MIKROELEKTRONIKAI ÉRZÉKELİK II

Hasonló dokumentumok
SZENZOROK ÉS MIKROÁRAMKÖRÖK

Mag- és neutronfizika 5. elıadás

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

A gamma-sugárzás kölcsönhatásai

Röntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT)

-A homogén detektorok közül a gyakorlatban a Si és a Ge egykristályból készültek a legelterjedtebbek.

FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK, MINT SUGÁRZÁSÉRZÉKELŐ DETEKTOROK

MIKROELEKTRONIKAI ÉRZÉKELİK I

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

Képrekonstrukció 2. előadás

Sugárzás kölcsönhatása az anyaggal 1. Fény kölcsönhatása az anyaggal. 2. Ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal KAD

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

Röntgensugárzás. Röntgensugárzás

3. GAMMA-SUGÁRZÁS ENERGIÁJÁNAK MÉRÉSE GAMMA-SPEKTROMETRIAI MÓDSZERREL

MIKROELEKTRONIKAI ÉRZÉKELİK I

GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató. Gyurkócza Csaba

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra. Töltött részecskék elnyelődése. Sugárzások és anyag kölcsönhatása. A sugárzások elnyelődése

Röntgen. W. C. Röntgen. Fizika-Biofizika

Sugárzás mérés. PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar DR. GYURCSEK ISTVÁN

Nehéz töltött részecskék (pl. α-sugárzás) kölcsönhatása

Sugárzásmérés DR. GYURCSEK ISTVÁN

MIKROELEKTRONIKAI ÉRZÉKELİK II

Sugárzások és anyag kölcsönhatása

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS - MÉRÉS SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS - MÉRÉS. A sugárzás mérés eszközei Méréstechnikai módszerek, eljárások

IDTÁLLÓ GONDOLATOK MOTTÓK NAGY TERMÉSZET TUDÓSOK BÖLCS GONDOLATAIBÓL A TUDOMÁNY ÉS A MINDEN NAPI ÉLET VONAKOZÁSÁBAN

Részecske- és magfizikai detektorok. Atommag és részecskefizika 9. előadás május 3.

A sugárzás és az anyag kölcsönhatása. A béta-sugárzás és anyag kölcsönhatása

Jelöljük meg a kérdésnek megfelelő válaszokat! 1, Hullámokról általában: alapösszefüggések a harmonikus hullámra. A Doppler-effektus

A sötét anyag nyomában. Krasznahorkay Attila MTA Atomki, Debrecen

Modern Fizika Labor Fizika BSC

RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATTECHNIKA

Detektorok. Siklér Ferenc MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Budapest

PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész

Compton-effektus ( cos. Szóródás elektronon A foton energiája csökken, iránya változik. Az impulzus és energia megmaradásából: γ = m c.

Pro sensors Measurement sensors to IP Thermo Professional network

Részecske azonosítás kísérleti módszerei

1. mérési gyakorlat: Radioaktív izotópok sugárzásának vizsgálata

A Nukleáris Medicina alapjai

Név... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez

Compton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.

A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről

Fókuszált ionsugaras megmunkálás

A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek

Gamma-spektrometria HPGe detektorral

11. tétel - Elektromágneses sugárzás és ionizáló sugárzás kölcsönhatása kondenzált anyaggal, áthatolóképesség, záporjelenségek.

Az elektromágneses hullámok

LABORATÓRIUMI GYAKORLAT. Alfa-, béta-, gamma-sugárzások mérése

Abszolút és relatív aktivitás mérése

Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai

Fókuszált ionsugaras megmunkálás

Modern fizika laboratórium

Biofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése

Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet

Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása

Röntgendiagnosztikai alapok

Ionizáló sugárzások dozimetriája

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft

Dozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése

Sugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei. Konzultáció: minden hétfőn 15 órakor. 1. Fizikai történések

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

Bevezetés az analóg és digitális elektronikába. V. Félvezető diódák

Tantárgy neve. Környezetfizika. Meghirdetés féléve 6 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0

Elektromos áram. Vezetési jelenségek

Kollimátoros. 2. Kristály: NaI (Tl) 3. Fotoelektronsokszorozók

1. Az ionizáló sugárzások és. az anyag kölcsönhatása. Prefixumok. levegőben (átlagosan) 1 ionpár keltéséhez 34 ev = 5.4 aj energia szükséges

Sugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

A talliummal szennyezett NaI egykristály, mint gammasugárzás-detektor

A töltőfolyadék térfogatváltozása alapján, egy viszonyítási skála segítségével határozható meg a hőmérséklet.

