Készült az OTP ebiz Kft. megbízásából. A kisadózó vállalkozások tételes adója 1. Ki választhatja a KATA-t? 2. Kinek érdemes a KATA-t választania? 3. Mit kell tennem, ha KATA-s szeretnék lenni? 4. Mit kell még a bejelentésben jeleznem? 5. Ki az a kisadózó? 6. Ki számít főállású kisadózónak és mivel jár, ha főállású kisadózó vagyok? 7. Mikor és mekkora összegű adófizetési kötelezettségem van KATA-sként? 8. Milyen ellátásokra vagyok jogosult? 9. Miért jó, ha a magasabb összegű tételes adó megfizetését választom? 10. Mikor nem kell megfizetnem a tételes adót? 11. Milyen közterhek megfizetése alól mentesülök a tételes adó megfizetésével? 12. Milyen következményei vannak, ha túllépem a 12 milliós bevételi értékhatárt? 13. Mi számít bevételnek? Hogyan állapíthatom meg a bevételemet? 14. Milyen egyéb kötelezettségeim vannak? 15. Átminősíthetik a KATA-s bevételemet? 16. Hogyan kell megfizetnem a helyi iparűzési adót? 17. Kizárhatják a vállalkozást a KATA-ból? 18. Hogyan térhetek át a KATA-ra? 19. Hogyan lehet kilépni a KATA-ból?
A tevékenység megkezdése előtt érdemes üzleti tervet készíteni, mely tartalmazza a várható bevételek, kiadások összegét, a szükséges beruházásokat, a munkavállalók számát és más, a vállalkozás szempontjából jelentős körülményeket. Ezen információk alapján, még a vállalkozás létrehozatala előtt érdemes a lehetséges vállalkozási formák (cég vagy egyéni vállalkozó) és az elérhető adózási módok közül választani: EVA 30 millió forintig az általánosnál alacsonyabb adó, ami az áfát is helyettesíti, ha kevés a költség Egyéni vállalkozó 9% adó, veszteség-elhatárolás, beruházást és foglalkoztatást támogató kedvezmények KATA 12 millió bevételig minimális adó, kevés adminisztráció Lehetséges adózási módok KIVA Olcsóbb foglalkoztatás, gyors költségelszámolás Átalányadózás Magas nyugdíj és anyasági ellátás az egyéni vállalkozónak Társasági adó 9% adó, veszteség-elhatárolás, beruházást és foglalkoztatást támogató kedvezmények 1. Ki választhatja a KATA-t? A kisadózó vállalkozások tételes adóját az egyéni vállalkozók, az egyéni cégek és a kizárólag magánszemély taggal rendelkező bt.-k és kkt.-k (közkereseti társaságok és ügyvédi irodák) választhatják. Tekintettel arra, hogy a bt.-k megalapítása és megszűntetése a cégbejegyzés miatt drágább, illetve mivel mind a bt.-k beltagja, mind az egyéni vállalkozó korlátlanul felel a vállalkozás tartozásaiért, ezért KATA-s vállalkozásként célszerű inkább egyéni vállalkozást és nem bt.-t létrehozni. Nem választhatják ugyanakkor a KATA-t a kft.-k és rt.-k, valamint azok a vállalkozások, amelyek ingatlan bérbeadásból származó bevételt szereztek az adóalanyiság választásának évében. Az ilyen bevételt tehát célszerű az egyéni vállalkozásból vagy bt.-ből kiszervezni, és e tevékenységet magánszemélyként folytatni. Erre az elkülönítésre egyéni vállalkozók esetében is van lehetőség. Garanciális szabályként előírja továbbá a jogszabály, hogy nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve. PwC A kisadózó vállalkozások tételes adója 2
2. Kinek érdemes a KATA-t választani? A KATA egy rendkívül egyszerű, minimális adminisztrációs feladatokkal járó adónem, ami könnyen tervezhetővé teszi a vállalkozás adóterheit. A KATA-t a legkisebb, önfoglalkoztatónak tekinthető vállalkozásoknak célszerű választania. A választás során a következőket célszerű szem előtt tartani: Előnyök: Jellemzően a KATA havi 50 ezer, éves szinten a helyi iparűzési adóval együtt 650 ezer forint adófizetési kötelezettséget jelent. Éves szinten 8 millió forint alatti bevétel esetén alanyi áfamentesség is választható, ami tovább növelheti a vállalkozás