Bevezetés A dolgozatom célja egy olyan bűncselekmény részletes anyagi büntetőjogi feltárása, amely az 1980-as évektől kiemelten a figyelem középpontjába került, mint a szervezett bűnözés egyik kiugróan magas profitot hajtó üzletága. A szóban forgó bűncselekmény Magyarországot is érinti, hiszen az 1990-es évektől Közép-Európa, így hazánk az emberkereskedelem szempontjából tranzit országgá vált. Az USA külügyminisztériumának becslései szerint évente 600.000-800.000 embert szállítanak át a nemzetközi határokon emberkereskedelem céljából, melynek körülbelül 80%-a nő és gyermek, valamint 50 %-a kiskorú. 1 Magyarországon évente csak mintegy 20-30 eljárást indítanak emberkereskedelem gyanújával, tudjuk, hogy számos magyar lányt adnak el Ausztriába, Franciaországba, Hollandiába és más nyugat-európai országokba. 2 Nyilvánvalóan a látencia ( rejtőzködő bűncselekmény, a hatóság tudomására nem jutott emberkereskedelem bűncselekmények) nem csekély jelentőségével számolni kell. Az adatok aggasztóak. Éppen ezért a téma aktuális. Az első fejezetben az emberkereskedelem történelmi előzményeivel kezdem a dolgozatom, ahol bemutatom, hogy előzményként a rabszolgaság tekinthető. A második fejezetben az emberkereskedelem elleni fellépés állomásairól írok, figyelemmel a nemzetközi instrumentumokra és az európai uniós sztenderdekre. A harmadik fejezet az emberkereskedelem fogalmi tisztázásáról, nemzetközi harmonizációs kötelezettségről, európai uniós elvárásokról, a hazai jogalkotói megoldás hiányosságairól, valamint az emberkereskedelem és embercsempészés összehasonlításáról szól. A negyedik fejezetben az emberkereskedelem hazai tényállását részletesen elemzem, tekintettel a hazai szakirodalomban található álláspontokra, valamint kitekintéssel a finn és német jogalkotói megoldásokra. Az ötödik fejezetben az emberkereskedelem kiváltó okaival foglalkozom, így többek között bemutatom, hogy melyek azok a tényezők, amelyek oda vezethetnek el, hogy valaki az emberkereskedelem áldozatává válik. Végül pedig az emberkereskedelem fázisairól szólók, vagyis arról, hogy milyen folyamaton illetve milyen szakaszokon keresztül valósul meg az emberkereskedelem. 1 Sally Cameron and Edward Newman: Trafficking in humans, United Nations, University Press, 2008, 5.old 2 Szenczy Sándor: A civil szervezet és az emberkereskedelem áldozatai, Pécsi Határőr Tudományos Közlemények VIII. különszáma (Szerk.: Gaál Gyula Hautzinger Zoltán) 39.old 1
1.Az emberkereskedelem történelmi előzményei Az emberkereskedelem hosszú múltra tekint vissza. A klasszikus rabszolgasághoz hasonlítható abban az értelemben, hogy mindkettő tárgyként, adásvétel árucikkeként tekinti az embert. Éppen ezért a szakirodalomban ezt a bűncselekményt szokták fehér rabszolgaságnak vagy az újkori illetve modern rabszolgaságnak is nevezni. (a nemzetközi szakirodalom white slavery illetve contemporary slavery terminológiával jelöli) A rabszolgaság intézménye már az ókori társadalmakban is létezett, a nagy földrajzi felfedezések után a spanyol, portugál, angol, francia, holland gyarmatosítás következtében tovább virágzott. A felfedezések korában Európának nyersanyag-forrásokra volt szüksége (nemesfém, fűszer, kukorica, tök, bab, kakaó, gyapot, dohány, cukor) főleg gazdasági fellendülése és a népesség számának növekedése miatt, így került sor a gyarmatosításokra. Az őslakosok mellé elsősorban afrikai rabszolgákat hoztak be az új világba a hatékony munkaerő miatt a profit növelése érdekében. Mindennapi gyakorlat volt, hogy Európából a cukorból készített alkoholt és iparcikkeket exportáltak Afrikába. Ezekért ott rabszolgákat vásároltak, akiket Amerikába, az ültetvényekre szállítottak 3 Igazi afrikai rabszolga kereskedelem indult be. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a klasszikus értelemben vett rabszolgaságot az emberkereskedelem elődjének tekinthetjük. A 18.-19. században világszerte mozgalmak indultak a rabszolgaság ellen. 1791. augusztus 22 23 éjszakáján Santo Domingóban, mely ma a Dominikai Köztársasághoz tartozik, rabszolga felkelés tört ki. Az itt történt események egy olyan folyamatot indítottak el, amely elvezetett végül ahhoz, hogy eltöröljék a tengerentúli rabszolga kereskedelmet. Ezért 1998. augusztus 23-a óta minden évben ezen a napon emlékeznek meg világszerte több országban a rabszolga kereskedelem eltörléséről, melyet az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szakosított Szervezete teremtett meg. 4 A rabszolga-felkelések közül kiemelendők még az észak amerikai abolicionista mozgalmak, melyek polgárháborúval végződtek, de nem csekély jelentőségűek a Brit Nyugat-Indiában kitört felkelések sem. A következmény: a klasszikus rabszolgaság az 1800-as években már illegálissá vált. Az 1900-as években azonban megjelent egy újabb probléma, az ún. fehér rabszolgaságként emlegetett prostitúciós célú nő-és gyermekkereskedelem. A fehér rabszolgaság terminológiát egyébként kezdetben az alacsony bér és tűrhetetlen munkakörülmények, majd az állam által szabályozott prostitúció, ezt követően pedig a nem önkéntes bordélyházi prostitúció leírására használták. 3 Száray Miklós: Történelem II., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2006, 149.old 4 www.jogilexikon.hu 2010. október. 07. 2
2.Az emberkereskedelem elleni küzdelem a nemzetközi dokumentumok tükrében Az emberkereskedelemként emlegetett jelenség elleni küzdelem első állomásának tekinthető az 1904.évi nemzetközi egyezmény a fehér rabszolga-kereskedelem visszaszorításáról. Magyarország az egyezményt az 1912.évi XLIX törvénnyel implementálta. Az egyezmény értelmében a részes államok létrehoznak egy olyan hatóságot, amely a nők és gyermekek külföldre történő kerítésével kapcsolatos adatokat összegyűjti és a részes államokkal a megszerzett információkat megosztják a kölcsönös bizalom jegyében, így pedig a bűncselekmény elleni küzdelem és megelőzés hatékonyabbá válhat. A hatóságok, ha erre lehetőségük van (a sértettek illetve a felettük törvényes felügyeletet gyakorlók ezt kifejezetten kérik), a törvényben meghatározott keretek között a sértetteket származási országukba hazautaztatják. Minderre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a sértettek állampolgársága, személyazonossága, és az országba történő belépés ideje, és helye kétséget kizáróan megállapítható. Nemzetközi színtéren következő állomásnak az 1910.