Dr. Szalontainé dr. Kovács Judit Az egészségbiztosítási, családtámogatási jogszabályváltozások 2018. január 1-jétől Új közigazgatási eljárási törvény Lakástámogatások bővülő rendszere Nagycsaládosok gáz ártámogatása Szervezeti változások 2017. november 1-jétől Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a Magyar Államkincstárba történő beolvadásához kapcsolódó egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 311/2017. (X. 31.) Korm. rendelet Az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 1. -a szerint egészségbiztosítási szerv: 2017.11.01-től a) a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), b) az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (kormányhivatal), c) a kormányhivatalnak az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró, megyeszékhelyen működő járási hivatala, illetve a fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatala (járási hivatal) és d) az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró Magyar Államkincstár központi szerve (Központ). A Magyar Államkincstárról szóló 310/2017. (X. 31.) Korm. rendelet szerint A Kincstár a következő szervekből áll: a) a központi szerv b) a különös hatáskörű, országos illetékességű igazgatási szerv, Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és c) a területi szervek. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényt módosító jogszabályok 1. az egyes családtámogatási tárgyú, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXVIII. törvény, 2. az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVIII. törvény, 3. az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény, valamint 4. az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvény. 1
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendeletet módosító jogszabályok 1. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendeletnek az egyes ellátások központi folyósításával kapcsolatos módosításáról szóló 404/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 2. az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 507/2017. (XII.29.) Korm. rendelet Hatáskör/Illetékesség változás 2018.01.01-jétől az egészségbiztosítási feladatellátás során Magyar Államkincstár országos illetékességgel jár el a következő feladatokban: Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai tekintetében (hasonlóan a családtámogatási ellátások, nyugdíjhoz) központi folyósítás - Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Igazolások kiadása Bevallások benyújtása Megtérítéssel, mérsékléssel, elengedéssel kapcsolatos feladatokat a kormányhivatalok helyett a Kincstár központ végzi A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Tat.) 4. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj ideértve a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. (2a) bekezdése alapján megállapított öregségi nyugdíjat is, a hozzátartozói nyugellátás, a törvényben meghatározott méltányossági kifizetések, a nyugdíjprémium, valamint a társadalombiztosítási nyugellátás összege alapján kiszámított, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb egyszeri juttatás fedezetére szolgál. A Tat. 5. (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: Az Egészségbiztosítási Alap az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, ideértve a csecsemőgondozási díjat, terhességi-gyermekágyi segélyt, a táppénzt, a betegséggel kapcsolatos segélyeket, a kártérítési járadékot, a baleseti járadékot, a gyermekgondozási díjat, a rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat, valamint az egészségbiztosítás egyes pénzbeli ellátásainak összege alapján kiszámított, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyszeri juttatás kiadásainak fedezetére szolgál. A csecsemőgondozási díjat és a gyermekgondozási díjat érintő közös változások CSED, GYED 2017. decemberi előrehozott utalása Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII.31.) kormányrendelet 122/A. (2) bekezdés c) pontja lehetőséget biztosít a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj megelőlegezésére. A Magyar Államkincstár Központ a felettes irányító minisztériumokkal döntött az előrehozott utalásról. 2
