Въпросник за държавен изпит - бакалавърска степен, езикознание ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1. A magyar nyelv jellemző sajátságai. 2. A finnugor nyelvrokonság. 3. Magyar nyelvemlékek. 4. A nyelvújítás. ÁLLAMVIZSGA-TÉTELEK NYELVÉSZET HANGTAN 5. A hangtan tárgya és területei. 6. A magyar beszédhangok rendszerezése és csoportosítása. 7. A beszédhangok kapcsolódása. Fonetikai és fonológiai hangváltozások. 8. A szótag. A hanglejtés. A hangsúly. A beszédszünet és a beszédtempó. SZÓFAJTAN ÉS ALAKTAN; SZÓSZERKEZETTAN ÉS MONDATTAN; SZÓKÉSZLETTAN; JELENTÉSTAN 9. A nyelvtan beosztása, a szó és a szófaj fogalma. A mai magyar nyelv szófaji felosztása. A nem tiszta szófajúság és a szófajváltás. 10. Az ige szófajtani jellemzése. Az ige jelei és ragjai, a magyar igeragozási rendszer. 11. A főnév szófajtani jellemzése. A főnév jelei és ragjai. A magyar esetragokkal kapcsolatos problémák. 12. A melléknév és a számnév szófajtani jellemzése. A melléknévhez és a számnévhez járuló jelek és ragok. A melléknévvel és a számnévvel kapcsolatos problémák. 13. A határozószó szófajtani jellemzése. A határozószói személyragozás. Problémák. 14. A névmás szófajtani jellemzése. A névmás kategóriájával kapcsolatos problémák. 15. Az igenevek szófajtani jellemzése. Az igenevekhez járuló jelek. A főnévi igenév személyragozása és az ige-igenévi személyragozás. 16. A kötőszók és a módosítószók - fogalmuk, osztályozásuk. 17. Az álszók (névelő, névutó, segédige, igekötő stb.). Az álszókkal kapcsolatos problémás kérdések. 18. A nyelvi szintek rendszere. A morfológia tárgya. A morféma fogalma, fajai. 19. A szótövek - fogalma, fajai, típusai. Az igetövek és a névszótövek. Zárt és szabad tőosztályok. 20. Az affixumok - osztályozásuk, alaki kérdései, típusainak elhatárolása. 21. A morfémaszerkezetek. Az előhangzó problémája. Az egyes szófajok szerkezeti típusai. 22. A szókincs bővülése, bővítése. A szóalkotás ritkább módjai. 23. A szóképzés. A képző funkciója, jelentése, fajai. 24. A szóösszetétel. Az összetett szó keletkezése, elemei, alaki sajátságai és fajtái. 25. A mondat fogalma és szerkezete. A mondat fajai. 26. Alárendelő és mellérendelő viszonyok a nyelvben. 27. A mondat szintagmatikus szerkezete. A szószerkezetek és a szószerkezetcsoportok. Halmozott mondatrészek. 28. A mondat fő részei: az alany és az állítmány. Egyeztetésük. 29. A mondat bővítményei: a tárgy, a határozó, a jelző.
30. Az alárendelő viszonyok a nyelvben és az alárendelő összetett mondat. 31. A mellérendelő viszonyok a nyelvben és a mellérendelő összetett mondat. 32. A többszörösen összetett mondat. 33. A magyar szórend alapvető szabályai. 34. A szókészlet és a szókincs jellemzése, rendszerűsége, nagysága. 35. A lexéma és a frazéma. A frazeológiai egységek. 36. A szókészlet tagolódása, rétegződése, mozgása. 37. A magyar nyelvjárások szókészletének sajátságai. 38. A nyelvi jel és a jelentés. A jelentés különböző felfogásai. A jelentésfajták. 39. A hangalak és a jelentés összefüggései: poliszémia, homonímia, paronímia, szinonímia.
