INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS EL REJELZÉS 2009. október - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Szakágazat és az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Budapest, Szeged 2009. október 6.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2009 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 0,9 mm (Karcag-Tilalmas) és 60 mm (Szentgotthárd-Farkasfa) között alakult, az országos területi átlagérték 20 mm volt, amely 27 mm-rel (57 %-kal) volt kevesebb a szeptemberi átlagnál. A 2009. szeptember havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása 60 50 40 30 20 10 A hónap folyamán lehullott csapadék mennyisége Mórahalom térségének kivételével az ország területén elmaradt a szeptemberi átlagtól. A legnagyobb csapadékhiány (40-52 mm) a Dunántúl déli-délnyugati részén jelentkezett. Országos áttekintésben a szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (52 mm) Nagykanizsa, a legnagyobb csapadéktöbblet (18 mm) Mórahalom állomáson fordult el. A következ szövegközi ábrán a 2009. január-szeptember idszakra havi bontásban mutatjuk be a csapadékösszeg országos területi átlagértékének relatív eltérését a sokévi középértéktl. 2
eltérés, % 100 80 60 40 20 0-20 -40-60 -80-100 44 45 A havi csapadékösszeg országos területi átlagértékének sokévi (1971-2000) átlagtól való eltérése (%) a 2009. január-szeptember idszakban 27 32-76 -37-32 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII -18-57 Az alábbiakban a 2009. január-szeptember idszakban lehullott csapadék mennyiségének területi eloszlását szemléltetjük. A kilenchavi csapadék-összeg 207 mm (Tiszaalpár III/9.) és 782 mm (Iklódbördce) [Zala m.] között alakult, az országos területi átlagérték 375 mm volt, amely 55 mm-rel (13 %-kal) maradt el az idszakos átlagtól. Síkvidéken a január-szeptember idszakban lehullott csapadék mennyisége a Kisalföld kivételével fleg a csapadékszegény április-május és július-szeptember következtében elmaradt az idszakos átlagtól. A 2009. január-szeptember havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása 750 700 650 600 550 500 450 400 350 300 250 Országos áttekintésben az idszakos átlaghoz viszonyított legnagyobb kilenchavi csapadékhiány (150-185 mm) a Hortobágy és a Hajdúhát északi részén, valamint a Duna- Tisza köze déli részén fordult el, ugyanakkor a Dunántúl délnyugati peremén 150-197 mm közötti idszakos csapadéktöbblet alakult ki. 3
Az átlaghoz viszonyított legnagyobb idszakos csapadékhiány (185 mm) Tiszaalpár III/9., a legnagyobb kilenchavi csapadéktöbblet (197 mm) Iklódbördce [Zala m.] állomáson fordult el. Léghmérséklet A havi középhmérséklet 13,7 C (Kékestet) és 19,8 C (Szolnok-Szandaszls) között alakult, az országos területi átlagérték 17,8 C volt, ami 2,2 C-kal volt magasabb az átlagnál. A havi középhmérséklet az ország egész területén a szeptemberi átlag felett alakult, a viszonyítási idszak átlagától való legnagyobb eltérés (3,6 C) Tarcal állomáson fordult el. A 2009. szeptember havi középhmérséklet ( C) területi eloszlása 19.0 18.0 17.0 16.0 15.0 14.0 Az alábbi ábrán a havi középhmérséklet országos területi átalagértékeinek idei alakulását szemléltetjük. 4,0 A havi középhmérséklet országos területi átlagértékének sokévi (1971-2000) átlagtól való eltérése ( C) a 2009. január-szeptember idszakban 3,0 2,0 3,8 eltérés, C 1,0 0,0-1,0 0,3 0,3 1,0-0,9-0,1 1,5 1,5 2,2-2,0-3,0 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 4
