A határtérségek szerepe Szlovénia és Horvátország területfejlesztési politikájában

Hasonló dokumentumok
AZ ÁLLAMHATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK SAJÁTOSSÁGAI KÖZÉP-EURÓPA ÉS A BALKÁN KONTAKTZÓNÁJÁBAN

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője

Egy határon átnyúló régió, ahol a folyók. összekötnek, nem eválasztanak

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, Február 16.

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Transznacionális Együttműködés Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

A Duna, Central Europe és INTERREG Europe együttműködési programok bemutatása szeptember

Uniós Strukturális és Kohéziós Alapok között

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program keretében meghirdetett Pályázati Felhívását

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Az EU regionális politikája

Jó szomszédok a közös jövőért

Információs Pont, VÁTI Kht. INTERREG Igazgatóság, fax: +36 1/ , kapcsolattartó: Rózsa Diána vagy

Duna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26.

Regulation (EC) No. 1080/2006

Az Európai Unió regionális politikája a as időszakban

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó június

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

Strukturális Alapok

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP

Európai Területi Együttműködés Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési program (South-East Europe Space SEES) Összefoglaló

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program

Az EU regionális politikája

DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Önkormányzatok és helyi fejlesztés

Az Európai Területi Együttműködési Programokkal kapcsolatos tapasztalatok,elért eredmények, A NEP IH magyar nemzeti hatósági feladatköre

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

A dél-dunántúli régió és a horvát önkormányzati középszintek, valamint a területfejlesztési intézményrendszer kapcsolatai.

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

CENTRAL EUROPE Program TRANSENERGY: Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében. TRANSENERGY Konferencia Budapest, szeptember 13.

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMOK. Törő-Ihász Zsuzsanna programirányító Határmenti Operatív Programok Főosztály

NEMZETKÖZI ADATGYŰJTÉS KIHÍVÁSAI: A BOLDOGSÁG ÉS BIZALOM KUTATÁS

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY

Az Európai Unió kohéziós politikája A településfejlesztés közösségi irányai: a Lipcsei Karta

A Duna Régió Stratégia környezetvédelmi aktualitásai

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

Galovicz Mihály, IH vezető

Az Európai Unió regionális politikája

REGIONÁLIS ÉS EU-s PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK JELENLEG ROMÁNIÁBAN. Dr. Molnár Annamária

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében. Dr. Lipták Katalin

közötti időszak EU-s finanszírozása. Közúti közlekedési és híd projektjei

regionális politika Mi a régió?

v e r s e n y k é p e s s é g

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Az Európai Unió regionális politikája II.

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

Az EU kohéziós politikája

Hátrányos helyzetű járások és települések. Urbánné Malomsoki Mónika

A közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

Szerbia a regionalizmus útján útján

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program OKTÓBER 17.

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei

A közösségi közlekedés határon átnyúló lehetőségei

Az INTERREG V-A Magyarország- Horvátország Együttműködési Program

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben november 28.

MTA Regionális Kutatások Központja

A Vasfüggöny Nyomvonal (Iron Curtain Trail)

Tudománypolitikai kihívások a as többéves pénzügyi keret tervezése során

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft.

Mikor lehet horvát euró?

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Áramlások a térgazdaságban A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XVI. VÁNDORGYŰLÉSE Kecskemét, október

A területfejlesztés finanszírozása

Magyarország régióinak földrajza

Fejlesztéspolitika az egészségügyben

Transznacionális programok

Ahol a folyók összekötnek

ÖSSZEFOGLALÓ ÉS BEVEZETÉS

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra

A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

Térségtípusok az Európai Unió területi rendszerében és kohéziós politikájában. Igari András - Szabó Pál ELTE Regionális Tudományi Tanszék Budapest

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban között

arculatának ( )

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Várható változások/új lehetőségek a határon túli magyar. vajdasági kitekintés. Szabadka, 2005.október 14. Kulcsár-Szabó Enikő

A DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA CÉLKITŰZÉSEI

A területfejlesztés intézményrendszere

Átírás:

A határtérségek szerepe Szlovénia és Horvátország területfejlesztési politikájában PÁMER ZOLTÁN tudományos segédmunkatárs MRTT vándorgyűlés Kecskemét, 2018. október 19.

Tartalom Területi politika fejlődésének kronológiája. Hazai fejlesztéspolitikai eszközök a határtérségek felzárkóztatására. Uniós források felhasználása.

Szlovénia - kronológia 1960-as évek: munkaerő-túlkínálat. 1971: első területfejlesztési törvény beruházásösztönzés, policentrikus településhálózat. 1990: új törvény demográfiai problémák: befektetések a munkaintenzív szektorokba.

