Cím: Nincsenek határok Szerző: Dr. Barcs István Munkahely: Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Epidemiológiai Tanszék, IME Közérthető-N rovatvezető, Budapest Tudományos fokozat: orvostudomány kandidátusa (Dr. Barcs István) Az infekciókontroll meggyökerezett értelmezése szerint az egészségügyi ellátással kapcsolatosan, túlnyomó többségükben a kórházakban fellépő fertőző megbetegedések felismerését, nyomon követését, megelőzését célzó tevékenységek összefoglaló elnevezése. Az IME konferenciák programjának összeállításakor globális szemlélettel közelítünk az elkerülhető fertőzések kérdésköréhez is. Ahogy eddig minden évben, ezúttal is úgy tekintjük az infekciókontrollt, hogy az nem az egészségügyi intézményt határoló kerítésen belül zajlik, hanem része a globális egészségügy megoldandó feladatainak. A fertőzés az infektológia tárgykörébe tartozik, és a társterületek szoros együttműködést kívánja, alá-fölé rendeltségi viszony, és egymástól elhatárolódás nélkül. Nincsenek elválasztó határok sem a kórházi szervezeti egységek, sem a fertőzések forrása, tüneteinek megjelenése, gyógyításának színhelye között. Intézményi, megye- vagy országhatárok sem jelenthetnek gátat sem a fertőzések terjedése, sem a tapasztalatok átvétele előtt. Ez évi konferenciánk programját is ennek szellemében állítottuk össze. Tájékozódási alkalmat kínálunk a területi ellátás lehetőségeitől kezdve a kórházakban és a szakmai irányítás szintjén végzett gyógyító és prevenciós munkáig, a külföldi missziók számunkra is érvényes tanulságaiig és a betegbiztonságot szolgáló minden szintig. Nincsenek határok, csak megoldandó feladatok vannak.
Cím: Dolgozói biztonság a kórházakban a XXI. századi nagy idegenforgalom és migráció idején Szerző: Dr. Nagy Kamilla Munkahely: SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Az úgynevezett utazási betegségek régóta ismertek (pl. a trópusi betegségek), de eddig nem érintették jelentős számban a magyar lakosságot és különösen nem a hazai betegellátó személyzetet. Az utóbbi évtizedben azonban az utazási szokások megváltozása (pl. a kulturális körutazások helyett külföldi wellness-, illetve egzotikus körutak), a távolabbi országokat, földrészeket magukba foglaló elutazási lehetőségek nagyobb tömegek számára való elérhetősége, önmagában is szükségessé teszi a lakosság tájékoztatását az un. utazási betegségek veszélyeiről, illetve megelőzésének lehetőségeiről. A költségessége miatt ezeken az utazásokon talán soha részt nem vevő magyar egészségügyi személyzet eddig nálunk nem látott betegségek okozta kockázatára először a 2014-ben fellángoló Ebola járvány hívta fel a figyelmet. Ekkor az OTH irányításával országos program indult egy esetleges ilyen betegség felismerésére, ellátására, a betegellátók által már a gyanú esetén is szükséges egyéni védőeszközök használatának szabályaira vonatkozóan. Most, amikor ismeretlen fajtájú és nagyságú fertőzési rizikót hordozó bevándorlási hullám érte el az országunkat, talán még kisebb ma a betegellátóink dolgozói biztonsága. Központi szakmai ajánlást eddig még nem kaptunk arra vonatkozóan, hogyan végezzük az ismeretlen helyről és útvonalon hozzánk érkező migránsok ellátását annak érdekében, hogy a diszkrimináció gyanúját is elkerüljük, de a munkatársaink és nem utolsó sorban a nálunk ápolt többi beteg védelmét is maximálisan biztosítsuk. Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy áttekintsük, milyen kórokozók növelhetik napjainkban a betegellátóink amúgy is jelentős biológiai kockázatát és hozzáfogjunk egy a dolgozóink biztonságát fokozó stratégia kidolgozásához.
Cím: Clostridium difficile fertőzések egészséggazdasági vonatkozásai Szerzők: Dr. Kurcz Andrea, Dr. Hajdu Ágnes Munkahely: Országos Epidemiológiai Központ Kórházi-járványügyi osztály Az antibiotikumok nem megfelelő, mértéktelen és helytelen alkalmazása következtében Európában így hazánkban is tapasztalható volt a Clostridium difficile infekciók előfordulási gyakoriságának növekedése. Magyarországon 2004-2008 között évente átlagosan 43,8 esetet jelentettek a fertőzőbeteg jelentő rendszeren keresztül. Az ezt követő két évben rohamosan megemelkedett a morbiditás és a fertőzések elsősorban a fekvőbeteg ellátó rendszert terhelték. A Nemzeti Nosocomiális Rendszer (NNSR) jogszabályi hátérrel megerősített formában, egységes definíciók alkalmazásával 2011 óta gyűjt epidemiológiai adatokat a kórházakban előforduló megbetegedésekről, a fertőzött betegekről. Az NNSR-be az utóbbi két évben bejelentett évi 5-6 ezer eset jelentős terhet jelent az ellátó intézményeknek, és plusz terhet jelent az beteg egyénnek is.
