UTOLSÓ FRISSÍTÉS: 2017. február 20. SZOCIOLÓGIA MA Tantárgyi adatlap NAPPALI, LEVELEZŐ TAGOZAT 2016/2017. tanév 2. félév
Amerikai szociológia I. I. ÉVFOLYAM Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOC201 Tantárgyelem: kötelező Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: - Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: nappali A két féléves kurzus célja az alapképzésben szerzett szociológiatörténeti, társadalomelméleti ismeretek elmélyítése és kibővítése. A nemzeti bontásban tárgyalt szociológiatörténet a sajátos hagyományok szellem-, kultúra- és társadalomtörténeti elhelyezésével bizonyos értelemben a szociológiai gondolkodás szociológiáját is nyújtja. A korán intézményesült amerikai szociológiában a századfordulós kezdetektől jelen van a teoretikusan is igényes empirikus kutatás (W. I. Thomas, F. Znaniecki, P. Lazarsfeld), az igazi elméleti áttörés azonban csak az 1930-as évek végétől, Talcott Parsonsnak sikerül egy hatalmas szintetizáló életműben, amelynek íve a cselekvéselméleti kezdetektől a strukturális-funkcionális felfogáson át a következetessé tett rendszerelméletig terjed. Az egyre monolitikusabbá épülő modell csakhamar egy mérsékeltebb funkcionalizmust (R. K. Merton) hívott életre, amely hathatósan őrzi a parsonsi gondolkodás fontos perspektíváit. Mindezek ellenpontjaként foghatók fel az európai szellemfilozófiai hagyományokat az amerikai pragmatista gondolattal összekapcsoló interpretatív megközelítések, a G. H. Meadet atyjának tartó szimbolikus interakcionizmustól (H. Blumer) az etnometodológiáig (H. Garfinkel). Kifejezetten a rendszergondolat ellenhatásaként született meg egyfelől egy konfliktuselvű szociológia (L. A. Coser), amely azonban mindenekelőtt a konfliktusok összetartó hatásaiban érdekelt, másfelől az egyéni racionális döntések szociológiája, amely pszichológiai és közgazdaságtani kezdetekből kibontakozva (G. C. Homans, M. Olson, J. Elster) James Coleman átfogó társadalomelméletében érte el eddigi csúcspontját. Ilyen módon maradt a sokirányú amerikai társadalmi gondolkodás két gravitációs pontja az eredményesség és a rend. 1. Az amerikai szociológia tudománytörténete I. A szociológia kezdetei az Egyesült Államokban I.: Intézményesedés. A szociáldarwinizmus Amerikában. Irodalom: Némedi Dénes: A szociológia az Egyesült Államokban. In: Uő.: Klasszikus szociológia. Napvilág A szociológia kezdetei az Egyesült Államokban II.: Sumner és Veblen. Irodalom: Sumner, William, Graham: Népszokások. Szokások, erkölcsök, viselkedésmódok szociológiai jelentősége. Gondolat, Budapest, 1978. 21-122. 2. Az amerikai szociológia tudománytörténete II. Szociológia és reform. Irodalom: Némedi Dénes: A szociológia az Egyesült Államokban. In: Uő.: Klasszikus szociológia. Napvilág. Pál Eszter: Vallás, reform és tudomány. Szociológiai Szemle 2009/3. 3-25. Thorstein Veblen: A dologtalan osztály elmélete. KJK, Budapest, 1975. 29-111. o Chicago : a pragmatizmus, és a Chicagói Iskola kutatásai.
Irodalom: Park, Robert, E.: A városi közösség mint térbeli mintázat és morális rend, in: Felkai Gábor Némedi Dénes Somlai Péter: i. m., 239 247. p. és 3. Az amerikai szociológia tudománytörténete III. Columbia és a Middletown; a gazdasági válság hatása az amerikai szociológiára Irodalom: Némedi Dénes: A szociológia az Egyesült Államokban. In: Uő.: Klasszikus szociológia. Napvilág Thomas, William, I. Znaniecki, Florian: A lengyel paraszt Európában és Amerikában, 6 kötet. Új Mandátum, Budapest, 2002 4. Parsons. Parsons Durkheimet olvas. Irodalom: Némedi Dénes: Parsons Durkheimet olvas. In: Némedi Dénes: Társadalomtörténet elmélettörténet. Új Mandátum 2000. 127-144. l. 5. Parsons cselekvéselmélete I. Irodalom: Némedi Dénes: Előszó. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 5-16. és Pokol Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in: Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987.153-166. l. 6. Parsons cselekvéselmélete I./2. Irodalom: Parsons: A cselekvés elmélete (részlet The Structure of Social Action című művéből). In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 17-38. és Hernádi Miklós: Nem találkoznak gondolataink. Valóság, 1980. 6. 39-47. 7. Parsons cselekvéselmélete II. Irodalom: Némedi Dénes: Előszó. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 5-16. és Pokol Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in: Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 166. -183. l. 8. Parsons cselekvéselmélete II./2. Irodalom: Parsons: Értékek, motívumok és cselekvésrendszerek. Továbbá: Újra a mintaváltozókról: válasz Robert Dubinnak. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 39-104. Helmut Staubmann: Cselekvéselméleti rendszerelmélet Talcott Parsons. In: Morel- Bauer-Meleghy (szerk): Szociológiaelmélet. Osiris. 2000. 155-177. 9. A funkcionalista rendszerelmélet I. Irodalom: Pál Eszter: Talcot Parsons: Rendszerelmélet és organicizmus. In: Kötő-jelek. 2003. 95-118. l. Helmut Staubmann: Cselekvéselméleti rendszerelmélet Talcott Parsons. In: Morel-Bauer-Meleghy (szerk): Szociológiaelmélet. Osiris. 155-177. 10. A funkcionalista rendszerelmélet I/2. Irodalom: Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 183-197. l. és Parsons: A társadalmi rendszer. In: Talcott Parsons a társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek. 45. 1988. 5-37. 11. A funkcionalista rendszerelmélet II. (neoevolúcionizmus és médiumelmélet) Irodalom: Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 197-229. Parsons: Elméleti tájékozódás. In: Talcott Parsons a társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek. 45. 1988. 84-111. PARSONS, T.: A modern társadalmak rendszere, in: Felkai G. Némedi D. Somlai P. (szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. században, II. kötet, Budapest, Új Mandátum, 2000, 40 61 12. Az új funkcionalizmus. R. K. Merton. Irodalom: Robert K. Merton: Manifeszt és látens funkciók. In:R. K. Merton: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. A félév során három dolgozatot kell határidőre leadni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár! (utólag nem lehet pótolni) A dolgozatok terjedelme kb. öt-hat oldal. Az értékelés 1-től 5-ig terjed. A be nem adott, illetve a határidőn túl érkező dolgozatok nulla (0) pontot kapnak. A dolgozatokra kapott érdemjegyekből hat (6) pontot kell elérni ahhoz, hogy valaki aláírást kapjon! Az első dolgozat leadási határideje: 2017. március 1. 12h. 00 perc. Az első dolgozat témaköre: Talcott Parsons cselekvéselmélete I. A feldolgozáshoz ajánlott
