Kóros elmeállapot büntetőjogi vonatkozásai, különös tekintettel a kényszergyógykezelés intézkedésre

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Kóros elmeállapot büntetőjogi vonatkozásai, különös tekintettel a kényszergyógykezelés intézkedésre Szerző: Sándor Vivien Sarlott Konzulens: Dr. Sántha Ferenc egyetemi docens Miskolc

2 University of Miskolc Faculty of Law Criminal law aspects ot insanity, in particular the compulsory psychiatric treatment Author: Vivien Sarlott Sándor Consultant: Dr. Ferenc Sántha Miskolc

3 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 6 1. A dolgozat tárgya A témaválasztás indoka A dolgozat célja Az alkalmazott kutatási módszerek I. JOGTÖRTÉNETI BEVEZETŐ.8 5. Az 1792-i javaslat Az 1795-ös Büntető Kódex 8 7. Az 1843-as Büntetőjogi javaslat A Csemegi kódex (Az évi V. tc.) Az évi II. törvény Az évi V. törvény a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyv Az évi IV. törvény Az új Btk. a 2012 évi C. törvény Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet.. 11 II. A KÓROS ELMEÁLLAPOT KATEGÓRIÁI A Skizofrénia (Paranoid reakció, Mániás depresszió, Bénulásos elmezavar) A Gyengeelméjűség A Szellemi leépülés A Tudatzavar A Személyiségzavar.. 14 III. TÉMA TÁRGYÁNAK FOGALMI ELEMEI A Kóros elmeállapot A Beszámítási képesség A Kényszergyógykezelés Az IMEI Az Orvosszakértő.16 3

4 IV. A KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS ELRENDELÉSÉNEK FELTÉT- ELEI Feltételek...17 V. A KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS TARTALMI ELEMEI..18 VI. A KÉNYSZEGYÓGYKEZELÉS JOGI HELYZETE A fogvatartott helyzete Büntetőjogi sajátosságok Polgári jogi vonatkozások Büntetés-végrehajtási vonatkozások.22 VII. VÉGREHAJTÁS MENETE..25 VIII. IDEIGLENES KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS Fogalma, elrendelésének feltételei A jogintézmény tartalma Megszüntetése...28 IX. EGYÉB BÜNTETHETŐSÉGET KIZÁRÓ VAGY KORLÁTOZÓ OKOK A gyermekkor A kóros elmeállapot A kényszer és fenyegetés A tévedés A jogos védelem A végszükség A jogszabály engedélye 33 X. KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS EREDMÉNYE Kérdés: Neme Kérdés: Kora Kérdés: Halott már Ön a kényszergyógykezelésről mint büntetőjogi szankcióról? Kérdés: Tudja-e a bíróság milyen esetben szabja ki ezt a szankciót és milyen következményekkel jár?

5 Kérdés: Ön szerint veszélyesek az ilyen emberek a társadalomba újra bekerülés után? Kérdés: Ön szerint gyakori intézkedési forma a kényszergyógykezelés Magyarországon? Kérdés: Lehetséges-e Ön szerint a kényszergyógykezelés után visszailleszkedni a társadalomba? Kérdés: Hallott-e már Ön arról, hogy létezik ennek az intézkedésnek az ideiglenes változata is? Kérdés: Humánus intézkedési formának tartja-e ezt az intézkedést? Kérdés: A fenti ismertető elolvasása előtt tudta-e Ön, hogy hol végzik ezt az intézkedést? Kérdés: Milyen esetekben alkalmazzák Ön szerint ezt az intézkedést a felsoroltak közül? Kérdés: Ön szerint szükséges orvosszakértő bevonása, hogy egy személyt kényszergyógykezelésre ítéljenek vagy elegendő a bíró jelenléte?...42 XI. ÖSSZEGZÉS 44 XII. IRODALMIJEGYZÉK Írott irodalmak Internetes források Törvények.46 5

6 BEVEZETÉS: 1. A dolgozat tárgya: A dolgozatom kutatásának tárgya a kóros elmeállapoton belül a kényszer-gyógykezelés intézkedése. Vizsgálatom kiterjed az intézkedés jogtörténeti előzményére és annak folyamatos alakulására. A kóros elmeállapot kategóriáinak rövid ismertetését is szemügyre veszem, mert ez fontos szempont a kényszer-gyógykezelés osztályzásának szempontjából. Ismertetem a téma tárgyának fogalmi elemeit és elrendelésének feltételeit. Kitérek a témával kapcsolatban a kényszer-gyógykezelés tartalmi elemeire, kereteire és jogi helyzetére mai viszonylatban. A végrehajtás menetének leírása után említést teszek az ideiglenes kényszer-gyógykezelésről, ez után pedig röviden ismertetem külön-külön azokat az indokokat, amelyek hasonlóan a kényszergyógykezeléshez kizárják a büntethetőséget. Úgy vélem ez jobban segít a kényszergyógykezelés jogi viszonylatban való elhelyezkedésének átlátásában. Végül szakdolgozatom zárásaként mellékelem adatokkal és rövid kifejtéssel a témában készített közvélemény-kutatásom eredményét. 2. A témaválasztás indoka: Többek között a témaválasztásomat az indokolta, hogy érdekesnek találom ezt a témakört, különös tekintettel a kényszergyógykezelésre. Nehezen körüljárható és többek által vitatott probléma, mert az intézkedés kiszabása során több körülményre is különös tekintettel kell lenni. A leginkább vitatott tényező az időtartam meghatározásában rejlik. A vitatottsága, összetettsége és több irányba ágazó történeti és jogi szempontja miatt számomra még inkább izgalmassá vált a téma. Ezek voltak azok a fő szempontok, amik ahhoz vezettek, hogy ezt válasszam a szakdolgozatom témájául. 3. A dolgozat célja: A dolgozat célja a kényszer-gyógykezelés intézkedésének széleskörű és elemzett bemutatása, kiegészítve a véleményemmel, amely az egyes szakaszokat érinti. Különös tekintettel arra, hogy ez egy intézkedés és nem pedig büntetés. Tehát dolgozatomban részletesen kité- 6

7 rek az intézkedés egyes aspektusaira és azok bemutatására. Bemutatom a közvélemény álláspontját és tájékozottságát a kényszerintézkedéssel kapcsolatban. 4. Az alkalmazott kutatási módszerek: Az általam alkalmazott kutatási módszerek között szerepelt a témával kapcsolatos könyvek felkutatása és elolvasása, melyek alapján össze tudtam állítani a dolgozatot. Jogtörténeti előzmények kutatását is figyelembe vettem, melyben felderítettem az intézkedés jogtörténeti előzményeit és alakulását. A harmadik módszer a már említett közvélemény-kutatás volt, melyet igazán hasznosnak találtam. 7

8 I. JOGTÖRTÉNETI BEVEZETŐ Elsősorban szeretném feltárni azokat a jogtörténeti előzményeket, melyek elvezettek a ma is ismert kényszer-gyógykezelési szabályzás kialakulásához. Kitérek a kóros elmeállapotot érintő kérdésekre, mivel ennek a szabályzása már hamarabb bekerült a magyar anyagi jogi normákba. Ez a kérdés a XVIII. században merült fel, mint mentesítő körülmény a büntetés alól. A kollektív felelősség korában az elmebeteg bűntettest éppúgy elérte a bosszú alakjában jelentkező büntetés, mint a szellemileg ép s egészséges embert. Tehát ez az állapot állt fent a XVIII. század végéig, ez a humanistáknak köszönhető, hogy az elmebetegség és az elmezavar a beszámítási képességet kizáró okok közé bekerült. Hazánkban is az utóbbi évszázadok során került be a büntető felelősségre vonás alóli kivételek közé. 1 Az első az 1792-i javaslat volt, mely a témának két egymásba fonódó ágát különbözteti meg, amikor a tettes nem cselekszik szabadon, és amikor nem tudta, nem is tudhatta mit cselekszik. Az 1795-ös Büntető Kódex tervezet volt az, ami megfogalmazta a beszámításra vonatkozó tételeket. A javaslat tevője Szirmay Antal volt, aki kitért a teljes akaratképesség-hiányára az elmebetegeknél, pillanatnyi elmezavarban szenvedőkre, akarati képességet teljesen megbénító szellemi és testi betegségben szenvedőkre, alvókra és a holdkórosokra. 2 Ezt követte az 1843-as Büntetőjogi javaslat, amely már szabályozta a beszámíthatóság kérdését. A javaslat 73. -a hat pontban foglalta össze: őrültség; betegség miatt büntethetőségük felfogására ideiglenesen a szükséges eszmélettel nem rendelkezés ténye; tompaelméjűség; siketnémaság, ha ezzel a bűnösségi képességet kizárja; erőszak vagy fenyegetés; a jogos védelem. 3 A magyar jogfejlődés végtelen kárára örökre csak javaslatok maradnak. Találóan mondta Fayer László, e javaslatok leglelkesebb rajongója, hogy sokszor voltak azon a ponton, hogy törvénnyé váljanak vagy más úton lépjenek életbe, de valami fátum üldözte őket, egy-két kérdésen mindig elcsúsztak. 4 1 Angyal P. (1920), 385. o. 2 Kőhalmi L. (2012/3.szám), 29. o. 3 Fehér (1993), 67. o. 4 Finkey F (1942), 46. o. 8

