Miskolci Egyetem. Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék. Szakdolgozat

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Szakdolgozat Kóros elmeállapot büntetőjogi vonatkozásai, különös tekintettel a kényszergyógykezelés intézkedésre Készítette: Antal Dorina Zia Konzulens: Dr. Sántha Ferenc 2018 Miskolc 1

University of Miskolc Faculty of Law Thesis Criminal law aspects of insanity, in particular the compulsory psychiatric treatment Author: Dorina Zia Antal Consultant: Dr. Ferenc Sántha 2018 Miskolc 2

TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés... 5 2 A kóros elmeállapot büntetőjogi felfogása a kezdetektől a hatályos büntetőjogi szabályozásig... 6 2.1 Az 1843-as Deák Ferenc féle törvényjavaslatjavaslat... 6 2.2 Az 1878. évi V. törvény (Csemegi-kódex)... 6 2.3 Az 1950. évi. II. törvény (Btá.)... 10 2.4 Az 1961. évi V. törvény (A Szocialista Btk.)... 11 2.5 Az 1978. évi IV. törvény... 12 2.6 Az új, hatályos Btk. (2012. évi C. törvény)... 15 3 A kóros elmeállapot háttere, fogalma és jelenségek a hatályos... 17 magyar büntetőjogban... 17 3.1 A beszámítási képesség fogalma... 17 3.2 A kóros elmeállapot elméleti háttere... 17 3.3 A kóros elmeállapot fogalma és jelenségei... 18 3.4 Az elmebetegségek... 19 3.4.1 A hasadásos elmezavar (skizofrénia)... 19 3.4.2 A mániás-depresszió, azaz a bipoláris zavar... 20 3.4.3 A bénulásos elmezavar... 21 3.4.4 A paranoia... 21 3.4.5 Az epilepszia... 22 3.5 A gyengeelméjűség... 22 3.6 A szellemi leépülés... 23 3.7 A tudatzavar (delírium)... 24 3.8 A személyiségzavar... 24 3.9 Beszámíthatatlanság, avagy a korlátozott beszámítási képesség... 25 4 A kényszergyógykezelés a magyar büntetőjogban... 27 4.1 A kényszergyógykezelés elrendelésének feltételei... 27 4.2 A kényszergyógykezelés végrehajtása és időtartama... 28 4.3 Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI)... 29 4.4 Az ideiglenes kényszergyógykezelés... 30 4.5 Az igazságügyi pszichiátriai szakértők... 31 4.6 Az igazságügyi pszichológus szakértő... 32 5 A kutatás és az összegzés... 35 5.1 A kutatás hátterének és céljának a bemutatása... 35 3

5.2 A kutatás eredményeinek ismertetése... 35 5.3 Az összegzés... 38 6 Melléklet... 39 7 Irodalomjegyzék... 43 4

1 Bevezetés A szakdolgozatom témaválasztásánál előre tudtam, hogy mit is szeretnék bemutatni így egyszerű helyzetben voltam. Egy olyan témát szeretnék feldolgozni, amely nagyon gyakori betegségtípus. A kóros elmeállapot büntetőjogi vonatkozásait vizsgálom, különös tekintettel a kényszergyógykezelés intézkedésre, az 1843-as Btk. törvényjavaslattól kezdve a jelenleg hatályos törvényi szabályozásig. Továbbá szeretném bemutatni büntetőjogilag leginkább számításba veendő betegségek rövid ismertetőjét, illetve Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet működését, jellemzőit és a törvényi szabályozását. Illetve kitérek bővebben a kényszergyógykezelés sajátosságaira. Szakdolgozatom összeállításában törekedtem az összefüggések értelmezhetőségére, a pontosságra, a hitlességre, illetve az alapvető fogalmak definiálására. Szakdolgozatom végén pedig a kérdőívem eredményét szeretném ismertetni, amivel arra kerestem a választ, hogy a mai modern társadalom miként reagál erre a témára és hogyan viszonyul a kóros elmeállapotú személyekkel szemben. 5

2 A kóros elmeállapot büntetőjogi felfogása a kezdetektől a hatályos büntetőjogi szabályozásig 2.1 Az 1843-as Deák Ferenc féle törvényjavaslatjavaslat Angliában a beszámítási képesség megítélése először az 1843-ban kiadott M Naghten Rule-ban került szabályozásra. A jogszabály szerint nem lehetett felelősségre vonni azt a személyt, aki a cselekményt olyan elmebeli rendellenességben követte el, amely képtelenné tette arra, hogy a cselekmény természetét vagy jellegét felismerje, illetve, ha felismerte, akkor sem tudta eldönteni, hogy jót vagy rosszat cselekszik-e. 1 Az 1843-as Büntetőjogi Javaslatok esetében a törvény 73. -a hat olyan okot sorol fel, amely mentesítő tényezőként alkalmazandók. Ez a hat ok a következő: az őrültség; a betegség miatt büntethetőségük felfogására ideiglenesen a szükséges eszmélettel nem rendelkezés ténye; tompaelméjűség; siketnémaság, amennyiben a bűnösségi képességet kizárja; az erőszak vagy fenyegetés; a végszükség; valamint a jogos védelem. 2 2.2 Az 1878. évi V. törvény (Csemegi-kódex) Az 1878. évi V. törvény VII. fejezetében szabályozza a beszámítást kizáró vagy enyhítő okokat. Ezek sorjában az öntudatlan állapot, az elmetehetség zavartsága, az ellenállhatatlan erő, a fenyegetés és a jogos védelem, valamint a végszükség szerepel. A kor jogalkotója ezek közé sorolta az öntudatlan állapotot, az elmetehetség zavartságát, az ellenállhatatlan erőt, a fenyegetést, a jogos védelmet és a végszükséget. Csemegi Károly a következőképpen fejezi ki a beszámítási képességet.: Beszámítás alatt mondja a tettesnek felelőssé tétele értetik. A beszámítás egyértelmű a bűnösséggel úgy, hogy midőn az mondatik ki, hogy valamely tett valakinek beszámítható: ezzel az van kimondva, hogy az a személy a kérdéses cselekmény elkövetésében bűnös. A Csemegi kódex a 84. és 88. -a alapján a 12. életévét betöltött, de a 16. életévét meg nem haladott személyek, valamint életkortól függetlenül a siketnémák esetében 1 Pallo József: Bűnügyi szemle- A beszámítási képesség jogi megítélésének aspektusai. 2009. 4.évf. 26.o. 2 Fehér Lenke (1993): Elmebetegség Büntetőjog Beszámíthatóság. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó -MTA Állam-és Jogtudományi Intézete. Budapest, 1993 67.o. 6

vizsgálni kell a bűnösségi képesség kérdését. Aki a bűncselekmény elkövetésekor a 12. életévét be nem töltötte, büntetőjogi felelősséggel nem tartozik. 3 A közvetítő irányzat hívei között találjuk Vámbéry Rusztemet (1872-1948), aki amellett tette le voksát, hogy az elmebeteg elkövetők gyógyintézetbe utalását bíróság mondja ki, illetve a korlátozottan beszámítható bűnösöket enyhébb büntetés kiállása után gyógyító vagy gondozó intézetbe lehessen utalni. 4 Ebből következik, hogy a beszámítási képesség nem más, mint annak a tudata, hogy cselekedetünk mind erkölcsileg, mind jogilag értékelhető, és annak következményeivel tisztában van az egyén. A legnagyobb magyar büntetőjogász, Finkey Ferenc álláspontja szerint a közveszélyes korlátozott beszámítású elkövetőket orvosi és közigazgatási vezetés alatt álló gyógy-letartóztató intézetekbe, az iszákosokat gyógyintézetekbe kell helyezni a bíróság által. 5 Finkey Ferenc 6 szemszögéből azonban a nem elég a cselekedet erkölcsi és jogi értékelése, mindezekhez szükséges, hogy az egyénnek legyen egy minimális beszámítási képessége, melynek eredményeként felelősségre vonható legyen cselekedete következményeként. A Btk. 76. -a két beszámítást feltétlenül kizáró okot említ meg. Az egyik az öntudatlan állapot, a másik az elmetehetség megzavarodása. Öntudatlan állapot mibenlétét és eseteit a tudomány és a bírói gyakorlat állapítja meg. Az elmebetegség a BTK. szerint egy másik, önálló kizáró okot képez, itt csak az oly öntudatlanságról fordul elő valamely, a lelki működés rendes folyamát gátló ok miatt. Az öntudatlan állapot, ily értelmében az elmetehetség működésének oly elsődleges szünetelése, melyben a képzetek öntudatos alakulása, a gondolatalkotás, az eszmélet és emlékezet hiányzik vagy elhomolyásodott. 3 Fehér Lenke: i.m. 67-68. o. 4 Pallo József: A gyógyító jellegű büntetőjogi kényszerintézkedések végrehajtásának jellegzetességei, Börtönügyi szemle 25. évf. 3. sz. (2006) 24.o. 5 Pallo József: A gyógyító jellegű i.m. 25.o. 6 Finkey Ferenc: A Magyar Büntetőjog Tankönyve, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1923/24. 122-127. o 7

Finkey Ferenc megemlíti az öntudatlanság eseteit, amik a következők: az álom, alvajárás, hypnosis, a teljes részegség, az indulatosság legmagasabb foka, valamint az epilepsiások, hysteriások, degeneráltak, idegesek, neurastheniások kóros indulatkitörései. A BTK. az orvosi tudományoknak az alkotása idején uralkodó felfogását követve, az elmetehetség megzavarodásában s emiatt az akarat szabad elhatározási képességének hiányában. Az elmebetegség akár szervezeti, testi, akár szellemi vagy vegyes okok voltak annak előidézői, mindig az elmetehetség rendes működésének végleges vagy állandóbb megzavarodásában áll. A Btk. 77. -a szintén két, egymástól megkülönböztethető beszámítást kizáró okot állapít meg: az ellenállhatatlan erőt vagyis a fizikai, - és a fenyegetést vagyis a lelki kényszert. A két ok egybekapcsolását indokolja az, hogy mindkét körülmény az akaratelhatározás és a cselekvés szabadságát semmisíti meg s így a beszámítási képesség egyik lényeges kellékét zárja ki. Angyal Pál is feldolgozta az öntudatlan állapot és az elmetehetség zavarának az álláspontjait. Szerinte, az öntudatlan állapot patológikus jellegű, de lehet pszichológiai vagy fiziológiai folyamatnak is következménye. Btk. 76. -ának első fordulatában a pszichológia és fiziológiai alapon nyugvó öntudatlan állapotról van szó, illetve azt mondja ki, hogy: nem számítható be a cselekmény annak, aki azt öntudatlan állapotban követte el de nyilván beszámítási képesség híján cselekedett az is, kinek öntudata oly mértékben volt a cselekmény elkövetésekor megzavarva, hogy emiatt akaratának szabad elhatározási képességével nem bírt. Angyal Pál a biztonsági intézkedéseket elméletében az elmebetegeken kívül kiterjesztette a rendes elmeállapotú, ám életmódjából adódóan veszedelmes egyénekre, mintegy megelőzés gyanánt. Ennek 3 fokozatát vázolta: rendszeres rendőri felügyeletet, munkatelepre utalást, valamint a kirívó esetekben kényszerdologházba internálást. Az ügyben eljárni hivatott hatóságként a védelmi bíróságot képzelte el. Ez három tagból állt volna: egy laikusból, egy úgynevezett bizalmi emberből és egy hivatásos bírából. A Btk. 76. -ának második fordulata szerint: nem számítható be a cselekmény annak, kinek elmetehetsége meg volt zavarva és emiatt akaratának szabad elhatározásai képességéről nem bírt. 8