irodalom: Némedi Dénes: Parsons Durkheimet olvas. In: Némedi Dénes: Társadalomtörténet elmélettörténet. Új Mandátum 2000. 127-144. l. Némedi Dénes: Előszó. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 5-16. és Pokol Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in: Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987.153-166. l. Parsons: A cselekvés elmélete (részlet The Structure of Social Action című művéből). In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 17-38. és Hernádi Miklós: Nem találkoznak gondolataink. Valóság, 1980. 6. 39-47. o. Második témakör: Parsons cselekvéselmélete II. A dolgozat leadási határideje előreláthatólag 2017. március 17. 12h. 00 perc. A feldolgozáshoz ajánlott irodalom: Némedi Dénes: Előszó. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 5-16. és Pokol Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in: Csepeli- Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 166. -183. l. Parsons: Értékek, motívumok és cselekvésrendszerek. Továbbá: Újra a mintaváltozókról: válasz Robert Dubinnak. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 39-104. Helmut Staubmann: Cselekvéselméleti rendszerelmélet Talcott Parsons. In: Morel- Bauer-Meleghy (szerk): Szociológiaelmélet. Osiris. 2000. 155-177. Harmadik témakör: A funkcionalista rendszerelmélet. Leadási határidő: 2017. április 21. 12h. 00 perc. Irodalom: Pál Eszter: Talcot Parsons: Rendszerelmélet és organicizmus. In: Kötő-jelek. 2003. 95-118. l. Helmut Staubmann: Cselekvéselméleti rendszerelmélet Talcott Parsons. In: Morel-Bauer-Meleghy (szerk): Szociológiaelmélet. Osiris. 155-177. Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 183-229. l. Parsons: A társadalmi rendszer. In: Talcott Parsons a társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek. 45. 1988. 5-37. Parsons: Elméleti tájékozódás. In: Talcott Parsons a társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek. 45. 1988. 84-111. PARSONS, T.: A modern társadalmak rendszere, in: Felkai G. Némedi D. Somlai P. (szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. században, II. kötet, Budapest, Új Mandátum, 2000, 40 61 o. A félév során minden hallgató egy kiselőadást tart. A félév során három dolgozatot kell határidőre leadni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár! (utólag nem lehet pótolni) A dolgozatok terjedelme kb. öt-hat oldal. Az értékelés 1-től 5-ig terjed. A be nem adott, illetve a határidőn túl érkező dolgozatok nulla (0) pontot kapnak. A dolgozatokra kapott érdemjegyekből hat (6) pontot kell elérni ahhoz, hogy valaki aláírást kapjon! NÉMEDI Dénes: Klasszikus szociológia. Budapest, NAPVILÁG, 2005. POKOL Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in CSEPELI-PAPP-POKOL: Modern polgári társadalomelméletek. Budapest, GONDOLAT, 1987. Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. Talcott Parsons a társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek. 45. 1988. Ajánlott irodalom: -
Amerikai szociológia I. Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOC201 Tantárgyelem: kötelező Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: - Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: Levelező A két féléves kurzus célja az alapképzésben szerzett szociológiatörténeti, társadalomelméleti ismeretek elmélyítése és kibővítése. A nemzeti bontásban tárgyalt szociológiatörténet a sajátos hagyományok szellem-, kultúra- és társadalomtörténeti elhelyezésével bizonyos értelemben a szociológiai gondolkodás szociológiáját is nyújtja. A korán intézményesült amerikai szociológiában a századfordulós kezdetektől jelen van a teoretikusan is igényes empirikus kutatás (W. I. Thomas, F. Znaniecki, P. Lazarsfeld), az igazi elméleti áttörés azonban csak az 1930-as évek végétől, Talcott Parsonsnak sikerül egy hatalmas szintetizáló életműben, amelynek íve a cselekvéselméleti kezdetektől a strukturális-funkcionális felfogáson át a következetessé tett rendszerelméletig terjed. Az egyre monolitikusabbá épülő modell csakhamar egy mérsékeltebb funkcionalizmust (R. K. Merton) hívott életre, amely hathatósan őrzi a parsonsi gondolkodás fontos perspektíváit. Mindezek ellenpontjaként foghatók fel az európai szellemfilozófiai hagyományokat az amerikai pragmatista gondolattal összekapcsoló interpretatív megközelítések, a G. H. Meadet atyjának tartó szimbolikus interakcionizmustól (H. Blumer) az etnometodológiáig (H. Garfinkel). Kifejezetten a rendszergondolat ellenhatásaként született meg egyfelől egy konfliktuselvű szociológia (L. A. Coser), amely azonban mindenekelőtt a konfliktusok összetartó hatásaiban érdekelt, másfelől az egyéni racionális döntések szociológiája, amely pszichológiai és közgazdaságtani kezdetekből kibontakozva (G. C. Homans, M. Olson, J. Elster) James Coleman átfogó társadalomelméletében érte el eddigi csúcspontját. Ilyen módon maradt a sokirányú amerikai társadalmi gondolkodás két gravitációs pontja az eredményesség és a rend. 1. Az amerikai szociológia tudománytörténete I. A szociológia kezdetei az Egyesült Államokban I.: Intézményesedés. A szociáldarwinizmus Amerikában. Irodalom: Némedi Dénes: A szociológia az Egyesült Államokban. In: Uő.: Klasszikus szociológia. Napvilág A szociológia kezdetei az Egyesült Államokban II.: Sumner és Veblen. Irodalom: Sumner, William, Graham: Népszokások. Szokások, erkölcsök, viselkedésmódok szociológiai jelentősége. Gondolat, Budapest, 1978. 21-122. 2. Az amerikai szociológia tudománytörténete II. Szociológia és reform. Irodalom: Némedi Dénes: A szociológia az Egyesült Államokban. In: Uő.: Klasszikus szociológia. Napvilág. Pál Eszter: Vallás, reform és tudomány. Szociológiai Szemle 2009/3. 3-25. Thorstein Veblen: A dologtalan osztály elmélete. KJK, Budapest, 1975. 29-111. o Chicago : a pragmatizmus, és a Chicagói Iskola kutatásai. Irodalom: Park, Robert, E.: A városi közösség mint térbeli mintázat és morális rend, in:
Felkai Gábor Némedi Dénes Somlai Péter: i. m., 239 247. p. és 3. Az amerikai szociológia tudománytörténete III. Columbia és a Middletown; a gazdasági válság hatása az amerikai szociológiára Irodalom: Némedi Dénes: A szociológia az Egyesült Államokban. In: Uő.: Klasszikus szociológia. Napvilág Thomas, William, I. Znaniecki, Florian: A lengyel paraszt Európában és Amerikában, 6 kötet. Új Mandátum, Budapest, 2002 4. Parsons. Parsons Durkheimet olvas. Irodalom: Némedi Dénes: Parsons Durkheimet olvas. In: Némedi Dénes: Társadalomtörténet elmélettörténet. Új Mandátum 2000. 127-144. l. 5. Parsons cselekvéselmélete I. Irodalom: Némedi Dénes: Előszó. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 5-16. és Pokol Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in: Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987.153-166. l. 6. Parsons cselekvéselmélete I./2. Irodalom: Parsons: A cselekvés elmélete (részlet The Structure of Social Action című művéből). In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 17-38. és Hernádi Miklós: Nem találkoznak gondolataink. Valóság, 1980. 6. 39-47. 7. Parsons cselekvéselmélete II. Irodalom: Némedi Dénes: Előszó. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 5-16. és Pokol Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in: Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 166. -183. l. 8. Parsons cselekvéselmélete II./2. Irodalom: Parsons: Értékek, motívumok és cselekvésrendszerek. Továbbá: Újra a mintaváltozókról: válasz Robert Dubinnak. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 39-104. Helmut Staubmann: Cselekvéselméleti rendszerelmélet Talcott Parsons. In: Morel- Bauer-Meleghy (szerk): Szociológiaelmélet. Osiris. 2000. 155-177. 9. A funkcionalista rendszerelmélet I. Irodalom: Pál Eszter: Talcot Parsons: Rendszerelmélet és organicizmus. In: Kötő-jelek. 2003. 95-118. l. Helmut Staubmann: Cselekvéselméleti rendszerelmélet Talcott Parsons. In: Morel-Bauer-Meleghy (szerk): Szociológiaelmélet. Osiris. 155-177. 10. A funkcionalista rendszerelmélet I/2. Irodalom: Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 183-197. l. és Parsons: A társadalmi rendszer. In: Talcott Parsons a társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek. 45. 1988. 5-37. 11. A funkcionalista rendszerelmélet II. (neoevolúcionizmus és médiumelmélet) Irodalom: Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 197-229. Parsons: Elméleti tájékozódás. In: Talcott Parsons a társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek. 45. 1988. 84-111. PARSONS, T.: A modern társadalmak rendszere, in: Felkai G. Némedi D. Somlai P. (szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. században, II. kötet, Budapest, Új Mandátum, 2000, 40 61 12. Az új funkcionalizmus. R. K. Merton. Irodalom: Robert K. Merton: Manifeszt és látens funkciók. In:R. K. Merton: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. A félév során három dolgozatot kell határidőre leadni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár! (utólag nem lehet pótolni) A dolgozatok terjedelme kb. öt-hat oldal. Az értékelés 1-től 5-ig terjed. A be nem adott, illetve a határidőn túl érkező dolgozatok nulla (0) pontot kapnak. Az első dolgozat leadási határideje: 2017. 04. 23. 08h. 00 perc Az első dolgozat témaköre: Talcott Parsons cselekvéselmélete I. A feldolgozáshoz ajánlott irodalom: Némedi Dénes: Parsons Durkheimet olvas. In: Némedi Dénes: Társadalomtörténet
elmélettörténet. Új Mandátum 2000. 127-144. l. Némedi Dénes: Előszó. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 5-16. és Pokol Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in: Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987.153-166. l. Parsons: A cselekvés elmélete (részlet The Structure of Social Action című művéből). In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 17-38. és Hernádi Miklós: Nem találkoznak gondolataink. Valóság, 1980. 6. 39-47. o. Némedi Dénes: Előszó. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 5-16. és Pokol Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in: Csepeli- Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 166. -183. l. Parsons: Értékek, motívumok és cselekvésrendszerek. Továbbá: Újra a mintaváltozókról: válasz Robert Dubinnak. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 39-104. Helmut Staubmann: Cselekvéselméleti rendszerelmélet Talcott Parsons. In: Morel- Bauer-Meleghy (szerk): Szociológiaelmélet. Osiris. 2000. 155-177. Második témakör: A funkcionalista rendszerelmélet. Leadási határidő: 2017. 05. 22. Irodalom: Pál Eszter: Talcot Parsons: Rendszerelmélet és organicizmus. In: Kötő-jelek. 2003. 95-118. l. Helmut Staubmann: Cselekvéselméleti rendszerelmélet Talcott Parsons. In: Morel- Bauer-Meleghy (szerk): Szociológiaelmélet. Osiris. 155-177. Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 183-229. l. Parsons: A társadalmi rendszer. In: Talcott Parsons a társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek. 45. 1988. 5-37. Parsons: Elméleti tájékozódás. In: Talcott Parsons a társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek. 45. 1988. 84-111. PARSONS, T.: A modern társadalmak rendszere, in: Felkai G. Némedi D. Somlai P. (szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. században, II. kötet, Budapest, Új Mandátum, 2000, 40 61 o. A félév során két dolgozatot kell határidőre leadni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár! (utólag nem lehet pótolni) A dolgozatok terjedelme kb. 6-8 oldal. Az értékelés 1-től 5-ig terjed. A be nem adott, illetve a határidőn túl érkező dolgozatok nulla (0) pontot kapnak. NÉMEDI Dénes: Klasszikus szociológia. Budapest, NAPVILÁG, 2005. POKOL Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in CSEPELI-PAPP-POKOL: Modern polgári társadalomelméletek. Budapest, GONDOLAT, 1987. Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. Talcott Parsons a társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek. 45. 1988. Ajánlott irodalom: -
Francia szociológia II. Tárgyfelelős (név, beosztás): Mihályi Helga, mesteroktató Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOC202 Tantárgyelem: kötelező Javasolt félév: 2 Előfeltétel: BTMNSOC103 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: nappali A tárgy keretében a francia szociológia irányzatainak, a legjelentősebb szociológusok munkásságának és néhány fontos műnek az elemzésére kerül sor. A cél az, hogy a hallgatók megismerjék a társadalmi folyamatok, a történelmi események, a kulturális miliő, a szellemi irányzatok valamint a szociológiai irányultság, látásmód és tudományos eredmények közötti összefüggéseket. 1. Franciaország a II. világháború után 2. A hagyományos politikai irányzatok újraértelmezése 3. A francia társadalom megjelenítése a művészetekben 4. Individualizmus, egzisztencializmus, neomarxizmus 5. Újbaloldal és új jobboldal, eszmék, mozgalmak és az 1968-as lázadások 6. A társadalmi egyenlőtlenségek újraértelmezése Bourdieu munkásságában 7. Bourdieu tőkeelmélete és mezőelmélete 8. Crozier bürokráciaelmélete 9. Foucault a társadalomtudományok archeológiájáról, a hatalomról, az őrültségről és a büntetésről 10. Lyotard posztmodern elmélete 11. Boudon módszertani individualizmusa 12. Touraine akcionalista szociológiája Az aláírás feltétele az órákon történő aktív részvétel. A félév során a kötelező irodalom kijelölt részéből, az oktató által megadott szempontok alapján prezentációt készít minden hallgató, melyet az órákon bemutatnak. A félév utolsó előtti óráján zárthelyi dolgozatban adnak számot a kötelező tananyag elsajátításáról. A félév végén a kötelező irodalom kijelölt részéből, az oktató által megadott szempontok alapján prezentációt készítenek a hallgatók. POKOL Béla: Szociológiaelmélet. Budapest: Századvég, 2004. BOURDIEU Pierre: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Budapest: Gondolat,1978. TOURAINE Alain: New Paradigm for Understanding Today's World. Cambridge: Malden Polity, 2007. Ajánlott irodalom: BOUDON Raymond: A racionális döntések elmélete. Budapest: Osiris, 1998. FOUCAULT Michael: Felügyelet és büntetés. A börtön története. Budapest: Gondolat, 1990.