nyereségességét vagy versenyképességét. A KATA a főállás vagy nyugdíj mellett dolgozó személyeknek még előnyösebb. Hátrányok: Éves szinten 12 millió forintnál nagyobb bevétel esetén a KATA adóelőnye gyorsan eltűnik. Ugyanakkor közelítőleg 14-15 millió forintos éves bevételig még célszerű lehet a KATA választása. A nyugdíj vagy a gyermekáldás előtt állóknak hátrányos a KATA által biztosított alacsony tb. és nyugdíj ellátási alap. A KATA a főállás vagy nyugdíj mellett dolgozó személyeknek még előnyösebb. A veszteséges vállalkozásoknak vagy a nagy költséggel járó tevékenységek esetén nem célszerű választani. A munkavállalókat foglalkoztató vállalkozások számára nem előnyös. Évi kb. 1,5 millió forintos bevétel alatti vállalkozások esetén nem célszerű a KATA-t választani, mivel a munkaviszonyban, megbízásban történő foglalkoztatás olcsóbb. A KATA választása különösen a fodrászoknak, kozmetikusoknak, taxisoknak, egyéni ügyvédeknek, könyvelőknek, szerelőknek és informatikusoknak, tanácsadói, ügynöki, fordítói, oktatási munkát végzőknek, kisebb vendéglátó-helyeket üzemeltetőknek, továbbá az előzőekhez hasonló munkákat ellátó személyeknek lehet előnyös. Nem célszerű ugyanakkor a KATA választása azoknál a vállalkozóknál, akik kizárólag vagy túlnyomórészt egy cég részére nyújtanak szolgáltatásokat 1. 1 Lásd részletesen a 15. pontnál. 3. Mit kell tennem, ha KATA-s szeretnék lenni? A KATA újonnan létrejövő és már működő vállalkozások esetén is választható. Újonnan létrejövő, egyéni vállalkozások és adószámmal rendelkező magánszemélyek Ha az egyéni vállalkozó már a vállalkozási tevékenységének első napjától szeretné a KATA-t alkalmazni, akkor annak választását már az egyéni vállalkozás megkezdésének bejelentésével egyidejűleg célszerű megtennie személyesen vagy elektronikus úton. Tevékenysége megkezdésének bejelentését és így az adószámának megállapítását valamint a KATA adózás választását személyes ügyintézés esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál teheti meg az egyéni vállalkozás megkezdéséről szóló űrlapon. A bejelentés díj- és illetékmentes. Mindenképpen vigye magával érvényes, személyazonosításra alkalmas okmányát (akár személyazonosító igazolványa, vezetői engedélye, útlevele), mert személyes ügyintézéskor ezeket szükséges bemutatnia. FONTOS! A bejelentés ügyintézési határideje lényegesen megnövekedhet, ha tevékenysége engedélyköteles tevékenységnek minősül, és a szükséges engedélyeket még nem szerezte be, így célszerű az egyéni vállalkozás alapítása előtt az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzékében ellenőriznie, hogy a tevékenysége nem tekinthető-e a hatályos jogszabályoknak megfelelően engedélyköteles tevékenységnek. Amennyiben igen, egyéni vállalkozását csak a jogszabályban előírt követelmények teljesülése után veszik fel az egyéni vállalkozók nyilvántartásába, és így a vállalkozásának tényleges működése is csak ezután kezdhető meg. Amennyiben most kezdi egyéni vállalkozói tevékenységét, és még nem rendelkezik Ügyfélkapu hozzáféréssel, ezt mindenképpen célszerű beszereznie, mert mind a bejelentési eljárás során észlelt hiányosságokat mind a bejelentésének eredményességét, azaz a vállalkozásának a nyilvántartásba felvételét is ezen keresztül fogják Önnel közölni. Az egyéni vállalkozás megkezdése és a KATA választása nem csak személyesen, de elektronikus úton is bejelenthető a Webes Ügysegéden keresztül, amelyet szintén csak ügyfélkapu hozzáféréssel rendelkező személyek vehetnek igénybe. A Webes Ügysegéd működéséről bővebben https://ugyintezes. magyarorszag.hu/szolgaltatasok/webesugyseged.html weboldalon tájékozódhat 2. FONTOS! Új vállalkozás esetén azért kell a KATA választására különösen figyelni, mert ha ezt csak a vállalkozás létrejöttét követően, néhány nappal később teszi meg az adózó, akkor az átmeneti időszakról, mint külön üzleti évről egy teljes körű adóbevallást, cégek esetén beszámolót és esetlegesen havi adó- és járulékbevallást is be kell nyújtania. PwC A kisadózó vállalkozások tételes adója 3