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (a) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: november 15. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Magspektroszkópiai gyakorlatok

MIKROELEKTRONIKAI ÉRZÉKELŐK I

Modern fizika vegyes tesztek

Félvezető- és gáztöltésű detektorok. Kiss Gábor november 4.

Röntgensugárzás 9/21/2014. Röntgen sugárzás keltése: Röntgen katódsugárcső. Röntgensugárzás keletkezése Tulajdonságok Anyaggal való kölcsönhatás

Röntgendiagnosztika és CT

OBD2 Hibakód lista. P0XX Tüzelőanyag- és légnyelésmérés

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István

Radioaktív sugárzás elnyelődésének vizsgálata

Az expanziós ködkamra

Orvosi biofizika II. Orvosi Biofizika II. Az X-sugár. Röntgen- sugárzás Előállítás, tulajdonságok

A terhelés megoszlása a források között. A becsült átlagos évi dózis természetes és mesterséges forrásokból 3.6 msv.

A jövő anyaga: a szilícium. Az atomoktól a csillagokig február 24.

Mérés és adatgyűjtés

NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997

A hőmérsékleti sugárzás

Theory hungarian (Hungary)

Félvezető alkatrészek járműipari fejlesztésekben

Analitikai szenzorok második rész

2. Érzékelési elvek, fizikai jelenségek. a. Termikus elvek

Röntgenanalitika. Röntgenradiológia, Komputertomográfia (CT) Röntgenfluoreszcencia (XRF) Röntgenkrisztallográfia Röntgendiffrakció (XRD)

Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Radioaktív sugárzások abszorpciója

Energia-diszperzív röntgen elemanalízis

Abszorpciós spektrometria összefoglaló

Orvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény

62. MEE Vándorgyűlés, Síófok 2015 Szetember Csernoch Viktor, ABB Components. Vacuum Tap-Changers Minősítése

Átírás:

MIKROELEKTRONIKAI ÉRZÉKELİK II Dr. Pıdör Bálint BMF KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet és MTA Mőszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézet 2. ELİADÁS: SUGÁRZÁSÉRZÉKELİK II 2. ELİADÁS: SUGÁRZÁSÉRZÉKELİK II 1. Nem-mikroelektronikai (hagyományos) érzékelık. 2. Sugárzás és félvezetıanyag kölcsönhatása. 3. Félvezetı és mikroelektronikai sugárzásdetektorok. 4. Illesztı áramkörök, töltésérzékeny és áramérzékeny erısítık. Sokcsatornás analizátor. 5. Sugárzás hatása elektronikai eszközökre. 2008/2009 tanév 2. félév 1 2 HAGYOMÁNYOS SUGÁRZÁSÉRZÉKELİK A legfontosabb nem-mikroelektronikai sugárzásdetektorok: SZCINTILLÁCIÓS DETEKTOR A szcintilláció látható és/vagy UV fény felvillanását jelenti. A szcintillációs detektor szcintillációs anyagból és fotoelektron-sokszorozóból áll. Szcintillációs detektorok Gáztöltéső detektorok, ezen belől proporcionális számláló Geiger-Müller csı 3 A szcintillációs anyagon áthaladó γ-foton vagy elektron gerjeszti az atomokat, amelyek az alapállapotba való relaxációnál szcintillációs fotont bocsájtanak ki, ezeket a PEM detektálja. 4 SZCINTILLÁCIÓS DETEKTOR A detektor maga egy szcintillációs kristály (talliummal aktívált nátriu-jodid, NaI(Tl) a Röntgen-, bizmut-germanát (BGO), kadmium-volframát (CWO), illetve lutécium-oxiortoszilikát (LSO) a γ-tartományban), ami a beérkezı sugárzás hatására a látható fény tartományába esı fényfelvillanást hoz létre. A fény egy fotoelektron-sokszorozóra jut, ami fényt elektromos jellé alakítja és fel is erısíti. A fotoelektron-sokszorozó kimenetérıl a jel egy nagy bemenı ellenállású elıerısítıre jut, majd egy nagy erısítéső erısítı következik. Az erısítı láncot egy amplitúdó - diszkriminátor követi, amit már a kijelzı egység követ. Az amplitúdó-diszkriminátor lehetıvé teszi egy energia szint beállítását, ami alatti jeleket a kijelzı egység figyelmen kívül SZCINTILLÁCIÓS DETEKTOR Fotoelektron-sokszorozó (photoelectron multiplier, PEM) Jó tulajdonságok: egyedi fotonszámlálás (single photon counting) rendkívül kis zaj Hátrányok: viszonylag nagy méret mechanikai érzékenység mágneses tér zavarja nagy feszültséget (kv) igényel Helyettesítése (perspektivikusan): nagy felülető PIN és/vagy APD dióda hagy. Így csökkenthetık a háttérsugárzás okozta zavarok. 5 6

