F. 20. sz. ELEGYTOVÁBBÍTÁSI UTASÍTÁS

MAGYAR ÁLLAMVASUTAK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG F. 20. sz. ELEGYTOVÁBBÍTÁSI UTASÍTÁS Hatálybalépés időpontja: 2001. év..hó.nap.

JÓVÁHAGYTA A MÁV Rt. VEZÉRIGAZGATÓJA (V-903/2001.SZ. ALATT) F.20.sz. Elegytovábbítási Utasítás Kiadja a MÁV Rt. Vezérigazgatóság Alak: A/5 Terjedelem: 6,25 (A/5) ív Példányszám: 9000 2

PÓTLÉKOK ÉS MÓDOSÍTÁSOK ELŐJEGYZÉSE Tételszám A módosítás száma MÁV Rt. Ért. éve száma A módosítás tárgya pótlék száma 1. 54/2001. 2001/24. Hatályba léptetés 2. b 254 2003.12.01. Kiegészítés 3

PÓTLÉKOK ÉS MÓDOSÍTÁSOK ELŐJEGYZÉSE Tételszám A módosítás száma MÁV Rt. Ért. éve száma A módosítás tárgya pótlék száma 4

T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...11 Az utasítás tartalma...11 Az utasítás érvénye...11 Az utasítás ismerete...11 Vizsgakötelezettség...11 Oktatás...11 Utasítással való ellátás...11 Ellenőrzés...12 Fogalommeghatározások...12 Elegy...12 Elegyáramlat (kocsiáramlat)...12 Elegyrendezési és Továbbítási Rend...12 Elegycsatlakozási terv...12 Elegyrendezési táblázat...12 Elegyhelyzet (elegymaradvány)...12 Elegynapló...13 Elegybejelentés...13 Irányvágány-specializáció...13 Iránypontrendszer...13 Irányítási Szabályzat (IRSZ)...13 Tehervonati Közlekedési Rend (TKR)...13 Vonattípusok elegytovábbítási szempontból...13 2. ELEGYTOVÁBBÍTÁS RENDSZERE...15 Az elegytovábbítás rendszere...15 Az Elegyrendezési és Elegytovábbítási Rend összeállítása...15 Irányítási Szabályzat...15 Az állomási és rendező pályaudvari műveleti idők...16 Vonali és állomási műszaki berendezések adatai...16 Irányvágány-specializáció...16 A TKR elemzése...17 Várható igények számbavétele...17 Elegyáramlatok felmérése, elemzése...17 Egyéb érdekek...17 5

3. IRÁNYPONTRENDSZER ÉS A KOCSIK BÁRCÁZÁSA...18 Az iránypontrendszer célja...18 Iránypontállomások számozása...18 Nem irányponti állomások számozása...18 Határátmenetek számozása...18 Fuvarozási útvonal megállapítása...19 Útvonal előírás a fuvaroztató részéről...19 Útvonal megállapítása rendkívüli küldemények esetén...19 A kocsik bárcázása...20 A nemzetközi forgalomban közlekedő kocsik bárcázása...20 Export forgalomban rakott és a tulajdonos vasút kocsifelhasználási rendelkezése alapján meghatározott állomásra továbbított üres kocsik bárcázása...21 Hazatérő, üres idegen kocsik bárcázása...21 Import forgalomban közlekedő kocsik bárcázása...21 Tranzit forgalomban közlekedő kocsik bárcázása...21 Belföldi forgalomban közlekedő kocsik bárcázása...21 A kocsikon alkalmazandó iránypont bárcák eltérő alkalmazása...22 Bárcázási adatok bejegyzése a fuvarlevélbe...23 4. ELEGYRENDEZÉSI ÉS TOVÁBBÍTÁSI REND...24 Az Elegyrendezési és Továbbítási Rend...24 5. A TEHERVONATI KÖZLEKEDÉSI REND (TKR)...25 A TKR kidolgozása...25 A TKR tartalma...25 A TKR és a menetrend összhangja...27 A mozdony- és személyzetszükséglet meghatározása...27 A TKR havi módosítása...27 6. ELEGYNYILVÁNTARTÁS, ELEGYBEJELENTÉS...29 Általános rendelkezések...29 Elegynyilvántartás...29 Elegyhelyzet-készítés, jelentés...30 Elegybejelentés...30 Az elegybejelentés módjai...30 Elegybejelentés az első továbbító vonatba...31 Automatikus elegybejelentés...31 Futásfelügyelt kocsik bejelentése...32 Elegybejelentés a kocsi vonatba történő felvételekor...32 Vonatszám cserével végzett elegybejelentés...32 6

Elegybejelentés módosítása...32 Az elegybejelentés törlése...33 Elegytovábbítás eltérő útirányon át...34 Elegybejelentés nyilvántartása...34 Rendelkező- és vonatindító állomások elegyének továbbítása...34 Középállomások elegyének továbbítása...35 Rendkívüli elegyfelvétel...35 Vonatterhelési kimutatás...36 Vegyes rendelkezések...36 Felhasználható SZIR jelentések és párbeszédek...36 7. A TEHERVONATI KÖZLEKEDÉS ÉRTÉKELÉSE...37 Az értékelés fajtái...37 A napi értékelés tényezői...37 A napi értékelés...37 Elemző értékelés...38 M E L L É K L E T E K...41 1.SZ. MELLÉKLET...42 AZ AUTOMATIKUS ELEGYBEJELENTÉS FOLYAMATA...42 2.SZ. MELLÉKLET...46 KIMUTATÁS AZ F 20 SZ. UTASÍTÁS TÁRGYKÖRÉBE TARTOZÓ SZIR PÁRBESZÉDEKRŐL ÉS JELENTÉSEKRŐL...46 M I N T Á K...49 1.SZ. MINTA...50 ELEGYRENDEZÉSI ÉS TOVÁBBÍTÁSI REND...50 2.SZ. MINTA...51 ELEGYCSATLAKOZÁSI TERV...51 3.SZ. MINTA...52 IRÁNYÍTÁSI SZABÁLYZAT...52 7

4.SZ. MINTA...55 TEHERVONATI KÖZLEKEDÉSI REND...55 5.SZ. MINTA...56 TEHERVONATOK JEGYZÉKE...56 6.SZ. MINTA...57 ELEGYNAPLÓ...57 7.SZ. MINTA...58 ELEGYNAPLÓ...58 8.SZ. MINTA...59 VÁGÁNYHELYZET...59 9.SZ. MINTA...60 VONATHOZ BEJELENTETT KOCSIK...60 10.SZ. MINTA...61 SZÁLLÍTÁSI MEGBÍZÁSOK A VONATBAN...61 11.SZ. MINTA...63 ELŐJELENTETT NEMZETKÖZI VONAT ADATOK...63 12.SZ. MINTA...64 TERVEZETT KOCSITOVÁBBÍTÁSI IGÉNY...64 13.SZ. MINTA...65 AZ ÁLLOMÁS ÉRTESÍTÉSE A FUTÁSTERVRŐL...65 14.SZ. MINTA...66 ÜZEMVITELI NAPI JELENTÉS...66 8

15.SZ. MINTA...68 VONATKÖZLEKEDÉSI TERV ÉRTÉKELÉSE...68 16.SZ. MINTA...69 INDULT / ÉRKEZETT VONATOK...69 17.SZ. MINTA...71 ÁLLOMÁSI VONATKÖZLEKEDÉSI TERV ÉRTÉKELÉSE...71 9