Abból, hogy a törvény elmezavart említ, arra lehetne következtetni, hogy csak azok esnek ide, kik megelőzőleg egészségesek voltak, de kétségtelen, hogy a született elmebeteg is a 76. alá vonandó, aminthogy természetesen, hogy az átmeneti patológikus elmebajok is ideszámítanak. 7 Angyal Pál a biztonsági intézkedéseket elméletében az elmebetegeken kívül kiterjesztette a rendes elmeállapotú, ám életmódjából adódóan veszedelmes egyénekre, mintegy megelőzés gyanánt. Ennek 3 fokozatát vázolta: rendszeres rendőri felügyeletet, munkatelepre utalást, valamint a kirívó esetekben kényszerdologházba internálást. Az ügyben eljárni hivatott hatóságként a védelmi bíróságot képzelte el. Ez három tagból állt volna: egy laikusból, egy úgynevezett bizalmi emberből és egy hivatásos bírából. 8 A Csemegi kódex az elmetehetség megzavarodásában, s emiatt az akarat szabad elhatározási képességének hiányában állapította meg a büntetőjogi felelősséget kizáró elmebetegséget. E két ismérv közül az első orvosi, míg az utóbbi jogi jellegű. Fayer László szerint, büntetőjognak legkritikusabb része az, hogy mi értendő az elmetehetség megzavarása alatt. Először is megállapítandó, hogy a BTK. 76. -a ide vágó határozmányának értelme: elmetehetsége meg volt zavarva és e miatt akaratának szabad elhatározási képességével nem bírt. És azután fel kell tüntetnünk, hogy mily értelmezést nyert e szabály a gyakorlatban. Illés Károly az a személy, aki egyedülileg úgy tartja, hogy a konkrét elmeállapoti betegségek, mint az őrültség, téboly vagy fóbia határozza a kóros elmeállapot fennlétét, de fennállása szerint a betegségek megállapításának ismeret az orvostudomány részét képezi. A fent említettek során elmondható, hogy a kor jogtudósai egy gondolatot, tényt tartanak számon miszerint az elmeállapot vizsgálata orvostudomány feladatkörébe sorolható. Hacker Ervin véleménye szerint az elmebetegség fennforgásának megállapítása orvosi kérdés. Mint gyakorló orvosnak azt kell mondanom, hogy vannak oly kóros elmeállapotok, oly kóros képek, melyeket jó lélekkel nem lehet öntudatlanságnak és nme lehet 7 Angyal Pál: A magyar büntetőjogi tankönyve, I. füzet. 1920. 380-383.o. 8 Szépvölgyi Enikő: Közveszélyes munkakerülők a XX. századi Magyarországon és a Dologház Intézménye. Diskurzus 6. évf. 1. sz. (2016.) 39.o. 9

elmebetegségnek nevezni t. i. ezen állapotok az ép, egészséges állapot és az elmebetegség határvonalát képezik; úgy, hogy a szakértő sokszor nagy szorultságba jő, ha határozottan azt a kérdését teszik hozzá, hogy egészséges-e ezen ember vagy beteg. 9 A Csemegi-kódex tehát megkülönböztette az elmezavart és az öntudatlan állapotot, melyek azonban nem zárják ki egymást, továbbá általános formulaként határozta meg az értelmi tehetség hiányát, de nem sorolta fel taxatíve az egyes formáit. A végrehajtásgyógyítás szempontjából ez a jogszabály nem ad útmutatást, de a kóros elmeállapot fogalmának büntetőjogba emelésével nagyban hozzájárult a későbbi szabályozás útjának kijelöléséhez. 10 2.3 Az 1950. évi. II. törvény (Btá.) A Btá. büntetési és intézkedési rendszerét az egységesítésre és az egyszerűsítésre való törekvés jellemezte. Az 1950. évi II. törvény a beszámítási képesség fogalmát egyáltalán nem használja. A büntethetőség alól kivon minden olyan elkövetőt, aki elmebeteg állapota vagy öntudatzavara miatt képtelen volt cselekménye társadalomra veszélyes következményeinek a felismerésére. A Btá szabályozza a biztonsági őrizet intézményét, csak abban az esetben teszi az őrizet alkalmazását kötelezővé, ha az elkövető elmeállapota miatt feltételezhető az újabb bűncselekmény elkövetése. 11 A Btá-ban a büntetőjogi felelősség alól felmenthető az olyan elkövető, aki elmebeteg vagy tudatzavarban követ el bűncselekményt, abban az esetben, ha bizonyítható, hogy az elkövetés pillanatában nem volt az akaratának megfelelő magatartás kifejezésére alkalmas állapotban. Ezzel kapcsolatban jelezte Szabó András, hogy a beszámítási képesség, illetőleg a beszámíthatatlanság és a korlátolt beszámítási képesség kodifikációs rendezése mielőbb szükséges, mivel a Btá.10 -ának az orvosi-pszichiátriai kritériumokat felsoroló rendelkezéseit az orvostudomány fogalomrendszerével kell összhangba hozni. 12 9 Dr. Laufenauer Károly: Kétes elmeállapotok a Törvényszék előtt- Franklin Társulat Könyvnyomdája- Budapest, 1893. 50.o. 10 Pallo József: A gyógyító jellegű i.m. 26.o. 11 Fehér Lenke i.m. 13-14.o. és 69.o. 12 Szabó András: A beszámíthatóság és a korlátolt beszámíthatóság kodifikációs kérdései. Jogtudományi Közlöny 1956.3. 138-150.o. 10

2.4 Az 1961. évi V. törvény (A Szocialista Btk.) 1961. évi V. törvényt szokták szocialista kódexnek is nevezni. 1962. június 1-jén lép hatályba, tartalmaz általános és különös részt is egyaránt. Az új átfogó szocialista jellegű büntető kódex a Magyar Népköztársaság Büntetőtörvénykönyvéről szóló 1961. évi V. törvény szemben a Btá.-val, a büntetőjogi legalitás érvényesülésének biztosítására törekedett, és újra a törvénybe vette fel a nullum crimen sine lege elvét. 13 Ez az elv annyit jelent hogy, Nincs bűncselekmény törvény nélkül, azaz csak olyan magatartás miatt vonható felelősségre bárki, amely magatartás az elkövetés időpontjától már szerepel bűncselekményként a Btk.-ban. Békés Imre a következőket jegyzi meg a törvény kommentárjában: A beszámítási képesség ugyanis az ember három irányú képességének a komplexuma: 1. képesség a tevés vagy mulasztás lehetséges következményeinek előrelátására (ún. felismerési képesség), 2. a felismerésnek megfelelő akarat kialakítására s az akarat szerinti magatartás tanúsítására (ún. akarati képesség, továbbá 3. képesség a cselekmény társadalmi jelentőségének társadalomra veszélyes, erkölcstelen jellegének a felismerésére (ún. értékelési képesség). 14 A 19. b) pontja, határozza meg, hogy a büntethetőséget kizáró ok az elmebetegség, gyengeelméjűség és a tudatzavar. 21. 1) pontja kimondja, hogy: nem büntethető, aki a cselekményt olyan elmebeteg állapotban, gyengeelméjűségben vagy tudatzavarban követte el, amelyet képtelenné tette cselekménye társadalomra veszélyes következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. 15 A törvény 61. 1) bekezdése alapján a bíróságnak kényszergyógykezelést kell elrendelnie a kóros elmeállapotú személlyel szemben, mivel nem büntethető. A 2) bekezdés kimondja, hogy az erre specifikált egészségügyi intézményben az IMEI-ben, vagy gyógykezel 13 Belovics Ervin: Büntetőjog I.- Általános rész hvgorac Lap-és Könykiadó Kft.-2017 14 Békés Imre: A kóros elmeállapot. In:Halász Sándor: A büntető törvénykönyv kommentárja, első kötet. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest, 1968. 15 1961. évi. V. törvény 11

A mai szóhasználatnak is megfelelő fogalom - a kényszergyógykezelés - a büntető törvénykönyvről szóló 1961. évi V. törvényben jelent meg. Az új terminológia bevezetése körül komoly szakmai vita alakult ki, melynek vezéralakjai Schulteisz Imre Szabó András professzorok voltak. A kényszergyógykezelést mint határozatlan tartamú intézkedést szabályozta a törvény. Külön utalni kell arra, hogy a törvény hatályba lépése után tovább folytak a magas színvonalú szakmai-tudományos viták, melyekben a kényszer-gyógykezelés kiterjesztésének szükségessége, illetve jogterületi betagozódásának problematikája álltak a középpontban. 16 Míg a Btá és az 1961. évi Btk elvileg bármilyen büntetendő cselekmény elkövetése esetén lehetővé tette a kényszergyógykezelés elrendelését. Az új Btk. előkészítése során világossá vált, hogy ugyan a kényszergyógykezelés célja a beteg gyógyítása, de a kényszergyógykezelés büntetőjogi intézkedésként fenntartását egyedül az indokolja, hogy azt zárt intézetben, a büntetésvégrehajtás keretében hajtja végre. Ha a társadalom védelme közelebbről biztonsága ezt nem tenné szükségessé, akkor a beteget az általános egészségügyi intézetekben épp úgy lehetne gyógyítani, mint ahogy ez a törvény szerint kényszergyógykezelést nem indokló esetekben is történni fog. 17 Az 1961 évi V. törvény a Csemegi-kódexet felváltó büntető törvénykönyv új feladatot adott az intézetnek az addig meglévők mellé, de egyben törölte a biztonsági őrizetet. A kényszergyógykezelés elrendeléséről a bíróság határozott. A kényszergyógykezelést az erre a célra szolgáló külön egészségügyi intézetben, az Országos Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben kellett végrehajtani. 18 2.5 Az 1978. évi IV. törvény Az egészen 2013. június 30-ig hatályos 1978. évi IV. törvény ( régi Btk. ), melyet jelenleg is használ, mind a nyomozó hatóság, mint az bírói szerv. III. fejezetének I. címének 22. b) pontja hivatkozik a kóros elmeállapotra, mint a büntethetőséget kizáró okra. A beszámítási képesség fogalmára nincs konkrét törvényi fogalom így ebben a törvényben 16 Pallo József i.m. 26-27.o. 17 Györgyi Kálmán: Büntetések és Intézkedések Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1984, 375-376.o. 18 http://bv.gov.hu/imei-tortenete (2018. 03.28.) 12