Cím: A rendszerszemléletű gondolkodás egészséggazdasági hatásai Szerző: Benkó Aliz, kereskedelmi igazgató Munkahely: HARTMANN-RICO Hungária Kft. Absztrakt: Az egészségügyi rendszerek világszerte számos kihívással küzdenek. A HARTMANN cég számos termékkel és átfogó megoldással rendelkezik az intézmények belső folyamatainak fejlesztésére és az egészség-gazdaságtani gondolkodás támogatására. A HARTMANN egyedi megoldásokat kínál az intézményi infekciókontroll stratégia bevezetéséhez, ellenőrzéséhez és fejlesztéséhez - komplex kézhigiénés valamint felhasználói igények alapján kifejlesztett, egyedi környezeti infekciókontroll támogató (KITÁR) rendszerek formájában.
Cím: Országos infekciókontroll helyzetkép a Perinatalis Intenzív osztályokról Szerzők: Dr. Kurcz Andrea, Veress István Munkahely: Országos Epidemiológiai Központ Kórházi-járványügyi osztály 2014. évben az Országos Epidemiológia Központ Kórházi-járványügyi Osztálya a Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek és Járási Népegészségügyi intézetek szakembereinek segítségével azonos szempontrendszer szerint országos felmérés végzett a működő Perinatalis intenzív osztályon. A felmérés helyszíni szemlével egybekötött formában, az infekciókontroll olyan gyakorlati területeire terjedt ki amelyek segítségéve a napi egészségügyi tevékenység során megelőzhetőek, illetve csökkenthetőek a koraszülöttek egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseinek kialakulása. Az előadás az intervenciós epidemiológiai módszerek alkalmazásával a fenti felmérés eredményeire és az eredmények alapján levonható következtetésekre irányul az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket megelőző stratégiák szempontjai szerint.
Cím: Kézhigiéne fejlesztése Szerző: Ócsai Gabriella Rózsa Munkahely: Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet (Debrecen) A kórházhigiéne és az infekciókontroll rokon fogalmak és szakterületek. Közösen járulnak hozzá a minőségi betegellátáshoz, melynek egyik legalapvetőbb és költséghatékonyság szempontjából a legfontosabb pillére a kézhigiéne. A kórházunk Központi Intenzív Osztályán négy alkalommal végeztünk direkt megfigyeléses compliance vizsgálatot 2013. nyarának végétől 2015. februárjával bezárólag. A jelentős és pozitív irányú fejlődést látva, az egész intézményre vonatkozóan vizsgálni kezdtük, milyen tényezők állhatnak a helyes kézhigiénés gyakorlat kialakításának, a minőségi betegellátás, a mutatók javításának útjában. Kulcsszavak: infekciókontroll, kézhigiéne, direkt compliance, foglalkozási kategória, kézhigiénés indikációk
Cím: A kézhigiénés gyakorlat felmérése a fővárosi és pest megyei kórházakban Szerzők: Dr. Pem Teréz Munkahely: BFKH Népegészségügyi Főosztály A BFKH Népegészségügyi Főosztály 2014 évi egyik munkatervi feladataként felmérést végzett az aktív fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézményekben a WHO kézhigiénés önértékelő rendszere alapján. Az előadásban betekintést nyerhetünk a felmérés kivitelezésének folyamatába, a Hatósághoz beérkezett kitöltött kérdőívek összegzésébe. Az előadás a kérdéskörök csoportjait, a WHO szintmeghatározásait figyelembe véve értékeli a fővárosi és pest megyei kórházakból beérkező adatokat. Megállapításai kiemelik a legjobb, illetve legkevésbé jól működő kérdésköröket. Összegzésében felhívja a figyelmet a hosszú távú tervek szükségességének fontosságára, annak érdekében, hogy az egészségügyi intézményekben a kézhigiénés gyakorlat fejlődhessen.
Cím: Helyes kézhigiénés gyakorlat a SE AITKstandard fejlesztési projektje Szerzők: Dr. Orosz Gábor 1, Dr. Antmann Katalin 2, Dr. Élő Gábor 1, Dr. Sesztakovné Varga Krisztina 1, Kalmárné Szőllősi Erzsébet 1 Munkahely: 1 Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, 2 Semmelweis Egyetem Kórházhigiénés Osztály Absztrakt: 2013. novembere és 2014. februárja között a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikáján (SE AITK) Európai Uniós standardfejlesztési terepmunkát végeztünk önkéntes csatlakozással. Módszereink: Intenzív osztályos környezetben végzett, egycentrumos, prospektív, obszervációs vizsgálatot végeztünk, melynek része volt ismételt kézhigiénés oktatás és ezt követő megfigyelés is. Direkt megfigyeléses és személyes interjúztatásos módszereket is alkalmaztunk, valamint a kézhigiénés szerek fogyását is regisztráltuk. Célok: Saját standardjaink felmérése-javítása mellett a kézhigiénés szabályozók ismeretét mértük Kollégáink közt, valamint a korábban kézhigiénés oktatásban nem részesült, a betegekkel azonban kapcsolatba kerülőket (hozzátartozók) terveztük oktatni. Eredmények: Az oktatást követően a helyes kézhigiénés eljárásrend alkalmazása szignifikánsan javult a közvetlen beteggel foglalkozó Kollégák körében. Originális eredményként említhető, hogy a hozzátartozók oktatása kimagaslóan pozitív eredményt hozott, így az Ő képzésükre a jövőben feltehetően érdemes időt és energiát fordítani. Azaz a frissítő képzések javíthatnak a helyes gyakorlat végzésében, míg a primer képzés haznosságát mindenképp érdemes szem előtt tartani.