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az utasítás tartalma 1.1. Az F. 20. sz. Elegytovábbítási Utasítás (továbbiakban: utasítás) a rakott és üres teherkocsik tehervonattal történő továbbításának tervezésével, szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos szabályokat határozza meg. Ezen belül tartalmazza: az elegyáramlatok mérésének, elemzésének módját, a továbbítási útvonalak meghatározásának elveit, az irányvágányok specializációjának elveit, a küldemények bárcázásának szabályait, Tehervonati Közlekedési Rend kidolgozásának menetét, a tehervonati közlekedés értékelésének szempontjait, az elegyek nyilvántartásának rendjét, valamint az állomások fentiekkel kapcsolatos feladatait. Az utasítás érvénye 1.2. Az utasítás rendelkezéseinek hatálya kiterjed azokra a vonalakra, szolgálati helyekre, kivéve a GySEV vonalait ahol a szolgálatot az F.2. sz. Forgalmi Utasítás szerint látják el. Az utasítás ismerete 1.3. Az utasítás rendelkezéseit ismerni kell: a) az üzletágaknál és azok területi szervezeti egységeinél: a forgalomszervezési-, elegytovábbítási-, fuvarozásszervezési- és értékesítési tevékenységgel foglalkozó dolgozóknak; b) a szolgálati főnökségeken az O.1. sz. Utasításban felsorolt dolgozóknak. Vizsgakötelezettség 1.4. A szolgálati főnökségek dolgozóit az O. 1. sz. Utasítás szerint kell vizsgáztatni. Oktatás 1.5. Az utasítás előírásait a rendszeres szakmai oktatásra kötelezett érintett dolgozók részére félévenként oktatni kell. Utasítással való ellátás 1.6. Utasítással el kell látni a Forgalmi Igazgatóságot, Árufuvarozási Üzletágat, állomásokat, megálló-rakodóhelyeket, az 1.3. pontban meghatározott dolgozók szolgálati helyeit. 11

Ellenőrzés 1.7. Az elegytovábbítási rend az egész hálózat munkáját határozza meg, ezért annak bármilyen helyi érdekből történő megváltoztatása kihat a többi állomás tevékenységére, hátrányosan befolyásolhatja a hálózati munkát. Az utasításban foglalt előírások gyakorlati végrehajtását az ellenőrzésre jogosultaknak rendszeresen ellenőrizni kell. Az ellenőrzéshez fel kell használni a számítógépes rendszerek (SZIR, HHR, ZAIR) által nyújtott lehetőségeket. Fogalom meghatározások 1.8. Elegy Vonattal továbbításra kerülő vasúti járművek gyűjtő elnevezése. 1.9. Elegyáramlat (kocsiáramlat) Azonos rendeltetésű, vagy nem azonos rendeltetésű, de továbbítási útvonaluk egy részén, azonos vonalszakaszon továbbítandó elegy mennyisége. 1.10. Elegyrendezési és Továbbítási Rend Az Elegyrendezési és Továbbítási Rend az elegyrendező és vonatképző állomások elegyrendezési feladatait irányonként meghatározó előírás. (1. sz. minta) 1.11. Elegycsatlakozási terv Táblázatos formában meghatározza, hogy a Tehervonati Közlekedési Rendben kijelölt vonatokkal, illetve a kiszolgáló menetekkel érkező kocsikat melyik induló vonatokba, illetve kiszolgáló menetekbe kell be-, illetve átsorozni. (2. sz. minta) 1.12. Elegyrendezési táblázat Olyan segédeszköz, amely számtani sorrendben tartalmazza az állomások iránypontszámait, és azt, hogy az adott állomáson az egyes iránypontszám alá tartozó kocsikat milyen elegyként kell kezelni, illetve mely vonattal kell továbbítani és melyik irány (rendező) vágányra kell sorozni. 1.13. Elegyhelyzet (elegymaradvány) Adott időpontban az állomáson továbbításra váró kocsik mennyisége. 12

1.14. Elegynapló Állomásokon a helyi-, érkező-, és induló elegyek számítógépes nyilvántartása. 1.15. Elegybejelentés A szolgálati helyen továbbításra váró üres, berakás alatti és rakott kocsik előírt időben történő bejelentése a SZIR-en keresztül tervezett továbbító vonathoz. 1.16. Irányvágány-specializáció A rendező-pályaudvarok irányvágányainak felosztása a gyűjtendő elegycsoportok, illetve az azokat továbbító vonatok között. 1.17. Iránypontrendszer A szolgálati helyeknek és a határátmeneteknek számkódokkal való kifejezése. 1.18. Irányítási Szabályzat (IRSZ) A kocsik továbbítási útvonalát és bárcázását meghatározó előírás. (3. sz. minta) 1.19. Tehervonati Közlekedési Rend (TKR) Menetrendi időszakra vonatkozóan a hálózaton közlekedő tehervonatok főbb paramétereit meghatározó rendelkezés. (4. sz. minta) 1.20. Vonattípusok elegytovábbítási szempontból A tehervonatok a TKR-ben meghatározott összeállításban közlekedhetnek, egy vagy több elegycsoporttal. 1.20.1. Nemzetközi vonatok 1.20.1.1. Nemzetközi tehervonat Nemzetközi forgalomban közlekedő tehervonatok. 1.20.1.2. Kiemelten kezelendő nemzetközi tehervonat Külön megállapodáson alapuló, térítés ellenében garantált minőségű szolgáltatást nyújtó vonatok gyűjtőelnevezése. 13

1.20.2. Belföldi tehervonatok 1.20.2.1. Belföldi gyorstehervonat Az útvonal kijelölt állomásain elegycserét végző tehervonat. 1.20.2.2. Irányvonat Rakodással, vagy rendezéssel képezett, egy vagy több vonat-összeállító állomáson átrendezés nélkül közlekedő tehervonat. 1.20.2.3. Közvetlen tehervonat Általában két vonat-összeállító állomás között, vagy egy rendelkezési szakaszon belül átrendezés nélkül közlekedő tehervonat. 1.20.2.4. Csomóponti kiszolgáló vonat Csomópontok körzetét kiszolgáló tehervonat. 1.20.2.5. Iparvágány-kiszolgáló vonat Iparvágányokat kiszolgáló menetek, amelyek vonatszámban közlekednek. 14

2. ELEGYTOVÁBBÍTÁS RENDSZERE Az elegytovábbítás rendszere 2.1. Az elegyáramlatok gazdaságos levezetésének megvalósítása érdekében végzett tevékenységek, munkafolyamatok összehangolt egységes rendszere. Az Elegyrendezési és Elegytovábbítási Rend összeállítása 2.2. Az Elegyrendezési és Továbbítási Rend összeállításánál a következőket kell figyelembe venni: az Irányítási Szabályzatot, az állomási és rendező-pályaudvari műveleti időket, a vonalak és vontatójárművek, valamint az állomási elegyfeldolgozó berendezések paramétereit, az irányvágány specializációt, a Tehervonati Közlekedési Rend elemzését, értékelését, a várható igényeket, kereskedelmi megállapodásokat, a rakott és üres elegyáramlatok jellemzőit, az elegyáramlatok összevonásának lehetőségeit, egyéb érdekeket. Irányítási Szabályzat Szabályzat határozza meg. 2.3. A kocsik továbbítási útvonalait az Irányítási 2.4. A kocsik továbbítási útvonalának meghatározásánál figyelembe kell venni: az elegyáramlatok célszerű összevonásának lehetőségét, a fővonali továbbítás lehető legnagyobb arányát, a legrövidebb eljutási időt, a továbbítási költség optimumát, a gazdaságos vonóerő felhasználást, villamos vontatás lehető legnagyobb arányát, az útvonal állomásainak elegyfeldolgozó kapacitásait, vontatott járműkapacitás jobb kihasználását (nagyobb tengelyterhelésű vonalak igénybevételét). 15

