A legfontosabb szénhidrátok a szervezetben és a táplálékokban.

Hasonló dokumentumok
MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK

A cukrok szerkezetkémiája

SZÉNHIDRÁTOK (H 2. Elemi összetétel: C, H, O. O) n. - Csoportosítás: Poliszacharidok. Oligoszacharidok. Monoszacharidok

Szénhidrátok I. (Carbohydrates)

Szénhidrátok. Szénhidrátok. Szénhidrátok. Csoportosítás

3.6. Szénidrátok szacharidok

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

CHO CH 2 H 2 H HO H H O H OH OH OH H

SZÉNHIDRÁTOK. 3. Válogasd szét a képleteket aszerint, hogy aldóz, vagy ketózmolekulát ábrázolnak! Írd a fenti táblázat utolsó sorába a betűjeleket!

A cukrok szerkezetkémiája

Táptalaj E. coli számára (1000 ml vízben) H 2 O 70% Fehérje 15% Nukleinsav 7% (1+6) Szénhidrát 3% Lipid 2% Szervetlen ion 1%

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak

SZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz),

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek

Polihidroxi-aldehidek vagy -ketonok, vagy ezek származékai. Monoszacharid: polihidroxi-keton vagy -aldehid

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 4. hét

R-OH H + O H O H OH H O H H OH O H OH O H OH H H

Táptalaj E. coli számára (1000 ml vízben) H 2 O 70% Fehérje 15% Nukleinsav 7% (1+6) Szénhidrát 3% Lipid 2% Szervetlen ion 1%

Szénhidrátok és glikobiológia

R-OH H + O H O H OH H O H H OH O H OH O H OH H H

A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok)

IX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok)

Glükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE

Biokémia 1. Béres Csilla

Biogén elemek

2. SZÉNHIDRÁTOK 2.1. A legfontosabb D-sorbeli aldózok és ketózok

3. előadás: A víz szerepe az élő szervezetekben

Szénhidrátok SZERKEZET, REAKCIÓK, FUNKCIÓIK

Szerves kémiai és biokémiai alapok:

Glikolízis. Csala Miklós

MONOSZACHARIDOK, OLIGO- ÉS POLISZACHARIDOK

A glükóz reszintézise.

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév

Tel: ;

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei

3. Előadás. Oligo- és poliszacharidok

A szénhidrátkémia kisszótára:

Szabó Dénes Molekulák és reakciók három dimenzióban

BIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT)

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak - Munkafüzet 2. hét

Di-, Oligo és Poliszacharidok

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)

Szerves Kémia II. Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel:

A szénhidrátok táplálkozásban betöltött és szerkezeti szerepe. Orvosi Biokémia - Szerkesztette: Ádám Veronika, Semmelweis Kiadó, 2016.

A szénhidrátkémia kisszótára:

Aromás: 1, 3, 5, 6, 8, 9, 10, 11, 13, (14) Az azulén (14) szemiaromás rendszert alkot, mindkét választ (aromás, nem aromás) elfogadtuk.

Dr. Mandl József BIOKÉMIA. Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek.

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

Szerves kémiai és biokémiai alapok:

Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.


A növényi anyagcsere-termékek biogenetikai rendszere. Szacharidok

Budapest, augusztus 22. Dr. Nagy József egyetemi docens

Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék

POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK

Szemináriumi feladatok (alap) I. félév

A szénhidrátkémia kisszótára:

6. Előadás. Oxovegyületek. Szénhidrátok: monoszacharidok. Szénhidrátszármazékok.

Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny

3. Előadás. Oligo- és poliszacharidok

Egyed alatti szerveződési szint

A szénhidrátkémia kisszótár:

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia II. kategória 2. forduló Megoldások

ELTE TTK Hallgatói Alapítvány KÉMIA LEVELEZŐ ÉRETTSÉGI ELŐKÉSZÍTŐ. 8. oktatócsomag

szabad bázis a szerves fázisban oldódik

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai

Valin H 3 C. Treonin. Aszpartát S OH

A szénhidrát szó eredete, a szénhidrátok definíciója

H 3 C CH 2 CH 2 CH 3

Név: Pontszám: / 3 pont. 1. feladat Adja meg a hiányzó vegyületek szerkezeti képletét!

hosszú szénláncú, telített vagy telítetlen karbonsavak palmitinsav (hexadekánsav) olajsav (cisz-9 oktadecénsav) néhány, állatokban előforduló zsírsav

Versenyző rajtszáma: 1. feladat

7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2.