sem található meg. Viszont olyan körülményeket tartalmaz, ami alapján a beszámítási képességet ki lehet zárni. Az új Btk. két esetben: kényszergyógykezelés és a beszámítási képeséggel nem rendelkező esetében bűncselekmény híján rendeli el az intézkedés alkalmazását. Az összes többi esetben a szankció alkalmazásának a teljes bűncselekmény elkövetése a feltétele. Ennek fényében még a büntető törvény céljának a meghatározásán (Btk.1. ) is lehetne kivetni valót találni, mert a Btk. nemcsak a bűncselekmény elkövetőivel szemben, alkalmazható intézkedéseket határozza meg, hiszen ezek az esetek nem bűncselekmények. A bűncselekmény elkövetése a feltétele a büntetőjogi felelősségnek. Eszerint, ha nincs bűncselekmény, kizárt a büntetőjogi felelősség. Nem tartozik felelősséggel az elmebeteg és a gyermek. Aki nem büntethető, az büntetőjogilag nem felelős. A büntetőjogi felelősséget azonban úgy határozzuk meg, hogy a következmények elviselésének a szükségessége megállapítható a nem büntethető elkövetővel szemben alkalmazott kényszergyógykezelés esetén is, ez a szankció is kikényszeríthető. Szeretném kiemelni a törvényhez kapcsolódó lényeges véleményeket, hogy még jobban előtérbe kerüljön a kidolgozottsága. 19 Földvári József professzor úr szerint a beszámítási képesség az embernek azon testipszichikai állapota, amelynél fogva képes cselekményét megfelelő társadalmierkölcsi értékelésben részesíteni és ezen értékelésnek megfelelően cselekedni. A beszámítási képesség feltétele az értelmi képesség és az akarati képesség. Békés Imre egyik három évtizede megjelent munkájában így fogalmaz: A beszámítási képessége az ember kétirányú képességének gyűjtőfogalma. Felöleli a magatartás lehetséges következményeinek előrelátását magában foglaló felismerési képességet továbbá a felismerésnek megfelelő akarat kialakítására és akarat tanúsítására vonatkozó akarati képességet Beszámítási képességgel tehát az rendelkezik, aki felismeri, magában akaratot képezni és akaratának megfelelően cselekedni képes. 19 Györgyi Kálmán i.m. 172-176.o. 13

Belovics Ervin büntetőjogi tankönyvében a beszámítási képességről a következőket írja: A beszámítási képességnek két összetevője van, a felismerési és az akarati képesség. A felismerési képesség a cselekmény következményeinek, az előre látása. Az akarati képesség azt jelenti, hogy a felismerési képességgel rendelkező személy szabadon alakíthatja ki az akaratát és annak megfelelő magatartást tud tanúsítani. Fehér Lenke a beszámíthatóságot a bűnösségnek (a felróhatóságnak) a szándékossággal, illetve gondatlansággal vagy az elvárhatósággal egyenrangú elemként értelmezi, annak ellenére, hogy a beszámítási képesség hiánya kizárja a bűnösséget. Minden civilizált társadalom kidolgozott olyan megoldásokat, mechanizmusokat, melyek alkalmazásával azon egyén mentesül a jogi felelősség alól, aki helyzeténél fogva nem képes a közösség, illetve a jogrendszer elvárásainak megfelelően cselekedni. Ennek tipikus megnyilvánulási formája a kóros és beszámíthatatlan elmeállapot megítélése. A büntetőjog az elmebeli rendellenességekben szenvedőkkel konkrét büntetendő cselekmény elkövetőjeként találkozik és a társadalmi, illetve jogi normák védelme érdekében lép fel. Azonban bűnösségről, azaz büntetőjogi felelősségről nem beszélhetünk, hiszen az elkövetőnek jellemzően hiányzik a beszámítási képessége. Ugyanakkor szükségszerű valamilyen más társadalmi kontroll alkalmazása, melynek kiteljesedése azt eredményezi, hogy a büntetőjog lemond a büntetőigényéről az orvostudomány, gyógyító-kezelő igénye javára, azaz a büntetés és kezelés alternatívája ez utóbbi javára dől el. 20 Az egyén rendelkezik az adott szituációban belátási képességgel, és ehhez a felismerési képességéhez igazítja akarati képességét is. Beszámítási képességgel tehát az a személy rendelkezik, aki felismeri a cselekvésében rejlő akaratot, és azon akaratának megfelelően cselekszik. Ez a felismerési képesség abban merül ki, hogy cselekedetének következményeit figyelembe véve, képes mérlegelni, hogy akaratának megfelelő magatartást tanúsítson. Ez a megfogalmazás utal a törvénykezésben a szándékosság-gondatlanság kategóriájára is. Tokaji Géza bírálta a jelen törvény kóros elmeállapotra vonatkozó részét. Szerinte hatályos büntető törvénykönyvünk a felismerési képtelenség viszonylatában helytelenül törölte azt, hogy annak a társadalomra veszélyes következményekre kell vonatkoznia. 20 Fehér Lenke: i.m. 32.p 14

Elsődlegesen kijelenthető, hogy a beszámíthatóság nem más, mint a tettes felelőssége cselekedetéért, azaz a beszámíthatóság egyenlő a bűnösséggel. 2.6 Az új, hatályos Btk. (2012. évi C. törvény) 21 A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 2013. július 1-jén lépett hatályba. Az új Btk. nem jelentett teljes dogmatikai szakítást az 1978-as Btk.-val. Az új Kódex továbbra is fenntartja a büntetőjogi következmények duális szerkezetét. Jelentős változás azonban, hogy a büntetőjogi szankciók körét egyrészt kiszélesíti azáltal, hogy új büntetéseket vezet be, másrészt a meglévő szankciók szabályozásában módosításokat hajt végre. 22 Megjegyzem továbbá, hogy a külvilágnak a kóros elmeállapotú személyhez köthető hátrányos megváltoztatása nem is tekinthető cselekménynek, legfeljebb csak annak látszik. Az elkövető büntethetőségét és a cselekmény büntetendőségét kizáró vagy korlátozó okok olyan körülmények, amelyek miatt a cselekmény már az elkövetéskor sem büntetendő, vagy amelyek miatt a büntetendő cselekmény elkövetője már az elkövetésekor sem büntethető. Ennek megfelelően ezek az akadályok két csoportba oszthatók. Az első csoporthoz tartozó okok a 14 cselekmény büntetendőségét zárják ki (objektív kizáró okok), míg az okok másik része az elkövető büntethetőségét zárja ki (szubjektív kizáró okok). A szubjektív kizáró okok az elkövető bűnösségét zárják ki, vagy korlátozzák. Ide sorolhatók a gyermekkor, a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés, valamint a tévedés. Szemben az objektív okokkal, a szubjektív ok fennállását elkövetőnkként, egyedileg kell vizsgálni. 23 17. (1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. 24 21 Tóth László József: A kóros elmeállapot büntetőjogi vonatkozásai c. szakdolgozat alapján, Miskolci Egyetem 2015 22 Görgényi Ilona, Gula József,Horváth Tibor,Jacsó Judit - Magyar Büntetőjog: Általános Rész Wolter Kluwer Kft. Budapest, 2014 23 2012. évi C. törvény indokolása a Büntető Törvénykönyvről Általános indokolás 14. o. 24 2012. évi C, törvény 17. -a 15

A törvény világosan megfogalmazza, hogy az elkövetett cselekmény tényállásszerű és a társadalomra veszélyes, azonban maga a bűnösség hiányzik az elkövető kóros elmeállapotából eredően. Ebből következik, hogy a törvény e cselekményt büntetendő cselekményként definiálja. A kóros elmeállapotú személy felelősségéről büntetőjogi szempontból nem elég annak megállapítása, hogy ő követte el az adott bűncselekményt (imputatio facti), hanem az is lényeges kérdés, hogy a kóros elmeállapot korlátozta vagy ki is zárta az elkövető azon képességét, hogy felismerje cselekedetének társadalomra való veszélyességét, valamint az erre a veszélyességére vonatkozóan magát a megfelelő cselekvést (imputatio iuris). Fontos megemlíteni az ittasság és a bódult elmeállapot kérdéskörét is. Az önhibából eredő ittas vagy bódult állapot a tudatzavar speciális változata, amelyre a törvény a hatályos Btk.-val megegyezően felelősségi vélelmet határoz meg. Az önhibából eredően ittas, illetve bódult állapotú elkövető, így teljes büntetőjogi felelősséggel tartozik. Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett tényállásszerű cselekményekért való büntetőjogi felelősség megítélésével kapcsolatban több irányzat alakult ki. Az ittasság amennyiben az a teljes öntudatlanság állapotáig fokozódott az actio libera in causa estén kívül a büntetőjogi felelősség megállapítását kizárta. 25 A büntetőjogi eseteknél fontos vizsgálati szempont, hogy az elkövető rendelkezik-e beszámítási képességgel. Amennyiben kétségek merülnek fel a beszámítási képességgel kapcsolatban, abban az esetben a büntető eljárás bármely szakában szükséges az elmeszakértő bevonása, a beszámítási képesség megléte vagy hiánya vonatkozásában. Az elkövető teljes büntetőjogi felelősséggel tartozik a kábítószer vagy kábító hatású anyag hatása alatt elkövetetett bűncselekményért. Ez alól kivételt jelent, ha a kábítószer, illetve a kábító hatású anyag ismétlődő fogyasztásának hatására függőség alakul ki. 25 Belovics Ervin, Nagy Ferenc, Tóth Mihály: Büntetőjog I. Második hatályosított kiadás hvg.orac Lapés Könyvkiadó Kft. 2014 207. o. 16