Francia szociológia II. Tárgyfelelős (név, beosztás): Mihályi Helga, mesteroktató Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOC202 Tantárgyelem: kötelező Javasolt félév: 2 Előfeltétel: BTMLSOC103 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: levelező (3 4 mondatban összefoglalva) A tárgy keretében a francia szociológia irányzatainak, a legjelentősebb szociológusok munkásságának és néhány fontos műnek az elemzésére kerül sor. A cél az, hogy a hallgatók megismerjék a társadalmi folyamatok, a történelmi események, a kulturális miliő, a szellemi irányzatok valamint a szociológiai irányultság, látásmód és tudományos eredmények közötti összefüggéseket. 1. Franciaország a II. világháború után 2. A hagyományos politikai irányzatok újraértelmezése 3. A francia társadalom megjelenítése a művészetekben 4. Individualizmus, egzisztencializmus, neomarxizmus 5. Újbaloldal és új jobboldal, eszmék, mozgalmak és az 1968-as lázadások 6. A társadalmi egyenlőtlenségek újraértelmezése Bourdieu munkásságában 7. Bourdieu tőkeelmélete és mezőelmélete 8. Crozier bürokráciaelmélete 9. Foucault a társadalomtudományok archeológiájáról, a hatalomról, az őrültségről és a büntetésről 10. Lyotard posztmodern elmélete 11. Boudon módszertani individualizmusa 12. Touraine akcionalista szociológiája - A félév végén a kötelező irodalom kijelölt részéből, az oktató által megadott szempontok alapján prezentációt készítenek a hallgatók. POKOL Béla: Szociológiaelmélet. Budapest: Századvég, 2004. BOURDIEU Pierre: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Budapest: Gondolat,1978. TOURAINE Alain: New Paradigm for Understanding Today's World. Cambridge: Malden Polity, 2007. Ajánlott irodalom: BOUDON Raymond: A racionális döntések elmélete. Budapest: Osiris, 1998. FOUCAULT Michael: Felügyelet és büntetés. A börtön története. Budapest: Gondolat, 1990.
Német szociológia II. Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOC205 Tantárgyelem: kötelező Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: BTMLSOC103 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: nappali A két féléves kurzus célja az alapképzésben szerzett szociológiatörténeti, társadalomelméleti ismeretek elmélyítése és kibővítése. A nemzeti bontásban tárgyalt szociológiatörténet a sajátos hagyományok szellem-, kultúra- és társadalomtörténeti elhelyezésével bizonyos értelemben a szociológiai gondolkodás szociológiáját is nyújtja. A XX. Századi német szociológiai diskurzusok megértéséhez elengedhetetlen a mára klasszikusként kanonizálódott német szerzők (Ferdinand Tönnies, Georg Simmel, Max Weber, Alfred Schütz) részben ismétlő áttekintése. Mivel az intézményesülő német szociológiai gondolkodás intenzív elméleti viták közepette zajlik, így a további bemutatás is részben ezek köré szerveződik. Az 1960-as évek ún. pozitivizmusvitájában a frankfurti iskola (társadalom) kritikai elmélete egy (tudás)kritikai racionalizmussal csapott össze a társadalomkritika lehetősége, illetve a racionalitás és a megértés problémái körül; a Jürgen Habermas és Niklas Luhmann között az 1970/80-as években lezajlott vitában pedig a kritika problémáján túl mindenekelőtt cselekvés és rendszer viszonya volt a tét. A további szerteágazó németországi szociológiaelméleti kezdeményezések közül sorra kerül Norbert Elias folyamat- és alakzatelmélete, a legújabb törekvésekből pedig Ulrich Beck koncepciója a kockázattársadalomról és Gerhard Schulze élménytársadalom -elmélete. A tárgyalás menetében újra és újra kiderül, hogy a viták és a sokféleség mélyén egységesítő vonatkoztatási pontként valamiképpen mindmáig ott rejlik a kultúra szellemfilozófiából megörökölt emfatikus fogalma. 1. Habermas kommunikatív cselekvéselméletének főbb kérdései I. Előzmények. Balogh-Karácsony: i.m. 336-359. Balogh-Karácsony: i.m. 269-279. Jürgen Habermas: A cselekvésracionalitás aspektusai. In: Válogatott tanulmányok. Atlantisz, Bp. 1994. 223-259. 2. Habermas kommunikatív cselekvéselméletének főbb kérdései II. A racionalitás problémája Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011 3. Habermas kommunikatív cselekvéselméletének főbb kérdései III. Racionalizálódás és modernizáció Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. Gondolat, Budapest, 2011. 4. Habermas kommunikatív cselekvéselméletének főbb kérdései IV. Rendszer és életvilág Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. Gondolat, Budapest, 2011. 5. Niklas Luhmann társadalomelmélete: A szociális világ mint kommunikatív teljesítmény I. Niklas Luhmann: Bevezetés a rendszerelméletbe. Gondolat Kiadó, Bp. 2006. 13-111. o. 6. Luhmann társadalomelmélete: A szociális világ mint kommunikatív teljesítmény II. Niklas Luhmann: Bevezetés a rendszerelméletbe. Gondolat Kiadó, Bp. 2006. 112-182. l. 7. Niklas Luhmann társadalomelmélete: A szociális világ mint kommunikatív
teljesítmény III. Niklas Luhmann: Bevezetés a rendszerelméletbe. Gondolat Kiadó, Bp. 2006. 183-234. l. 8. Niklas Luhmann társadalomelmélete: A szociális világ mint kommunikatív teljesítmény IV. Niklas Luhmann: Bevezetés a rendszerelméletbe. Gondolat Kiadó, Bp. 2006. 271-97. l. 9. Habermas és Luhmann vitája Felkai Gábor: Jürgen Habermas. Áron, Budapest. 173-176. l. Balogh Karácsony: Német társadalomelméletek Balassi Budapest 2000. 82-97. 10. Habermas és Luhmann a modernitás-posztmodernitás kérdéseiről I. Jürgen Habermas: Filozófiai diskurzusok a modernségről. Helikon Kiadó, Bp. 1998. 297-308. U. ő. A modernség: befejezetlen program. In: Válogatott tanulmányok. i.m. 259-283. 11. G. Schulze az élménytársadalomról Schulze, Gerhard: A Német Szövetségi Köztársaság kulturális átalakulása. In: Wessely Anna (szerk.): A kultúra szociológiája. Osiris Kiadó, Bp. 1998. 