Az állomási és rendező pályaudvari műveleti idők 2.5. Az elegytovábbítási változatok értékeléséhez az állomásoknak az Állomási Üzemi Terv készítésekor, illetve annak módosításakor fel kell mérni: az érkező-, induló-, átmenő vonatokkal kapcsolatos műveleti időket, a kocsik gyűjtési idejét, az állomási kocsitartózkodási időket. Vonali és állomási műszaki berendezések adatai 2.6. Az elegyrendezési feladatok elosztásánál figyelembe kell venni a hálózaton és az állomásokon rendelkezésre álló technikai berendezések mennyiségét, műszaki színvonalát, teljesítőképességét (vágányhálózat, tengelyterhelés, vontatási nem, vontatójármű típus, irányvágányok mennyisége, tolatómozdonyok típusa, mennyisége, gurítódomb felszereltsége stb.). Irányvágány-specializáció 2.7. Az irányvágányok kijelölésénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: a) a legnagyobb elegyáramlatok részére kell a leghosszabb irány (rendező) vágányokat kijelölni, azonban figyelembe kell venni az ürítés gyakoriságát, illetve az indítandó vonatok hosszát és terhelését; b) az üres és javításos kocsik részére a lehetőségekhez képest a legkisebb pályaellenállással bíró irány (rendező) vágányokat kell kijelölni; c) annak az elvnek megfelelően, hogy a guruló kocsicsoportok minél hamarabb váljanak el egymástól, a nagy forgalmú vágányokat lehetőség szerint egymástól minél messzebb kell kijelölni; d) az irány (rendező) vágányokon a vonatok összeállítása és kitétele minél egyszerűbben történhessen meg, az induló vonatok kijárása pedig a rendezési, illetve a gurítási műveleteket a legkevésbé akadályozza. 2.8. Az irányvágányok kijelölése a Forgalmi Igazgatóság által meghatározott Elegyrendezési és Továbbítási Rend és Tehervonati Közlekedési Rend alapján az állomás feladata, melyet egy menetrendi időszakra az Állomási Üzemi Terv tartalmaz. 2.9. Az irányvágány-specializáció meghatározásához a Forgalmi Igazgatóság illetékes Forgalmi Területi Központjának egyetértése szükséges. Az ÁFU Üzletág Területi Árufuvarozási Központ Záhony esetében az illetékes vezető határozza meg. 16

A TKR elemzése 2.10. A Tehervonati Közlekedési Rend teljesítését folyamatosan vizsgálni, elemezni kell. Ezekből az elemzésekből levont következtetéseket a következő időszakra történő Elegyrendezési és Továbbítási Rend és Tehervonati Közlekedési Rend kidolgozásánál figyelembe kell venni. Várható igények számbavétele 2.11. Az Árufuvarozási Üzletágnak meg kell adni a Forgalmi Igazgatóság részére a várható fuvarozási igényeket. (A várható kereskedelmi szerződéskötések, export-, import-, tranzit szállítási mennyiségek.) Elegyáramlatok felmérése, elemzése 2.12. A tehervonati forgalom gazdaságos tervezése szükségessé teszi az áramlatok vizsgálatát, elemzését. Meg kell határozni: a hálózati elegyáramlatok nagyságát, az elegyáramlatok keletkezési és rendeltetési helyét (viszonylatát), az elegyáramlatok időbeli ingadozását (szezonalitását). 2.13. Az elegyáramlatok felmérése után az áramlatokat különböző szempontok szerint (nagyság, összevonási lehetőség, áramlatok sajátossága stb.) csoportosítani, elemezni kell. A vizsgálat eredményeként több elegytovábbítási változatot kell kidolgozni. Egyéb érdekek 2.14. Az elegytovábbítás szervezésénél figyelembe kell venni egyéb olyan érdekeket, amelyeket nem üzemi okok indokolnak (vagyonvédelem, különleges fuvaroztatói igények, hatósági előírások stb.). 17

3. IRÁNYPONTRENDSZER ÉS A KOCSIK BÁRCÁZÁSA Az iránypontrendszer célja 3.1. Az iránypontrendszer célja, hogy meggyorsítsa, megkönnyítse, egyszerűbbé tegye az elegytovábbítás tervezését és végrehajtását a vasúti hálózat árufuvarozásra megnyitott szolgálati helyeit lefedő kódszámrendszer alkalmazásával. Iránypontállomások számozása 3.2. A rendező pályaudvarok, a kiszolgálási csomópontok és a jelentősebb le-, feladási forgalmat lebonyolító állomások 01-99-ig terjedően kétjegyű iránypontszámmal kerültek megjelölésre. Az irányponti állomások számtani sorrend szerinti felsorolását az Irányítási Szabályzat és az Elegyrendezési és Továbbítási Rend tartalmazza. A szolgálati helyek iránypont jellegét (irányponti állomás, egyedi számú állomás, határátmenet), az irányponti állomások iránypontszámait, a nem irányponti állomások egyedi számait, valamint a határátmenetek számozásánál alkalmazott ötszámjegyű statisztikai szám harmadik és negyedik számjegyét a SZIR-ben a Szolgálati helyek párbeszéd tartalmazza. Az irányponti állomások tízes számcsoportok szerinti száma is tájékoztatást nyújt arra vonatkozóan, hogy az egyes irányponti állomások a hálózat mely részén, melyik fővonalon fekszenek, illetve melyik fővonalhoz kapcsolódnak. Nem irányponti állomások számozása egy irányponti állomáshoz van hozzárendelve. 3.3. A nem irányponti állomásoknak az állomás vonali fekvését kifejező kétszámjegyű egyedi számuk van. Minden nem irányponti állomás Határátmenetek számozása 3.4. A határátmenetek számozása a többi állomásoktól eltérően, a nemzetközi előírásoknak megfelelő négy számjegyű útiránykóddal történik. 18

A négy számjegy első két száma a küldeményt átadó vasút kódszáma. A 3. és 4. számjegy a küldemény által érintett határátmenetek (nem a határállomások) jelölésére alkalmazott négy számjegyű statisztikai szám utolsó két számjegye. Pl.: Szob átmenet 87, Hegyeshalom átmenet 01. Fuvarozási útvonal megállapítása 3.5. Az Irányítási Szabályzat tartalmazza a feladási állomástól az összes kocsirakományú áruforgalomra megnyitott állomásig és határpontig a fuvarozási útirányra vonatkozó előírásokat. A fuvarozási útvonal a SZIR Irányítási Szabályzat párbeszéd segítségével is megtekinthető. 3.6. A fuvarozási útvonalat az Állomási Végrehajtási Utasításban meghatározott beosztású dolgozó köteles megállapítani az Irányítási Szabályzatban foglaltak alapján. Útvonal előírás a fuvaroztató részéről 3.7. Amennyiben a fuvaroztató, az Árufuvarozási Üzletszabályzat 17.. (2) bekezdés alapján a fuvarlevélben az Irányítási Szabályzattól eltérő útirányt ír elő és ezen az útirányon a továbbítás lehetséges, akkor a fuvarozást ezen az útvonalon kell teljesíteni. Ebben az esetben az Irányítási Szabályzat csak a fuvaroztató által előírt állomásokig, illetve állomásoktól érvényes. 3.8. Ha a fuvaroztató az Irányítási Szabályzat szerinti továbbítási útvonaltól eltérő útirányt ír elő, a feladási állomásnak a fuvarlevél A vasúttársaság által megadott útirány rovatába a fuvaroztató/feladó előírásának megfelelő útirányba eső állomásokat kell beírnia. 3.9. Ha a fuvaroztató/feladó a fuvarlevélbe bejegyezte a hatósági kezeléshez szükséges iratok telepítésének helyét, a bejegyzést útvonal előírásnak kell tekinteni. Útvonal megállapítása rendkívüli küldemények esetén 3.10. A rendkívüli küldeményeket a továbbítási engedélyben meghatározott útiránynak megfelelően kell továbbítani. 19