GEIGER-MÜLLER CSİ/SZÁMLÁLÓ G-M CSİ ÜZEMMÓDJAI Fém henger közepén, attól elszigetelten, egy vékony fémszál húzódik, amire 400-1600V-os feszültséget kapcsolunk. A fém henger alkohol gızzel és egyéb gázok keverékével van töltve vagy csak halogén gázokkal, attól függıen, hogy a csı önkioltó típus-e vagy sem. Az ionizáló sugárzás hatására a töltıgáz ionizálódik és a rákapcsolt nagy feszültség miatt lavinaszerően megindul rajta az áram. A csıvel sorba kapcsolt munkaellenálláson ekkor feszültség impulzus jelenik Proporcionális üzemmód: Alacsony anódfeszültségnél az áramerısség arányos a primér részecskék által keltett töltéssel. Ekkor mérhetı a részecske által a detektorban leadott energia. Számláló üzemmód: Nagy anódfeszültségnél az eszköz áram-feszültség karakterisztikája telítést mutat (plátó), minden ionizáló részecskénél azonos nagyságú impulzust keletkezik. meg, amit felerısítve a számláló egységre vezetnek. 7 8 SUGÁRZÁS ÉS (FÉLVEZETİ)ANYAG KÖLCSÖNHATÁSA Az érzékelın akkor van kimenıjel, ha kölcsönhatás van az érzékelı anyaga és az érzékelendı jel, mennyiség között. Félvezetık és EM sugárzás (γ-, Röntgen-, stb.) kölcsönhatása (három fı mechanizmus): - Fotoeffektus (tipikusan <0,25 MeV fotonenergiánál) - Compton szórás (néhány száz kev és néhány MeV közötti energiáknál) - Elektron-pozitron párkeltés (kb. 1 MeV energia felett) 9 SUGÁRZÁSÉRZÉKELİK A legfontosabb és legelterjedtebb, nagyenergiájú EM sugárzás, illetve a nagyenergiájú részecske (nukleáris) sugárzás érzékelı a pin dióda. A záróirányban elıfeszített félvezetı dióda rendkívől hatékonyan választja szét és győjti össze külön-külön a kiürítetett rétegben a nagyenergiájú sugárzás elnyelését kísérı ionizáció által keltett töltéshordozókat. Mivel a nagyenergiájú sugárzások abszorbciós tényezıje nem túl nagy (10-1 10 cm -1, összehasonlításképen, a sávél környékén a látható- vagy infravörös tartományban ez 10 4-10 6 cm -1 ), ezért az elegendıen nagy elnyelés hossz csak igen nagy fajlagos ellenállású illetve erısen kompenzált félvezetıanyaggal érhetı el. 10 PN-ÁTMENETES NUKLEÁRIS RÉSZECSKE ÉRZÉKELİ Pn-átmenetes (p + -n - -n + dióda) sugárzásérzékelı: kb. 3eV energia kelt egy elektronlyukpárt, magasabb jelszint minta klasszikus gáztöltéső érzékelıknél), jó linearitás széles energiatartományban, nagyobb érzékenység, kisebb helyfoglalás. NAGYENERGIÁJÚ γ-sugárzás ABSZORPCIÓS TÉNYEZİJE 12

