Továbbá a április 21-én módosított NAK Alapszabály új kedvezményeket vezetett be a tagdíjfizetési alap meghatározásában.

Átírás

1 Útmutató a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (továbbiakban: NAK) Alapszabályának II. fejezet II.04. pontjában foglalt, a tagdíjfizetés alapjának meghatározásához elkészített bevételmegosztás könyvvizsgálati ellenőrzéséhez 1. A bevételmegosztás rendje A évre vonatkozó NAK tagdíjat a lezárt üzleti év nettó árbevétele alapján kell megállapítani (NAK Alapszabály II. fejezet G) 03.). Kiemelendő, hogy a nettó árbevételbe, mint tagdíjalapba - amennyiben a nettó árbevétel tartalmazza azt - a kapott támogatások, valamint a megfizetendő és a vissza nem térített vagy meg nem térülő jövedéki adó összege nem tartozik bele azzal, hogy a vissza nem térített gázolaj jövedéki adó nem tartozik a tagdíjalapot csökkentő jövedéki adó tételek közé így azok nem képezik a tagdíjfizetés alapját, feltéve, hogy a tag az említett tételekkel csökkenteni kívánja a tagdíjalapját és előírt módon igazolja, hogy az említett tételek a rögzített szabályok alapján, azoknak megfelelően alkalmasak a tagdíjalap csökkentésére. Továbbá a április 21-én módosított NAK Alapszabály új kedvezményeket vezetett be a tagdíjfizetési alap meghatározásában. A legfontosabbak: - Amennyiben a tag agrárgazdasági tevékenységből származó nettó árbevétele nem éri el a teljes árbevételének 20 %-át (külön kérelem esetén a 25%-ot), úgy a tag kérheti, hogy tagdíjfizetési osztályba sorolás csak az agrárgazdasági tevékenységből származó árbevétele alapján történjen. Erre akkor kerülhet sor, ha a NAK által elismert könyvvizsgáló ténymegállapítása szerint a NAK tag a mintavétel alapján kiválasztott bizonylatokat helytállóan sorolta a nem agrárgazdasági tevékenységből származó bevétellel kapcsolatos bizonylatok közé, amely a tag által elkészített, az agrárkamarai tagdíjfizetés alapjának meghatározásához szükséges bevételmegosztás helyességét valószínűsíti, és az erről szóló könyvvizsgálói jelentés a tag NAK-hoz tett önbevallásakor beadásra kerül. A NAK által elismert könyvvizsgálónak a Magyar Könyvvizsgálói Kamara nyilvántartásában aktív tagsági jogállásúként nyilvántartott könyvvizsgálók tekintendők. A könyvvizsgálói igazolás (független könyvvizsgálói jelentés) egységes formanyomtatványon történik, mely letölthető a NAK honlapjáról. (NAK Alapszabály II. fejezet G) 04.) - A tag a bevalláskor indoklással alátámasztva - kérheti a 20%-os arány 25-%-ra történő emelését a NAK főigazgatójától. (NAK Alapszabály II. fejezet G) 04. második albekezdése) Példa: egy gazdálkodó szervezet többféle tevékenységet folytat, ebből az egyik az erdőgazdálkodás (TEÁOR: 02), mely alapján kamarai tagsága keletkezik. A cég teljes nettó árbevétele évi 800 millió Ft, ebből az erdőgazdálkodásból származó nettó árbevétel 140

2 millió Ft., vagyis az agrárgazdasági tevékenységből származó nettó árbevétele nem éri el a teljes nettó árbevétel 20%-át (17,5%). Ebben az esetben a tagdíjfizetés alapja a 140 millió Ft, vagyis a tag a VII. tagdíjfizetési osztályba tartozik, a fizetendő tagdíj mértéke Ft. A korábbi Alapszabály szerint a tagdíjfizetés alapja a teljes nettó árbevétel lett volna, vagyis ugyanezen tag a X. tagdíjfizetési osztályba került volna, és Ft tagdíjat fizetett volna. - Szintén új elem, hogy a jövedéki terméket előállító, illetve forgalmazó tagok a tagdíjfizetés alapját képező nettó árbevételüket csökkenthetik a megfizetendő és a vissza nem térített, térülő jövedéki adó különbségének összegével, azzal, hogy a vissza nem térített gázolaj jövedéki adó nem tartozik a tagdíjalapot csökkentő jövedéki adó tételek közé. Ennek a feltétele, hogy ezen levonni kívánt jövedéki adó összeget a tag az adóhatóság által kiadott, az adott időszakra vonatkozó adófolyószámla kivonattal, és az ezt alátámasztó analitikus nyilvántartással igazolja, melyet cégszerű aláírással hitelesít. (NAK Alapszabály II. fejezet G) 05.) - A jogszabály által elismert termelői csoportok, szervezetek a tagdíjfizetési alapjukat csökkenthetik a kamarai tag tagjaik által saját nevükben