A kocsik bárcázása 3.11. Kocsirakományú küldeményeknél a kocsik mindkét oldalát a kocsi bárcatartóiban, oldalfal nélküli kocsiknál pedig a hossztartó bal végén iránypont bárcával kell ellátni. 3.12. A határállomásokon és a rendező pályaudvarokon folyó munkára tekintettel az egyes számjegyek magasságának minimum 30 mm, vastagságának pedig 2 mm-nek kell lenni. Az olvashatóság érdekében a számjegyek bejegyzéséhez bélyegzőt kell alkalmazni. A nemzetközi forgalomban közlekedő kocsik bárcázása 3.13. Nemzetközi forgalomban a Határátmenetek és rendeltetési állomások iránypontjegyzéke alapján kell a kocsikat bárcázni. 3.14. A kocsik bárcázása két alapvetően különböző részből áll: a) Az útvonalat a küldemény által érintett határátmeneteket jelöli vasutanként a kilépő határátmenetek útiránykódjával, Az útvonal jelölése az egymás után következő határátmenetek kódszámával történik. Az útiránykód annyiszor négy számjegyből áll, ahány határátmenetet érint a küldemény. b) A rendeltetési, vámkezelő állomást jelöli annak iránypontszáma. Az iránypontszámnak éppen az útiránykódtól való megkülönböztetése céljából minimum 5 számjegyből kell állnia. Az első két szám a rendeltetési vasút kódszáma. A további minimum 3, maximum 5 számjegy vagy betű a rendeltetési állomásnak az illető vasút belső iránypontrendszerében alkalmazott iránypontszáma. 3.15. A Magyarországra rendelt kocsiknál a belföldi iránypontrendszerünk felépítése miatt a 3.14. pont b. alpontjában megfogalmazott (iránypontszám, egyedi szám) kódrész mindig 6 számjegyből áll. Az első két számjegy 55 (MÁV kódszáma). A további négy számjegy a belső iránypontrendszerben használt iránypont-, illetve egyedi szám. Az irányponti állomásokra rendelt kocsik esetében az utolsó két az ötödik és hatodik számjegy helyett két jelentés nélküli 0-át kell alkalmazni. 20

Export forgalomban rakott és a tulajdonos vasút kocsifelhasználási rendelkezése alapján meghatározott állomásra továbbított üres kocsik bárcázása iránypont jegyzéke tartalmazza. 3.16. Ezen kocsik bárcázására Megállapodás alapján lebonyolított forgalomban 917-562 vagy 917-563, míg CIM forgalomban 917-643.sz. fuvarozási minta szerinti bárcákat kell használni. A bárca kitöltésére vonatkozó előírásokat a Határátmenetek és rendeltetési állomások Hazatérő, üres idegen kocsik bárcázása bárcával ellátni. 3.17. Idegen, más vasút tulajdonát képező üres hazatérő kocsikat az F.4.II. sz. Utasításban meghatározott határpontokra kell belföldi iránypont Import forgalomban közlekedő kocsik bárcázása 3.18. Importforgalomban azokat a kocsikat, melyek teljes útvonalra nemzetközi bárcával megbárcázva érkeznek, határállomásainkon csak abban az esetben kell újra bárcázni, ha a bárcán a rendeltetési állomás iránypontszáma nincs, vagy tévesen van feltüntetve. A helyesen bárcázott kocsikat a bárcán a rendeltetési állomás kódszáma rovatban, az 55. szám mellett található iránypontszámnak megfelelően kell továbbítani. 3.19. Azokat a kocsikat, melyek nem nemzetközi bárcával érkeznek a határállomásra, illetve melyeken a bárca rendeltetési állomás kódszáma rovata nincs, vagy nem megfelelően van kitöltve, a belföldi iránypontrendszer előírásai szerint kell határállomásainkon megbárcázni. Tranzit forgalomban közlekedő kocsik bárcázása 3.20. Tranzitforgalomban az előírásoknak megfelelően bárcázott tranzit rakott és üres kocsikat a határállomásokon bárcázni nem kell. Ha a kocsik nemzetközi bárca nélkül lépnek be, azokat kettéhajtott nemzetközi bárcával vagy előre nyomtatott bárcával kell ellátni. A megfelelő rovatba be kell írni a küldemény által érintett MÁV kilépő határátmenet kódszámát. A bárca többi rovatát üresen kell hagyni. Belföldi forgalomban közlekedő kocsik bárcázása 3.21. Belföldi forgalomban használt bárcák: 917-560. sz. fuvarozási minta űrbárca iránypont és egyedi szám nélküli bárca, amelynek felső részében csak a kötőjel ( ) szerepel, a többi rész üres. 21

917-561. sz. fuvarozási minta félkészbárca felső mezőjének bal oldalán a kötőjel előtt az iránypontszám kinyomtatásra került, a kötőjeltől jobbra levő hely üres, az állomások egyedi számának megjelölésére (bélyegzésére) szolgál. Az iránypont bárcák kétoldalas nyomással készülnek, melyek egyik oldala a rakott, másik oldala üres kocsik bárcázására szolgál. 3.22. A bárcán a rendeltetési állomás Irányítási Szabályzatban meghatározott iránypontszámát kell bejegyezni. 3.23. Rendkívüli küldeményeknél vagy olyan küldeményeknél, amelyeket az Irányítási szabályzattól eltérő útirányon át kell továbbítani, a 917-560. sz. fuv. m. bárcát kell használni, a bárca felső mezőjét vörös irónnal X alakban át kell húzni és a bárca Útirány rovatát az irányítást meghatározó állomások megnevezésével kell kitölteni. 3.24. Az iránypont bárcák egyikét sem szabad használni, ha a szállítmányon a 917-687. sz. fuv. minta Irányítva bárcát kell alkalmazni. A kocsikon alkalmazandó iránypont bárcák eltérő alkalmazása 3.25. Az általánostól eltérő bárcázást az alábbi esetekben kell alkalmazni: a) Egy leadási állomásra egy vagy több átvevő részére rendelt zárt leadási irányvonatokkal továbbításra kerülő kocsiknál csak az irányvonatok első és utolsó kocsiját kell iránypont bárcával ellátni. Amennyiben ilyen vonatból bármely okból útközben kocsit kell kisorozni, a kisorozott kocsit a kisorozó állomáson haladéktalanul el kell látni azonos tartalmú iránypont bárcával. b) A fordavonatokban úgy rakott, mint üres állapotban csak az első és utolsó kocsit kell iránypont bárcával ellátni. Útközbeni kocsikisorozásnál az a) alpontban leírtak szerint kell eljárni. c) Belföldi forgalomban továbbított zárt, üres szerelvények kocsijait iránypont-bárcával ellátni nem kell. 22

d) Egy rendelkezési szakaszon belül fekvő állomások között, vagy a szakasz állomásairól gyűjtő-, csatlakozó-, elágazó állomásokra és rendező pályaudvarokra intézett egyedi kocsikat (kocsicsoportokat) függetlenül attól, hogy a rendelkezési szakaszon belül van-e iránypont állomás, vagy nincs, iránypont bárcával ellátni nem kell. Ezekben az esetekben a vonali állomásokat és a vonali tolatásvezetőt a továbbítást illetően a Vonatterhelési kimutatáson és a Szállítási megbízások a vonatban jelentéssel kell utasítani. Bárcázási adatok bejegyzése a fuvarlevélbe 3.26. A bárcázási adatokat az alábbiak szerint kell bejegyezni a fuvarlevélbe: a belföldi fuvarlevél Irányítás rovatába a feladási és a rendeltetési állomás, a CIM fuvarlevél Útirányok rovatába és az SZMGSZ fuvarlevél Átmeneti határállomások rovatába: - behozatali forgalomban a belépő határpont és a rendeltetési állomás, - kiviteli forgalomban a feladási állomás és a kilépő határpont, - átmeneti forgalomban a belépő határpont és a kilépő határpont iránypontszámát kell bejegyezni. 23