196-205. SCHULZE, Gerhard: Élménytársadalom. A jelenkor kultúrszociológiája. A hétköznapi élet esztétizálódása, in: Szociológiai Figyelő, 2000, 135 157. o. 12. U. Beck kozmopolita kritikai elmélete. Ulrich Beck: A kockázat-társadalom. Út egy másik modernitásba. Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság Századvég Kiadó, Bp. 2003. A félév során három dolgozatot kell határidőre leadni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár! (utólag nem lehet pótolni) A dolgozatok terjedelme kb. hat-nyolc oldal. Az értékelés 1- től 5-ig terjed. A be nem adott, illetve a határidőn túl érkező dolgozatok nulla (0) pontot kapnak. A dolgozatokra kapott érdemjegyekből hat (6) pontot kell elérni ahhoz, hogy valaki aláírást kapjon! Első dolgozat leadási határideje: 2017. 03. 10. 08h.00.perc. Feldolgozandó téma: A racionalitás problémája Habermas kommunikatív cselekvéselméletében. Irodalom: Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011. I. Bevezetés. A racionalitás kérdéskörének megközelítései. 21-116. Felkai Gábor: Jürgen Habermas. Áron Kiadó, Budapest, 1993. A racionalitás problémája. 262-294. Második dolgozat leadási határideje: 2017. 04. 10. 08.h. 00. perc. Téma: Rendszer és életvilág. Irodalom: Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011. VI. fejezet. Második közbevetés: Rendszer és életvilág. 356-413. Felkai Gábor: Jürgen Habermas. Áron Kiadó, Budapest, 1993. Rendszer és életvilág. 300-321. Harmadik dolgozat leadási határideje: 2017. 05. 05. LUHMANN, Niklas: Bevezetés a rendszerelméletbe. GONDOLAT KIADÓ, Budapest, 2006. 1-12. előadás. 13-234. l. BALOGH, István - KARÁCSONY, András: Német társadalomelméletek. 2000 BECK, Ulrich: A kockázat-társadalom. SZÁZADVÉG, Budapest, 2003 BECK, Ulrich: Világkockázat-társadalom. BELVEDERE KIADÓ, Szeged, 2008 ELIAS, Norbert: A civilizáció folyamata. GONDOLAT, Budapest, 2004 ELIAS, Norbert: A szociológia lényege. NAPVILÁG, Budapest, 1999 HABERMAS, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. GONDOLAT KIADÓ, Budapest, (2009) HABERMAS, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. GONDOLAT KIADÓ, Budapest, 1971 HABERMAS, Jürgen: Filozófiai diskurzusok a modernségről. HELIKON KIADÓ, Budapest,1998. HABERMAS, Jürgen: Válogatott tanulmányok. ATLANTISZ KIADÓ, Budapest, 1994. Niklas Luhmann: A modernség megfigyelései. AKTI- Gondolat. Budapest, 2010. LUHMANN, Niklas: Bevezetés a rendszerelméletbe. GONDOLAT KIADÓ, Budapest, 2006. LUHMANN, Niklas: Látom azt, amit te nem látsz. OSIRIS-GOND, Budapest,1999.
SCHULZE, Gerhard: Élménytársadalom. A jelenkor kultúrszociológiája. A hétköznapi élet esztétizálódása, in: Szociológiai Figyelő, 2000, 135 157. o. Ajánlott irodalom: FELKAI, Gábor: Jürgen Habermas. ÁRON KIADÓ, Budapest, 1993 GEHLEN, Arnold: Az ember természete és helye a világban. GONDOLAT KIADÓ, Budapest, 1976 LUHMANN, Niklas: Szociális rendszerek. AKTI-GONDOLAT KIADÓ, Budapest, 2009.
Német szociológia II. Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOC205 Tantárgyelem: kötelező Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Kreditpont: 2 Előfeltétel: BTMLSOC103 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Tagozat: Levelező A két féléves kurzus célja az alapképzésben szerzett szociológiatörténeti, társadalomelméleti ismeretek elmélyítése és kibővítése. A nemzeti bontásban tárgyalt szociológiatörténet a sajátos hagyományok szellem-, kultúra- és társadalomtörténeti elhelyezésével bizonyos értelemben a szociológiai gondolkodás szociológiáját is nyújtja. A XX. Századi német szociológiai diskurzusok megértéséhez elengedhetetlen a mára klasszikusként kanonizálódott német szerzők (Ferdinand Tönnies, Georg Simmel, Max Weber, Alfred Schütz) részben ismétlő áttekintése. Mivel az intézményesülő német szociológiai gondolkodás intenzív elméleti viták közepette zajlik, így a további bemutatás is részben ezek köré szerveződik. Az 1960-as évek ún. pozitivizmusvitájában a frankfurti iskola (társadalom) kritikai elmélete egy (tudás)kritikai racionalizmussal csapott össze a társadalomkritika lehetősége, illetve a racionalitás és a megértés problémái körül; a Jürgen Habermas és Niklas Luhmann között az 1970/80-as években lezajlott vitában pedig a kritika problémáján túl mindenekelőtt cselekvés és rendszer viszonya volt a tét. A további szerteágazó németországi szociológiaelméleti kezdeményezések közül sorra kerül Norbert Elias folyamat- és alakzatelmélete, a legújabb törekvésekből pedig Ulrich Beck koncepciója a kockázattársadalomról és Gerhard Schulze élménytársadalom -elmélete. A tárgyalás menetében újra és újra kiderül, hogy a viták és a sokféleség mélyén egységesítő vonatkoztatási pontként valamiképpen mindmáig ott rejlik a kultúra szellemfilozófiából megörökölt emfatikus fogalma. 1. Habermas kommunikatív cselekvéselméletének főbb kérdései I. Előzmények. Balogh-Karácsony: i.m. 336-359. Balogh-Karácsony: i.m. 269-279. Jürgen Habermas: A cselekvésracionalitás aspektusai. In: Válogatott tanulmányok. Atlantisz, Bp. 1994. 223-259. 2. Habermas kommunikatív cselekvéselméletének főbb kérdései II. A racionalitás problémája Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011 3. Habermas kommunikatív cselekvéselméletének főbb kérdései III. Racionalizálódás és modernizáció Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. Gondolat, Budapest, 2011. 4. Habermas kommunikatív cselekvéselméletének főbb kérdései IV. Rendszer és életvilág Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. Gondolat, Budapest, 2011. 5. Niklas Luhmann társadalomelmélete: A szociális világ mint kommunikatív teljesítmény I. Niklas Luhmann: Bevezetés a rendszerelméletbe. Gondolat Kiadó, Bp. 2006. 13-111. o. 6. Luhmann társadalomelmélete: A szociális világ mint kommunikatív teljesítmény II.
