5. témakör Az indiai szubkontinens országai előadás diái + kiegészítés A világ természet- és társadalomföldrajza II. (TGBE0506) elmélet 2018-2019. tanév
Az indiai szubkontinens országai Az indiai szubkontinens országainak fontosabb jellemzői 2017-ben: Ország Terület (km 2 ) Népesség (ezer fő) Népsűrűség (fő/km 2 ) Főváros Banglades 144 000 157 827 1096 Dhaka Bhután 47 000 758 16 Thimbu India 3 288 000 1 281 936 (2.) 390 Új-Delhi Maldív-szk. 300 393 1310 Male Nepál 147 000 29 384 200 Katmandu Pakisztán 804 000 204 925 255 Islamabad Srí Lanka 66 000 22 409 340 Colombo Összesen 4 496 300 1 697 632 378 Forrás: CIA The World Factbook India a terület 73%-át, a népesség 75%-át adja, de népsűrűsége alig átlag feletti Dél-Ázsiában! * Zárójelben a helyezés a világranglistán
Demográfiai folyamatok a dinamikus népességnövekedés és összetevői 2011 1210727 183712 17,7 Forrás: Németh N. 2004
Demográfiai folyamatok a dinamikus népességnövekedés és összetevői Forrás: Németh N. 2004
Demográfiai folyamatok a dinamikus népességnövekedés és összetevői Az indiai szubkontinens országainak fontosabb jellemzői 2016-ban: Ország Népességszámváltozás (ezrelék) 15 év alattiak aránya (%) 65 év felettiek aránya (%) Születéskor várható élettartam (év) Banglades 10,0 27,8 6,2 73,4 Bhután 11,0 25,8 6,3 70,6 India 12,0 27,3 6,2 68,8 Maldív-szk. -1,0 21,4 4,5 75,8 Nepál 12,0 30,2 5,2 71,0 Pakisztán 14,0 31,4 4,5 68,1 Srí Lanka 8,0 24,1 9,7 76,9 Magyarország -3,0 14,7 19,1 76,1 Forrás: CIA The World Factbook
A Földön anyanyelvként beszélt legnagyobb nyelvek Nyelv Beszélők száma (millió fő) Nyelv Beszélők száma (millió fő) Mandarin 955 Vietnámi 76 Spanyol 407 Koreai 76 Angol 359 Francia 74 Hindi 311 Maráthi 73 Arab 293 Tamil 70 Portugál 216 Urdu 66 Bengáli 206 Török 63 Orosz 154 Olasz 59 Japán 126 Kantoni 59 Pandzsábi 102 Thai 56 Német 89 Gudzsaráti 49 Jávai 82 Jin 48 Wu 80 Min nan 47 Maláj/indonéz 77 Perzsa 45 Telugu 76 Lengyel 40 Forrás: Nationalencyklopedin, 2010
Az egy főre jutó GDP különbségei India államaiban (2005-06-ban és 2015-16-ban)
A női írni-olvasni tudás aránya és a teljes termékenységi ráta (egy anyára jutó gyermekek száma) India államaiban (2012) Forrás: http://geocurrents.info
Forrás: Wilhelm, Z. 2011
Az öt éven aluli kislányok éves halálozási számaiban tapasztalt kiugró értékek Forrás: Guilmoto C.Z. et al. 2018, p. 655.