Cím: A kórházi patogének potenciális rezervoárjai: a mobil kommunikációs eszközök Szerző: Szabó Rita Munkahely: Országos Epidemiológiai Központ Kórházi-járványügyi Osztály A mobil kommunikációs eszközök az egészségügyi dolgozók elengedhetetlen munkaeszközeivé váltak a számtalan alkalmazási lehetőségnek köszönhetően. Ezek az eszközök azonban a kórházi mikroorganizmusok potenciálisan rezervoárjai lehetnek, mivel a szakirodalmi adatok szerint az egészségügyi dolgozók 8%-a fertőtleníti rendszeresen ezeket a készülékeket. A mobil kommunikációs eszközök 40-100%-ban kontaminálódtak patogénekkel, leggyakrabban koaguláz-negatív Staphylococcus-szal és Staphylococcus aureus szal, melyek nagy része (10-95,3%) methicillin rezisztens volt. A kontamináció csökkentésének hatékony módszere a mobil kommunikációs eszközök rendszeres fertőtlenítése, a rendszeres kézhigiéne, illetve a dolgozók oktatása.
Cím: A kézhigiénés önértékelő rendszer 2014. évi országos felmérésének eredményei Szerzők: Szeberényi Katalin, Dr. Szilágyi Emese Munkahely: Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Járványügyi és Kórházhigiénés Főosztály A globális kézhigiéne fejlesztésre szolgáló Tiszta Betegellátás Biztonságosabb Betegellátás Egészségügyi Világszervezet (WHO) program keretein belül kidolgozásra került a Kézhigiénés Önértékelő Rendszer (KÖR) kérdőív, mely alapján objektíven értékelhető egy intézmény kézhigiénés tevékenysége. Az első országos felmérés eredményei alapján elmondható, hogy a kórházak két harmadában elkezdődött a kézhigiénés promóció, fejlődött a kézhigiénés gyakorlat, illetve hosszú távú tervek kidolgozása szükséges a további fejlődéshez. A kórházak egy harmadában mielőbbi fejlesztésre van szükség.
Cím: Graduális infektológia oktatás a Szegedi Tudományegyetemen Szerző: Dr. Hajdú Edit Munkahely: Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, I.sz. Belgyógyászati Klinika Infektológia Osztály A Szegedi Tudományegyetemen a belgyógyászati oktatás keretein belül hosszú évek óta folyik az orvostanhallgatók elméleti és gyakorlati infektológia oktatása. A képzés jelenleg a kötelező oktatás része, heti 2 óra elméletet és heti 2 óra gyakorlatot jelent. Az V. évfolyam 1. szemeszterében 13 hetes kurzuson kapnak a hallgatók ismereteket a témában. Az oktatók jelentős részben infektológusok. A félév végén szóbeli vizsgán történik a számonkérés. A IV. és V. éves hallgatóknak a második félévben kötelezően választható fél éves kurzus kerül meghirdetésre, amely során gyakorlat orientált interaktív esetmegbeszéléseken vehetnek részt. A félév elfogadása teljesítményhez kötött.
Cím: Egészségügyi gondozás és prevenció oktatása a budapesti Egészségtudományi Karon Szerzők: Csima Zoltán, Dr. Barcs István Munkahely: Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Epidemiológiai Tanszék Tudományos fokozat: orvostudomány kandidátusa (Dr. Barcs István) A Semmelweis Egyetem Egészségudományi Kar népegészségügyi ellenőr szakirány képzési kimeneti követelményei között kezdettől fogva szerepel a kórházi körülmények között végzendő infekciókontroll tevékenység végzésére való felkészültség. Mintegy igazolásául ennek a képzési tartalomnak, a 12/2012. (III. 6.) NEFMI rendelet nevesíti a népegészségügyi ellenőröket az infekciókontroll végzésére jogosult képzettségűek között. Mivel a kormányzati tervek között szerepel a kórházakban népegészségügyi állomások kialakítása, szükségesnek tartjuk annak megismertetését, milyen szaktárgyakat milyen óraszámban és milyen szemléletet követve oktatunk azért, hogy a majdani munkáltatók tisztában legyenek azzal, mit várhatnak el, és mit követelhetnek meg a végzett szakemberektől.
Cím: Egy ellenőr a kontrollban Szerző: Sauer Barbara Munkahely: Főnix- Med Zrt. A népegészségügyi ellenőrök a 8 félévből álló BSc képzés alatt számos tantárgy és gyakorlat során sajátíthatják el a hatósági munka kapcsán ellátandó feladatköröket és az ellenőrzésekkor támasztott elvárásokat. Azonban a kórházhigiénével, infekciókontrollal kapcsolatosan ugyan ezen képzés keretein belül sokkal kevesebb tantárgy foglalkozik. Mint tudjuk, a jogszabályok adta lehetőségek kapcsán a népegészségügyi ellenőröknek módjában áll higiénikus pozícióban elhelyezkedni. Ám az ehhez szükséges gyakorlat megszerzésére kevés alkalom kínálkozik, így a kocka másik oldalán nehéz feladatok várnak a fiatal ellenőrökre. Előadásom során próbálok olyan hasznos, főként gyakorlati tanácsokat adni a kezdő higiénikusok számára, melyekkel egy átlátható, dokumentált, eredményesen működő rendszer állítható fel.
