleti tömb országaival a helsinki záróokmány alapján, és elsősorban a kétoldalú kapcsolatokra helyezték a hangsúlyt, amelyben érdekazonosság alakult ki Magyarországgal. Kihangsúlyozni és megerősíteni a francia jelenlétet Közép-Európában, és a lehetőségekhez képest erőegyensúlyt létrehozni a németek hagyományos érdekszférájában. Fenntartani, megerősíteni és fejleszteni a francia gazdasági és kulturális pozíciókat, nem kihagyva ebből Magyarországot, ahol a francia pozíciók hagyományosan gyengébbek voltak a többi országhoz képest. 24 A többi kelet-európai országhoz főképpen Romániához és Lengyelországhoz viszonyítva azonban a magyar francia kapcsolatok semmilyen különleges jellegzetességet nem hordoztak, kivéve a kulturális kapcsolatokat, és nem véletlenül fogalmazták meg a Quai d Orsay diplomatái: Szeretnénk kihangsúlyozni a magyarok számára, hogy mi is azt akarjuk, hogy Franciaországot [országuk] kiemelten kezelje. Szeretnénk tehát elmondani nekik, hogy minden eszközzel e cél érdekében járunk el azért, hogy erőteljesebbé tegyük a [velük folytatott] dialógust, és kormányzati szinten fejlesszük a kapcsolatokat. 25 Kádár János a Valéry Giscard d Estaign francia köztársasági elnökkel folytatott tárgyalásán 26 az alábbi kijelentést tette: a francia kultúra mindig nagy vonzerőt gyakorolt hazánkra, de a múltban nagyon kevés kapcsolat alakult ki Franciaországgal. ( ) Van tehát egy elmaradás, amit szeretnénk bepótolni. Amikor Franciaországgal való kapcsolataink erősítéséről beszélünk, a szándékaink nem más országok ellen irányulnak, a Franciaország és Magyarország közötti kétoldalú kapcsolatok európai keretekben helyezhetők el, és hasznosak lehetnek, mivel az európai biztonság nem csak egyoldalú folyamat. Jobb lenne, ha az a folyamat [európai biztonság] több szálon bontakozna ki, hogy a végén egyfajta háló alakulna ki. Franciaország számunkra mindig világítótornyot jelentett. Támogattuk Franciaország nyitási politikáját De Gaulle tábornok idejében és a közelmúltban ( ). A helsinki szerződésre úgy tekintünk, hogy 2011. nyár 41

Garadnai Zoltán az nem valaminek a kezdete vagy vége. Mi Magyarországon és ezt tudnia kell elnök úrnak 1956 óta már megcsináltuk Helsinkit, és ez a nemzeti realitásaink alapján működik. Mi mindig is el akartuk kerülni a sündisznó politikát, vagyis azt, hogy elszigetelve legyünk összegömbölyödve minden irányba kinyitott tüskékkel, és hermetikusan bezárva. ( ) Óh, Elnök úr, bárcsak minden olyan jól alakulna, mint a mi belső enyhülésünk. 27 A tárgyalások során a tárgyalópartnerek kicserélték véleményüket az enyhülésről, és Kádár János mint ahogy a fenti idézetből is kitűnik nem csekély büszkeséggel és önbizalommal értékelte és hangsúlyozta a magyar sajátosságokat. Ami a nagy nemzetközi kérdéseket jelentette, a magyarok természetesen és szigorúan a szovjet irányvonalat követték. Kádár János párizsi utazása a szovjet diplomácia érdekét is szolgálta, és így beleilleszkedett egyrészt az általános nemzetközi enyhülés, másrészt a francia keleti nyitási politikába. Ugyanakkor a párizsi tárgyalások hangneme, a magyar vezető iránt tanúsított tisztelet azt mutatta, hogy Párizsban értékelték a magyar rendszer eredményeit, és már régen túltették magukat az 1956-os forradalom magyarországi leverése miatti erkölcsi dilemmákon. A francia diplomaták értékelése szerint Magyarország a kelet-európai országok között a legnyitottabbnak számított, és ez a megítélés a tárgyalások hangnemében is megmutatkozott. Párizsban a látogatásnak alapvetően politikai jelentőséget tulajdonítottak, de a gazdasági, kulturális és kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztésének a célját is megfogalmazták. 28 A gazdasági kapcsolatok terén a franciák hangsúlyozták, hogy a magyarok részéről a francia termékek nagyobb volumenű vásárlása jelentős mértékben javítaná a kétoldalú gazdasági kapcsolatok alakulását, és mindkét részről egyaránt hangoztatták a kulturális kapcsolatok fejlesztésének fontosságát. 29 Franciaországi látogatása során Kádár János találkozott François Mitterrand-nal, majd Georges Marchais-val a magyar nagykövetség épületében, ezekről előzetesen a francia köztársasági elnököt is tájékoztatták, kihangsúlyozva, hogy magyar részről ezekkel a találkozásokkal is a két ország kapcsolatainak fejlesztését kívánják elérni. 