9 A Csemegi kódex azaz az évi V. törvény, mely a VII. fejezetében szabályozta a beszámítási képességet kizáró és enyhítő okokat. Ide tartozott az öntudatlan állapot; elmetehetség zavara; ellenállhatatlan erő; fenyegetés; jogos védelem; végszükséglet. Vámbéry Rusztem három csoportra osztja a beszámítást kizáró okokat: fiziológiai, lélektani és phatologikus. 5 Álláspontja az volt, hogy az elmekórtan körébe tartozik az elmebetegség nemeinek megállapítása. 6 Finkey álláspontja az, hogy lehet, hogy a Btk. nem elmebetegséget írt konkrétan, hanem elmetehetség zavarát, viszont a kettő ugyanazt takarja, mint beszámíthatóságot kizáró ok. 7 A Csemegi kódex az elmetehetség megzavarodásában és a szabad akarat elhatározási képességének hiányát tekintette büntetőjogi felelősséget kizáró oknak. A két ismérv közül az első orvosi jellegű, a második pedig jogi. 8 Hacker Ervin ezt a szabályzást úgynevezett kettős szabályzásnak nevezte, mivel a két szempont egyidejű fennállása alapján lehet az elkövetővel szemben a beszámítási képesség hiányát megállapítani. Egyrészt ha az elmetehetsége zavart, másrészt pedig, ha szabad akarati elhatározási képességgel nem rendelkezik. Véleménye szerint az elmebetegség megállapítása orvosi kérdés, a jogi következtetés tárgya pedig bírói. 9 Schäfer István lényegében az elmebeteg bűntettesek ártalmatlanná tételét szolgálják a normák. 10 Ez a szabály rendelkezett először az elmebeteg bűnözők biztonsági őrizetbe vételéről. Hazánkban számosan pártfogolták, viszont még 1948-ban sem ismerte a korlátozott beszámítási képesség fogalmát. 11 A következő szabályzás a évi II. törvény volt, más néven a Btk., mely nem használja a beszámíthatóság kifejezését. A törvény úgymond kivonja a felelősség alól azt, aki elmebeteg; öntudat zavarban követte el a cselekményt, illetve aki kényszer vagy fenyegetés hatására követett el bűncselekményt. Az 1948 évi törvényhez hasonlóan rendelkezett a biztonsági őrizetről bár rugalmasabban. 12 A évi V. törvény a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyv 21. büntethetőséget kizáró oknak sorolta fel az elmebetegséget, a gyengeelméjűséget és a tu- 5 Vámbéry (1913), o. 6 Kőhalmi L. (2013/3.szám), 30. o. 7 Finkey F 184. o. 8 Finkey F o.; Finkey (1933), 5. o. 9 Hacker (1936), 192. o. 10 Schäfer 220. o. 11 Györgyi (1984), 29. o. 12 Kőhalmi (2012/3 szám) 31. o. 9

10 datzavart. 13 Nem definiálja a beszámíthatóság kifejezését, így ennek kidolgozása az elméleti jogtudomány művelőire maradt. 14 Kádár Miklós és Kálmán György véleménye szerint a szocialista büntetőjogban csak az lehet, aki természetes személy, beszámítási képességgel bír és bizonyos korhatárt elért. 15 A soron következő törvény az évi IV., a büntető törvénykönyv 24. -a. A jogszabály a kóros elmeállapot gyűjtőfogalomban foglalja össze a beszámítási képességet kizáró okokat. Mivel az öt felsorolt ok nem meríti ki az ebbe a kategóriába tartozó biológiai okokat, mivel vannak más ilyen pathológiás esetek is. 16 A beszámítási képesség feltétele az akarati és értelmi képesség. 17 Sántha Ferenc szerint a beszámítási képességnek két összetevője van: a felismerési és az akarati képesség, mely természetesen jogtudományi és nem kódexbeli definíciónak kell tekinteni. 18 Az új Btk. a 2012 évi C. törvény. A kóros elmeállapotúak büntetőjogi helyzetét nem autonóm módon szabályozza, hanem a kor mentalitásának megfelelően. 19 Az új Btk. nem nevesíti 20 a kóros elmeállapotot megalapozó fiziológiai rendellenességeket. 21 A törvény a büntetendő cselekmény kifejezést használja. Nevesíti a korlátozottan beszámítható elkövetőt is és lehetőséget ad a bíróságnak a büntetés korlátlan enyhítésére. 22 Az indoklás két csoportra bontja a büntethetőséget kizáró okokat: objektív és szubjektív. a jogalkotó helyesen döntött amellett, hogy az igazságügyi pszichiátria kutatási eredményeit elfogadva, nagyobb teret enged a kóros elmeállapoti kórképek szakértői vizsgálati eredményeinek megállapíthatósága terén. 23 Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet történeti háttere már jóval szűkösebb. Ezen a téren változást a Csemegi kódex jelentett első lépésként ban mint gyűjtőfogház kezdte meg a működését, amely mellett egy elmebeteg-megfigyelő osztály is működött mint Igazságügyi Országos Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet. Mely évi V. törvény Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről 14 Fehér 70. o. 15 Kádár-Kálmán (1966), 349. o. 16 Kőhalmi (2012/3 szám) 32. o. 17 Földvári o. 18 Sántha (2007), 203. o. 19 Szabó (1985), 521. o. 20 Belovics (2012), 227. o. 21 Kőhalmi (2012/3.szám) 34. o évi C. törvény indoklása 23 Kőhalmi (2012/3. szám) o. 10

11 az 60789/1896. sz. igazságügyi miniszteri rendelet alapján önálló intézményként működött tól Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet névre váltott az intézet. Az intézmény ekkori fő feladata az oda szállított elmebeteg bűnelkövetők megőrzése volt. Az intézet 1950-re ismét új nevet kapott: Elmebetegek Biztonsági Intézete. Az évi V. törvény új feladatkörrel látta el a meglévők mellett, és törölte a biztonsági őrizetet is. A kényszergyógykezelés elrendeléséről bíróság határozott, a végrehajtást pedig az Országos Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben kellett végrehajtani. Túltelítettség miatt szükség volt egy kihelyezett osztályra Márianosztrán, ami 1982-ig működött. Az intézet szervezeti önállóságát és működését az 5/1974.(VI. 16.) IM. rendelet szabályozta. A szervezeti és működési szabályzat a 110/1975. /IK. 8./ IM utasítás alapján került kiadásra. A szervezeti önállóság feltételei azonban még sokáig hiányoztak. A működés során fokozatosan tisztázódtak és bővültek azok a területek, ahol az intézet önállósága indokolt volt, más területen megmaradt a közös ügyintézés és az együttműködés a Budapesti Fegyház és Börtönnel ( ) 11