Cím: A klinikai mikrobiológus és infektológus szakorvos képzés rendszere az Egyesült Királyságban Szerző: Dr. Maródi Csaba Munkahely: Department of Medical Microbiology, St Richard s Hospital, Chichester, UK Az Egyesült Királyságban praktizáló klinikai mikrobiológusok szerepe nagymértékben különbözik az Európai Unió többi tagországában megszokottaktól. A brit klinikai mikrobiológusok a laboratóriumi munka mellett olyan feladatokat is ellátnak, amelyek más európai országokban egyértelműen az infektológusok hatáskörébe tartoznak. Ugyanakkor Nagy-Britanniában az inkfekció prevenció és kontroll hagyományosan a klinikai mikrobiológus irányítása alatt működik. A mikrobiológiai diagnosztika az elmúlt tíz év során jelentős átszervezésen esett át, amelynek eredményeként a klinikai mikrobiológusok szerepe a laboratóriumi diagnosztikában egyre jobban háttérbe szorult. Ugyanakkor a klinikai munka és az infekciókontroll növekvő kihívások elé állították a szakma művelőit. A 2015-ös évtől kezdve a különálló klinikai mikrobiológus, valamint infektológus szakorvos képzés megszűnt. Ez évtől a két diszciplína szakorvos-jelöltjeinek képzése közös rendszerben és azonos curriculum alapján történik majd. Az előadás betekintést nyújt az új szakképzés rendszerébe, valamint röviden ismerteti az új curriculum tartalmát is.
Cím: Az infekciókontroll oktatása az ápolás és betegellátás alapképzésben és a kötelező szakmacsoportos továbbképzésekben Szerző: Dr. Balogh Zoltán Munkahely: Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Tudományos fokozat: PhD A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán 2009-ben bevezetett tantervi reform számos lehetőséget adott a képzésben résztvevő ápolás és betegellátás alapképzésben résztvevő hallgatók ismeretinek egységes alapon történő fejlesztésre. Az előadó elsősorban az Ápolástan Tanszák által gondozott képzésekben végrehajtott fejlesztéseket mutatja be, különös tekintettel az infekciókontroll területén bevezetett elméleti és gyakorlati újításokra. A szerző ugyancsak bemutatja a kötelező szakmacsoportos továbbképzés keretében a felnőtt ápolási szakmacsoport területén 2012-2015 között szerzett tapasztalatokat is, valamint a következő tanév során indítandó továbbképzések körét.
Cím: Az infekciókontroll-tevékenység jogi megítélése Szerző: Dr. Kovácsy Zsombor Munkahely: Kovácsy Zsombor Ügyvédi Iroda A fertőzések megelőzésére és kiküszöbölésére irányuló tevékenység jogszabályi meghatározottságán túl az előforduló fertőzésekkel kapcsolatos felelősség is nap mint nap felmerülő kérdés kórházainkban. Az előadás támpontokat ad ahhoz, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy a szakmai kiválóság mellett jogi értelemben is a lehető legnagyobb védelmet érjük el az infekciókontroll területén.
Cím: A betegbiztonság fejlesztésének alternatívái Szerző: Orosz-Havas Krisztina Munkahely: Ecolab-Hygiene Kft. Nemzetközi téren az egyik legjelentősebb egészségpolitikai törekvés lett az egészségügyi ellátás biztonságának javítása. Több mint húsz éve megállapítást nyert, hogy a kórházi felvételre került betegek minimum 2,9%-ánál fordult elő valamilyen nemkívánatos esemény. Cégünk, az Ecolab-Hygiene Kft. a WHO és a CDC által kiadott útmutatókra támaszkodva támogatja a hazai egészségügyi intézeteket annak érdekében, hogy csökkentsék az ellátás során keletkezett egészségügyi ellátással összefüggésbe hozható infekciók mértékét.
Cím: Rühesség, tetvesség, ágyi poloska újra megjelentek a népességben és a kórházakban Szerző:dr Lohinai György Munkahely: magánorvosi rendelő, Budapest Tudományos fokozat: nincs Absztrakt (max. 1600 karakter): Mindhárom élősködő terjedésére kedvező lehet a zsúfoltság, így az iskolák, kórházak, büntetés végrehajtás, laktanyák, hajléktalan intézmények, idősek otthona,és a jelenleg zajló népmozgások. A rühesség a fiataloknál sexualis úton, az idős betegek ápolása során,vagy motelekben ágynemű, a túrkálókban a használt ruha révén terjedhet. A beteg immunológiai és hygenes statusa alapján a betegség verticuma nagy: a lárvált formától egészen a pörkös, hyperinfectiv esetig. A fejtetvesség gyerekek és idősek főleg hosszú hajzatában bújhat meg, elvakarás,pörkösödés jellemzi. A ruhatetvesség a hajléktalanok körében terjed, hosszú idő után a bőr megvastagszik a vakaródzástól, vonalas vakarásnyomok, prurigós göbcsék a felülfertőződéstől ótvarosan pörkösödés látszik. A lapostetvesség nemi úton adódik át, hajléktalannál, főleg szőrös alkatú egyénnél testszerte terjedhet. Az ágyipoloska éjszakai rovar, a csípései csoportosak, igen kiterjedtek, alkalmanként óriás csalán kiütéssel. A jó rejtőzködése miatt sokszor az irtását ismételni kell.