Az indiai szubkontinens országainak gazdasági irányvonalai Az indiai szubkontinens országainak gazdasági jellemzői 2017-ben: Ország GDP (mrd USD) GDP/fő ($-ban) Import (mrd USD) Export (mrd USD) Export/GDP (%) Banglades 261,4 4 200 42,4 35,91 13,7 Bhután 2,3 8 700 1,1 0,6 24,9 India 2611,0 7 200 426,8 299,3 11,5 Maldív-szk. 4,5 19 100 2,1 0,3 5,7 Nepál 24,5 2 700 11,0 0,8 3,3 Pakisztán 304,0 5 400 48,5 21,9 7,2 Srí Lanka 87,6 12 800 21,1 10,9 12,5 Magyarország 152,3 29 500 93,28 98,72 64,8 India vásárlóerő-paritáson számolt GDP értéke 9459 milliárd USD (3. a Földön)! Forrás: CIA The World Factbook
India exportjának alakulása 2016-ban http://atlas.cid.harvard.edu/
Pakisztán exportjának alakulása 2016-ban http://atlas.cid.harvard.edu/
Banglades exportjának alakulása 2016-ban http://atlas.cid.harvard.edu/
Az indiai szubkontinens országainak gazdasági irányvonalai Az indiai szubkontinens országainak külgazdasági orientációi Ország EXPORT IMPORT Banglades USA (16%); Németo. (15%); Egy. Kir. (9%) Kína (34%); India (14%) Bhután India (91%) India (82%) India USA (17%); Egyesült Arab Em. (11%) Kína (17%); USA (6%) Maldív-szk. Sri Lanka (32%); Thaiföld (13%) Kína (19%); Egyesült Arab Em. (17%) Nepál India (56%); USA (13%) India (73%); Kína (14%) Pakisztán USA (15%) Kína (33%); Egyesült Arab Em. (12%) Srí Lanka USA (26%); Egy. Kir. (8%) Kína (22%); India (21%) Forrás: The Atlas of Economic Complexity, Harvard University
Az indiai szubkontinens országainak gazdasági irányvonalai Az indiai szubkontinens országainak gazdasági szerkezete GDP MEGOSZLÁSA FOGLALKOZTATOTTAK Ország MG IPAR SZOLG. MG IPAR SZOLG. Banglades 14,2 29,2 56,5 42,7 20,5 36,9 Bhután 15,7 42,6 41,7 58,0 20,0 22,0 India 15,4 23,0 61,5 47,0 22,0 31,0 Maldív-szk. 3,0 16,0 81,0 7,7 22,8 69,5 Nepál 27,0 13,5 51,5 69,0 12,0 19,0 Pakisztán 24,7 19,1 56,3 42,3 22,6 35,1 Srí Lanka 7,8 30,5 61,7 27,0 26,0 47,0 Magyarország 4,4 30,9 64,7 4,9 30,3 64,5 Forrás: CIA, The World Factbook
A szántóföldek, illetve rétek, legelők területe alapján vezető országok a Földön (2015) Ország Szántóföld (1000 ha) Ország Rét, legelő (1000 ha) 1. India 156 463 1.Kína 392 834 2. USA 152 263 2. Ausztrália 319 457 3. Oroszország 123 122 3. USA 251 000 4. Kína 119 000 4. Brazília 196 000 5. Brazília 80 017 5. Kazahsztán 187 465 6. Ausztrália 46 126 6. Szaúd-Arábia 170 000 7. Kanada 43 606 7. Mongólia 112 331 8. Argentína 39 200 8. Argentína 108 500 9. Nigéria 34 000 9. Oroszország 93 000 10. Ukrajna 32 541 10. Dél-afrikai Közt. 83 928 47. Magyarország 4 412 115. Magyarország 762 Föld összesen 1 425 214 Föld összesen 3 365 930 Forrás: World Bank 2018
A legnagyobb öntözött területekkel rendelkező országok a világban Ország Az öntözött területek kiterjedése (1000 ha) Az öntözött területek a földi összérték %-ában 1.India 66334 21,4 2. Kína 62938 20,3 3. USA 26644 8,6 4. Pakisztán 19990 6,4 5. Irán 8700 2,8 6. Indonézia 6722 2,2 7. Mexikó 6460 2,1 8. Thaiföld 6415 2,1 9. Brazília 5400 1,7 10. Törökország 5340 1,7 82. Magyarország 141 0,045 Föld összesen 310504 100 Forrás: FAO AQUASTAT 2015
A mezőgazdasági vízfelhasználás a megújuló vízkészletek arányában (% - 2005); forrás: The State of Food and Agriculture 2007, FAO