Újonnan létrejövő betéti társaságok, közkereseti társaságok, egyéni cégek KATA adóalanyiságának választása Ha a bt., kkt. vagy az egyéni cég szeretne már a létrejöttekor KATA adóalany lenni, akkor ezt a választást a cégbíróság részére kell jelezni. Mivel a cégbejegyzési kérelem kizárólag jogi képviselő (ügyvéd, közjegyző) útján nyújtható be, ezért ezt a választást elsősorban az ügyvédnek, közjegyzőnek kell nyomatékosan jelezni 3. KATA adóalanyiság választása már működő vállalkozások, társaságok esetén A már működő egyéni vállalkozások esetén a KATA választását az adóhatósághoz kell bejelenteni a T101E adatlapon 4 míg társaságok esetén erre a célra a T201T jelű adatlap szolgál. Erre év közben is van lehetőség, de ilyen esetben a KATA adóalanyiság a bejelentést napját követő hónap első napjától kezdődik (például szeptember 3-ai bejelentés esetén október 1-jével). 4. Mit kell még a bejelentésben jeleznem? a KATA alá bejelentett vállalkozásnak legalább 1 fő magánszemélyt kisadózóként 5 kell bejelentenie be kell jelentenie a kisadózó vállalkozás azon magánszemély tagjait, akik bármilyen jogviszonyban 2 Az elektronikus ügyintézéshez először telepítenie szükséges az Általános Nyomtatványkitöltő Alkalmazást (ÁNYK), melyet https://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_ programok/nyomtatvany_apeh/keretprogramok/abevjava_ install.html weboldalon keresztül érhet el. Ezt követően 3 Az eljárásról további információ az alábbi honlapon található: http://ceginformaciosszolgalat.kormany.hu/eljarasmenete. A szükséges nyomtatvány letölthető a https://www. nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/ nyomtatvanykitolto_programok_nav/adatbejelentok_ adatmodositok/17t201c.html honlapról. 4 A T101E bejelenő lap az alábbi weboldalon érhető el: https://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_ programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/ adatbejelentok_adatmodositok/17t101e.html 5 Lásd részletesen 5.pontnál 6 Ha a kisadózóként történő bejelentéssel tesz eleget biztosítási kötelezettségének, nem kell benyújtania a T1041 számú bejelentőlapot, mert a főállású kisadózó jogállás bejelentésével ezt a kötelezettségét már teljesíti. 7 Lásd részletesen a 9. pontnál. 8 Lásd részletesen a 6. pontnál. DE NEM MUNKAVISZONYBAN (személyes közreműködés, megbízási jogviszony alapján végzett vezető tisztségviselői tevékenység) közreműködnek a vállalkozás tevékenységében FONTOS, hogy ha a bt.-k és kkt.-k tagjai nincsenek kisadózóként bejelentve, azok a vállalkozás tevékenységében csak munkaviszony keretében vehetnek részt, így ha a tagoknak nincs a társasággal munkaviszonya, őket is kisadózóként szükséges bejelentenie magánszemély kisadózóként történő bejelentése során szüksége lesz a kisadózó nevére, címére, adóazonosítóés társadalombiztosítási azonosító jelére biztosítási jogviszonya már fennáll-e (például már munkaviszonyban áll) vagy a kisadózóként történő bejelentkezéssel jön létre 6 jeleznie kell, ha magasabb összegű tételes adó megfizetését választja 7 5. Ki az a kisadózó? A kisadózó a KATA-s vállalkozásban részt vevő magánszemély, akit részben-egészben el kell különíteni a KATA-s vállalkozástól. A kisadózó egyéni vállalkozó esetében maga az egyéni vállalkozó, egyéni cég esetén annak egyetlen tagja, bt.