Talajnedvesség A talaj nedvességtartalmának mélységi rétegenkénti jellemzését - beleértve a területi különbségek bemutatását és rövid értékelését - az Országos Meteorológiai Szolgálat által számított, %-ban megadott talajtelítettségi adatok alapján végeztük el. 2009. szeptember 30-án síkvidékeink túlnyomó részén a talaj legfels (0-20 cm-es) rétegének nedvességtartalma az egy hónappal korábbi állapothoz képest lényegesen alacsonyabb volt, a jellemz telítettségi értékek a Kisalföldön 60-70 % között, az Alföldön 30-45 % között alakultak, de a Nagykunság területén a 30 % alatti telítettségi értékek voltak jellemzk. A 20-50 cm-es talajréteg nedvességtartalma szeptemberben számotteven csökkent. A hónap utolsó napján a síkvidékek területi átlagában az 5-20 % (!) közötti telítettségi értékek voltak jellemzk, a viszonylagosan magasabb értékek a Kisalföldön és az Alföld északkeleti peremén fordultak el. Az 50-100 cm-es talajréteg nedvességtartalmát szeptember végén számottev területi különbségek nélkül a Kisalföldön az 30-40 % közötti, az Alföld területén a 20-30 % közötti telítettségi értékek jellemezték. Talajvíz Szeptemberben a síkvidékeken tovább csökkent a talajvízkészlet. A különbség többnyire kisebb 25 cm-nél, azonban a Tiszántúl egyes körzeteiben, a Dráva-menti síkság területén és az Alsó-Szigetközben nagyobb eltérések is elfordultak. Az 1971-2000 közötti idszak szeptember havi átlagértékéhez viszonyítva 200 cm-t meghaladó talajvízszint-süllyedés mutatkozott a Duna-Tisza közén a Hátság északi és déli részterületén, valamint a Mátra elterében. A 100-200 cm közötti eltérés a Hátság területének jelents részén, a Körös-Maros köze és a Mezföld területén kisebb körzetekben, valamint a Körösök vidékén alakult ki. 50-100 cm eltérés mutatkozott a Duna- Tisza közén a peremvidékeken, a Jászságban, a Körös-Maros köze nyugati felén, a Nagykunság és Hortobágy határvidékén, a Nyírség nyugati felén, az észak- és délkeleti peremén, a Mezföld és a Dráva-menti síkság jelents részén, illetve a Fels-Szigetközben. 50 cm-nél kisebb volt az eltérés a Nyírség magasabb térszínein, a Borsodi-Mezség és a Nagy-Sárrét területén, a Dráva-menti síkság peremterületein, a Kisalföldön néhány kisebb körzetben. Az átlagértéknél magasabb talajvíztükör mutatkozott a Nagykunság délnyugati részén (>100 cm), a Szatmári-síkság, a Nyírség és a Hajdúság déli része területén, a Maros hordalékkúpján, a Hanság és a Mosoni-sík egyes körzeteiben, valamint az Alsó- Szigetközben (0-50 cm). A talajvízszint a síkvidékek területi átlagában szeptemberben az 1971-2000. közötti idszak szeptember havi átlagértékénél ~60 cm-rel alacsonyabban helyezkedett el. Belvízi helyzetértékelés 2009 szeptemberében országos összesítésben a belvízrendszerek közötti vízforgalom mennyisége 60,84 millió m 3 volt, amely 16,93 millió m 3 -rel (22 %-kal) maradt el az elz havi mennyiségtl. Az szeptember havi vízforgalom egy része a felszíni vízfolyásokból a belvízrendszereken átvezetett vízmennyiség volt. A hónap folyamán belvízelöntés nem volt. 5
A tározókban visszatartott víz mennyisége országos összesítésben az elz havi értékhez képest 1,39 millió m 3 -rel (2 %-kal) növekedett. Idjárás-elrejelzés 2. ELREJELZÉS Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2009. szeptember 29-én kiadott hosszú távú meteorológiai elrejelzése szerint az október, a november és a december hónap az átlagosnál melegebb és az átlagosnál csapadékosabb lesz. A havi középhmérséklet és a havi csapadékösszeg országos átlagértékei az alábbi elrejelzett értékközökben várhatók (zárójelben a sokévi átlagokat tüntettük föl): Hónap Havi középhmérséklet ( C) Havi csapadékösszeg (mm) október 9,7 12,0 (10,3) 35 90 (47) november 4,6 6,6 (4,2) 40 85 (53) december 