30 Georges Marchais előtt aki nemtetszését nyilvánította ki a Francia Szocialista Párt vezetőjének fogadása miatt a magyar első titkár célzást tett arra is, hogy a magyar vezetők számára a magyar francia kapcsolatok nem pusztán pártközi kapcsolatokat jelentenek. Kádár természetesnek tartotta tehát azt, hogy kereste a kapcsolatot a szocialista párt vezetőjével, aki találkozásuk alkalmából szintén nagyon fontosnak értékelte a magyar francia kapcsolatokat, és visszaemlékezett budapesti útjára, amely nagy hatással volt rá, bár a látogatásáról megjelent összefoglalót az 1956-os események eltérő megítélése miatt Budapesten másképpen értékelték. 31 Mitterrand kifejtette azon véleményét, hogy sokkoló számára az a tény, hogy Franciaország egyáltalán nem érdeklődik Magyarország iránt. Franciaország számára a kétoldalú kapcsolatok szép szólamokban és nyilatkozatokban merülnek ki, ahelyett, hogy egy reális és hosszú távú fejlesztést kezdeményeznének, ami számukra szintén hasznos és fontos lenne. 32 42 Külügyi Szemle

A magyar francia kapcsolatok története 1975 és 1985 között Párizsban a látogatás után Magyarország megítélése kedvezően változott, nemcsak a diplomácia, hanem a francia sajtó amelynek hangvételét, véleményét és helyzetértékelését a francia külpolitikai érdekek és instrukciók alapvetően befolyásolták köreiben is. Összességében a látogatás tíz év után áttörést eredményezett a két ország kapcsolatában, és új fejlődés lehetőségét teremtette meg. Valéry Giscard d Estaing köztársasági elnök elfogadta a Magyarországra szóló meghívást. Magyar részről szintén pozitívan értékelték az utat, 33 bár nem kis mértékben az elmúlt évtizedek egyoldalú vonzódása miatt kritikusak és óvatosak maradtak, hiszen mindaddig szinte kizárólag magyar kezdeményezésre történtek változások a kétoldalú kapcsolatokban. 34 A Központi Bizottság ülésén pozitívnak értékelték azokat a fejleményeket, amelyek lehetővé tették a Magyar Népköztársaság nemzetközi presztízsének a növelését és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését. 35 Lázár György a minisztertanács elnöke párizsi utazása (1979. november 20 22.) a párbeszéd folytatásának és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének szándékát jelezte. 36 A tárgyalások során ennek lehetőségeit vitatták meg, elsődlegesen a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok szélesítésére fókuszálva. A tárgyalófelek megállapították, hogy a gazdasági kapcsolatok nem fejlődnek olyan mértékben, mint a politikai kapcsolatok. Francia és magyar részről egyaránt azok bővítését tűzték ki célul, miközben a francia szándékok mögött meghúzódott az a tény is, hogy Párizsban értékelték, hogy Magyarországon belső stabilitás és a nyugati kapcsolatok tekintetében viszonylagos nyitottság volt tapasztalható. 37 André François-Poncet külügyminiszter magyarországi útja (1980. július 30 31.) kilenc év után az első francia külügyminiszteri látogatást jelentette. Magyar részről ekkor már egyértelműen a francia köztársasági elnök magyarországi útjában látták azt a lehetőséget, amellyel a kapcsolatokon tovább lehetne lendíteni. Ennek az útnak a szovjetek afganisztáni bevonulása után egyértelműen politikai jelentősége volt. Nem volt véletlen tehát, hogy magyar részről az enyhülés fenntartásának fontosságáról, illetve Budapest Párizs és Moszkva közötti egyenlő távolságáról beszéltek, amit egyértelmű utalásként értékeltek a francia fővárosban. 38 A magyar francia kapcsolatok jellegzetességei a kis hidegháború ideje alatt (1981 1985) Az 1981 1985 közötti időszak történései lényegesen kihatottak a kelet nyugati kapcsolatok későbbi változásaira. 39 A nyolcvanas évek eleje a kelet nyugati kapcsolatok elhidegülését és az úgynevezett kis hidegháború időszakát jelentette. A nagy válságok alapvetően meghatározták a diplomáciai és politikai kapcsolatokat és a magyar francia kapcsolatokra alapvető befolyással bíró francia szovjet kapcsolatokat is, amelyet a Mitterrand-nal szembeni bizalmatlanság miatt a leépülés és az elhidegülés jellemzett. Ezt Budapesten 2011. nyár 43

Garadnai Zoltán is figyelembe kellett venni. Ugyanakkor Párizsban a kelet-közép-európai országok között Magyarország jelentősége megnövekedett, mivel a hagyományos partnernek számító Lengyelország külkapcsolatait a belső válság, miközben Románia nemzetközi és párizsi megítélését a rendszer diktatórikus jellege és az azzal járó szalonképtelensége határozta meg. 40 Ezen időszakot ugyanakkor alapvetően a hidegháborús konfliktusok jellemezték (afganisztáni szovjet intervenció, lengyelországi szükségállapot bevezetése, fegyverkezés és a két szuperhatalom rivalizálása), miközben a kelet-európai országokat a nyolcvanas évek közepén elérték a gazdasági (és később politikai) nehézségek. 