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek

1. feladat Maximális pontszám: feladat Maximális pontszám: feladat Maximális pontszám: feladat Maximális pontszám: 9

1. feladat. Versenyző rajtszáma:

Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T

Növényi anyagcsere-termékek biogenetikai rendszere. Szacharidok

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.

Cukorkémia = Szénhidrátkémia

Szerves kémia II. kommunikációs dosszié SZERVES KÉMIA II. ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

Javító vizsga követelményei kémia tantárgyból augusztus osztály

Szemináriumi feladatok (alap) I. félév

Szénhidrátkémiai kutatások bioinformatikai esetek. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék

Szerves Kémia. Farmakológus szakasszisztens képzés 2012/2013 ősz

H 3 CH 2 C H 2 N HS CH 3 H CH 3 HO CH 2 CH 3. CHBr 2 CH 2 OH SCH H 3 CH 2 CH 3 H 3 C OH NH 2 OH CH 2CH 3 (R) (R) (S) O CH 3 SCH 3 SCH

Szénhidrátok és szénhidrátbontó enzimek vizsgálata

1. feladat (3 pont) Az 1,2-dibrómetán főként az anti-periplanáris konformációban létezik, így A C-Br dipólok kioltják egymást, a molekula apoláris.

A polifenol vegyületek rendszerezése

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

FEHÉRJÉK A MÁGNESEKBEN. Bodor Andrea ELTE, Szerkezeti Kémiai és Biológiai Laboratórium. Alkímia Ma, Budapest,

Helyettesített karbonsavak

ZÁRÓJELENTÉS. OAc. COOMe. N Br

A szén tetraéderes vegyérték-orientációja (van t Hoff, Le Bel, 1874)

Átírás:

Orvosi Biokémiai Intézet Semmelweis Egyetem Dr. Komorowicz Erzsébet, Dr. Törőcsik Beáta A legfontosabb szénhidrátok a szervezetben és a táplálékokban. 2017. 03. 27. 2017. 03. 30.

A szénhidrátok szerepe: tápanyagok, a vékonybélben szívódnak fel tartalék energia források (glikogén) további alapvető biokémiai molekulák (lipidek, fehérjék) bioszintézisének intermedierjei a nukleinsavak szerkezeti alkotói részt vesznek a transzportfolyamatokban, sejt-sejt felismerésben, az immunrendszer működésében a növények vázalkotói (cellulóz) Glikom, Glikomika

A szénhidrátok általános jellemzői Összegképlet (egyszerű cukrokra): C n (H 2 O) n Funkciós csoportjaik: karbonilcsoport hidroxilcsoport Szerkezetük ismeretében a kémiai nevük: polihidroxi- oxovegyületek A karbonilcsoport típusától függően lehetnek: 1. polihidroxi-aldehidek, 2. polihidroxi-ketonok

A szénhidrátok csoportosítása a monomerek száma szerint: 1. Monoszacharidok savas közegben tovább már nem hidrolizálható egységek 2. Oligoszacharidok 2-8 monoszacharid egység, közülük leggyakoribbak a diszacharidok 3. Poliszacharidok (glikánok)

Monoszacharidok v. Egyszerű cukrok általában színtelen, kristályos vegyületek többnyire édes ízűek vízben oldódnak, apoláros oldószerekben nem oldódnak vizes oldatból kikristályosíthatók

Csoportosítás: karbonilcsoport alapján: aldózok és ketózok C atom szám alapján: triózok, tetrózok, pentózok, hexózok, heptózok, stb. glicerinaldehid (aldotrióz) dihidroxiaceton (ketotrióz) A két csoportosítást összevonva beszélhetünk pl. aldohexózokról, ketopentózról D-glukóz (aldohexóz) D-fruktóz (ketohexóz)

A glicerinaldehid ábrázolási módjai Királis monoszacharidok elnevezése: D-glicerinaldehid a poláris fény síkját jobbra, az L-glicerinaldehid balra forgatja el. A Fischer féle ábrázolás (Fischer Projekció): A királis molekulák két dimenziós ábrázolása A.) a legoxidáltabb csoport legyen legfelül, gömb és pálcika modell: tényleges konfiguráció B.) a szénlánc további része található alul, C.) a láncnak a kiralitás centrumtól felfelé és lefelé rajzolt része egyaránt a sík mögött legyen.

a little history chiral = handed enantiomer pairs = mirror images, and not equivalent Jean Baptist Biot (1813) : sugar is optically active dextrorotatory D levorotatory L