részükre értékesített, az elismerés alapjául szolgáló termény, termék nettó árbevételének összegével. Kiemelendő, hogy erre csak a jogszabály által elismert termelői csoportoknak, szervezeteknek van lehetősége, és csak maximum addig a mértékéig, amekkora nettó árbevétel a kamarai tag tagdíjalapját képezi. (NAK Alapszabály II. fejezet G) 06.) A fentiek alapján tehát, a tag jogosult arra, hogy a nettó árbevételét, mint tagdíjalapot csökkentse a kapott támogatások összegével, amennyiben a nettó árbevétel tartalmazza azt, továbbá csökkentse az általa megfizetendő és részére vissza nem térített, illetve meg nem térülő jövedéki adó összegével, amennyiben a nettó árbevétel tartalmazza azt - azzal, hogy a vissza nem térített gázolaj jövedéki adó nem tartozik a tagdíjalapot csökkentő jövedéki adó tételek közé, valamint elismert termelői csoportok, szervezetek esetében a fent írtaknak megfelelő csökkentéssel éljenen. Az így kapott árbevételt, amely az árbevétel megosztási alap lesz, a NAK Alapszabály tagdíj megállapításról szóló előírásainak figyelembevételével (NAK Alapszabály II. fejezet G) 04.) a tag megoszthatja agrárgazdasági tevékenységből származó és nem agrárgazdasági tevékenységből származó bevételre. A bevételmegosztás az árbevétel alapját képező számlák csoportosításával történik. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló évi CXXVI. törvény szerint január 1-től NAK tagságot megalapozó agrárgazdasági tevékenységek az 1. és 2. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti tevékenységek:

3 1. melléklete szerint a NAK tagjai az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) alapján: 01 Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások [kivéve koszorú-, és virágkötés nem saját termelésű növényből (nem művirágból)] 02 Erdőgazdálkodás 03 Halászat, halgazdálkodás 10 Élelmiszergyártás 11 Italgyártás 12 Dohánytermék gyártása 2015 Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása 2020 Mezőgazdasági vegyi termék gyártása 2120 Gyógyszerkészítmény gyártásból a gyógynövény feldolgozás 3821 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása szakágazatból: komposztálás 4611 Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme 462 Mezőgazdasági nyersanyag, élőállat nagykereskedelme 463 Élelmiszer, ital, dohányáru nagykereskedelme 4661 Mezőgazdasági gép, berendezés nagykereskedelme Növényvédőszer nagykereskedelem Műtrágya nagykereskedelem Mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási szakmai tervezés, szakértés Falugazdász tevékenység Haszonállatok törzskönyvezése Gombaszakértés Igazságügyi szakértés mezőgazdasági, erdő- és vadgazdálkodási, élelmiszeripari területen 7731 Mezőgazdasági gép kölcsönzése Gazdasági haszonállatok kölcsönzése Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás 2. melléklete szerint a NAK tagjai a tevékenységek egységes ágazati osztályozás rendjének (TEÁOR) jegyzéke alapján: 01 Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások 02 Erdőgazdálkodás 03 Halászat, halgazdálkodás 10 Élelmiszer gyártás 11 Italgyártás 12 Dohánytermék gyártása 2015 Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása 2020 Mezőgazdasági vegyi termék gyártása 2120 Gyógyszerkészítmény gyártásából: a gyógynövény feldolgozása 3821 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása szakágazatból: komposztálás 4611 Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme 462 Mezőgazdasági nyersanyag, élőállat nagykereskedelme 463 Élelmiszer, ital, dohányáru nagykereskedelme 4661 Mezőgazdasági gép, berendezés nagykereskedelme