41 Ez a helyzet azonban összességében kedvezett azon szándékoknak, amelyek a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését tűzték ki célul, és a hatvanas évekhez hasonlóan a bilaterális kapcsolatok felértékelődtek. A magyar francia kapcsolatok értékelése céljából a Politikai Bizottság 1980 decemberében ült össze, és elemzés alá vette azokat az eredményeket, amelyek a két ország kapcsolatainak alakulásában 1978-tól bekövetkeztek. Az eseményeket a PB-ben alapvetően pozitívnak, de egyoldalúnak értékelték. A budapesti francia nagykövet Jacques Lecompt szintén a kapcsolatok féloldalasságáról értekezett a Quai d Orsay-nak írt jelentésében, és hangsúlyozta a kereskedelmi kapcsolatok vártnál lassúbb fejlődését. 42 Az elnökválasztás után, François Mitterrand hatalomra jutásával új szakasz kezdődött a két ország viszonyában, és a hetvenes évek második felében Kádár János és az új francia elnök között kialakult kapcsolatok, illetve Kádár 1978-ban Mitterrand felé tett gesztusa következtében Budapesten nagy várakozással tekintettek a további kapcsolatépítés lehetőségei elé. A kialakult új helyzetben magyar részről minden alkalmat megragadtak arra, hogy megtalálják a közeledés újabb lehetőségeit. 43 Magyarország céljai a következők voltak. A politikai kapcsolatok területén: fenntartani a rendszeres találkozókat a kelet nyugati enyhülés rendszerében, és elérni azt, hogy 1982-ben az új francia elnök Budapestre látogasson. Rendszeres és hivatalos kapcsolatok kialakítása a miniszterek, elsősorban a miniszterelnökök és a külügyminiszterek között. A társadalmi kapcsolatok szélesítése. A gazdasági kapcsolatok területén: a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése a két ország között, és Franciaország kereskedelmi részesedésének növelése. A magyar kereskedelem szerkezetének megváltoztatása és a magyar termékek skálájának szélesítése Franciaországban. A szakminisztériumok közötti együttműködés szélesítése. A vállalati kapcsolatok fejlesztése a két ország között. A kulturális kapcsolatok területén: a kulturális csere egyensúlytalanságának csökkentése. A propaganda fejlesztése, magyar hetek rendezése Párizsban. 44 44 Külügyi Szemle

A magyar francia kapcsolatok története 1975 és 1985 között François Mitterrand francia köztársasági elnök magyarországi utazása (1982. július 8 9.) 45 François Mitterrand elnök nem felejtette el Kádár Jánosnak a hetvenes évek második felében az irányába tett gesztusait, és elhatározta, hogy a lehetőségekhez képest újabb lendületet ad a kétoldalú együttműködésnek, elsősorban a kulturális kapcsolatokra helyezve a hangsúlyt. Az új francia diplomácia részéről az úgynevezett megkülönböztetés politikája jelentette a változást. Ebben a megkülönböztetésben kiemelt szerepet kapott a rendszer viszonya a saját lakossághoz, ami Magyarország esetében a rendszer sajátosságát mutatta a többi szocialista országhoz képest. 46 Mitterrand nyíltan megfogalmazta az álláspontját Budapesten: Franciaország a megbékélés politikáját szeretné elindítani Magyarországgal. ( ) Ugyanakkor látunk egy komoly gazdasági irányt, és elemezve a jelenlegi helyzetet, éppen csak eldöntöttük, hogy keressük a megoldást. 47 A közeledést segítő tényezők voltak: Franciaország támogatta Magyarország nyugati nyitási politikáját. A helsinki folyamathoz való magyar hozzáállás, a III. kosár tiszteletben tartásának kérdése. A magyar reformok támogatása Párizs részéről, és a nyugati nyitási politika értékelése. Magyarország kelet nyugati közvetítő szerepe. A magyar sajátosságok megőrzésének budapesti szándéka, és a kelet nyugati enyhülés melletti elkötelezettség, a gazdasági együttműködés kiemelt fontossága. Francia részről igyekeztek Magyarországot a kelet-közép-európai államokhoz képest kiemelten kezelni. Megerősíteni a francia jelenlétet a régióban. 48 A francia köztársasági elnök magyarországi útja nemcsak a kétoldalú, hanem a kelet nyugati kapcsolatok vonatkozásában is kiemelt jelentőségűnek számított, mivel először fordult elő, hogy francia köztársasági elnök Magyarországra látogasson. Az esemény egyértelműen fordulópontot jelentett a magyar francia kapcsolatok történetében, és a Kádár-rendszer számára ez az út kiemelt politikai-ideológiai jelentőségűnek számított, mivel a rendszer elfogadottságát és nemzetközi tekintélyét érzékeltette. 49 A látogatás kifejezte a kapcsolatépítés mindkét oldalon meglévő szándékát: Magyarország tulajdonképpen az az ország Keleten, amely pozitív mérleget tud felmutatni az emberi jogok tekintetében. Ez az ország mindazonáltal I. Szent István király óta ezer éve igyekszik mutatni európai és keresztény elkötelezettségét. 50 Összességében, az elnöki látogatás fordulópontnak bizonyult a két ország és a kétoldalú diplomácia kapcsolatok történetében, 51 és a konkrét együttműködés területén a kapcsolatok fejlődésnek indultak. 52 Ezzel párhuzamosan az európai enyhülési folyamatban is megerősödött a két ország közötti együttműködés, amit az a tény is bizonyított, hogy a gazdasági nehézségekkel küszködő Szovjetunió is elfogadta a magyar 2011. nyár 45