3 A kóros elmeállapot háttere, fogalma és jelenségek a hatályos magyar büntetőjogban 3.1 A beszámítási képesség fogalma Az ember vagy a betegsége követte-e el a bűncselekményt? A beszámítási képességnek két összetevője van, a felismerés és az akarati képesség. A felismerési képesség a cselekmény következményeinek az előre látása. Lehetséges, hogy az elkövetési magatartás kifejtésekor a felismerési képesség teljesen hiányzik, de elképzelhető az is, hogy a kóros elmeállapotú személy a cselekmény következményeit képes felismerni, a társadalmi jelentőségét azonban már nem tudja megfelelően értékelni. Azt akarati képesség azt jelenti, hogy a felismerési képességgel rendelkező személy szabadon alakíthatja ki az akaratát és annak megfelelő magatartást tud tanúsítani. A beszámítási képesség vizsgálatakor minden esetben a konkrét cselekménnyel összefüggésben kell feltárni az elkövetéskori konkrét tudatállapotot. 26 A legáltalánosabb megközelítés szerint talán úgy fogalmazhatjuk meg a beszámíthatatlan állapotot, hogy olyan élethelyzetről van szó, amelyben valaki nem ura cselekvésének, illetve elhatározásainak. 27 A beszámítási képesség hiánya természetesen nem zárja ki azt, hogy az elkövető magatartása tényallásszerű legyen. A legnagyobb kérdés ekkor az, hogy a felróhatóság, illetve a bűnösen cselekvés megítélése hogyan alakulhat. 28 Régi problémája a büntetőjog tudományának: hogyan értékelje az olyan személyek által elkövetett, társadalomra veszélyes cselekményeket, akik valamilyen oknál fogva képtelenek tettük következményeit felmérni, és ennek alapján cselekedni. 29 3.2 A kóros elmeállapot elméleti háttere A történelem során az elmebetegeket hol szent embernek, varázslónak, hol pedig boszorkánynak, az ördög cimborájának tartották és ennek megfelelően bántak velük. Így aztán e szerencsétlen betegek attól függően, hogy mely kor és kultúra szülöttéi babonás 26 Belovics Ervin, Nagy Ferenc, Tóth Mihály: i.m. 207.o. 27 Pallo József: Bűnügyi szemle- A beszámítási képesség i.m. 24.o. 28 Strasszer Anett: A beszámítási képességről és az egyes kóros elmeállapotokról Ügyészek Lapja 2015/2. 37.o. 29 Mucsi Szilvia: A kóros elmeállapotú elítéltekről, Módszertani füzetek 1988/2. 10. o. 17

tiszteletben, kegyetlen kínzásokban és szörnyű máglyahalálban egyaránt részesülhettek. A tudomány fejlődése azonban szerencsére oda vezetett, hogy a szellemi rendelleneségek betegség jellege elismerést nyert. Kezdetekben az elmebetegség nem okozott problémát. Minden tisztéges falunak volt legalább egy bolondja, és még néhány különcnek, csodabogárnak és egyébnek titulált személyisége. Ezek hozzátartoztak az adott közösség életéhez, eltérő magatartásukhoz hozzászoktak, sőt azzal számoltak a mellettük élők. Ahogy a tudomány fejlődött, előre haladt, úgy finomodott a kóros elmeállapot szimptómái, bonyolulttá váltak a deviáns magatartásformák és egyre nehezebbé vált a határvonal meghúzása a normális, a különc és az elmebeteg között. 30 Az ördögűzés kegyetlen módszerétől az orvosi terápia alkalmazásáig vezető út azonban nem volt egyenes és töretlen. Az emberi kegyetlenség és ostobaság máglyáin nem csak elmebetegek lelték halálukat, hanem olyan szellemileg egészséges emberek is, akiket a bosszú, irigység és gyűlölet ítélt pusztulásra. A pszichés megbetegedések az egyik leggyakoribb betegségekké váltak a 2000-es évek elejére a WHO (Word Health Organization) adatai szerint. Az ezredfordulón a világon megközelítőleg 350 millió depressziós, 300 millió alkoholbeteg, 40 millió skizofrén beteg volt és az öngyilkosságok száma is 1 millió körülire tehetők. 31 3.3 A kóros elmeállapot fogalma és jelenségei A kóros elmeállapot a beszámítási képességet kizáró, vagy korlátozó pszichikus állapot. Amit a hatályos Büntető Törvénykönyv a következőképpen említ: Nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában így különösen elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy személyiségzavarban követi el, amely képtelenné teszi a cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a cselekmény következményeinek felismerésében vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. A kóros elmeállapot nemcsak elmebetegséget jelent, hanem az elmeműködés kóros állapotát, amely nem állandó; kóros elem az épelméjűeknél is 30 Fehér Lenke: i.m. 13.o. 31 WHO (Egészségügyi Világszervezet adatai alapján) 18

lehet és az ember szellemi állapota sem állandó, illetve egyensúlyú, mivel érzelmi állapot, általános egészségi állapot, fáradtság jelentős hatást gyakorol a konkrét szellemi teljesítőképességre. A Büntető Törvénykönyv a kóros elmeállapotnak öt pszichiátriai kórképét említi meg: elmebetegség, gyengeelméjűség, szellemi leépülés, tudatzavar és személyiségzavar. A törvény, a kóros elmeállapot csak azon típusait sorolja fel, amivel biztos, hogy ki lehet zárni az elkövető büntethetőségét. Továbbá, szeretném ismertetni egyesével a kóros elmeállapot öt típusát. 3.4 Az elmebetegségek 32 Az elmebetegség az agykéreg tartósabb megbetegedése, amely súlyos zavarokat okoz a magasabb rendű idegműködésben, megváltoztatva az egyén értelmi-akarati és érzelmiindulati világát egyaránt. Az elmebetegeknek kóros észlelései vannak azonban ezt nem ismeri fel. 33 A személyiségének belső jellemzőit módosítja de a viselkedés és a reakció is feltűnő torzulásokat szenvednek. Akadályokba ütközik az újabb ismeretek szerzés sőt lehetséges, hogy a beteg a régieket is elfelejti. Az orvostudomány az alábbi tipikus fajtáit különbözteti meg: haladásos elmezavar (skizofrénia), mániás-depresszió, bénulásos elmezavar, paranoia, illetve bizonyos esetekben az epilepszia. Az elmebetegség intenzitása különböző lehet, kezelésben lehet bizonyos eredményeket elérni, sőt a beteg hosszabb-rövidebb időszakokra tünetmentessé is válhat. Az elmebetegségre is igaz, hogy nem feltétlenül befolyásolja az elkövető beszámítási képességét. 34 3.4.1 A hasadásos elmezavar (skizofrénia) A beteg személyiségszerkezetében hasadás jön létre, maga a személyiség betegszik meg és ez okozza az egyes lelki működések megváltozását, szemben a többi elmebetegséggel ahol a pszichés, működés kóros zavara változtatja meg a személyiséget. Az éntudat zavara 32 Dr. Balogh Ágnes: Az egészség védelme a büntetőjogban c. PhD- értekezése alapjául véve, 2006, 85-99.o. 33 Belovics Ervin, Nagy Ferenc, Tóth Mihály: i.m. 204. o. 34 Magyar Büntetőjog Általános Rész (szerk. Horváth T. Lévay M.) Wolters Kluwer Kft. Budapest, 2014, 207. o. 19

abban mutatkozik meg, hogy a skizofréniás gondolatai, cselekedetei énidegenek, nemcsak a külvilág válik a beteg számára idegenné, hanem saját magát is annak érzi, ezzel elveszti azt a képességét, hogy maga a külvilág közé határvonalat húzzon. Egyes felmérek szerint a hasadásos elmezavar a leggyakoribb elmebetegség. 35 Jellemző rá, hogy úgy érzi, hogy idegen erők kontrollja alatt áll. Néha bizarr téveszmék sora, érzékelészavar, abnormális indulati állapot, a realitással való kapcsolat zavara és autizmus (öntörvényűség) mutatkozik. A tudat ennek ellenére általában tiszta és az intellektuális képességek is fenntartottak. Ez a betegség a lakosság 1%-át érinti. A skizofrénia élethosszig tartó, nem gyógyítható betegség. Ma már szerencsére jók a kezelési lehetőségek, így sokáig szinte teljes értékű életminőség biztosítható, jó orvos-beteg-család együttműködés és persze valamennyi szerencse esetén. Vannak olyan betegek, akiknél paranoid személyiségzavar áll fent, azaz hajlamosak gyanakodni, bizalmatlankodni másokkal anélkül, hogy a schizophrenia egyéb jegyei megjelennének. A bűnözési statisztikák átvizsgálása során egyes szerzők úgy találták, hogy a felderített bűncselekmények elkövetőinek körében a szkizofréniák arányszáma kisebb, mint az átlagnépesség körében. Bűnözésük tehát alacsonyabb, mint az átlagnépességé, ugyanakkor az általuk elkövetett bűncselekmények durva, élet elleni bűncselekmények, melyet a tárgyi oldalon nagyfokú gátlástalanság, alanyi oldalon pedig a belátás, illetve a megbánás teljes hiánya jellemez. A brutalitás pedig az érzelmi élet elsivárosodásából vezethető le. 3.4.2 A mániás-depresszió, azaz a bipoláris zavar A zsenik betegségének is hívott mániás depresszió nem csupán az egyén hanem a körülötte élők mindennapjait is befolyásolja. E betegség periodikusan, ciklikusan, esetleg egyszer, vissza nem térően jelentkezik, de személyiséghanyatlást nem okoz. A betegek felfogása gyors, megfigyelőképességük átlagon felüli, de elmélyedni nem tudnak. Gondolkodásuk nagymértékben felgyorsul, gondolataik csapongóak, a közöttük lévő tartalmi összefüggés távoli. Szinte fáradhatatlanok, alig pihennek és keveset alszanak. A depressziós szakot ugyancsak jellemzi az alvászavar, egyébként azonban ellentétes 35 Belovics Ervin, Nagy Ferenc, Tóth Mihály i.m. 204. o. 20