Államvizsga tételek MAGYAR IRODALOM, MAGYAR MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET MAGYAR NÉPKÖLTÉSZET 1. A magyarság eredete. Az ősi magyar líra és epika. Magyar népköltészet. Népköltészeti műfajok. A magyar művelődés korai szakaszai. A honfoglaláskori művészet. A KÖZÉPKOR 2. A keresztény-feudális irodalom Magyarországon. A magyar középkor általános jellemzése. Az állam- és egyházszervezés. Az írás és az írásbeliség központjai. Latin nyelvű irodalom. Magyar nyelvű irodalom. A középkori művelődés. A magyar királyság fejlődésének főbb vonásai. Az Árpád-kor műveltsége. Az Anjou-kori kultúra. Zsigmond és Hunyadi kora. Román és gótikus művészet. A KÖZÉPKOR ÉS A RENESZÁNSZ HATÁRÁN. A RENESZÁNSZ. 3. A reneszánsz kor irodalma Magyarországon. A magyar reneszánsz főbb vonásai. Janus Pannonius. Költészetének főbb témái, műfajai. Helye, jelentősége az irodalomban. Magyar irodalom a humanizmus és reformáció jegyében. A magyar reformáció. A kor jellemző műfajai, képviselői. 4. A magyar reneszánsz irodalom kiteljesedése. Balassi Bálint. Életútja. Költészetének főbb témái. Jelentősége. A török elleni harcok tükröződése a ХVІ. sz. irodalomban. Humanista műveltség Mátyás és Jagelló korában. A reneszánsz művészet. A BAROKK KOR 5. A barokk irodalom. Reformáció és ellenreformáció. A versműfajok alakulása a krónikás énektől a barokk eposzig. Zrinyi Miklós. Szigeti veszedelem. Névtelen énekköltészet. A memoár-irodalom és képviselői. Mikes Kelemen. A rokokó. Kulturális élet a XVI. században. Történelmi és művelődési viszonyok a XVII XVIII. században. A barokk művészet. A FELVILÁGOSODÁS KORA 6. A magyar felvilágosodás. Jellegzetes vonásai, korszakai, művelődési törekvései. Jozefinizmus és nemzeti ellenállás. Irodalmi vezérek és programok, irányzatok és műfajok. Nyelvművelés és nyelvújítás. Klasszicizmus és szentimentalizmus. A felvilágosodás irodalmának főalakjai. Bessenyei, Kazinczy, Berzsenyi, Csokonai. Magyarország a XVIII. században. A magyar művelődés intézményes keretei. A barokktól a felvilágosodásig (1711 1790), a felvilágosodástól a romantikáig (1790 1849). A klasszicista művészet kezdete. A REFORMKOR 7. A reformkor. Irodalom és politika összekapcsolódása a reformkor jelentékeny alkotóinak pályáján. Szécsenyi István, Kossuth Lajos. A nemzeti dráma megszületése. Katona József. Bánk bán. 8. A reformkor irodalmából. Reformok és romantika. A magyar romantika sajátosságai. Kölcsey Ferenc. Vörösmarty életműve. A regény. Eötvös József. Magyarország a XIX. sz. első felében. Klasszicista és romantikus művészet. AZ 1848-49-ES FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC 9. Petőfi Sándor. Élete és költészete. A költői pálya főbb szakaszai. Népiesség, romantika, realizmus. Forradalmi költészetének kibontakozása. Helye, jelentősége az irodalomban.
A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELE. A NÉPIESSÉG KORÁNAK IRODALMA 10. Arany János életműve. Arany mint a a népnemzeti iskola eszménye. Realizmus és népiesség. Petőfi és Arany népiesség-koncepciója. Arany lírájának jelentősége. Líra és ballada. Epikája. A Toldi. 11. Jókai Mór. Munkassága, regényei. Művészetének főbb sajátosságai. A valóság romantizálása. Egy regényének ismertetése. Jelentősége. A regény útja a romantikától a realizmushoz. Jókai Mór és prózaíró kortársai. / Eötvös, Kemény, Gyulai / 12. Társadalmi és politikai helyzet a szabadságharc után. A magyar filozófiai dráma. Madách Imre. Az ember tragédiája. Fölépítése, műfaja, főalakjai. Az abszolutizmus kora (1819 1867). A DUALIZMUS KORA (1867 1918).A REALIZMUS KORÁNAK IRODALMA. 13. Mikszáth és a regényforma lehetőségei. Kritikai realizmus. Mikszáth művészetének jellegzetességei; alakjai; novellái, regényei. 14. Törekvések a XІX. század közepétől a költészetben. Vajda János és lírikus kortársai / Reviczky, Komjathy /. Az századvég elbeszélői. Történelmi és művelődési viszonyok.. A SZÁZAD ELÉJE. NYUGAT KORA 15. A szádélő irodalma (1906-1919). A Nyugat és köre. A kor jellege. Kulturális és művészeti fellendülés. Eszmei és esztétikai problémák a Nyugat körében. A modern líra megszületése. Ady Endre életműve. Költészetének újszerűsége. 