A fizikai aktivitás és a nagy népbetegségek kapcsolata: a mozgásgyógyszer koncepció TÓTH MIKLÓS MTA Doktora
www.exersiceismedicine.org
Fizikai aktivitás - fittség Szív és érrendszeri Egyszeri és kitartásos fizikai erő Izületi és izomlazaság Testösszetétel táplálkozás Mentális érzelmi állapot
Mozgásgyógyszer Bármely életkorban és egészségi állapotban a személyre szabott fizikai aktivitás javítja az életminőséget és növeli az átlagos élettartamot Az inaktív életmód a betegségek rizikóját ötszörösére növeli, hasonlóan a dohányzáshoz
Tulajdonítható arány (%) 18 16 Melyik a legfőbb rizikófaktor a halálozásban? f n f: Férfi n: Nő 14 12 10 8 6 4 2 0 Alacsony fittség Elhízás Dohányzás Magas vérnyomás Magas koleszterinszint Diabétesz
Inaktivitás- az új dohányzás? Az inaktivitás következtében ötszörösére nő a megbetegedések száma
Nagy népbetegségek Év Átlagéletkor Vezető halálok 1900 45 év Fertőző betegségek 2017 73 év Civilizációs betegségek Ipari forradalom Mesterséges világítás, Antibitotikumok
Nagy népbetegségek Szív és érrendszeri betegségek (szívizom infarktus, stroke, érelmeszesedés) Anyagcsere betegségek (cukorbetegség, vérzsír eltérések, obesitás) Daganatos betegségek Krónikus tüdőbetegségek Májbetegségek
A felesleges étkezés a leggyakrabban használt szorongás oldó szer A fizikai aktivitás viszont az egyik leghatékonyabb, de legkevésbé használt depresszió ellenes gyógymód - Bill Phillips
Saját vizsgálatok Iskolai diákok 30 éve és napjainkban 5000 iskolai diák 300 egyetemi hallgató 16.000 városi felnőtt lakos Keringési és anyagcsere betegségben szenvedők Csontanyagcsere Szervtranszplantáltak
Iskolai diákok 30 éve és napjainkban
% 28 A relatív testzsírtartalom generációnkénti különbségei (átlag + szórás) 26 24 22 20 1980 2009 18 16 14 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 év
18 16 A túlsúlyosak relatív gyakoriságának generációnkénti különbségei * p < 0,05 14 12 10 8 6 1980 2009 4 2 0 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 év
Az elhízottak relatív gyakoriságának generációnkénti különbségei 12 10 8 6 4 1980 2009 2 0 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
Iskolai diákok ma
% 30 28 26 24 22 20 18 16 14 12 Zsír % (átlag és szórás) 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 év Fiúk Leányok A relatív zsírtömeg (%) nemenként és életkoronként (N=2974) A testtömeg-index (BMI) nemenként és életkoronként (N=2974)
BMI kategóriák eloszlása percentilisek alapján (KSH, Joubert et al., 2006) (N=2974, 7-18 évesek) BMI percentilis kategóriák N % súlyhiány <3 93 3,12 sovány 3-10 186 6,25 normál 10-75 1929 64,86 túlsúlyos 75-90 487 16,37 elhízott 90-97 183 6,15 kórosan elhízott 97 < 96 3,22 Teljes minta 2974 100,0 A testzsírszázalék alapján kiszűrt túlsúlyos és elhízott gyermekek gyakorisága (N=2974, 7-18 évesek) Túlsúly Elhízás N(fő) % N (fő) % Fiúk 293 20,15 97 6,70 Leányok 348 24,28 104 7,26
* * Egészségk ép Rossz közérzet Felsős fiúk BMI 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05-0,05 0-0,1-0,15-0,2 * ZSÍR% * IZOM% Heti sportolással töltött idő (óra/hét) korreláció mintázata 10-14 éves gyermekeknél (N= 1163; n Fiú =566, n Lány =597) * Szívfrekven cia Diasztolés vérnyomás Csont minőségi index * Egészségkép Felsős leányok BMI 0,3 0,2 0,1 * ZSÍR% 0 * Rossz közérzet -0,1-0,2-0,3 * IZOM% * p< 0,05 * Szívfrekvenci a Diasztolés vérnyomás Csont minőségi
Egyetemisták
A fizikai teljesítményt befolyásoló tényezők korrelációmintázata egyetemistáknál (N=274) r 0,2 0,1 50% hipoaktív/inaktív 30% túlsúlyos vagy elhízott 0-0,1-0,2-0,3-0,4-0,5 Túlsúly-elhízás Diasztolés vérnyomás Dohányzás Gyümölcs-zöldség fogyasztás Családi betegség -0,6
Városlakók
Fizikai aktivitást mérő kérdőív összes pontszám, és megoszlása nemek szerint 1553 1 7891 7640 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% nő férfi összes 0,00% kiváló megfelelő határeset rossz nagyon rossz 24
ÜLÉSSEL TÖLTÖTT IDŐ KOROSZTÁLYONKÉNT 70 % 2 óránál, illetve 2-4- nál kevesebbet ül 8 óránál többet ül 60 50 40 30 20 férfi nő férfi nő 10 0 1 2 3 4 5 26-35 36-45 46-55 év
Megyék szerinti összes érték -Nők Komárom Budapest Bács-Kiskun Heves Nógrád Jász-Nagykun- Szolnok Tolna
Megyék szerinti összes érték- Férfiak Győr-Moson Budapest Bács-Kiskun Fejér Veszprém Szabolcs-Szatmár Nógrád Jász-Nagykun-Szolnok Hajdú-Bihar Tolna Baranya
Szív és érrendszeri betegségek
Lancet, 1953: 265 (6795), 1053-1057.