előjelű tünetei vannak, mint a mániás periódusnak. Kóros lehangoltság, nyomott hangulat, szorongás, félelem gyötri a beteget. A mániás depressziónál 7 főbb tüneteket említhetünk meg: túlzott boldogság, felajzottság; folyamatos izgatottság; nagyon gyors beszéd, száguldozó gondolatok; nagyfokú nyugtalanság, impulzivitás; mindenki felett való ítélkezés; irreálisan fejlett önbizalom, túlértékelt képességek; kockázatos, veszélyes viselkedés. A depressziós szakasz legfeltűnőbb cselekménye a kiterjesztett. Öngyilkossági kísérleteik közveszély okozással is járhatnak (pl. gyújtogatás). A mániás szakaszban a közlekedési, illetve a szexuális bűncselekmények jellemzőek. Azt kell vizsgálni, hogy a bűncselekmény időben és tartalmilag összefüggött-e a mániás epizóddal. 3.4.3 A bénulásos elmezavar A központi idegrendszer vérbaj okozta szervi megbetegedése, amely a szellemi életfokozatos hanyatlásával, mozgászavarokkal és bénulásos tünetekkel jár. A kezeltelen vérbaj esetén az elmebeli rendellenesség csak később, a vérbajjal való megfertőzése után 5-15 év múlva észlelhető. Először testi tünetek jelentkeznek, amelyek igen változatosak lehetnek. A lelki tünetekre jellemző a fokozatosan előrehaladott elbutulás, a figyelem gyengülése, személyiségzavarok, az érzelmi élet elsivárosodása. 3.4.4 A paranoia A paranoia legalább 6 hónap téveszmét takar, ahol az eredeti kulcsélményt néha már fel sem lehet ismerni. Típusai az úgynevezett nagyzásos téveszmék, az úgynevezett üldöztetési téboly és a féltékenységi paranpia. Ritka betegség, melynek felismerését nehezíti, hogy a téveszméi ellentétben a skizofrénia bizarr, logikátlan téveszméivel hitelesek, logikusak, összefüggő rendszerré állnak össze. Hitelesek, mert a személy által átélt valós sérelmek hibás értelmezéséből fakadnak. A betegek logikája a téveszmével kapcsolatban egészen rendkívüli élességű lehet. A paranoiás beteg sajátosan gondolkodik: a valóságot illeszti téveszméihez. Sokszor a környezet is gerjeszti a betegség tüneteit, mivel a beteg bizalmatlan, gyanakvó és a racionális ellenérveket is elutasítja. Saját logikával beállított öncélú igazságkeresése gyakran korrigálhatatlan, más információkkal szemben közönyös; ebben a folyamatban 21

becsületsértések, rágalmazások, hamis vádak a leggyakoribb cselekmények. Büntetőjogi szempontból súlyos vagyon és élet elleni bűncselekmények elkövetésének alapja lehet a leplezett, erőteljesen kiépített, kifejlődött téveszmerendszer. A kérdés az állapot súlyossága, ugyanis csak a pszichés szintet elérő állapotok jelentősek, mivel éppen ezekben kapnak a kóros tartalmak olyan fokú érzelmi töltést, ami egyre jobban belehajszolja a beteget az irracionális elhárításba, védekezésbe és a különböző bűncselekményekbe. 3.4.5 Az epilepszia Az epilepszia egy olyan krónikus és rohamokban jelentős betegség, amelyben az agyi idegsejtekben rendellenesen fokozódnak a kisülések. A legfontosabb exogén típusú elmebetegség az epilepszia, mely az idegrendszer szervi betegségeihez tartozik. A tünetek drámai módon, periodikus rohamszerű görcsökben jelentkeznek. Az esetek zömében az epilepszia olyan jellegű idegbetegség, amely az elmeműködést nem befolyásolja. A betegek egy kis részénél azonban az ún. epilepsziás nagyroham után ritkábban azt megelőzően is, esetleg a roham megnyilvánulásaként homályállapot jelentkezik, a tudat erős beszűkülésével járó rendellenes lelki állapot jön létre. Az epilepsziások egy részénél évek múlva epilepsziás személyiség alakul ki, amelyet epilepsziás elbutulás (dementia epileptica) kísér. Ez már kifejezett elmebetegségnek tekinthető. A betegre a pszichés működésnek a lassúbbá válása, a gondolkodás erősen tapadó jellege, az indulati élet és a reakciók kórossága jellemző. Közülük az ingerlékeny típusú epilepsziások hajlamosabbak a bűncselekmény elkövetésére, de beszámíthatóságuk nem minden esetben, tehát nem általános érvénnyel kizárt. 3.5 A gyengeelméjűség A gyengeelméjűség általában genetikai eredetű, vagy a magzati élet, a születés során, illetve a korai gyermekkorban elszenvedett károsodás következtében kialakult értelmi fogyatékosság, mely nem betegség, és nem is gyógyítható. 36 Az ember értelmi teljesítőképessége nem állandó és nem egysíkú. Az érzelmi állapot, az általános egészségi állapot, a fáradság stb. jelentős hatást gyakorolnak a konkrét értelmi teljesítőképesség minőségére. 37 A gyengeelméjűség legfontosabb jellemzője az intelligencia hiányos fejlettsége és 36 Belovics Ervin, Nagy Ferenc, Tóth Mihály: i.m. 205.o. 373737 Fehér Lenke: i.m. 112.o. 22

a személyiség elégtelen, kiegyensúlyozatlan fejlődése, ami az akarati és érzelmi szférát is érinti. Ez a fogyatékosság különböző mértékű lehet, hol a reprodukáló értelem, hol az alkotó intelligencia gyengesége kerül előtérbe. Máskor az érzelmi élet, a vérmérséklet vagy a jellem részéről mutatkoznak fogyatékosságok. A gyengeelméjűségnek három súlyossági fokozatát szokás megkülönböztetni: az idiotizmus, az imbecillitást és a debilitást. A legsúlyosabb formának az idiotizmust tartják. Az idióták sem beszélni nem tanulnak meg, sem írni és olvasni. Magukról nem tudnak gondoskodni még olyan szinten sem, mint az öltözködés, mosdás stb. Fogalmaik hiányosak, hamisak, érzékelésük tökéletlen, emlékképeik a bevésés hiánya vagy szórványosságra, rendszertelensége miatt ritkák. IQ: 20 alatt van A közepes fokban retardált személyek viszonylag jól kommunikálnak a konkrétumok szintjén. Egyes készségeik relatíve fejlettek lehetnek, míg más területen az elmaradás nagyobb fokú, teljes önállóságra azonban nem képesek. IQ: 35-49 A legenyhébb formája a debilitás, amely legközelebb áll a normalitáshoz. A debilek képesek általános iskola elvégzésére, bizonyos szakmák elsajátítására is. Megismerési és kapcsolási funkcióik viszonylag jók, viszont absztrakt fogalmak terén nehézségeik vannak. IQ: 50-69 A gyengeelméjűség enyhébb alakjai bűncselekmény elkövetése esetén általában csak korlátozzák a beszámítási képességet, míg a súlyosabb alakzatok azt teljesen ki is zárhatják. 3.6 A szellemi leépülés A szellemi leépülés (dementia) a már kifejlődött értelmi teljesítőképesség különböző kórokú (idős kor, betegség) illetve mértékű végleges, többnyire előrehaladó hanyatlása. A szellemi leépülés közvetlen megjelenési formája például az Alzheimer-vagy Parkinsonkór. Kiválthatja azonban más jellegű alapbetegség is, így például a HIV-vírus okozta általános fertőzés, illetve bizonyos ipari méreg, úgymint a benzin vagy a szén-monoxid. A szellemi leépülésben szenvedő betegek többsége a 65 év feletti lakosság köréből kerül ki. E csoportban 5% a súlyos, 15% az enyhe demenciák aránya. A szellemi leépülésnél elsősorban a hanyatlás mértékét kell megállapítani, a beszámíthatóságot csak az előrehaladott szellemi leépülés zárja ki. 23

3.7 A tudatzavar (delírium) A tudatzavar a központi idegrendszer legmagasabb rendű funkciója általában időleges, nem végleges rendellenessége. Okai között szerepelnek bizonyos élettani folyamatok (pl. szülés), a központi idegrendszer megbetegedései (pl. kábítószer, alkohol). Az alkoholos tudatzavar csak akkor értékelhető beszámíthatóságot kizáró vagy korlátozó okként, ha a leittasodás nem önhibából történt, illetve önhibából történt, de kóros részegséget vagy csökevényes kóros részegséget eredményezett. 38 Tudatzavar a tudat teljes vagy részleges beszűkölése, amely teljes öntudatlanság is lehet, illetve az úgynevezett homályállapot, amikor a tudatzavart személynek önmagáról és a külvilágról csupán homályos képzete van. A tudatzavar éplélektani alapon is létrejöhet, az ezt előidéző indulatot nevezik fiziológiás indulatnak, ám ilyenkor Btk. 17. -a nem alkalmazható. 39 A tudatzavar gyakran társul más kórképekkel. Önálló jelentősége van az ún. affektív reakcióknak: az indulati reakcióknak és a rövidzárlati cselekményeknek. Az affektussal megtelt lelki inger átugorja a magasabb lelki működéseket, tehát a megfontolást, az ítélőképességet és közvetlenül cselekedetbe megy át. A rövidzárlati cselekvés hosszabb negatív jellegű érzelmi állapot hatására az erősen beszűkült tudatba betörő, megfontolást kizáró, elemi erejű ötlet hatására végrehajtott cselekvés. A cselekvést egyetlen képzetsor irányítja, a tudat erre van beszűkülve, egyébként éles, ezért az emlékezés megtartott. 3.8 A személyiségzavar A személyiségzavar csak abban az esetben minősülhet kóros elmeállapotnak, ha súlyos fokú patológiás vonásokat mutat. A személyiségzavarok nem a hagyományos értelemben vett betegségek, hanem folyamatosan fennálló kóros állapotok. A zavar legfőbb jellemzője, hogy a személyiség képtelen alkalmazkodni a változó körülményekhez. Olyan komplex magatartászavar, amely minden szituációban megjelenik, és a személy minden pszichés funkcióját áthatja Az egyén magatartása szélsőségesen eltér a megszokottól, hiszen másként gondolkodik, érez vagy viszonyul embertársaihoz, mint ahogy azt az adott kultúrában egy hétköznapi 38 Fehér Lenke i.m. 114.o. 1993. 39 Belovics Ervin, Nagy Ferenc, Tóth Mihály i.m. 205. o. 24

ember teszi. A személyiségzavarok spektruma igen széles, tünettanilag a neurózisok és az elmebetegségek között helyezkednek el. Legtipikusabb esete a pszichopátia, amikor az érzelmi-indulati és akarati élet zavarai következtében az átlagtól eltérő tulajdonságok meglazítják, felborítják a személyiségszerkeze egyensúlyát, így a lelki lét diszharmóniáját eredményezi. 40 Jellegzetes az egoista látásmód, az empátia hiánya, mert nem tudja beleélni magát mások helyzetébe, képtelen felismerni viselkedése kórosságát. Viselkedésén nem változtat, saját hibájából nem tanul, hanem újra és újra elköveti azokat. A betegség előjelei gyakran már gyermekkorban megjelennek és a felnőttkorra tartósan rögzülnek. A pszichopata (kóros személyiségű egyén) kifejezés azonban fennmaradt, de már csak az antiszociális személyiség leírására használják. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtása alatt kóros elmeállapotúvá vált elítéltet állapotának megfelelő gyógyintézetbe kell helyezni. A büntetés-végrehajtás keretében ez a gyógyintézet az IMEI, ahol pszichiáter szakorvosok vizsgálják és gyógykezelik. 41 3.9 Beszámíthatatlanság, avagy a korlátozott beszámítási képesség 42 A magyar nyelv értelmező szótára a beszámíthatatlan állapotot a következőképpen határozza meg: Az az állapot, amelyben valaki nem ura elhatározásának, cselekvésének. Elhatározás és cselekvés: e két szóban benne rejlik a gondolkodó emberi lényre jellemző igen fontos sajátosság, nevezetesen, hogy az ember, mielőtt létrehozna valamit, a fejében már megalkotja, elképzeli, megfontolás tárgyává teszi a célt magát csakúgy, mint a cél eléréséhez vezető minden apró részletét, mozzanatát. A legáltalánosabb megközelítés szerint talán úgy fogalmazhatjuk meg a beszámíthatatlan állapotot, hogy olyan élethelyzetről van szó, amelyben valaki nem ura cselekvésének, illetve elhatározásainak. A büntetőjog tulajdonképpen olyan személyt tekint beszámíthatónak, aki képes cselekménye következményeinek felismerésére, és objektíve, illetve szubjektíve alkalmas az e felismerésnek megfelelő magatartás tanúsítására. Látható tehát, hogy a beszámítási képesség lényeges eleme az elhatározás és a cselekvés, vagy 40 Fehér Lenke: i.m. 115. o. 41 Belovics Ervin, Vókó György: A büntetés-végrehajtási törvény magyarázata, Lap-és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2014 205.o 42 Fehér Lenke: i.m. 72-91.o. 25