Cím: Öt éves retrospektív mikrobiológiai surveillance a SE I. Belgyógyászati Klinikán Szerzők: Csima Zoltán(1, 2), dr. Szathmári Miklós (1), dr. Barcs István (2) Munkahely: (1) Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika, (2) Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Epidemiológiai Tanszék Tudományos fokozat: A kórházi infekciókontrollban mindenkor nagy hangsúlyt kell kapnia a mikrobiológiai alapon végzett surveillance tevékenységnek: a mikrobiológiai leletek folyamatos nyomon követése, elemzése és a vonatkozó tapasztalatok, konzekvenciák beépítése a mindennapi gyakorlatba. Az előadás bemutatja, hogy a mikrobiológiai lelet alapú, teljes körű surveillance milyen módon járult hozzá és segítette a Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikáján zajló infekciókontroll tevékenységet és annak fejlődését a kórokozó- és rezisztencia-térképeken keresztül egészen a mintavételi szemléletmód formálódásáig, a betegbiztonság fokozásáig.
Cím: Staphylococcus aureus - veszélyes kórokozó a területen és a kórházakban Szerző: dr. Székely Éva Munkahely: Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Tudományos fokozat: A Staphylococcus aureus világszerte az egyik legfontosabb humánpatogén mikroorganizmus, leggyakoribb kórokozója mind az otthon szerzett, mind a nozokomiális infekcióknak. Leggyakrabban bőr-lágyrészinfekciókat okoz, de virulenciafaktorai révén könnyen bejut a véráramba, megtapad bárhol a szervezetben, bakterémiát, endokarditiszt, metasztatikus tályogokat okozva. Az infekció forrása legtöbb esetben maga a beteg, aki általában az orrában, bőrén hordozza a baktériumot. A betegség kimenetele, a kivizsgálás és kezelés költsége szempontjából alapvető fontosságú, hogy van-e bakterémia, hogy a bakterémiát okozó primer góc eltávolítható-e, kialakultak-e szekunder tályogok és végül, de nem utolsó sorban, hogy az infekciót MRSA okozza-e. A betegek számára nem kis kockázattal járó a Staphylococcus aureus bakterémiák halálozása 30% körüli, a kórházaknak jelentős költségtöbbletet okozó nozokomiális infekciók jelentős része a higiénés szabályok szigorú betartásával elkerülhető lenne.
Cím: Az akkreditáció jelentősége a betegbiztonság javításában Szerző: Dr. habil. Belicza Éva Munkahely: Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Menedzserképző Központ, Betegbiztonsági Tanszéki Csoport A betegellátás során gyakran fordulnak elő olyan ellátási hibák, amelyek következményeként a betegeket károsodás éri. A hibák hátterében gyakran az ellátás megtervezésének gyengeségei, vagy a tevékenységet befolyásoló tényezők állnak, és nem az ellátók személyes felelősége az előfordulás oka. Az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban meghatározhatók a veszélyes folyamatok, tevékenységek és rendszerek, és javaslatokat lehet kidolgozni a veszélyforrások kiküszöbölésére. A hazánkban most induló BELLA megnevezésű akkreditációs programban az elvárt működést leíró standardok ennek szellemében készültek, alkalmazásukkal így az ellátás biztonságosabbá válhat. A gyakorlati bevezetést a programba belépő szolgáltatók számára oktatási és segédanyagok támogatják. A standardok szerinti működés értékelése egységes külső felülvizsgálati rendszeren keresztül valósul meg, amelynek eredményeként megfelelés esetén a szolgáltató akkreditációs igazolást kap.
Cím: Infekciókontroll standardok bevezetésének tapasztalatai Szerző: Dr. Rákay Erzsébet Munkahely: ÁEEK Ma már mindenki számára egyértelmű, hogy betegbiztonsági program nem létezhet Infekciókontroll nélkül. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére tett mindennemű erőfeszítés alapvető betegbiztonságot szolgál. A fertőzések veszélyt jelentenek azokra betegekre, egészségügyi dolgozókra, látogatókra egyaránt- akik bekerültek az egészségügyi ellátás bármely szintjén mozgó fogaskerekek közé. És sajnos ezek a fogaskerekek csikorognak. Az előadás összefoglalja azokat a tapasztalatokat, melyeket a BELLA programban önkéntesen jelentkező egészségügyi intézményekben tapasztaltak a BELLA Infekciókontroll munkacsoportban tevékenykedő tanácsadók. Hogyan fogadták az intézmények ezeket a standardokat? Az alapvetően jogszabályi háttérrel szabályozott tevékenység mellett mi újat hozhatnak az életükbe ezek, az infekciókontroll tevékenységet erősítő standardok? Segítenek, segíthetnek-e a feltételek megteremtésében a standardok, az a törekvés, hogy az intézmény megteremtse a minimális feltételeket?