Az alultáplált népesség száma és aránya alapján vezető országok (2014-2016) Ország Alultápláltak száma, millió fő Ország Alultápláltak aránya, % India 195 Burundi 73,4 Kína 134 Eritrea 65,4 Pakisztán 41 Haiti 53,4 Etiópia 32 Zambia 47,8 Banglades 26 Közép-afrikai Közt. 47,7 Indonézia 19 Namíbia 42,3 Szudán 18 Koreai NDK 41,6 Tanzánia 17 Csád 34,4 Fülöp-szigetek 14 Zimbabwe 33,4 Nigéria 13 Madagaszkár 33,0 Magyarország Magyarország < 2,5 Föld összesen 795 Föld összesen 10,9 Forrás: The State of Food Insecurity in the World 2015, FAO
Búza (2016) Rizs (2016) Kukorica (2016) Ország Mennyiség (t) Ország Mennyiség (t) Kína 131 696 392 Kína 211 090 813 India 93 500 000 India 158 756 871 Oroszország 73 294 568 Indonézia 77 297 509 USA 62 859 050 Banglades 52 590 000 Kanada 30 486 700 Vietnam 43 437 229 Franciaország 29 504 454 Mianmar 25 672 832 Ukrajna 26 098 830 Thaiföld 25 267 523 Pakisztán 26 005 213 Fülöp-szigetek 17 627 245 Németország 24 463 800 Brazília 10 622 189 Ausztrália 22 274 514 Pakisztán 10 412 155 Törökország 20 600 000 USA 10 167 050 Argentína 18 557 532 Kambodzsa 9 827 001 Kazahsztán 14 985 379 Japán 8 044 000 Egyesült Királyság 14 383 000 Egyiptom 6 300 000 Irán 11 097 605 Nigéria 6 070 813 Lengyelország 10 827 902 Koreai Közt. 5 624 607 Egyiptom 9 000 000 Nepál 4 299 079 Románia 8 431 131 Laosz 4 148 800 Olaszország 8 037 872 Sri Lanka 4 117 336 Üzbegisztán 6 940 500 Madagaszkár 3 815 849 Forrás: FAO Yearbook 2018 Ország Mennyiség (t) USA 384 777 890 Kína 231 837 497 Brazília 64 143 414 Argentína 39 792 854 Mexikó 28 250 783 Ukrajna 28 074 610 India 26 260 000 Indonézia 20 369 551 Oroszország 15 309 813 Kanada 12 349 400 Franciaország 12 131 249 Románia 10 746 387 Nigéria 10 414 012 Egyiptom 8 001 411 Etiópia 7 847 175 Dél-afr. Közt. 7 778 500 Magyarország 7 406 815 Szerbia 7 376 738 Fülöp-szk. 7 218 817 Olaszország 6 839 499
Ország Gyapot (2014) Mennyiség (Mt) India 6 188 000 Kína 6 178 318 USA 3 593 000 Pakisztán 2 374 481 Brazília 1 412 227 Üzbegisztán 1 106 700 Ausztrália 885 100 Törökország 846 000 Argentína 327 000 Görögország 308 000 Mexikó 302 000 Burkina Faso 265 500 Mali 232 748 Türkmenisztán 195 000 Mianmar 168 000 Elefántcsontpart 132 000 Tádzsikisztán 123 000 Egyiptom 113 000 Nigéria 105 000 Ország Benin 102 600 Forrás: FAO Yearbook 2018 Gyapjú (2013) Mennyiség (Mt) Kína 471 111 Ausztrália 360 520 Új-Zéland 165 000 Egyesült Királyság 68 000 Irán 61 500 Marokkó 56 000 Szudán 56 000 Oroszország 54 651 Törökország 51 180 India 46 500 Argentína 45 000 Pakisztán 43 600 Dél-afrikai Közt. 39 904 Türkmenisztán 38 000 Kazahsztán 37 638 Uruguay 36 000 Üzbegisztán 32 400 Indonézia 30 750 Algéria 27 000 Spanyolország 22 935
A legnagyobb bizonyított kőszénkészletekkel rendelkező országok (2017) Bizonyított készletek Bizonyított készletek Ország (milliárd tonna) (az összes %-ában) 1. USA 250,9 24,2 2. Oroszország 160,4 15,5 3. Ausztrália 144,8 14,0 4. Kína 138,8 13,4 5. India 97,7 9,4 6. Németország 36,1 3,5 7. Ukrajna 34,4 3,3 8. Lengyelország 25,8 2,5 9. Kazahsztán 25,6 2,5 10. Indonézia 22,6 2,2 11. Törökország 11,4 1,1 12. Dél-afrikai Közt. 9,9 1,0 13. Új-Zéland 7,6 0,7 14. Szerbia 7,5 0,7 15. Brazília 6,6 0,6 Világ összesen 1 035,0 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018
