A kultúrtáj átalakulásának vizsgálata egy Balaton-felvidéki mintaterületen

Hasonló dokumentumok
A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében

A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%)

URTICACEAE Csalánfélék P 2+2 v. 5 A 2+2 G (2)

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

Cseres - kocsánytalan tölgyesek

Talajápolás a szőlőben

Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén.

Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése

A kárpát-medencei erdőállományok meteorológiai/éghajlati hatásainak vizsgálata Drüszler Áron

restaurációja iparterületen

A HORIZONTÁLIS TÁJSZERKEZET STABILITÁSÁNAK TÉRINFORMATIKAI VIZSGÁLATA ÉS TARTÓS ELEMEINEK TÁJVÉDELMI JELENTİSÉGE

Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén

TÁJFÖLDRAJZ-TÁJÖKOLÓGIA

/4206 Neme Nő Születési dátum 1969 Állampolgárság magyar

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Körös-Maros Nemzeti Park Kígyósi-puszta területén lévő parlagszántók felmérése 2008-ban

Endrıdi Judit. ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C

TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

K A N I T Z I A Kanitzia 21: Szombathely, 2014 Journal of Botany SZTÁNA ÉS ZSOBOK (KALOTASZEG) AKTUÁLIS NÖVÉNYZETE

Saxifragales, Rosales, Fabales

Másodlagos löszpusztagyepek fejlődése felhagyott szántókon II. A fajkészlet

Környezeti informatika

A Pajta-völgy fokozottan védett növénytani értéke: a magyar cifra kankalin

Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján

ALKALMAZOTT TÉRINFORMATIKA 2.

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület

kreditszám teljesítés típusa tantárgyfelelős oktató

LAND CHANGE MODELER alkalmazása földhasználat kiértékelésében

TELEPÍTETT GYEP SZUKCESSZIÓS FOLYAMATA AZ INTENZÍV TERMESZTÉSTECHNOLÓGIA FELHAGYÁSA UTÁN

A táji értékek felvételezésének elvi módszertani kérdései a Központi-Cserhát kistáj példáján. Doktori értekezés tézisei

Hidrogeológiai oktatás az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

A térinformatika lehetőségei a földrajzórán

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006) A SZABADKÍGYÓSI KÍGYÓSI-PUSZTA NÖVÉNYZETE. - Kertész Éva -

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával

Geográfus mesterszak záróvizsga tételek

A Kárpát-medence történeti földrajza c. kutatási program zárójelentése ( )

A KIS-KÜKÜLLŐ BALAVÁSÁR-SÓVÁRAD EGYESÜLET HELYI AKCIÓ CSOPORTJÁNAK NYÚJTOTT VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon

Növényrendszertan gyakorlatok

GEOGRÁFUS MESTERKÉPZÉSI SZAK képzési és kimeneti követelmények

Geográfus MSc tantervi háló

GEOGRÁFIA 2010 PÉCS. Első Körlevél március

Erdős sztyepp vegetáció

A területhasználat változás főbb tendenciái a Balaton vízgyűjtőjén 1

Növényökológia gyakorlat

TÁJGAZDÁLKODÁS. Gyakorlat: tájgazdálkodási program vizsgálata és értékelése oktató irányítása mellett.

Térképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007

A HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL. Utasi Zoltán 1. A terület elhelyezkedése

BSc Mezőgazdasági Mérnök Szak hallgatóinak növény felismeréshez segédlet 2.

Antropogén tájsebek vizsgálatának szempontjai

KUNHALOMKUTATÁSOK (A CSÍPÕ-HALOM VEGETÁCIÓJA)

TERÜLETHASZNÁLAT VS. HUMÁN KOMFORT VÁROSI KÖRNYEZETBEN Egy szegedi mintaterület igénybevétele

KÉRELEM Geográfus mesterképzési szak indítására

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Ő R F E L V É T E L - K I É R T É K E L É S E G Y É S Z A K - K E L E T - M A G Y A R O R S Z Á G I M I N T A T E R Ü L E T E N

Lehoczki Róbert. Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u

A TÉKA projekt eredményei

Magyarországi kistájak hemeróbiaszintjének értékelése a tájmetriai mutatók és a Természeti Tıke Index közti kapcsolat elemzésével

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás

A DTA-50 felújítása. Dr. Mihalik József (PhD.)

Tartalom 1. Bevezetés, célkitőzés 2. Elvégzett munka CO2FIX modell programozása Vár-hegy esettanulmány Szakirodalmi adatgyőjtés Más modellek alkalmazá

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA

GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány. (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság)

A zalaszántói őskori halmok kataszterének elkészítése

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez

DOMBORZATÉRTÉKELÉS A BÜKK-FENNSÍKON LÉGIFELVÉTELEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Zboray Zoltán 1

Geoinformatikai rendszerek

TELEPÜLÉSSZEGÉLY TÁJKARAKTERT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI

DigiTerra fejlesztési eredmények

A Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében

GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság)

Curriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján

Növénytársulások cönológiai felvételezése

A nép néhány orvosi növényéről.