évi a fehér rabszolgaság visszaszorításáról szóló nemzetközi egyezmény tekinthető, amely a magyar jogrendszerbe az 1912. évi LXII. törvénnyel épült be. Az egyezmény büntetni rendeli azt aki kiskorú asszonyt vagy leányt kéjelgés céljából megkerít, magával visz, vagy házi köréből eltávolít, még ha a bűncselekmény tényálladékának egyes elemei különböző országok területén valósultak is meg. 5 A bűncselekmény akkor is büntetendő, ha azt a kiskorú asszony vagy leány beleegyezésével követték el. Az egyezmény szintén büntetni rendeli, ha a bűncselekményt nagykorú asszony vagy leány sérelmére csellel, erőszakkal, fenyegetéssel, hatalommal való visszaéléssel vagy kényszer bármely más formájával követik el. A kiskorú és a nagykorú minősítés közötti választóvonal a 20. életév betöltése. A következő nemzetközi dokumentum az 1921. évi genfi egyezmény, melynek becikkelyezését Magyarországon az 1925. évi XIX törvény jelentette. Az egyezmény célul tűzte ki az emberkereskedelem elleni küzdelem hatékonyabbá tételét. A nőkkel és lány gyermekekkel folytatott kereskedés mellett külön kiemeli a fiúgyermekekkel folytatott kereskedés elleni küzdelem fontosságát, vagyis a büntetőjogi védelmet mindkét nemre kiterjesztette. A Magas Szerződő Felek megegyeztek abban, hogy minden eszközt fel fognak használni az olyan személyek felelősségre vonására és megbüntetésére, akik akár fiú akár lány 5 Fehér Lenke Hollán Miklós Végváry Réka: Nemzetközi emberkereskedelem (Szerk.: Fehér Lenke) MTA Jogtudományi Intézet, Budapest, 2008, 22. old 3
gyermekekkel kereskednek. A kiskorú és a nagykorú közötti minősítést az emberkereskedelem szempontjából huszadik életévről kiterjesztette huszonegyedik életévre. Az egyezmény egyébként a Népek Szövetsége égisze alatt született meg. Az 1926-ban született a rabszolgaságról szóló egyezmény, melyet hazánk az 1933. évi III. törvénnyel implementálta, a klasszikus értelemben vett rabszolgaság ellen lép fel. Az egyezmény Genfben, 1926. szeptember 26-án született. Rabszolgaságnak az egyén olyan állapotát vagy helyzetét tekinti, amelyben felette a tulajdonjog ismérveit mások gyakorolják. Az egyezmény célul tűzte ki a szárazföldi és tengeri rabszolga-kereskedésnek a megszüntetését. A Magas Szerződő Felek számára a rabszolga-kereskedelem kriminalizálása kötelezettségként jelentkezett. Érdekes, hogy a magyar jogalkotó ezen, kötelezettségének csak a becikkelyezéstől számított hatvanöt év elteltével 1998-ban a 175/B. megalkotásával tett eleget. 6 1933-ban újabb nemzetközi egyezmény született a nők sérelmére elkövetett emberkereskedelemről. Az egyezmény fontos rendelkezése, hogy a büntetőjogi védelmet tekintet nélkül a sértett beleegyezésére kiterjesztette a 21. életévnél idősebb korú nőkre is. A bűncselekmény előkészületét és kísérletét egyaránt büntetni rendeli, amit egyébként már az 1921.évi genfi egyezmény is büntetni rendelt. Az egyezményben Részes Államok megegyeztek abban, hogy mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy az emberkereskedelmet súlyának megfelelően büntessék. A nemzetközi dokumentumok közül meg kell még említeni az ENSZ 1950. március 21.-én hatályba lépett az emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának az elnyomásáról szóló egyezményt. Az egyezmény minden prostituáltat sértettnek tekint. Kiemeli, hogy e bűncselekmény áldozatai a legszegényebb, a legveszélyeztetettebb társadalmi csoportokból kerülnek ki, éppen ezért az egyezményben részes államoknak gondoskodniuk kell az emberkereskedelem áldozatairól. Az egyezmény a prostitúció minden formáját büntetni rendeli, megállapítja, hogy a prostitúciós célú emberkereskedelem összeegyeztethetetlen az emberi méltósággal és az egyéb emberi értékekkel. A részes államok egyetértettek abban, hogy az emberkereskedelem passzív alanyainak a hazajutását kérelmükre vagy jogszerű kiutasítás esetére meg kell szervezni és szükség esetén azt finanszírozni kell. További fontos nemzetközi dokumentum Az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözésről szóló egyezményének az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelme 6 Az 1998. évi LXXXVII. a büntető jogszabályok módosításáról szóló törvény vezette be. 4
megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló jegyzőkönyve (Palermo protokoll), melyet Magyarország a 2006. évi CII.-es törvénnyel hirdetett ki. A jegyzőkönyv 2000. december 14-én jött létre az olaszországi Palermo városában, innen a dokumentum elnevezése. A jegyzőkönyvet 2009 márciusáig 24 európai uniós tagállam ratifikálta, a többi 3 tagállam pedig aláírta. A dokumentumoknak köszönhetően kikristályosodott az emberkereskedelem egységes fogalma, amely nemzetközi szinten a jogharmonizáció alapjává vált. A jegyzőkönyv célja az emberkereskedelem megelőzése és az ellene való fellépés, az áldozatok védelme és támogatása valamint a részes államok közötti együttműködés elősegítése, ezen, célok elérése érdekében. 7 A Palermo Protokoll II. fejezete Az emberkereskedelem áldozatainak védelme elnevezést kapta. A következő rendelkezéseket tartalmazza: Az egyezményben részes államok védik az emberkereskedelem áldozatainak magánéletét és személyazonosságát. Minden Részes Állam megfontolja intézkedések foganatosítását az emberkereskedelem áldozatainak fizikai, pszichológiai és társadalmi felépülésének biztosítása érdekében. A jegyzőkönyv lehetővé teszi, hogy az emberkereskedelem áldozatai a fogadó állam területén megfelelő esetekben ideiglenes vagy állandó jelleggel maradhassanak, de önkéntes választás esetén a hazatérést is lehetővé kell tenni. Az Európai Unió Alapjogi Chartáját is meg kell említeni, ami kifejezetten kimondja a rabszolgaság, a kényszermunka és az emberkereskedelem tilalmát. 8 A Chartát a 2000. decemberi Nizzai csúcson hirdettek ki, ugyanakkor a kihirdetéssel kötelező jogi erőre nem emelkedett, csupán politikai nyilatkozat maradt. Jogi erőre a 2009-ben hatályba lépő Lisszaboni Szerződéssel emelkedett. Az Európai Unió 2002/629/IB számú kerethatározata, amelyet 2002. július 19-én fogadtak el, szintén kiemelendő. A kerethatározat az emberkereskedelem súlyos bűncselekményével szembeni uniós szintű fellépés igényének a felismerését jelentette. A kerethatározat megállapítja, hogy a gyermekek kiszolgáltatottabbak ezért nagyobb a veszélye annak, hogy az emberkereskedelem áldozataivá válnak. A kerethatározat szigorúbb szankciókat sürget. Hatékony, arányos és visszatartó erejű szankcióval 9 kell büntetni az emberkereskedelem elkövetőit. A szabadságvesztés büntetési tételének felső határa nyolc évnél nem lehet kisebb a 7 Az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözésről szóló Egyezményének az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelme megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló jegyzőkönyve (Palermo protokoll) 2. cikk 8 A Charta 5. cikk (3) bekezdés: Tilos emberi lényekkel kereskedni. 9 A 2002/629/IB kerethatározat 3-cikk (1) bekezdése 5