-k és kkt.-k esetén a társaság kisadózóként bejelentett tagja. A kisadózó jogállás a kisadózó vállalkozás által az adóhatósághoz tett bejelentés alapján jön létre. A kisadózók közül egyes személyek főállású, mások nem főállású kisadózónak minősülnek 8. A kisadózó vállalkozásnál több magánszemély is bejelenthető kisadózóként azzal, hogy minden kisadózó után külön-külön meg kell fizetni a tételes adót, azonban fontos, hogy a kisadózó társasággal munkaviszonyban álló személy kisadózóként nem jelenthető be. A magánszemély több vállalkozásban is lehet egy időben kisadózó vállalkozó, azzal a nem adózási jogszabályokból eredő megkötéssel, hogy beltag, egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja csak egy vállalkozásban lehet a magánszemély. Kisadózó bt.-k, kkt.-k nem kötelesek minden tagjukat bejelenteni kisadózóként, de azt célszerű szem előtt tartani, hogy a kisadózást választó bt.-k, kkt.-k tevékenységében magánszemély csak kisadózóként vagy munkaviszony keretében vehetnek részt ez utóbbi az általános adóterhek megfizetése mellett -, minden más jellegű foglalkoztatás (például megbízási jogviszony) fekete foglalkoztatásnak minősül. Mivel a kisadózó Bt.-ben egy kisadózót mindenképpen ki kell jelölni, így jellemzően a bt.-k beltagja lesz a kisadózó. Természetesen az is elképzelhető, bár adózási szempontból nem kedvező, hogy a bt. beltagja munkaviszonyban álljon, és egy kültag legyen a kisadózó. PwC A kisadózó vállalkozások tételes adója 4
Fontos, hogy ha új kisadózó vesz részt a bt. tevékenységében, akkor őt 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatósághoz 9. 6. Ki a főállású kisadózó és mivel jár, ha valaki főállású kisadózó? A főállású és nem főállású kisadózó közötti különbségtétel a fizetendő tételes adó nagysága és az ezzel járó biztosítotti jogállás miatt fontos. Nem főállású kisadózónak számít az, aki a KATA-s vállalkozásban való tevékenysége mellett legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll, biztosított más EGT-államban, illetve olyan államban, mellyel Magyarországnak szociális tárgyú egyezménye áll fenn (pl. USA, Japán), nevelőszülő, öregségi nyugdíjra, vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt elérve özvegyi nyugdíjra jogosult, jogosult I., II., III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra, vagy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül, más kisadózó vállalkozásban már főállású kisadózónak minősül, más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, valamint közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatásban vesz részt. Minden egyéb esetben az érintett személy főállású kisadózónak minősül. 7. Mikor és mekkora összegű adófizetési kötelezettségem van KATA-sként? A kisadózó vállalkozásnak, ha az adott adóévben a bevétele nem haladta meg a 12 millió forintot, kizárólag tételes adó fizetési kötelezettsége van, feltéve, hogy azt az év minden hónapjára megfizette. A 12 milliós összeghatár arányosan csökken, ha a tételes adót a vállalkozás nem minden hónapra fizeti meg 10. A tételes adó főállású kisadózó esetén havi 50 ezer forint, míg nem főállású 9 2018-ban a 18T201T nyomtatványon. kisadózóként havi 25 ezer forint. A tételes adót a tárgyhót követő hó 12. napjáig kell megfizetni a NAV Kisadózó vállalkozások tételes adója bevételi számlára 11. Fontos, hogy amennyiben egy kisadózó vállalkozáshoz több magánszemély is kisadózóként van bejelentve, minden személyre tekintettel havonta meg kell fizetni a tételes adót. A főállású kisadózónak lehetősége van arra, hogy a legmagasabb, 75 ezer forintos havi összegű tételes adó megfizetését válassza, melynek a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságnál van jelentősége 12. 