A Nemzeti Szélessávú Koncepció

A Nemzeti Szélessávú Koncepció Összefoglaló a Szélessáv Műhely 2010-es Koncepciója alapján Sugár Mihály vezető tanácsadó mihaly.sugar@bellresearch.com

Tartalom A Szélessáv Műhely és a Koncepció Hazai szélessáv-körkép A legkritikusabb hiányosságok Célkitűzések, feladatok 2

A Szélessáv Műhely és a Koncepció A Szélessáv Műhely kibővített civil kezdeményezés: túlmutat az állami, iparági és szolgáltatói egyeztető fórumon; tagjai és támogatói felelősséget éreznek a megfelelő minőségű szélessávú szolgáltatások széleskörű elterjedéséért, keresleti és a kínálati egyensúlyának megteremtéséért A Szélessáv Műhely mindent megtesz annak érdekében, hogy: a használattal kapcsolatban felmerülő akadályok megszűnésével a versenyképesség növekedjen, az esélyegyenlőség erősödjön, a hálózatbiztonság fejlődjön; ezáltal az ország gazdasági-társadalmi felzárkózásának üteme gyorsuljon. A Szélessáv Műhely működése keretében olyan projektek életre hívásán dolgozik, melyek a fenti ügyeket előmozdítják; erőfeszítéseit harmonizálja a mindenkori kormányzat stratégiájával; támogatja a hazai projektek EU notifikációs folyamatait az Európai Unió megfelelő szervezeteivel. A Szélessáv Műhely 2009-ben kidolgozta a minden érintett, de leginkább az állami szereplőknek szóló Vitaindítóját, melyet 2010-ben aktualizál és továbbfejleszt. Ez a Nemzeti Szélessávú Koncepció, melynek létrehozására a BellResearch, mint a Műhely tagja kapott felkérést. A Koncepció célkitűzése, hogy a kormányzat számára artikulálja a hazai szélessávú ipar fejlesztésében érdekelt és ezért a Szélessáv Műhelybe tömörült vállalatok, intézmények, szervezetek egyeztetett álláspontját a Műhely küldetésében megfogalmazott célok megvalósítása érdekében. 4

Európai benchmark-index és versenyképesség Az Európai Unió az Europe 2020 dokumentumban meghatározza az unió országai szélessávú teljesítményét indexáló benchmarking-alapelveket Rurális szélessávú lefedettség A verseny kiterjedése és mértéke Az összehasonlítás alapja: Sávszélességek Szélessávú árak Fejlett szélessávú szolgáltatások elterjedése Társadalmi-gazdasági környezet fejlettsége 2007-2008: Broadband Performance Index a fenti mutatók algoritmizált értékelése alapján 2009: Europe s Competitiveness Report a fenti mutatók kvantitatív mérése alapján Az európai szélessávú benchmark-mutatók alkalmasak arra, hogy Magyarország is tükörbe nézzen és értékelje eddig elért eredményeit A Koncepció felvállalja, hogy bemutassa Magyarország pozícióit az egyes mutatók tükrében 6

Magyarország összesített értékelése BPI, 2009 Forrás: Commission staff working document to Europe's Digital Competitiveness Report [Brussels, 04.08.2009. SEC[2009] 1103] Hazánk a 20. helyezett volt a 2009 közepén közreadott BPI szerint Ennél frissebb BPI-t nem publikáltak 7

Definíciós hiányosságok Az európai benchmarkok terminológiájában a szélessáv fogalma 144 kbps feletti sávszélességet jelent Lefedett egy település, ha a legalább 1, a fenti definíciónak megfelelő hozzáférés létrehozható Nincs konszenzus abban, mit tekintsünk alap szélessávnak, azaz olyan sávszélességnek, amelyből 100% lefedettséget el kell érni Az sem világos, hogy kell-e, lehet-e egyetemes szolgáltatásként előírni ezt az alap -sávszélességet Nem meghatározott, mi a valódi szélessáv Az európai benchmarkok egyelőre figyelmen kívül hagyják a vezetéknélküli szélessávú platformokat 17

Az infrastruktúráért felelős kínálati oldal hiányosságai Infrastrukturális hiányosságok Nem valósult meg az Nemzeti Szélessávú Stratégia 2005-ben kitűzött célja: 2010-re 100%- os lefedettség [mivel?] Mintegy 140 egyáltalán nem lefedett település, néhány tízezres populácó Optikai végpont hiányzik ezernél több településen, csak 1 van mintegy 1200 esetében Hiányos a körzethálózati lefedettség Ahol van szélessáv, ott sem garantált a teljes település lefedése A rézhálózatok a műszaki korlátok, illetve a korszerűsítések elmaradása miatt már nem tekinthetők jövőállóknak A fejlődésre alkalmasnak bizonyult HFC-hálózatokat rurálisan aligha építik meg A DSL-t felváltó korszerű elérési hálózatok kiépítése lelassult A mobilszolgáltatók HSPA-fejlesztései egyelőre visszafogottak A piac távközlési költései 2007 óta összességében zsugorodnak A hazai infrastruktúrák fejletlenek az EU Digital Agenda elvárásainak teljesítésére: 2013-ra 100%-os alap -ellátás 2020-ra 100%-os 30 Mbps lefedettség 2020-ra 50%-os 100 Mbps lefedettség Állami szándék, beavatkozás és programok nélkül ezek aligha érhetők el 18