12 II. A KÓROS ELMEÁLLAPOT KATEGÓRIÁI Lényegében öt pszichiátriai kórkép létezik. Az agykéreg tartósabb megbetegedése, amely következtében a magasabb rendű idegműködésben súlyos zavarokat okoz, az egyén értelmi-akarati és érzelmi-indulati világát megváltoztatva. Az egyénnek kóros észlelései vannak, viszont ezt ő maga nem ismeri fel. A leggyakrabban emlegetett kórképek: a skizofrénia, a paranoia, a mániás depresszió és a bénulásos elmezavar. I. A skizofrénia: oka még nem ismert, hátterében egyaránt szerepelhet öröklés és szerzett tényező is. Jellemzője az, hogy a hasadásos elmezavarban szenvedő környezetét megváltozottnak, elidegenedettnek érzi, saját cselekvéseit úgy érzi, mintha azt más irányítaná, befolyásolná. Maga a személyiség betegszik meg és által egyes lelki működések megváltoznak, szemben a többi esettel, amikor a pszichés működés kóros zavara változtatja meg. Három fő tünete: a gondolkodás, az affektivitás és az éntudat zavara. A beteg gondolkodásmódjára az lesz jellemző, hogy a gondolkodás logikája meglazul a gondolatok elakadása és torlódása váltja egymást. Nem az egészséges történések helyett, hanem mellé társulnak a kóros történések. A betegség előrehaladtával a beteg közömbös lesz ez az érzelmi-indulati élet hasadását jelenti, azaz affektivitászavar. A skizofréniás éntudat zavara abban mutatkozik meg, hogy gondolatai és cselekedetei énidegenek lesznek, nem csak a külvilágot, hanem saját magát is annak érzi, ezzel elveszti azt a képességét, hogy maga és a külvilág közé határvonalat húzzon. Felmérések szerint a leggyakrabb elmebetegségnek mondható 1. Paranoid reakció: mikor valakiben vélt vagy valós egzisztenciális fenyegetés érzése alakul ki, akkor jön létre, mert ilyenkor az egyén környezetét gyanakvással és bizalmatlansággal figyeli. Kórossá akkor válik, ha a józan érvek már nem befolyásolják és legalább hat hónapja fennáll a téveszme, melynél többnyire a kulcsélmény fel sem ismerhető már. Típusai: nagyzásos téveszmék, üldözéses téboly és a féltékenységi paranoia. Például a nagyzásos téboly körébe tartozik a származási téboly, amikor az egyén előkelő család gyermekének gondolja magát, akit elcseréltek, és ennek megfelelően viselkedik. 2. Mániás depresszió: a hangulati élet súlyos, betegség szintű zavara. Fázisos jellegű, egymást váltják a mániás és a depresszív szakaszok. A mániás fázisra 12

13 II. jellemző az indokolatlan jókedv, eufória, felgyorsult gondolkodás és a fokozott egészségélmény, emellett viszont csökken az alvásigény. A depresszív fázisra viszont a közöny, indok nélküli nyomottság, szorongás, érzelmi kiürülés, döntésképtelenség és mozgásszegénység. Ebben a fázisban fordulnak inkább elő a bűncselekmények, mint például a közlekedési, a szexuális és az erőszakos bűncselekmény. 3. Bénulásos elmezavar: a központi idegrendszer vérbaj okozta szervi megbetegedése. A szellemi élet hanyatlásával, mozgászavarokkal és bénulásos tünetekkel jár. Kezeletlen esetekben csak később, öt-tizenöt év múlva érzékelhető csak. Kezdetben a testi tünetek mutatkoznak, amik igen változatosak. A lelki tünetekre jellemző a fokozatosan előre haladó elbutulás, a figyelem gyengülése, személyiségzavarok és az érzelmi élet elsivárosodása. A gyengeelméjűség: nagytöbbségben genetikai eredetű vagy magzati élet, születés során, korai gyermekkorban károsodás következménye, amely nem betegség, és nem is gyógyítható. Elsősorban az értelmi teljesítőképesség beszűkülése, másodlagosan pedig gondolkodás minőségének változása. Intelligenciatesztekkel mérik az értelmi funkciókat, a fogyatékosság az IQ segítségével osztályozható. 1. Normál intellektus IQ 2. Szubnormális IQ Gyengeelméjűek három szintje: 3. Debilitás IQ: alkalmasak a kisegítő iskola nyolc osztályának elvégzésére 4. Imbecillitás IQ: csak terápiás jellegű foglalkozásban képesek részt venni 5. Idiotizmus 30 alatti IQ: önmagukról sem tudnak gondoskodni Velejárói a hangképzési zavarok és a beszédhibák, saját személyiséggel rendelkeznek, torzul az érzelmi funkció és a többi is. III. A szellemi leépülés: az emberi élet során különböző okokból kifejlődött (betegség, idős kor) bekövetkező végleges előrehaladó értelmi teljesítőképesség hanyatlása. Megjelenési formái például az Alzheimer- vagy a Parkinson-kor. Természetesen más alapbetegsé- 13

14 gek is kiválthatják, mint például a HIV-vírus, illetve bizonyos ipari mérgek. A beszámíthatóságot csak az előrehaladott szellemi leépülés zárja ki. IV. A tudatzavar: átmeneti állapot, a tudat elhomályosul és beszűkül. Az ilyen állapotban elkövetett bűncselekményre teljes vagy részleges emlékezethiány alakul ki, és a magatartás énidegen. A tudatzavar a tudat teljes vagy részleges beszűkülése, öntudatlanság vagy az úgynevezett homályállapot, azaz a betegnek önmagáról és a külvilágról is csupán homályos képzete van. Számos oka lehet az állapotnak, ide sorolható a keringési zavar és a cukorbetegség. Azonban a Btk a csak a kóros indulat által kiváltott tudatzavar tekintetében alkalmazható, a tudatzavar éplélektani állapotban is létrejöhet, ebben az esetben nem alkalmazható. V. A személyiségzavar: csak súlyos fokú patológiás vonások megléte esetén minősül kóros elmeállapotnak. Fő jellemvonása a személyiségfejlődés egyenetlensége, mely egyrészt lelki szerkezetet, másrészt a reakciókat befolyásolja. Gyakori a jelentéktelen sérelmek által provokálható dekompenzációs hajlam. Ebben az időszakban a pszichés egyensúly felborul, kóros ítéletek és ezek által generált féktelen indulat jellemzi. Büntetőjogi szempontból a pszichopata a legjelentősebb formája. Viszont ritkán fordul elő, hogy ez önmagában beszámíthatóságot kizáró indok legyen. A kialakulási okok közé sorolható még azonban a toxikus behatás és az organikus károsodás is Belovics E, Nagy F és Tóth M (2014), o. 14

15 III. TÉMA TÁRGYÁNAK FOGALMI ELEMEI Kóros elmeállapot: kóros elmeállapot alatt egy gyűjtőfogalmat értünk. Magába foglalja mindazokat a betegségeket, melyeket fentebb említettem. Ezek osztályzása alapján döntik el, hogy a betegség milyen fokú, ez akár jelenthet beszámíthatóságot kizáró tényezőt is. Ennek a tényezőnek a fennállása esetén büntethetőséget kizáró tényezőként állapítják meg a kóros elmeállapotot. 17. (1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. Beszámítási képesség: A büntetendő alany azon képessége, amely által tudatában van cselekedete következményeinek, ezáltal büntethető. Ez által tudja vagy tudnia kellene, hogy az általa elkövetett cselekedet büntetendő, és milyen büntetőjogi szankciót hordoz magával. A beszámítási képesség lényeges eleme az elhatározás és a cselekvés, vagy másképpen fogalmazva: a felismerési és az akarati képesség. 26 Kényszergyógykezelés: a kóros elmeállapot büntethetőséget kizáró indok. Előfordul azonban olyan eset is, amikor ezek a személyek erőszakos vagy súlyos bűncselekményeket követnek el, és fennáll annak a lehetősége, hogy ezt újra megteszik. Mivel a beteg a belátási képességgel nem rendelkezik, ezért nem büntethető, ezért indokolt társadalomvédelmi okokból átmeneti izolálásuk, gyógyításuknak megkísérlése. 78. (1) Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni. 26 Pallo (2009), 24. o. 15

16 (2) A kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn. 27 IMEI: egy rövidítés, ami az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet elnevezést rövidíti. Az IMEI zárt jellegű országos hatáskörű büntetés-végrehajtási egészségügyi intézet, ezért működését a büntetés-végrehajtásra és az egészségügyre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Az intézetben különböző jogi státuszú személyek pszichiátriai és neurológiai kivizsgálását és kezelését végzik. 28 Orvosszakértő: Az intézet szakértői a szakvéleményeket az igazságügyi szakértőkről szóló évi XXIX. törvény alapján a hatóság kirendelése vagy megbízása alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készíti, a függetlenség és pártatlanság követelményének megtartásával. Az intézetben dolgozó orvosok igazságügyi orvostan, egészségbiztosítás, patológia, belgyógyászat, neurológia, foglalkozás-orvostan, valamint igazságügyi pszichiátria, pszichiátria, addiktológia, a pszichológusok klinikai és mentálhigiéniai felnőtt- és gyermek szakpszichológia, illetve neuropszichológiai szakpszichológia és pszichoterápia szakképesítéssel rendelkeznek. A szakértői munkát jól felkészült szakközreműködői (többek között sebész, mellkassebész, traumatológus, tüdőgyógyász, szülész-nőgyógyász, szemész, fül-orr-gégész, belgyógyász, kardiológus, gastroenterológus, gyermekorvos, aneszteziológus, radiológus, fogorvos) gárda segíti Belovics E., Nagy F. és Tóth M. (2014), 202. o., 451. o ( ) 29 ( ) 16