Azon ügyfelek részére, akiknek 2018. január 10-éig lenne esedékes a következő (2017. december) havi csed, illetve gyed folyósítása, a 2018. január hónapban esedékes ellátást még 2017. évben ki kell utalni a 2018-as évi költségvetés terhére. Az utalás december 22-ei értéknappal terhelődik, de 2018. január 02-ára lesz rögzítve, hogy a bevallás és az adókedvezmények 2018-ra legyenek rögzítve, így a 2018. évi adótáblát kell alkalmazni. Ebtv.Vhr. 26. pontosítása álláskeresési támogatásban részesülők CSED, illetve GYED összege Ha az Ebtv. 40. (1) bekezdése alapján a csecsemőgondozási díj, illetve az Ebtv. 42/A. (1) bekezdése alapján a gyermekgondozási díj a Tbj. 5. (1) bekezdés d) pontjában meghatározott biztosított részére kerül megállapításra, úgy a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. Ebtv. 42. (2) bekezdés A csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani a) a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj - kivéve a 42/E. alapján megállapított gyermekgondozási díj - folyósításának az idejét, b) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot, c) a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét. Ebtv. 42/A. (4) bekezdés c) pontja (4) A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani a) a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét, b) a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot, c) a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét. Csecsemőgondozási díjat érintő változások 1. Az Ebtv.) 40. (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: Az (1) bekezdésben foglaltakon túl csecsemőgondozási díjra az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével jogosult h) a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő szülői felügyeleti joga megszűnt. 2. Az Ebtv. 40. (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: e) a (4) bekezdés h) pontja szerinti esetben attól a naptól, amikortól a szülő nő felügyeleti joga megszűnt. [a gyermek születését követő 168. napig jár, ha a (4) bekezdés a)-g) pontja szerinti feltételek bármelyikének bekövetkezése napján az (1) bekezdésben meghatározottak a (4) bekezdés alapján jogosult személy tekintetében fennállnak.] Szülői felügyeleti jog megszűnik Ptk. alábbi rendelkezéseit kell alkalmazni Ptk. 4:186. Szülői felügyelet szünetelése 3
Szünetel a szülői felügyeleti jog, ha. d) a szülő ismeretlen helyen távol van, vagy ténylegesen akadályozva van a szülői felügyelet ellátásában; Ptk.4:193. Szülői felügyeleti jog megszüntetése A szülői felügyelet megszüntetése iránt a másik szülő, visszaállítása iránt bármelyik szülő indíthat pert. Mindkét esetben perindításra jogosult a gyermek, a gyámhatóság és az ügyész is. A szülői felügyelet megszüntetése iránt a pert az ellen a szülő ellen kell megindítani, akinek szülői felügyeletét meg kívánják szüntetni. Ha az a személy, aki ellen a pert meg kellene indítani, már nem él, a pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani. Ptk.4:191. A szülői felügyeleti jog bírósági megszüntetése A bíróság megszünteti a szülői felügyeletet, ha a) a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti; vagy b) a gyermeket más személynél helyezték el vagy nevelésbe vették, és az a szülő, akinek szülői felügyeleti joga szünetel, a gyermek elhelyezésére vagy a nevelésbe vételre okot adó magatartásán, életvitelén, körülményein önhibájából nem változtat. Az apa csecsemőgondozási díjra úgy szerezhet jogosultságot, ha jogerős bírósági ítélet született az anya szülői felügyeleti joga megszüntetése kérdésében. Az apa a bírósági eljárás megindulásakor beadja a CSED iránti kérelmét, amelyet az Ákr. 48. alapján az eljárást fel kell függeszteni a bírósági döntésig. Gyermekgondozási díjat, hallgatói GYED-et érintő változások GYED maximum változása A megállapított gyermekgondozási díj 2018. január 15-éig felülvizsgálatra kerül. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvénynek (továbbiakban: Ebtv.) a gyermekgondozási díj felső határára vonatkozó 42/D. -a (1) bekezdésének rendelkezése a következő: A gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelete 2. (1) bekezdés b) pontja szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 138. 000 forint. E rendelkezés alapján a gyermekgondozási díj felső határa 2018. január 1-jétől (a 138.000,- Ft összegű minimálbért figyelembe véve) 193.200 Ft/hó. Az Ebtv. 42/D. -ának (4) bekezdése alapján: (4) A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani. 4
