A kriptovaluták adózási szabályozása A kriptovaluta jelenleg sehol sem minősül törvényes fizetőeszköznek. A biztonságos használatnak a rendszer jogi szabályozatlansága, központi ellenőrizhetetlensége szab gátat. Magyarországon az MNB, mint pénzügyi felügyeleti szerv már több ízben adott ki figyelmeztetést. Felhívta a figyelmet arra, hogy mivel a kriptovalutáknak nincs kibocsátója, nem tartoznak egyetlen ország hatóságának, jegybankjának felügyelete alá sem és nincsenek megfelelő felelősségi, garanciális, kárviselési szabályok, a fogyasztóknak fokozott óvatossággal kell eljárniuk ezek használatakor. Többféle módon juthatunk kriptovalutához, így például: bányászattal, termék,vagy szolgáltatás ellenértékeként, kriptovaluta-tőzsdén, A kriptovaluta teljesen önállóan, a hagyományos banki csatornáktól elkülönülten működik. Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy ez a pénz mennyire legális. Végig kell gondolni, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (továbbiakban: Pmt.) 30. (1) bekezdése értelmében vajon van-e jelentési kötelezettsége annak a könyvelőnek, könyvvizsgálónak, adótanácsadónak, adószakértőnek, akinek az ügyfele kriptovalutát vásárol, elfogad vagy éppen azzal kereskedik. Bár a kriptovaluta alkalmas a pénzmosásra és természetéből adódóan a terrorizmus finanszírozására is, azonban az üzleti tranzakciók kriptovalutával való lebonyolítása önmagában még nem egyértelmű ezen tények bizonyítására. Ezen cselekmények megvalósításának kockázata alig nagyobb, mint az bármely más valuta használatánál előfordulhat. Ebből pedig az következik, hogy a kriptovaluták megjelenése önmagában nem ad okot arra, hogy a Pmt. szerinti jelentési kötelezettséget teljesíteni kelljen. A kriptovaluták kapcsán publikus adóhatósági tájékoztató még nem készült, így jelenleg egyedi, nem kötelező érvényű állásfoglalás iránti kérelmek segítségével menedzselhetjük a kapcsolódó adókockázatokat érintettségünk esetén, ez azonban nem jelent rendszerszinten következetes és előremutató megoldást. oldal 1
A bányász adója: Magánszemélyként Amennyiben a magánszemély a kriptovalutához bányászat révén (szoftver felhasználásával) jut, az e tevékenység a személyi jövedelemadó rendszerében önálló tevékenységnek minősül. Adózása: - tételes költségelszámolás - 10%-os költséghányad alkalmazása Az adó mértéke: - 15% személyi jövedelemadó - 19,5% egészségügyi hozzájárulás (Eho tv. 3. (1) bekezdés a) pont). Bevétel: Bevételnek minősül mindkét esetben a bányászott kriptovaluta megszerzésének időpontjában megállapított szokásos piaci érték (a megszerzés időpontjában érvényes, törvényes fizetőeszközben megállapított átváltási árfolyam). Szokásos piaci érték az SZJA törvény 3. 9.bekezdése szerint: Költség: 9. Szokásos piaci érték: az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci érték az az ellenérték (ár, kamat), amelyet a) független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék, szolgáltatás értékesítésekor gazdaságilag összehasonlítható piacon (összehasonlító módszer), vagy b) a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ellenértékből (árból) a viszonteladói költségek és a szokásos haszon levonásával határoznak meg (viszonteladási árak módszere), vagy c) a termék, a szolgáltatás szokásos haszonnal növelt közvetlen önköltségével határoznak meg (költség és jövedelem módszer), vagy d) független fél által az ügylet révén elért - megfelelő vetítési alapra (bevétel, költség, tárgyi eszközök és nem anyagi javak) vetített - ügyleti nyereség figyelembevételével állapítanak meg (ügyleti nyereségen alapuló módszer), vagy e) a nem független felek az ügyletből származó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban történő felosztásával határoznak meg, ahogy független felek járnának el az ügyletben (nyereség-megosztásos módszer), vagy f) egyéb módszerrel állapítanak meg, ha a szokásos piaci érték az a)-e) pont szerinti módszerek egyikével sem határozható meg azzal, hogy szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek, továbbá tőzsdén nem forgalmazott részvény, valamint vagyoni betét, üzletrész és más hasonló, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés szokásos piaci értéke - ha a magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja - a vagyoni részesedést kibocsátó jogi személynek, egyéb szervezetnek a vagyoni részesedés megszerzésének alapjául szolgáló szerződés megkötésének, jogügylet létrejöttének napján ismert, a beszámoló elfogadására jogosult szerve által már jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből a vagyoni részesedésre arányosan jutó rész, növelve a kibocsátó jogi személy, egyéb szervezet olyan kötelezettségének összegével, amely a vagyoni részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék, részesedés címén a vagyoni részesedés megszerzésekor még fennáll. Tételes költségelszámolás esetében a bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható az e törvényben meghatározott kivételekkel, legfeljebb az adott tevékenység oldal 2
