Bevezetés a kereskedelmi jogba

Bárdos Péter Bevezetés a kereskedelmi jogba Bárdos Péter, 2015 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2015 A kézirat lezárva: 2015. augusztus 31. A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon - a kiadó engedélye nélkül közölni. ISBN 978 963 258 274 o Budapest, 2015 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva

TARTALOM A szerző előszava Rövidítések jegyzéke ELSŐ RÉSZ A kereskedelmi jog fogalma, funkciója, forrásai 1. A kereskedelmi jog fogalma 2. A kereskedelmi jog funkciója 3. A kereskedelmi jog forrásai 3.1. Nemzeti jogforrások 3.1.1. írott jog 3.1.1.1. Kereskedelmi törvény(könyv) 3.1.1.2. Egyéb kódexek és quasi-kódexek 3.1.1.2.1. 2013. évi V. tv. a Polgári Törvénykönyvről (Ptk) 3.1.1.2.2.1952. évi III tv. a Polgári Perrendtartásról (Pp.) 3.1.1.2.3. 2006. évi V. tv. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról (Ctv.) 3.1.1.2.4. 1996. évi LVII. tv. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról (Tptv.) 3.1.1.2.5. 2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Két.) 3.1.1.2.6. 2012. évi C. tv. a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) 3.1.1.2.7. 2012. évi II. tv. a szabálysértésekről (Sztv.) 3.1.1.3. Speciális normák 3.1.2. Szokásjog 3.1.3. Bírói gyakorlat 3.2. Nemzetközi jogforrások 3.2.1. Írott jog 3.2.1.1. Nemzetközi egyezmények 3.2.1.2. Az Európai Unió kereskedelmi joga 3.2.2. Nemzetközi szokásjog 3.2.3. Nemzetközi bírói gyakorlat MÁSODIK RÉSZ A kereskedelmi jogi jogviszony 1. A kereskedelmi jogi jogviszony fogalma 2. A kereskedelmi jogi jogviszony alanyai 2.1. Vállalkozás 2.1.1. Fogalommeghatározás 2.1.2. Üzletszerű gazdasági tevékenység 2.1.3. A vállalkozás alanyi feltételei (vállalkozói státusjog) 2.1.3.1. Jogi forma 2.1.3.1.1. Önálló vállalkozás A) Egyéni vállalkozó B) Egyéb önálló vállalkozási formák BA) Mezőgazdasági őstermelő BB) Szolgáltató állatorvos BC) Egyéni ügyvéd BD) Egyéni szabadalmi ügyvivő

BE) Közjegyző BF) Önálló bírósági végrehajtó BG) Egyéb önfoglalkozatók 2.1.3.1.2. Társas vállalkozás A) Gazdasági társaság B) Szövetkezet C) Elismert vagy tényleges vállalatcsoport D) Európai részvénytársaság E) Európai szövetkezet F) Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe és kereskedelmi képviselete G) Egyesülés H) Európai gazdasági egyesülés I) Iroda 2.1.3.1.3. A társas vállalkozások üzleti volumen szerinti csoportosítása 2.1.3.2. Jogképesség, cselekvőképesség, ügyleti képesség 2.1.3.3. Honosság 2.1.3.4. Székhely, fizikai helyszín 2.1.3.5. Adóalanyiság, könyvvezetés 2.1.3.6. Képesítés 2.1.3.7. Szervezet, személyzet 2.1.3.8. Berendezés, felszerelés 2.1.3.9. Pénzügyi feltételek 2.1.3.9.1. Tőke 2.1.3.9.2. Biztosíték 2.1.3.9.3. Biztosítás 2.1.3.9.4. Kötelező tartalékképzés 2.1.3.10. Jogszabályi kizáró feltételek 2.1.3.10.1. Büntetett előélet 2.1.3.10.2. Üzleti hitelvesztés 2.1.3.10.3. Összeférhetetlenség 2.1.3.10.4. Erkölcsileg kifogásolható magatartás 2.1.4. Regisztráció, alapítási és tevékenységi engedély... 2.1.4.1. Regisztráció 2.1.4.1.1. Bírósági regisztráció 2.1.4.1.2. Közigazgatási regisztráció 2.1.4.1.3. Kamarai regisztráció 2.1.4.2. Alapítási és tevékenységi engedély 2.1.5. A státuskritériumok normatív szabályozása a fontosabb vállalkozási formákban 2.1.5.1. Egyéni vállalkozó 2.1.5.2. Gazdasági társaság 2.1.5.3. Szövetkezet 2.1.5.4- Külföldiek magyarországi fióktelepe és kereskedelmi képviselete 2.1.6. Látszatvállalkozás 2.1.7. A vállalkozás kivezetése a piacról 2.1.7.1. Az önálló vállalkozás kivezetése 2.1.7.2. A társas vállalkozás kivezetése 2.1.7.2.1. Végelszámolás 2.1.7.2.2. Felszámolás 2.1.7.2.3. Kényszertörlés 2.2. Fogyasztó 2.3. Közszféra 2.3.1. Állam, állami szervek 2.3.1.1. Az állam (állami szerv) mint a közhatalmi funkció gyakorlója