4 4675 Vegyiáru-nagykereskedelemből: a műtrágya és egyéb agrokémiai termékek nagykereskedelme 7490 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből mezőgazdasági: a erdőgazdasági, vadgazdálkodási tanácsadás, haszonállatok törzskönyvezése, falugazdász tevékenység, gombaszakértés, igazságügyi szakértés mezőgazdasági, erdő- és vadgazdálkodási, élelmiszeripari területen 7731 Mezőgazdasági gép kölcsönzése 7739 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzéséből: gazdasági haszonállatok kölcsönzése 8810 Idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül szakágazatból: a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás Eltérések hegyközségi tag NAK tag esetében: A NAK olyan tagja, aki a hegyközségekről szóló évi CCXIX. törvény által hegyközségi tagságot kötelezővé tevő tevékenység végzése okán valamely hegyközségnek is a tagja, a fentiekben rögzítetten felül további bevétel megosztási lehetőséggel élhet: - A NAK tag aki hegyközségi tag is a tagdíj bevallásakor jelezheti azt a NAK-nak, hogy csak a hegyközségekről szóló évi CCXIX. törvény által hegyközségi tagságot kötelezővé tevő tevékenységéből származó árbevételével kívánja csökkenteni az árbevétel megosztás alapját, amely csökkentés eredménye lesz a NAK-nak fizetendő tagdíjszámítás alapja (árbevétel megosztás alap), vagy - a NAK tag aki hegyközségi tag is a tagdíj bevallásakor jelezheti a NAK-nak, hogy a hegyközségekről szóló évi CCXIX. törvény által hegyközségi tagságot kötelezővé tevő tevékenységéből származó árbevételével kívánja csökkenteni az árbevétel megosztás alapját, és ezzel együtt jelezheti azt is, hogy élni kíván a NAK alapszabály II. fejezet G) 04. pont szerinti tagdíjcsökkentési lehetőséggel, azaz a évi CXXVI. törvény szerinti agrárgazdasági tevékenységéből származó - a hegyközségi tagságot kötelezővé tevő tevékenységéből származó árbevételével csökkentett - árbevételét is arányosítani kívánja a nem agrárgazdasági tevékenységéből származó árbevétellel, amely csökkentések eredménye lesz a NAK-nak fizetendő tagdíjszámítás alapja (árbevétel megosztás alap). A hegyközségekről szóló évi CCXIX. törvény szerint a hegyközségi tagságot kötelezővé tevő tevékenységek a következőek: TEÁOR: 0121 Szőlőtermesztés; 1102 Szőlőbor termelése ÖVTJ: 0121 Szőlőtermesztés; Szőlőtermesztés; 1102 Szőlőbor termelése; Bortermelés (nem saját termelésű alapanyagból m.n.s.); Pezsgőtermelés (nem saját termelésű alapanyagból) Szőlőmust-, bortermelés (saját termelésű alapanyagból); Pezsgőtermelés (saját termelésű alapanyagból) 2. A könyvvizsgálati ellenőrzés nem hegyközségi tag kamarai tag esetében A könyvvizsgálati ellenőrzés alapját a tag által elkészített bevételmegosztás képezi, melyért a tag tartozik felelősséggel. A tag köteles a bevételmegosztást és a csoportosított bizonylatok

5 összesített kimutatását, valamint az egyes bizonylatokat és igény esetén a bizonylatok alapját képező dokumentumokat (szerződés, szállítólevél, teljesítésigazolás, stb.) a könyvvizsgáló rendelkezésére bocsátani. A könyvvizsgálati ellenőrzés során 80 millió forint árbevétel megosztás alapig a könyvvizsgáló a nem agrárgazdasági tevékenységből származó bevételbe sorolt számlák véletlenszerűen kiválasztott 50 %-át tételesen leellenőrzi a besorolás helyessége szempontjából. 80 millió forint árbevétel megosztás alap felett a könyvvizsgáló a nem agrárgazdasági tevékenységből származó bevételbe sorolt számlák közül az 1 millió forintot meghaladó számlákat tételesen leellenőrzi a besorolás helyessége szempontjából. Amennyiben az 1 millió forintot meghaladó számlák darabszáma nem éri el az 5 darabot, a könyvvizsgáló a nem agrárgazdasági tevékenységből származó bevételbe sorolt számlák véletlenszerűen kiválasztott 10 %-át köteles tételesen leellenőrzi a besorolás helyessége szempontjából. A besorolás helytállóságának vizsgálata az ellenőrzött bizonylatban megjelölt értékesített termék, nyújtott szolgáltatás és az előzőekben felsorolt agrárgazdasági tevékenységek egybevetésével történt azzal, hogy amennyiben a bizonylatban szereplő adatokból a besorolás helyessége nem állapítható meg egyértelműen, úgy a bizonylattal érintett tevékenység jellegének megállapítására a bizonylat alapját képező egyéb dokumentum (szerződés, szállítólevél, teljesítésigazolás, stb.) vizsgálatával került sor. A könyvvizsgáló a vizsgálata eredményeként ténymegállapításairól kiadja az 1. számú mellékletben meghatározott Független Könyvvizsgálói Jelentést. A tag a tagdíjmegosztással, mint kedvezménnyel abban az esetben élhet, amennyiben a könyvvizsgálói jelentés ténymegállapítása szerint a mintavétel alapján kiválasztott bizonylatokat