OTKA NN Szabó András és Balog Kitti

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

Botanikai és zoológiai állapotfelmérés Tétényi-fennsík

A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet

Felhagyott és helyreállított külszíni bányák szerepe a tájkarakterben

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet

A Gömör-Tornai-karszt vízrendszerének vizsgálata kémiai és matematikai módszerek felhasználásával

A SZÉLENERGIA BORSOD- ABAÚJ- ZEMPLÉN

Tájkarakter-védelem és az Európai Táj Egyezmény. Dr. Kiss Gábor Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály

VÁROSFÖLDRAJZ GYAKORLAT

Tóth József helye a magyar földrajz Pantheonjában. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia, Pécs, Kocsis Károly

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont

A földrajztanári szak kredit alapú szakmai tanterve a 2002/2003 tanévtől, felmenő rendszerben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

SZÁMÍTÓGÉPES KÉP- ÉS TÉRKÉPSZERKESZTÉS 2.

Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Átírás:

A kultúrtáj átalakulásának vizsgálata egy Balaton-felvidéki mintaterületen Endrődi Judit PhD I. évf. Témavezetők: Dr. Horváth Gergely, Dr. Csüllög Gábor ELTE TTK Környezettudományi Doktori Iskola Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék

Tartalom 1. Bevezetés, témafelvetés 2. A mintaterület bemutatása 3. Célkitőzések 4. Források és módszerek 5. Eredmények, publikációk 6. További célok

1. Bevezetés A táj az ember által érzékelt terület, amelynek jellege természeti tényezık és/vagy emberi tevékenységek hatása és kölcsönhatása eredményeként alakult ki. (Európai Táj Egyezmény I. Cikk Meghatározások) Az ember a tájat különbözı társadalmi, gazdasági, esztétikai Az ember a tájat különbözı társadalmi, gazdasági, esztétikai igényei szerint alakítja, formálja. Az így létrejövı, eltérı mértékben átalakított tájakat humanizált tájaknak, másnéven kultúrtájaknak nevezzük. A kultúrtáj nem stabilis, állandóan változik, ezt a folyamatot történeti és recens vizsgálatokkal ragadhatjuk meg.

2. A mintaterület bemutatása Balatonszılıs Pécsely Vászoly T=45km2

Pécsely Balatonszőlős Vászoly www.srtm.hu

3. Célkitőzések 1. Tájfelvételezés: a kultúrtáj-elemek n-dimenziós adatbázisa, tematikus szintekkel 2. A történeti tájhasználat és a kultúrtájat alakító folyamatok vizsgálata, kartográfiai ábrázolása 3. Egyedi tájmozaikok, tájkarakterek meghatározása 4. Az egyes tematikus szintek funkcionális elemzése 5. A kultúrtáj átalakítottságának mértéke 6. Tájvédelmi, tájtervezési célok és ökoturisztikai hasznosítási lehetıségek meghatározása, javaslatok tétele

4. Források és alkalmazott módszerek Néprajz Geoinformatika Településföldrajz Tájföldrajz Kultúrtáj Alkalmazott történeti földrajz Tájökológia Antropogén geomorfológia Katonai, kataszteri, XX. sz.-i polgári célú térképek, légifelvételek Történeti statisztikák Országleírások, helységnévtárak Egyedi Tájérték Kataszterek Pécselyi İrkerület Természetvédelmi Kezelési Terve Településrendezési Tervek Néprajzi források, győjtés Terepmunka Eredmények térinformatikai feldolgozása, digitális tematikus térképek készítése

5. Eredmények I. Eddig elvégzett munkafolyamatok: Szakirodalom feldolgozása Digitalizálás, DDM- és térképszerkesztés (ArcView GIS 3.3.; Global Mapper 8.02; Erdas Imagine 5.5.; Golden Software Surfer 8. Macromedia Freehand alkalmazásával) Történeti térképekrıl levezetett statisztikai adatok elemzése Terepi antropogén geomorfológiai megfigyelések Esettanulmány: Terepi növény-mintavételezés, felhagyott szılıgyümölcsös vegtációjának ökologiai állapota Borhidi-féle osztályozás alapján (SzMT-elemzés)

5. Eredmények II. % 50 45 40 35 1783 30 1852 25 1880 20 1952 15 1980 10 5 0 szántó erdı legelı rét szılı kert, gyümölcsös A tájhasználati típusok arányainak változása 1783-1980 között a Vászolyimedencében a feldolgozott térképszelvények alapján