FOTOEFFEKTUS Tipikusan < 0,25 MeV fotonenergiánál dominál. A foton elektron-lyuk párokat kelt: N = E/ε N - a keltett e-h párok száma; E - beesı γ-, Röntgen-, stb. foton energiája; ε - egy e-h pár keltéséhez szükséges energia. Az elnyelési mélység az atomok rendszámától Z -5 szerint függ. α = const x (hν) -7/2 ρ d Z 5 Félvezetı anyag Tiltott sáv (ev) Energiaveszteség egy e-h párra Rendszám Z Ge 0,66 3,0 32 Si 1,12 3,65 14 CdTe 1,56 4,4 48, 52 GaAs 1,42 4,7 31, 33 SiC 3,0 9 14, 6 HgI 2 2,1 4,2 80, 53 C (gyémánt) 5,5 17 6 13 14 Egy e-h pár keltési energiája (ev) 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 Fotoeffektus (e-h párkeltés) γ-sugárzásnál 0 0 1 2 3 4 5 6 Tiltott sáv (ev) Numerikus példa: 1 MeV energiájú γ-foton szilícium (Si) detektorban N = 1x10 6 /3,65 = 2,74x10 5 elektron-lyuk párt kelt. A töltéscsomag össztöltése Q = 4,4 fcb. C = 1 pf kondenzátoron U =Q/C = 44 mv feszültséget hoz létre. 15 COMPTON SZÓRÓDÁS Néhány 100 kev és néhány MeV között a meghatározó kölcsönhatási illetve elnyelési folyamat. A Compton effektusnál a hν energiájú foton mint részecske ütközik egy (nyugalomban lévı) elektronnal, és energiája egy részét annak átadja. Az ütközésben az elektron mozgási energiára és impulzusra tesz szert, a fotonnak megváltozik az impulzusa (iránya), és energiát veszítve csökken a frekvenciája (hν ). A hν energiájú és h/c impulzusú foton ütközése az m o c 2 nyugalmi tömegő és zérusimpulzusú elektronnal a relativisztikus mechanika törvényeivel (energia- és impulzus-megmaradás) írható le. 16 COMPTON SZÓRÓDÁS A Compton effektus a fotoeffektus mellett a fény részecsketermészetének másik klasszikus kísérleti bizonyítéka, (fizikai Nobel-díj, 1927). A foton a kölcsönhatásban nem nyelıdik el, csak veszít az energiájából, majd újabb szóródás - vagy ha az energiája eléggé lecsökkent - fotoelektromos gerjesztés következhet. ELEKTRON-POZITRON PÁR KÉPZİDÉS Nagy energiáknál (E > 2m o c 2 = 1,02 MeV) elektronpozitron párkeltés lehetséges. Ezek sorozatos ütközések miatt elveszítik energiájukat, majd a pozitron egyesül egy rácselektronnal, és két nagyenergiájú foton keletkezik, melyek Compton-szóródással nyelıdnek el. 17 18