17 IV. KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS ELRENDELÉSÉNEK FELTÉT- ELEI A Btk-ban helyezi el a hatályos magyar szabályozás a kényszer-gyógykezelést, mint gyógyító jellegű intézkedés, azonban a végrehajtásra vonatkozó szabályrendszer a büntetésvégrehajtási jog területére került. Elrendelésének akkor van kötelező jellege, ha személy elleni erőszakos, vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetője kóros elmeállapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egy évnél nagyobb tartamú szabadságvesztést kellene kiszabni. Feltételek: 1. Feltétel: olyan személy elleni erőszakos, vagy közveszélyt okozó bűncselekmény elkövetése, amelyet a Btk. ide sorol. 2. Feltétel: az elkövetett bűncselekménynek egy évnél súlyosabb szabadságvesztéssel kell járnia. 3. Feltétel: kizárólag kóros elmeállapotú személynél szabható ki, tehát csak azoknál szabható ki, akik betegségük hatása miatt nem rendelkeznek a megfelelő belátási képességgel. 4. Feltétel: a jogszabály pontosan meghatározza a fentebb már említett betegségeket, amelyek esetén a szankció kiszabható. Tehát a jogszabály elsődleges célja a gyógyítás, másodlagos pedig a cselekmény megismétlésének vagy újabb bűncselekmény elkövetésének megakadályozása. Feladataként leírható tehát a kényszerintézkedés keretein belül, a lehetséges javulás elősegítése, vagy a további romlás megakadályozása Pallo (2009), o. 17

18 V. A KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS TARTALMI ELEMEI Végrehajtásának tartalmi és formai elemeit egyaránt meghatározzák az elrendelésének feltételei. A beteg a fogvatartott gyűjtőfogalom kategóriába sorolandó, mivel a bíróság büntethetőséget kizáró okok miatt felmenti, nem ítéli el, ezért nem minősül elítéltnek, azonban a büntetés-végrehajtási jogszabályok alapján fogvatartottnak számít. Mivel tartani lehet attól, hogy a beteg veszélyes bűnismétlést követ el, ezért és kóros elmeállapota miatt speciális elmegyógyászati ellátásra szorul, melynél törekednek a lehetséges mértékű javítására elmeállapotával kapcsolatban. Nehezíti azonban a kezelést annak a tényezőnek a fennállása, hogy a beteg együttműködése nem várható el, hiszen elmeállapota és tévképzetei miatt nem ismeri fel a betegségét. Ennek az elemnek a fennállása miatt szükségesek a kényszerelemek alkalmazása, megvalósításához zárt elmegyógyintézeti keretekre van szükség. Tartalmát tekintve az ideje az elkövetett cselekmény büntetési tételének határáig terjedhet, viszont életfogytig terjedő szabadságvesztéssel büntetett cselekmény esetén is csak húsz évig terjedhet a határideje. Abban az esetben, ha ezek után is szükséges az elmegyógyítás, a kényszergyógykezelés folytatásának nincs értelme, akkor civil pszichiátriai intézetben kell elhelyezni az elkövetőt. A korábbi szabályzás a kényszergyógykezelést határozatlan tartalmú intézkedésként nevesítette. Ez azt takarta, hogy addig kell folytatni, amíg a szüksége fennáll. A szabályzást több nemzetközi emberjogi szervezet is kritikával illette, mivel ellentétes az embertelen bánásmód tilalmával, emellett pedig nem felelt meg más emberiességi és garanciális szempontoknak sem. Tehát összegezhető az, hogy az utóbbi időben tett Btk. módosítások felszámolták a hiányosságokat, és ezzel előre mozdította, hogy az emberiségi és törvényességi szempontok a helyükre kerüljenek ebben a jogintézményben Pallo (2009), o. 18

19 VI. A KÉNYSZEGYÓGYKEZELÉS JOGI HELYZETE A fogvatartott helyzete: egyfelől sajátos élethelyzetben lévő beteg, másfelől pedig bíróság jogerős határozata alapján a büntetés-végrehajtás fogvatartottja, akit köteleznek az aktív gyógykezelésen való részvételre. Jogszabályi helyzete több oldalról behatárolt, vonatkoznak rá a büntetés-végrehajtási szabályok és az egészségügyi jogszabályok is egyaránt, amelyeket a betegstátusszal szorosan összefüggő kérdésekre kell alkalmazni. Mindezek együttes tekintetbevételével érthető meg leginkább a jogállás sajátossága, a beteg jogi helyzetének vizsgálatakor (1) A kóros elmeállapotú elítélt gyógykezelésére, jogaira és kötelezettségeire a kényszergyógykezeltekre vonatkozó szabályok irányadók azzal az eltéréssel, hogy adaptációs szabadságra nem bocsátható. (2) A felülvizsgálat határidejének lejárta előtt negyven nappal a főigazgató főorvos részletes kórrajzkivonatot küld a büntetés-végrehajtási bíró részére az elítélt pszichiátriai állapotáról, amelyben szakmai véleményt nyilvánít a végrehajtási helyének kijelöléséről. 33 Büntetőjogi sajátosságok: a bíróság büntetőjogi intézkedés hatálya alá vonja a beteget, ezzel kinyilvánítja, hogy nem tekinti elítéltnek és felmenti az általa megvalósított súlyos bűncselekmény vádja alól. A végrehajtott foganatosított intézkedésekre kiterjednek a tűrési kötelezettségek: orvosi vizsgálat, terápiás foglalkozások, személyes szabadságtól való megfosztás. Eljárásjogi sajátosságok közül megemlítendő, hogy a terhelt távollétében is megtartható a tárgyalás, a vádlott hozzájárulása nélkül fellebbezhet nagykorú törvényes képviselője vagy házastársa a kényszergyógykezelés ellen és nincs helye ellene vétségi eljárásnak. Nem szerepelhet a beteg büntető eljárásban, mint gyermekének törvényes képviselője, mint törvényes képviselő és mint magánvádló. Viszont mint sértett, terhelt és bizonyos esetekben érdekeltként részt vehet az eljárásban Pallo (2009), o /2014. (XII. 16.) IM rendelet 34 Pallo (2009), 147. o. 19

20 (1) A gyógyító terápiás részlegre történő elhelyezés szükségességének vizsgálatakor az IMEI a) feltárja a fennálló pszichiátriai megbetegedést, a személyiség-vonásokat, b) szakmai véleményt nyilvánít a gyógyító-terápiás részlegre helyezés szükségességéről és c) javaslatot tesz az elítélt gyógykezelésének, sajátos kezelésének, terápiás foglalkoztatásának programjára. (2) A kivizsgálás befejezésével az IMEI-kivéve ha az elítélt fekvőbeteg ellátás keretében történő pszichiátriai kezelése szükséges - intézkedik az elítélt visszaszállításáról. 35 Polgári jogi vonatkozások: terén az határozza meg, hogy a beteg állapota, mint büntethetőséget kizáró ok nem eredményezi feltétlenül a cselekvőképtelenséget. Azonban fontos megvizsgálni, hogy a kóros elmeállapot miként hat a beteg belátási képességére, amely szükséges ügyei önálló viteléhez, tehát a kényszergyógykezelés hozadéka a cselekvőképtelenség, és a korlátozott cselekvőképesség. A kóros elmeállapot csak kisebb arányban eredményez cselekvőképtelenséget, nagyobb arányban korlátozott cselekvőképességet, körülbelül a betegségek 80%-ban ez az arány áll fent (1) Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - tartósan vagy a jognyilatkozata megtételekor átmenetileg - teljesen hiányzik. (2) A gondnokság alá helyezés nélkül cselekvőképtelen személy jognyilatkozata - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - semmis. (3) A gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen nagykorú személy jognyilatkozatát - a végintézkedése kivételével - cselekvőképtelenség miatt nem lehet semmisnek tekinteni, ha tartalmából és körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat a fél cselekvőképessége esetében is indokolt lett volna. 37 A Ptk. határozza meg, a szabályzás alapja, hogy a polgári perbeli jogképességet nem szünteti meg, ellenben a cselekvőképességet igen, a kényszergyógykezelés ténye. 38 Kivételt 35 13/2014. (XII. 16.) IM rendelet 36 Pallo (2009), o. 37 Ptk évi IV. tv évi III. tv. (Pp.)