kerethatározatban meghatározott bizonyos körülmények fennforgása esetén. (például ha különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő sértettel szemben követték el a bűncselekményt). A kerethatározat leszögezi, hogy az emberkereskedelem súlyosan sérti az alapvető emberi jogokat, és az emberi méltóságot. A sértett beleegyezésére tekintet nélkül büntetni kell az emberkereskedelmet bizonyos elkövetési módok esetén (például ha kényszerrel, erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, hatalommal vagy a kiszolgáltatott helyzettel való visszaéléssel valósítják meg a bűncselekményt). A kerethatározat tartalmaz az emberkereskedelem áldozatainak védelmére, támogatására vonatkozó rendelkezéseket, sőt nem csak az emberkereskedelem áldozatainak, hanem a családjuknak is biztosítani kell a megfelelő információt és támogatást. A kerethatározattal kapcsolatban a legújabb európai uniós fejleményeket szeretném kiemelni. 2009. március 25- én az Európai Tanács új kerethatározat javaslata született meg az emberkereskedelem megelőzéséről, továbbá az ellene folyó küzdelemről és az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB kerethatározat hatályon kívül helyezéséről. 10 A javaslatot tárgyalták, de a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése miatt nem került sor az elfogadására. Ugyanakkor 2010. március 29-én elkészült az Európai Parlament és a Tanács irányelv javaslata ugyanezzel a címmel. A javaslat háttere, hogy számos uniós tagállam a nem uniós országokból kiinduló emberkereskedelem fő célországai közé tartozik. Ezenkívül bizonyítékok támasztják alá, hogy az Unió területén belül is előfordul az emberkereskedelem. Az unió rendelkezésére álló adatai szerint az Unióba irányuló vagy azon belüli emberkereskedelem évente több százezer áldozatot érint. Az irányelv megalkotásának indokai között kiemelik még többek között azt, hogy az emberkereskedelem az emberi jogokat súlyosan sérti, és ezért az emberkereskedelem ellen határozott fellépésekre van szükség, amelynek célja a bűncselekmény megelőzése, üldözése és áldozatainak védelme. Az irányelv a 2002/629/IB kerethatározatot hatályon kívül helyezné. A javaslat a hatályos kerethatározat rendelkezéseit magában foglalja és további három büntető anyagi jogi rendelkezést tartalmaz. Ezek a következők: 1.Fogalommeghatározás. Az irányelv javaslata szerint az emberkereskedelem nem más, mint személyek toborzása, szállítása, elhurcolása, rejtegetése vagy átvétele az adott személy feletti ellenőrzés cseréjét 10 Directive of the European Parliament and of the Council on preventing and combating tarfficking in human beings and protecting victims, repealing Framework Decision 2002/629 /JHA. 6
vagy átadását is ideértve fenyegetéssel, erőszakkal vagy egyéb kényszer alkalmazásával, emberrablással, csalással, megtévesztéssel, hatalommal vagy a kiszolgáltatott helyzettel való visszaélés révén, illetve anyagi ellenszolgáltatás vagy előnyök adásával vagy elfogadásával annak érdekében, hogy kizsákmányolás céljából elnyerjék a másik személy felett ellenőrzéssel bíró személy beleegyezését. 2.Szankciók és minősítő körülmények A javaslat a szankciók vonatkozásában azt szorgalmazza, hogy minden tagállamban az emberkereskedelem alaptényállása esetén kiszabható maximális büntetési tétel legalább 5 év legyen. Az irányelv öt minősítő körülményt tartalmaz, amelyek esetén azt írja elő, hogy a büntetési tételek felső határa legalább 10 év legyen. Ezen minősítő körülmények a következők: A bűncselekményt hivatalos személy követi el a kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő áldozat ellen követik el. 11 bűnszervezetben követték el szándékosan vagy súlyos gondatlanságból veszélyeztette a sértett életét súlyos erőszakot alkalmaztak vagy súlyos sérelmet okoztak a sértettnek Az emberkereskedelemre történő felbújtást, az elkövetéshez nyújtott bűnsegélyt vagy a deliktum kísérletét, ha azok az átadáshoz is vezethetnek, akkor hatékony, arányos, visszatartó erejű szankciókkal kell büntetni. 3.Az áldozatokkal szembeni büntetőeljárás vagy szankciók alkalmazásának mellőzése A tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy az emberkereskedelem áldozatai a büntetőeljárás illetve a szankciók kiszabása alól mentesüljenek olyan bűncselekményekben való részvételük miatt, amelyre az emberkereskedelem közvetlen következményeként kényszerültek. Az irányelv az emberkereskedelemre vonatkozó további rendelkezéseket tartalmaz, de mivel a dolgozatom anyagi jogi, ezért csak ezen vonatkozású szabályait emeltem ki. 11 Az irányelv értelmében különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő áldozat legalább az összes kiskorú, a terhesség, az egészségi állapot vagy a fogyatékosság miatt kiszolgáltatott helyzetben lévő felnőttek. 7
3. Az emberkereskedelem definíciója 3.1 A fogalmi tisztázásról általában A rövid történeti áttekintés után fontos foglalkozni az emberkereskedelem definíciójának a precíz meghatározásával, már csak azért is, mert a jogászi szakma sajátossága a pontos fogalmazás. Az emberkereskedelem fogalma hosszú időn keresztül az ezzel foglalkozó szakemberek között parázsvita tárgyát képezte, egy egységes mindenki által elfogadott fogalom nem volt. Konszenzusra, kikristályosodott álláspontra a Nemzetközi Szervezett Bűnözésről szóló ENSZ egyezményhez fűzött ún. Palermói Jegyzőkönyvben meghatározott definícióval került sor. Az itt megalkotott emberkereskedelem fogalom nemzetközi szinten a jogharmonizáció alapját képezi. Ez azt jelenti, hogy valamennyi részes ország emberkereskedelem tényállását ehhez a fogalomhoz közelíti, igazítja, annak érdekében, hogy az egyes országok tényállásai közötti diszkrepancia minimalizálódjon. Az Európa Tanácsnak az emberkereskedelemről szóló európai egyezménye is ezt a szöveget emeli át az egyezmény szövegébe. A fogalmi tisztázásnál érdemes nemzetközi szintérre is kitekinteni. A finnországi és németországi törvényi tényállások elemzésén (4.2 és 4.3 alfejezetek) keresztül szeretném majd bemutatni, hogy a jogalkotók milyen megoldásokkal szabályozzák nemzeti szinten az emberkereskedelmet, valamit azt szeretném érzékeltetni, hogy eltérőek a megoldások, a fordítások, de összességében valamennyi megfelel a nemzetközi sztenderdeknek, elvárásoknak. Azt ugyanis, hogy egy adott nemzeti szabályozás megfelel-e a nemzetközi követelményeknek nem az elnevezésük, hanem a tartalmuk szerint állapítjuk meg. 3.2 Az emberkereskedelem meghatározásának hazai problémái A Palermo Protokoll szerint az emberkereskedelem a jogalkotói hivatalos fordítás alapján nem más, mint személyek toborzása, szállítása, eladása, elrejtése vagy átvétele, fenyegetés, erőszak vagy a kényszer más formáinak alkalmazásával, rablás, csalás, megtévesztés, hatalommal vagy a védekezésre képtelen állapottal való visszaélés, vagy anyagi ellenszolgáltatás vagy előnyök adásával vagy elfogadásával annak érdekében, hogy kizsákmányolás céljából elnyerjék egy olyan személy beleegyezését aki más felett hatalommal rendelkezik. A kizsákmányolásnak magában kell foglalnia legalább a mások prostituálásának a kihasználását, vagy a szexuális kizsákmányolás más formáit, 8