RÉSZECSK-SUGÁRZÁS ELNYELÉSI MECHANIZMUSAI A töltött részecskéket tartalmazó sugárzás (α-, β-, pronon-sugárzás, stb.) Coulomb-kölcsönhatások sorozatát indítja el a szilárd test elektronjaival. A β-sugárzás energiájának jelentıs része az atomok gerjesztésére és ionizációjára fordítódik. Az atomok különbözı elektronhéjairól elektronok lökıdnek ki, és a belsı pályákon így keletkezett helyekre a külsı pályákról elektronok hullanak be, melyet a megfelelı elektromágneses hullám (látható fény, UV fény, vagy Röntgensugárzás kísér. RÉSZECSK-SUGÁRZÁS ELNYELÉSI MECHANIZMUSAI A folyamatos kölcsönhatások következtében fékezıdı elektron elektromágneses sugárzó, és így mozgási energiájának egy része folytonos spektrumú Röntgensugárzássá alakul. A β-sugárzás anyagban való elnyelésére csak közelítıleg érvényes összefüggés: I = I o exp(-mx) (x - rétegvastagság, m - abszorpciós együttható). 19 20 Semiconductor sensors Semiconductors widely used for charged particle and photon detection based on ionisation - same principles for all types of radiation What determines choice of material for sensor? Silicon and III-V materials widely used physical properties availability ease of use cost silicon technology is very mature high quality crystal material relatively low cost but physical properties do not permit it to be used for all applications FÉLVEZETİK DETEKTOROKBAN Félvezetı anyag ND - NA [cm-3] Nagytisztaságú Si (hpsi) 3x1010 Lítiummal (Li) kompenzált Ge vagy Si (77 K) > 108 Nagytisztaságú Ge (77 K) (hpge) > 5x109 CdTe, nagytisztaságú 1012-1013 CdTe, kompenzált < 1010 GaAs, epitaxiás réteg (v < 200 m) 1013 GaAs, tömb, félszigetelı (v < 1 mm)) 1012 SiC 1015-1017 HgI2 félszigetelı C (gyémánt) szigetelı 21 22 Requirements on diodes for sensors Operate with reverse bias should be able to sustain reasonable voltage larger E (V) = shorter charge collection time Dark (leakage) current should be low noise source, ohmic current = power Capacitance should be small noise from amplification ~ C, defined by geometry, permittivity and thickness circuit response time ~ [R] x C Photodetection thin detector: high E but high C unless small area X-ray and charged particle detection "thick" detectors required for many applications efficiency for x-rays larger signals for energetic charged particles dielectric between conducting regions commercial packaged photodiodes 23 Silicon as a particle detector Signal sizes typical H.E. particle ~ 25000 e 300µm Si 10keV x-ray photon ~ 2800e no in-built amplification E < field for impact ionisation Voltage required to deplete entire wafer thickness V depletion (q/2ε)n D d 2 N D = substrate doping concentration N D 10 12 cm -3 => ρ = (qµn D ) -1 4.5kΩ.cm V depletion 70V for 300µm electronic grade silicon N D > 10 15 cm -3 Ge Ge N D = 10 12 : N Si ~ 1 : 10 13 ultra high purity! further refining required Float Zone method: local crystal melting with RF heating coil large large crystals crystals possible possible higher higher Z must must cool cool for for low low noise noise GaAs GaAs less less good good material material -- electronic electronic grade grade crystals crystals less less good good charge charge collection collection 24

PIN DIÓDÁK MINT NUKLEÁRIS DETEKTOROK Ge(Li) ÉS Si(Li) DETEKTOR A félvezetı sugárzásdetektorok lényegében pnátmenetes, vagy p-i-n szerkezető diódák, elvileg igen hasonlóak a fotodiódákhoz. Specifikus különbségek: - nagyobb rekombinációs veszteség, kisebb kvantum-hatásfok; - kis elnyelési tényezı, igen vastag kiürített rétegre van szükség. Li-iondrift technlógiával készült detektor vázlata. 25 "Driftelt" Ge(Li) és Si(Li) detektorok: lényegében PIN diódák. Az intrinsic réteget Li ionok elektromos térrel segített alacsony hımérsékleti diffúziójával alakítják ki. 26 Ge(Li) ÉS Si(Li) DETEKTOR Ge(Li) ÉS Si(Li) DETEKTOR A lítium I. oszlopbeli elem, igen kicsi az atomsugara, ezért rácsközi atomként épül be a félvezetı kristályrácsába, ott ionizálva Li+ ionént donor, és így kompenzálja a kristály ı-típusú háttérszennyezıit. A Li+ ion a kristályrácsban annyira mozgékony, hogy a Ge(Li) detektoroknak még a tárolási hımérséklete is jóval a szobahımérséklet alatt van! A Ge(Li) detektor természetesen csak alacsony hımérsékleten (pl. 77 K) üzemeltehetı. A Si(Li) detektort is 77 K-en szokás üzemeltetni, a zaj lecsökkentése céljából. 27 A Li driftelt detektor univerzális, alkalmas részecskesugárzás (pl. α-, -βsugárzás), vagy elektromágneses sugárzás (ρ-, Röntgen-sugárzás) érzékelésére és mérésére. Ha csak a korpuszkuláris sugárzás érzékelése a cél, az ablakra igen vékony alumínium réteget kell felvinni, mely átengedi az α- és γ-részecskéket, de elnyeli a fotonokat, így a háttérzaj kiszőrhetı. 28 Silicon microstrip detectors Segment p-junction into narrow diodes E field orthogonal to surface each strip independent detector Detector size limited by wafer size < 15cm diameter Signal speed <E> 100V/300µm p-type strips collect holes v hole 15 µm/ns ~300µm ~1pF/cm ohmic contact & metal ~50µm ~0.1pF/cm Connect amplifier to each strip can also use inter-strip capacitance & reduce number of amplifiers to share charge over strips Spatial measurement precision defined by strip dimensions and readout method ultimately limited by charge diffusion σ ~ 5-10µm metallised strips R bias +V bias p-type n-type 29 JELFELDOLGOZÁS A záróirányban elıfeszített pn átmeneten alapuló sugárzásérzékelık más típusú jelfeldolgozó áramkört igényelnek mint a hasonló szerkezeti kialakítású optikai sugárzásdetektorok. A részecske- vagy kvantumdetektorban egyedi töltések, illetve töltéscsomagok keletkeznek, a töltésfelhalmozódás ideje nagyjából a kiürített rétegben való áthaladás ideje, tipikusan néhány nanosec néhány tíz nanosec. A töltéscsomag mérése kapacitív impedancia révén történhet. 30