másképpen fogalmazva: a felismerési és az akarati képesség. Ennek megfelelően a beszámíthatóságot tulajdonképpen törvényi vélelemként kezeljük, azaz akkor kell vizsgálni, ha megalapozott kétség merül fel meglétével kapcsolatban. 43 A korlátozott beszámíthatóság eszméje relatíve modern intézménynek tekinthető a büntetőjog fejlődésében. A differenciálás szükségességét az ismeretek bővülése és finomodása, elmélyülése hozta megával. Kezdetben mindenkit felelősségre vontak, aki bűncselekményt követett el, később egyetlen elmebeteget sem vontak felelősségre, akik a törvényben meghatározott képességeknek nem voltak birtokában. A hatályos magyar szabályozás szerint bűncselekmény elkövetése esetén a korlátozott beszámítási képességű személy az adott bűncselekmény alanyává válik, büntetőjogi bűnössége szándékosság vagy gondatlanság formájában megállapítást nyerhet. Ilyenkor a büntetést korlátlanul enyhíteni lehet, elvileg azonban a büntetés a rendes büntetési keretek között is kiszabható. A korlátozottság enyhe, közepes vagy súlyos fokú lehet, ennek eldöntéséhez a bíró szakértő közreműködését veszi igénybe. Tehát a beszámíthatóság és a korlátozott beszámíthatóság közötti megkülönböztetésnek két lehetséges kritériuma van. Az egyik a minőségi jellegű elhatárolás, amely az elmebeli rendellenesség fajtája szerint tesz különbséget a beszámíthatóság hiánya és korlátozottsága között. A másik az elmebeli rendellenesség foka, mélysége, tehát mennyiségi jellemző alapján próbálja meg elhatárolni a beszámíthatatlant és a korlátozottan beszámíthatót. 43 Pallo József: i.m. 24.o. 26

4 A kényszergyógykezelés a magyar büntetőjogban Ebben a részben a Btk. 2012. évi. C törvény 78. 44 -ról szóló törvényt vettem alapul, illetve a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtását, valamint az IMEI feladatait, amit az 13/2014. (XII. 16.) IM rendelet szabályoz és ezt fogom bővebben kifejteni és részletesen elemezni. 4.1 A kényszergyógykezelés elrendelésének feltételei A kényszergyógykezelés elrendelésének négy konjunktív feltétele van: - ha a törvény 1 éven túli szabadságvesztéssel fenyeget, - a személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény, - az elkövető kóros elmeállapota miatt képtelen cselekménye következményeinek felismerésére vagy arra, - hogy ennek megfelelően cselekedjék, tartani kell attól, hogy a jövőben hasonló cselekményt fog elkövetni. A kényszergyógykezelésre általában nincs szükség akkor, ha az elkövető rendszeres ideggondozói vagy elmegyógyászati kezelése, ellenőrzése személyi, családi körülményeire, valamint az orvosi ellátás adott lehetőségeire figyelemmel - enélkül is megoldható. A kényszergyógykezelés nem rendelhető el, ha a felmentő ítélet nem a kóros elmeállapotra tekintettel születik meg. 45 Ha a kényszergyógykezelés elrendelésének valamennyi törvényi feltétele nem áll fenn, de az elkövető kóros elmeállapotú és emiatt gyógykezelésre, gondozásra szorul a bíróság az eljárás befejezésekor értesíti az illetékes egészségügyi hatóságot, illetve ideggondozó intézetet. Az egészségügyi szervek ekkor az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény alapján járnak el. 44 78. (1) Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni. (2) A kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn. 45 Fehér Lenke: i.m. 130-131.o. 27

4.2 A kényszergyógykezelés végrehajtása és időtartama Ennek az intézkedésnek egyértelműen kettős funkciója van, egyfelől a beteg gyógyítása, másfelől a bűnelkövetők zárt intézeti kezelése, a személyes szabadság korlátozása és a bűnismétlés veszélyének megakadályozása, így a társadalom védelme. 46 A beteg gyógykezelésével összefüggő jogait az egészségügyről szóló törvény általános és a pszichiátriai betegek jogaira vonatkozó rendelkezései alapján a törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmaznia. A feladat a beteg állapotromlásának megakadályozása, egészségének helyreállítása. A kezelések költségeit minden esetben az állam viseli. A kényszergyógykezelést az erre kijelölt zárt intézményben hajták végre, amely az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI). 47 Szükség esetén is a korlátozó fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerek alkalmazását a kezelő orvosnak mindig írásban kell elrendelni, megjelölve a korlátozás indokát és időtartamát is. 48 A kényszergyógykezelés több módosításon esett át a közelmúltban. 2010-től határozott tartamúvá vált a jogintézmény, de a 2012-ben elfogadásra került új Büntető Törvénykönyv a határozatlan időtartamot hozta vissza. A kényszergyógykezelés az intézetbe befogadás napjával kezdődik és addig tart, amíg szükségességes, illetve a bűnismétlés veszélye fennáll, ha a kényszergyógykezelést a gyógykezelt állapota nem indokolja további folytatását meg kell szüntetni. Ezt az eljárást kérelemre az ügyész indítja el, illetve a kényszergyógykezelést végző intézet vezető főorvosa kezdeményezheti. A Bíróság a kezelőorvos és az elmeorvos-szakértő véleménye alapján dönt a kényszergyógykezelés fenntartásáról vagy megszüntetéséről. Az átlagos kezelési idő 4-5 év. Az orvostudomány mindenkori állása szerint kell szakszerű ellátásban részesíteni, hogy ezáltal állapotának romlását megakadályozzák és egészségét mielőbb a lehetséges mértékig helyreállítsák. 49 Az Intézet vezető főorvosa haladéktalanul előterjesztés tesz a bírósághoz a kényszergyógykezelés megszüntetésére, ha ezt a beteg állapota indokolja. 46 Strasszer: i.m. 37.o. 47 Belovics Ervin, Vókó György: i.m. 380.o. 48 Dr. Antal Albert- Dr. Laczkó János- Dr. Kardon László: A kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelésbüntetőjogi és büntető-eljárásjogi problematikája, Börtönügyi Szemle: 21.évf. 4.sz. 2002 101-103.o. 49 Fehér Lenke: i.m. 130.o. 28

4.3 Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI) Az IMEI mai formája 1896 óta létezik és működik. Az intézet a büntetés-végrehajtás szervezet rendszeréhez tartozik, ezt azonban az intézkedés egészségügyi jellegére is tekintettel sokan kritizálják, szerencsésebbnek tartanák az Egészségügyi Minisztérium struktúrájába helyezni azt. Az IMEI feladata sokrétegű. A kényszergyógykezelésen kívül többet között végre hajtja a bíróság által elrendelt ideiglenes kényszergyógykezelést, szabadságvesztés végrehajtása alatt kóros elmeállapotúvá vált elítéltek kezelését, az előzetesen letartóztattak elmeállapotának megfigyelését, azon elítéltek kezelését, akinél a büntetés-végrehajtás intézet orvosa a büntetés végrehajtása során személyiségzavarra utaló tüneteket észlelt, és az elítélt IMEI-ben történő megfigyelését tartja, akinél az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésére nincs lehetőség, de a szükséges pszichiátriai kezelés miatt a bíróság úgy rendelkezik, hogy az előzetes letartóztatást az IMEI-ben végrehajtja. 50 A gyakorlatban a kezelés a személyzet összehangolt munkája révén valósul meg. Az orvosi, pszichológiai, pszichopedagógiai, ápolói és szociális gondozói tevékenység egyaránt arra irányul, hogy a betegek rehabilitációja minél hatékonyabb legyen és az elbocsájtást követően visszailleszkedésük (reintegráció) sikeresen menjen végbe. Ezáltal nagy valószínűséggel elkerülhető, hogy újabb kényszergyógykezelést megalapozó cselekményt kövessenek el. Mivel a betegek általában éveket töltenek el az intézetben (átlag 5-6 év) ez hosszú terápiás folyamat megtervezésére ad lehetőséget. A kényszergyógykezelés alapja a gyógyszeres kezelés, mely kiegészül az egyéni és csoportos pszichoterápiával, illetve szocioterápiás foglalkozásokkal. A párhuzamosan folyó kezelési módok egymás hatását erősítik. A csoportterápiás munka egymásra épülő lépésekben valósul meg, mely a betegeket a kezelés kezdetétől az elbocsájtásig végigkíséri. A pszichiátriai betegségek gyógyításának egyik sajátossága, hogy rendkívül fontos a beteg együttműködése, minél aktívabb részvétele. Ezért arra kell törekedni, hogy a betegeket a terápiás folyamatba bevonjuk, hogy betegségbelátásuk kialakuljon, mivel ez a viszszaesés kockázatának csökkentésében is döntő fontossággal bír. A kezelés további részében a csoportterápia a rehabilitációt segíti elő, szükség szerint egyéni terápiás ülésekkel, családi terápiás konzultációkkal kiegészítve. 50 Strasszer: i.m. 37.o. 29