A legnagyobb kőszén termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb mennyiségben villamos energiát termelő országok típus szerint Forrás: International Energy Agency
Atomerőművek Ázsiában és Afrikában
A legnagyobb telepített szélenergia-termelő kapacitások 2017 végén Magyarország 38. 329,4 MW kapacitással Forrás: GWEC Global Wind Energy Council
Az újonnan beépített szélenergia termelő kapacitás 2017-ben, MW Forrás: GWEC Global Wind Energy Council
Az indiai szubkontinens országainak gazdasági irányvonalai Forrás: World Bank A GDP növekedési rátája 1960-2017 között, % BANGLADESH
A vezető vasérc-, bauxit- és timföldtermelő országok 2016-ban Ország Vasérc (millió t) Ország Bauxit (millió t) Ország Forrás: World Steel Organization. USGS Commodity Statistics and Information Timföld (millió t) 1. Kína 1 381,3 1. Ausztrália 82,0 1. Kína 60,9 2. Ausztrália 811,2 2. Kína 60,8 2. Ausztrália 20,9 3. Brazília 422,5 3. Brazília 34,4 3. Brazília 10,9 4. India 142,5 4. Guinea 31,5 4. India 6,0 5. Oroszország 102,0 5. India 23,9 5. Oroszország 2,7 6. Ukrajna 82,0 6. Jamaica 8,5 6. USA 2,4 7. Dél-afrikai Közt. 61,4 7. Oroszország 5,4 7. Írország 2,0 8. Kanada 46,0 8. Kazahsztán 5,0 8. Németország 1,9 9. USA 43,1 9. Szaúd-Arábia 3,8 9. Jamaica 1,9 10. Irán 39,4 10. Görögország 1,8 10. Spanyolország 1,6 10+1. Svédország 24,6 10+1. Guyana 1,7 10+1. Kanada 1,6
A vezető nyersvas-, acél- és alumíniumtermelő országok 2016-ban Ország Nyersvas (millió t) Ország Acél (millió t) Ország Forrás: World Steel Organization. USGS Commodity Statistics and Information Alumínium (millió t) 1. Kína 698,2 1. Kína 807,6 1. Kína 31,87 2. Japán 80,2 2. Japán 104,8 2. Oroszország 3,56 3. India 63,7 3. India 95,5 3. Kanada 3,21 4. Oroszország 51,9 4. USA 78,5 4. India 2,72 5. Dél-Korea 46,3 5. Oroszország 70,5 5. Egyesült Arab Em. 2,50 6. Németország 27,3 6. Dél-Korea 68,6 6. Ausztrália 1,63 7. Brazília 26,0 7. Németország 42,1 7. Norvégia 1,22 8. Ukrajna 23,6 8. Törökország 33,2 8. Bahrein 0,97 9. USA 22,3 9. Brazília 31,3 9. Izland 0,86 10. Tajvan 14,9 10. Ukrajna 24,2 10. Szaúd-Arábia 0,84 10+1. Törökország 10,3 10+1. Olaszország 23,4 10+1. USA 0,82
A világ vezető gépjárműgyártó országai 2017-ben (db) Ország Gyártott gépjárművek száma Változás 2016-2017 között, % 1. Kína 29 015 434 3,2% 2. USA 11 189 985-8,1% 3. Japán 9 693 746 5,3% 4. Németország 5 645 581-1,8% 5. India 4 782 896 5,8% 6. Dél-Korea 4 114 913-2,7% 7. Mexikó 4 068 415 13,0% 8. Spanyolország 2 848 335-1,3% 9. Brazília 2 699 672 25,2% 10. Franciaország 2 227 000 6,5% 10+1. Kanada 2 199 789-7,2% Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d Automobiles (http://oica.net)
A legnagyobb utasforgalmú repülőterek 2016-ban Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Atlanta 104 171 935 Denver 58 266 515 London, Gatwick 43 136 795 Beijing 94 393 454 Seoul-Incheon 57 849 814 Dayuan, Taiwan 42 296 322 Dubai 83 654 250 Bangkok, Suvarnabhumi 55 892 428 München 42 261 309 Los Angeles 80 921 527 Delhi 55 631 385 Sydney 41 985 810 Tokyo International 79 699 762 Jakarta 54 969 536 Guandu, Kunming 41 980 515 Chicago, O Hare 78 327 479 San Francisco 53 099 282 Shenzhen 41 975 090 