kényszermunkát vagy szolgáltatásokat, rabszolgatartást vagy a rabszolgatartáshoz hasonló gyakorlatot, mások leigázását, vagy emberi test szerveinek tiltott felhasználását. 12 Mivel a Palermo protokoll angol nyelven készült el, ezért szükség volt magyar fordításra. A hazai szakirodalomban a fordítás szintén vita tárgyát képezte és a jogalkotói fordítás több irányból is kapott kritikát. Fehér Lenke a következőképpen fordítja le a Palermói jegyzőkönyv emberkereskedelem fogalmát. Az emberkereskedelem nem más, mint személyek toborzása, szállítása, elszállásolása, vagy elrejtése, erőszakkal vagy fenyegetéssel, csalással, megtévesztéssel, vagy a hatalommal, illetve a kiszolgáltatott helyzettel való visszaéléssel, vagy vagyoni illetve más javaknak az átadásával, illetve átvételével, kizsákmányolás céljából, a sértett felett befolyással rendelkező személy beleegyezésének elnyerése érdekében. A kizsákmányolásnak magában kell foglalnia legalább a mások prostitúciójának a kihasználását, illetve a szexuális kizsákmányolás más formáját, a kényszermunkát, illetve szolgáltatásokat, a rabszolgaságot vagy ahhoz hasonló gyakorlatot, vagy a szervek tiltott eltávolítását. 13 A 2001. évi CXXI. törvény (mely törvény az emberkereskedelem tényállását módosította) 21. paragrafusához fűzött miniszteri indoklás szerint az emberkereskedelem nem más, mint: kizsákmányolás céljából erőszak, fenyegetés vagy a kényszer más formáinak erőszakos emberszöktetés, csalás, megtévesztés, hatalommal vagy a kiszolgáltatott helyzettel való visszaélés, illetve más ember felett hatalmat gyakorló személy beleegyezése érdekében anyagi vagy más előnyök adása vagy elfogadása alkalmazásával, emberek toborzását, szállítását, átadását, bújtatását, átvételét jelenti. A kizsákmányolás magába foglalja legalább mások prostitúciójának kihasználását vagy a szexuális kizsákmányolás egyéb formáit, kényszermunkát, rabszolgaságban tartást, vagy ehhez hasonló gyakorlatot, mások leigázását, illetve emberi szervek eltávolítását 12 Palermo Protokoll 3. cikk a: pont: trafficking in persons shall mean the recruitment, transportation, transfer, harbouring or receipt of persons, by means of the threat or use of force or other forms of coercion, of abduction, of fraud, of deception, or the abuse of power or of a position of vulnerability or of the giving or receiving of payments or benefits to achieve the consent of a person having control over another person, for the purpose of exploitation. Exploitation shall include, at a mininum, the exploitation of the prostitution of others or other forms of sexual exploitation, forced labour or services, slavery or practises similiar to slavery, servitude or the removal of organs. 13 Fehér Lenke Herman Judit Herczog Mária Gyurkó Szilvia Hrabovszki Zoltán: Kézikönyv az emberkereskedelemről I. kötet, IOM, Budapest, 2004 (Szerk.: Fehér Lenke) 17.old 9
Hollán Miklós szerint a következő fordítás a helyes: Az emberkereskedelem személyek olyan toborzását, szállítását, eladását, elrejtését vagy átvételét jelenti, amelynek kizsákmányolás a célja, valamint fenyegetéssel, erőszakkal vagy a kényszer más formáinak alkalmazásával, a személyi szabadságtól való megfosztással, megtévesztéssel, hatalommal vagy a védekezésre képtelen állapottal való visszaéléssel valósult meg, illetve úgy történik, hogy anyagi ellenszolgáltatást, vagy előnyt adnak vagy fogadnak el, hogy elnyerjék egy olyan személy beleegyezését, aki más személy felett hatalommal rendelkezik. A kizsákmányolásnak magában kell foglalnia legalább mások prostitúciójának kizsákmányolását, vagy a szexuális kizsákmányolás más formáit, a kényszermunkát vagy kikényszerített szolgáltatásokat, a rabszolgaságot vagy a rabszolgasághoz hasonló gyakorlatot, a szolgaságot, illetve az emberi test szerveinek eltávolítását. 14 Hollán Miklós a tanulmányában a hivatalos fordítást kritizálja, és a következő hibákat és hiányosságokat hozza fel a fordítással kapcsolatban. Az abduction kifejezést rablásnak fordítja a jogalkotó, holott ezt a szót a személyi szabadságtól megfosztásnak kellett volna fordítania. A rablás szó angol megfelelője ugyanis a robbery. Az exploitation kifejezést kizsákmányolásnak kell fordítani, de semmi esetre sem kihasználásnak. A kényszerítés szót nem csak a munka, hanem külön a szolgáltatás szó elé is ki kellett volna tennie a jogalkotónak. A slavery szót nem rabszolgatartásnak, hanem rabszolgaságnak kellett volna lefordítani, mivel a rabszolgatartás az csak része a rabszolgaságnak, vagyis a jogalkotó a rabszolgatartás és rabszolgaság kifejezések egymáshoz való rész és egész viszonyát figyelmen kívül hagyta. Az elmondottak alapján a rabszolgatartáshoz hasonló gyakorlat helyett a rabszolgasághoz hasonló gyakorlat kifejezést kellett volna a törvénybe beiktatni. A removal magyarul eltávolítást és nem felhasználást jelent. Mindezek tükrében álláspontom alapján a Hollán Miklós által felhozott érvek teljesen helytállóak. Megállapítom, hogy fordítása a legpontosabban tükrözi az emberkereskedelem Palermo protokoll szerinti fogalmának értelmét. 14 Hollán Miklós: Az emberkereskedelem büntetni rendelése a nemzetközi instrumentumok tükrében, Állam-és Jogtudomány XLVIII. évfolyam, 2007, 281-282.old 10