Cím: BELLA akkreditációra felkészülés kezdő lépései járóbeteg szakrendelőben Szerző: Dr. Buzna Andrea orvosigazgató Munkahely: Budapest, XV. ker. Egészségügyi Intézménye Egészségügyi Intézményünk hosszú több, mint 10 éve elkötelezett híve a minőségügyi fejlesztéseknek. ISO-MEES által tanúsított szakrendelőnk dolgozói lelkes csapatot alkotnak az újításokban, egységes döntésünk alapján kezdtük meg a felkészülést a BELLA járóbeteg standardjain keresztül az új megmérettetésnek. Az előadás során bemutatom, hogy hogyan indultunk, mik voltak a minőségügyi alapok, mekkora segítséget jelentettek. A személyi feltételek biztosítása, a lelkesedés hullámzása és az egyre inkább őszinte feltáró munka csapattá kovácsoló hatásáról adok tájékoztatást, melyben a hibáinkról is megemlékezem. Kiemelem azokat a standardokat, amelyek első olvasásra könnyen teljesíthetőnek tűntek, de a mélyebb elemzések buktatókat rejtettek, melyek felszámolása jóval időigényesebb feladat, mint gondoltuk volna. Külön diákat szánok az infectio kontroll standardoknak, a jelentősebb problémák ismertetésének.
Cím: A tűszúrásos baleset a dolgozói egészség legnagyobb kockázata a betegellátásban Szerző: Dr. Nagy Kamilla Munkahely: SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Az egészségügyi ellátással összefüggésben kialakuló fertőzések (más néven nozokomiális infekciók) a betegellátás során, az ott elvégzett betegellátói tevékenységgel kapcsolatban alakulhatnak ki, de nemcsak az ellátást igénybevevőknél, hanem az ellátást nyújtóknál is. Ez utóbbi eseteket nevezzük foglalkozási fertőzéseknek. A betegellátók foglalkozási fertőzései közül a legveszélyesebbek azok a vér útján terjedő fertőzések, melyek a betegeknél használt véres szúró-vágó eszközök által okozott sérülések következtében alakulnak ki. Az ellátandó betegek szerológiai státusza általában nem ismert, így potenciálisan bármelyik beteg lehet fertőző. Az éles szúró-vágó eszközökkel és a beteg emberekkel való munka során sok alkalom adódik a szúrásos-vágásos balesetek kialakulására. A statisztikák szerint több munkabaleset fordul elő a betegellátók körében, mint a bányászok esetében. Európában úgy becsülik, hogy évente egymillió egészségügyi dolgozó szenved el tűszúrásos balesetet [1]. Ezeket azonban jóval könnyebb megelőzni, mint a bányabaleseteket, így nagyobb a felelősségünk a megelőzés mielőbbi megkezdésében és hatékony végrehajtásában. A megelőzés haladéktalan megtervezését egy Európai Uniós Directiva (a 10/32 EU) és Az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményekről című 2013. VII. 16-tól hatályos 51/ - 2013. (VII. 15.) EMMI rendelet írja elő.
Cím: Tűszúrásos dolgozói fertőzések Szerző: Dr. Makara Mihály Munkahely: Egyesített Szent István és Szent László Kórház Rendelőintézet A tűszúrásos balesettel átvihető fertőzések megelőzése céljából minden egészségügyi dolgozó hepatitis B elleni oltásban kell részesüljön, valamint a biztonságos vérvételi technika betartása alapvetően fontos. Amennyiben baleset mégis bekövetkezik, a beteg és az egészségügyi dolgozó fertőzöttségének, illetve szerostátuszának tisztázása szükséges. A további teendőket ezek konstellációja határozza meg.
Cím: Tűcsereprogram drogprevenció és fertőzés-megelőzés Szerzők: Rácz József Munkahely: SE ETK Addiktológiai Tanszék, Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány, ELTE PPK Pszichológiai Intézet, Tanácsadás Pszichológiája Tanszék Tudományos fokozat: MTA doktora A tűcsereprogramok olyan fertőzések megelőzését tűzik ki célul, melyek az injekciós droghasználók között is jellemzőek és népegészségügyi jelentőségük nagy: elsősorban, HIV, hepatitis C. A programok célja a könnyű hozzáférhetőség és elérhetőség, az ártalmak csökkentése; a kezelés tekintetében pedig a továbbutalás az injekciós használók számára. A tűcsereprogramokban fertőzött tűk átvétele zajlik. A program környezetében előfordulhat eldobált, fertőzött injekciós tűk megjelenése. Ez a megfelelő népegészségügyi, hulladékgazdálkodási szervezetek együttműködését igényli, a tűcsereprogramokkal folytatott kooperáció keretében. Az előadásban a nemzetközi tapasztalatok mellett egy magyarországi példa is bemutatásra kerül