A hivatkozott rendelkezésekre tekintettel a 2018. január 1-jét megelőző időponttól maximális összegben megállapított és 2018. január 1-jét követően is folyósított gyermekgondozási díjakat a 2018. évre érvényes felső határ, havi 193.200,- Ft figyelembevételével át kell számítani, azonban az újból megállapított összeg nem haladhatja meg az ellátás alapjául szolgáló jövedelem 70 %-át. A 2018. január hónapra járó, új összegben megállapított gyermekgondozási díj első ízben 2018. február hónapban kerül folyósításra. Hallgatói gyed maximum Az Ebtv. a gyermekgondozási díj felső határára vonatkozó 42/E. (5) és (6) bekezdéseinek rendelkezése az alábbi: (5) Az (1), illetve a (3) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj havi összege a) a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes kötelező legkisebb munkabér, b) a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70 százaléka. (6) Ha az (1), illetve a (3) bekezdés alapján gyermekgondozási díjra jogosult személy a szülés napján biztosított és a számítási időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, az ellátás összegét a 48. (1) és (2) bekezdése alapján kell kiszámítani azzal, hogy az ellátás összege nem lehet kevesebb az (5) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott összegnél, valamint nem lehet magasabb havonta a minimálbér kétszeresének 70 százalékánál. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 2. (1) bekezdés b) pontja szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2018. január 1- jétől havibér alkalmazása esetén 138.000 forint. A Rendelet 2. (2) bekezdés b) pontja alapján a garantált bérminimum összege teljes munkaidő teljesítése esetén 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 180.500 forint. Az Ebtv. 42/E. (9) bekezdése szerint az (5) és a (6) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni és a tárgyévre érvényes kötelező legkisebb munkabér, illetve garantált bérminimum figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani. A hivatkozott rendelkezésekre tekintettel a 2018. január 1-jét megelőző időponttól az Ebtv. 42/E. -a alapján megállapított és 2018. január 1-jét követően is folyósított gyermekgondozási díjakat a 2018. évre érvényes minimálbér, garantált bérminimum figyelembevételével át kell számítani. Hallgatói GYED-et érintő változások Az Ebtv. 42/E. (2) bekezdésének módosítása : Az (1) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj a gyermek születésének napjától a gyermek 2 éves koráig jár. 5
Az Ebtv. 42/E. (4) bekezdésének módosítása: A vér szerinti apa részére a gyermekgondozási díj a (2) bekezdésben meghatározott jogosultsági időből igénybe nem vett időszakra jár, de legfeljebb a gyermek 2 éves koráig. Ebtv. új 82/N. határozza meg, hogy mikortól kell alkalmazni az új szabályokat. ÚJ Ebtv. 82/N. (1) Az egyes családtámogatási tárgyú, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXVIII. törvény által megállapított 42/E. (2) és (4) bekezdésben foglaltakat a) a 2017. december 31-ét követően a 42/E. (1) és (3) bekezdése alapján megállapított gyermekgondozási díjra kell alkalmazni, b) a 2018. január 1-jét megelőzően a 42/E. (1) és (3) bekezdése alapján megállapított gyermekgondozási díjra abban az esetben kell alkalmazni, ha a gyermekgondozási díjra való jogosultság 2017. december 31-én fennáll. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát 2018. január 15-éig felül kell vizsgálni. Ebtv. Vhr. 26/A. pontosítása A GYED-et nem ugyanazon személy igényli, mint aki a CSED-ben részesült Ha az Ebtv. 42/A. -a szerinti gyermekgondozási díjra jogosult kérelmének elbírálása során megállapításra kerül, hogy ugyanazon gyermek jogán csecsemőgondozási díjat sem ő, sem más személy nem vett igénybe, az Ebtv. 42/A. -a szerinti gyermekgondozási díjra jogosultság megállapításánál a csecsemőgondozási díjnak megfelelő időtartam kezdő napjaként a gyermek születésének napját kell figyelembe venni. Táppénzt érintő változások A keresőképtelenség visszamenőleges igazolása 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről Indokolt esetben lehetőség van a keresőképtelenség kezdő napjának visszamenőleges megállapítására is. A keresőképtelenség visszamenőleges igazolására jogosult továbbra is: A háziorvos, házi gyermekorvos, kezelőorvos a vizsgálatra való jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb 5 napra visszamenőleg. Keresőképtelenség igazolására vonatkozó szabályok változása 2018. január 1-jétől Az Ebtv. 45. -a ÚJ (3a) bekezdéssel egészül ki: (3a) Visszamenőleges keresőképtelenségi igazolás esetén, orvosi dokumentáció alapján a kormányhivatal szakértő főorvosa a 45. (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően 30 napig visszamenőleg igazolhatja a keresőképtelenséget. Vhr. 41. -a ÚJ (2) bekezdéssel egészül ki A 41. (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az Ebtv. 45. (4) bekezdésében foglalt esetben a keresőképtelenséget az orvosszakértői szerv szakvéleményével kell igazolni. Az ellátás alapját érintő KATA változások 6
A főállású kisadózó ellátási alapja 94 400 forintra, a magasabb összegű tételes adót fizető kisadózók ellátási alapja 158 400 forintra emelkedik. Pénzbeli ellátásokkal, baleseti táppénzzel kapcsolatos kérelem benyújtására, elbírálására, folyósítására vonatkozó rendelkezések változásai Pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos kérelem benyújtására vonatkozó rendelkezés pontosítása (Ebtv. 61. (5) bek.) A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz iránti kérelmeket kizárólag az egészségbiztosító honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és a járási hivatalnál történt regisztrációt követően, kizárólagosan elektronikus azonosítását követően elektronikus úton nyújthatja be. A kifizetőhelynek a következő esetben szükséges regisztrációt benyújtani: Ebtv.Vhr. 37/A. (3) bekezdésének pontosítása: Az Ebtv. 63. (1) bekezdésének az alkalmazásakor a biztosított gyermekgondozási díj iránti kérelme elbírálásához a foglalkoztató Foglalkoztatói igazolást állít ki, melyet a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt a társadalombiztosítási kifizetőhely 5 napon belül az Ebtv. 61. (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően továbbít a foglalkoztató székhelye szerint illetékes járási hivatalhoz. A pénzellátási kérelem előterjesztése Ebtv. 62. (1) A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet a biztosítottnak a Tbj. 4. a) pontja szerinti foglalkoztatónál kell előterjeszteni. (1a) A vér szerinti apa, valamint a gyermek születésének napján nem biztosított szülő nő a gyermekgondozási díj 42/E. alapján történő megállapítása iránti kérelmet a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítóhoz nyújthatja be. (2) A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet a) a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, c) egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el. (3) Ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, illetve a baleseti táppénz folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, az ellátás továbbfolyósításáról a (2c) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szerv gondoskodik. Ha az ellátás folyósításának ideje alatt a biztosított foglalkoztatót vált, a (2c) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szerv folyósítja a már megállapított ellátást. Az Ebtv. 62. -a ÚJ (2a)-(2c) bekezdésekkel egészül ki: (2a) Az utazási költségtérítés iránti kérelmet a biztosított lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el. (2b) A (2a) bekezdés szerinti esetben az utazási költségtérítést az egészségbiztosító folyósítja. (2c) A csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat és a táppénzt a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kifizetőhely, b) a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben az egészségbiztosító folyósítja. 7