A sikeres reintegráció és rehabilitáció érdekében az IMEI pszichopedagógusai sajátos nevelési feladatokat látnak el. A nevelői munka elsődleges célja, hogy a betegek a kényszergyógykezelés megszűntetése után visszailleszkedjenek és a lehetőségeikhez képest egészséges társadalmi életet éljenek. A feladatok a betegekkel való foglalkozás során igen sokrétűek. Egyik legfontosabb alapelv az egyéni bánásmód elvének érvényesítése. Ehhez igyekszünk minél jobban megismerni betegeinket, családi és baráti kapcsolataikat. A kapcsolattartás joga a kényszergyógykezelés esetén az elítéltekkel azonos formában jelenik meg. Ebből következik, hogy a beutaltnak joga van a levelezésre, telefonbeszélgetésre, látogató fogadására, vallásának szabad gyakorlására, sajtótermék megrendelésére, csomagküldésre és annak fogadására. Ezek mellett azonban eltérésekkel is találkozhatunk, hiszen a látogatások gyakoriságát és annak körülményeit a látogatási rend szabályozza, amely a beteg egészségügyi és elmeállapotától teszi függővé a kapcsolattartás gyakorlását. 51 4.4 Az ideiglenes kényszergyógykezelés Végrehajtás során a kényszergyógykezelés szabályait kell alkalmazni, néhány eltéréssel. Ezek közé tartozik, hogy a beteg kórlapján naponta kell feltüntetni minden állapot és kezelésváltozást, illetve ezek hiányát. Egészségügyi esemény hiányában legalább havonta egyszer rögzíteni kell a beteg állapotára vonatkozó észlelést. Az ideiglenes kényszergyógykezelés a kóros elmeállapotú terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a büntetőeljárás alatt (jogerős ítélet nélkül). Akkor van helye, ha a bíróság arra következtet, hogy a büntetőeljárás végén a terhelt kényszergyógykezelését kell majd elrendelni. 52 Csak úgy, mint a hosszabb ideig tartó kényszergyógykezelésnél ennél az ideiglenes állapotnál is a beteget minden esetben az ideiglenes kényszergyógykezelés céljából a bíróság értesítőlap végrehajtási utasítása alapján lehet az IMEI-be befogadni és a beteg befogadásáról az illetékes külképviseletet és az eljáró ügyészt értesíteni kell. A jogszabály meg említi azt is, ha az intézménybe befogadott személynél a kóros elmeállapot nem áll fent akkor a főigazgató főorvos javaslatot tesz az ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetésére vagy a másik esetben indítványt nyújt be az eljáró ügyésznek. A céljai ugyanazok, 51 Kovács Zsuzsa Gyöngyvér: A kényszergyógykezelés végrehajtása a nemzetközi dokumentumok és a hazai gyakorlat tükrében, Jura 2013/3. 94.o. 52 https://lorik.hu/buntetoeljaras-buntetougyved/szemellyel-kapcsolatos-kenyszerintezkedesek/ideigleneskenyszergyogykezeles/ (2018.04.01.) 30

mint a kényszergyógykezelésnek: a társadalom védelme és az elkövető gyógykezelése. Az arányosság követelménye ennél a kényszerintézkedésnél jellegénél fogva nem bír jelentőséggel. 4.5 Az igazságügyi pszichiátriai szakértők 53 Az igazságügyi pszichiátriai-szakértői vizsgálat módja a szokványos pszichiátriai vizsgálatokkal általában megegyezik, de a vizsgálat sajátos célja miatt egyes összetevőit hangsúlyosabban kell kezelni és ki kell egészíteni speciális kérdésekkel is. Pszichológus szakértő kirendelésére mind az eljárás nyomozati, mind bírói szakaszában sor kerülhet. Feltétlenül biztosítani kell, hogy a pszichiátriai vizsgálathoz szükséges feltételek vizsgáló helyiség, vizsgáló eszközök rendelkezésre álljanak. 1. A kórelőzményi adatok felvételének módja lényegében azonos a klinikai pszichiátriai vizsgálatok alkalmával készített anamnézis felvételi módjával, a kórkép jellege és a jogi kérdés azonban - bizonyos esetekben - kiemeléseket, bővítéseket tehet szükségessé. 2. Az exploráció (vizsgálat) során a pszichopatológiai elváltozások feltárása szintén a klinikai vizsgálattal azonos módon történik. A kórkép tüneteinek elemzése mellett szakértői vizsgálat esetén is igen fontos a kórfolyamat dinamikájának megismerése. A büntetőeljárásnál ugyanis annak kimutatása, hogy aktív folyamat vagy maradványtünet áll-e fenn, a tünetek mennyiben függnek össze a cselekménnyel (a tüneti kórkép súlyossága, dinamikája stb.) a beszámíthatóságról alkotott véleményt illetően döntő lehet. Az exploráció során mindig ki kell térni arra is, hogy a vizsgált személy miként viszonyul saját betegségéhez. Az életvezetés (biográfiai adatok) elemzését, amely a személyiség megismerését célozza - a vizsgált személy emberi kapcsolatainak alakulását, problémáit, életkörülményeit, életének fordulópontjait stb. - egyetlen szakértői vélemény sem nélkülözheti, de bizonyos kórformák és állapotuk esetén elengedhetetlen. A cselekmény ismertetése. Az explorációnak ki kell terjednie arra, hogy a vizsgált személy miként ismerteti bűncselekményét, annak részletes elmondtatására is, hogy azt a szakértői vizsgálat idején miként. Mindez azt segíti felismerni, hogy a cselekmény motivált volt-e, illetve ez a motiváció nem volt-e kóros pszichés tünetek által 53 Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 14. sz. módszertani levele az igazságügyi pszichiátriai szakértői vizsgálatokról és véleményezésről 31

meghatározott. Ha a vizsgált személy emlékezészavart hangoztat, elemezni kell, hogy az valódinak fogadható-e el, vagy a védekezés célját szolgálja. Fontos az is, hogy a vizsgált személy fel tudja-e mérni cselekménye következményeit, illetve az esetleges ellenmondó ismertetéseket, az iratoktól eltérő kijelentések pszichológiai eltérések következményei-e vagy a célszerű védekezés összetevői. 3. A tájékozó jellegű belgyógyászati-, valamint a neurológiai vizsgálat szerves része a szakértői vizsgálatnak. 4. A pszichés státuszt (pszichopatológiai elemzést), a szokásos didaktikus csoportosításban kell leírni, kiemelve a pszichopatológiai tüneteket azok jellemzésével, értékelésével. Kívánatos a normál lelet megemlítése (pl. a tudat tiszta, a tájékozódás megtartott stb.), valamint részletesen ki kell térni a magatartás rendellenességeire, a vizsgálattal való együttműködésre. Hazánkban a szakértői vizsgálatot ambulanter végzik. Az esetek többségében lehetséges az egyértelmű kórisme és vélemény, szükség esetén kiegészítő vizsgálatokkal együtt. Amennyiben az elvégzett vizsgálatok alapján aggálytalan vélemény nem alakítható ki, a szakértők kórházi pszichiátriai osztályon történő elmemegfigyelésre tesznek javaslatot. 4.6 Az igazságügyi pszichológus szakértő 54 Igazságügyi pszichológus az a szakpszichológus, aki a Magyar Igazságügyi Kamara tagja, szakértői igazolvánnyal rendelkezik és az igazságügyi pszichológia definíciójában meghatározott elméleti és gyakorlati ismereteknek birtoklása révén speciális tevékenységet végez: 1. megbízás folytán, 2. a megbízó (az igazságszolgáltatás) számára felhasználható formában, 3. titoktartás mellett, ami alól csak a jogszolgáltatás keretében kap felmentést. A pszichológus szakértő önálló szakvélemény elkészítésére jogosult minden olyan kérdésben, melynek megválaszolásához kizárólag lélektani ismeretek szükségesek. Egyéb kérdésekben az adott szakterület szakértőjével működik közre. Ez azt is jelenti, hogy a megbízásban a pszichológus szakértőnek tévesen feltett - kompetencia idegen - kérdésekre nem kell, de nem is szabad válaszolnia. 54 Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 20. számú módszertani levele 32

A megbízás jellegéből adódóan az igazságügyi pszichológus tevékenysége eltérő lehet, ennek megfelelően feladata, véleményének jellege is különbözhet: a) A szakértő névre szóló megbízás alapján közvetlen kapcsolatban áll a kirendelő hatósággal, szervvel, intézménnyel, akár személyes, akár intézeten keresztül történik a megbízatás. b) A szakközreműködő kapcsolata a kirendelő szervvel egy másik szakértőnek szóló személyes megbízás miatt közvetett. Szakközreműködő igénybevétele több tudomány kompetenciáját érintő, összetett kérdés(ek) előfordulásánál indokolt. A szakközreműködő a szakvélemény elkészítésekor tudományának kompetencia körében úgy alkot részvéleményt, hogy azzal a szakértő véleményének komplett kialakításához járul hozzá. c) A szaktanácsadó büntetőügyekben vehető igénybe, határozat nélkül. A kirendelő szerv írásban, vagy szóban (telefon) közli, hogy milyen eljárási cselekményeknél kell közreműködnie, mire kéri a szaktanácsot. A továbbiakban szakértőként igénybe vehető. A szakértői munka - alapjait tekintve - mindig kérdésfeltevésben szereplő információ megszerzésére, a vizsgálati feladat elvégzésére irányul, amit egy adott személy, vagy személyek vizsgálatba vonásával lehet csak elérni. Módszertanilag az alkalmazott pszichológiai vizsgálat helyzetről, helyzetre jelentős fokban eltérő lehet, de a kapott, különböző természetű adatoknak azonos módon kell megalapozniuk a kiértékelés menetét úgy, hogy a kiértékelés folyamatában nyert megállapítások végül a feltett kérdések megválaszolásához vezessenek. Különböző módszereket alkalmaz a pszichológus-szakértő, amit szeretnék ismertetni, illetve azt, hogy milyen esetekben kerül a szakember bevonása. Feltáró beszélgetés, más néven interjú a pszichológus elsőrendű módszere. A tartalmi információk mellett nagy gondosság fordítandó főleg gyermek esetén a nem verbális (mimikai) közlésekre. E beszélgetések nem lehetnek szuggesztívek, nem igényelhetik a döntést a gyermeknél, de ne legyenek túlzottan formalizáltak, kihallgatás jellegűek. A projektív gyermektesztek előnye, hogy a gyermeknél még természetes expresszív formákra (rajz, játék) épülnek és ebben a természetes közegben az érzelmileg hangsúlyos közlések nyilvánítására adhatnak alkalmat. 33

Ide tartozik az intelligencia vizsgálata is, amelyet főleg gyermekek esetén mindig el kell végezni. Ehhez a szakemberek többféle tesztet használnak (Wechsler, Binet tesztek). Az értelmi szint megállapításánál nagy figyelem fordítandó a gyermek szókincsére és praktikus intelligenciájára, kreatív problémamegoldó készségére, mivel a negatív érzelmek (félelem, szorongás) rendkívül kedvezőtlen irányba befolyásolják, illetve torzítják a gyermek intellektuális produkcióját. A gyermekeknél az igazságügyi vizsgálat elvégezhetősége általában a harmadik életév, ez azonban a gyermekektől függően változó lehet. A gyermek fejlődési szintjének megállapítása céljából fiatalabb életkorban is vizsgálható. A kóros elmeállapotok, a súlyos személyiségzavarok véleményezése orvos szakértői feladat, de a határesetek tisztázásához segítséget nyújthat a pszichológus, akinek véleményétaz igazságügyi elmeorvos szakértő saját szakvéleményébe beépítheti. Ha előfordul, hogy megállapításaik nem egyezőek, akkor az elmeorvosi vizsgálat (megfigyelés) adatai a döntőek. 55 55 Tóth László József: i.m. 34-35.o. 34

