A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén Szabó Péter Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízgyűjtő-gazdálkodási referens Zamárdi 2015. október 21.
BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ 5 765 km 2 (a teljes részvízgyűjtő Magyarországon) 350 ezer lakos, 270-300 ezer üdülő 298 település, ebből 5 nagy város (Siófok nem) - a kiemelt üdülőkörzet: 179 település 4 megye, 3 régió 2 tervezési alegység 3 vízügyi igazgatóság Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Székesfehérvár) Hajtóerők 1.: turizmus és településfejlesztés Hajtóerők 2.: mezőgazdaság (szőlő, hal) és éghajlatváltozás Hajtóerők 3.: ipar és bányászat
A VGT MÓDSZERE - DPSIR A DPSIR modell: Drivers Hajtóerők: Pressures Terhelések: States Állapotok: Impacts Hatások: Responses Válaszok: Igények (pl.: mg., ipar, turizmus) Emberi terhelések (pl.: szv. bevezetés) Víztestek állapota Terhelés hatása (pl.: tápanyagterhelés) Előírt intézkedések
VÍZTESTEK FAJTÁI ÉS KATEGÓRIÁI Víztestek fajtái: Víztest: a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés legkisebb eleme, alapegysége Felszíni víztest: a felszíni víznek egy jelentős, különálló eleme, szakasza Vízfolyás víztest: 10 km 2 -nél nagyobb vízgyűjtővel rendelkező vízfolyások / szakaszok Állóvíz víztest: 50 ha-nál nagyobb területű állóvizek / állóvíz rendszerek Felszín alatti víztest: a felszín alatti víz egy vagy több víztartó képződményen belül lehatárolt része Víztestek kategóriái: Természetes felszíni (vízfolyás és állóvíz) víztestek Erősen módosított felszíni (vízfolyás és állóvíz) víztestek: természetes eredetű, de az emberi tevékenység eredményeképpen jellegükben jelentősen megváltozott víztestek Mesterséges felszíni (vízfolyás és állóvíz) víztestek: korábbi szárazulat helyén, valamilyen cél elérése érdekében mesterségesen létrehozott felszíni vízterek, vízfelületek Felszín alatti (porózus, hegyvidéki, karsztos) víztestek
VÍZTESTEK STATISZTIKÁI 92 felszíni víztest 82 vízfolyás víztest (1013 km) ebből: 29 erősen módosított 22 mesterséges 10 állóvíz (677,4 km 2, ebből Balaton 594 km 2, Kis-Balaton 71 km 2 ) ebből: 6 erősen módosított 3 mesterséges 15 felszín alatti víztest 8 porózus (5 sekély + 3 rétegvíz) 4 hegyvidéki (2 sekély + 2 hasadékos) 3 karszt (1 hideg + 2 termál)
EMBERI TEVÉKENYSÉGBŐL EREDŐ TERHELÉSEK ÉS HATÁSOK ( D+P+I ) Vizek fiziko-kémiai elváltozását okozó terhelések pontszerű és diffúz szennyezőforrások: mezőgazdaság, halastavak, (tisztított) szennyvízbevezetés, csapadékvíz és erózió Veszélyes anyag/ egyéb szennyezés pontszerű és diffúz szennyezőforrás: 2 jelentősebb ipari gócpont, légköri kiülepedés, több korábbi szénhidrogén szennyezés Morfológiai beavatkozások keresztirányú műtárgyak, hosszirányú beavatkozások, fenntartási hiányosságok Vízjárást módosító beavatkozások vízszint szabályozás, vízkivétel (nem jelentős), vízátvezetések (szükségszerű) Egyéb terhelések közlekedés, rekreáció