Garadnai Zoltán diplomácia törekvéseit. 53 A látogatást a Politikai Bizottság is pozitívan értékelte, 54 s hangsúlyozta annak kiemelt politikai-diplomáciai jelentőségét. 55 A kapcsolatépítés hagyományos forgatókönyve szerint a legfelső szintű látogatás után ismét miniszteri látogatáscsere történt, majd a magyar külügyminiszter utazott Párizsba (1983. február 9 13.), 56 miközben a francia miniszterelnök Pierre Mauroy Magyarországra látogatott (1983. július 10 12.). E látogatások során mindkét fél a kapcsolatok fejlesztéséért dolgozott, és francia részről érezhetően nagy gondot fordítottak arra, hogy megerősítsék a kapcsolatok szorosabbá fűzésének politikáját. 57 Kádár János második párizsi útja (1984. május 15 16.) Kádár János második párizsi hivatalos útja idején a körülményekhez és a hetvenes évek első feléhez képest a kétoldalú kapcsolatok elsősorban a politikai és diplomáciai együttműködés szintjén kitűnően alakultak, amit erősített az is, hogy érezhetően közvetlen és korrekt viszony alakult ki a két ország vezetői és diplomatái között. 58 A francia diplomácia értékelése szerint a francia pozíciók erősödtek Magyarországon, és a francia nyelv tanulása előtt is több lehetőség nyílt meg. A kulturális kapcsolatok fejlődésnek indultak. 1984. október 12-től egyetemközi magyar francia központ kezdett működni a Sorbonne Nouvelle épületében, bár francia értékelés szerint összességében 1982 és 1984 között a kulturális kapcsolatok terén korábban meglévő egyensúlytalanság továbbra is megmaradt. 59 A gazdasági együttműködés szintje továbbra sem érte el a politika és kulturális kapcsolatok színvonalát. 60 Mitterrand elnök magyarországi útja lendületbe hozta a magyar francia kapcsolatokat, és a kétoldalú látogatások során a franciák egyre inkább hajlandónak mutatkoztak a korábbi nagyon udvarias, ám formális és felszínes viszony felülbírálására. A kétoldalú kapcsolatok terén konkrét lépéseket tettek francia részről is, és Párizsban is igyekeztek szorosabbá fűzni az együttműködést, bár francia részről továbbra is elsősorban piacot kerestek, és így a magyar termékek franciaországi exportja a hatvanas évekhez hasonlóan nehézségekbe ütközött. 61 Párizsban tehát egyre inkább felismerték a magyar kapcsolat jelentőségét, mint ahogy azt is, hogy Magyarország egy sajátos, köztes helyzetben van a szocialista országok között. 62 A francia diplomácia értékelése szerint a Kádár-rendszer Magyarországa a többi szocialista országhoz képest pragmatikus kül- és belpolitikát folytatott, az emberi jogok tekintetében a mérleg viszonylag pozitívnak volt értékelhető, és a magyar vezetők valóban késznek mutatkoztak a párbeszédre a nyugati országokkal, mivel a magyar külkereskedelem 40 százaléka ezekbe az országokba irányult, s a gazdasági fejlődés és az életszínvonal biztosítása a rendszer számára alapvető fontosságúnak számított. 63 Ezzel párhuzamosan Párizsban egyáltalán nem idealizálták Magyarországot, és teljesen tisztában voltak azzal a ténnyel, hogy a rendszer külpolitikája a nemzetközi kérdésekben hűségesen követi a Szovjetunió irányvonalát. 46 Külügyi Szemle

A magyar francia kapcsolatok története 1975 és 1985 között Kádár János franciaországi megítélése azonban 1984-re lényeges változáson ment keresztül. Személyének értékelése közvetlenül 1956 után elkezdődött. Az első mérvadó összefoglaló 1961-ben született meg, 64 és a két ország kapcsolatának 1963 és 1968 közötti látványos fellendülése során számos további elemzés látott napvilágot, s ezek tovább árnyalták a magyar első titkárról kialakult képet. 65 Kádár 1978-as franciaországi útja után Mitterrand 1982-es budapesti látogatása tette teljessé a képet. 66 1984-re a megítélés kiforrott: a magyar vezető tekintélye Franciaországban is elfogadottá vált, s már Párizsban is a további kapcsolatépítés garanciáját látták személyében és stabilnak ítélt rendszerében egyaránt. Kádár 1984-es párizsi útja így többet jelentett a kétoldalú kapcsolatok építésénél. A kétségtelenül kellemes, közvetlen és barátinak mondható megbeszélések hangneme mellett nem szabad elfeledkezni a látogatás politikai-diplomáciai jelentőségéről. Abban a politikai helyzetben ez az út mint ahogy Kádár többi nyugat-európai útja is egyfajta önállóságot és sajátos magyar utat jelentett, amelyhez kellő fogadási készség társult Párizsban is. 67 Az eredmény mindenféleképpen pozitív volt: a kétoldalú kapcsolatok a hidegháborús konfliktusok ellenére is tovább fejlődhettek, és Mitterrand elnök valóban megfelelő helyen értékelte a kétoldalú kapcsolatokat, s Párizsban már a magyar francia kapcsolatok (Lengyelországhoz és Romániához hasonló) sajátosságairól beszéltek. 