Hollán Miklós tanulmányában egyébként nem csak a hivatalos fordítás hibajegyzékét sorolja fel, hanem a miniszteri indoklás fordításával kapcsolatos hiányosságokat is kiemeli. A legfontosabb hiányosságok a következők: Az abduction szót erőszakos emberszöktetésként használja, ami nem szerencsés, mert az emberkereskedelem fogalmának egyébként is eleme az erőszak. Az exploitation kifejezést minden esetben kizsákmányolásnak kell fordítani, de semmi esetre sem kihasználásnak. A servitude szolgaságot jelent, nem pedig mások leigázását. 3.3 Az emberkereskedelem célja Az emberkereskedelem fogalmakból már kitűnik és következik, hogy az emberkereskedelem az emberi jogok egyik legsúlyosabb megsértését jelenti. Az emberkereskedelem lényeges jellemzője, hogy az embert tárgyként, adásvétel árucikkeként kezeli. Az emberkereskedelem célja: prostitúciós jellegű kizsákmányolás (pl. kényszer prostitúció, gyermek pornográfia) kényszermunka jellegű kizsákmányolás (pl. háztartási alkalmazott, kényszermunka különböző gyárakban) bűncselekmények elkövetésére kényszerítés (pl. drogkereskedelem) szervezett kényszerkoldultatás kényszer házasság illegális örökbefogadás szervkereskedelem 15 Kiemelendő, hogy az emberkereskedelem akkor is megvalósul, ha az áldozat beleegyezik abba, vagyis a védőügyvéd azon kifogása, hogy a sértett a bűncselekménybe beleegyezett nem jelenthet büntethetőségi akadályt. Az emberkereskedelem csak néhányat említve a következő emberi jogokat sérti: élethez, szabadsághoz, biztonsághoz való jog rabszolgaság, szolgaság tilalma megfelelő munkakörülményekhez és megfelelő bérezéshez való jog 15 Ursula Smartt: Human Trafficking: Simply a European Problem? European Journal Of Crime, Criminal Law and Criminal Jusitce 2/2003 166.old 11
egészséghez való jog kínzás, megalázó, embertelen bánásmód tilalma Ezzel összefüggésben pedig a következő jogsértéseket jelenti: megöléssel fenyegetés, szabadságkorlátozás, bántalmazás teljes függőségben tartás embertelen munkakörülmények, kereset elvonása vagy minimalizálása egészség károsítás fizikai, pszichikai, szexuális visszaélés 3.4 Az emberkereskedelem és az embercsempészés elhatárolása Az emberkereskedelmet (a nemzetközi szakirodalomban human trafficking) a hétköznapi életben gyakran helytelenül szinonim fogalomként használják az embercsempészéssel (a nemzetközi szakirodalomban human smuggling), holott a két bűncselekmény egymástól lényeges eltér. Éppen ezért érdemes a fogalmi alapvetésnél az embercsempészés bűncselekményét elhatárolni az emberkereskedelemtől. Az embercsempészés nem más, mint államhatárnak más által engedély nélkül, vagy meg nem engedett módón történő átlépéséhez nyújtott segítség. A következő lényeges különbségek mutathatók ki az emberkereskedelem és embercsempészés között: Az embercsempészés jellemzője, hogy határokon átnyúló, szükséges a nemzetek felettiségi elem, ezzel szemben az emberkereskedelem a határokon átnyúlva, de országhatárokon belül is elkövethető. Az embercsempészés áldozatai főleg férfiak, az emberkereskedelem áldozatai főleg nők és gyermekek. Amíg az embercsempészés azonnali haszonszerzéssel jár, addig az emberkereskedelem esetén hosszabb távú, rendszeres jövedelemszerzés a jellemző. 12
Az embercsempészés elkövetői a passzív alany határokon való átjuttatásáért részesül pénzben, az emberkereskedelem elkövetői a sértett eladása vagy kizsákmányolása útján jut pénzhez. Az embercsempészés jogi tárgya az állami szuverenitás teljes körű érvényesüléséhez fűződő érdek, az emberkereskedelem jogi tárgya a szabadsághoz, emberi méltósághoz, önrendelkezéshez fűződő érdek. (Az emberkereskedelem jogi tárgyának kifejtése a 4. fejezetben található) Az embercsempészésbe a passzív alany beleegyezik, emberkereskedelemnél a passzív alany egyáltalán nem vagy csak megtévesztés hatására egyezik bele. Az embercsempészés a büntetőkódexünkben az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekményeknél nyert elhelyezést, addig az emberkereskedelem a személyek elleni bűncselekmények azon belül is a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekményeknél található meg. Vagyis, legalább hét ponton mutatható ki különbség az emberkereskedelem és az embercsempészés között. Az összehasonlítással az emberkereskedelem hét jellemzőjét is kiemeltük. 13
4. Az emberkereskedelem büntetőjogi szabályozása 4.1 A hazai hatályos törvényi tényállás elemzése A magyar jogi szabályozásban található emberkereskedelem fogalmának és törvényi tényállásának részletesebb elemzésével érdemes tovább folytatnunk. Az 1978.évi Büntető törvénykönyvünk eredetileg az emberkereskedelem tényállását nem tartalmazta. Az 1995.évi XLI. törvény, amely 1995. szeptember elsején lépett hatályba, az emberkereskedelemmel kapcsolatos rendelkezéseket iktatott be a Büntető kódexünkbe. A módosítás ugyan nem alkotta meg az emberkereskedelem tényállását de szubszidiárius (kisegítő jellegű) törvényi tényállások (Pl. családi állás megváltoztatásának bűntette, kiskorú veszélyeztetésének bűntette) lehetővé tették az emberkereskedelemmel összefüggő cselekmények büntethetőségét. A családi állás megváltoztatásának a 193. (2) bekezdésében foglalt minősített esete a 18 éven aluli eladását vagy megvásárlását tekintette elkövetési magatartásnak; a kiskorú veszélyeztetésének 195. (3) bekezdése szerinti minősített esetét pedig az a nagykorú valósította meg, aki adásvétel útján hozzá került kiskorút bűncselekmény elkövetésére vagy züllött életmód folytatására rábír vagy erre törekszik, illetőleg aki az adásvétel útján hozzákerült kiskorúval kényszermunkát végeztet. 16 Az emberkereskedelem önálló tényállását először az 1998.évi LXXXVII. törvény iktatta be a hatályos büntető kódexünkbe, ezzel megszüntetve a kisegítő jellegű tényállások alkalmazásának kényszerét. A módosítások 1998. március 1-jén léptek hatályba. A tényállást a jogalkotó rendszertanilag a személyek elleni bűncselekmények körében, azon belül a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekményeknél helyezte el. Néhány év elteltével a tényállás módosítására került sor a 2001.évi CXXI. törvény 21. -ával. A módosítások a Palermo Protokoll követelményeinek megfelelően történtek. A módosítás további elkövetési magatartásokat emelt be a tényállásba, átalakította a minősített esetek rendszerét növelve a minősítő körülmények számát. Az emberkereskedelem hatályos jogi szabályozása a következő képet mutatja: 175/B. (1) Aki mást elad, megvásárol, ellenszolgáltatásként átad, vagy átvesz, más személyért elcserél, úgyszintén, aki ennek érdekében toboroz, mást szállít, elszállásol, 16 Kónya István: Emberkereskedelem In Magyar Büntetőjog Kommentár a gyakorlat számára (Szerk.: Berkes György) HVG-ORAC, 2010, 410/1, 25. pótlás. 14