4. ELEGYRENDEZÉSI ÉS TOVÁBBÍTÁSI REND Az Elegyrendezési és Továbbítási Rend 4.1. Az Elegyrendezési és Továbbítási Rend az elegy áramlatok nagysága és a rendszeres vonatképzésre kijelölt viszonylatok alapján meghatározza kijelölt állomásonként, a gyűjtendő elegycsoportokat. (1. sz. minta) 4.2. Az Elegyrendezési és Továbbítási Rendben meghatározott elegyek továbbítására kijelölt vonatok számát és azok összeállítási rendjét a Tehervonati Közlekedési Rend írja elő. A Tehervonati Közlekedési Rend előírhat az Irányítási Szabályzattól és az Elegyrendezési és Továbbítási Rendtől eltérő továbbítást is. Az elegytovábbításban és az elegyfeldolgozásban, vonatképzésben stb. menetrendi időszakon belüli változások hatásait az Elegyrendezési és Továbbítási Rendben érvényesíteni kell. 4.3. Az Elegyrendezési és Továbbítási Rend vagy annak menetrendi időszakra vonatkozó módosítása a Menetrendi Utasítás mellékleteként kerül kiadásra. 4.4. A kiemelt forgalmakra, kizárólagos használatú különböző szerződésben lekötött (megvásárolt), fuvarszerzést célzó vonatokra érvényes külön előírások menetrendi időszakra vonatkozóan a Menetrendi Utasítás mellékleteként kerülnek kiadásra. 4.5. Rendkívüli események bekövetkezése esetén az Elegyrendezési és Továbbítási Rendtől való eltérő továbbításra az üzemirányító szolgálat az F. 6. sz. Utasítás alapján rendelkezik. 24

5. A TEHERVONATI KÖZLEKEDÉSI REND (TKR) A TKR kidolgozása 5.1. A rendszeresen jelentkező igényeket kielégítő vonatokat a Tehervonati Közlekedési Rendben közlekedésre ki kell jelölni. A Tehervonati Közlekedési Rendet az alábbi szempontok szerint kell öszszeállítani: a nemzetközi tehervonatok közlekedési rendjét a vonatkozó nemzetközi megállapodások figyelembevételével kell megtervezni, a belföldi gyorstehervonatok közlekedési rendjét a kocsicsoportok célszerű összeállítására és az útközben felmerülő kezelési igényekre figyelemmel kell kidolgozni, a rakodással képzett irányvonatok közlekedési rendjét a fuvaroztató felek igényei alapján a hatékonyság figyelembevételével kell kidolgozni, a rendezéssel képzett irányvonatok és közvetlen vonatok közlekedési rendjét számítástechnikai eszközökkel kidolgozott változatok alapján kell összeállítani, az üres kocsiáramlatok ismeretében a nagyobb mennyiségű áramlatok levezetésére megfelelő vonatokat kell kijelölni, a tolató, csomóponti- és iparvágány-kiszolgáló vonatok közlekedési rendjét a kiszolgálási feladatok alapján a rakodási idők biztosítására és az állomási kocsitartózkodási idők csökkentésére figyelemmel kell összeállítani, az árufuvarozási szakszolgálat által az adott menetrendi időszakra vonatkozóan meghatározott és a forgalmi szakszolgálat részére átadott áruszállítási igényeket figyelembe kell venni, figyelembe kell venni a gazdaságos mozdony és személyzet felhasználás szempontjait, a megfelelő elegycsatlakozást biztosítani kell. A TKR tartalma következő (4.sz. minta.): általános adatok: - vonatszám, - vonat jelleg, 5.2. A Tehervonati Közlekedési Rend tartalma

- közlekedési időszak és közlekedési napok, - az útvonal azonosító, - a Szolgálati menetrendkönyv száma, - a vonat indulási és célállomásainak neve és azok iránypontszámai, - indulási és érkezési idő. vonatadatok: - a vonat maximális sebessége, - a vonat rendes terhelése, - a vonat maximális hossza, - a vonómozdony sorozata. kocsi, mozdony ki-, besorozási helyei és időadataik, vonat összeállítási rend, csatlakozások, megjegyzések. 5.3. A Tehervonati Közlekedési Rend a SZIR Tehervonati Közlekedési Rend jelentés megadott paraméterezés szerinti elkészítésével és annak nyomtatásával jeleníthető meg. Tehervonati Közlekedési Rendet menetrendváltozáskor és a vonatforgalomban bevezetett változások esetén ez esetben csak a változásokról központilag kell elkészíteni. A SZIR terminállal rendelkező állomások saját részükre kötelesek kinyomtatni a Tehervonati Közlekedési Rendet. A SZIR terminállal nem rendelkező állomások részére a Tehervonati Közlekedési Rendet a kommunikációs körzeti állomások kötelesek kinyomtatni. A Tehervonati Közlekedési Rend képezi a SZIR Menetrend párbeszédének alapadatait. 5.4. A Tehervonati Közlekedési Rend egyszerűsített változata a SZIR Tehervonatok jegyzéke jelentés. (5.sz. minta) 26

A TKR és a menetrend összhangja 5.5. A rendszeresen és esetenként jelentkező elegyáramlatok levezetésére megfelelő mennyiségű menetvonalat kell szerkeszteni. 5.6. A menetrend megszerkesztésénél figyelembe kell venni: az árufuvarozási igényeket és megrendeléseket, a rendszeresen jelentkező elegyáramlatok megfelelő időben történő továbbítását és csatlakoztatását, a rendező-pályaudvari technológia sajátosságait, az állomási és rendező-pályaudvari műveletek időigényét, a vasútvonalak leterheltségét, az előrelátott építési és fenntartási munkák miatti elegyeltereléseket és időbeli eltolódásokat, az elegyáramlatok időbeli ingadozása miatt szükséges többletvonatokat és alternatív továbbítási lehetőségeket. A vonat menetvonala feleljen meg a közlekedtetés céljának. Ezt a célt a leggazdaságosabban elégítse ki. A mozdony- és személyzetszükséglet meghatározása 5.7. A közlekedésre kijelölt tehervonatokra mozdony- és személyzet-forduló terveket kell készíteni. A Tehervonati Közlekedési Rendre kidolgozott mozdony- és személyzetforduló tervek elkészítésével egyidejűleg azok teljesítéséhez szükséges vontatójármű és személyzetigényt is meg kell határozni. Az operatív tervezés során bevezetett vonatok vontatójármű- és személyzetszükségletét operatív intézkedésekkel kell biztosítani. A TKR havi módosítása 5.8. Az elegyáramlatokban bekövetkező jelentős mértékű változások (pl. szezonális fuvarozási igények megjelenése vagy megszűnése, vágányzárak miatti elegyelterelések stb.) esetén a Tehervonati Közlekedési Rendet módosítani kell. A Tehervonati Közlekedési Rendre vonatkozó módosítási javaslatokat az állomásoknak, valamint az Forgalmi Területi Központok Forgalomirányítási Osztályainak a Forgalmi Igazgatóság Területfelügyeleti Osztályai útján - jóváhagyás céljából a Forgalmi Igazgatóság részére legkésőbb a módosítást megelőző hó 10.-ig kell felterjeszteni. A Tehervonati Közlekedési Rendre vonatkozó módosítási javaslatait az 27