London, Heathrow 75 715 474 Kuala Lumpur 52 640 043 Orlando 41 923 399 Hong Kong 70 314 462 Madrid, Barajas 50 397 928 Roma, Fiumicino 41 738 662 Shanghai-Pudong 66 002 414 Las Vegas 47 496 614 Houston 41 622 594 Paris, Charles de Gaulle 65 933 145 Chengdu 46 039 137 Mexico City 41 410 254 Dallas-Fort Worth 65 670 697 Seattle-Tacoma 45 736 700 Shanghai, Hongquiao 40 460 135 Amsterdam 63 625 534 Mumbai 44 680 555 New York, Newark 40 289 969 Frankfurt 60 786 937 Miami 44 584 603 Manila 39 534 991 Istanbul, Atatürk 60 248 741 Charlotte 44 422 022 Tokyo, Narita 39 000 563 Guangzhou 59 732 147 Toronto 44 335 198 Minneapolis-St. Paul 37 413 728 New York, JFK 58 813 103 Barcelona 44 131 031 Doha 37 283 987 Singapore 58 698 000 Phoenix 43 302 381 Forrás: Annual Airport Traffic Report
kiegészítés Az indiai szubkontinens történeti eseményei: Az i.e. IV. évezredben dravida invázió; Az ókorban Földünk egyik élenjáró civilizációs területe (Indusvölgy); Indoárják inváziója brahman civilizáció, kasztrendszer; Vasco de Gama után 1498-tól kezdve megindult a térség gyarmatosítása; 1947-ben függetlenedés, vallási alapú megosztottság; Kasmír vitatott helyzete (háború India és Pak. között 1948, 1965, 1971); Banglades véres harcok után függetlenedett 1971-ben; Srí Lanka (Ceylon) 1972-ben nyerte el függetlenségét folyamatos ellentétek a többségi szingalézek és tamilok között; Ingatag pakisztáni politikai helyzet mindennapos merényletek, amerikai drón-támadások.
kiegészítés Urbanizáció az indiai szubkontinens országaiban Ország Városi népesség aránya (2013, %) Banglades 28 Bhután 36 Thimbu (90); India 31 Külön táblázat Maldív-szk. 41 Male (120); Nepál 17 Katmandu (1000); Pakisztán 36 Srí Lanka 15 Jelentősebb városok (népességszám, 1000 fő, 2006-2010) Dhaka (14200), Chittagong (4800), Khulna (1600), Rajshahi (850); Karachi (13000), Lahore (7000), Faisalabad (2600), Rawalpindi (1800), Multan (1600), Gujranwala (1500), Hyderabad (1400), Peshawar (1300), Islamabad (1100); Colombo (680), Sri Jayarwardenepura (120), Kandy (120); Forrás: CIA The World Factbook
kiegészítés Urbanizáció az indiai szubkontinens országaiban Város Népességszám, 1000 fő (2011) Szövetségi állam Mumbai 12 500 Mahárástra Delhi 11 000 Delhi Bangalor 8 400 Karnátaka Hyderabad 6 800 Ándhra Pradés Ahmedábád 5 600 Gudzsarát Chennai 4 700 Tamilnádu Kolkata 4 500 Nyugat-Bengália Surat 4 500 Gudzsarát Pune 3 100 Mahárástra Jaipur 3 100 Rádzsaszthán Lakhnau 2 800 Uttar Pradés Kanpur 2 800 Uttar Pradés Nagpur 2 400 Mahárástra Forrás: Horváth G. Probáld F. Szabó P. 2008; CIA, The World Factbook
India gazdaságpolitikájának jellemzése: kiegészítés Dél-Ázsia gazdasági teljesítményének 80%-át India adja; India az ipari forradalom előtt Európához hasonlítható fejlettségi szinten volt; Függetlenség kivívása után kevert gazdasági modell; 1991-től új szakasz: kereskedelem és tőkeáramlások előtt álló akadályok leépítése, gazdaságot gúzsba kötő szabályozás egyszerűsítése, dinamikus gazdasági növekedés. A gazdasági fejlődésben a súlypontot jelenti: inkább a belső piac (és nem az export), a fogyasztás (és nem a beruházás), a szolgáltatások (és nem az ipar), a high-tech termékek (és nem a kicsi hozzáadott értéket adó termékek).