68 Összegezve a látogatás tapasztalatait és a kétoldalú kapcsolatok helyzetét 1984-ben, megállapíthatjuk, hogy azokat a hidegháború nemzetközi realitásai, vagyis az enyhülés és a kelet nyugati kapcsolatok elhidegülése egyaránt befolyásolták ugyan, de a kétoldalú kapcsolatok területén nem elsősorban azok, hanem a kapcsolatok fejlesztésre vonatkozóan a két országban meglévő eltérő megítélés, célok és érdekek érvényesültek. 69 A politikai kapcsolatok köszönhetően a magyar diplomácia felkészültségének is jók voltak, 70 miközben Budapesten itt is egyensúlytalanságot érzékeltek, hiszen az 1975 és 1985 közötti időszakban kevesebb francia politikus érkezett Budapestre, mint magyar Párizsba. 71 A Quai d Orsay-ban az alábbi véleményt fogalmazták meg: Egy nagyon pozitív álláspontot képviseltünk abban a vonatkozásban, hogy támogattuk Magyarország nyitási politikáját a Nyugat irányába. ( ) A terület, ahol leginkább együtt tudunk működni, az az európai biztonsági konferencia, amelynek egyforma jelentőséget tulajdonítunk, úgy, mint az Európa-közi kapcsolatok prioritásként történő kezelésében. 72 A gazdasági kapcsolatok területén Magyarország továbbra is Franciaország ötödik helyen álló partnere maradt, és az egyensúlytalanság a politikai-diplomáciai és a gazdasági kapcsolatok között továbbra sem változott. 73 A magyar összegző értékelések szerint Kádár János második útja elsősorban politikai jelentőséggel bírt a hatvanas évek első felének nyitási politikájához hasonlóan, és alapvetően a magyar érdekeket szolgálva túlnőtt a két ország kapcsolatain. 74 2011. nyár 47

Garadnai Zoltán Összegzés Magyarországon a belpolitikában és a külpolitikában egyaránt a stabilitás volt az a tényező, amelyet Párizsban értékeltek. A helsinki folyamat aktív részeseként a magyar rendszert viszonylagos nyitottság és liberalizmus jellemezte. Magyarország nemzetközi és franciaországi tekintélye megerősödött. Ehhez járult hozzá a belpolitikai stabilitás biztosításának igénye és a gazdasági reformok újbóli elindításának szándéka, amelyek tovább növelték és erősítették a magyar rendszer enyhülésérzékenységét. Ennek következtében a nemzetközi enyhülés melletti elkötelezettség valódi és őszinte volt, ami a Kádár-rendszer belpolitikai érdekeit szolgálta ugyan, de az egybeesett a nemzetközi enyhülés fenntartásában érdekelt Franciaország érdekeivel. A magyar francia kapcsolatok az általunk vizsgált évtizedben tovább fejlődtek. Bár egyértelmű volt mindkét oldal számára, hogy a személyes vonzalmak (Raymond Barre magyar felsége, Mitterrand és Kádár közvetlen viszonya) ellenére a nemzetközi realitásokon nem lehetett túllépni, de a tíz év kapcsolatépítése nem múlt el nyomtalanul. A kétoldalú kapcsolatok alapvetően javultak, intenzívebbé váltak, és bár végül is nem következett be a magyar részről nagyon remélt minőségi változás, de az 1985 utáni időszakra mégis megteremtődött egy valódi kapcsolatépítés előfeltétele. 75 Az utókor szemszögéből láthatjuk, hogy a valódi változáshoz a nemzetközi kapcsolatok feltételrendszerének kellett megváltoznia. Ez azonban csak Mihail Gorbacsov szovjet első titkár hatalomra jutása után következett be, de ez már egy újabb korszakot jelent nemcsak a hidegháború, hanem a magyar francia kapcsolatok történetében is. 76 Jegyzetek 1 A tanulmány a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János kutatói ösztöndíja támogatásával készült. A francia külügyi levéltári iratokat a Francia Külügyminisztérium Levéltára 3517/2006 számú kutatási engedélye birtokában tártam fel. 2 AMAE (Archives du Ministère des Affaires Étrangères) Série Europe Sous série Hongrie Carton 4490. Note de synthèse. Visite officielle en France de M. Kadar, 10 novembre 1978. 3 Békés Csaba: Magyar külpolitika a szovjet szövetségi rendszerben, 1968 1989. In: Magyar külpolitika a 20. században. Tanulmányok (szerk. Gazdag Ferenc Kiss J. László). Budapest, 2004. 156 164. o.; Borhi László: A nagyhatalmak kelet-közép-európai politikája 1918 után (Kutatási összefoglaló). Grotius, http://www.grotius.hu/doc/pub/ktauhd/európa_%20borhi%20lászló%20európa.pdf, 2007. február 14. 31 32. o. 4 Huszár Tibor: Kádár János politikai életrajza, 1957. november 1989. június. Budapest: Szabad tér Kossuth, 2003. 280 297. o. 5 Zoltán Garadnai: La Hongrie de Janos Kadar et le processus d Helsinki. La nécessité de la détente et ses limites intérieures et extérieures, In: Vers la réunification de l Europe, (szerk. Elisabeth du Réau Christine Manigand). Párizs: L Harmattan, 2005. 123 139. o. 48 Külügyi Szemle