helytállóan sorolta a nem agrárgazdasági tevékenységből származó bevétellel kapcsolatos bizonylatok közé, amely a tag által elkészített, az agrárkamarai tagdíjfizetés alapjának meghatározásához szükséges bevételmegosztás helyességét valószínűsíti. Számolási példa olyan NAK tagra, aki nem tagja hegyközségnek: Ft a NAK tag teljes árbevétel ebből: Ft jövedéki adó és támogatás Ft a tadíjcsökkentő tételekkel csökkentett árbevétel (a továbbiakban: árbevétel megosztás alap) Árbevétel megosztás alap: a NAK tag árbevétel megosztás könyvvizsgálata során figyelembe veendő árbevétele, ami a vizsgálat tárgyát szolgálja. A tag teljes árbevétele csökkentve - amennyiben az árbevétel tartalmazza azt az általa megfizetendő és részére vissza nem térített, illetve meg nem térülő jövedéki adó összegével azzal, hogy a vissza nem térített gázolaj jövedéki adó nem tartozik a tagdíjalapot csökkentő jövedéki adó tételek közé és kapott támogatásokkal. Ezen csökkentő tételekkel kapcsolatosan a tag rendelkezik azok igazolásával (például: adóhatóság által kiadott, az adott időszakra vonatkozó adófolyószámla kivonat, és az ezt alátámasztó analitikus vagy számviteli nyilvántartás; 2014-es évben a tag

6 részére folyósításra került támogatásról rendelkező határozat és/vagy a támogatás megérkezését alátámasztó banki bizonylat másolat) Amennyiben a NAK tag a NAK Alapszabály II. fejezet G) 06. pontja szerinti elismert termelői szervezetnek, valamint elismert termelői csoportnak minősül, akkor a tagdíjfizetés alapját csökkentheti a kamarai tagnak minősülő tagja által az elismert termelői szervezet, elismert termelői csoport részére saját nevében a tárgyévet megelőző évben értékesített, az elismerés alapjául szolgáló termény, illetve termék nettó árbevétele összegével. Erre tekintettel ezen tag teljes árbevételét csökkentheti jövedéki adón és támogatáson felül az említett tételekkel. Ezen csökkentő tételek mértékének meghatározása a NAK Alapszabály II. fejezet G) 06. pontjának megfelelő módon a tag feladata) A NAK tag élhet a NAK alapszabály II. fejezet G) 04. pont szerinti tagdíjcsökkentési lehetőséggel, azaz tagdíj bevallásakor jelezheti a NAK-nak, hogy a évi CXXVI. törvény szerinti agrárgazdasági tevékenységéből származó árbevételt kívánja arányosítani a nem agrárgazdasági tevékenységéből származó árbevétellel, amely arányosítás eredménye lesz a NAK-nak fizetendő tagdíjszámítás alapja. Amennyiben a NAK tag agrárgazdasági tevékenységéből származó bevétele az árbevétel megosztás alap 25 %-a vagy annál kevesebb, és ezt könyvvizsgálói jelentéssel alátámasztja, akkor a NAK-nak fizetendő tagdíj meghatározás alapja kizárólag a tagnak az agrárgazdasági tevékenységéből származó árbevétele lesz. Tehát a könyvvizsgáló azt igazolja, hogy ténylegesen az árbevétel megosztás alap 25 % vagy annál kevesebb a NAK tag agrárgazdasági tevékenységéből származó bevétele, és a NAK tag által megadott %-os arány helytálló-e. Példa: Ft az árbevétel megosztás alap = 100 % 80 % nem agrárgazdasági tevékenységből származó árbevétel (pl Ital-kiskereskedelem) 20 % agrárgazdasági tevékenységből származó árbevétel (pl Almatermésű, csonthéjas termesztése) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló évi CXXVI. törvény 1. és 2. számú melléklete rögzíti az agrárgazdasági tevékenységeket ÖVTJ és TEÁOR kódszámok szerinti felsorolásban. A NAK-nál tagdíj alapként figyelembe veendő árbevétel rész az árbevétel megosztás alap ( Ft) 20 %-a, azaz Ft, amennyiben könyvvizsgálói jelentéssel a NAK tag ezt alátámasztja. [Tagdíjalapja = agrárgazdasági tevékenységből származó árbevétel] 3. A könyvvizsgálati ellenőrzés hegyközségi tag kamarai tag esetében 3.1 Amennyiben a NAK tag aki hegyközségi tag is csak a évi CXXVI. törvény szerinti agrárgazdasági tevékenységéből származó árbevételt kívánja arányosítani a nem agrárgazdasági tevékenységéből származó árbevétellel a NAK Alapszabály II. fejezet G)