Mit kell tenni a biztosítottnak, kifizetőhelynek, ha a CSED, GYED ellátás folyósítása alatt a biztosított munkáltatót vált (kifizetőhely/járási hivatal) Biztosítási jogviszony megszűnése esetén az ellátás tovább folyósítása Ebtv. 62. (3) bekezdésének módosítása: Ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, illetve a baleseti táppénz folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, az ellátás továbbfolyósításáról a (2c) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szerv gondoskodik. Ha az ellátás folyósításának ideje alatt a biztosított foglalkoztatót vált, a (2c) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szerv folyósítja a már megállapított ellátást. Baleset üzemiségének elbíráláshoz szükséges eljárásban történt változás Ebtv.Vhr. 44. (1) bekezdésének pontosítása megbízási jogviszonyban állók esetén bekövetkezett baleset kivizsgálása: A Tbj. 4. e) pontjában, 5. (1) bekezdés e), f), g) és i) pontjában, valamint 56/A. (1) bekezdésében meghatározott személy által elszenvedett balesetet - bejelentése alapján - a balesetet szenvedett személy lakóhelye szerint illetékes járási hivatal kivizsgálja, és felveszi az Üzemi baleseti jegyzőkönyv -et. Szükség esetén a munkavégzés helye szerinti járási hivatal a vizsgálatban közreműködik. Ebtv. Vhr.42. (1) A táppénz és baleseti táppénz folyósításának 240. napját követő tizenöt napon belül a táppénzt megállapító szerv köteles a keresőképtelenséget igazoló orvost és a biztosítottat értesíteni a biztosított táppénz, baleseti táppénz jogosultsága megszűnésének időpontjáról. (2) Ha a biztosított részére a pénzbeli ellátást vagy baleseti táppénzt a járási hivatal állapította meg, és a biztosítási jogviszony a pénzbeli ellátás vagy a baleseti táppénz folyósításának időtartama alatt megszűnik, a foglalkoztató köteles 8 napon belül értesíteni a járási hivatalt a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontjáról. Méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos változás Ebtv.Vhr. 31/D. (1) bekezdés kiegészítése A biztosított a méltányossági kérelmet a foglalkoztatójához nyújthatja be. A táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást és javaslatot, az orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról, valamint az Ebtv. 50. (3) bekezdésben foglalt méltányosságból megállapítható gyermekápolási táppénzt kivéve a méltányosságból igényelt pénzbeli ellátás tekintetében a kifizetőhely vagy a járási hivatal azon végleges döntését, hogy a kérelmező az ellátásra nem jogosult. A foglalkoztató a biztosított méltányossági kérelmét a kérelem kézhezvételétől számított 5 napon belül továbbítja a 38. (1) bekezdése szerint a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz. Ebtv.Vhr. ÚJ 31/D. (3) bekezdés: A méltányosságból megállapított pénzbeli ellátásról szóló döntést közölni kell a biztosítottal és a foglalkoztatóval. 8
Jövedelemigazolás kiállítására vonatkozó kötelezettséget előíró rendelkezések hatályon kívül helyezése Hatályon kívül helyezésre kerül az Ebtv.Vhr.: a 37/A. (1)-(2) bekezdései, a 38. (9) bekezdés a 38/B. (7) bekezdés Módosításra kerül az Ebtv.Vhr.: a 37. (1) bekezdés, a 38. (6) bekezdés A jövedelemigazolás tömböket még 5 évig meg kell őrizni, de Kifizetőhelyi elszámolás Ebtv.Vhr. 38/A. (3) bekezdés pontosítása Ha a kifizetőhely elszámolása nem felel meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, a kormányhivatal azonnal megvizsgálja a bejelentett adatokat. A kormányhivatal a vizsgálat befejezését követően hozott határozat alapján intézkedik a megállapított összeg utalására. Az elszámolás adatait a kormányhivatal nem módosítja. Ha az eltérés összege a 100 forintot nem éri el, az elszámolt számszakilag helyes összeget kell átutalni. Eljárási szabályok 2018. január 1-jétől Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) A közigazgatási perekre vonatkozóan is új szabályozás született: a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) Mindkét jogszabály alkalmazására vonatkozó szabályozás: hatálybalépés 2018.01.01., a követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. Az Ebtv. és az Ákr. viszonya A Ket.