A magyar francia kapcsolatok története 1975 és 1985 között 6 M. Szebeni Géza: Vigyázó szemetek Moszkvára vessétek. Fejezetek a Kádár-korszak diplomáciatörténetéből. Grotius e-könyvtár, http://www.grotius.hu/doc/pub/pibonz/2011_93_m.%20 szebeni%20g%c3%a9za_vigy%c3%a1z%c3%b3%20szemetek%20moszkv%c3%a1ra%20 vess%c3%a9tek%e2%80%a6.pdf, 2011. 122 151. o.; Garadnai Zoltán Thomas Schreiber: A magyarországi rendszerváltozás a Quai d Orsay szemével. Külügyi Szemle, Vol. 7. No. 2. (2008). 145. o., 10. lábjegyzet: Klein Márton visszaemlékezése. 7 Thomas Schreiber: A francia magyar nyitás: egy szemtanú emlékeiből. Le Monde diplomatique, 2007. szeptember, 10 11. o.; Garadnai Schreiber: i. m. 129 130. o. 8 MOL (Magyar Országos Levéltár)-XIX-J-1-j-00326/35/1979. Franciaország, 52. doboz. Előterjesztés a Minisztertanácsnak a magyar francia kapcsolatokról. 9 Garadnai: i. m. 123 139. o. 10 MOL-XIX-J-1-j-00326/35/1979, i. m.; AMAE Série Europe, Sous-série: Hongrie, Carton 5281. Relations franco-hongroises, Note N 68/Eu., 16 janvier 1984. 11 MOL-XIX-j-1-j-00369/1/1978. Franciaország. 52. doboz. A Barre-látogatás értékelése; MOL-XIX-J- 1-j-004860/1980. Franciaország, 55. doboz; Kecskés D. Gusztáv: Franciaország Közép-Kelet-Európa politikája 1918-tól napjainkig. Grotius, http://www.grotius.hu/pdf/kecskes_gusztav_fokke.pdf, 2004. 138 149. o. 12 MOL-XIX-J-1-j-001203/12/1976. Franciaország, 55. doboz. Magyarország és Franciaország kapcsolatai. 13 Thomas Schreiber: Les actions de la France à l Est ou l absence de Marianne. Párizs: L Harmattan, 2000. 157 163. o. 14 MOL-XIX-J-1-j-00369/5/1978. Franciaország, 52. doboz. Miniszteri értekezlet. 15 Geoges-Henri Soutou: La guerre de Cinquante Ans, Les relations Est-Ouest 1943-1990. Párizs: Fayard, 2001. 609 628. o.; Mihály Fülöp: Transition en Europe centrale, In: Vers la réunification de l Europe (szerk. Elisabeth du Réau Christine Manigand). Párizs: L Harmattan, 2005. 171 174. o. 16 Felkay András: Magyarország és a Szovjetunió kapcsolatai a Kádár-rendszer évei alatt, 1956 1968. In: Magyarország és a nagyhatalmak a 20. században (szerk. Romsics Ignác). Budapest: Teleki László Alapítvány, 1995. 225 226. o. 17 AMAE Série Europe Sous série Hongrie, Carton 5283. Note. Les relations politiques francohongroises, 24 février 1982. 18 AMAE Série Europe, Sous série Hongrie, Carton 6319. Hongrie. Situation du pays et ses caracteristiques. 19 AMAE Série Europe, Sous série Hongrie, Carton 4490. Communication pour le Conseil des Ministres, 21 novembre 1978. 20 MOL-XIX-J-1-r-Titkárság-85/PF/1978. B 60. doboz. Feljegyzés; AMAE Série Europe Sous série Hongrie, Carton 5281. Relations franco-hongroises, Note N 68/Eu., 16 janvier 1984. 21 AMAE Série Europe Sous série Hongrie, Carton 4490. Note, Politiques extérieure de la Hongrie, 6 novembre 1978; Uo. Hongrie: situation intérieur, 9 novembre 1978. 22 MOL-M szekció-288 f. 5/757. ő.e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1978. október 17-én tartott üléséről. Jelentés a Politikai Bizottságnak a magyar francia kapcsolatokról. 30 40. o. 23 Huszár: i. m. 280 281. o. 24 MOL-XIX-J-1-r-Titkárság-85/PF/1978. C. Jelentés a Politikai Bizottságnak Kádár János elvtárs hivatalos franciaországi látogatásáról. 25 AMAE Série Europe Sous série Hongrie, Carton 4490. Note de synthèse. Visite officielle en France de M. Kadar, 10 novembre 1978.; Uo. Carton 4489. Note. Relations politiques franco-hongroises, 10 novembre 1978; MOL-XIX-J-1-r-Titkárság-85/PF/1978. C, i. m. 26 MOL-XIX-J-1-r-Titkárság-85/PF/1978. C, i. m. 27 AMAE Série Europe Sous série Hongrie, Carton 4490. Entretien en tête à tête de la Republique et de M. Janos Kadar, 15 novembre 1978. 28 MOL-XIX-J-1-r-Titkárság-85/PF/1978. C, i. m. 29 Uo. 30 Uo. 2011. nyár 49