Árufuvarozási Szakigazgatóság is a fenti időpontig köteles közölni. A jelentősebb vágányzári munkák miatt szükséges módosítási javaslatokat technológiai tervben kell előterjeszteni. A technológiai terv jóváhagyása egyben a Tehervonati Közlekedési Rend módosítására vonatkozó javaslat elfogadását is jelenti. A Tehervonati Közlekedési Rend módosítására a Vágányzári Utasításban intézkedni kell, illetve a forgalmi technológiában ki kell adni. A Tehervonati Közlekedési Rend módosítását a SZIR Menetrend párbeszédében az arra jogosultaknak központilag kell átvezetni. A Tehervonati Közlekedési Rend módosításáról a módosítást végzőnek figyelemfelkeltő táviratot kell kiadni. A módosításokról a Tehervonati Közlekedési Rend a Tehervonati Közlekedési Rend jelentés Változás dátumtól paraméterezésével készíthető el. A módosításokról a SZIR terminállal nem rendelkező állomásokat a kommunikációs körzeti állomások kötelesek írásban értesíteni. 28

6. ELEGYNYILVÁNTARTÁS, ELEGYBEJELENTÉS Általános rendelkezések 6.1. Az elegynyilvántartás, elegyhelyzet készítés és az elegybejelentés alapját a Szállításirányítási-, a Helyi Határállomási-, valamint a Záhonyi Automatizált Információs Rendszerek (SZIR, HHR, ZAIR) nyilvántartásai képezik. Elegynyilvántartás 6.2. A SZIR, HHR és a ZAIR számítógépes rendszerek tartják nyilván az állomásokon tartózkodó és a vonatba sorozott kocsikat. A nyilvántartott kocsik aktuális állapota megtekinthető, illetve igény szerint nyomtatott formában az adatok megjeleníthetők. Az állomáson tartózkodó kocsik tartózkodási idejét a számítógépes rendszerek alapján rendszeresen ellenőrizni kell. A megtörtént kocsitovábbítási eseményeket, elegymozgásokat, a kocsik tartózkodási idejét a nyilvántartásból kell értékelni és elemezni. 6.3. A Forgalmi Igazgatóság által kijelölt SZIR terminállal ellátott állomások az Elegynapló (6-7. sz. minták) előállításával, a technológiailag indokolt időnél tovább tartózkodó kocsikat tartalmazó rész kinyomtatásával naponta kötelesek ellenőrizni az állomáson tartózkodó és az állomásról indult kocsik tényleges tartózkodását. A vizsgálatnak ki kell terjednie az előírt technológiai idők betartására. A túltartózkodás okait fel kell tárni, megszüntetésükre a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. A vizsgálat során tett megállapításokat a kinyomtatott Elegynaplóra rá kell írni (pl. Megjegyzés rovatba). A kinyomtatott és kézirati indoklással kiegészített Elegynaplót az A.4.sz. utasításban előírt ideig meg kell őrizni. A összes többi SZIR terminállal ellátott állomáson az Elegynapló napi előállítása nem kötelező, de az állomási technológiai előírások betartásának rendszeres ellenőrzésére fel kell használni. A központi és területi szintű ellenőrzéseket, vizsgálatokat közvetlenül a SZIR-ből nyert adatok alapján kell végezni. 29

Elegyhelyzet-készítés, jelentés 6.4. Az állomások elegyhelyzetéről szolgálatátadás-átvétel alkalmával tájékozódni kell. 6.5. SZIR terminállal ellátott vonat összeállító állomásokon az operatív vonatforgalmi tervezéshez a tényleges és a várható elegyhelyzetről a számítógépes rendszerek (SZIR, HHR, ZAIR) szolgáltatásait kell felhasználni. A számítógépes nyilvántartás alapján működő párbeszédeket és jelentéseket kell alkalmazni a középállomásokról továbbítandó elegyek figyelembevételénél, az elegybejelentések nyilvántartásánál és az előjelentések adásához. Az elegyhelyzet értékeléséhez fel kell használni az állomások és rendező pályaudvarok elegyhelyzetét (6. és 8. sz. minták), az elegybejelentések adatait (9.-10. sz. minták), a szállítási megbízások helyzetét, a Vonatterhelési kimutatásokat, a határállomásokon belépett kocsik és a várhatóan belépő kocsik adatait (11. sz. minta), továbbá a várható kocsitovábbítási igényt. (12. sz. minta) Elegybejelentés 6.6. A SZIR menetrenddel rendelkező vonattal továbbítandó kocsikat a vonatba sorozás előtt a számítógépes rendszerekben be kell jelenteni. A vonat jelentő állomásai közötti várható vonatterhelés kiszámítása az elegybejelentés alapján történik meg. 6.7. Az elegybejelentett kocsi kisorozó állomását a számítógépes rendszer az Irányítási Szabályzat és az Elegytovábbítási Rend alapján határozza meg. Ettől el lehet térni a megfelelő párbeszédek használatával. Ha a futásfelügyelt kocsit a feladási állomáson az első továbbító vonatba bejelentik, akkor a kocsi kisorozó állomása a futásterv szerinti kisorozó állomás lesz. Az elegybejelentés módjai 6.8. A számítógépes rendszerben az elegybejelentés történhet SZIR párbeszéddel és automatikusan. Az elegy-bejelentési eljárások a SZIR-ben az alábbiak: bejelentés az első továbbító vonatba, automatikus elegybejelentés, futásfelügyelt kocsi bejelentése, bejelentés vonatba történő felvételkor, vonatszám cserével végzett elegybejelentés. 30

Elegybejelentés az első továbbító vonatba 6.9. A feladó (küldő) állomáson a rakott, berakás alatti és az üres kocsikat a továbbítási adatok ismerete után SZIR párbeszéddel haladéktalanul be kell jelenteni a Tehervonati Közlekedési Rend előírásainak megfelelő vonatba. 6.10. SZIR terminállal el nem látott szolgálati helyek az elegybejelentés rögzítéséhez szükséges alábbi adatokat kötelesek a SZIR körzeti állomással távbeszélőn közölni: a kocsibesorozó, vonatindító állomás neve, a bejelenteni kívánt kocsi(k) 12 jegyű kocsiszáma, az első továbbító vonat azonosítója. 6.11. HHR-el rendelkező állomásokon a szomszéd vasútról a MÁV hálózatára belépő kocsi(k) elegybejelentése a kocsi(k) beléptetésekor, illetve Ro- La, JOKONT állomásokon az adatok átvételekor történik meg a kocsik bejelentése a megadott vonathoz, ha vonatfelvétel nem volt kijelölve. Automatikus elegybejelentés 6.12. Az átsorozó állomásokon a vonat érkeztetése után az átsorozandó kocsik elegybejelentése automatikusan megtörténik. 6.13. A következő esetekben nem történik automatikus bejelentés: a kocsi vonatátvételkor utólag lett a vonatba felvéve, a megadott keresési időtartományban nincs megfelelő vonat, a kocsi futásfelügyelt, az érkező vonatnál vonatszám cserét jelöltek ki. A kocsiknak nem keletkezik automatikusan elegybejelentése a következő esetekben sem: a kocsit a SZIR valamelyik kocsimozgatási eljárás alkalmával továbbították az állomásra, a kocsit az állomáson rendkívüli módon sorozták ki a vonatból, ha a kocsi vonatból való törlése után kerül vissza az állomásra. Az automatikus elegybejelentés folyamatát az 1.sz. melléklet tartalmazza. 31