16. A Nyugat-korszak irodalmának sokszínűsége. A Nyugat lirikusai. Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád. 17. A Nyugat-periódus prózaírói. Móricz Zsigmond. Tematikája, regényírói korszakai. Novellaművészete. A naturalizmus áramában. Realista ábrázolásmód. Kosztolányi, Krúdy, Karinthyi műveinek szerepe a korszerű magyar regény kialakulásában. A századforduló válság és újítás. Szellemi élet és művészet. A POLGÁRI TÁRSADALOM KORÁNAK MŰVELŐDÉSE (1920 1944) 18. A magyar avantgard története. Mozgalmak, folyóiratok. Kassak Lajos pályája. 19. A Nyugat második nemzedéke. Szabó Lőrinc pályája. 20. A népi írók mozgalma. A mozgalom története. Lírai, epikai alkotások. Népi írók: Nagy Lajos, Veres Péter, Szabó Pál, Németh László, Illyés Gyula és mások. 21. Németh László regényei, drámái. Jelentősége. 22. Illyés Gyula pályája. 23. A prózairodalom az 1930-50-es években. Déry, Márai, Szentkuthy, Ottlik, Örkény stb. 24. József Attila élete. Pályája. Lírájának eszmeisége, egyetemessége. 25. Radnóti Miklós. 26. Kisebbségi magyar irodalmak a két világháború között. A korszak szellemi élete. A forradalmak évei (1918 1919) A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELE. IRODALMI ÉLET 27. Az 1945 utáni irodalom nemzedéki és szemléleti-esztétikai tagolódása. A magyar líra különböző irányzatai. Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor, Pilinszky János, Nagy László, Juhász Ferenc, Csoóri Sándor és mások pályájának tanulságai. A 6O-7O-as évek lirikusai.
28. A magyar epika a XX. század második felében. Az epika fejlődéstörténeti változatai Móricz után (Németh László, Déry Tibor, Lengyel József, Veres Péter, Márai, Ottlik, Sarkadi Imre, Örkény, Sánta Ferenc és mások művei alapján). 29. Szemléletváltozás a század végén. Tandori Dezső, Eszterházy Péter, Nádas Péter s mások. 30. A határokon túli magyar irodalom. Kultúrpolitika, főbb törekvések a művészetben. A posztmodern stílus. ПРЕВОД НА КОНСПЕКТ ЗА ДЪРЖАВЕН ИЗПИТ ЛИТЕРАТУРА И ЦИВИЛИЗАЦИЯ УНГАРСКО НАРОДНОПОЕТИЧНО ТВОРЧЕСТВО 1. Произход на унгарците. Древна унгарска лирика и епика. Унгарска народна поезия. Народнопоетични жанрове. Ранен период на унгарската култура. Изкуство в периода на извоюването на родината. СРЕДНОВЕКОВИЕ 2. Християнско-феодална литература. Обща характеристика на унгарското Средновековие. Устройство на църквата и държавата. Духовни средища. Унгарска литература на латински език. Литература на унгарски език. Средновековна култура. Основни характеристики на развитието на Унгарското кралство. Култура и изкуство по времето на Арпадовата династия. Културата по време на Анжуйската династия. Периодът на Жигмонд и Хуняди. Романско и готическо изкуство. МЕЖДУ СРЕДНОВЕКОВИЕТО И РЕНЕСАНСА. РЕНЕСАНС. 3. Унгарската литература на Ренесанса - обща характеристика. Янус Панониус. Основни теми и жанрове на творчеството му, място и значение в литературата. Хуманизъм и Реформация. Характерни жанрове и представители. 4. Разцвет на ренесансовата литература. Балинт Балаши. Жизнен път. Основни теми на поезията му, значение. Отражение на борбите срещу турците в литературата на ХVІ в. Хуманистична култура по времето на Матяш и Ягелоните. Ренесансово изкуство. БАРОК 5. Литература на Барока. Реформация и Контрареформация. Формиране на стихотворните жанрове от епическите песни до бароковия епос. Миклош Зрини. Сигетско бедствие. Безименна поезия. Писатели - мемоаристи. Келемен Микеш. Рококо. Духовният живот на ХVІ в. Исторически и културни отношения през ХVІІ - ХVІІІ в. Бароково изкуство. ПРОСВЕЩЕНИЕ 6. Унгарското просвещение - отличителни черти, периоди, духовни стремления. Йосифинизъм и дворянска съпротива. Литературни водачи и програми, направления и жанрове. Движение за обновление на езика. Класицизъм и сантиментализъм. Основни представители на Унгарското просвещение. Дьорд Бешенеи, Ференц Казинци, Даниел Бержени, Михай Чоконаи-Витез. Унгария през ХVІІІ век - обща характеристика, институции. От Барок към Просвещение (1711-1790), от Просвещение към Романтизъм (1790-1849). Начало на класицизма в изкуството. ЕПОХА НА РЕФОРМИТЕ