Garadnai Zoltán 31 MOL. M-KS-288-32. 1977. Külügyi Osztály. Franciaország 1977. 32 MOL-XIX-J-1-r-Titkárság-85/PF/1978. C, i. m. 33 Magyar Nemzet, 1978. november 18. 34 MOL-XIX-J-1-r-Titkárság-85/PF/1978. C, i. m.; MOL-M szekció-288 f. 5/760. ő.e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1978. november 28-án megtartott üléséről. 2. o. 35 MOL-M szekció-288 f. 4/160. Jegyzőkönyv a Központi Bizottság 1978. december 6-án megtartott üléséről. Tájékoztató időszerű nemzetközi kérdésekről. 17. o. 36 AMAE Série Europe Sous série Hongrie, Carton 4490. Nº 829. Circulaire. 29 novembre 1979. 37 Schreiber: i. m. 157. o.; AMAE Série Europe Sous série Hongrie, Carton 4489. Nº61. Audience de départ chez M. J. Kadar, le 29 mars 1980. Télégramme à l arrivée. 38 AMAE Série Europe Sous série Hongrie Carton 4490. Compte rendu de la conversation entre le Ministre et M. Janos Kadar (31 juillet de 11 heures à 12 heures). 39 Geoges-Henri Soutou: i. m. 631. o.; Fülöp Mihály Sipos Péter: Magyarország külpolitikája a XX. században. Budapest: Aula, 1998. 444 448. o. 40 AMAE Série Europe Sous série: Hongrie. Carton 5281. Hongrie et politique à l Est de la France, 6 juillet 1982. 41 Huszár: i. m. 281 183. o. 42 AMAE Série Europe Sous série Hongrie, Carton 4489. Propositions sur les meilleurs moyens de développer les relations franco-hongroises. 43 MOL-M szekció-288 f. 5/840. ő.e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1981. november 10-én megtartott üléséről. Jelentés a Politikai Bizottságnak, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének irányelvei. 17. o. 44 MOL-M szekció-288 f. 5/840. ő.e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1981. november 10-én megtartott üléséről. Jelentés a Politikai Bizottságnak, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének irányelvei. A magyar francia kapcsolatok alakulása, kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének irányelvei. 15 32. o. 45 Schreiber: i. m. 174. o.; François Mitterrand egy hosszú beszélgetés után egy tragikus sorsú embernek látta Kádár Jánost. (Interjú Thomas Schreiber diplomáciai újságíróval, 2007. szeptember 21.) 46 Uo. 47 MOL-XIX-J-1-r-Titkárság-0030/8/PF/1982. 72. doboz. Jelentés François Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke magyarországi látogatásáról. 48 AMAE Série Europe Sous série Hongrie Carton 5283. N 705/EU, Note de synthèse, 28 juin 1982. 49 Klein Márton nyugalmazott diplomata szerint az elnöki látogatás jó és közvetlen légkörben zajlott. (Interjú Klein Mártonnal, 2007. szeptember 19.); Bernard Lachaise: Le voyage de François Mitterrand en Hongrie en 1990. Öt Kontinens, Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2009. 63. o. A francia történész idézi a francia elnökkel készített interjú szövegét. 50 AMAE Série Europe Sous série Hongrie Carton 5281. Note. Relations politiques franco-hongroises. 6 janvier 1984. 51 AMAE Série Europe Sous série Hongrie Carton 5282. N 513/EU., Note. Suites de la visite du Président de la République en Hongrie (juillet 1983), 21 juin 1983. 52 MOL-XIX-J-1-r-Titkárság-0030/8/PF/1982. 72. doboz, i. m. 53 Uo. 54 MOL-M szekció-288 f. 5/858..Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1982. július 20-án megtartott üléséről. 2. o. 55 MOL-M szekció-288 f. 4/188. Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1982. november 11-i üléséről. 27. o. 56 AMAE Série Europe Sous série Hongrie Carton 5284. Fiche opérationnelle, 7 février 1983. 57 AMAE Série Europe Sous série Hongrie Carton 5284 N 542/Eu. Fiche opérationnelle, 4 juillet 1983; Uo. Télégrammes arrivés. 58 Schreiber: i. m. 179 180. o. 59 MOL-XIX-J-1-r-Titkárság-00/5/VP/1984. 79. doboz. Tájékoztató Kádár János elvtárs franciaországi látogatásáról. 60 AMAE Série Europe Sous série Hongrie Carton 5281 N 68/Eu. Note. Relations franco-hongroises. 16 janvier 1984. 50 Külügyi Szemle

A magyar francia kapcsolatok története 1975 és 1985 között 61 Uo. 62 AMAE Série Europe Sous série Hongrie Carton 5282. N 1580. Entretien du Ministre avec M. Peter Varkonyi, Ministre des Affaires Étrangères de Hongrie, 25 septembre 1985. 63 Uo. A francia értékelések szerint Magyarország a gazdasági függetlenségét próbálta elérni azzal, hogy a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait szélesíteni kívánta a nyugati országokkal, de ebben a politikában a magyar francia kapcsolatok terén nem sikerült érdemi előrelépést elérni. 64 Garadnai Zoltán: Iratok a magyar francia kapcsolatok történetéhez, (1957 1962). Budapest: Gondolat Magyar Országos Levéltár, 2011. 103. számú dokumentum. 268 272. o. (Magyarország és a világ. Diplomáciatörténet) 65 Garadnai Zoltán: Iratok a magyar francia kapcsolatok történetéhez, (1963 1968). Budapest: Gondolat Magyar Országos Levéltár, 2008. 115 122. o. 20 21. számú dokumentumok. (Magyarország és a világ. Diplomáciatörténet) 66 Schreiber: i. m. 174. o. 67 AMAE Série Europe Sous série Hongrie Carton 5285. Secrétariat général du Gouvernement. Compte rendu. Visite officielle en France de M. Kadar, Premier secrétaire du Parti socialiste ouvrier hongrois (15 16 octobre 1984.) Az MSZMP elsőtitkárának hivatalos útja lehetőséget teremt számunkra, hogy diszkréten kifejezzük a szimpátiánkat a magyarországi folyamatok irányába, és konkrétan Kádár úr személyét illetően. 