Niklas Luhmann: Bevezetés a rendszerelméletbe. Gondolat Kiadó, Bp. 2006. 112-182. l. 7. Niklas Luhmann társadalomelmélete: A szociális világ mint kommunikatív teljesítmény III. Niklas Luhmann: Bevezetés a rendszerelméletbe. Gondolat Kiadó, Bp. 2006. 183-234. l. 8. Niklas Luhmann társadalomelmélete: A szociális világ mint kommunikatív teljesítmény IV. Niklas Luhmann: Bevezetés a rendszerelméletbe. Gondolat Kiadó, Bp. 2006. 271-97. l. 9. Habermas és Luhmann vitája Felkai Gábor: Jürgen Habermas. Áron, Budapest. 173-176. l. Balogh Karácsony: Német társadalomelméletek Balassi Budapest 2000. 82-97. 10. Habermas és Luhmann a modernitás-posztmodernitás kérdéseiről I. Jürgen Habermas: Filozófiai diskurzusok a modernségről. Helikon Kiadó, Bp. 1998. 297-308. U. ő. A modernség: befejezetlen program. In: Válogatott tanulmányok. i.m. 259-283. 11. G. Schulze az élménytársadalomról Schulze, Gerhard: A Német Szövetségi Köztársaság kulturális átalakulása. In: Wessely Anna (szerk.): A kultúra szociológiája. Osiris Kiadó, Bp. 1998. 196-205. SCHULZE, Gerhard: Élménytársadalom. A jelenkor kultúrszociológiája. A hétköznapi élet esztétizálódása, in: Szociológiai Figyelő, 2000, 135 157. o. 12. U. Beck kozmopolita kritikai elmélete. Ulrich Beck: A kockázat-társadalom. Út egy másik modernitásba. Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság Századvég Kiadó, Bp. 2003. A félév során két dolgozatot kell határidőre leadni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár! (utólag nem lehet pótolni) A dolgozatok terjedelme kb. 10 oldal. Az értékelés 1-től 5-ig terjed. Első dolgozat leadási határideje: 2017. 04. 21. 08h.00.perc. Feldolgozandó téma: A racionalitás problémája Habermas kommunikatív cselekvéselméletében, és rendszer és életvilág. Irodalom: Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011. I. Bevezetés. A racionalitás kérdéskörének megközelítései. 21-116. Felkai Gábor: Jürgen Habermas. Áron Kiadó, Budapest, 1993. A racionalitás problémája. 262-294. Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011. VI. fejezet. Második közbevetés: Rendszer és életvilág. 356-413. Felkai Gábor: Jürgen Habermas. Áron Kiadó, Budapest, 1993. Rendszer és életvilág. 300-321. Második dolgozat leadási határideje: 2017. 05. 14. Téma: LUHMANN, Niklas: Bevezetés a rendszerelméletbe. GONDOLAT KIADÓ, Budapest, 2006. 1-12. előadás. 13-234. l. BALOGH, István - KARÁCSONY, András: Német társadalomelméletek. 2000 BECK, Ulrich: A kockázat-társadalom. SZÁZADVÉG, Budapest, 2003 BECK, Ulrich: Világkockázat-társadalom. BELVEDERE KIADÓ, Szeged, 2008 ELIAS, Norbert: A civilizáció folyamata. GONDOLAT, Budapest, 2004 ELIAS, Norbert: A szociológia lényege. NAPVILÁG, Budapest, 1999 HABERMAS, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. GONDOLAT KIADÓ, Budapest, (2009) HABERMAS, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. GONDOLAT KIADÓ, Budapest, 1971 HABERMAS, Jürgen: Filozófiai diskurzusok a modernségről. HELIKON KIADÓ, Budapest,1998. HABERMAS, Jürgen: Válogatott tanulmányok. ATLANTISZ KIADÓ, Budapest, 1994. Niklas Luhmann: A modernség megfigyelései. AKTI- Gondolat. Budapest, 2010.
LUHMANN, Niklas: Bevezetés a rendszerelméletbe. GONDOLAT KIADÓ, Budapest, 2006. LUHMANN, Niklas: Látom azt, amit te nem látsz. OSIRIS-GOND, Budapest,1999. SCHULZE, Gerhard: Élménytársadalom. A jelenkor kultúrszociológiája. A hétköznapi élet esztétizálódása, in: Szociológiai Figyelő, 2000, 135 157. o. Ajánlott irodalom: FELKAI, Gábor: Jürgen Habermas. ÁRON KIADÓ, Budapest, 1993 GEHLEN, Arnold: Az ember természete és helye a világban. GONDOLAT KIADÓ, Budapest, 1976 LUHMANN, Niklas: Szociális rendszerek. AKTI-GONDOLAT KIADÓ, Budapest, 2009.
Történeti demográfia Tárgyfelelős (név, beosztás): Mihályi Helga, mesteroktató Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOC206 Tantárgyelem: kötelező Javasolt félév: 2 Előfeltétel: - Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 3 Tagozat: nappali A bevezető órák a demográfia fogalmát, elméleteit, valamint szemléletét és módszereit mutatják be, ami lehetővé teszi a szaktudomány természet- és a társadalomtudományok közötti elhelyezését. A történeti demográfia forrásainak (pl. anyakönyvek, összeírások, népszámlálások) megismertetése után a kurzus rekonstruálja a különböző történeti korszakok népesedési folyamatait. Mindezt a lokális és regionális demográfiai és népesedési jelenségek vizsgálatával egészíti ki, s fontosnak tartja az európai összehasonlításokat is. 1. A demográfia alapfogalmai, tárgya, forrásai, módszerei 2. A népesség száma 3. A népesség összetétele I. 4. A népesség összetétele II. 5. A népesedési folyamatok I. 6. A népesedési folyamatok II. 7. Zárthelyi dolgozat 8. A történeti demográfia fogalma, tárgya 9. A történeti demográfia forrásai 10. A történeti demográfia módszerei 11. Magyarország történeti demográfiai adatai 12. A világ népességének története Zárthelyi dolgozat Az aláírás feltétele a zárthelyi dolgozat minimum 75%-os szintű teljesítése. A kollokviumi jegy írásbeli vizsga alapján kerül meghatározásra: 90% felett jeles, 81-90% jó, 71-80% közepes, 61-70% elégséges. KLINGER András szerk.: Demográfia. Budapest: KSH, 1996. MIHÁLYI Helga: A demográfia alapjai=loss S. szerk.: Szociológiai olvasókönyv. Miskolc: Bíbor, 2008. MIHÁLYI Helga: The Demographical Situation of Miskolc as reflected in the Data of Hungary Possibilities of the Politics of Population Growth, script, 2008. Ajánlott irodalom: KOVACSICS József: Magyarország történeti demográfiája (896-1995). Budapest: KSH, 1997. LIVI-BACCI Massimo: A világ népességének rövid története. Budapest: Osiris, 1999. FARAGÓ Tamás: Historical Demography in Hungary: a history of research. Budapest: KSH, 2012.