Futásfelügyelt kocsik bejelentése 6.14. A futásfelügyelt kocsik továbbításának alapja a szállítási megbízás futásterve. A futásfelügyelt kocsi első vonathoz való bejelentése után a futásterv valamennyi vonatába automatikusan megtörténik az elegybejelentés. A kocsi futástervéről automatikusan jelentés készül. (13. sz. minta) Elegybejelentés a kocsi vonatba történő felvételekor 6.15. Valamennyi vonatba felvett kocsinak elegybejelentéssel kell rendelkezni. Ha a vonatfelvételig nem történt meg az elegybejelentés, akkor a vonatfelvételkor keletkezik a kocsinak elegybejelentése. 6.16. Ha a vonatba sorozott kocsit vonatfelvételkor nem veszik fel, akkor vonatindulás után lehetőség van a mulasztás pótlására. Ekkor is a kocsinak a vonatba történő felvételekor keletkezik elegybejelentése. Utólagosan addig lehet kocsit a vonatba felvenni, amíg a kocsi kisorozó állomásán a SZIR-ben nem történt meg az automatikus kisorozás. Vonatszám cserével végzett elegybejelentés 6.17. Vonatszám cserét a vonat érkeztetésekor kell kijelölni. Az új, továbbító vonatba azok a kocsik kerülnek automatikusan felvételre és egyben elegybejelentésre, melyek kisorozó állomása azonos az érkeztetett vonat tartózkodási állomásával, de a rendeltetési állomása nem egyezik meg a kisorozó állomással. Ha az érkező vonatnál a vonatátvétel végzése előírt, akkor érkeztetés után az említett feltételnek megfelelő kocsik elegybejelentése az új továbbító vonatba automatikusan megtörténik. Elegybejelentés módosítása 6.18. Átsorozó állomáson az automatikus elegybejelentéskor a számítógép által kiválasztott vonatot vagy kisorozó állomást ellenőrizni és igény szerint módosítani kell. Ha a kocsit nem azzal a vonattal továbbítják, mint amelyikbe bejelentették, akkor lehetőleg még vonatfelvétel előtt módosítani kell az elegybejelentést. Ha a kocsit az elegybejelentéstől eltérő vonatba veszik fel, akkor a vonatfelvételkor automatikusan módosul a kocsi elegybejelentése. SZIR terminállal el nem látott állomások az elegybejelentés módosításának rögzítéséhez az alábbi adatokat kötelesek a SZIR körzeti állomással távbeszélőn közölni: 32

a kocsibesorozó, vonatindító állomás neve, a vonat azonosítója, a kocsi(k) 12 jegyű kocsiszáma, az új vonat azonosítója, a kisorozó állomás iránypontszáma. 6.19. A futásfelügyelt kocsi elegybejelentését elsősorban a futásfelügyelő köteles módosítani és erről a futástervben lévő átsorozó állomásokat értesíteni. Ha a futásfelügyelt kocsi elegybejelentését az állomás módosítja, akkor ezt előzetesen a futásfelügyelővel egyeztetni kell. 6.20. Ha a bejelentett elegy a vonattól bármely ok miatt visszamaradt, azt mint visszamaradt elegyet másik vonathoz be kell jelenteni. Az elegybejelentés törlése 6.21. Az elegybejelentés törlése SZIR párbeszéddel és automatikusan történhet. Az elegybejelentés törlődik: ha a kocsi bejelentését SZIR párbeszéddel törlik, ha a kocsit másik vonatba jelentik be (törlés az előző vonatból), ha a kocsit másik vonatba veszik fel (törlés az előző vonatból), ha a vonatba felvett kocsit a felvétel után még a vonat indulása előtt törlik, ha a vonatátvételkor az átsorozó állomáson a vonatból kisorozandó kocsit nem veszik át (kivéve futásfelügyelt kocsi), ha a bejelentett kocsit a szállítási megbízásról leválasztják, vagy automatikusan leválik, beleértve a szállítási megbízás cserét is, ha a bejelentett üres vagy rakott kocsi rakodási állapota megváltozik (nem a vonatba történő felvételkor), ha a bejelentett berakás alatti kocsi rakodási állapota üresre változik (nem a vonatba történő felvételkor), ha a kocsihoz kapcsolt szállítási megbízás rendeltetési állomása külföldi és a kocsi kilépett a határállomáson, ha azt a vonatot lemondták, melybe a kocsi be volt jelentve. SZIR körzeti állomás a kommunikációs körzet állomása részére automatikusan kapott a Vonatból törölt/kisorozott kocsik jelentés tartalmát köteles távbeszélőn közölni az érdekelt állomással. A jelentés alapján a kocsi(k) elegybejelentéséről az érdekelt állomásnak gondoskodni kell. 33

Elegytovábbítás eltérő útirányon át 6.22. Szükség esetén az elegyet az Irányítási Szabályzattól eltérő útirányon át kell továbbítani. Az első továbbító vonatba történő bejelentéskor a kocsi kisorozó állomása a SZIR szerint a vonat első ki/besorozó állomása lesz. Ha szükséges, akkor a kisorozó állomást módosítani kell. 6.23. Vonatszám csere esetén, ha a kocsinak az Irányítási Szabályzat és az Elegytovábbítási Rend, valamint futásfelügyelt kocsinál a futásterv alapján nincs megfelelő kisorozó állomása, akkor a vonat célállomása lesz a kocsi kisorozó állomása. Elegybejelentés nyilvántartása 6.24. A forgalmi vonalirányítóknak, illetve a rendelkező- és vonatindító állomások forgalmi szolgálattevőinek, illetve állomásirányítóinak az elegybejelentés alapján a vonat jelentő állomásai közötti vonathossz és vonatterhelés alakulását figyelemmel kell kísérni. Ez alapján kell dönteni az elegybejelentés módosításáról, az elegyutalásról. 6.25. Az állomásokon a vonatokhoz bejelentett kocsikról jelentést kell készíteni. A vonat-összeállítás megkezdése előtt a vonat összeállításért felelős dolgozót a jelentés átadásával értesíteni kell a vonathoz bejelentett kocsikról. (9.sz. minta) 6.26. A vonatindító állomás a vonatfelvétel befejezése után a vonatba fel nem vett, de elegybejelentett kocsik elegybejelentésének módosítása után a számítógépes rendszerrel jelentést (Szállítási megbízások a vonatban 10.sz. minta) köteles készíteni a vonatba felvett és a vonathoz a vonat útvonalán bejelentett kocsikról. Ezt a jelentést a Vonatterhelési kimutatással együtt a vonatszemélyzetnek kézbesíteni kell. Ez a jelentés kocsielosztóként szolgál a vonatszemélyzet részére. Rendelkező- és vonatindító állomások elegyének továbbítása 6.27. Rendelkező- és vonatindító állomásokról az elegyet a Tehervonati Közlekedési Rendben és a 12 órás vonatforgalmi tervben kijelölt vonatokkal kell továbbítani. A vonatokkal ha nincs más rendelkezés a Tehervonati Közlekedési Rendben előírt elegyet kell továbbítani. 34