IZOMEREK (azonos kémiai összetétel, de különféle szerkezet) Konstitúciós izomerek (a vegyületeken belül az atomok kapcsolódási sorrendje eltér) Sztereoizomerek (a vegyületeken belül az atomok kapcsolódási sorrendje megegyezik, de térbeli helyzetük különböző) Enantiomerek (egymásnak tükörképi párjai) Diasztereomerek (nem egymás tükörképi párjai) Epimerek azok a diasztereomerek, amelynek bár több kiralitáscentruma van, csak egyetlen kiralitáscentrum konfigurációjában különböznek

A monoszacharidok minden CH-OH szénatomja kiralitáscentrum Aldózok(Cn): n-2 kiralitáscentrum, 2 n-2 sztereoizomer Ketózok (Cn): n-3 kiralitáscentrum, 2 n-3 sztereoizomer Enantiomerek: sztereoizomerek melyek egymásnak tükörképi párjai Diasztereomerek: sztereoizomerek melyek nem egymás tükörképi párjai Epimerek: azok a diasztereomerek, amelyek, bár több kiralitáscentrumuk van, csak egyetlen kiralitáscentrum konfigurációjában különböznek Epimerek

Interactions between (Bio)molecules Are Stereospecific

A Fischer-féle konvenciónak megfelelően a D- és L-cukrok abszolút konfigurációját a karbonil csoporttól legtávolabbi kiralitáscentruma határozza meg. A D-cukroké a D-glicerinaldehid az L-cukroké az L-glicerinaldehid kiralitáscentrumának konformációjával egyezik meg.

D-aldózok

A D-glukóz epimerjei Epimerek: azok a diasztereomerek, amelynek bár több kiralitáscentruma van, csak egyetlen kiralitáscentrum konfigurációjában különböznek

D-ketózok

A félacetálok (hemiacetálok) és félketálok (hemiketálok) kialakulása

A hexózok gyűrűvé záródása Az oxocsoportból kialakuló hidroxilcsoportot glikozidos hidroxilcsoportnak nevezzük Térkitöltő modell: C zöld, H fehér, O piros

Fischer-től Haworth-ig Haworth-vetítés gyűrűs szerkezetek megjelenítési módszere a síkban a gyűrűt helyezzük az O-nel hátra (vagy jobbra-hátra) egy jobb oldali OH (Fischer) alulra kerül (Haworth) egy bal oldali OH (Fischer) felülre kerül (Haworth) a D-cukrok legutolsó CH 2 OH-csoportja felül van az új félacetál bármely konfigurációjú lehet: a gyűrű szerkezetben új aszimmetriacentrum képződik. Azokat az izomereket, melyek csak a hemiacetál vagy hemiketál szénatomok konfigurációjában különböznek, anomereknek nevezzük. A hemiacetál/hemiketál (vagy karbonil) szénatomot anomer szénatomnak nevezzük

A D-glukóz két ciklikus formájának kialakulása A két izomer közül az az α-anomer, amelynek konfigurációja az anoméria centrumban ellentétes a D-L konfigurációt meghatározó (hexózoknál az 5 helyzetű) aszimmetriacentrum CH 2 OH csoportjának konfigurációjával. A másik anomer a β-anomer. A D-glukóz anomerjei vizes oldatban egymásba alakulnak, a jelenséget mutarotációnak nevezzük. Az optikai forgatóképesség értéke: 112.2 : α-d-glukóz 18.7 : β-d-glukóz 52.7 : oldat Tehát ekvilibriumban az oldat több β-d-glukózt tartalmaz (63.6% β-d-glukózt és 36.4% α-d-glukózt)

Összefoglalásul, gyakorlási lehetőség

Piranózok és furanózok (szacharózban, maltózban) (laktózban) (szacharózban)

A ciklohexán gyűrű konformációi I

A ciklohexán gyűrű konformációi II Kád Szék Axis = tengely Equator = egyenlítő

A cukrok kémiai reakciói

A glukóz vízben oldódik H O H H O H H H O H O H H O H O OH O O H O H H O H H H H O O H H H O H O H

Foszfátészter keletkezés glukóz-6-foszfát

A foszforilált cukrok az energiatermelés és a bioszintetikus folyamatok kulcsfontosságú köztitermékei A foszforiláció hatására a cukrok negatív töltéssel bírnak, a plazmamembránon nem képesek áthaladni (vagyis a sejtet nem tudják elhagyni)

Emlékeztetőül. Foszfátészter kötés

Pentóz-foszfát-út, részlet

Oxidáció I Aldonsavak kialakulása: az aldehidcsoport karboxillá oxidálódik D- glukonsav D-glukono-δ-lakton (aldonsav) A glukóz aldehidcsoportja karboxillá oxidálódik: glukonsav keletkezik A karboxilcsoport reagálhat a C5 OH-csoporttal észtert képezve. Ez a reakció ismét gyűrűzáródáshoz vezet, belső észtert, ún. laktonszerkezetet hozva létre.