7 04. pontjában foglaltak szerint (20 25 %-os szabály), akkor az esetében a könyvvizsgálati ellenőrzés eljárása megegyezik az 2. pontban ( A könyvvizsgálati ellenőrzés nem hegyközségi tag kamarai tag esetében ) foglaltakkal. A könyvvizsgáló a vizsgálata eredményeként ténymegállapításairól kiadja az 1. számú mellékletben meghatározott Független Könyvvizsgálói Jelentést. 3.2 Amennyiben NAK tag aki hegyközségi tag is csak a hegyközségekről szóló évi CCXIX. törvény által hegyközségi tagságot kötelezővé tevő tevékenységéből származó árbevételével kívánja csökkenteni az árbevétel megosztás alapját. A könyvvizsgálati ellenőrzés alapját a tag által elkészített bevételmegosztás képezi, melyért a tag tartozik felelősséggel. A tag köteles a bevételmegosztást és a csoportosított bizonylatok összesített kimutatását, valamint az egyes bizonylatokat és igény esetén a bizonylatok alapját képező dokumentumokat (szerződés, szállítólevél, teljesítésigazolás, stb.) a könyvvizsgáló rendelkezésére bocsátani. A könyvvizsgálati ellenőrzés során 80 millió forint árbevétel megosztás alapig a könyvvizsgáló a hegyközségekről szóló évi CCXIX. törvény által hegyközségi tagságot kötelezővé tevő tevékenységéből származó bevételbe sorolt számlák véletlenszerűen kiválasztott 50 %-át tételesen leellenőrzi a besorolás helyessége szempontjából. 80 millió forint árbevétel megosztás alap felett a könyvvizsgáló a hegyközségekről szóló évi CCXIX. törvény által hegyközségi tagságot kötelezővé tevő tevékenységéből származó bevételbe sorolt számlák közül az 1 millió forintot meghaladó számlákat tételesen leellenőrzi a besorolás helyessége szempontjából. Amennyiben az 1 millió forintot meghaladó számlák darabszáma nem éri el az 5 darabot, a könyvvizsgáló a hegyközségekről szóló évi CCXIX. törvény által hegyközségi tagságot kötelezővé tevő tevékenységéből származó bevételbe sorolt számlák véletlenszerűen kiválasztott 10 %-át köteles tételesen leellenőrzi a besorolás helyessége szempontjából. A besorolás helytállóságának vizsgálata az ellenőrzött bizonylatban megjelölt értékesített termék, nyújtott szolgáltatás és az előzőekben felsorolt a hegyközségekről szóló évi CCXIX. törvény által hegyközségi tagságot kötelezővé tevő tevékenységek egybevetésével történt azzal, hogy amennyiben a bizonylatban szereplő adatokból a besorolás helyessége nem állapítható meg egyértelműen, úgy a bizonylattal érintett tevékenység jellegének megállapítására a bizonylat alapját képező egyéb dokumentum (szerződés, szállítólevél, teljesítésigazolás, stb.) vizsgálatával került sor. A könyvvizsgáló a vizsgálata eredményeként ténymegállapításairól kiadja az 2. számú mellékletben meghatározott Független Könyvvizsgálói Jelentést. A tag a tagdíjmegosztással, mint kedvezménnyel abban az esetben élhet, amennyiben a könyvvizsgálói jelentés ténymegállapítása szerint a mintavétel alapján kiválasztott bizonylatokat helytállóan sorolta a hegyközségekről szóló évi CCXIX. törvény által hegyközségi tagságot kötelezővé tevő tevékenységéből származó bevétellel kapcsolatos

8 bizonylatok közé, amely a tag által elkészített, az agrárkamarai tagdíjfizetés alapjának meghatározásához szükséges bevételmegosztás helyességét valószínűsíti Amennyiben a NAK tag aki hegyközségi tag is a hegyközségekről szóló évi CCXIX. törvény által hegyközségi tagságot kötelezővé tevő tevékenységéből származó árbevételével kívánja csökkenteni az árbevétel megosztás alapját és ennek eredményeként kapott árbevétel megosztás alap rész tekintetében a évi CXXVI. törvény szerinti agrárgazdasági tevékenységéből származó árbevételt kívánja arányosítani a nem agrárgazdasági tevékenységéből származó árbevétellel. A könyvvizsgálati ellenőrzés alapját a tag által elkészített bevételmegosztás képezi, melyért a tag tartozik felelősséggel. A tag köteles a bevételmegosztást és a csoportosított bizonylatok összesített kimutatását, valamint az egyes bizonylatokat és igény esetén a bizonylatok alapját képező dokumentumokat (szerződés, szállítólevél, teljesítésigazolás, stb.) a könyvvizsgáló rendelkezésére bocsátani. A könyvvizsgálati ellenőrzés során 80 millió forint árbevétel megosztás alapig a könyvvizsgáló a hegyközségekről szóló évi CCXIX. törvény által hegyközségi tagságot kötelezővé tevő tevékenységéből származó bevételbe sorolt számlák véletlenszerűen kiválasztott 50 %-át tételesen leellenőrzi a besorolás helyessége szempontjából. 