2.3.1.2. Az állam (állami szerv) mint piaci szereplő... 2.3.1.2.1. Az állam (állami szerv) mint vállalkozó 2.3.1.2.2. Az állam (állami szerv) mint vevő 2.3.1.2.3. Az állam (állami szerv) mint eladó 2.3.1.2.4. Az állam (állami szerv) mint a vagyon hasznosítását átengedő 2.3.2. Helyi önkormányzat (önkormányzati szerv) 3. A kereskedelmi jogi jogviszony tartalma 3.1. A V/V típusú jogviszony 3.1.1. A V/V típusú jogviszonyok közjogi tartalma 3.1.1.1. Az üzletfél üzleti döntéseinek tisztességtelen befolyásolása (Tptv. III. fejezet) 3.1.1.2. Gazdasági versenyt korlátozó megállapodás (Tptv. IV. fejezet) 3.1.1.3. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés (Tptv. V. fejezet) 3.1.14. Vállalkozások tiltott összefonódása (Tptv. VI. fejezet) 3-1-1-5- A megtévesztő és összehasonlító reklám tilalma 3.1.1.6. Szankciók 3.1.1.7. Eljárások 3.1.2. A V/V típusú jogviszonyok magánjogi tartalma... 3.1.2.1. A Ptk. V/V típusú jogviszonyt érintő szabályai 3.1.2.2. A Tptv. magánjogi tényállásai a V/V típusú jogviszonyban 3.1.2.3. Szankciók 3.1.2.4. Eljárásjogi szabályok 3.2. A V/F típusú jogviszony 3.2.1. A V/F típusú jogviszony közjogi tartalma 3.2.1.1. A vállalkozó kötelezettségei 3.2.1.2. Szankciók 3.2.1.3. Eljárások 3.2.2. A V/F típusú jogviszony magánjogi tartalma 3.2.2.1. Tartalmi kérdések 3.2.2.2. Szankciók, eljárás 3.3. A V/K típusú jogviszony 3.3.1. A V/K típusú jogviszony közjogi tartalma 3.3.2. A V/K típusú jogviszony magánjogi tartalma HARMADIK RÉSZ Kereskedelmi jogi jogügyletek 1. A kereskedelmi jogi jogügyletekről általában 1.1. Közös szabályok 1.1.1. Tájékoztatási kötelezettség a szerződés megkötése előtt 1.1.2. Előszerződés 1.1.3. Az akarategyezőség kialakulása 1.1.4. Formai követelmények 1.1.5. A szerződés tartalma 1.1.6. A szerződés értelmezése 1.1.7. A szerződésből eredő jogok érvényesítése 1.2. A V/V típusú szerződés sajátosságai 1.2.1. A szerződéskötést megelőző tárgyalási folyamat és a teljesítésre való felkészülés 1.2.2. Formai előírások 1.2.3. A szerződés tartalma 1.2.4. A szerződés teljesítése 1.2.5. Igényérvényesítés 1.3. A V/F típusú szerződés sajátosságai