-től eltérően (Ket. 13. (2) bekezdés i) pont) a kivételként nem említett közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó jogszabályok az Ákr. rendelkezéseitől csak akkor térhetnek el, ha azt az Ákr. megengedi. Kiegészítő eljárási rendelkezéseket állapíthat meg jogszabály - Az Ebtv. tartalmaz az Ákr.- hez képest kiegészítő, különös eljárási szabályokat (Pl.: Ebtv. 39/B., 39/C. ) Eljárás megindítása, kérelemre induló eljárások esetén A pénzbeli ellátásokkal kapcsolatban továbbra is főszabály, hogy az eljárás az ügyfél kérelmére indul; (kivételes hivatalból induló eljárásaink pl. a táppénz hozzájárulással kapcsolatos, baleset során az egészségügyi szolgáltatásért kifizetett összeg megtérítése, valamint a visszafizetésre kötelező eljárásaink). A táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj kérelmek kizárólag kérelemre induló eljárások. Kérelem nélkül nincs eljárás. Kérelem (Ákr. 15. ): az ügyfél olyan nyilatkozata, amellyel hatósági eljárás lefolytatását, illetve a hatóság döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében. 9
Kérelem előterjesztése Ákr.: Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a kérelmet a hatósághoz írásban vagy személyesen lehet előterjeszteni. Pénzbeli ellátások, baleseti táppénz iránti kérelem előterjesztése (Ebtv. 62. (1) bekezdés: A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet a biztosítottnak a Tbj. 4. a) pontja szerinti foglalkoztatónál kell előterjeszteni. Ebtv. 61. (5) bekezdés: A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz iránti kérelmeket kizárólag az egészségbiztosító honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és a járási hivatalnál történt regisztrációt követően, kizárólagosan elektronikus azonosítását követően elektronikus úton nyújthatja be. Kérelem visszautasítása (Ákr. 46. (2) bek.): A hatóság a kérelmet visszautasíthatja, ha azt nem az előírt formában terjesztették elő. Ha a kérelmező a kérelmét öt napon belül az előírt formában ismételten előterjeszti, a hatóság az eljárást teljes eljárásban folytatja le, azzal, hogy a kérelmet az eredeti benyújtáskor előterjesztettnek kell tekinteni, de az ügyintézési határidőt az ismételt benyújtást követő naptól kell számítani. Hiányos kérelem: Az Ákr. szerinti hiánypótlási eljárást (Ákr. 20. ) kell lefolytatni (pl.: táppénz kérelemhez nem csatolja az orvosi igazolást, nem az előírt nyomtatvány benyújtásával kér csecsemőgondozási díjat stb.) de csak egy ízben lehetséges Ügyfél rendelkezési joga: Az ügyfél kérelmével az ügy tárgyában hozott döntés véglegessé válásáig rendelkezhet. (Ákr. 35. ) Ki lehet ügyfél? Ákr. új ügyfél fogalom (Ákr. 10. ) Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak. Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában megállapíthatja azon személyek és szervezetek körét, akik (amelyek) a jogszabály erejénél fogva ügyfélnek minősülnek. 1. táppénz keresőképtelen biztosított nem minősül ügyfélnek a foglalkoztató (táppénz harmad!) 2. baleseti táppénz, üzemi baleset balesetet szenvedett biztosított nem minősül ügyfélnek a foglalkoztató 3. csecsemőgondozási díj elsősorban az anya, egyéb speciális esetben, aki a gyermekre tekintettel az ellátást kéri (örökbefogadó, apa, stb.) 4. gyermekgondozási díj aki a gyermekre tekintettel az ellátást kéri (Joghatóság), hatáskör, illetékesség vizsgálata Ákr. 17. 1. Ákr.- Joghatóság vizsgálatáról nem rendelkezik, külön törvény jelent meg az egyes jogviszonyban a magyar joghatóságra vonatkozó szabályozásról, illetve a nemzetközi szerződések, EU-szabályok határozzák meg az egyes eljárások nemzetközi vonatkozását. 2. Hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból kell vizsgálni. (A biztosítási jogviszony megszűnésénél, többes jogviszony a GYED-nél, stb.) 3. Ha a hatóság valamelyik hiányát észleli, és kétséget kizáróan megállapítható az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság, az ügyet átteszi, ennek hiányában a kérelmet visszautasítja vagy az eljárást megszünteti. A kérelem speciális áttételének formáját írja elő egészségbiztosítási jogszabály a GYED többes jogviszony elbírálásánál. 10