TÖLTÉSÉRZÉKENY ERİSÍTİ FET ELİERİSÍTİ Félvezetetı detektor illesztése nagy bemeneti impedanciájú erısítıhöz. 31 32 TÖLTÉSÉRZÉKENY ERİSÍTİ DETECTOR SIGNAL PROCESSING Töltésérzékeny erısítı jelének zavarszőrése és a jelalak formálása RC és CR szőrıvel. A két egységnyi erısítéső fokozat szerepe a töltésérzékeny erısítı, az integráló tag (RC), és a differenciáló tag (CR) funkcióinak szétválasztása. 33 34 CdTe (CdZnTe) ALAPÚ ENERGIA- SPEKTRÁLIS ÉRZÉKELİ 35 CdTe (CdZnTe) ALAPÚ ENERGIA- SPEKTRÁLIS ÉRZÉKELİ The XR-100T-CdTe and -CZT are high performance X-ray and g-ray detection systems. They are based upon planar semiconductor radiation detector, mounted on a thermoelectric cooler inside a small hybrid package. Thermoelectric cooling permits very high energy resolution without cryogenic cooling. This system is well-suited for X- ray and γ-ray spectroscopy applications requiring high energy resolution but where the use of liquid nitrogen is inconvenient or impossible. They are finding increasing applications in fields as diverse as chemical analyses using X-Ray Fluorescence under field conditions, isotopic measurements for environmental remediation and for national security measurements, medical uses, and many research uses. 36

CdTe (CdZnTe) ALAPÚ ENERGIA- SPEKTRÁLIS ÉRZÉKELİ SOKCSATORNÁS ANALIZÁTOR 37 Schematic diagram of the detector and electronics. Typical outputs from each stage of the processing electronics are sketced below. 38 MULTICHANNEL ANALYZER: ENERGY SPECTRUM In most applications, one is interested in measuring the deposited energy, which is proportional to the total charge rather than the current. Charge is the integral of current so the detector is attached to a chargesensitive preamplifer, which produces an output pulse with a voltage step directly proportional to the time integral of the current. The preamp output is then sent to a shaping amplifier, which shapes the pulse to allow accurate measurements under realistic conditions, amplifies them, and filters out noise to maximize the signal-to-noise ratio. The shaped and amplified pulse, a voltage pulse with peak amplitude proportional to the deposited energy, is then sent to a multichannel analyzer, which measures the peak amplitude of many pulses, producing a histogram showing the number of pulses with amplitude measured within the range of each channel. This is the output spectrum. 39 ÓLOM (Pb) RÖNTGEN SPEKTRUMA Representative spectrum from Pb X-Rays measured using an Amptek XR-100T-CdTe system. 40 Mo RÖNTGEN-FORRÁS SPEKTRUMA VÉGE (A MÁSODIK ELİADÁSNAK) 41 42