8. Milyen ellátásokra vagyok jogosult KATA-sként? A főállású kisadózó aki után tehát 50 ezer forint adót fizetnek biztosítottnak minősül, azonban fontos, hogy szemben más adózási formákkal az ellátások összegének kiszámítása szempontjából csak havi fix 94 400 forintot vesznek figyelembe. Ez azt jelenti, hogy például gyermekvállalás esetén a gyermekre tekintettel járó ellátásoknál vagy gondolva nyugdíjas éveinkre a nyugdíj megállapításánál 94 400 forint bruttó összeg után történik az ellátások számítása. Fontos, hogy azokban a hónapokban, amikor esetleg szünetelteti kisadózó vállalkozását, egyénileg szükséges gondoskodni a havi egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetéséről, ugyanis a vállalkozási tevékenység szünetelése alatt a főállású kisadózó biztosítása is szünetel. A nem főállású kisadózó nem minősül biztosítottnak, és így sem a társadalombiztosítás ellátásaira, sem álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot. 9. Miért jó, ha a magasabb összegű tételes adó megfizetését választom? A KATA adózás egyik jelentős hátrányát jelenti az alacsony ellátási alap, amely főállású adózó esetén havi 94 400 forint. Amennyiben a vállalkozásunk számára minden szempontból a KATA lenne az előnyös választás, az alacsony biztosítási alap miatt nem kell lemondanunk róla. Ha a kisadózó vállalkozás magasabb, havi 75 ezer forintos összegű tételes adót fizet a főállású kisadózója után, akkor a társadalombiztosítási és álláskeresési ellátások számításának alapja nem havi 94 411, hanem havi 158 400 forint lesz. 10 A 12 millió forintot (vagy annak arányos részét) meghaladó bevétel esetén különadót kell fizetni a 12. pontban leírtak szerint. 11 A NAV érvényes számlaszámainak jegyzékét a https://www. nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/szamlaszamok weboldalon, a NAV adóztatási számlaszámok és adónemek érvényes jegyzéke menüpont alatt. A havi tételes adó utalásánál az utalás közleményi rovatába érdemes feltüntetni a vállalkozás adószámát és a KATA elnevezést. 12 Lásd részletesen a 9. pontnál. PwC A kisadózó vállalkozások tételes adója 5
10. Mikor nem kell megfizetnem a tételes adót? A kisadózó vállalkozásnak nem kell megfizetnie a havi tételes adót a kisadózó után azokban a hónapokban, amelyek egészében a kisadózó táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemő- vagy gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesült, illetve táppénzre nem jogosult nyugdíjasként keresőképtelen volt, egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette, vagy fogvatartott volt vagy katonai szolgálatot teljesített. Ennek a mentességnek azonban feltétele, hogy a kisadózó ne végezzen a vállalkozásában tevékenységet. Fontos, hogy a tárgyhót követő hó 12. napjáig köteles bejelenti az adóhatóság részére, ha az adott hónapra vonatkozóan nem kell megfizetnie a tételes adót. Amennyiben nem azért nem kell fizetnie tételes adót, mert vállalkozását szüneteltette, illetve mert nyugdíjasként keresőképtelen volt, akkor az előzőeken felül azokban a hónapokban sem kell megfizetnie a tételes adót, amelyben az adott, mentesítésre okot adó körülmény megszűnik, ha ez az állapot 30 napig fennállt. Így például, ha a kisadózó május 12. és július 22. között táppénzen volt, akkor május hónapra meg kell fizetnie a tételes adót június 12-éig. Ugyanakkor sem júniusban, sem pedig júliusban nem kell megfizetnie a tételes adót, mivel június hónap egészében táppénzben részesült, továbbá május hónapból 19 napot, július hónapból pedig 22 napot táppénzen volt, amely a májusi napokkal összeadva szintén meghaladja a 30 napot. 