1.3.1. A szerződéskötést megelőző szakasz és a szerződéskötés 1.3.2. Formai követelmények 1.3.3. A fogyasztói szerződés tartalma 1.3.4. A fogyasztói szerződés értelmezése 1.3.5. A szerződésből eredő jogok érvényesítése 2. Egyes szerződések 2.1. Tulajdonátruházó szerződések 2.1.1. Vállalkozások közötti adásvétel 2.1.2. Forgalmazási szerződés 2.1.3. Fogyasztói adásvétel 2.1.4. Az üzlethelyiségen kívül kötött fogyasztói adásvételi szerződés (házaló szerződés) 2.1.5. Távollévők között kötött szerződés 2.1.6. Értékpapír-átruházási szerződés 2.1.7. Vagyonátruházási szerződések 2.1.7.1. Vállalatátruházás 2.1.7.2. Üzletrész-átruházás 2.1.7.3. Részvényátruházás 2.1.8. Közbeszerzési szerződés 2.1.9. Nemzetközi adásvétel 2.1.10. Szolgáltatásértékesítési szerződések 2.1.10.1. Utazási szerződés 2.1.10.2. Elektronikus kereskedelmi szolgáltatás igénybevételére irányuló szerződés 2.2. Használati jogot átruházó szerződések 2.2.1. Koncessziós szerződés 2.2.2. Licenciaszerződés 2.2.3. Jogbérleti szerződés (franchise) 2.2.4. Ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződés 2.3. Vállalkozási típusú szerződések 2.3.1. Vállalkozási szerződés 2.3.2. Fuvarozási szerződés 2.3.2.1. A Ptk. fuvarozási szerződésre vonatkozó szabályai 2.3.2.2. Belföldi árufuvarozási szerződések 2.3.2.2.1. Belföldi vasúti árufuvarozási szerződés 2.3.2.2.2. Belföldi közúti árufuvarozási szerződés 2.3.2.2.3. Belföldi vízi árufuvarozási szerződés 2.3.2.3. Nemzetközi árufuvarozási szerződések 2.3.2.3.1. Nemzetközi vasúti árufuvarozási szerződés 2.3.2.3.2. Nemzetközi közúti árufuvarozási szerződés 2.3.2.3.3. Nemzetközi folyami árufuvarozási szerződés 2.3.2.3.4. Tengeri árufuvarozási szerződés 2-3-2.3.5. Nemzetközi légi árufuvarozási szerződés 2.3.2.3.6. Nemzetközi kombinált (multimodális) fuvarozási szerződés 2.4. Megbízási típusú szerződések 2.4.1. Közvetítői szerződés 2.4.2. Bizalmi vagyonkezelési szerződés 2.4.3. Szállítmányozási szerződés 2.4.4. Letéti szerződések 2.4.4.1. A Ptk.-ban szabályozott speciális letéti szerződések 2.4.4-1-1- Gyűjtő és rendhagyó letéti szerződés 2.4.4.1.2. Szállodai letéti szerződés 2.4.4.2. A Ptk.-ban nem szabályozott letéti szerződés típusok 2.4.4.2.1. Raktározási szerződés

2.4.4.2.2. Közraktári szerződés 2.4.5. Hitel és kölcsönszerződések 2.4.5.1. Hitelszerződés 2.4.5.2. Bankkölcsönszerződés 2.4.5.3. Pénzügyi lízing 2.4.5.4. Követelésvásárlási (faktoring-) szerződés 2.4.6. Pénzforgalmi szerződések 2.4.7. Bankgarancia-szerződés 2.4.8. Biztosítási szerződés 2.4.9. Együttműködési szerződések 2.4.9.1. Szindikátusi szerződés 2.4.9.2. Uralmi szerződés 2-4-9-3. Egyesülési szerződés NEGYEDIK RÉSZ Kereskedelmi jogi jogviták 1. Rendes bírósági eljárások 2. Alternatív vitarendezési eljárások 2.2.1. Választottbírósági eljárások 2.1.1. Magyarországi székhelyű választottbíráskodás... 2.1.2. Nemzetközi választottbíráskodás 2.2. Közvetítő eljárások 2.2.1. Békéltető eljárás 2.2.2. Bírósági (választottbírósági) közvetítés 2.2.3. Mediáció A könyvben felhívott jogszabályok jegyzéke Tárgymutató

