Az agrártörvény által érintett tevékenységek

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az agrártörvény által érintett tevékenységek"

Irén Margit Vinczené
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Az agrártörvény által érintett tevékenységek Az esetleges félreértések elkerülése érdekében ezúton tájékoztatjuk a megyében székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezeteket az agrárgazdasági kamara tagságával kapcsolatos jogszabályi háttérről. A Magyar Agrár,- Élelmiszergazdasági és vidékfejlesztési Kamaráról szóló évi CXXVI. törvény 5. -a valóban a törvény erejénél fogva terjeszti ki az agrárkamarai tagságot azon szervezetekre, amelyek a jogszabály ai szerint a törvény személyi hatálya alá tartoznak. E gazdálkodó szervezetek az alábbiak: Magyarországon székhellyel, telephellyel, kereskedelmi képviselettel vagy fiókteleppel rendelkező és: agrárgazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató, vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott és agrárgazdasági tevékenységet folytató, vagy mezőgazdasági termelőszervezetként nyilvántartott, a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 396. szerinti gazdálkodó szervezet, kivéve az egyéni vállalkozót. A Pp a a gazdálkodó szervezet alatt a következő szervezeti formákat érti: gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az agrárgazdasági tevékenységet a törvény 1. és 2. mellékletei részletezik az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) és a tevékenységek egységes ágazatai osztályozás rendjének (TEÁOR) jegyzéke alapján. A fentiek alapján agrárgazdasági tevékenységet azon gazdálkodó szervezetek folytatnak, amelyek tevékenységi körében szerepel az alábbi tevékenységek valamelyike: 1. melléklet a évi CXXVI. törvényhez Az agrárkamara tagjai az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) alapján: 01 Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások [kivéve koszorú-, és virágkötés nem saját termelésű növényből (nem művirágból)] 02 Erdőgazdálkodás 03 Halászat, halgazdálkodás 10 Élelmiszergyártás

2 11 Italgyártás 12 Dohánytermék gyártása 2015 Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása 2020 Mezőgazdasági vegyi termék gyártása 2120 Gyógyszerkészítmény gyártásból a gyógynövény feldolgozás 3821 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása szakágazatból: komposztálás 4611 Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme 462 Mezőgazdasági nyersanyag, élőállat nagykereskedelme 463 Élelmiszer, ital, dohányáru nagykereskedelme 4661 Mezőgazdasági gép, berendezés nagykereskedelme Növényvédőszer nagykereskedelem Műtrágya nagykereskedelem Mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási szakmai tervezés, szakértés Falugazdász tevékenység Haszonállatok törzskönyvezése Gombaszakértés Igazságügyi szakértés mezőgazdasági, erdő- és vadgazdálkodási, élelmiszeripari területen 7731 Mezőgazdasági gép kölcsönzése Gazdasági haszonállatok kölcsönzése Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás 2. melléklet a évi CXXVI. törvényhez: Az agrárkamara tagjai a tevékenységek egységes ágazati osztályozás rendjének (TEÁOR) jegyzéke alapján: 01 Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások 02 Erdőgazdálkodás 03 Halászat, halgazdálkodás

3 10 Élelmiszer gyártás 11 Italgyártás 12 Dohánytermék gyártása 2015 Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása 2020 Mezőgazdasági vegyi termék gyártása 2120 Gyógyszerkészítmény gyártásából: a gyógynövény feldolgozása 3821 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása szakágazatból: komposztálás 4611 Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme 462 Mezőgazdasági nyersanyag, élőállat nagykereskedelme 463 Élelmiszer, ital, dohányáru nagykereskedelme 4661 Mezőgazdasági gép, berendezés nagykereskedelme 4675 Vegyiáru-nagykereskedelemből: a műtrágya és egyéb agrokémiai termékek nagykereskedelme 7490 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből mezőgazdasági: a erdőgazdasági, vadgazdálkodási tanácsadás, haszonállatok törzskönyvezése, falugazdász tevékenység, gombaszakértés, igazságügyi szakértés mezőgazdasági, erdő- és vadgazdálkodási, élelmiszeripari területen 7731 Mezőgazdasági gép kölcsönzése 7739 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzéséből: gazdasági haszonállatok kölcsönzése 8810 Idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül szakágazatból: a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás Ha tehát az érintett gazdálkodó szervezetet: a) valamely fenti tevékenységet főtevékenységként végzi, vagy b) nyilván van tartva az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben és valamely fenti, az 1-2. mellékletekben meghatározott tevékenységet folytatja, vagy c) nyilvántartott mezőgazdasági termelőszövetkezet, úgy az agrárkamarai törvény hatálya valóban kiterjed rá, s tagdíjfizetési kötelezettség terheli. Ellenkező esetben fizetési kötelezettsége a gazdálkodó szervezetnek nincs.