21 jelent ez alól a házassági per, a korlátozottan cselekvőképes házastárs megtartja perbeli cselekvőképességét. 39 Lehetősége van a fogvatartottnak közvégrendeletet tenni, ha korlátozottan cselekvőképes, nem szükséges a gyámhatóság és a gondnok hozzájárulása sem. A beteg családjogi helyzetének fő aspektusa a gondnokság kérdése. A kényszergyógykezelt személy gondnokság alá helyezése az illetékes gyámhatóság feladata. A gondnok a gyámhatóság irányába szigorú elszámolási kötelességgel rendelkezik, tevékenységét is eszerint látja el, az általános szabályoknak megfelelően. Feladata a beteg vagyonának kezelése és a törvényes képviselői funkciók ellátása első sorban. Előfordulhat olyan eset is, hogy a bíróság a kényszergyógykezeltet nem helyezte gondnokság alá, azonban mégis gondnoknak kell eljárnia, ilyen esetekben a gyámhatóság intézi a megfelelő képviselet ellátását. A fogvatartott nem gyakorolhatja a szülői felügyeleti jogait és nem fogadhat örökbe, azonban gyermekével érintkezhet. Nem tehet jognyilatkozatot, amely értelmében ajándékoz, amelylyel jogokról megfelelő ellenérték nélkül lemond. Házasságkötési képesség kapcsán megemlítendő, hogy akkor bír érvényességgel, ha a megkötéskor csak korlátozó gondnokság alatt állt, illetve cselekvőképességet kizáró gondnokság hatálya alatt kötötte és annak megszűnése után, a házasság alatt nem támadta azt meg. Abban az esetben, ha a kényszergyógykezelt biztosítottként került betegállományba vagy szerezte meg a jogot és a törvényes előfeltételeknek megfelelt, jellemző rá, hogy a foganatosítás ideje alatt is megilleti a táppénz és a többi juttatás. Rendszeres szociális segély igényelhető tartósan munkaképtelen, önálló jövedelemmel nem rendelkező beteg részére. Részben méltányossági alapon történik a megítélése, mivel a beteg rendelkezésére álló letéti pénz nem fedezi a huzamosabb ideig IMEI-ben való tartózkodás felerősített egyéni igényeket. A beteg pénzét letétként kell kezelni, az forintot meghaladó részt a beteg vagy gondnoka kérésére takarékbetétkönyvben lehet elhelyezni. A beteg havonta saját szükségleteire fordíthatja a pénzletét meghatározott részét. Pénzt küldhet a főigazgató orvos engedélyével a családjának, a kapcsolattartójának. Egyéb letétek esetén a bv. letétkezelési rendelkezései az irányadóak. A betegek letétjükből a mindennapi élethez szükséges árucikkeket vásárolhatnak. Mennyiséget csak a kávé, a tea és a dohányáru esetében szabályoznak, mivel ezek élénkítő hatásuk miatt befolyásolják a beteg állapotát és a gyógyszerek hatását. 39 Pp

22 Ez egyfajta szocioterápia része mely során megpróbálják a beteget a felelősségteljes életvitelre szoktatni, hogy vásárlási szokásai igazodjanak anyagi körülményeihez. A büntetésvégrehajtási intézeten belül nincsen pénzforgalom, ez az oka a betegek pénzének letétenként való kezelése. Ez azonban rehabilitációs problémákat okoz, amely abban mutatkozik meg, hogy a beteg elszokik a pénzhasználatától és nem ismeri az aktuális bankjegyeket. Ezért foglalkozások keretében a személyzet mutatja be nekik az aktuális forgalomban lévő bankjegyeket. 40 Büntetés-végrehajtási jogi vonatkozások: két részről értelmezhető a kényszergyógykezelt jogi helyzete egyrészt az Eütv. betegjogok oldaláról, másrészt pedig a betegre, mint fogvatartottra jellemző speciális büntetés-végrehajtási szabályok részéről. Mindenki jogosult az egészségügyi állapotának megfelelő, folyamatos és megkülönböztetés nélküli egészségügyi ellátásra. A beteg jogaiba tartozik, hogy saját maga választhatja meg a kezelő orvosát. A kényszergyógykezelt személy esetén e jogok némileg sérülnek a végrehajtásból eredő sajátos körülmények kapcsán, mert csak az IMEI orvosai jogosultak a gyógyító tevékenységre. A jogintézmény torzulása nem minősül jogsértésnek, a kényszer jellegének jogdogmatikai magyarázata miatt. Központi kérdés az emberi méltósághoz való jog valamennyi büntetés-végrehajtási intézménynél. Mindenkit megillet a kezelés során, hogy tisztelettel bánjanak vele, az állapotának megfelelő és indokolt beavatkozást végezzék el nála. A beteg személyek csak olyan kivételes esetben korlátozhatóak szabadságukban, ha saját vagy mások életét veszélyeztető támadása miatt az orvosi beavatkozás biztosítása szükséges, a kezeléssel szemben aktívan ellenáll vagy engedély nélkül akar távozni. Betegjogként jelenik meg a szabályzásban a kapcsolattartás joga, a kényszergyógykezelés végrehajtásának sajátosságai irányítottabbá teszik. Az elítéltekre vonatkozó kapcsolattartási formák jellemzik, joga van telefonbeszélgetésre, látogató fogadására, csomagküldésre és fogadására, illetve sajtótermék megrendelésére is. Vannak azonban eltérések is az általános szabályzáshoz képest, a beteg egészségügyi és elmeállapotától függően a látogatások gyakoriságát, időtartamát, körülményeit, a fogadható személyek körét a látogatási rend szabályozza. Levelezésüket szúrópróba-szerűen ellenőrzik, ha kóros tudattartalmat mutat és a címzett hivatalos szerv, vagy személy mellékelni kell a betegről az orvosi igazolását, hogy 40 Pallo (2009), o. 22

23 elmeosztályon kezelik. Jogi képviselőjükkel korlátozás nélkül tarthatják a kapcsolatot az ápoltak, amennyiben ez nem akadályozza a gyógyítás menetét. A beteg saját elhatározásból nem távozhat az IMEI-ből, legálisan csak adaptációs szabadságra bocsátás keretében, amelyről az igazgató főorvos dönt, illetve bizonyos külső munkavégzés esetében. A beteg állapotától függ az egészségügyi önrendelkezési jog kiterjedése, hiszen belátási képességei nem teljesek a betegség tekintetében. Kezeléshez, orvosi beavatkozáshoz a törvény előírja, hogy beleegyezést kell adnia valamilyen módon (írásban, szóban, ráutaló magatartással). Nem releváns az ellátás visszautasítása, mivel a kényszerintézkedés jellegéből adódik, azonban nem sértheti az emberi méltóságot az ellátás. A kényszergyógykezelt befogadásakor a kórlapon fel kell tüntetni: a személyi adatait, beutaló bíróság adatait, havi minimum egy jelentősebb kezelést vagy állapotváltozást, illetve ennek hiányát. A kezelt elbocsátásakor küldeni kell egy részletes kórrajzot az illetékes Pszichiátriai Intézetnek. Az egészségügyi dokumentációk megismerésének joga ugyanúgy megilleti a kóros elmeállapotú személyt, kérdéses viszont hogy képes-e felfogni azokat. Itt is ugyanúgy érvényesül a Hippokratészi eskü lényege, azaz az orvosi titoktartás, amely a legrégebbi betegjog. A titoktartás szabályai szigorúbbak az általánosnál, az IMEI egyes osztályainak működési rendje szabályozza az átadható információ mértékét. Jogszabályban meghatározott módon és mértékben kell az illetékes és jogosult szerveket, személyeket és hatóságokat tájékoztatni. Távbeszélő útján csak általános tájékoztatás adható, a hozzátartozók vagy a gondnokok tájékoztatása esetenként fontos szempont, hogy az adatok vagy azok hiánya ne nehezítse a beteg rehabilitációját. Ezért a tájékoztatásért az orvos szakmailag, büntetőjogilag, etikailag és fegyelmileg is felelős. Az IMEI-ben a társadalom védelme, a gyógyítás és a bűnismétlés megelőzése okán fosztják meg a kóros elmeállapotú személyt a szabadságától, melyet a betegek intézeti jogi helyzete határoz meg. A kóros elmeállapotú személyek esetén az elvárásoknak nincsen reális alapja, nincs normaszegés esetén fegyelmi felelősségre vonás. A beutaltak házirendjét egyénileg készítik el elmeállapottól függően, a hatályos jogszabályok alapján az ápolási igazgató és a pszichopedagógiai osztályvezető, és a főigazgató főorvos hagyja jóvá. Az intézet rendjének előírásai elsősorban a dolgozókra hárítanak feladatokat, hiszen a betegek csak terápiás jelleggel kérhetők számon. 23