7. Епоха на реформите. Литература и политика и тяхното отражение в творчеството на най-важните творци на епохата. Ищван Сечени. Лайош Кошут. Раждането на унгарската национална драма. Йожеф Катона. Банът Банк. 8. Литературата от епохата на реформите. Реформи и романтика. Особености на унгарската романтика. Ференц Кьолчеи. Михай Вьорьошмьрти. Роман. Йожеф Йотвьош. Унгария през първата половина на ХІХ в. Класицистично и романтично изкуство. ПЕРИОДЪТ НА 1848-49 г. 9. Шандор Петьофи. Живот и поезия. Главни етапи на творчеството му. Народничество, романтика, реализъм. Развитие на революционната му поезия. Място и значение в литературата. ВТОРАТА ПОЛОВИНА НА ХІХ ВЕК 10. Янош Аран - живот и творчество. Народностно-националната школа. Реализъм и народничество. Народническата концепция на Петьофи и Аран. Значение на поезията на Аран. Лирика и балада. Епика. Толди. 11. Мор Йокаи. Жизнен и творчески път. Основни черти на изкуството му. Реализъм и романтика. Анализ на литературно произведение по избор. Романово изкуство. Значение. Пътят на романа от романтиката до реализма. Мор Йокаи и неговите съвременници - прозаици (Йотвьош, Кемен, Дюлаи) 12. Обществено политически живот след 1849 г. Унгарската философска драма. Имре Мадач. Трагедията на човека. Структура, жанр, образи. Културен живот на епохата на абсолютизма (1849-1867). ДУАЛИЗЪМ (1867-1918). ЛИТЕРАТУРА НА РЕАЛИЗМА. 13. Калман Миксат и възможностите на романа. Критически реализъм. Характерни особености на Миксатовото изкуство, герои и теми, разкази, романи. 14. Тенденции в поезията от средата на ХІХ в. Янош Вайда и неговите съвременници - лирици. (Ревицки, Комяти). Разказвачи от края на века. Исторически и културни отношения през периода. НАЧАЛОТО НА ХХ ВЕК. НЮГАТ 15. Литературата от началото на века - обща характеристика. Нюгат. Обновление в литературата и изкуството. Идейни и естетически въпроси на движението. Зараждане на модерната лирика. Ендре Ади. Живот и творчество. Тематика, новаторство. 16. Лириците на Нюгат. Михай Бабич. Дежьо Костолани. Дюла Юхас. Арпад Тот. 17. Прозаиците на Нюгат. Жигмонд Мориц. Тематика, творчески периоди. Разказваческо изкуство. Натурализъм. Реализъм. Ролята на прозата на Костолани, Круди, Каринти и др. за формирането на модерния унгарски роман. Краят на ХІХ и началото на ХХв. - криза и обновление. Духовен живот и култура. ИЗКУСТВО И КУЛТУРА НА БУРЖОАЗНОТО ОБЩЕСТВО (1920-1944) 18. Унгарският авангард - история на движението, списания, представители. Творческият път на Лайош Кашак. 19. Второто поколение на Нюгат. Льоринц Сабо. 20. Движението на народните писатели. История на движението. Лирика и епика. Лайош Над, Петер Вереш и Сабо Пал, Ласло Немет, Дюла Ийеш и др. 21. Ласло Немет - романи, драми, значение. 22. Дюла Ийеш - живот и творчество. 23. Прозата през 30-50-те години. Тибор Дери, Шандор Мараи, Миклош Сенткути и др. 24. Атила Йожеф - жизнен и творчески път. Идейност, поетика, значение.
25. Миклош Радноти. 26. Унгарската литература извън границите. Духовен облик на епохата. Годините на революциите (1918-1919). ВТОРАТА ПОЛОВИНА НА ХХ ВЕК. ЛИТЕРАТУРЕН ЖИВОТ. 27. Литературно историческа периодизация след 1945 г. - поколения, идейни и естетически тенденции. Унгарската поезия - представители и направления. Дюла Ийеш, Льоринц Сабо, Шандор Вьорьош, Янош Пилински, Ласло Наги, Ференц Юхас, Шандор Чори и др. Лириците на 60-те и 70-те години. 28. Унгарската епика от втората половина на века. Развитието на епиката след Мориц (Ласло Немет, Тибор Дери, Йожеф Лендел, Петер Вереш, Шандор Мараи, Геза Отлик, Ищван Йоркен, Ференц Шанта и др.) 29. Художествено-стилистични промени към края на века. Дежьо Тандори. Петер Естерхази. Петер Надаш и др. 30. Унгарската литература извън границите. Културна политика, основни тенденции в изкуството. Постмодернизъм.