elrejt, másnak megszerez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A bűncselekmény alapesetének jogi tárgya: A szabadsághoz, emberi méltósághoz, önrendelkezéshez való jog. Mivel a nemzetközi jog és az Alkotmány szabályaival összhangban a Btk. 175/B. - a azokat a magatartásokat rendeli büntetni, amelyek az emberi méltóságot, a szabadságot és az önrendelkezési jogot együttesen sértik, és amelyek révén az ember, tárggyá válva, a kereskedelmi forgalom része lesz. 17 Kónya István az emberi méltóságot, a személyi szabadságot, a közrendet és a közbiztonságot jelöli meg jogi tárgyként. 18 Ezzel szemben Kis Norbert és Hollán Miklós A személyi szabadságot, azaz a mozgás, a helyváltoztatás, a tartózkodási hely megválasztása szabadságát, amelyet a Btk.175. is véd, részünkről nem tekintjük a bűncselekmény alapesete által védett érdeknek. Ellenkező esetben ugyanis, nyilvánvalóan nem lenne szükség a Btk. 175/B. (2) bekezdés b, pontjára, amely a személyi szabadságától megfosztott sértett sérelmére való elkövetést rendbeli fokozattal bünteti Ők az önrendelkezési jogot, az általános cselekvési szabadságot tekintik az emberkereskedelem jogi tárgyának. Elkövetési tárgy: Az a személy, vagy dolog, akire, vagy amire az elkövetési magatartást megvalósítják. Az emberkereskedelem vonatkozásában az elkövetési tárgy személy. Ezt a személyt a büntető anyagi jogban passzív alanynak nevezzük. A büntető eljárásjog sértett fogalmát használja, a viktimológiában áldozat a központi fogalom. A sértett és a passzív alany nem azonos fogalmak. A sértett egy tágabb kategória, mint a passzív alany. Elmondható az az általános elv, hogy a passzív alany mindig sértett, de a sértett az nem mindig passzív alany, vagyis a két fogalom között semmilyen szükségszerű megfeleltetés nincs. Az emberkereskedelem passzív alanya a bűncselekmény jellegénél, természeténél fogva csak természetes, élő személy lehet, tekintet nélkül állampolgárságára, nemére, korára, egészségi állapotára. A passzív alany csak az elkövetőtől különböző, más élő természetes személy lehet, az elkövető ugyanis saját személyére vonatkozóan megvalósított magatartásával e bűncselekményt nem valósíthatja meg. 17 A büntetőtörvénykönyv magyarázata, KJK - Kerszöv, Budapest, 2004, 601-602 old. 18 Kónya István: Emberkereskedelem In Magyar Büntetőjog Kommentár a gyakorlat számára (Szerk.: Berkes György) HVG-ORAC, 2010, 410/1, 25. pótlás. 15
Az emberkereskedelemtől elhatárolandó az, aki emberi génnel, sejttel, ivarsejttel, embrióval, szervvel, szövettel, halott testével vagy annak részével kereskedik, az ilyen személy ugyanis a Btk.173/I. szerinti emberi test tiltott felhasználásának bűncselekményét követi el. A passzív alannyá válás legveszélyeztetettebb rétege az emberkereskedelem tekintetében a legszegényebb és a legkiszolgáltatottabb társadalmi helyzetűek valamint különösképpen a nők és gyermekek. Elkövetési magatartás: Az elkövetési magatartások két csoportra oszthatók fel egymáshoz való viszonyuk alapján: Az első csoportba sorolandó az eladás, megvásárlás, ellenszolgáltatásként átadás, ellenszolgáltatásként átvétel, más személyért elcserélés, vagyis öt elkövetési magatartás, melyek közös ismérve, hogy mindegyik egyenként önálló, a többi elkövetési magatartáshoz képest. Az eladás, megvásárlás (összefoglalóan adásvétel) olyan helyzetet jelent, amikor valaki az eladótól a vevő érdekkörébe, hatalmába kerül át. Ennek a megállapítása jogalkalmazói kérdés. Az adásvétel szükségképpen többes közreműködéssel megvalósuló cselekmény, mert legalább 1 személynek mindkét oldalon állnia kell (természetesen bármelyik oldalon állhatnak többen). Az is kézenfekvő, hogy mindkét oldalon kifejtett cselekmény (vagyis vagy, eladás vagy megvásárlás) büntetendő. Az eladás és megvásárlás a végleges hatalom átruházásával valósul meg. Az adásvétel polgári jogi jogintézmény, amelynek lényege, hogy az eladó a polgári jog közvetett tárgyát, vagyis a dolgot anyagi javak ellenében átadja. Mivel a polgári jog szabályai szerint az adásvétel csak dolog lehet, ezért a természetes élő személy adásvétele semmis. Tehát az ember adásvétele esetén nem polgári jogi adásvételről van szó. A természetes személy adásvétele tekintetében a büntetőjog-tudomány számára érdekes kérdés, hogy az adásvétel csak pénzbeli ellenszolgáltatást vagy más anyagi javak szolgáltatását is jelentheti-e. Ezzel kapcsolatban, a szakirodalomban két álláspont alakult ki. Az egyik álláspont szerint az eladó a valamilyen formában a hatalmában lévő természetes élő személyt pénzért vagy más vagyoni értékkel rendelkező dologért adja át a vevőnek, 16
illetve a vevő pénzt vagy más vagyoni értékkel bíró dolgot ad az eladónak. 19 A másik álláspont alapján az eladás és megvásárlás elkövetési magatartása csak pénzbeli ellenszolgáltatást feltételez. Más anyagi ellenszolgáltatás estén az átadás és átvétel fordulatai valósulnak meg. 20 Az ellenszolgáltatásként átadás vagy átvétel szintén azt jelenti, hogy a természetes személy az átadótól az átvevő hatalmába, érdekkörébe kerül. Az ellenszolgáltatás lehet pénzbeli és más anyagi javak szolgáltatása. Abban viszont, már nincs egyetértés, hogy lehetséges-e hogy a pénzbeli ellenszolgáltatáson kívül a más ellenszolgáltatás kategória csak vagyoni lehet vagy nem vagyoni jellegű szolgáltatás esetén is tényállásszerű cselekményről beszélhetünk. Az egyik felfogás képviselői szerint csak vagyoni értékkel bíró lehet a más ellenszolgáltatás 21 Az ellenszolgáltatás csak vagyoni értékkel bíró lehet, ellenkező esetben ugyanis a tényállás az előny kifejezést tartalmazta volna 22. A másik felfogás képviselői szerint viszont az emberért adott ellenszolgáltatás elvileg bármi (vagyoni és nem vagyoni jellegű) is lehet. 23 Elméleti szinten szintén két pólus alakult ki az átadás átvétel véglegessége - ideiglenessége dilemmájában. Az egyik pólus szerint az átadás átvétel esetében a magatartást - az adásvétellel és az elcseréléssel szemben - nem a véglegesség jellemzi 24. A másik pólus szerint viszont az (az átadás átvétel) elkövetési magatartások tényállásszerűségéhez nem elegendő, ha valaki ideiglenesen kerül át más hatalmába, hanem az is szükséges, hogy az ügylet a passzív alany végleges átadására irányuljon. Ezzel ellentétes értelmezés nem lenne összhangban a kereskedelem kifejezéssel. 25 Az elcserélés esetében arról van szó, hogy két passzív alany státusza megváltozik, és mind a szolgáltatás mind az ellenszolgáltatás tárgyát élő, természetes személy képezi. Az 19 Belovics Ervin Molnár Gábor Sinku Pál (Szerkesztő lektor: Busch Béla): Magyar Büntetőjog Különös rész, HVG ORAC, Budapest, 2001, 159.old 20 Kis Norbert Hollán Miklós Gellér Balázs: A Büntetőtörvénykönyv Magyarázata II. kötet, 595.old 21 Kis Norbert Hollán Miklós Gellér Balázs: A Büntetőtörvénykönyv Magyarázata II. kötet, 595.old 22 Kis Norbert Hollán Miklós: Magyar Büntetőjog Tankönyve II, Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó, 2008, 135.old 23 Kereszty Béla Maráz Vilmosné Nagy Ferenc Vida Mihály: A Magyar Büntetőjog Különös része, Korona Kiadó, Budapest, 2004, 172.old 24 U.a, 172.old 25 Kis Norbert Hollán Miklós: Magyar Büntetőjog Tankönyve II, Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó 2008, 134-135. old 17