bevételének mértékéig az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt költség, valamint a tárgyi eszközök beruházási költségének átalányértékcsökkentése. Elismert költség: A bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás. Ha a magánszemély olyan termék vagy szolgáltatás ellenértéke alapján kíván költséget elszámolni, amelynek értékesítője vagy nyújtója az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett, akkor a kiadás igazolására kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti bizonylat (ide értve a nyugtát) alkalmas, egyébként a kiadás igazolására kizárólag az a bizonylat alkalmas, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot (így például a kiadás összegét és pénznemét) is. Nem minősül elismert költségnek ha a törvény másként nem rendelkezik a magánszemély személyes vagy családi szükségletét csak részben vagy egészben kielégítő termék, szolgáltatás megszerzésére fordított kiadás, vagy olyan vagyontárgy megszerzésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújítására, karbantartására fordított kiadás, amely nem a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatos, vagy ha a törvény kivételt nem említ akár részben is, a magánszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítését célozza (Szja. tv. 4. (3) bekezdés). 10%-os költséghányad alkalmazása eseten nem kell gyűjtögetnünk a kiadásainkat (adójogi szempontból megfelelő) igazoló dokumentumokat, a bevételünk 90%-a után kell megfizetnünk az adót. Adó, Adóelőleg megfizetése: Ha a bevétel nem a kifizetőtől származik, akkor az adóelőleget a magánszemélynek kell megállapítani és a negyedévet követő hónap 12. napjáig megfizetni. Nem kell az adóelőleget megfizetni, ha a megállapított adóelőleg összege az adóév elejétől összesítve, vagy az adott negyedévben nem haladja meg a 10 ezer forintot. A magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában negyedéves bontásban a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként vallja be az adóelőleget, amelynek a megfizetésére a negyedévben maga köteles (Szja. tv. 46. (9-10) bekezdés. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy az egészségügyi hozzájárulás levonására nincs lehetőség, akkor az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, fizeti meg és vallja be előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg. A tárgyévre vonatkozóan az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített jövedelemadó-bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetéséként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni (Eho tv. 11. (2), (8) bekezdés). oldal 3
Egyéni vállalkozóként Teljesen más a helyzet, amennyiben a bányász-tevékenységét a magánszemély egyéni vállalkozás keretén belül végzi. Ebben az esetben a kriptuvaluta-bányászat révén szerzett bevétel vállalkozói bevételnek minősül és a vállalkozói személyi jövedelem adózás szabályai szerint számolhatja el a tevékenység érdekében felmerült, igazolt költségeket és számolhat el értékcsökkenési leírást. Adózási lehetőségek: - Vállalkozói személyi jövedelemadózás alkalmazása - Átalányadózás - Egyszerűsített vállalkozói adózás alkalmazása (EVA) - Kisadózó vállalkozás tételes adófizetési kötelezettség alkalmazása (KATA) Vállalkozói személyi jövedelemadózás: A vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a nyeresége után fizet: - 9 %-os személyi jövedelemadót Átalányadózás Majd a vállalkozói osztalékalap után fizet: - 15%-os vállalkozói osztalékadót - 14 %-os egészségügyi hozzájárulást (Eho. tv. 3. (3) bekezdés c) pontja alapján), de csak a 450.000 forintos felső határig. Az egyéni vállalkozónak lehetősége van az átalányadózás választására is. Ez esetben a vállalkozói bevétel 40%-át számolhatja el költségként, az így megállapított jövedelem az összevont adóalapba tartozik, amely után 15%-os személyi jövedelemadó terheli. Egyszerűsített vállalkozói adózás (EVA) Az egyszerűsített vállalkozó adó mértéke a pozitív adóalap (korrigáltbevétel) 37%-a Kisadózó vállalkozás tételes adófizetés (KATA) A Kisadózó vállalkozás tételes adója minden hómapban fix összeg, amely lehet: - havi 25.000,-ft. (másodállásúként) - havi 50.000,-ft. (főállásúként) - havi 75.000,-ft. (főállásúként a magasabb összeg esetén) oldal 4