68 MOL-XIX-J-1-r-Titkárság-00/5/VP/1984. 79. doboz, i. m. 69 Uo. 70 AMAE Série Europe Sous série Hongrie, Carton 5285. Visite en france de M. Janos Kadar, Télégramme au départ. 71 AMAE Série Europe Sous série: Hongrie, Carton 6319. Hongrie. Situation du pays et ses caracteristiques. 72 Uo. 73 MOL-XIX-J-1-r-Titkárság-00/5/VP/1984. 79. doboz, i. m. 74 Uo.; AMAE Série Europe Sous Série, Hongrie Carton 6319. Hongrie. Situation du pays et ses caracteristiques; AMAE Série Europe sous série Hongrie, Carton 5285. La Hongrie à l été 1985, Politique intérieure et politique extérieure. 75 Jól mutatja a francia diplomácia Magyarország értékelését, hogy egészen 1989 végéig a reformkommunistákat tekintették az elsődleges partnernek, és csak a négyigenes népszavazás után kezdték felismerni a változások lényegét. (Interjú Thomas Schreiber diplomáciai újságíróval 2011. május 25-én.) 76 Garadnai Schreiber: i. m. 129 149. o. Résumé History of Hungarian-French relations between 1975-1985 The aim of Hungarian policy between 1975-1985 was to maintain the internal stability of the Kadar regime, and, at the same time, to extend the scope of action of Hungary in Europe, appreciated by the French diplomacy. Hungary s position and János Kádár s opening toward the West policy have to be interpreted in this context, and as such matched Hungarian intentions to bring the country in the sphere of international relations, and was closely related to the internal-external consolidation of the post 1956 regime. 2011. nyár 51

Résumé After 1975 due to the Helsinki process classical spheres of diplomacy, such as bilateral relations, played increasingly important roles for the East-Central European countries. In Budapest, the French connection gained political and ideological importance as part of the western recognition of the Kádár s regime. From a Hungarian point of view, during the years between 1975-1985 Hungary had the opportunity to extend of its scope of action and could break out of international isolation. One way was to develop cooperation with France, which reinforced the diplomatic and political aspects of Hungary s opening towards the West. Consequently, the western connections acted as definitive political and ideological factors in Hungarian politics during the period of 1975-1985 serving the international consolidation of the regime. Between 1975-1985, the bilateral relations provided a new alternative and more possibilities for Hungary. The central issue of this intra-european relationship was the Helsinki process, related to it was east-west detente and the questions of European security. By playing the role of diplomatic mediator in this process (as well as gradually recognizing the geopolitical importance of Eastern Europe), French foreign policy aimed to rebuild its traditional eastern connections on the basis of the bilateral relations, starting with the re-establishment of relations broken off after 1968/69, primarily in line with current French political interests which differed from those of their allies and adversaries. The Hungarian-French relations developped during the analysed period, and Hungarian opening policy toward the West can be analysed in international context, in comparison with the evaluation of the role of other European satellite countries. In this way it is possible to get a real picture of the political goals and interests which emerged in the process of establishing relationships between Hungary and France, and of course, Kádár s opening toward the West policy has to be interpreted in this context. Examining the events in this context, Hungarian diplomacy appears to have undergone a learning cycle, and the Hungarian diplomats of the era created a new international network besides, and to a new structure of relations, which survived the change of regime and is an informally decisive factor even today. The fact is that contemporary Hungarian foreign policy recognised and took advantage of favorable international relations, had to be based on realities, and consequently, it made efforts to take the best advantage of the state of affairs and the possibilities offered, and though it was not independent, it was by no means short of achievements. To acquire a better understanding of the opportunities and external-internal limitations of Hungarian policy, the exploration of the history of the international and the Hungarian-French ones are also indispensable relations for the period after 1985. But this is a new issue 52 Külügyi Szemle