24 A befogadottak jogaikat úgy érvényesíthetik, és kötelezettségeiket úgy teljesíthetik, hogy a kezelést ne veszélyeztessék. A bizalmas kérelmi és panaszjog gyakorlására is van lehetőségük a főigazgató főorvoshoz címzett, zárt borítékban történő levelek ellenőrizetlen továbbítása révén. Egészségügyi kérelem, panasz ügyében az osztályvezető főorvos dönt, minden más esetben az érintett szakterület vezetőjének a véleménye a mérvadó. Ez ellen a beteg élhet panasszal, amely esetében a főigazgató főorvos dönt 15 napon belül, azonban, ha ez ellen is panasszal szeretne élni a beteg, a BVOP vizsgálja meg, ezután nincs további jogorvoslatnak helye. Abban az esetben, ha a beteg nem tud írni vagy egészségügyi probléma kapcsán akadályozott ebben, jegyzőkönyvet kell felvenni. A beteg hozzátartozója vagy más személy által beérkező panaszt a főigazgató főorvos vizsgálja ki, és 30 napon belül értesíti. A látogatás körülménye és szabályzása jogszabályzási előírásokon alapuló rendszabályzat. A beteg legalább havonta látogatót fogadhat. A kapcsolattartás valamennyi formáját az intézet ellenőrzi, erről a beteget is tájékoztatni kell. A beutalt a hozzátartozóival és az általa megjelölt személyekkel kapcsolatot tarthat telefonálás, levelezés, látogatás és csomagküldés formájában. Ezeket a tevékenységeket heti rendszerességgel végezheti, hosszú bent tartózkodás esetén pszichológus jelenlétében, fokozott biztonsági feltételek mellett, külön kijelölt időpontban a beteget kiskorú gyermeke is meglátogathatja. Megilleti a vallásgyakorlás szabadságának joga a beteget. Az általános szabályoknak megfelelően meg kell téríteni a gyógykezelés során elszenvedett egészségkárosodást vagy testi épségben szenvedett kárt. A végrehajtási előírásokat az illetékes ügyész köteles ellenőrizni. Amennyiben rendellenességet észlel, annak súlyosságától függően köteles intézkedni, rendelkezést ad vagy jelzéssel él Pallo (2009), o. 24

25 VII. A VÉGREHAJTÁS MENETE Neuropszichiátriai Osztályon történik a beutaltak elhelyezése. Az orvostudomány mindenkori állása alapján kell ellátni a beteget, hogy egészségét a lehetséges mértékig helyreállítsák mielőbb, és az állapotának romlását megakadályozzák. A kezelést team munka jellemzi, amely a személyzet összehangolt munkáját jelenti. A rehabilitáció és reintegráció sikeres végbe meneteléhez orvosi, pszichológiai, pszichopedagógiai, ápolói és szociális gondozói tevékenység egyaránt hozzájárul. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy elkerüljék, hogy a beutalt esetlegesen ismét olyan bűncselekményt kövessen el, amely okán ismét kényszergyógykezelés elrendelése lenne szükségszerű. Az osztályvezető főorvos a team munka vezetője, a betegekkel kapcsolatos terápiás munkákat szakmai koncepciónak megfelelően irányítja és összefoglalja, ezt a főigazgató főorvos hagyja jóvá. A betegek átlagban körülbelül 5-6 évet töltenek az intézetben, ez lehetőséget ad hosszú terápiás folyamat megtervezésére. Gyógyszeres kezelés a kényszergyógykezelés alapja, amely kiegészül egyéni és csoportos pszichoterápiával, illetve szocioterápiás foglalkozásokkal. A párhuzamosan folyó kezelések egymást erősítik. Rendkívül fontos a pszichiátriai betegek csoportos és egyéni munkája során, hogy a terápiás folyamatba bevonják őket, betegségbelátásuk kialakuljon. Ez csökkenti a kockázatát a bűncselekmény ismétlésének, ez a terápiás kezelés az elbocsátás végéig tart. A csoportok a kezdeti szakaszban a beilleszkedést segítik, illetve pszichoedukációs céljuk van, ismereteket nyújtanak a pszichiátriai betegségekről, a betegséggel való együttélésről. A pszichoedukációs csoportokon való részvétel lehetőségét a hozzátartozóknak is felajánljuk. A rehabilitációt segítik elő a csoportterápia, egyéni terápiás ülések és a családi terápiás konzultációk, ennek és a reintegrációnak az érdekében az IMEI pszichopedagógusai sajátos nevelési feladatokat látnak el. Elsődleges cél, hogy a betegek a kezelés után sikeresen visszailleszkedjenek a mikro- és makroközösségbe, és lehetőségeikhez mérten egészséges társadalmi életet éljenek. A feladatok igen sokrétűek, egyik legfontosabb alapelv a bánásmód elvének érvényesítése. Az eredményesség érdekében rendszeres az egyéni, kis- és nagycsoportos foglalkozások, 25

26 melyek során igyekeznek a betegekkel foglalkozó személyek is jobban megismerni az ápolt személyt és annak családi és baráti körét. A reintegrációs tiszti munka jelentős részét a gyógyulás érdekében hasznos szocioterápiás, sport- és szakköri foglalkozások megszervezése és lebonyolítása teszi ki. Ezeken a betegek önkéntesen vehetnek részt. Jelenleg az alábbi programokat biztosítja az IMEI a betegei számára: ének-zenei készségfejlesztő foglalkozás, kreatív terápiás foglalkozás, angolnyelv szakkör, zenés-táncos összejövetel, könyvtár, az időjárás függvényében sportfoglalkozás (foci), kertészkedés, filmklub, főző szakkör. A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje TÁMOP pályázat kapcsán szakmaképzésbe 20 fő kényszergyógykezelt beteget vontunk be. A projekt keretén belül megvalósult 150 órás betanító számítógépes alapképzés június 30-ával lezárult, 18-an (ketten hamarabb szabadultak) sikeres vizsgát tettek. A társas együttlét és a koedukációs kapcsolatok fejlesztésére nagy programokat szerveznek: újévköszöntő mulatság, a farsangi vagy a húsvéti buli, a költészet napi szavalóverseny, a majális, az aratóünnep, a szüreti mulatság, vagy a Ki mit tud? Állapotjavulásuk fontos összetevője az egyéni ösztönzés, a beszűkülés, befelé fordulás elkerülése érdekében a nevelők hasznos tartalmakkal töltik ki a szabadidejüket. Közösség előtt nyújtott sikerélmény, társaik elismerése önbecsülésüket erősíti ( ) 26

27 VIII. IDEIGLENES KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS 1. Fogalma, elrendelésének feltételei: Akkor van helye, ha megalapozott a gyanúja annak, hogy a terhelt kóros elmeállapotú, és a kényszergyógykezelését el kell rendelni. Célja, hogy a cselekményt elkövető terhelt gyógykezelése mielőbb megkezdődjön a személyi szabadság garanciális elvonása mellett, és megakadályozzák az újabb bűncselekmény elkövetését. Az ideiglenes kényszergyógykezelés tehát nem más, mint kóros elmeállapotú terhelttel szemben alkalmazható kényszerintézkedés. A büntetőeljárás alá vont személy személyi szabadságának megvonása kényszergyógykezelésként, jogerős bírói ítélet nélkül a Btk. alapján (1) A beteget ideiglenes kényszergyógykezelés céljából a bírósági értesítőlap végrehajtási utasítása alapján lehet az IMEI-be befogadni. (2) A beteg befogadásáról a 7. (1) bekezdésében meghatározott szerveket, valamint a 7. (3) bekezdésének megfelelően az illetékes külképviseletet és az eljáró ügyészt értesíteni kell. (3) Az ideiglenes kényszergyógykezelt adaptációs szabadságra nem bocsátható. (4) Ha az ideiglenes kényszergyógykezelésre befogadott nem kóros elmeállapotú, a főigazgató főorvos haladéktalanul javaslatot tesz az ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetésére vagy annak indítványozására az eljáró ügyésznek. A megszüntetésre jogosult intézkedéséig az IMEI a rendelkezési jogkör gyakorlójának utasítása szerint gondoskodik az őrzésről és a felügyeletről. 19. (1) Az ideiglenes kényszergyógykezelésből való elbocsátásról a 7. (1) bekezdésében meghatározott szerveket, valamint a 7. (3) bekezdésének megfelelően az illetékes külképviseletet és az eljáró ügyészt értesíteni kell. 43 Pallo (2009), 185. o. 27