Oxidáció II A primer alkoholos OH-csoport oxidációja uronsavakat eredményez β-d-glukóz β-d-glukuronát (glukuronsav) Glukuronáttal ill. származékával találkozunk majd a heteropoliszacharidokban, és a biotranszformációban glukózból galaktózból mannózból D-glukuronsav D-galakturonsav D-mannuronsav

Redukció Az aldehid-, illetve ketocsoport alkoholos OH-vá redukálódik polialkoholt, ún. cukoralkoholt eredményezve glukóz szorbitol (glucitol) mannóz, fruktóz mannitol glicerinaldehid glicerol ribóz ribitol

A glukóz redukciója szorbitollá Sorbus (berkenye)

Redukció A monoszacharidok OH csoportjának redukciójakor dezoxicukrok keletkeznek. Közülük biokémiai szempontból legfontosabb a β-2-dezoxiribóz.

Advanced glycation end-product (AGE) kialakulása. A diabetes mellitus késői szövődményeinek kialakulásában (retinopathia, nephropathia, neuropathia, atherosclerosis, kardiológiai szövődmények) szerepet tulajdonítanak a glikált fehérjéknek is, amelyek fizikokémiai tulajdonságai a glikálás hatására megváltoznak.

A diszacharidokban a monoszacharidok O-glikozidos kötéssel kapcsolódnak Az O-glikozidos kötés az egyik monoszacharid glikozidos OH-csoportja és a másik monoszacharid hidroxil csoportja között jön létre, az anomer C atom O atomhoz kötődik. A nem-redukáló diszacharidok esetén (szacharóz) mindkét gikozidos OH-csoport részt vesz a kötésben A redukáló diszacharidok esetén az egyik monoszacharid gikozidos OH-csoportja szabad (maltóz, laktóz) Szacharóz (nem-redukáló)

Táplálkozási szempontból legfontosabb diszacharidok: szacharóz (nádcukor) α-1,2 kötés, nem-redukáló laktóz (tejcukor) β-1,4 kötés, redukáló maltóz α-1,4 kötés, redukáló

N-glikozidos kötés Az anomer C atom N atomhoz kötődik, pl. Glikoproteinekben: Nukleotidokban:

Poliszacharidok A poliszacharidok különböznek egymástól - az őket alkotó monoszacharid egységekben - a monoszacharidok közti kötésben - a lánc hosszúságában - a lánc elágazásának mértékében a homopoliszacharidok egyetlen fajta monoszacharidot tartalmaznak a heteropoliszacharidok kettő vagy több fajtát

Homopoliszacharidok amilóz amilopektin keményítő glikogén cellulóz tartalék tápanyagok, raktározott energiaforrások növényi sejtfal alkotó elem A glikogén és a keményítő ozmózisnyomása kisebb, mint a szabad glükóz molekulák ozmózisnyomása.

A cellulóz Homopoliszacharid, cellobióz egységekből épül fel: Cellobióz β-1,4 kötés Lineáris, fonalszerű Növényi sejtfal alkotó elem β-1,4 kötés

A keményítő Homopoliszacharid, α-d-glukóz Amilóz α-1,4 kötés, nem elágazó lineáris polimer helikális szerkezet, jód reakció pozitív Amilopektin α-1,4 kötés, α-1,6 kötés Növényi raktározott tápanyag Keményítő (és glikogén) α-1,4 kötés

A keményítő Amilóz és Amilopektin Amilóz: α-1,4 kötés Amilopektin: α-1,6 kötés

A glikogén szerkezete I A májban és az izomban tároljuk α-1,6 kötés α-1,4 kötés

A glikogén szerkezete II The glycogen polymer has one reducing and multiple non-reducing ends. β: glikogén molekulák (gömbforma) α: glikogén szemcse

Inulin Homopoliszacharid Jerusalem artichokes Lineáris fruktóz polimer b-(1,2) kötéssel összekapcsolt fruktóz egységek Növényi rost, nem emésztjük, prebiotikum Csicsóka, hagyma, fokhagyma, articsóka Vese glomeruláris filtráció (GFR) meghatározásához használják (mert nem metabolizálódik)

Heteropoliszacharidok: többfajta monoszacharidból épülnek fel Glukokonjugátumok: a szénhidrátlánc fehérjéhez vagy lipidhez kapcsolódik

Glycosylation is the process when mono-di-oligo saccharides are connected to other structures as proteins or lipids