Az indiai szubkontinens országainak mezőgazdasága: kiegészítés Óriási kihívás a növekvő népesség táplálása; India területének felén, Bangladesnek 2/3-án szántó; Alacsony színvonal, kedvezőtlen társadalmi tényezők; Intenzívebb mezőgazdaság a cél (zöld forradalom), élelmiszerimport is; Alapvető néptáplálék a rizs (Hindusztáni-alföld, Bengália, Assam, Koromandel-part), búza (É-ÉNy-on), cirok (Maharashtra), a gyöngyköles (világelső: Maharashtra, Gujarat), hüvelyesek, olajosnövények; Ipari növények: gyapot (pl. Malwa-fennsík), juta (Bengália), cukornád, dohány, nyersgumi; Élvezeti cikkek: tea (Darjeeling, Assam, Nilgiri), fűszernövények, kávé, gyümölcsök: banán (1.), mangó (1.), ananász, citrusfélék, kókusz; Hatalmas állatállomány, a világ egyik vezető halásznemzete. * Zárójelben a helyezés a világranglistán
kiegészítés India bányászata, energiagazdasága: kőolaj a nyugati selfterületeken (import), földgáz Mumbai térségében; feketekőszén-készletek 2. + import (Raniganj, Damodar-völgy); atomerőművek (pl. Tarapur), vízerőművek (25%), megújuló energiák; gazdag vasérckészletek 4. (Chota Nagpur, Karnataka, Orissa, Goa), mangánérc- (pl. Singhbhum), réz-, nikkel-, ólom-, csillám-, bauxit-kitermelés (5.); arany- és gyémántkitermelés szerény mértékű (feldolgozás: Mumbai); először a gyapot- (Mumbai, Ahmedabad) és a juta (Kolkata - Calcutta) feldolgozása; nyersvas- (3.) és acélipar (3.) (Damodar-völgy, Jamshedpur; Tata Iron and Steel Company, ArcelorMittal); alumíniumkohászat 4. (pl. Korba).
kiegészítés India ipara, feldolgozóipara: Gépipar (önellátó textilipari-, élelmiszeripari gépekből, kerékpárokból); Közlekedési eszközgyártás: mozdony-, vagongyártás (Varanasi, Chennai); hajógyártás (Mumbai, Kolkata, Alang); repülőgépgyártás (Bangalore, Kanpur); autógyártás (Mumbai, Kolkata, Delhi, Lucknow, Chennai, Bangalore); Cement- (2.) és műtrágyagyártás (Sindri); Vegyipar (gyógyszeripar) (Mumbai, Kolkata); Továbbra is jelentős pamut- (2.) (Mumbai, Ahmedabad) és jutaipar (1.) (Kolkata), gyapjú- (Mumbai) és selyemipar (Varanasi); Élelmiszeripar; IT-szektor, fehérgalléros szolgáltató tevékenységek (Bangalore); Fejlődő idegenforgalom (Delhi, Jaipur, Agra aranyháromszög).
Köszönöm a figyelmet! Felhasznált források: CHRISTOPHE Z. GUILMOTO - NANDITA SAIKIA - NANDITA SAIKIA - NANDITA SAIKIA - VANDANA TAMRAKAR - JAYANTA KUMAR BORA 2018: Excess under- 5 female mortality across India: a spatial analysis using 2011 census data. The Lancet Global Health, 6 (6) pp. 650-658. HORVÁTH GERGELY - PROBÁLD FERENC - SZABÓ PÁL (szerk.) 2008: Ázsia regionális földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 618 p. NÉMETH NÁNDOR 2004: A népességnövekedés regionális különbségei Indiában. RÉKA Regionális Értékelő és Kvantitatív Analízisek, 2004/2. szám. pp. 121-162. WILHELM ZOLTÁN 2011: The survey of spatial disparity in India with the application of the SENTIENT Index. Hungarian Gographical Bulletin, 60. évf. 1. szám. pp. 45-65.