Szlovénia - kronológia 1999: első a kiegyenlített regionális fejlődés előmozdításáról szóló törvény Policentrizmus - helyi önkormányzatok előtérbe helyezése; Foglalkoztatás, versenyképesség, kisebbségek helyzetének javítása; Programozás, összhang az uniós fejlesztéspolitikával. NUTS 2 és 3 régiók intézményesítése. NUTS 3: tanács, ügynökség projektgenerálás, garancia- és mikrohitel-rendszer működtetése.

Szlovénia - kronológia 2006: második a kiegyenlített regionális fejlődés előmozdításáról szóló törvény Munkanélküliség ösztöndíjprogramok, befektetésösztönzés; Vidék népességmegtartó erejének növelése. Határ menti területek előtérbe helyezése. Kisebbségek (magyar, olasz, roma) által lakott területek kiemelt kezelése.

Szlovénia határ menti területek 1. ábra: A problémás határ menti területek elhelyezkedése Szlovéniában Forrás: Ministrstvo za gospodarski razvoj in tehnologijo. http://www.mgrt.gov.si/si/delovna_podrocja/regionalni_razvoj/regionalna_politika/karta_o bcine_v_obmejnem_problemskem_obmocju_2017/ (2018.07.23.) melyek közvetlenül a határ mentén helyezkednek el, vagy közvetlen határ menti önkormányzattal szomszédosak, és a lakosság legalább 50%-a a határ 10 km-es körzetében lakik, alacsony a munkahelyek száma, illetve átlag alatti népsűrűséggel rendelkeznek; a közvetlen határ menti önkormányzatokkal szomszédosak közül azok, ahonnan a gyorsforgalmi utak 45 percet meghaladó idő alatt érhetők el, illetve a NATURA 2000 területek aránya meghaladja az országos átlag 150%-át; továbbá a határ menti önkormányzatok, vagy azokkal közvetlenül határos önkormányzatok azon szomszédai, ahol a fejlettségi index 0,9 alatti (Zakon, 2011; 24. cikk).

A Muramente, mint kiemelt állami fejlesztési célterület 2009: önálló törvény a régió fejlesztésére; Célterülete: Muramente + Drávamente 3 önkormányzata; Állami részvétel a regionális fejlesztési ügynökségben; Támogatás a Szlovén Regionális Fejlesztési Alapon keresztül; Ötéves fejlesztési programok: foglalkoztatási támogatások, beruházásösztönző eszközök (kedvezmények), kedvezmények országos pályázatok esetében; 33 millió euró (5,5 M /év)

A Muramente, mint kiemelt állami fejlesztési célterület 2. ábra: A Muramente felzárkózásáról szóló törvény célterülete. Forrás: http://www.mgrt.gov.si/si/delovna_podrocja/regiona lni_razvoj/regionalna_politika/pomurski_zakon_ob mocje_izvajanja_zakona_o_razvojni_podpori_pom urski_regiji/ (2016. július 21.)

Uniós források felhasználása Nemzeti finanszírozású programok kedvezményezettjei a Muramente és Zasavska. Előcsatlakozási alapok megnagyobb kedvezményezettje a Muramente és Gorenjska. Szlovénia Regionális Fejlesztési Stratégiája 2004-2006: Single Programming Document. 2007: Állami fejlesztési program versenyképesség és tudásalapú gazdaság szociális állam fenntartható fejlődés; Nemzeti Startégiai Referenciakeret 2007-2013.