FELSZÍNI VIZEK ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE ( S ) Ökológiai és kémiai állapot alapján integrált állapot meghatározása, 5 osztályos besorolás szerint (kiváló, jó, mérsékelt, gyenge, rossz) FP FB MF MZ Hal K K K K K J M Gy Biológiai elemek J M Gy J M Gy J M Gy J M Gy Legrosszabb osztály Ökológiai állapotértékelés a víztípusra jellemző referencia állapothoz viszonyítva történik Mesterséges és erősen módosított víztesteknél a cél a maximális ökológiai potenciálból levezetett jó ökopotenciál (referenciája a hasonló természetes víz, de engedmény a víztest funkciója alapján) R Fizikai-kémiai elemek Szerv. Táp. Sót. Sav. K K K K J <J Hidromorfológiai elemek Hossz. Duzz. Ártér Favíz. Vízj. Morf. K K K K K K <K <K R J <J <K R <K <K Egyéb specifikus szennyezők (fémek) J <J R J <J R <K Legrosszabb osztály Legrosszabb osztály Ökológiai állapot K J M Gy R Víztest állapota K J M Gy R Kémiai állapotértékelésnél meghatározott küszöbértékek alapján két osztályos minősítés Egy rossz, mind rossz elv Jó Nem Veszélyes anyagok (elsőbbségi lista) Jó Nem Rosszabb osztály Kémiai állapot Jó Nem
ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT Az figyelembe vett minőségi elemek: 5 élőlénycsoportra vonatkozó biológiai jellemzők: Mikro és makroszkopikus vízi növényzet (3), vízi gerinctelenek és halak fizikai-kémiai elemek (szervesanyag, tápanyag, sótartalom és ph), egyéb specifikus szennyezőanyagok (fémek), hidromorfológiai jellemzők (hosszirányú átjárhatóság, vízjárás és sebességviszonyok, keresztirányú átjárhatóság és a parti sáv állapota, mederviszonyok, felszín alatti vizekkel való kapcsolat). Állapot Kiváló Jó Mérsékelt Gyenge Rossz Adathiány Darabszám 0 11 33 23 19 9
ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT A BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐN
KÉMIAI ÁLLAPOT Átlagos szennyezőanyag koncentrációt vizsgálnak Akkreditált mintavétel és mintaelemzés alapján Jó/nem jó minősítés a környezetminőségi határértékek szerint a 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet alapján Állapot Jó Nem jó Adathiány Darabszám 39 1 53
FELSZÍNI VIZEK KÉMIAI ÁLLAPOTA A BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐN
FELSZÍN ALATTI VIZEK ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE A felszín alatti vizek állapotának minősítését a 30/2004 KvVM rendelet alapján kell végrehajtani, összhangban a VKI előírásaival. A módszertani séma a VGT1-hez képest nem változott: mennyiségi állapot jó intrúzió teszt FAVÖKO teszt felszíni víz és szárazföldi vízmérleg teszt vízszintsüllyedés teszt Felszín alatti víztest állapota vízminőségi trend (kémia és hőmérséklet) FAVÖKO* teszt (felszíni víz és szárazföldi) szennyezési csóva teszt szennyezet t terület teszt ivóvízbázis teszt gyenge A jó áll. fenntartása veszélyeztetett (kockázatos) kémiai állapot
FELSZÍN ALATTI KARSZTOS VÍZTESTEK ÁLLAPOTA Mennyiségi állapot Kémiai állapot
FELSZÍN ALATTI PORÓZUS VÍZTESTEK ÁLLAPOTA kémiai állapot mennyiségi állapot
INTÉZKEDÉSEK ( R ) VGT1: víztestek ökológiai állapota és a terhelés hatása az intézkedések tervezésének alapja VGT2: az ökológiai állapotnál jobban ismert terhelések elemzésén a hangsúly ( D+P ), míg a többi állapothatározó ( S+I ) az intézkedések hatékonyságát jelzi Előnye: lehetséges a hasonlóságon alapuló intézkedések tervezése (ha a forrás ismert, de az állapotról nincs elégséges információ) Célja nem változott: a jelentős vízgazdálkodási problémák megoldása Az EU kötelezően alkalmazandó típusokat (csoportokat) határoz meg, és megadja ezek kapcsolati rendszerét is (közösségi egységesítés), ez sajátosságok alapján változtatható Túl átfogóak (összehasonlíthatóság), ezt nemzeti szinten kell (specifikus) intézkedésekkel feltölteni