5 A kutatás és az összegzés 5.1 A kutatás hátterének és céljának a bemutatása Kutatásom során arra voltam legjobban kíváncsi, hogy a mai társadalom hogyan vélekedik a kóros elmeállapotról és a kényszergyógykezelésről, valamint mennyire rendelkeznek a témában lényeges információkkal. Saját munkaként a kérdőívet választottam. A kérőív kitöltéséhez személyes adatokat nem kértem, illetve teljesen anonim módon történt. Olyan általános adatokra kérdeztem rá, amiből nem lehet egyértelműen beazonosítani a kitöltő személyét. A kérdőíveket a Google Űrlapok felületén készítettem el. Terjesztési felületem a közösségi média csatornái voltak, ahol annak érdekében, hogy minél több embert érjek el, a kérdőívet megosztottam néhány csoportba is. A kérdőívben az egyszerű választós kérdésektől kezdve a több választós kérdéseken át egészen a kifejtős 1-2 mondatos válaszadásig tettem fel kérdéseket. A kérdőívem összesen 100 fő válaszaiból áll, ami alapján reális és hiteles adatokat tudok ismertetni. 1% = 1fő 5.2 A kutatás eredményeinek ismertetése Kérdőívem első 4 kérdése a demográfiai adatokra kérdezett rá. Az eredményekből megállapítható, hogy a kitöltők aránya 89%-11%-ban oszlott meg a nők javára. A korosztályokat figyelembe véve, a kitöltők 51%-a 18-25 év közötti, 29%-a 26-35 év közötti, 6%-a 36-45 év közötti, 6%-a 55 év feletti, 6%-a 55 év feletti., 5%-a 18 év alatti személy, 3%-a 46-55 év között. Az életkori eredményeket figyelembe véve elmondható, hogy 18-25 év közötti csoport, azaz a tanulók/egyetemi hallgatók csoportja teszi ki, míg a második az aktív munkavállalók csoportja. A korcsoportokat tekintve megállapítható, hogy a válaszok arányát figyelembe véve azok a korosztályok adják, akik napi szinten több információhoz jutnak különböző webes felületeken vagy fórumokon. Az eredmények alapján, a kitöltők foglalkozását tekintve 44%-a aktív munkavállaló, míg 30%-a egyetemi/főiskolai hallgató, 11%-a középiskolai tanuló és 12%-a munkanélküli. A válaszadók 3%-a úgy nyilatkozott, hogy ő már nyugdíjas. 35

A kitöltők közül egyetlen egy ember sem rendelkezik 8 általánosnál kevesebb iskolai végzettséggel, ezt követte 10%-kal a 8 általános, majd kicsit többel 12%-kal a szakmát végző kitöltők, 20%-a tanfolyam/okj tanfolyamot végzett, 25%-a gimnáziumban végzett, illetve a válaszadók 33%-a egyetemi/főiskolai végzettséggel rendelkezik. A fenti eredményt figyelembe véve, elmondható, hogy a válaszadók több mint a fele rendelkezik valamilyen iskolai végzettséggel, illetve aktív korú vagy középiskolás rétegből került ki. Ezt követően a megkérdezettek összesített eredményeit szeretném bemutatni amire válaszoltak a kitöltők a különböző kérdésekre. Az első kérdés, melyre kíváncsi voltam, hogy a társadalom mennyire tájékozódott a kóros elmeállapot kérdéskörében ezért egy olyan kérdést tettem fel amire több választ is bejelölhettek. Ez a kérdés a következő volt: Ön szerint mely fogalmak sorolhatók a kóros elmeállapot fogalomkörébe? A választási lehetőségek között szerepelt: alkoholizmus; kábítószer függőség; bódult állapot; kényszer, fenyegetés; skizofrénia; idiotizmus; elmebetegség; szellemi leépülés; homoszexualitás, leszbikusság; deviancia. Azt meg kell említenem, hogy bizonyos fogalmak elég sokrétegű fogalmak, például a deviancia, amelynek több fajtája is van, vagy az elmebetegség melynek szintén ismert számtalan fajtája van. Összességében arra voltam kíváncsi, hogy az emberek mennyire ismerek, mennyire vannak tisztában az alábbi fogalmakkal. A legtöbb válasz a skizofréniára, elmebetegségre és a szellemi leépüléshez érkezett. Ami számomra meglepő volt, hogy 2 válasz érkezett a homoszexualitásra, ami abszolút nem sorolható a kóros elmeállapot fogalomkörébe. Az összesített eredmények a mellékletben olvashatók. A második kérdés eredményére eredménye meglepő eredményt mutatott számomra. Kíváncsi voltam, hogy a társadalom egyetért-e azzal, hogy a kóros elmeállapotú személyt büntetőjogilag nem lehet felelősség alá vonni. Erre a kérdésre a válaszadók 65%-a nem ért egyet, és ők ugyanúgy felelősségre vonnák a kóros elmeállapotú személyeket is, mint az egészséges elkövetőket, míg a maradék 35% egyetért ezzel. Ezt az eredményt én pont fordítva képzeltem el. 36

A következő kérdések már a kényszergyógykezelés témakörével foglalkozik. E témakör közül az első kérdés az volt, hogy az emberek szívesen dolgoznának-e olyan intézményben, ahol kényszergyógykezelt betegek vannak. A válaszadók 48%-a talán, 44%-a nem és csupán 8%-a dolgozna ilyen intézményben. A válaszok során a legtöbb ember azért nem dolgozna ilyen intézményben mert lelkileg nem bírnák, kihatna az életükre, veszélyesnek tartják, illetve nagy felelősségkel jár. Feltettem egy olyan kérdést is, ami azzal kapcsolatos, hogy elég-e a zárt intézményben történő, tartós kezelés ilyen személyeknél? A megkérdezett emberek 71%-a úgy gondolja, hogy nem elég, míg a maradék 29% szerint elég a zárt intézményben való kezelés. A következő két kérdéssel arra voltam kíváncsi, hogy a társadalom mennyire előítéletes, illetve mit gondolnak, mennyire veszélyesek más emberekre nézve a kényszergyógykezelés alatt álló személyek. A kitöltők 89%-a úgy gondolja, hogy eléggé, illetve teljes mértékben előítéletesek az emberek a kezelés alatt álló személyekkel szemben. Ennél a kérdésnél körülbelül ilyen arányra számítottam, egyáltalán nem lepődtem meg az eredményen. A másik kérdés eredménye már megosztóbb volt, ugyanis a kitöltők nagy része úgy gondolja, hogy eléggé veszélyesek a kezelés alatt álló személyek, és csupán 9 ember gondolja, hogy egyáltalán nem, vagy kevésbe veszélyesek. Az utolsó kérdés alapján, mely szerint a kezelés után élhet-e teljes életet a kezelt személy, a válaszadók több mint a fele, azaz 55%-a úgy gondolja, hogy talán élhet, 28% szerint igen és 17% nem gondolja úgy, hogy élhet teljes életet a személy. 37

5.3 Az összegzés Dolgozatom írása előtt nem igazán volt konkrét fogalmam a kóros elmeállapotról, illetve a kényszergyógykezelésről, azonban kutató munkám során számos fogalommal, kijelentéssel és ismerettel lettem gazdagabb. A dolgozatom készítése során kiderült sok olyan információ, ami alapján megtudható, hogy a mai társadalom, hogyan vélekedik a kóros elmeállapotú személyekkel szemben. Véleményem szerint a mai társadalom nagy része előítéletes a kóros elmeállapotú személyekkel szemben. Nem tudnak hogyan viszonyulni hozzájuk, illetve sokakban félelmet kelt, többen elítélik és bántják őket. A kutatásaim során szerzett ismereteim alapján elmondható, hogy a 18 év alatti generáció még nem igazán találkozott ezekkel a fogalmakkal és nincsennek tisztában azzal, hogy mit is jelent a kóros elmeállapot és a kényszergyógykezelés, míg a középkorú és az idősödő korosztály számára nem ismeretlen ez a fogalomkör. Fontos megemlítenem, hogy Magyarországon csupán egy olyan intézmény működik, ahol a kóros elmeállapotú egyéneket kezelni lehet, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet, amely a Budapesti Fegyház és Börtönnel közös telephelyen lévő, elhanyagolt állapotú épületrendszerben helyezkedik el. Véleményem szerint, ha regionálisan is léteznének még ilyen jellegű elmegyógyító intézmények, a gyógyulás hatékonyabb lehetne egyrészt a család, az ismert társas környezet, másrészt az otthon közelsége miatt, mely, mint tudjuk, mindig a biztonságot, a stabilitást jelenti. Szerintem a társadalom sokkal inkább elfogadóbb, empatikusabb lenne ezekkel az emberekkel, ha jobban ismernék a betegség okait, folyamatát, valamint tisztában lennének azzal, hogy szakszerű kezeléssel a beteg állapota akár teljes mértékben helyreállítható. 38

6 Melléklet A kérdőív kérdései és az eredményei 1. Neme? 2. Kora? 3. Foglalkozása? 39

4. Legmagasabb iskolai végzettsége? 5. Mit gondol, mely fogalmak sorolhatóak a kóros elmeállapot fogalomkörébe? Alkoholizmus Kábítószer függőség Bódult állapot Kényszer, fenyegetés Skizofrénia Idiotizmus Elmebetegség Szellemi leépülés Homoszexualitás, leszbikusság Deviancia 22% 34% 13% 35% 93% 35% 92% 52% 2% 40% 6. Egyetért-e azzal, hogy a kóros elmeállapotú személyek büntetőjogilag nem vonhatók felelősségre? 40

7. Szívesen dolgozna-e egy olyan intézményben, ahol kényszergyógykezelt betegek vannak? 8. Mit gondol, véleménye szerint, elég a zárt intézményben történő, tartós kezelés ilyen személyeknél? 9.Mit gondol, mennyire előítéletesek az emberek a kényszergyógykezelés alatt álló egyénekkel szemben? (1 = egyáltalán nem; 5 = teljes mértékben) 41

10. Ön szerint, mennyire veszélyesek más emberekre nézve a kezelés alatt álló személyek? (1 = egyáltalán nem; 5 = teljes mértékben) 11.Véleménye szerint, a kezelés után élhet teljes életet a kezelt személy? 42