Uniós források felhasználása OP regionális fejlesztési potenciálok megerősítésére % OP az emberi erőforrások fejlesztésére % OP a környezet és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére % Összesen % Lakosság 2011 Egy főre jutó támogatás Gorenjska 273 719 772,25 12,52% 19 573 568,95 2,27% 179 207 121,46 8,03% 472 500 462,66 8,95% 203 427 2 322,70 Goriška 159 516 073,70 7,29% 28 786 867,52 3,34% 98 755 698,94 4,42% 287 058 640,16 5,44% 119 146 2 409,30 Obalno-kraška 100 204 665,29 4,58% 14 323 686,61 1,66% 141 547 973,53 6,34% 256 076 325,43 4,85% 110 760 2 311,99 Osrednjeslovenska 388 718 766,83 17,78% 160 396 451,28 18,63% 240 583 739,75 10,78% 789 698 957,86 14,96% 533 213 1 481,02 Nyugat-Szlovánia 922 159 278,07 42,17% 223 080 574,36 25,92% 660 094 533,68 29,57% 1 805 334 386,11 34,19% 966 546 1 867,82 Jugovzhodna Slovenija 154 943 467,47 7,09% 16 616 790,40 1,93% 199 777 340,61 8,95% 371 337 598,48 7,03% 142 483 2 606,19 Koroška 70 036 466,78 3,20% 7 252 867,49 0,84% 53 147 611,40 2,38% 130 436 945,67 2,47% 72 494 1 799,28 Notranjsko-kraška 82 770 465,84 3,79% 5 221 724,14 0,61% 22 246 762,01 1,00% 110 238 951,99 2,09% 52 287 2 108,34 Podravska 318 255 292,48 14,55% 43 241 839,05 5,02% 248 413 305,44 11,13% 609 910 436,97 11,55% 323 119 1 887,57 Pomurska 122 882 502,05 5,62% 14 456 705,47 1,68% 223 531 598,45 10,01% 360 870 805,97 6,83% 119 145 3 028,84 Savinjska 251 915 393,01 11,52% 30 821 238,79 3,58% 167 540 702,29 7,51% 450 277 334,09 8,53% 259 726 1 733,66 Spodnjeposavska 66 067 944,46 3,02% 6 324 900,76 0,73% 18 071 904,12 0,81% 90 464 749,34 1,71% 70 167 1 289,28 Zasavska 46 455 000,93 2,12% 4 491 201,09 0,52% 11 145 885,05 0,50% 62 092 087,07 1,18% 44 222 1 404,10 Kelet-Szlovénia 1 113 326 533,02 50,91% 128 427 267,19 14,92% 943 875 109,37 42,28% 2 185 628 909,58 41,40% 1 083 643 2 016,93 Több régiót érintő projektek 0,00 0,00% 13 500 000,00 1,57% 354 352 585,35 15,87% 367 852 585,35 6,97% 0 Valamennyi régiót érintő projektek 151 273 162,00 6,92% 495 732 894,78 57,59% 273 970 303,71 12,27% 920 976 360,49 17,44% 0 Multiregionális összesen 151 273 162,00 6,92% 509 232 894,78 59,16% 628 322 889,06 28,15% 1 288 828 945,84 24,41% 0 Mindösszesen 2 186 758 973,09 100,00% 860 740 736,33 100,00% 2 232 292 532,11 100,00% 5 279 792 241,53 100,00% 2 050 189 2 575,27 1. táblázat: A főáramú operatív programokból leszerződött támogatási összegek fejlesztési régiónként (adatok EUR-ban) 2007-2013 Forrás: www.eu-skladi.si, valamint www.stat.si adatai alapján a szerző szerkesztése.

Uniós források felhasználása Operatív program Alap EU-támogatás 2007-2013 ezer EUR % Közlekedés és környezet OP ERFA, KA 1 635 600 38,89% Regionális fejlesztés OP ERFA 1 709 750 40,66% Emberi erőforrások fejlesztése OP ESZA 755 699 17,97% Nemzeti stratégiai referenciakeret összesen 4 101 049 97,52% SI-AT CBC ERFA 31 519 0,75% Egyéb CBC ERFA 65 412 1,56% Trancznacionális együttműködés ERFA 7 315 0,17% Európai Területi Együttműködés összesen 104 246 2,48% Mindösszesen 4 205 295 100,00% 2. táblázat: Szlovénia 2007-2013-as Nemzeti Stratégiai Keretének pénzügyi terve (EUR). Forrás: SVLR (2008), p. 120 alapján a szerző számításai.

Uniós források felhasználása Muramenti partnerek által megvalósítandó projektrészek összesen 2014 végéig) Muramente aránya Muramente aránya népességből az adott programtéren belül (2005) Összesen Szlovénia- Ausztria 78 954 680,00 6 765 047,83 8,57% 3,76% Szlovénia- Horvátország 50 239 415,00 3 631 050,22 7,23% 3,26% Szlovénia- Magyarország 35 893 157,00 16 009 073,81 44,60% 12,22% Összesen 497 672 268,00 26 405 171,86 5,31% 3. táblázat: A Muramente régió forrásabszorpciója a határon átnyúló együttműködési programokban. Forrás: CBC (2007b), CBC (2007c), CBC (2011a), valamint Vlada RS (2015) alapján a szerző számításai.

Horvátország - kronológia 1990-es évek előtt: területfejlesztési diskurzus hiánya. A háború az ország bizonyos (határ menti) területeit érintette. 1996: Különös állami bánásmód alá eső területekről szóló törvény. 1999: Szigetekről szóló törvény. 2002: Domb- és hegyvidéki területekről szóló törvény. Az EU és a nemzetközi közösség segélyezési politikája a hazai területi politika előzménye. 2014: területfejlesztési törvény - határ menti területek fejlesztése a célok között. 2017: területfejlesztési törvény átfogó módosítása.