elcserélés két összekapcsolt elkövetési magatartást foglal magába, egy átadást és egy átvételt. Az elcserélés is a végleges hatalom átruházásának mozzanatával valósul meg. A második csoportba sorolandó más toborzása, szállítása, elszállásolása, elrejtése, másnak való megszerzés. Ezen elkövetési magatartások sajátossága, hogy az első csoportba tartozó elkövetési magatartásokhoz kapcsolódnak. További sajátossága ezen cselekményeknek, hogy sui generis előkészületi, bűnsegédi magatartások. A megszerzés Hollán Miklós nézete szerint materiális bűncselekmény, amelynek eredménye a passzív alanyhoz való közvetlen hozzáférés lehetősége. Ezzel szemben Belovics Ervin szerint az emberkereskedelem immateriális bűncselekmény, a törvényi tényállás tehát eredményt nem tartalmaz. Eredmény: Ezen tényállási elem tekintetében azt mondhatjuk, hogy az emberkereskedelem immateriális bűncselekmény vagy másképpen fogalmazva alaki bűncselekmény, vagy magatartási bűncselekmény. Ez azt jelenti, hogy az emberkereskedelem törvényi tényállása eredményt nem tartalmaz. Hollán Miklós álláspontja szerint a megszerzés az emberkereskedelem tekintetében anyagi bűncselekmény, vagyis: a megszerzés materiális bűncselekmény, amelynek eredménye a passzív alanyhoz való közvetlen hozzáférés lehetősége 26 Az eredmény nem más, mint az elkövetői magatartással összefüggésben bekövetkezett külvilági változás, kivételesen változás hiánya. Az okozati összefüggés ezen bűncselekmény tényállásánál nem vizsgálandó, mivel az csak materiális bűncselekmények esetén kerül értékelésre. Az okozatosságnál egyébként azt vizsgáljuk, hogy az elkövető által kifejtett tényállásszerű magatartás okozza e a törvényi tényállásban körülírt eredményt. Az elkövetés szituációjához tartozó elemek az emberkereskedelem minősített eseteinél találhatóak meg és kerülhetnek értékelésre. A bűncselekmény alanya nem más, mint az, aki az elkövetési magatartást tanúsítja, vagyis az elkövető. Az alapeseti tényállás elkövetője bárki lehet, (delictum commune) aki az alannyá váláshoz szükséges feltételekkel, azaz megfelelő életkorral (legalább 14. életév) és legalább korlátozott beszámítási képességgel rendelkezik. A minősített eset egyes eseteinél 26 Fehér Lenke Hollán Miklós Végváry Réka: Nemzetközi emberkereskedelem (Szerk.: Fehér Lenke) MTA Jogtudományi Intézet, Budapest, 2008, 189. old. 18
ugyanakkor további, speciális feltételekkel kell rendelkezni az alannyá váláshoz (delictum proprium) Ez a speciális feltétel nevezetesen az, hogy az elkövető az áldozat nevelője, felügyelője, gondozója, gyógykezelője legyen. Az ítélkezési gyakorlat szerint emberkereskedelem bűncselekménye esetén társtettesség csak az azonos oldalon a sértett eladásában illetve megvásárlásában egymás tevékenyégéről tudva közreműködő elkövetőknél állapítható meg. Az eladók és a vevők csak a saját, egyedi tevékenységükért, nem pedig a teljes jogügyletért viselnek büntetőjogi felelősséget, s így társtettesség csak az azonos oldalon fellépő személyek esetében állapítható meg (BH 2004/217) A felbujtásra illetve a bűnsegélyre az általános szabályok az irányadóak, figyelembe véve azt, hogy az elkövetési magatartások második csoportja sui generis bűnsegédi cselekmények. Ez azt jelenti, hogy a törvényhozó bűnsegédi magatartásokat önálló, tettesi alapcselekményként rendeli büntetni. Az elkövetők gyakran bűnszervezet tagjaiként követik el az emberkereskedelem bűncselekményét, ezzel növelve a társadalomra veszélyességet, éppen ezért szigorúbb büntetőjogi szankciókat is von maga után. Jellegzetesen különböző nyilvános intézményekben, mint például az egyetemek, különböző toborzási módszerekkel például kecsegtető külföldi munka ígéretével hálózzák be áldozataikat. 27 Kifejezetten emberkereskedelem-embercsempészés céljából létrejött egyik híres bűnszervezet az orosz The Shkafy. Amióta a keleti határok megnyíltak a nőkereskedelem tekintetében jelentősek az ukrán bűnszervezetek, akik a nőket nyugaton a szex iparra kényszerítik. A toborzók főként 20-25 év közötti jóképű srácok, akik könnyen meg tudják szerezni a fiatal lányok bizalmát és így könnyebben tudják megvalósítani rájuk nézve az emberkereskedelem bűntettét. Egy-egy toborzó bűnbanda öt-hat személyből áll, akik együttműködnek a többi bűnszervezetekkel.(ez például abban nyilvánul meg, hogy a toborzó bűnszervezetek a fogadó országban lévő bűnszervezeteknek átadják a nőket.) 27 Ursula Smartt: Human trafficking : Simply a European Problem? European Journal Of Crime, Criminal Law and Criminal Justice 170. old: in public institutions such as universities, promising profitable work abroad 19
A bűnösség 28 tekintetében az emberkereskedelem csak szándékosan követhető el. Még pontosabban az elkövetési magatartások első csoportja egyenes és eshetőleges szándékkal is, míg a második csoportba tartozó elkövetési magatartások csak egyenes szándékkal követhetők el. A célzatot tekintve, amíg a második csoportba tartozó elkövetési magatartások feltételeznek valamilyen célzatot, addig az első csoportba tartozó cselekmények nem célzatosak. Ismert olyan álláspont, amely szerint az alaptényállás implicite magába foglalja az ún. kizsákmányolási célzatot vagyis annak tudatát, hogy az elkövető a cselekményt más ember személye feletti rendelkezésként, a személy dologként való kezelésével valósítja meg. 29 Az emberkereskedelem minősített tényállását a következőkben szabályozza a hatályos Büntetőkódexünk: Btk.175/B. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, b) a személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére, c) munkavégzés céljából d) fajtalanság vagy közösülés céljából e) emberi test tiltott felhasználása céljából, f) bűnszövetségben vagy g) üzletszerűen követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt 28 A bűnösség két formája létezik a szándékosság és a gondatlanság. Btk. 13. szerint szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. Btk. 14. értelmében gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. A szándékosságnak két fajtáját ismerjük: egyenes szándék (dolus directus) és eshetőleges szándék (dolus eventualis) A gondatlanságnak szintén két fajtája létezik: tudatos gondatlanság (luxuria) és hanyagság (negligentia) 29 Kereszty Béla Maráz Vilmosné Nagy Ferenc Vida Mihály: A Magyar Büntetőjog Különös része (Szerk.: Nagy Ferenc) Korona kiadó, Budapest, 2004 20