Magas vérnyomásban és anyagcsere betegségekben szenvedők Gyógyszer- e a mozgás?
G. Noé Judit Veszprém Mozgásgyógyszer klinika
25 inaktív beteg 25 mozgatott beteg Heti 7 alkalommal 30 perc mozgás 6 hónapos át
ÖSSZEFOGLALÁS Paraméter/változás %-ban Testtömeg (kg) 8 % Testtömeg index (BMI) 8 % Szisztolés vérnyomás 8 % Diasztolés vérnyomás 11% Szívfrekvencia 10% Fizikai aktivitás időtartama 44% Teljesítmény 53% VO 2 max 20% MET 35% Koleszterin 8% LDL 17% Glukóz 6%
Magas vérnyomás betegség 140/90 Hgmm Élethosszig tartó gyógyszerszedés mellékhatások Mozgással mintegy 15 20 Hgmm-rel csökkenthető
Németh László Hypertónia levelek
Csont anyagcsere
Csonttömeg Mozgás D vitamin (UV sugárzás, vese) Kálcium (sajt, tej, kenyér) Magnézium
Az osteoporosis gyakorisága A lakosság 10%-ában fordul elő, mintegy 900.000 embert érint hazánkban Csípőtáji törések 16.000/év Csuklótáji törések Kb. 25.000/év Csigolya törés Minden harmadik 60 év feletti nőnek legalább egy törése van
Osteoporosisos gerinc elváltozások
L 2 csigolya: 37 éves férfi L 2 csigolya: 75 éves nő
A csontsűrűség életkorfüggő változása nőkben és férfiakban c s o n t s ű r ű s é g növekedés csúcs Menopausa Korai, gyors csontvesztés T: -2,5 Törési küszöb Késői, lassúbb ütemű csontvesztés csontveszteség Férfi Nő 2 10 20 23 30 40 50 60 70 80 év
Becsült napi kalcium fogyasztás Általános iskolában 611 mg Középiskolában 741 mg! SOHA NEM FOGYASZT TEJET az ált. iskolások 20, a középiskolások 11,6%-a RITKÁN/SOHA NEM FOGYASZT SAJTOT az ált. iskolások 41, a középiskolások 36%-a
m/s A sportoló és nem sportoló fiúk és leányok ultrahangos csont sűrűségindex (SOS) értékei 1530 1520 1510 * * p< 0,05 * 1500 1490 1480 1470 1460 Nem sportoló fiúk Sportoló fiúk Nem sportoló leányok Sportoló leányok
Daganatos betegségek A mozgás antitumor szerepében feltételezhető az izomszövetből a keringésbe jutó kisméretű DNS molekulák szerepe és ezek metiláltsági foka
Household physical activity and cancer risk: a systematic review and dose-response metaanalysis of epidemiological studies Shi Y et al: Sci Rep. 2015 Oct A teljes rák rizikó 16 %-kal csökkent a magasabb fizikai aktivitásúak esetében az alacsonyabb fizikai aktivitást végzőkkel összehasonlítva (RR=0,84 CL= 0,76-0,93) 30 tanulmány, 41 összehasonlításának az eredménye
Lelki zavarok
Kessler 1994 Major depresszió: 17,5% Szorongásos zavarok: 19,2% Pszichoaktív szer használatával kapcsolatos zavarok: 35,4%
A leggyakoribb mortalitásét és képesség csökkenésért felelős betegségek változása (WHO, Murray és Lopez 1997) 1990 1. Alsó légúti fertőzések 2. Heveny bélfertőzések 3. Perinatális megbetegedések 4. Unipoláris major depresszió 5. Iszkémiás szívbetegségek 6. Cerebrovaszkuláris betegségek 7. TBC 8. Akut vírusos fertőző betegségek 9. Közúti balesetek 10. Kongenitális anomáliák 2020 1. Iszkémiás szívbetegségek 2. Unipoláris major depresszió 3. Közúti balesetek 4. Cerebrovaszkuláris betegségek 5. COPD 6. Alsó légúti fertőzések 7. TBC 8. Háborúk 9. Heveny bélfertőzések 10. AIDS
Veseműködés
http://www.kidneyhealth.ca
Szervtranszplantált betegek
Kezdeti nyugalmi légzésfunkciós mutató Mutató Férfi Nő Összes adat FEV1 (az előre becsült érték %- ában) 105,8 ± 14,0 90.9 ± 22,2 99,2 ± 19,0
A maximális fizikai aktivitás teszt eredménye Paraméter Férfi Nő Összes adat Vo 2 max (ml/kg/perc) Csúcs VO 2 (az előre becsült érték %-ában) 38,7 ± 10,5 31,0 ± 8,8 35,4 ± 10,3 110,1 ± 21,9 109,6 ± 22,6 109,9 ± 21,7
44 arany, 23 ezüst, 23 bronz érem Az első csapat Az első férfi atléta
Különös esetek
Steve Redgrave
Lance Armstrong
Erőss Zsolt
Szekeres Pál
Bármely életkorban és egészségi állapotban a személyre szabott fizikai aktivitás javítja az életminőséget és növeli az átlagos élettartamot Az inaktív életmód a betegségek rizikóját ötszörösére növeli, hasonlóan a dohányzáshoz
A fizikai aktivitás hatásos gyógyító módszer számos orvosi, szociális és lelki probléma esetén
Bosnyák Edit, Trájer Emese, Szmodis Márta, Komka Zsolt, Protzner Anna, Kováts Tímea, Szendrei Eszter, Patikás Attiláné, Szűcs Éva
www.exersiceismedicine.org