28 (2) Az elbocsátott személy részletes kórrajzkivonatát meg kell küldeni a lakóhelye szerint illetékes pszichiátriai gondozó intézetnek A jogintézmény tartalma: Az előzetes letartóztatás elrendelésére vonatkozó szabályok az irányadóak erre az esetre is, tehát a vádemelést megelőzően és azt követően is bíróság rendelheti el. Az ügyész indítványára a nyomozási bíró fogja elbírálni a szükségességét a nyomozás során. A terhelt jelenléte általában kötelező az ülésen, azonban lehetséges, hogy állapota miatt nem tud megjelenni, jogai gyakorlására képtelen. Ilyen esetben a nyomozási bíró védő távollétében nem tarthatja meg az ülést. A bíró végzésben dönt a kényszerintézkedés felől, mellyel szemben jogorvoslattal lehet élni, amit a megyei bíróság másodfokú tanácsa tanácsban bírál el. 3. Jogi helyzete: Befogadás csak az ügyész vagy bíró erre vonatkozó értesítése alapján történhet, kötelező melléklete az elmeorvos szakértői véleményének másolata. A védővel való kapcsolattartás és rendelkezési jogkörre vonatkozó szabályokat a bv. szabályzat erre vonatkozó rendelkezései alkalmazhatók. Havonta két alkalommal fogadhat látogatót, hatóság előtti megjelenéséről a főigazgató főorvos dönt. Előírás a külön kórteremben való elhelyezés, azonban a kényszergyógykezeltekkel kapcsolatot tarthatnak. Adaptációs szabadságra nem bocsáthatók a jogintézmény jellegéből adódóan, egyebekben igazodik a kényszergyógykezeléshez. 4. Megszüntetése: Meg kell szüntetni, ha tartama lejárt, a nyomozást megszüntették, vagy annak határideje lejárt, az eljárást jogerősen befejezték, vagy ha elrendelésének oka megszűnt. Az ügyész is jogosult a vádemelésig az ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetésére. Indítványozhatja azonban még a terhelt házastársa, a törvényes képviselője, és aki a jogorvoslat gyakorlására is jogosult az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése ellen /2014. (XII. 16.) IM rendelet 28

29 A gyakorlatból származik az a példa, amikor az ideiglenes kényszer-gyógykezelés megszüntetését az indokolta, hogy cselekményét jogos védelmi helyzetben követte el Pallo (2009), o. 29

30 IX. EGYÉB BÜNTETHETŐSÉGET KIZÁRÓ VAGY KORLÁTOZÓ OKOK 1. A gyermekkor: 16. Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés [160. (1) (2) bekezdés], az erős felindulásból elkövetett emberölés (161. ), a testi sértés [164. (8) bekezdés], a rablás [365. (1) (4) bekezdés] és a kifosztás [366. (2) (3) bekezdés] elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással. 46 Tehát a jogalkotó vélelmezi azt, hogy a kiskorú, aki még nem töltötte be a tizennegyedik életévét nem rendelkezik a büntetőjog által megkívánt belátási képességekkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy felfogja tettének súlyát és következményeit. A büntetlenség a bűncselekmények többsége tekintetében nem dönthető meg, függetlenül a szellemi-értelmi fejlettségtől. Ez alól azonban van öt bűncselekmény, amely kivételt képez, ahol a törvény a tizenkettedik életévét betöltött gyermekkorúak vonatkozásában a vélelem megdöntését lehetővé teszi. emberölés alap- vagy minősített esete erős felindulásban elkövetett emberölés életveszélyt vagy halált okozó testi sértés rablás alap- vagy minősített esete kifosztás minősített esete A vélelem megdöntésének további feltétele annak bizonyítása, hogy a gyermekkorú a taxatíve felsorolt deliktumok bármelyikének az elkövetésekor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással, vagyis e körben a törvény a korábbi Btk. abszolút jellegű megdönthetetlen vélelmét megdönthető vélelemmé alakítot évi C tv. 30

31 ta át. 47 A vádhatóság feladata annak a ténynek a bizonyítása, hogy a tizenkét éves elkövető rendelkezett a felismeréshez szükséges belátással, a vádhatóság feladata. 2. A kóros elmeállapot: a fentiekben már ez az ok kifejtésre került bővebben az itt felsoroltaknál. Egyetlen részét nem kifejtve: 18. A 17. nem alkalmazható arra, aki a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el. 48 A tudatzavar speciális változata, amelyre a törvény felelősségi vélelmet határoz meg. Így az ilyen állapotban lévő elkövető teljes büntetőjogi felelősséggel tartozik. A törvény azonosan értékeli az ittas állapotban és a bódult állapotban elkövetett cselekményeket. Egyetlen kivétel a kábítószer-függőség, ha olyan mértékű, hogy önmagában betegségszintű személyiségzavart okoz A kényszer és fenyegetés: 19. (1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer vagy a fenyegetés a bűncselekmény elkövetőjét korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban. 50 Tehát a kényszer és a fenyegetés a beszámítási képességre, ezen belül az akaratnak megfelelő magatartás tanúsítására való képesség felett gyakorol hatást, kívülről ható okként. Tehát aki kényszer vagy fenyegetés hatása alatt cselekszik, tisztában van azzal, hogy olyan magatartást tanúsít, amit a Btk. büntetni rendel, vagyis a felismerés teljes, és csak az akarati elem hiányzik A tévedés: 20. (1) Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott ( ) évi C tv ( ) évi C tv ( ) 31

32 (2) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van. (3) Nem zárja ki a büntethetőséget a tévedés, ha azt gondatlanság okozza, és e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli. 52 Ténybeli tévedés: erről az esetről akkor beszélhetünk, ha a konkrét bűncselekmény Különös részi tényállásának valamely tárgyi oldali ismérvét személy tudata elkövetéskor nem fogja át a konkrét bűncselekmény Különös részi tényállásának valamely tárgyi oldali ismérvét. A cselekmény társadalomra veszélyességében való tévedés: kizárja a szándékos és gondatlan bűnelkövetést. A cselekmény társadalomra veszélyes jellegének megítélésénél nem az elkövető egyéni felfogása a döntő, hanem a közösség erkölcsipolitikai értékelése. Az elkövetőnek tehát arról kell tudnia, hogyan értékel bizonyos cselekményt a közösség, a társadalom többsége A jogos védelem: 21. Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet. 22. (1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. (2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha a) azt személy ellen aa) éjjel, ab) fegyveresen, évi C tv ( ) 32

33 ac) felfegyverkezve vagy ad) csoportosan követik el, b) az a lakásba ba) éjjel, bb) fegyveresen, bc) felfegyverkezve vagy bd) csoportosan történő jogtalan behatolás, vagy c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás. (3) Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl. (4) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. 54 Tehát mindenkinek joga van saját magát, és tulajdonát a törvényi keretek között megvédeni. 6. A végszükség: 223. (1) Nem büntetendő annak a cselekménye, aki saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett. (2) Nem büntethető, aki azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát. (3) Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély előidézése felróható, vagy akinek a veszély vállalása a foglalkozásánál fogva kötelessége. 55 Ez esetben a jog kerül összeütközésbe a joggal, tehát a jog normáinak megfelelően eljáró személy érdekeit sérti a veszélyből jogszerűen mentő magatartás A jogszabály engedélye: évi C tv évi C tv ( ) 33

34 24. Nem büntetendő az a cselekmény, amelyet jogszabály megenged, vagy büntetlennek nyilvánít. 57 Kizárja tehát annak a cselekménynek a bűnösségét, amely más a büntető törvénykönyvön kívüli jogszabály engedélyt ad, kötelez rá, vagy a cselekményt büntetlennek nyilvánítja évi C tv ( ) 34

35 X. KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS EREDMÉNYE A közvélemény kutatásom arra terjedt ki, hogy vajon az átlag személyek mennyire vannak tisztában a kényszergyógykezeléssel. Az életkor változó volt, de ügyeltem arra, hogy az töltse ki a kérdőívet, aki már a 18. életévét betöltötte. Ez az én kikötésem volt, mivel leginkább erre a területre voltam kíváncsi. A statisztikákat táblázat formájában mutatom be, melyeket kiértékelek minden kérdést bemutatva. Százalékos arányban tüntetem fel, hogy a kérdésekre milyen arányban jöttek a válaszok a megadott állításokra. Azoknál a kérdéseknél pedig, melyeknél írásos eredményt vártam el a válaszokat kiértékelem. 1. Kérdés: Neme A diagramból jól kivehető hogy a válaszadók többsége nő volt. Nők százalékos aránya 53,33% míg a férfiaké pedig 46.67% volt. 2. Kérdés: Kora 35

36 A diagram bal oldalán található a születési évszáma a válaszadóknak. 3. Kérdés: Hallott már Ön a kényszergyógykezelésről mint büntetőjogi szankcióról? A válaszadók nagyobb százaléka adta az Igen -t válaszként, azonban számomra meglepő volt azoknak az aránya, akik eddig nem ismerték a kényszergyógykezelés intézkedését. Ez számomra azt mutatja, hogy a társadalom nincsen teljesen tisztában a büntetőjogi szankciókkal, kitekintve a kényszergyógykezelésre teljesen. 36