11. Milyen közterhek megfizetése alól mentesülök a tételes adó megfizetése által? A tételes adó megfizetése által a kisadózók és a vállalkozások mentesülnek a vállalkozói személyi jövedelemadó és osztalékalap utáni adó vagy átalányadó, a társasági adó, a személyi jövedelemadó és járulékok (egészségügyi szolgáltatási járulék is), és a szociális hozzájárulási adó, egészségügyi és szakképzési hozzájárulás alól. Fontos, hogy ha a kisadózó vállalkozásnak vannak munkavállalói vagy más jogviszonyban lévő tagjai is, részükről az adó- és járulékterhek az általános szabályok szerint állnak fenn. 12. Mi történik, ha túllépem a 12 milliós bevételi értékhatárt? Amennyiben a kisadózó vállalkozás az adott adóében meghaladja a 12 millió forintos bevételi értékhatárt, a 12 millió forintot meghaladó részre tekintettel 40 %-os mértékű adó megfizetésére köteles. Így például ha a bevétele az adóében 14 millió forint, akkor Ön 2 millió forint 40 %-ának megfelelő, azaz 800 ezer forint adó megfizetésére köteles a havi tételes adók megfizetése mellett. Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles az év minden hónapjában megfizetni a tételes adót (a vállalkozás év közbeni indulása, táppénz vagy egyéb ok miatt), akkor a bevételi értékhatárt is arányosítani kell az érintett hónapokra. Így ha 12 hónapból csak 10 hónapra tekintettel kellett tételes adót fizetnie, akkor az Ön esetében a bevételi értékhatár az érintett hónapok, azaz 10 szorozva 1 millió forinttal, azaz 10 millió forint. Ebben az esetben, ha az arányosított bevételi értékhatárt lépi túl a kisadózó vállalkozás bevétele, akkor az ezen felüli összegre köteles megfizetni a 40 %-os plusz adót. 13. Mi számít bevételnek? Hogyan állapíthatom meg a bevételemet? A kisadózó vállalkozás bevételének minősül a vállalkozás által, bármilyen jogcímen és formában szerzett vagyoni érték, ideérte a támogatásokat, és a külföldön is adóköteles bevételeket. Nem számít bele a bevételeibe az áthárított általános forgalmi adó, a kapott kölcsön, hitel, a nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, a költségek fedezetére vagy fejlesztésre célzottan folyósított támogatás. 14. Milyen egyéb kötelezettségeim vannak? A vállalkozásnak az adóévet követő év február 25-éig nyilatkozattételi kötelezettsége van az állami adóhatóság felé az adóévben megszerzett bevételeiről, melyet a 18KATA elnevezésű nyomtatványon teljesíthet. A kisadózó vállalkozásnak adatszolgáltatási kötelezettsége van az állami adóhatóság felé a részére évi 1 millió forintot meghaladó összegű bevételről és a bevételt juttató személyről. Ez a kötelezettsége a külföldi üzleti partnerei esetén is fennáll. Fontos, hogy azt a bevételt nem kell figyelembe venni, amelyről a vállalkozás nem számlát állított ki. A vállalkozás ennek a kötelezettségének szintén a 18KATA nyomtatványon tehet eleget. Fontos, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség nem csak egyirányú. A kisadózó számláját befogadó egyéb adózónak is adatot kell szolgáltatni az állami adóhatóság felé a kisadózóról abban az esetben, ha az adott naptári évben a kisadózótól kapott számlák értéke az 1 millió forintot meghaladja. Az egyéb adózó ennek a kötelezettségének 2018. évre vonatkozóan a 18K102 jelű nyomtatványon tehet eleget. PwC A kisadózó vállalkozások tételes adója 6