INTÉZKEDÉSEK II. Intézkedések 3 csoportba sorolhatóak: kötelező alapintézkedések (16 db) további alapintézkedések (11 db) kiegészítő intézkedések (12 db) Ezek tovább bonthatóak intézkedési elemekre (konkrét akciók ): Jogszabályok Ösztönzés, támogatás Műszaki intézkedések Jelentősebb szerep a puhább intézkedéseknek (jó gyakorlatok, gazdasági ösztönzők, tanácsadás, képzés)
INTÉZKEDÉSI PROGRAMOK 1. Pontszerű szennyezések 2. Diffúz terhelések 3. Hidromorfológiai elváltozások enyhítése 4. Vízkivételek szabályozása, a természetes vízjárást módosító hatások 5. Ivóvízellátás biztonsága 6. Védett természeti területek és fürdésre kijelölt vizek 7. Monitoring 8. Gazdasági szabályozás a vízpolitikai célok elérése érdekében 9. Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése (új elem)
BELTERÜLETI CSAPADÉKVÍZ-GAZDÁLKODÁS Eddigi projektek (ROP): gyors le és elvezetés Vízvisszatartási és vízminőség-védelmi szempontok miatt is fontos a lehulló csapadékvíz nem csak szennyezőanyag transzportáló közeg, hanem megújuló erőforrás is A lefolyó víz általában igen szennyezett (gépjárműforgalom, ipari üzemek emissziója) A víz visszatartásával a lefolyás mennyisége így a lejutó szennyezőanyag mennyisége és sebessége is csökkenthető A jelenlegi tervek szerint a belterületi csapadékvíz-gazdálkodás a Vízgazd. törv. tervezett módosításával az önkormányzatok feladata lesz, továbbá tervezik egy Országos Települési Csapadékvíz-gazdálkodási Program kidolgozását is.
FORRÁSOK
FORRÁSOK II. 2021-ig: konkrét, finanszírozható intézkedések EU-s finanszírozási ciklusok elcsúsznak, így kevés forrás Projektek KEHOP-ok TOP-ok (Vidékfejlesztési Program) Tehát: VGT szerepe az adott források vízvédelmi célokra fókuszálásának elősegítése Ami már biztos 1318/2015. (V. 21.) Korm. határozat: KEHOP-1.1.0. A Víz Keretirányelv előírásai szerinti monitoring vizsgálatok (biológiai, kémiai, morfológiai és hidrológiai vizsgálati főirányok) és az ahhoz szükséges fejlesztések végrehajtása, továbbá a Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring állomások kiépítése, fejlesztése (4,8 mrd Ft) KEHOP-1.3.0. Balaton levezető rendszerének korszerűsítése (12 mrd Ft) KEHOP-2.2.4. A siófoki szennyvízelvezetési agglomeráció szennyvízgyűjtése és szennyvíztisztítása (2,17 mrd Ft) KEHOP-4.1.0. Élőhely-védelem, és helyreállítás a Kis-Balaton-medence és a Nyugat-Külső-Somogy kistájakon (0,42 mrd Ft)
KEHOP-2.2.4. A SIÓFOKI SZENNYVÍZELVEZETÉSI AGGLOMERÁCIÓ SZENNYVÍZGYŰJTÉSE ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA Régi telep Hidraulikai kapacitás: 20.000 m 3 /nap Biológiai tisztítókapacitás: 95.000 LE Nem közművel összegyűjtött szennyvíz: 300 m 3 /d Technológia: nagyterhelésű eleveniszapos tisztítási technológia, nitrifikációval, denitrifikációval, fertőtlenítő résszel Új telep Hidraulikai kapacitás: 21.200 m 3 /nap Biológiai tisztítókapacitás: 170.000 LE Nem közművel összegyűjtött szennyvíz: 50 m 3 /d Technológia: eleveniszapos, szelektorelvű, anaerob technológia nitrifikációval, denitrifikációval, vegyszeres foszforeltávolítással, fertőtlenítő egységgel
KEHOP-1.3.0. BALATON LEVEZETŐ RENDSZERÉNEK KORSZERŰSÍTÉSE Alapvetően árvízi biztonság növelésének célját szolgálja, így az intézkedések nem önmagukban, hanem egységben értékelendők Negatív intézkedések kompenzációs, vagy hatáscsökkentő intézkedésekkel javíthatóak Projekt keretében megvalósul: - töltésfejlesztés (magasság és keresztmetszet hiánynál) - iszapoló és szükség esetén mederrézsű kotrás - növényzetritkítás (lágyszárú) - uzdi közúti és mezőkomáromi vasúti híd elbontása
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!