Történeti demográfia Tárgyfelelős (név, beosztás): Mihályi Helga, mesteroktató Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOC206 Tantárgyelem: kötelező Javasolt félév: 2 Előfeltétel: - Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 3 Tagozat: levelező A bevezető órák a demográfia fogalmát, elméleteit, valamint szemléletét és módszereit mutatják be, ami lehetővé teszi a szaktudomány természet- és a társadalomtudományok közötti elhelyezését. A történeti demográfia forrásainak (pl. anyakönyvek, összeírások, népszámlálások) megismertetése után a kurzus rekonstruálja a különböző történeti korszakok népesedési folyamatait. Mindezt a lokális és regionális demográfiai és népesedési jelenségek vizsgálatával egészíti ki, s fontosnak tartja az európai összehasonlításokat is. 1. A demográfia alapfogalmai, tárgya, forrásai, módszerei 2. A népesség száma 3. A népesség összetétele I. 4. A népesség összetétele II. 5. A népesedési folyamatok I. 6. A népesedési folyamatok II. 7. A történeti demográfia fogalma, tárgya 8. A történeti demográfia forrásai 9. A történeti demográfia módszerei 10. Magyarország történeti demográfiai adatai I. 11. Magyarország történeti demográfiai adatai II. 12. A világ népességének története - A kollokviumi jegy írásbeli vizsga alapján kerül meghatározásra: 90% felett jeles, 81-90% jó, 71-80% közepes, 61-70% elégséges. KLINGER András szerk.: Demográfia. Budapest: KSH, 1996. MIHÁLYI Helga: A demográfia alapjai=loss S. szerk.: Szociológiai olvasókönyv. Miskolc: Bíbor, 2008. MIHÁLYI Helga: The Demographical Situation of Miskolc as reflected in the Data of Hungary Possibilities of the Politics of Population Growth, script, 2008. Ajánlott irodalom: KOVACSICS József: Magyarország történeti demográfiája (896-1995). Budapest: KSH, 1997. LIVI-BACCI Massimo: A világ népességének rövid története. Budapest: Osiris, 1999. FARAGÓ Tamás: Historical Demography in Hungary: a history of research. Budapest: KSH, 2012.
Társadalomelmélet II. Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Papp Attila, egyetemi docens Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOC207 Tantárgyelem: kötelező Javasolt félév: 2 Előfeltétel: - Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 3 Tagozat: levelező (3 4 mondatban összefoglalva) A tantárgy bemutatja a társadalomról történő gondolkodás főbb paradigmáit, a társadalmi jelenségekkel kapcsolatos főbb elméleti irányzatokat. Ez által a hallgatók megismerik a szociológia főbb kutatási területeit, irányzatait és eredményeit, különös tekintettel a magyar szociológia eredményeire. A tárgy abszolválása által a hallgatókban kialakul az a sajátos látásmód, amit szociológiainak hívunk, és képesek lesznek a valóság, a társadalmi jelenségek többszintű értelmezésére is. A tárgy az előbbi félévben tanultak folytatásának, és bizonyos résztémák esetében az elmélyültebb ismeretszerzést szolgálja. 1. Kockázati társadalom, veszélyeztetettség, globalizáció 2. Urbanizáció kérdései, a chicagoi iskola 3. Társadalmi interakciók, a mindennapi élet szociológiája és szociálpszichológiája 4. Társadalmi rétegződés és mobilitás főbb elméletei az első generációsok problematikája 5. Iskola és társadalmi tőke kérdései 6. Ifjúságelméletek 7. Etnikumok, kisebbségek és társadalmi előítéletek természete 8. Előítéletek rendszere Közép-Európában 9. Médiaelméletek, a médiatartalmakat befolyásoló tényezők 10. A politika és hatalom természetrajza (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Egy választott szakirodalom feldolgozása Félévzáró zárthelyi dolgozat a félév teljes tananyagából. (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) - Órai aktivitás: 20 százalék - Szakirodalmi feldolgozás: 20 százalék - Zárthelyi dolgozat: 60 százalék Sikeres teljesítéshez minimum 50 százalék szükséges Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Osiris, Budapest, 1997 Elektronikusan elérhető itt: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_bevezetes_a_szociologiab a/index.html
Merton, R. K: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Budapest, Gondolat, 1980 Max Weber: Gazdaság és társadalom. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1967 Róbert Péter (szerk.) A társadalmi mobilitás. Hagyományos és új megközelítések. Budapest, Új Mandátum, 1998 Giddens, Anthony: Sociology. Cambridge, 2009 (6th edition) Mannheim, Karl: A nemzedéki probléma. In. Nagy Ádám Oross Dániel (szerk.): Ifjúsági szöveggyűjtemény II. UISZ Alapítvány, 2016. 7-26. Pusztai Gabriella: Társadalmi tőke és az iskola. Kapcsolati erőforrások hatása az iskolai pályafutásra. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 200 Beck, Ulrich: Világkockázat társadalom. Az elveszett biztonság nyomában. Belvedere, Szeged, 2008. Ajánlott irodalom: Erving Goffman: A hétköznapi élet szociálpszichológiája Budapest, Gondolat, 1981 Durkheim, Emile.: Az öngyilkosság. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1967 Furlong, Andy (ed.): Handbook of Youth and Young Adulthood. New perspectives and agendas. Routledge, London New York, 2009. Gábor Kálmán: A középosztály szigete. Belvedere Meridionale, Szeged, 2000)
Kommunikáció és médiaszociológiai szakirány Tantárgy neve: A dokumentumfilm története Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOCM21 Tantárgyelem: szakirányon kötelező Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 3 Tagozat: nappali A kurzus során a hallgatók megismerkedhetnek a dokumentumfilm különböző irányzataival, a több mint száz évvel ezelőtti kezdetektől napjainkig. Az irányzatok számossága az útifilmektől a történelmi események feldolgozásán, és a szociális jelenségek vizsgálatán át egészen az áldokumentum filmekig tart. A félév során próbáljuk mindegyik stílust megismerni. Minden témát kiegészít egy óra, melynek során filmet nézünk és elemzünk. 1. Film, dokumentumfilm eredete, kialakulása. A dokumentumfilm története a második világháború végéig. A propagandafilm. 2. Híradás, tájékoztatás, avagy tényfeltárás, elemzés. A dokumentumfilm feladata. 3. A dokumentumfilm szerepe Magyarországon és a nagyvilágban a második világháború után. (természetfilm, ismeretterjesztés, társadalmi tényfeltárás, áldokumentumfilm, stb.) A dokumentumfilm szerepe a rendszerváltásban. 4. Filmművészet és dokumentumfilm kapcsolata. 5. Művészet és film kapcsolata. 6. A megértés ( elemzés ) folyamata. Prezentáció: Minden hallgató egy témából felkészül (filmet választ elemzést, vitaanyagot készít) és azt az órát levezeti moderátorként. Egy legalább tízperces dokumentum, vagy fikciós videoklip készítése. A prezentáció és a többi órán való aktív részvétel az értékelés alapja. Nemes Károly: A filmművészet fejlődésvonalának vázlata. Budapest, 2001. A formanyelv A keletkezés. 5-22. l.