A vállalkozásnak a fentiek mellett a bevételeiről időrendi sorrendben bevételi nyilvántartást kell vezetnie, valamint a kiállított számlákat, nyugtákat megőrizni az adóévet követő 5. naptári év végéig. Fontos, hogy a kisadózó vállalkozás által kiállított számláin minden esetben fel kell tüntetnie azt, hogy Kisadózó. 15. Átminősíthetik a KATA-s bevételeimet? Az állami adóhatóságnak történő, 1 milliós értékhatárt érintő adatszolgáltatási kötelezettségből kifolyóan lehetséges, hogy az Ön kisadózóként megszerzett bevételét teljes egészében átminősítik munkaviszonyból származó jövedelemmé. Ilyen esetben a munkaviszony fennállását a NAV vélelmezi, azaz a kisadózó vállalkozásnak és annak üzleti partnerének kell bizonyítania, hogy közöttük nem munkaviszony áll fenn. Erre a Katv. törvény 14. (3) bekezdésében felsorolt körülmények közül legalább kettőnek a bizonyítása esetén van lehetőség. 16. Hogyan kell megfizetnem a helyi iparűzési adót? Kisadózó vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy az iparűzési adójuk alapjának egyszerűsített meghatározását válasszák, melyre év közben induló vállalkozás esetén, a KATA hatálya alá tartozás kezdő napjától számított 45 napon belül, már működő és KATA alapján adózó vállalkozások esetén pedig legkésőbb a tárgyév február 15-éig van lehetőség az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon. Fontos, hogy amennyiben az adóalap egyszerűsített meghatározását választja, választása egész adóévre szól, azt adóév közben megváltoztatni nem tudja. E módszer választó és egész évben működő vállalkozás esetén függetlenül attól, hogy az adott vállalkozás mely önkormányzat területén működik az adó adóévi alapja egységesen 2,5 millió forint. Fontos, hogy amennyiben a vállalkozás székhelye és telephelye eltérő önkormányzat területén van, mindkét területen meg kell fizetni a helyi iparűzési adót, így a 2,5 millió forint mindkét helyen az adó alapját képezi. 17. Kizárhatják a vállalkozást a KATA-ból? Az állami adóhatóságnak jogában áll a vállalkozást kizárni a kisadózók köréből, ha számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett foglalkoztatásért, igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási vagy jövedéki bírságot állapít meg. Ugyancsak kizárható a vállalkozás a KATA-ból, ha az adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot. Ugyanakkor, ha a kizáró határozat jogerőre emelkedését megelőzően a KATA adóalany befizeti a tartozását, kérheti - a befizetés igazolása mellett - a kizáró határozat visszavonását. A kisadózó vállalkozásoknak ezért kiemelten ügyelniük kell a fenti kötelezettségek maradéktalan teljesítésére, illetve az adótartozás elkerülésére, ugyanis a kizárást követő 12 hónapig a vállalkozás nem választhat KATA szerinti adózást. 18. Hogyan térhetek át a KATA-ra? Amennyiben Ön, mint vállalkozó eddig a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó adózást alkalmazott (jövedelem szerinti vagy átalányadózást) a KATA-ra való áttéréskor a következőket szükséges szem előtt tartania: a KATA adóalanyisága kezdő napját megelőző napon szerzett bevételnek kell tekintenie azt a bevételt, amelyről kiállított bizonylaton szereplő teljesítési időpont az adóalanyiságát megelőzi az adóalanyisága alatt felmerült, de az adóalanyiságát megelőző időszakra vonatkozó kiadásait úgy kell elszámolnia, mintha azok az adóalanyiságát megelőzően merültek volna fel az áttérést megelőzően meg kell állapítani a készleteivel kapcsolatos bevételeit, de azokat addig, amíg a KATA alá tartozik, adóalapot NEM érintő bevételnek kell tekintenie, azaz ezek a 12 millió forintos értékhatár tekintetében nem jönnek számításba (ez a szabály a jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozókra terjed ki, az átalányadózást választókra nem) Amennyiben Ön az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alól szeretne áttérni a KATA hatálya alá, akkor minden kintlévősége