A keresleti oldal szereplőinek hiányosságai - vállalatok Az infokommunikációs felkészültség hiánya Nem tudatosult lehetőségek A hazai KKV-k versenyhátránya A motiváció hiánya Csekély online aktivitás Penetráció 19

A keresleti oldal szereplőinek hiányosságai - lakosság Alacsony szintű digitális írástudás Bizalomhiány Kognitív és motivációs gátak Fejlett szolgáltatások alacsony igénybe vétele Digitális szakadék Alacsony háztartási számítógépés internet penetráció Generációs és regionális különbségek A háztartások belső penetrációja 20

A tartalmakért felelős oldal elmaradásai A szélessávú értékek cseréjéből mindig kihagyunk egy kritikus elemet Penetráció Magyar nyelvű, releváns tartalom, alkalmazás csak a tudatosak számára van 21

Követelmények a kínálati oldalon A Szélessáv Műhely javasolja, hogy a követelmény az alábbi legyen: Minden településen kell legyen optikai POP 2013-ig minden település le legyen fedve legalább 1 Mbps alap sávszélességű szolgáltatással 2020-ra a teljes lakosság számára elérhető legyen legalább 30 Mbps letöltési sebességű hozzáférés Ugyanekkorra a lakosság 50%-a számára 100 Mbps sávszélesság álljon rendelkezésre A lefedés megoldásába vonjuk be a vezetéknélküli megoldásokat is megfelelő garanciális előírások mellett A 2013-as célok megvalósítására a ma rendelkezésre álló technológiák megfelelőek: DSL, HFC, FTTx, 3G UMTS, 3G CDMA450, WLAN, WiMax A 2020-as célok eléréséhez azonban a DSL, a 3G nem lesz elegendő csak az FTTx, a HFC, a WLAN, a 4G LTE, 4G WiMax lehet megoldás Ez nem működhet az állam szerepvállalása nélkül 23

Foglalkozzunk a keresleti oldali korlátokkal is! Az infrastruktúra-fejlesztések nélkülözhetetlenek [enabler!], de a keresleti oldalon elért radikális javulás nélkül nem fognak áttörést hozni a penetrációban, a fejlett szolgáltatások igénybevételében, a versenyképesség fokozásában, a digitális szakadék csökkentésében Az IKT-kultúra alacsony szintje mellett a KKV-k jelentős hányada nem is érdekelt saját hatékonysága növelésében, mert elsődleges a fiskális nyomás kikerülése A lakosság IKT-oktatása elsőrendű fontosságú, kiemelten a közoktatás szintjén A lemaradók, akik a közoktatásnak nem részei, csak külön programok során tehetők írástudóvá A KKV-k jobb IKT-használata a lakosság, mint alkalmazott számára is az IKT-képzés leghatékonyabb útja A lakosság számára a szélessávú haszon kérdését górcső alá kell venni: kik a lemaradók, hogyan jellemezhetők, és milyen tartalmakkal/alkalmazásokkal=értékkel lehet őket megtalálni Az államigazgatásban kötelező legyen használni/elfogadni az e-megoldásokat 24

Hogyan lehet ezt elérni? Ha a kínálati oldal problematikája nem oldódik meg a verseny segítségével, a keresletié különösen nem: az állami beavatkozás létfontosságú Fiskális korrekciók, IKT-irányú motivációk, akár fiskális/közpolitikaiak is Közoktatási programok Felnőttoktatási programok Alapos társadalomkutatás a lemaradók motivációs rétegezettségének feltárására Támogatott tartalom/alkalmazásfejlesztési programok specifikusan a feltárt profilok mentén Eszközök és alkalmazások fejlesztése a felhasználói hasznok realizálásához szükséges kezdeti akadályok csökkentésére A közigazgatási szabályozás korszerűsítése, és a belső/külső online tranzakciók rendszeresítése A távmunka szerepe, elfogadása Digitális közbizalom: a biztonsági problémák kezelése felvilágosítással, technikai és jogi eszközökkel, szolgáltatói garanciákkal 25

Beruházás-barát szabályozást Az állami feladatok fontos része a szabályozás megfelelő hangolása Az elmúlt évtizedekben számos fejlesztés elmaradása részben vagy egészben a beruházások megtérülésére kockázatot jelentő szabályozási feltételekre vezethető vissza Az elvárt fejlesztések csak olyan politikai-szabályozási környezetben történhetnek meg, amely a beruházásokat fontolgatók számára is vonzó Amennyiben egyetértünk abban, hogy a Digital Agenda előirányzatai helyesek, és a gazdaság motorja az IKT, akkor ez legyen a prioritás Nyugodjunk meg az eddigi, alapvetően infrastruktúra-alapú verseny tapasztalatait látván, hogy a versenynek ez a szintje elegendő az árak kordában tartásához 26

A Szélessáv Műhely szerepe A Koncepció a feltételrendszert is alaposan körüljárja A társadalom szereplőinek felelősségét és tennivalóit összefoglalja A legfontosabb feltétel: állami elkötelezettség Mindezt a felek kommunikációjával, érdekegyeztetésével Ebben a Szélessáv Műhely lehet a katalizátor, mint az érintettek szakmai fóruma 27

Köszönöm a figyelmet! Összefoglaló a Szélessáv Műhely 2010-es Koncepciója alapján Sugár Mihály vezető tanácsadó mihaly.sugar@bellresearch.com