A dokumentumfilm története Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOCM21 Tantárgyelem: szakirányon kötelező Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 3 Tagozat: Levelező A kurzus során a hallgatók megismerkedhetnek a dokumentumfilm különböző irányzataival, a több mint száz évvel ezelőtti kezdetektől napjainkig. Az irányzatok számossága az útifilmektől a történelmi események feldolgozásán, és a szociális jelenségek vizsgálatán át egészen az áldokumentum filmekig tart. A félév során próbáljuk mindegyik stílust megismerni. Minden témát kiegészít egy óra, melynek során filmet nézünk és elemzünk. 1. Film, dokumentumfilm eredete, kialakulása. A dokumentumfilm története a második világháború végéig. A propagandafilm. 2. Híradás, tájékoztatás, avagy tényfeltárás, elemzés. A dokumentumfilm feladata. 3. A dokumentumfilm szerepe Magyarországon és a nagyvilágban a második világháború után. (természetfilm, ismeretterjesztés, társadalmi tényfeltárás, áldokumentumfilm, stb.) A dokumentumfilm szerepe a rendszerváltásban. 4. Filmművészet és dokumentumfilm kapcsolata. 5. Művészet és film kapcsolata. 6. A megértés ( elemzés ) folyamata. Egy legalább ötperces dokumentum, vagy fikciós videoklip készítése. Az órán való aktív részvétel az értékelés alapja. Nemes Károly: A filmművészet fejlődésvonalának vázlata. Budapest, 2001. A formanyelv A keletkezés. 5-22. l.
A kommunikáció elméletei Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOCM22 Tantárgyelem: szakirányon kötelező Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Osváth Andrea, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: - Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 3 Tagozat: nappali (3 4 mondatban összefoglalva) Az egymáshoz való viszonyainknak, sőt egyes teoretikusok szerint magának a társadalmi rendszernek is elemi egysége, illetve operációja, de legalábbis központi vetülete a kommunikáció. A tantárgy elsősorban a kommunikációkutatás jelentősebb irányzataival és elméleteivel foglalkozva ismertet meg a tárgyhoz kapcsolódó fogalomrendszerrel, a kommunikáció különféle dimenzióival, különös hangsúlyt helyezve az interperszonális kommunikáció ill. a médiakommunikáció elméleteire 1. A kommunikáció alapelemei, jellemzői 2. A szociálpszichológiai, a kibernetikai, a retorikai hagyomány 3. A szemiotikai, a szociokulturális, a fenomenológiai és a társadalomkritikai hagyomány 4. A szimbolikus interakcionizmus 5. Az elvárások megsértésének elmélete 6. A kapcsolatelmélyülés elmélete 7. Az interakcionális nézőpont elmélete 8. Félév közi zárthelyi dolgozat 9. A kapcsolati dialektika elmélete 10. A technológiai determinizmus elmélete 11. Kulturális kontextus : férfi- és nő kommunikációja 1. 12. Kulturális kontextus : férfi- és nő kommunikációja 2. 13. Posztmodern kultúra és virtualitás 1. 14. Posztmodern kultúra és virtualitás 2. 15. Zárthelyi dolgozat megírása (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) 2 ZH megírása (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) ötfokozatú értékelés /a félévközi zh. eredmény 50%-os beszámítása GRIFFIN, Em: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, Budapest, 2001 DOMSCHITZ Mátyás HAMP Gábor: A kommunkáció színtereiről. In: Horányi Ö. (szerk.): A kommunikáció mint participáció. AKTI Typotex, Budapest, 2007 NEMÉNYINÉ GYIMESI Ilona: Kommunikációelmélet Szemelvénygyűjtemény. Perfekt, 2004 ROSENGREN, Karl Erik: Kommunikáció. Typotex, Budapest, 2004 RÓKA Jolán: Kommunikációtan: Fejezetek a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából. Századvég, Budapest, 2002 James W. CAREY: Communication as Culture. Essays on Media and Society. Psychology Press, 1989. Journal of Social and Personal relationships Ajánlott irodalom:
HELLER Mária RÉNYI Ágnes: A nyilvánosság kommunikációelméleti megközelítéseiről. In.HORÁNYI Özséb (szerk.): Kommunikáció II. A kommunikáció világa. General Press,Budapest,2003 PLÉH, Csaba: Bevezetés a megismeréstudományba. Typotex, Budapest, 1998 SENNETT, Richard: A közéleti ember bukása. Helikon, Budapest, 1998. A Médiakutató és a Jel-Kép c. szakfolyóiratok órákon kijelölt számai.
A kommunikáció elméletei Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOCM22 Tantárgyelem: szakirányon kötelező Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Osváth Andrea, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: - Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 3 Tagozat: levelező (3 4 mondatban összefoglalva) Az egymáshoz való viszonyainknak, sőt egyes teoretikusok szerint magának a társadalmi rendszernek is elemi egysége, illetve operációja, de legalábbis központi vetülete a kommunikáció. A tantárgy elsősorban a kommunikációkutatás jelentősebb irányzataival és elméleteivel foglalkozva ismertet meg a tárgyhoz kapcsolódó fogalomrendszerrel, a kommunikáció különféle dimenzióival, különös hangsúlyt helyezve az interperszonális kommunikáció ill. a médiakommunikáció elméleteire 1. A kommunikáció alapelemei, jellemzői 2. A szociálpszichológiai, a kibernetikai, a retorikai hagyomány 3. A szemiotikai, a szociokulturális, a fenomenológiai és a társadalomkritikai hagyomány 4. A szimbolikus interakcionizmus 5. Az elvárások megsértésének elmélete 6. A kapcsolatelmélyülés elmélete 7. Az interakcionális nézőpont elmélete 8. Félév közi zárthelyi dolgozat 9. A kapcsolati dialektika elmélete 10. A technológiai determinizmus elmélete 11. Kulturális kontextus : férfi- és nő kommunikációja 1. 12. Kulturális kontextus : férfi- és nő kommunikációja 2. 13. Posztmodern kultúra és virtualitás 1. 14. Posztmodern kultúra és virtualitás 2. 15. Zárthelyi dolgozat megírása (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) 2 ZH megírása (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) ötfokozatú értékelés /a félévközi zh. eredmény 50%-os beszámítása GRIFFIN, Em: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, Budapest, 2001 DOMSCHITZ Mátyás HAMP Gábor: A kommunkáció színtereiről. In: Horányi Ö. (szerk.): A kommunikáció mint participáció. AKTI Typotex, Budapest, 2007 NEMÉNYINÉ GYIMESI Ilona: Kommunikációelmélet Szemelvénygyűjtemény. Perfekt, 2004 ROSENGREN, Karl Erik: Kommunikáció. Typotex, Budapest, 2004 RÓKA Jolán: Kommunikációtan: Fejezetek a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából. Századvég, Budapest, 2002 Journal of Social and Personal relationships