6.28. Ésszerű elegycsoportosítással lehetőleg több rendelkezési szakaszon át újabb rendezés nélkül továbbítható irányvonatokat kell közlekedtetni. Középállomások elegyének 6.29. A középállomások elegyét továbbítás továbbítása szempontjából a rendelkező-, illetőleg vonatindító állomásokon lévő eleggyel szemben előnyben kell részesíteni. 6.30. Az elegybejelentések alapján a számítógépes nyilvántartás lehetőséget biztosít a vonat jelentőállomásai között a várható vonathossz és vonatterhelés (vonatkapacitás) figyelemmel kisérésére. A vonatkapacitás túllépése esetén az irányított vonalon a forgalmi vonalirányító, felügyelt vonalon a rendelkező-, illetve vonatindító állomások forgalmi szolgálattevői, illetve állomásirányítói kötelesek intézkedni az elegybejelentés módosítására. A középállomás be nem jelentett, de okvetlenül továbbítandó elegye szükség esetén elegycserével is továbbítható. Ha valamely középállomáson teljes vonatot kitevő elegy jelentkezik, akkor annak továbbítását operatív módon kell megszervezni. 6.31. Középállomások a más vonathoz bejelentett vagy még be nem jelentett elegyet nem teljesen kihasznált vonathoz hozzáadhatják, ha ennek következtében más állomás bejelentett elegye nem marad vissza. Forgalmi vonalirányító által irányított vonalon ehhez a forgalmi vonalirányító engedélye szükséges. Rendkívüli elegyfelvétel 6.32. Ha olyan állomás kíván a vonathoz elegyet hozzáadni, mely a vonatnak nem ki/besorozó állomása, akkor ezt a területileg illetékes forgalmi vonalirányító, vagy a rendelkező- és vonatindító állomás forgalmi szolgálattevőjének engedélyével lehet megtenni. Ekkor az állomást a területileg illetékes forgalmi vonalirányítónak, vagy a rendelkező-, illetve vonatindító állomás forgalmi szolgálattevőjének fel kell venni a vonat kocsi ki/besorozó állomásának. Azonos eljárást kell alkalmazni akkor is, ha olyan rendeltetésű elegyet kíván az állomás a vonathoz hozzáadni, melynek kisorozó állomása a vonatnak nem ki/besorozó állomása. Ekkor is a besorozó állomást a területileg illetékes vonalirányítójának vagy a rendelkező-, illetve vonatindító állomás forgalmi szolgálattevőjének fel kell felvenni kocsi ki/besorozó állomásnak. 35

A fenti műveletet a vonat érkezése előtt el kell végezni. Ha az állomás már jelentő állomásként szerepel, akkor a ki/besorozás kapcsolót kell ellenőrizni. Vonatterhelési kimutatás 6.33. A vonatfelvétel befejezése, vagy a vonatindulás rögzítése után a számítógépes rendszer (SZIR) a vonat következő ki/besorozó állomása részére üzenetet küld a vonatterhelési kimutatás elkészüléséről. A vonat további jelentő állomásai és a vonal útvonalán érintett üzemirányító területi irodák, valamint az üzemirányító szolgálat erre jogosult dolgozói igény szerint megtekinthetik, illetve kinyomtathatják a jelentést a további munkafolyamatokhoz történő felhasználás céljából. Vegyes rendelkezések 6.34. Az Állomási Végrehajtási Utasításban kell rögzíteni, hogy mely munkakörben dolgozó személy köteles az elegybejelentést végezni, illetve módosítani (raktárnok, átmenesztő, forgalmi szolgálattevő stb.). 6.35. Az elegybejelentés alapján az üzemirányító szolgálat dolgozójának kötelessége a vonatkihasználás alakulásának figyelemmel kísérése és intézkedések megtétele az elegyutalásokra, elegybejelentés módosításokra. Felhasználható SZIR jelentések és párbeszédek 6.36. Az elegyhelyzet értékelésére, elegynyilvántartásra felhasználható SZIR párbeszédeket és jelentéseket az utasítás 2.sz. melléklete tartalmazza a következők szerint: 2.sz. táblázata az elegytovábbítás alapadatait tartalmazó, valamint az elegyhelyzet értékelésére, elegynyilvántartásra felhasználható párbeszédeket, 3.sz. táblázata az elegyhelyzet értékelésére, elegynyilvántartásra felhasználható jelentéseket, 4.sz. táblázata az elegybejelentésre, annak módosítására, törlésére felhasználható párbeszédeket, 5.sz. táblázata a kocsi vonatba való felvételére felhasználható párbeszédeket. 36

7. A TEHERVONATI KÖZLEKEDÉS ÉRTÉKELÉSE Az értékelés fajtái 7.1. A tehervonati közlekedést a napi teljesítmények meghatározása és az általános elemzés céljából értékelni kell. A napi értékelés tényezői 7.2. A Tehervonati Közlekedési Rend és a menetrendszerűség teljesítésének értékelése területi és hálózati szinten a SZIR adatok alapján az üzemviteli napi jelentések és azok adatainak göngyölítésével kell el készíteni. A Tehervonati Közlekedési Rend és a menetrendszerinti közlekedés értékeléséhez szükséges tényezők a következők: a - a Tehervonati Közlekedési Rendben közlekedésre kijelölt tehervonatok mennyisége, b - a Tehervonati Közlekedési Rendben kijelölt tehervonatokból ténylegesen leközlekedett vonatok mennyisége (elegyétől és viszonylatától függetlenül), d - a Tehervonati Közlekedési Rendben kijelölt tehervonatokból menetrend szerint indult vonatok mennyisége, g i - az indult összes vonatok mennyisége, h i - az indult vonatokból menetrendszerűen indult vonatok mennyisége, g é - az érkezett összes vonatok mennyisége, h é - az érkezett vonatokból menetrendszerűen érkezett vonatok menynyisége. A napi értékelés 7.3. A tehervonatokat mindig annál a napnál kell figyelembe venni, amelyik a menetrend szerinti indulási nap, függetlenül a korábbi, vagy későbbi közlekedéstől. 7.4. A mozdonyvonatokat nem szabad a kiszolgáló vonatok kivétel a Tehervonati Közlekedési Rendben kijelölt tehervonat számában közlekedtetni. 37

7.5. A h i és h é tényező értékelésénél a vonatok menetrendtől eltérő közlekedése esetén a korábbi közlekedést menetrendszerinti közlekedésként, bármilyen mértékű késett közlekedést késettként vesz figyelembe a rendszer. 7.6. A továbbítás közbeni lemondás esetén a lemondás helye a vonat új célállomása. 7.7. A tehervonatok közlekedésének értékelése a Tehervonati Közlekedési Rend és a SZIR-ben rögzített adatok alapján történik. A vonatok menetrendszerűségét az Üzemviteli Napijelentés az indító állomás indulási-, illetve a célállomás érkezési késése alapján értékeli. (14. sz. minta) 7.8. A vonatok csoportosítása értékelés szempontjából a következő vonatnemek szerint történik: nemzetközi tehervonatok (nemzetközi gyorsteher, nemzetközi teher) gyorstehervonatok (belföldi gyorsteher) irány- és közvetlen vonatok (irány, közvetlen, többcsoportos irány, többcsoportos közvetlen, üres) csomóponti kiszolgáló vonatok (iparvágány-kiszolgáló, csomóponti kiszolgáló). 7.9. Az értékelés mutatószámai: b/a - a Tehervonati Közlekedési Rendben kijelölt vonatokból leközlekedett vonatok és a Tehervonati Közlekedési Rendben kijelölt vonatok százalékos aránya, d/a - a Tehervonati Közlekedési Rendben kijelölt vonatokból menetrend szerint elindult vonatok és a Tehervonati Közlekedési Rendben kijelölt vonatok százalékos aránya, Elemző értékelés 7.10. A tehervonati közlekedés elemzésére ad lehetőséget a SZIR Elemzés számítógépes program. A program alapján eltérő időszakokra vonatkozóan vizsgálni lehet a tehervonati közlekedést, a kijelölés jóságát és a vonatok kihasználtságát. (15. sz. minta) 38