80 millió forint árbevétel megosztás alap felett a könyvvizsgáló a hegyközségekről szóló évi CCXIX. törvény által hegyközségi tagságot kötelezővé tevő tevékenységéből származó bevételbe sorolt számlák közül az 1 millió forintot meghaladó számlákat tételesen leellenőrzi a besorolás helyessége szempontjából. Amennyiben az 1 millió forintot meghaladó számlák darabszáma nem éri el az 5 darabot, a könyvvizsgáló a hegyközségekről szóló évi CCXIX. törvény által hegyközségi tagságot kötelezővé tevő tevékenységéből származó bevételbe sorolt számlák véletlenszerűen kiválasztott 10 %-át köteles tételesen leellenőrzi a besorolás helyessége szempontjából. A besorolás helytállóságának vizsgálata az ellenőrzött bizonylatban megjelölt értékesített termék, nyújtott szolgáltatás és az előzőekben felsorolt a hegyközségekről szóló évi CCXIX. törvény által hegyközségi tagságot kötelezővé tevő tevékenységek egybevetésével történt azzal, hogy amennyiben a bizonylatban szereplő adatokból a besorolás helyessége nem állapítható meg egyértelműen, úgy a bizonylattal érintett tevékenység jellegének megállapítására a bizonylat alapját képező egyéb dokumentum (szerződés, szállítólevél, teljesítésigazolás, stb.) vizsgálatával került sor. Ezt követően a könyvvizsgálati ellenőrzés során 80 millió forint árbevétel megosztás alapig a könyvvizsgáló a nem agrárgazdasági tevékenységből származó bevételbe sorolt számlák véletlenszerűen kiválasztott 50 %-át tételesen leellenőrzi a besorolás helyessége szempontjából. 80 millió forint árbevétel megosztás alap felett a könyvvizsgáló a nem agrárgazdasági tevékenységből származó bevételbe sorolt számlák közül az 1 millió forintot meghaladó számlákat tételesen leellenőrzi a besorolás helyessége szempontjából. Amennyiben az 1 millió

9 forintot meghaladó számlák darabszáma nem éri el az 5 darabot, a könyvvizsgáló a nem agrárgazdasági tevékenységből származó bevételbe sorolt számlák véletlenszerűen kiválasztott 10 %-át köteles tételesen leellenőrzi a besorolás helyessége szempontjából. A besorolás helytállóságának vizsgálata az ellenőrzött bizonylatban megjelölt értékesített termék, nyújtott szolgáltatás és az előzőekben felsorolt agrárgazdasági tevékenységek egybevetésével történt azzal, hogy amennyiben a bizonylatban szereplő adatokból a besorolás helyessége nem állapítható meg egyértelműen, úgy a bizonylattal érintett tevékenység jellegének megállapítására a bizonylat alapját képező egyéb dokumentum (szerződés, szállítólevél, teljesítésigazolás, stb.) vizsgálatával került sor. A könyvvizsgáló a vizsgálata eredményeként ténymegállapításairól kiadja az 3. számú mellékletben meghatározott Független Könyvvizsgálói Jelentést. A tag a tagdíjmegosztással, mint kedvezménnyel abban az esetben élhet, amennyiben a könyvvizsgálói jelentés ténymegállapítása szerint a mintavétel alapján kiválasztott bizonylatokat helytállóan sorolta a nem agrárgazdasági tevékenységből származó bevétellel kapcsolatos bizonylatok közé, amely a tag által elkészített, az agrárkamarai tagdíjfizetés alapjának meghatározásához szükséges bevételmegosztás helyességét valószínűsíti. Számolási példa olyan NAK tagra, aki egyben hegyközségnek is tagja: Ft a NAK tag teljes árbevétel ebből: Ft jövedéki adó és támogatás Ft a tagdíjcsökkentő tételekkel csökkentett árbevétel (a továbbiakban: árbevétel megosztás alap) Árbevétel megosztás alap: a NAK tag árbevétel megosztás könyvvizsgálata során figyelembe veendő árbevétele, ami a vizsgálat tárgyát szolgálja. A tag teljes árbevétele csökkentve - amennyiben az árbevétel tartalmazza azt az általa megfizetendő és részére vissza nem térített, illetve meg nem térülő jövedéki adó összegével azzal, hogy a vissza nem térített gázolaj jövedéki adó nem tartozik a tagdíjalapot csökkentő jövedéki adó tételek közé és kapott támogatásokkal. Ezen csökkentő tételekkel kapcsolatosan a tag rendelkezik azok igazolásával (például: adóhatóság által kiadott, az adott időszakra vonatkozó adófolyószámla kivonat, és