Cím: A HIV, a még nem legyőzött ellenség Szerző: Prof. Nagy Károly Munkahely: Orvosi Mikrobiológiai Intézet, Semmelweis Egyetem, Budapest Tudományos fokozat: az orvostudományok kandidátusa, egyetemi tanár Minden 12 másodpercben megfertőződik valaki HIV-vel, minden 20 másodpercben meghal valaki AIDS következtében. Évente 2.3 millió az új HIV fertőzések száma. Az eddigi > 35 millió fertőzöttből több millió meghalt. Három évtizeddel a HIV azonosítása után sem rendelkezünk hatékony gyógyszeres eljárással, sem preventív vaccinával. A komoly erőfeszítések ellenére a HIV/AIDS járvány továbbra is kivételesen fontos közegészségügyi kihívás. Az antiretrovirális gyógyszerek forradalmasították az AIDS kezelését, de további stratégiákra van szükség az AIDS leküzdéséhez. A legfontosabb előrelépése, hogy paradigma váltás történt az AIDS kezelésében: a hangsúly immár a HIV prevención van. A legnagyobb kockázatnak kitett csoportok preexpoziciós profilaxisát (PrEP) kell elérni. A gyógyszeres kezelést prevencióként kell alkalmazni (TasP), és ún. funkcionális gyógyulást kell elérni. Ma már a fertőzöttek egyharmada, több mint 11 millió egyén jut kezeléshez világszerte. Ezen újdonságokat foglalja össze az előadás. (OTKA81367)
Cím: Végstádiumú AIDS beteg diagnosztizálása intenzív osztályon Szerzők: Dr. Ortutay András, Dr. Marjanek Zsuzsa Munkahely: Jávorszky Kh., Vác, ITO Fiatal férfibetegünk esetét mutatjuk be, aki többszörös agyi embolizáció miatt került intenzív osztályunkra. Anamnézisében korábban intravénás drogfogyasztás szerepelt, egyéb kockázati tényező nem volt ismert. Rutin HIV vizsgálat jelezte fertőzöttségét, vizsgálati eredmények előrement AIDS betegségre utaltak, ezért szakintézménybe helyeztük. Fenti eset kapcsán felhívjuk a figyelmet, hogy a HIV fertőzöttek valószínűleg gyakrabban fordulnak elő az egészségügyi ellátásban, mint ahogy gondoljuk.
Cím: HIV/AIDS fertőzöttség jelenlegi helyzete hazánkban Szerző: Szlávik János dr. Munkahely: Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet, Budapest A HIV/AIDS betegség hazai története három szakaszra bontható. 1986-tól 1995-ig szűkös lehetőségeink között az opportunista fertőzések és daganatok elleni, többnyire sikertelen küzdelem, az akkor még egyértelműen halálos megbetegedéssel közdő páciensek psychés segítése és a fájdalmak csillapítása volt lehetséges. 1995-ben nálunk is elérhetővé vált a HAART (hatékony kombinált, antiretrovirális terápia), mely forradalmian változtatta meg a HIV-fertőzött betegek túlélését. Azonban az első, igazán hatékony szerek nagyon sok és súlyos rövid- (hasmenés, hányinger, perifériás neuropathia, pancreatitis, szédülés, hepatopathia) és hosszútávú mellékhatásokkal (diebetes mellitus, hypertonia, lipodystrophia, osteopenia, nephropathia) rendelkeztek. A legutóbbi tíz évben pedig már a figyelem az egyre kevesebb mellékhatással és egyre jobb compliance-al bíró szerek felé fordult, melyek akár egy darab, naponta egyszer alkalmazott tablettában tartalmazzák a három, különböző támadáspontú hatóanyagot. Napjainkban egyre inkább szembe kell néznünk az egyre népesebb, idősödő, hosszú évek óta gyógyszert szedő, tünetmentes HIV-pozitív populáció gondjaival is (korai öregedés, szexuális dysfunkciók, osteoporosis, neurokognitív elváltozások). Az új HIV-fertőzöttek és újonnan felismert AIDS betegek számában az utóbbi egy évben észlelhető növekedés pedig felhívja a figyelmet arra, hogy a HIV/AIDS betegség tüneteivel, diagnosztikájával és kezelésével a jövőben az egész magyar egészségügynek fokozottabban kell foglalkoznia.
Cím: A műtéti sebfertőzések megelőzése Szerző: Dr. Szilágyi Emese Munkahely: Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Járványügyi és Kórházhigiénés Főosztály Az invazív beavatkozások között természetesen kiemelkedő jelentőséggel bírnak a betegek gyógyulását elősegítő, sokszor életeket mentő, vagy éppen életminőséget javító műtétek. Ha valakinél műtéti beavatkozásra kerül sor, akkor sajnos mindenképpen számolnia kell azzal, hogy a műtét során a bőrén és mélyebb szövetekben ejtett sebek akár a műtét, akár a műtétet követő manipulációk során fertőződnek. A sebfertőzések lehetnek felületesek, lehetnek mélyek, és sajnos vezethetnek akár szeptikus állapothoz is. Évszázadok óta végeznek műtéteket embereken. És évszázadok óta a műtétet végzők mindent megtesznek annak érdekében, hogy a sebek fertőzését megelőzzék. Az előadás a legújabb, a sebfertőzések megelőzésére összeállított irányelvben foglaltakat ismerteteti.