eva-s bevételnek minősül, ezekkel kapcsolatos adókötelezettségek tekintetében az eva-ról szóló törvény rendelkezései irányadóak. Társasági adóalanyok KATA-ra áttérésének legfontosabb szabályai: az áttéréskor a társaság adókötelezettségeiről jogutód nélküli megszűnésre irányadó szabályok szerint el kell számolnia 13. Ebben a bevallásában a korrekciós tételeket figyelembe kell vennie, valamint a kettős könyvvitel alatt álló vállalkozás esetén a társaság áttérésig felhalmozott vagyonának (eredménytartalék, 13 Év elején (január 1.) áttérés esetén az elszámolásra a megelőző év 71 számú adóbevallása, év közbeni áttérés esetén pedig a tárgyév 71 számú adóbevallását használhatja. Így például ha 2018. január 1-jén szeretne áttérni a 1771, ha 2018. január 1-jét követően, akkor a 1881 bevallást kell használnia. PwC A kisadózó vállalkozások tételes adója 7
ki nem fizetett osztalék) rendezése érdekében meg kell állapítania az osztalék utáni adót kiváltó adót is. Ennek mértéke 15 %. Fontos azonban, hogy a megszűnő társaság volt tagjainak a társaság felhalmozott vagyonából járó része nem csak osztalék, hanem egyéb jogcímen is kiadható, mely után nincs osztalék utáni adót kiváltó adó megállapítási kötelezettsége. ha kisvállalkozói kedvezményt, adókedvezményt érvényesített vagy fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény által csökkentette bevételét, ezen kedvezmények végleges érvényesítésére a KATA adóalanyisága alatt is lehetősége van a KATA adóalanyiságának kezdő napját megelőző nappal lezárt üzleti évéről beszámolót kell készítenie, amelyben jeleznie kell, hogy a következő üzleti évtől átjelentkezett a tételes adó hatálya alá 14 19. Hogyan lehet kilépni a KATA-ból? A kisadózó vállalkozásnak természetesen van lehetősége arra, hogy kisadózásról más típusú adózásra térjen át. Ebben az esetben a bejelentés hónapjának utolsó napjával megszűnik KATA adóalanyisága. A megszűnést követő 30 napon belül a bevételekről szóló nyilatkozatot és ha szükséges a 40%-os különadóról szóló bevallást be kell nyújtani. 14 Az áttérés egyéb, részletes szabályairól a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényből tájékozódhat. Készült az OTP ebiz Kft. megbízásából. 2018 PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft. Minden jog fenntartva. Ebben a dokumentumban a PwC kifejezés a PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft.-ra utal, egyes esetekben pedig a PwC hálózatra vonatkozik. Minden tagvállalat önálló jogi személy. További információért, kérjük keresse fel a http://www.pwc.com/structure weboldalt. Jelen kiadvány a kisvállalkozások számára - megítélésünk szerint a legjelentősebb, a 2018. január 1-jén hatályos szabályokat rögzítik, általános tájékoztató jelleggel. A tájékoztató - szakmai okok és mennyiségi határok miatt - nem teljes körű, nem feltétlenül fed le minden, az adott vállalkozások számára releváns, illetve érdeklődésükre számot tartó előírást. Az egyes vállalkozásokra az ismertetett szabályokon túl más előírások is irányadóak lehetnek, és a leírtakon túl más kötelezettségek is felmerülhetnek. A kiadványban foglalt információkra csak konkrét szakmai tanácsadás igénybevételét követően szabad támaszkodni. A kiadványban foglalt információk pontosságáért vagy teljességéért semmilyen (kifejezett vagy vélelmezett) felelősséget nem vállalunk, továbbá amennyiben kötelező jogszabályi előírások másképp nem rendelkeznek a PwC, cégtársai, alkalmazottai és megbízottai nem felelősek az Önök vagy bármely harmadik fél által elszenvedett esetleges károkért vagy veszteségekért, amelyek a jelen kiadvány tartalmának bárminemű felhasználásából eredhetnek.