Gazdálkodó szervezetként Gazdálkodó szervezetek esetében a kriptovaluta egyes értelmezések szerint követelésként fogható fel, így mind a számviteli törvény, mind pedig a társasági adó törvény követelések értékelésére és elszámolására, valamint a kapcsolódó adóalap-korrekciós tételekre vonatkozó szabályait (pl. értékvesztéshez és követelés-elengedéshez kapcsolódó adóalap-módosítás) lenne szükséges alkalmazni. Ez a minősítés véleményünk szerint megkérdőjelezhető, legalábbis a kriptovaluták esetében, ahol nem meghatározható vagy nem ismert az adós (kibocsátó) személye. Az adóhivatal állásfoglalása szerint a kriptovaluta: - nem tekinthető hagyományos értelemben vett fizetőeszköznek, - nem tekinthető értékpapírnak sem, - nem tekinthető birtokba vehető dolognak sem, - egy fizetési ígéretet testesít meg, - amikor pénzre váltják akkor hozama lesz (nyereség, vagy veszteség) Továbbá, egy a kriptovaluták kapcsán született EB-ítélet szerint, amennyiben a bitcoinnak nincs más célja, mint hogy fizetőeszközként használják és azt a felek alternatív fizetőeszközként elfogadják, a bitcoin-ügylet pénzügyi ügyletnek minősül, így annak váltása áfamentes tevékenység. A kriptovalutáknak napi ára, árfolyama van, amelyen megvásárolható. Ezért a kriptovaluta ellenében fennálló követelést, mint fizetési ígéretet a mérlegfordulónapon értékelni szükséges. Az értékelés alapján indokolt esetben értékvesztést kell elszámolni, amennyiben az tartós és jelentős összegű. Az elszámolt értékvesztés összege az adózás előtti eredményt növelő tétel. (TAO törvény 8 (1) bekezdés gy) pont) Tekintettel arra, hogy a kriptovaluta egy fizetési ígéretet tartalmazó követelés, annak értékesítése során a vásárolt követelések elszámolási szabályait indokolt követni. Az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti nyereségjellegű különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, míg a veszteségjellegű különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni. Amennyiben a vállalkozásoknál árfolyamnyereség (pénzügyi műveletek nyeresége) esetén adóalap növelő tétel és 9% társasági adó kötelezettséget kell kimutatni. Amennyiben árfolyamveszteség (pénzügyi műveletek vesztesége) keletkezik, úgy ez adóalap csökkentő tétel lesz. Amennyiben a gazdálkodó szervezet adózott eredményéből a nyereséget ki kívánjuk vonni, úgy osztalékadó fizetési kötelezettség is felmerül, amely az osztalékra jogosult oldalán (de a vállalkozás, mint kifizető révén) további 15% személyi jövedelemadó és 14% egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is keletkezik (az EHO csak a 450.000 forintos felső határig). A kriptovaluta értékesítési tranzakciók teljesítési helye az adófizetésre kötelezett magánszemély illetőségének állama (általában állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye). Vállalkozások esetében a tevékenységének helye vagy székhelye szerinti állam. oldal 5
Vásárlás A kriptovaluták megszerzésének egy másik lehetősége a vásárlás. A vásárlásnak két lehetősége: - Egyrészt a kriptovaluta a vásárlást követő bármely időpillanatban klasszikus devizára (pl. euró, amerikai dollár) váltható, - másrészt fizetni is lehet vele. A két lehetőség közül adóztatási szempontból a devizára váltás az érdekesebb. Bár az árfolyamok időnként ingadoznak, meredeken emelkednek, vagy zuhannak, de ebből az következik, hogy kis odafigyelés esetén a kriptovaluták eladásakor több deviza keletkezik, mint amennyi a vásárláskor ráfordításként felmerült. Adózási szempontból a legfontosabb kérdés az, hogy tekinthető-e ez a különbség devizaárfolyamnyereségnek? A kriptovaluták nem tekinthetők klasszikus devizának. Ennek több oka létezik. Ezek közül az egyik, hogy nincs hivatalos kibocsátója. Egyébként sem az MNB által jegyzett hivatalos, sem az MNB által euróban megadott árfolyama sincs. Felhasznált források: - Nemzeti Adó- és Vámhivatal - digitalcash.hu - bitcoin.hu Készítette: Páricsi Zoltán, a BKIK GSZT XXVIII. Általános Pénzügyi Szolgáltatás Osztály alelnöke, NOMIS Számviteli Szolgáltató KFT. ügyvezetője a oldal 6