Cím: Sebfertőzések sebészeti osztályon Szerzők: Dr. Weltner János Dr. Bán Kinga Dr. Pulay István Dr. Bokor Lívia Dr. Harsányi László Munkahely: Semmelweis Egyetem I.sz. Sebészeti klinika A sebfertőzés a leggyakoribb szövődmény a műtétes szakmák osztályain. A szövődmény, a sebfertőzés elkerülhetetlen, a kérdés a megelőzhetőség és a mérték. A sebfertőzés a műtétes tevékenység minőségügyének egyik legfontosabb és legérzékenyebb mutatószáma. A fertőzés a beteg számára ártalom, és mint ilyen, része a betegbiztonságnak. A fertőzés az ellátóhely és a közegészségügy számára költség, és így fontos eleme a költséghatékonyságra való törekvésnek. A fertőzések előfordulásának követés a szervezéstan eleme, a közegészségügyi mutatószámfejlesztés egyik kihívása. Fontosságát jól mutatja, hogy az Európai Bizottság, az OECD, az Egyesült Államokbeni és az Európai járványügyi hatóságok (CDC) kiemelten foglalkoznak e kérdéssel. Hazánkban több évtizede vezették be a műtétek csoportosítását az eljárás septicus voltának (tisztaságának) mértéke alapján, és e csoportokban lehetett vizsgálni a sebfertőzés gyakoriságát és súlyosságát. Az országosan gyűjtött adatok lehetővé tették az egyes szakmai osztályok összehasonlító vizsgálatát, az önértékelést és ennek nyomán az ellátás minőségének javítását. Sajnálatos, hogy e munka jelenleg nem folytatható. Foglalkozunk még a jelenlegi jelentési kötelezettség kritikájával és egy lehetséges jövőképpel.
Cím: A sebkezelésben alkalmazott negatív nyomás terápia jelene Szerző: Dr. Huszár Orsolya Munkahely: Semmelweis Egyetem I. sz. Sebészeti Klinika A negatív nyomás terápia széles körben alkalmazott, rohamosan fejlődő sebkezelési módszer, amely alternatív megoldást jelenthet a sebész számára, megkönnyítve a sebgyógyulás folyamatát, vagy magát a sebzárást. Költséghatékonysága vitatott, az irodalmi adatok eltérőek, célszerű ezek további elemzése.
Cím: Gyógyítani Afrikában IV. IME Országos Infekciókontroll Szerző: Dr. Szabó György Munkahely: Pócsmegyer, háziorvosi rendelő Absztrakt (max. 1600 karakter): Egy európai orvos számára Afrika misztikus hely. A trópusi környezet, a szegénység, az egészségügy és közegészségügy szervezetlensége, az orvoshiány különleges helyzetet teremt. A 2x egy hónapos ugandai gyógyítás tapasztalatai, láthatók az előadásban, a járványtani viszonyok elemzésével.
Cím: Az Ebola járvány aktualitásai Szerzők: Pályi Bernadett, Kis Zoltán Munkahely: Országos Epidemiológiai Központ A Nyugat Afrikában 2013.-ban kezdődő és jelenleg is tartó, eddig több mint 27.000 áldozatot követelő Ebola járvány a legsúlyosabb az eddig ismertek közül. Méretéhez hozzájárult a nem megfelelő higiéniás viszonyok, az ellenőrizetlen temetési szertartások, az infekció kontroll szabályainak nem megfelelő alkalmazása. A fertőzöttek minél hamarabbi felderítése, elkülönítése és a gyors mikrobiológiai diagnosztika is alapvető fontosságú a járvány megfékezésében.
Cím: Katasztrófák és higiénés feladatok Szerzők: Dr. Szabó György (1), Bognár Csaba (2) Munkahely: (1) Pócsmegyer, háziorvosi rendelő, (2) MH Védelemi Eü Ig. MBLK Absztrakt (max. 1600 karakter): A katasztrófahelyzetek megváltoztatják az adott térség járványügyi egyensúlyát; megnyílhatnak a rezervoárok, romlanak a hygiénés viszonyok, sérül az ivóvíz és élelmiszer-ellátás, a beáramló segítők és a menekülő lakosok fokozzák egy járvány kialakulásának veszélyét. Végigvezetjük, milyen kórokozók okozhatnak járványokat, melyek a legfőbb teendők a járványok elkerülésére. A saját tapasztalatokon alapuló előadás kérdéseket vet föl, illetve fölhívja a figyelmet arra, hogy a hazaérkező mentőalakulatok milyen veszélyt jelenthetnek a hazai lakosságra.
Cím: A hazai kötelező védőoltások a nemzetközi események tükrében Szerző: Dr. Dánielisz Ágnes Munkahely: ÁNTSZ-OTH Járványügyi és Kórházhigiénés Főosztály A fejlett országok egészségügyi rendszere és lakossága egyre gyakrabban kénytelen szembesülni azzal, hogy a védőoltások saját sikerességük áldozatai. A populációs átoltottságot biztosító védőoltási kampányok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy egyes fertőző betegségek visszaszorultak, a fejlett országokban gyakorlatilag eltűntek. Emiatt egyre többen kérdőjelezték meg a védőoltások szükségességét, ami az átoltottság csökkenéséhez vezetett. Ez az utóbbi években érte el azt a mértéket, hogy a globalizációval együtt járó utazásokkal a behurcolt fertőzések tovább tudtak terjedni, és így ismét megjelentek már elfeledettnek hitt betegségek az EU és Észak-Amerika országaiban. Az előadás célja, hogy néhány fertőző betegség példáján keresztül bemutassa, hogy milyen szakmai megfontolások állnak a hazai kötelező védőoltási rendszer hátterében.