Glikozilált fehérjék Általában poszt-transzlációs módosulás A fehérjéhez O-, vagy N-glikozidos kötéssel kapcsolódnak a szénhidrátláncok Glikoproteinek: kicsi, elágazó, faalakú oligoszacharid kapcsolódik a növekvő polipeptidhez Proteoglikán: nagy, nem elágazó glukózaminoglikán (GAG) szintetizálódik a fehérjén, diszacharid egységek ismétlődő hozzáadásával Mucinok: erősen glikozilált fehérjemonomerből álló polimerek

A proteoglikánokban a core fehérjéhez egy GAG lánc kapcsolódik, Ser/Thr O-glikozidos kötéssel A core-fehérjék is változatosak (pl. versican, decorin, perlecan) A GAG lánc is változatos: száma, hossza (min 100 cukor), diszacharid egység, szulfatáltság Funkcióik: - extracelluláris mátrix alkotó - GAG-ok negatív töltésűek, vizet kötnek - kommunikáció a sejtekkel

Monoszacharid származékok I: aminocukrok Mukopoliszacharidokban

Glükózaminoglikánok (GAG-ok) ismétlődő diszacharid egységei NEM szulfatált, NEM fehérjéhez kötött

Illusztráció: a proteoglikánok még egy családon belül is nagyon változatosak

Hialuronsav, proteoglikánok, és glikoproteinek az extracelluláris mátrixban

Monoszacharid származékok II: Módosított monoszacharidok - Hidroxilcsoport helyett más csoport - Sejtfelszínen

Módosított monoszacharidok III: Muraminsav: Glukózamin és laktát étere Neuraminsav (Neu): Mannózamin+Piruvát N-acetil-Muraminsav: peptidoglikánban, a bakteriális sejtfalban N-acetil-Neuraminsav (NANA): a leggyakoribb származék, sziálsav prototípusa

Sziálsav: a neuraminsav O-, ill. N-szubsztituált változata Kb 50-féle változat, negatív töltés

Oligoszacharid láncok kapcsolódása a polipeptidlánchoz glikoproteinekben Ser/Thr Asn

N-glikozidos kötéssel kapcsolt oligoszacharid lánctípusok a glikoproteineken

A plazmafehérjéink is glikoproteinek Sziálsav negatív töltése megakadályozza kitapadásukat Sziálsav elvesztését (aszialoglikoprotein) a máj aszialoglikoprotein-receptora felismeri, és a megöregedett fehérjét felveszi és lebontja

Influenza vírus tipizálás N (neuraminidáz) és H (hemagglutinin) sejtfelszíni antigének alapján, pl. H1N1, stb. Neuraminidáz: egy glikozidáz, mely a neuraminsavat lehasítja - a gazdasejt felszínéről elősegíti a bejutását, ill. - a vírion külső felszínéről így ki tud szabadulni a gazdasejtből az új vírusrészecske Neuraminidáz gátlók influenza ellenes szerek (zanamivir, oseltamivir) Hemagglutinin : a vírus felszínén lévő glikoprotein, ez kötődik a gazdasejt felszínén lévő sziálsavhoz, egy proteáz elhasítja a hemagglutinint, és a vírus endocitózisra kerül

Mucinok: nagy méretű, erősen glikozilált fehérjék, a nyák alkotói

Cell-Cell Recognition: Blood Group Antigens Carbohydrate portion of blood group glycolipids http://oregonstate.edu/instruction/bb450/stryer/ch11/slide56.jpg

Peptidoglikánok is heteroglikánok: bakteriális sejtfal alkotói kémiailag: - N-acetil-glukózamin és N-acetil-muraminsav egységekből álló polimerek glikán, - melyeket térben rövid peptidek kötnek össze peptid N-acetil-muraminsav: N-acetil-glukózamin (3. C atom OH-csop és laktát 2. C atom OH-csop étere)

Peptidoglikánok a bakteriális sejtfalban Vékony peptidoglikán réteg, és Külső membrán réteg, mely lipoproteineket és lipopoliszacharidokat (LPS) tartalmaz Akár 40 réteg peptidoglikánt is tartalmazhat, valamint további heteropoliszacharidokat Nature Reviews Microbiology 13, 620 630 (2015) doi:10.1038/nrmicro3480

Arabinogalaktán: arabinóz és galaktóz polimere Homopoliszacharidok a gombákban: Béta-glükán: glukóz polimer, de béta1-3/béta1-6 glikozidos kötésekkel Gabonafélék sejtfalában is van, nem ágazik el, nem emésztjük, de felvételre kerül az enterocitákban, immunmoduláns Kitin: N-Ac-Glukózamin, béta1-4 kötésekkel