az ezt alátámasztó analitikus vagy számviteli nyilvántartás; 2014-es évben a tag részére folyósításra került támogatásról rendelkező határozat és/vagy a támogatás megérkezését alátámasztó banki bizonylat másolat) Amennyiben a NAK tag a NAK Alapszabály II. fejezet G) 06. pontja szerinti elismert termelői szervezetnek, valamint elismert termelői csoportnak minősül, akkor a tagdíjfizetés alapját csökkentheti a kamarai tagnak minősülő tagja által az elismert termelői szervezet, elismert termelői csoport részére saját nevében a tárgyévet megelőző évben értékesített, az elismerés alapjául szolgáló termény, illetve termék nettó árbevétele összegével. Erre tekintettel ezen tag teljes árbevételét csökkentheti jövedéki adó és támogatáson felül az említett tételekkel. Ezen csökkentő tételek mértékének meghatározása a NAK Alapszabály II. fejezet G) 06. pontjának megfelelő módon a tag feladata) A NAK tag aki hegyközségi tag is élhet a NAK alapszabály II. fejezet G) 04. pont szerinti tagdíjcsökkentési lehetőséggel, azaz tagdíj bevallásakor jelezheti a NAK-nak, hogy csak a

10 2012. évi CXXVI. törvény szerinti agrárgazdasági tevékenységéből származó árbevételt kívánja arányosítani a nem agrárgazdasági tevékenységéből származó árbevétellel, amely arányosítás eredménye lesz a NAK-nak fizetendő tagdíjszámítás alapja, vagy a NAK tag aki hegyközségi tag is a tagdíj bevallásakor jelezheti azt a NAK-nak, hogy csak a hegyközségekről szóló évi CCXIX. törvény által hegyközségi tagságot kötelezővé tevő tevékenységéből származó árbevételével kívánja csökkenteni az árbevétel megosztás alapját, amely csökkentés eredménye lesz a NAK-nak fizetendő tagdíjszámítás alapja, vagy a NAK tag aki hegyközségi tag is a tagdíj bevallásakor jelezheti a NAK-nak, hogy a hegyközségekről szóló évi CCXIX. törvény által hegyközségi tagságot kötelezővé tevő tevékenységéből származó árbevételével kívánja csökkenteni az árbevétel megosztás alapját, és ezzel együtt jelezheti azt is, hogy élni kíván a NAK alapszabály II. fejezet G) 04. pont szerinti tagdíjcsökkentési lehetőséggel, azaz a évi CXXVI. törvény szerinti agrárgazdasági tevékenységéből származó - a hegyközségi tagságot kötelezővé tevő tevékenységéből származó árbevételével csökkentett - árbevételét is arányosítani kívánja a nem agrárgazdasági tevékenységéből származó árbevétellel, amely csökkentések eredménye lesz a NAK-nak fizetendő tagdíjszámítás alapja. 1. A NAK tag aki hegyközségi tag is csak a évi CXXVI. törvény szerinti agrárgazdasági tevékenységéből származó árbevételt kívánja arányosítani a nem agrárgazdasági tevékenységéből származó árbevétellel, amely arányosítás eredménye lesz a NAK-nak fizetendő tagdíjszámítás alapja. Amennyiben a NAK tag agrárgazdasági tevékenységéből származó bevétele az árbevétel megosztás alap 25 %-a vagy annál kevesebb, és ezt könyvvizsgálói jelentéssel alátámasztja, akkor a NAK-nak fizetendő tagdíj meghatározás alapja kizárólag az agrárgazdasági tevékenységéből származó árbevétele lesz. A évi CXXVI. törvény 1. és 2. számú mellékletei szerint a hegyközségi tagságot kötelezővé tevő tevékenységéből származó árbevételt [TEÁOR: 0121 Szőlőtermesztés; 1102 Szőlőbor termelése / ÖVTJ: 0121 Szőlőtermesztés; Szőlőtermesztés; 1102 Szőlőbor termelése; Bortermelés (nem saját termelésű alapanyagból m.n.s.); Pezsgőtermelés (nem saját termelésű alapanyagból) Szőlőmust-, bortermelés (saját termelésű alapanyagból); Pezsgőtermelés (saját termelésű alapanyagból)] agrárgazdasági tevékenységből származó árbevételnek kell tekinteni. Példa: Ft árbevétel megosztás alap = 100 % 80 % ( Ft) nem agrárgazdasági tevékenységből származó árbevétel (pl Italkiskereskedelem) 10 % (7.500 Ft)hegyközségi tevékenységből származó árbevétel (pl Szőlőtermesztés) 10 % (7.500 Ft)agrárgazdasági tevékenységből származó olyan árbevétel, amely nem hegyközségi tevékenységből származik (pl Almatermésű, csonthéjas termesztése) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló évi CXXVI. törvény 1. és 2. számú melléklete rögzíti az agrárgazdasági tevékenységeket ÖVTJ és TEÁOR kódszámok szerinti felsorolásban.