a) az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, vagy b) a (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott célból 1. erőszakkal vagy fenyegetéssel, 2. megtévesztéssel, 3. a sértett sanyargatásával követik el. (4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) a (2) bekezdés a)-b) pontjában, vagy a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott személy sérelmére, a (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott célból, illetve a (3) bekezdés b) pontja 1-3. alpontjában meghatározott módon, vagy b) tiltott pornográf felvétel készítése céljából követik el. (5) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére a) a (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott célból, b) a (3) bekezdés b) pontja 1-3. alpontjában meghatározott módon, vagy c) tiltott pornográf felvétel készítése céljából követik el. A minősített tényállás összesen tizenhárom féle minősítő körülményt tartalmaz, melyeket három szempont alapján tart a jogalkotó nagyobb társadalomra veszélyesnek: Sértett alanyi köre alapján: ha tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, a személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére, az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, tizenkettedik életévet be nem töltött személy sérelmére követik el a bűncselekményt. bűncselekmény célja alapján: ha munkavégzés céljából, fajtalanság vagy közösülés céljából, emberi test tiltott felhasználása céljából, tiltott pornográf felvétel céljából követik el a bűncselekményt. 21
elkövetési mód alapján, ha bűnszövetségben, üzletszerűen, erőszakkal vagy fenyegetéssel, megtévesztéssel, a sértett sanyargatásával követik el a bűncselekményt. Ismert a négy szempont alapján történő csoportosítás, ahol a bűnszövetség és az üzletszerűség külön kategóriát képez. Eszerint ezen két minősítő körülmény a tárgyi súlyához kapcsolódóan ítéli a jogalkotó nagyobb társadalomra veszélyesnek az alaptényálláshoz képest: cselekmény tárgyi súlya alapján bűnszövetség, üzletszerűség. 30 A minősített eset súlyosabb megítélés alá esik az alapeseti tényálláshoz képest, vagyis szigorúbb büntetőjogi szankciókat von maga után. A minősítő körülmények egymással való halmozódása különböző fokozatú súlyosabban büntetendő minősített esteket eredményez. Az alapeseti tényállás jogkövetkezménye három évig terjedő szabadságvesztés, ehhez képest a jogalkotó a minősített esetek rendszerében a különböző minősítő körülmények kombinációjára figyelemmel négy szigorúbb büntetési fokozatot vezet be, kazuisztikus szabályozást megalkotva, amely a jogalkalmazói értelmezést nagymértékben megnehezíti: egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztést, ha a bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, a személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére, munkavégzés céljából, fajtalanság vagy közösülés céljából, emberi test tiltott felhasználása céljából, bűnszövetségben, üzletszerűen követik el. (Ezen minősítő körülményeket a Btk. 175/B. (2) bekezdés a-g pontjában találjuk meg, bármelyik pont önmagában megalapozza a súlyosabb büntetőjogi megítélést, vagyis ezen minősítő körülmények nem konjuktív viszonyban állnak egymással.) A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy tekintetében a passzív alany életkorának van jelentősége és irreleváns, hogy a polgári jog szabályai szerint esetleg már nagykorúnak tekintendő. 31 A személyi szabadságától megfosztott személynek tekintendő a passzív alany, ha nincs mozgási, helyváltoztatási szabadsága. A munkavégzés céljából esetén arról van szó, hogy a bűncselekményt a passzív alany munkavégeztetése miatt követik el. 30 Magyar büntetőjog kommentár a gyakorlat számára (Szerk.: Berkes György) HVG-ORAC, 2010, 410/2, 25. pótlás 31 Belovics Ervin Molnár Gábor Sinku Pál: Magyar Büntetőjog (Szerkesztő lektor: Busch Béla) HVG ORAC, 158.old 22
Fajtalanságnak minősül minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál. A passzív alannyal azonos vagy különböző nemű személlyel folytatandó fajtalanság végett is kereskedhetnek. A közösülés fogalma alatt nem a büntetőjogi, hanem a biológiai értelemben vett közösülést kell érteni. Az emberi test tiltott felhasználásakor arról van szó, hogy a passzív alanyt azért adják el, illetve vásárolják meg, hogy génjét, sejtjét, ivarsejtjét, embrióját, valamilyen szervét vagy szövetét megszerezzék vagy vagyoni haszonszerzés végett forgalomba hozzák, illetve azzal kereskedjenek. A bűnszövetség és az üzletszerűen fogalmakat a Btk. értelmező rendelkezései között találjuk (137. 7. és 9. pont) Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. Üzletszerűen pedig az követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést, ha a bűncselekményt az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követik el, illetve ha a bűncselekményt munkavégzés céljából, fajtalanság vagy közösülés céljából, emberi test tiltott felhasználása céljából, + erőszakkal vagy fenyegetéssel, megtévesztéssel, valamint a sértett sanyargatásával követik el. Ezen minősítő körülményeket a Btk.175/B. (3) bekezdésében találjuk meg. A b pont szerinti esetekben konjuktíve célzat és elkövetési mód együttes fennállása szükséges a minősített eset megállapításához. A fenyegetés súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely a megfenyegetettben komoly félelmet kelt. A tényállás megállapításához egyszerű fenyegetés elegendő. A sanyargatás alatt testi, lelki sérelem, fájdalom okozását értjük. (Pl. rendszeres bántalmazás, étel ital megvonása, fűtetlen helyiségben tartása) E minősítő körülmény vonatkozásában értékelni kell a sértett életkorát, fizikai, pszichikai állapotát, továbbá azt, hogy milyen testi, lelki traumát, kínzást, gyötrelmet okozott a cselekmény. (BH 2002/ 46) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztést, ha a bűncselekményt a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, a személyi szabadságától megfosztott 23