Horvátország különös állami bánásmód alá eső területek 3. ábra: PPDS alá eső területek. Forrás: https://www.hgk.hr/ured-hgk-za-ppds-knin/gospodarski-profil-ppds-a (2018.10.17.) 1. Háború során megszállt területek, melyek a határon találhatók (15 km), 5000 lakos alatt, Duna-menti területek. 2. Egyéb háborúban megszállt területek 3. Gazdasági, strukturális és demográfiai szempontból elmaradott területek.

Horvátország domb- és hegyvidéki területek Domb- és hegyvidéki területekről szóló törvény alá eső területek (NN 117/2014) 4. ábra: Domb- és hegyvidéki területek. Forrás: http://www.senjskabura.hr/index.php?ispis=detalji&novost=18284&kat=69 (2018.10.17.)

Horvátország domb- és hegyvidéki területek Fejlettségi index (2017, 2018) - Helyi szint - Megyei szint 5. ábra: Helyi önkormányzatok fejlettségi index szerint. Forrás: MRRFEU (2017) alapján saját szerkesztés.

Horvátország uniós források 2007-2013 Operatív program Alap EU-támogatás (2013.07.01-12.31.) ezer EUR % Közlekedés ERFA 120 000 26,70% Környezet KA 149 800 33,33% Regionális versenyképesség ERFA 108 400 24,12% Humánerőforrás-fejlesztés ESZA 60 000 13,35% Nemzeti stratégiai referenciakeret összesen Európai területi együttműködés 438 200 97,51% ERFA 11 200 2,49% Mindösszesen 449 400 100,00% 4. táblázat: Horvátország 2013-as Stratégiai Referenciakeretének sarokszámai. Forrás: EC (2013d) alapján saját szerkesztés)

Program Szlovénia Horvátország Magyarország Horvátország Horvátország Szerbia Horvátország Bosznia- Hercegovina Horvátország - Montenegró Forrás ERFA, IPA ERFA, IPA IPA IPA IPA Kedvezményezett megyék Muraköz, Varasd, Krapina-Zagorje, Zágráb, Károlyváros, Tengermellék- Hegyvidék (Primorje-Gorski Kotar), Isztria Muraköz, Kapronca-Kőrös, Verőce- Drávamente, Eszék-Baranya Eszék-Baranya, Vukovár- Szerémség Vukovár- Szerémség, Bród- Szávamente, Sziszek- Moszlavina, Károlyváros, Lika-Zengg, Šibenik-Knin, Split-Dalmácia (Split-Dalmacija), Dubrovnik- Neretva Dubrovnik- Neretva Kedvezményezett csatlakozó megyék (max. 20% forrás erejéig) Összes EU társfinanszírozás 2007-2013 (EUR) Ebből horvát kedvezményezettek számára elérhető (EUR) 5. táblázat: Bilaterális határon átnyúló együttműködési programok Horvátország részvételével, 2007-2013. Forrás: CBC (2011a), CBC (2011b), CBC (2011c), CBC (2013) és CBC (2017) alapján saját szerkesztés. Bilaterális programok súlya (%) Zágráb Város 42 703 502 42 703 502* 32,97%** Varasd, Belovár- Bilogora, Pozsega- Szlavónia, Vukovár- Szerémség Pozsega- Szlavónia, Bród- Szávamente Eszék-Baranya, Pozsega- Szlavónia, Belovár-Bilogora, Zágráb, Tengermellék- Hegyvidék 54 823 266 54 823 266* 42,33%** 13 000 000 6 000 000 9,26% 14 000 000 7 000 000 10,81% Split-Dalmácia 6 500 000 3 000 000 4,63% Összesen 131 026 768 113 526 768 100,00% Horvátország határon átnyúló együttműködési programok 2007-2013 Határ menti megyék helyzeti előnye (Muraköz, Isztria, Eszék- Baranya) Mainstream források abszorpciója tekintetében is előny

Következtetések és összefoglalás Területi politika kezdete az 1970-es évekre nyúlik vissza. Szlovéniában a területi politika alapelve a policentrikus szemlélet és a szociális megközelítés határtérségek fejlesztése a fő célok között. Muraköz fejlesztéséről szóló törvény: pozitív diszkrimináció. Horvátországban a határtérségek kiemelt kezelése a háborús megszállás következménye. Előcsatlakozás: határon átnyúló együttműködésben való aktív részvétel a sikeres forrásabszorpció kulcsa.

Köszönöm a figyelmet Pámer Zoltán Tudományos segédmunkatárs MTA KRTK RKI DTO pamer@rkk.hu, +36 30 6644894