4,7 7,4 (4,2) 40 75 (44) Az OMSZ 2009. október 6-án kiadott középtávú elrejelzése szerint a következ 10 napos idszak els harmadában az átlagosnál lényegesen melegebb idjárás várható, számottev csapadék nélkül. Ezt követen a hét utolsó két napján egy hidegfront hatására csapadékos idre lehet számítani, fokozatos lehléssel. A csapadék mennyisége területi átlagban elreláthatólag sokfelé eléri, illetve meghaladja a 10 mm/nap értéket. A jöv hét elején a csapadékhajlam csökken, ugyanakkor további lehlés valószín, az idszak utolsó harmadában a napi középhmérséklet várhatóan 10 C alatt alakul, amely alacsonyabb az idszakos átlagnál. A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) 2009. októberre elrejelzett értékei A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) jellemzéséhez összehasonlítási célból meghatároztuk a GVM 2009. szeptemberi és 2008. szeptemberi értékeibl számított arányszámot, melynek országos átlaga 0,854.. Ezek szerint 2009 szeptemberében jóval szárazabb volt a vízháztartási helyzet, mint 2008 szeptemberében. Az októberre elrejelzett GVM-értékek térképszer feldolgozását a következ oldali ábrán mutatjuk be. A GVM októberre elrejelzett értékei általában a sokévi októberi átlag körül vagy az alatt vannak, de a Dunántúl egyes részein az átlagosnál nedvesebb októberre utalnak. A területi eloszlás tekintetében a szokásosnál is feltnbb az Alföld elrevetített száraz vízháztartási helyzete, amely még a C-változatnál, tehát az átlagosnál csapadékosabb októberi idjárás esetén is valószínleg be fog következni, illetve fenn fog maradni. Átmeneti, esetleg nedves vízháztartási helyzet legfeljebb az ország nyugati és északi peremterületein várható. 6
A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) 2009. októberre elrejelzett értékei A-változat (csapadékszegény októberi idjárás esetén) GVM B-változat (átlagosan csapadékos októberi idjárás esetén) C-változat (átlagosnál csapadékosabb októberi idjárás esetén) 7
Az idei aszály értékelése Az idei aszálynak két f jellemzje volt: az egyik az, hogy szokatlanul ers tavaszi aszály alakult ki, másfell a nyári aszály komolyabb formában csak az Alföldön nyilvánult meg. Mindehhez hozzátehetjük még, hogy a szeptember hónap az egész országban ersen csapadékhiányos volt. Végeredményben az áprilistól szeptemberig tartó meteorológiai nyári félév csapadékhiánya, vagyis a sokévi átlagtól való negatív eltérés, az országnak mintegy a felén meghaladta a 100 mm-t! Az aszályindex (PAI) 2009-re számított értékei és azok területi azt mutatják, hogy a Dunántúl nyugati fele és az ország északi peremvidéke kivételével legalább enyhe aszály mindenütt kialakult, vagyis a PAI 5,0-nál nagyobb értéket ért el. Az alföldi területeken az aszályindex idei értéke szinte minden állomáson nagyobb volt, mint a mérsékelt aszály küszöbértékének számító 6,0, egyes vidékeken a közepes aszálynak számító 8-10 közötti értéket mutat (például a Duna -Tisza köze délkeleti, a Körös-Maros köze északnyugati részén, valamint a Hortobágyon és a Hajdúságban), néhány helyen pedig az ers aszálynak számító 10-12 közötti értéket is elérte (Debrecenben, Hajdúdorogon és Szentesen). A PAI országos átlaga 2009-ben 68 állomás adataiból számolva 6,5 C/100mm-re adódott, ami jóval elmarad a 2007. évi aszályra jellemz 8,9-es országos átlagtól. Mindazonáltal az idei aszály az Alföldön a súlyos aszályok közé sorolható, hiszen az aszályindexnek az alföldi állomások adataiból számított területi átlaga meglehetsen magas: 7,9 C/100mm. Az aszályindex (PAI) 2009-re számított javított értékeinek területi eloszlása PAI ( C/100mm) 8