Területhasználat a II. katonai felmérés (1852) idején 1 szántó; 2 rét; 3 fás legelı; 4 erdı; 5 szılı; 6 település Területhasználat 1980 körül 1 szántó; 2 rét; 3 fás legelı; 4 erdı; 5 szılı; 6 gyümölcsös; 7 település

Határmegye Pusztaszentegyház Öreghegy

5. Eredmények III. Pécsely Antropogén geomorfológiai elemek kısáncok A kısáncok ma is egyértelmően jelzik az egykori szılıterületek kiterjedését

2,5 m 3 m 1,5 m Parcella alsó határában felhalmozott szintvonal irányú kısor, egykori pince szomszédságában Karsztbokorerdı foltjaival borított, lejtıirányú kısor a parcella Ny-i peremén H átl. = 1,5-2 m H max. = 4-6 m

5. Eredmények IV. Felhagyott szılı- gyümölcsös vegetációjának ökologiai állapota a Borhidi-féle osztályozás alapján (SzMT-elemzés) 1852 - szılı 1880 - legelı 1980 rét, legelı Mintaterület Milyen természetvédelmi következményei vannak a szılı- gyümölcsös felhagyásának?

WB (A relatív talajvíz- ill. talajnedvesség indikátor száma) RB (A talajreakció relatív mértékszámai) 20 20 gyakoriság 15 10 5 gyakoriság 15 10 5 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Szárazabb élıhelyek fajai túlsúlyban NB (A N-igény relatív értékszámai) A bázikusságot jelzı fajok a meszes alapkızetre utalnak Euphorbia cyprissias Ligustrum vulgare Ranunculus polyanthemos Euphorbia esula Linum austriacum Reseda lutea gyakoriság 14 12 10 8 6 4 2 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Festuca pallens Lotus borbasii Rhinanthus borbasii Festuca pseudovina Medicago lupulina Rosa canina Filipendula vulgaris Melandrium noctiflora Rubus Fragaria (vesca?) Melandrium viscosa Salvia nemorosa Fraxinus ornus Melilotus officinalis Silene nutans Galium aparine Nonea Thlaspi arvense Galium verum Orchis purpurea Tragopogon dubius Geranium columbinum Pinus sylvestris Trifolium pratense Geranium sanguineum Polygala amara Vicia cracca Az emberi tevékenység nyomai fellelhetık, de nem domináns az antropogén tevékenység okozta tápanyagbevitel Gypsophila muralis Potentilla arenaria Vincetoxicum officinale(hirundinaria) Helianthemum nummularium Prunus spinosa Viola tricolor Knautia arvensis Quercus cerris

Természetességi Érték (Val) gyakoriság 16 14 12 10 8 6 4 2 0-3 -2-1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Val A terület természetességi foka közepesnek mondható, megjelennek a természetvédelmi szempontból értékes fajok, de ugyanúgy a gyomfajok is jelen vannak. A kettı közötti átmenet alkotja a többséget.

1.Publikációk 5. Eredmények V. Endrıdi J. 2009: A szılımővelés jelentısége a tájhasználati struktúrákban egy Balatonfelvidéki mintaterületen. In: Frisnyák S. Gál A. (szerk): A Kárpát-medence környezetgazdálkodása. Szerencs, pp. 111-119. Endrıdi J. 2009: A tájhasználati térstruktúra változása a Vászolyi-medencében. In: V. Kárpát-medencei Könyezettudományi Konferencia. Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvár, pp. 373 378. Endrıdi J. 2009: Landscape utilisation changes in the Vászoly Basin (Abstract) In: V. Kárpát-medencei Könyezettudományi Konferencia. Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvár, pp. 501. Endrıdi J. 2009: A szılımővelés múltja és jelene a Vászolyi-medencében. Geográfus Doktoranduszok IX. Országos Konferenciája. Szeged (várható megjelenés CD-n) 2. Oktatási tevékenység Kultúrföldrajzi vizsgálatok egy magyarországi kistájon (speciálkollégium és kapcsolódó terepgyakorlat) Földrajz és Környezettudomány BSc ELTE TTK Tájelemzés, tájértékelés (felkérés néhány óra tartására)

6. További célkitőzések Digitalizálás folytatása Adatbázis összeállítása Adatelemzés- és térinformatikai megjelenítés Kısáncok kormeghatározása (dendrokronológia) Esettanulmányok: úthálózat és domborzat/vízrajz/felszínborítás kapcsolata Újabb publikációk megjelentetése: legközelebbi cél publikáció egy magyar földrajzi folyóiratban a felhagyott szılıterületek antropogén formakincse és rekonstrukciós lehetıségei témakörben