37 4. Kérdés: Tudja-e, hogy a bíróság milyen esetben szabja ki ezt a szankciót, és milyen következményekkel jár? Válaszát írja le. A válaszadók többsége a nem választ írta, amely alátámasztja az előző állításomat. A további válaszadók viszonylag jó eredményt mutatnak, aki elolvasta a kérdőív elején lévő ismertetőt, az meg tudta mondani, hogy milyen esetekben szabják ki, akik nem olvasták el, azok is közel álltak a megfelelő válaszhoz. Azonban a kérdés második felére, hogy milyen következménnyel jár, már sajnos nem érkezett egyáltalán válasz. Így nem tudom, hogy figyelmetlenségből hagyták ki a válaszadók, vagy nem tudták rá a választ. Néhány válasz: Gondolom, ha a vádlott nem megfelelő elmeállapottal rendelkezik a bűncselekménykor és alapjáraton sem. ; Szellemileg nem beszámítható egyéneket gyógykezelésen való részvételre köteleznek. 5. Kérdés: Ön szerint veszélyesek az ilyen emberek a társadalomba újra bekerülés után? Ha igen miért? Válaszát írja le. Többségben azt vélik az emberek, hogy veszélyesek az ilyen személyek a társadalomra. Főként azért, mert úgy gondolják, hogy az ilyen személyek labilisak, és nem beszámíthatók a kezelés után sem. Befolyásoló tényezőnek tartják viszont azt, hogy milyen élethelyzetben vannak, milyen támogató háttérrel rendelkeznek. A bűnözéshez hasonlítják az esetet, miszerint ha egyszer elkövettek valamit, újra megteszik. Természetesen ennek fennáll a lehetősége, akárcsak egy egészséges elmeállapotú tettes esetén. Ez azt mutatja, hogy több válaszadó nem volt azzal tisztában, hogy ez egy állapot és nem egy helyzet. Több ember is megemlítette a meggyógyulni kifejezést, mely számomra azt mutatja, hogy az emberek ezt szintén nem állapotként tekintik, hanem gyógyítható esetként, tévesen. Viszont megdöbbentő volt számomra az, hogy nem volt elhanyagolható azoknak a válaszadóknak a száma sem, akik úgy vélik, hogy megfelelő gyógyszerek, és odafigyelés mellett a kényszergyógykezelt személyek is visszailleszkedhetnek a társadalomba. 37

38 Néhány példa a válaszok közül: A legtöbb esetben igen, mert szerintem kevesen tudnak végleg meggyógyulni. ; Amennyiben végigcsinálja a gyógykezelést, és utána is rendszeresen szedi a gyógyszereit, szerintem semmi akadálya, hogy olyan életet éljen, mint bárki más, de időnként szerintem szükséges, hogy egy orvossal is találkozzon, aki szakértő szemmel is meg tudja vizsgálni őt és az állapotát. 6. Kérdés: Ön szerint gyakori intézkedési forma a kényszergyógykezelés Magyarországon? Úgy gondolom, az ábrán jól látszik, hogy a nemleges választ jelölték meg többen a kitöltők. Ezt az arányt én jónak tartom az eredmények között, hiszen magasan a jó válaszok vannak többségben. 7. Kérdés: Lehetséges-e Ön szerint a kényszergyógykezelés után visszailleszkedni a társadalomba? Ha a válasza nem, kérem, indokolja. 38

39 Erre a kérdésre adott válaszok adták számomra a legnagyobb meglepetést az ötödik kérdés után. Hiszen a következtetésem az volt, hogy a többség a nem választ jelöli meg. Érdekesnek vélem, hogy míg arra a kérdésre, hogy a kóros elmeállapotú személyek veszélyeseke a társadalomra, a válaszadók többsége az igen választ adta, akkor hogy gondolja, hogy a társadalomba visszailleszkedése sikeres lehet. Annak a tényezőnek a fennállása, hogy a beteg veszélyes a társadalomra, nem gátja a visszailleszkedésnek tehát a válaszadók szerint. Persze akadtak olyanok is, akik kitartottak álláspontjuk mellett, miszerint veszélyesek, emiatt nem lehetnek a társadalom szerves része. Néhány példa: Az ilyen betegek a kezelések után is a különféle külső hatások miatt nagy valószínűséggel nem tudnak visszailleszkedni. ; Szerintem az az ember sosem lesz újra egészséges és épelméjű ember. 39

40 8. Kérdés: Hallott-e már Ön arról, hogy létezik ennek az intézkedésnek az ideiglenes változata is? Úgy érzem, ez a diagramma nem szorul hosszas magyarázatra, hiszen feltűnően magas arányban van az a válasz, mely szerint a válaszadók nem hallottam még az ideiglenes kényszergyógykezelés kiszabásáról kóros elmeállapotú vádlottal szemben. Az eredmény nem lepett meg, hasonlókra számítottam. 9. Kérdés: Humánus intézkedési formának tartja-e ezt az intézkedést? Ha nem, válaszát indokolja. Ez a táblázat is meglepő eredményt hozott számomra. A válaszadók 85,71%-a annak tartja, és csak a maradék 14,29% nem tekinti annak. Úgy gondoltam, hogy az emberek ezt nem tartják humánus megoldásnak, azonban tévedtem. Véleményem szerint nehezen megítélhető ez a kérdés. Ahogyan a fentiekben ismertettem épül az elítéltek jogállására, és meghatározza azokat a kötelezettségeket és korlátokat, amelyek körülölelik ezt a speciális jogintézményt, büntetőjogi és betegjogi szempontból is. Azonban véleményem szerint minimálisan még így is sértenek néhány alapvető emberi jogot. 40

41 10. Kérdés: A fenti ismertető elolvasása előtt tudta-e Ön, hogy hol végzik ezt az intézkedést? A válaszok ismét tükrözik, hogy a témakör egy kevésbé ismert szankció a köztudatban, és ez által az átlag keveset tud a működéséről, nemcsak a pontos menetét értve ez alatt, hanem más lényeges információkat sem. Hiszen az országunk területén egyetlen egy ilyen intézet létezik évek óta. 11. Kérdés: Milyen eseteknél alkalmazzák Ön szerint ezt az intézkedést a felsoroltak közül? Több lehetőség is választható, válaszát írja le. (nem elegendő csak a válasz sorszámát leírni) 1. Alkoholistáknál 6. Mániás depresszióban szenvedőknél 2. Kóros elmeállapotú személyeknél 7. Egyéb függőségben szenvedőknél 3. Drogfüggőknél 8. Parkinson-kórban szenvedőknél 4. Skizofrén betegeknél 9. Bénulásos elmezavarban szenvedőknél 5. Időskori elbutulásban szenvedőknél 10. Imbecillis személyeknél Szándékosan felváltva írtam a jó válaszokat, a megtévesztő válaszokat, és azokat, amelyek kirívóan rosszak voltak. Ahogyan számítottam is rá, erre a kérdésre tökéletes válasz nem érkezett. Természetesen nem várható el, hogy előképzettség nélkül ilyen szinten bárki tisz- 41

42 tában legyen a megfelelő válaszokkal, viszont meglepően jó eredmények születtek. A válaszadók többségénél a kóros elmeállapotú személyeknél, a skizofrén betegeknél és a mániás depresszióban szenvedőknél válaszlehetőségek feltűntek. Úgy gondolom, hogy közrejátszott az a tény is, hogy ezek a leginkább köztudottak, emlegetettek a felsorolt állapotok közül. Ezek után a másodjára leginkább megjelölt válaszok az alkoholistáknál, drogfüggőknél és a bénulásos elmezavarban szenvedőknél. Meglepett annak az aránya, hogy mennyi ember gondolja napjainkban azt, hogy a függőségek kezelésére is alkalmazzák a kényszergyógykezelést. Elhanyagolható számban említették meg az egyéb függőségben szenvedőknél és az imbecillis személyeknél lehetőségeket. Viszont az időskori elbutulásban szenvedőknél és a Parkinson-kórban szenvedőknél válaszokat senki sem jelölte meg, mint válaszlehetőséget. 12. Kérdés: Ön szerint szükséges orvosszakértő bevonása, hogy egy személyt kényszergyógykezelésre ítéljenek vagy elegendő a bíró jelenléte? Válaszát indokolja! Ennél a kérdésnél mondható el a legegyöntetűbb válasz. Elhanyagolható a nem -et választók arány, kíváncsi voltam itt arra, hogy egy olyan fontos álláspontot, mint egy orvosszakértőé egyértelműnek vesz-e a laikus ember is. Azonban az indoklás részhez sajnos nem sok válasz érkezett. 42