A SZERZŐ ELŐSZAVA Nem könnyű dolog olyasmiről könyvet írni, ami a jogtudomány több jeles képviselője szerint nem is létezik. Az embernek óhatatlanul Sajó András szavai jutnak eszébe, aki magával a jogtudománynyal kapcsolatban teszi fel a kérdést: vajon nem a tudni nem érdemes dolgok tudományáról van-e szó? Vagy gondolhatunk arra a jeles jogászprofesszorra, aki kifejtette, hogy a jog nem tagozódik (jogágakra), hanem tagozzák, mégpedig a tanszékvezetőségre aspirálók mindenkori száma szerint. Akárhogy is, vállalom; ez a könyv tudományos ambíciók nélkül, egyszerűen abból a meggyőződésből íródott, hogy mégiscsak valami létezőről szól. Erre számos bizonyíték van, a kereskedelmi jog vagy hasonló című írások könyvtárat megtöltő tömegétől, az ilyen nevű tanszékeken át számos, a gazdaság jogával foglalkozó jogászkolléga meggyőződéséig. Erős bizonyítékok ezek még akkor is, ha nemigen beszélhetünk általános egyetértésről abban a tekintetben, mit is értünk kereskedelmi jog alatt. Ha a gazdasággal összefüggő jogi normák együttesét, úgy ijesztő méretű és heterogenitású joganyaggal van dolgunk, ami a klasszikus jogágfelosztásba nemigen gyömöszölhető be. Nyilván ez az egyik, ha nem a fő oka az akár a létezése tagadásáig is elmenő ellenérzéseknek. Ettől persze a tény tény marad és marad a kihívás is, hogy kezdjünk valamit ezzel a joganyaggal, nem utolsósorban a gazdaság működésének elősegítése érdekében. Könyvem éppen erre irányuló kísérlet. Ezzel nem vállalkozhattam többre, mint egy struktúrának, a joganyag egy lehetséges rendszerezési módjának bemutatására és a szabályozás tartalmi alapjainak ismertetésére. Nem csinálok titkot abból, hogy a kereskedelmi jogi kódex szükségességét vallók közé tartozom. Az anyag feldolgozása során meggyőződésem csak erősödött. A szabályozásbeli párhuzamosságok, az azonos kérdéssel foglalkozó jogszabályok közötti indokolatlan különbségek olyan tömegével találkoztam, ami számomra ékesen bizonyította egy kereskedelmi jogi alaptörvény vagy kódex, esetleg egy ipartörvény szükségességét, mindenekeló tt a vállalkozói státusjogot illetően. Az ügyletek üzletszerű megkötése mögött mindig vállalkozások állnak. Ezek működési feltételei képezik a szerződéskötő vállalkozás jogalanyiságának tartalmát. A státus- és kötelmi jog szabályai, kiegészülve néhány más szabályozási részterülettel (pl. a jogérvényesítés), együtt alkotják a vállalkozási tevékenység jogi környezetét, amelynek optimalizálása a gazdaság eminens érdeke. Nemcsak a tudományosság, de a teljesség igényéről is le kellett mondanom. Ezt már a címmel is szerettem volna érzékeltetni. Csupán bevezetésről lehetett szó, bevezetésről egy hatalmas jogsza- bálydzsungelbe. Hogy a dolog parttalanná ne váljon, egész jogterületek ismertetésétől kellett szinte teljesen eltekintenem (mint pl. a bankjog), vagy helyenként némely részterületről ( mint pl. a személyfuvarozási szerződések, noha ezek mint fogyasztói szerződések több uniós norma tárgyát is képezik), bízva abban, hogy sok kolléga fog kedvet kapni a számtalan érdekes témát kínáló részterület mélyebb feldolgozására. Ez a munka egyébként nem lesz előzmény nélküli. Elegendő utalnom az úttörő szerepet betöltő, nívós Gazdaság és jog című folyóiratra, amely 1992 óta szolgálja a kereskedelmi jog ügyét. Néhány magyarázó szó a könyv szövegéhez. A nagyra becsült olvasó nem fog találkozni sem lábjegyzetekkel, sem irodalmi hivatkozásokkal. A lábjegyzetek nézetem szerint zavarják a folyamatos olvasást és vagy lényeges információt tartalmaznak és akkor a szövegben a helyük vagy lényegtelent, akkor meg feleslegesek. Az irodalmi hivatkozásokat illetően is szkeptikus vagyok. Nem tudom, miért erősítené egy megállapítás igazságát, ha ugyanarról mondjuk egy bolíviai jogászprofesszor az 1964-es La Paz-i konferencián valami hasonlót mondott. Természetesen tudom, hogy a tudomány nem nélkülözheti ezeket, biztatnám is a jogászkollégákat tanulmányozásukra, és ha egyszer napirendre kerül a kódexalkotás, a külföldi megoldások elemzése amúgy is elengedhetetlen lesz. A bírói gyakorlatra

való hivatkozások hiányát a bevezetés jelleg indokolja. A bírói gyakorlat feldolgozása azokra a kézikönyvekre és tematikus elemzésekre vár majd, amelyek reményeim szerint a kollégák tollából szép számmal fogják követni e könyvet. Ne legyenek illúzióink; a kereskedelmi jog a szabályozás tárgyának alaptermészeténél fogva a mostani jogalkotási láz csillapultával is igen változékony marad. A jogforrások szövegben való vastag betűs kiemelésével és egyéb, a jogforrásokra vonatkozó információkkal a joganyag változásának nyomon követését szerettem volna megkönnyíteni a tisztelt Olvasó számára. A dőlt betűs kiemelésekkel pedig az általam az adott összefüggésben fontosnak vélt fogalmakra szerettem volna a figyelmet irányítani. Reménykedem a könyv továbblépésre ösztönző hatásában és köszönettel fogadok minden kritikai észrevételt. A szerző