11 A évi CXXVI. törvény szerint a hegyközségi tagságot kötelezővé tevő tevékenységéből származó árbevételt [TEÁOR: 0121 Szőlőtermesztés; 1102 Szőlőbor termelése / ÖVTJ: 0121 Szőlőtermesztés; Szőlőtermesztés; 1102 Szőlőbor termelése; Bortermelés (nem saját termelésű alapanyagból m.n.s.); Pezsgőtermelés (nem saját termelésű alapanyagból) Szőlőmust-, bortermelés (saját termelésű alapanyagból); Pezsgőtermelés (saját termelésű alapanyagból)] agrárgazdasági tevékenységből származó árbevételnek kell tekinteni. A NAK-nál tagdíj alapként figyelembe veendő árbevétel rész az árbevétel megosztás alap ( Ft) 20 %-a, azaz Ft, amennyiben könyvvizsgálói jelentéssel a NAK tag ezt alátámasztja. [Tagdíjalapja = hegyközségi tevékenységből származó árbevétel (10 % = Ft) + agrárgazdasági tevékenységből származó olyan árbevétel, amely nem hegyközségi tevékenységből származik (10 % = Ft)] 2. A NAK tag aki hegyközségi tag is csak a hegyközségekről szóló évi CCXIX. törvény által hegyközségi tagságot kötelezővé tevő tevékenységéből származó árbevételével kívánja csökkenteni az árbevétel megosztás alapját, amely csökkentés eredménye lesz a NAK-nak fizetendő tagdíjszámítás alapja. Példa: Ft árbevétel megosztás alap = 100 % 10 % (7.500 Ft) nem agrárgazdasági tevékenységből származó árbevétel (pl Italkiskereskedelem) 60 % ( Ft) hegyközségi tevékenységből származó árbevétel (pl Szőlőtermesztés) 30 % ( Ft) agrárgazdasági tevékenységből származó olyan árbevétel, amely nem hegyközségi tevékenységből származik (pl Almatermésű, csonthéjas termesztése) A NAK-nál tagdíj alapként figyelembe veendő árbevétel rész az árbevétel megosztás alap ( Ft) 40 %-a, azaz Ft, amennyiben könyvvizsgálói jelentéssel a NAK tag ezt alátámasztja. [Tagdíjalapja = nem agrárgazdasági tevékenységből származó árbevétel (10 % = Ft) + agrárgazdasági tevékenységből származó olyan árbevétel, amely nem hegyközségi tevékenységből származik (30 % = Ft)] 3. A NAK tag aki hegyközségi tag is a hegyközségekről szóló évi CCXIX. törvény által hegyközségi tagságot kötelezővé tevő tevékenységéből származó árbevételével kívánja csökkenteni az árbevétel megosztás alapját és ennek eredményeként kapott árbevétel megosztás alap rész tekintetében a évi CXXVI. törvény szerinti agrárgazdasági tevékenységéből származó árbevételt kívánja arányosítani a nem agrárgazdasági tevékenységéből származó árbevétellel, amely csökkentések eredménye lesz a NAK-nak fizetendő tagdíjszámítás alapja. Példa:

12 Ft árbevétel megosztás alap = 100 % 40 % ( Ft) nem agrárgazdasági tevékenységből származó árbevétel (pl Italkiskereskedelem) 50 % ( Ft) hegyközségi tevékenységből származó árbevétel (pl Szőlőtermesztés) 10 % (7.500 Ft) agrárgazdasági tevékenységből származó olyan árbevétel, amely nem hegyközségi tevékenységből származik (pl Almatermésű, csonthéjas termesztése) a) A hegyközségi tagságot kötelezővé tevő tevékenységéből származó árbevétellel csökkentéssel NAK-nál a b) pont tekintetében figyelembe veendő árbevétel megosztás alap részként figyelembe veendő árbevétel rész az árbevétel megosztás alap ( Ft) 50 %-a, azaz Ft, amennyiben könyvvizsgálói jelentéssel a NAK tag ezt alátámasztja. [A b) pont tekintetében figyelembe veendő árbevétel megosztás alap rész = nem agrárgazdasági tevékenységből származó árbevétel (40 % = Ft) + agrárgazdasági tevékenységből származó olyan árbevétel, amely nem hegyközségi tevékenységből származik (10 % = Ft)] b) Amennyiben a NAK tag agrárgazdasági tevékenységből származó olyan árbevétele, amely nem hegyközségi tevékenységből származik az a) pont szerint megállapított árbevétel megosztás alap rész 25 %-a vagy annál kevesebb, és ezt könyvvizsgálói jelentéssel alátámasztja, akkor a NAK-nak fizetendő tagdíj meghatározás alapja kizárólag az agrárgazdasági tevékenységből származó olyan árbevétel, amely nem hegyközségi tevékenységből származó árbevétele lesz. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló évi CXXVI. törvény 1. és 2. számú melléklete rögzíti az agrárgazdasági tevékenységeket ÖVTJ és TEÁOR kódszámok szerinti felsorolásban. Az a) pont szerinti példa alapján jelen b) pontban: Ft árbevétel megosztás alap rész = 100 % 80 % ( Ft) nem agrárgazdasági tevékenységből származó árbevétel (pl Italkiskereskedelem) 20 % (7.500 Ft) agrárgazdasági tevékenységből származó olyan árbevétel, amely nem hegyközségi tevékenységből származik (pl Almatermésű, csonthéjas termesztése) Az a) pont szerinti igazolást figyelembe véve tehát a NAK-nál tagdíj alapként figyelembe veendő árbevétel rész az a) pont eredményeként kapott árbevétel megosztás alap (azaz Ft) 20 %-a, azaz Ft, amennyiben könyvvizsgálói jelentéssel a NAK tag ezt alátámasztja. [Tagdíjalapja = agrárgazdasági tevékenységből származó olyan árbevétel, amely nem hegyközségi tevékenységből származik]