4 Mindaddig, ameddig az agrárkamarai tevékenységet a gazdasági szereplő a tevékenységi körében nem főtevékenységként, a tevékenység tényleges folytatása nélkül szerepelteti, az agrárkamarai tagság létrejöttének együttes törvényes feltétele nem következnek be. Az agrárgazdasági tevékenység folytatása, mint tagság-keletkeztető feltétel megítélése a gazdasági szereplő tényleges tevékenységének olyan egyedi vizsgálatát igényli, amely az adott piaci szereplő nyilatkozatán, szükség szerint tevékenységének gyakorlati ellenőrzésén alapszik. A cégjegyzék szerint a tevékenységi körében nem főtevékenységként agrárgazdasági tevékenységet is szerepeltető gazdasági szereplők agrárkamarai tagsága létrejöttének megállapításához a közhiteles adatbázisokból (cégnyilvántartás, NÉBIH-nyilvántartás) származó információk önmagukban elégtelenek. Az agrárkamarai tagság kettős törvényi feltétele a NÉBIH-nyilvántartásba vétel mellett az agrárgazdasági tevékenység folytatásának ténylegességére is kiterjed, ami csak egyedi vizsgálódás útján tisztázható. Ha a NÉBIH-ben nyilvántartott, az agrárgazdasági tevékenységet nem főtevékenységként folytató gazdálkodó szervezet (az egyéni vállalkozót is beleértve, Gktv. 2. ab) pont) az agrártevékenységet ténylegesen folytatja, úgy az agrárkamarai tagsága valóban létrejön ugyan, de anélkül, hogy a kereskedelmi és iparkamarai nyilvántartásba vételi kötelezettsége megszűnne. Kereskedelmi és iparkamarai regisztrációra, és kamarai hozzájárulás fizetésére (5000 Ft) kötelezettek: I. - gazdasági társaság, - egyéni cég, - egyesülés, - egyes jogi személyek vállalata, - leányvállalat, - külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, - szövetkezet, kivéve lakásszövetkezet, - egyéni vállalkozó (Gktv. 2. aa) pont), ha a NAK-törvény alapján nem tagja az Agrárkamarának (NAK tv. 2. c) pont)

5 II. - a NÉBIH-ben nyilvántartott, az agrárgazdasági tevékenységet nem főtevékenységként folytató gazdálkodó szervezet is (az egyéni vállalkozót is beleértve) (Gktv. 2. ab) pont) (ez a közös halmaz) Nemzeti Agrárgazdasági kamarai tagságra kötelezettek: - őstermelő (NAK tv. 2. aa) pont) az őstermelői igazolvány kiállításának napjától (NAK tv. 5. (1) a) pont), - egyéni vállalkozó (NAK tv. 2. ab) pont) a bármely agrárgazdasági tevékenység végzésére jogosító nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiadásának napjától (NAK tv. 5. (1) b) pont), - az őstermelőnek és egyéni vállalkozónak nem minősülő, földművesként nyilvántartott személy (NAK tv. 2. ac) pont) az e minőségében történő nyilvántartásba vételének napjától (NAK tv. 5. e) pont), - Magyarországon székhellyel, telephellyel, kereskedelmi képviselettel vagy fiókteleppel rendelkező, agrárgazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató gazdálkodó szervezet (ide nem értve az egyéni vállalkozót, Nak tv. 2. ba) pont), új alapítás esetén a bírósági bejegyzéstől, működő jogalany főtevékenységének agrárgazdasági tevékenységre történő kiterjesztése esetén az agrárgazdasági tevékenység folytatásának kezdőnapjától (NAK tv. 5. c) pont), - agrárgazdasági tevékenységet nem főtevékenységként folytató, a NÉBIH-ben nyilvántartott gazdálkodó szervezet (ide nem értve az egyéni vállalkozót, Nak tv. 2. bb) pont), az agrárgazdasági tevékenység folytatása és a NÉBIH-ben történő nyilvántartásba vétel együttes napjától (NAK tv. 5. d) pont), - az őstermelőnek, földművesnek, egyéni vállalkozónak, gazdálkodó szervezetnek nem minősülő földműves és mezőgazdasági szövetkezet az e minőségükben történő nyilvántartásba vételük napjától (NAK tv. 5. e) pont).

Hasonló dokumentumok

Továbbá a 2015. április 21-én módosított NAK Alapszabály új kedvezményeket vezetett be a tagdíjfizetési alap meghatározásában.

Továbbá a 2015. április 21-én módosított NAK Alapszabály új kedvezményeket vezetett be a tagdíjfizetési alap meghatározásában. Útmutató a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (továbbiakban: NAK) Alapszabályának II. fejezet II.04. pontjában foglalt, a tagdíjfizetés alapjának meghatározásához elkészített