4. Eljárás illetékességi területen kívül (Ákr. 19. ), társadalombiztosítási kifizetőhelyek esetében az egészségbiztosítási jogszabály nem említ erre lehetőséget. A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító (Ebtv. 62. (2) bekezdés) bírálja el. Egészségbiztosító: az ellátások elbírálása tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala, illetve a fővárosban a XIII. Kerületi Hivatal Az ellátások folyósítása: Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a GYED iránti kérelmet a foglalkoztató székhelye szerinti Járási hivatal bírálja el (kifizetőhely esetén is). Abban az esetben is, ha mind a két jogviszonya ugyanazon kifizetőhellyel rendelkező munkáltatónál áll fenn. Hiánypótlás (Ákr. 44. ) Ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek - nem felel meg, vagy - megfelel, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges, az eljáró hatóság határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - egy ízben hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. Hiánypótlásra csak az ügyfél (kérelmező) szólítható fel, a végzés rendelkező része tartalmazza a pótolható iratot, nyilatkozatot. A végzésben meg kell jelölni a hiánypótlásra a határnapot, és jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést. Ebtv. 80. (3) Az ellátásban részesülő - ha a jogszabály kivételt nem tesz - köteles 15 napon belül az egészségbiztosítónak bejelenteni minden olyan tényt, illetőleg adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti. Ákr. 44. [A hiánypótlás] Ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek a) nem felel meg, vagy b) megfelel, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges, az eljáró hatóság határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - egy ízben hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. Eljárás felfüggesztése Ákr. 48. A hatóság felfüggeszti (kötelező) az eljárást, ha - az előkérdés bíróság hatáskörébe tartozik, vagy - az ügyben külföldi szervet kell megkeresni. Törvény lehetővé teheti az eljárás felfüggesztését, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. Ha a bíróság vagy más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt a hatóság megfelelő határidő tűzése mellett felhívja. A hatóság az eljárás felfüggesztéséről szóló végzését a bírósággal, vagy más fent említett - szervvel is közli azzal, hogy az eljárás befejezéséről tájékoztassa (eljárás folytatása) 11
Kérelem visszautasítása (Ákr. 46. ) A hatóság a kérelmet visszautasítja, ha a) az eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele hiányzik, és e törvény ahhoz más jogkövetkezményt nem fűz, vagy b) az ugyanazon jog érvényesítésére irányuló kérelmet a bíróság vagy a hatóság érdemben már elbírálta, és a kérelem tartalma, valamint az irányadó jogi szabályozás nem változott. A hatóság a kérelmet visszautasíthatja, ha azt nem az előírt formában terjesztették elő. Ha a kérelmező a kérelmét öt napon belül az előírt formában ismételten előterjeszti, a hatóság az eljárást teljes eljárásban folytatja le, azzal, hogy a kérelmet az eredeti benyújtáskor előterjesztettnek kell tekinteni, de az ügyintézési határidőt az ismételt benyújtást követő naptól kell számítani. Ha az ügyfél ismételten előterjeszti kérelmét, és a jogszabály határidőt vagy határnapot állapít meg, a kérelem előterjesztése szempontjából a határidő és a határnap megtartottnak tekintendő. Az ismételt benyújtás a visszautasító döntés elleni jogorvoslatról való lemondásnak, illetve visszavonásának minősül. Eljárás megszüntetése (Ákr. 47. ) A hatóság az eljárást megszünteti, ha a kérelem visszautasításának lett volna helye, annak oka azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására, a kérelmező ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, és ennek hiányában a kérelem nem bírálható el, és az eljárást hivatalból nem folytatja, az eljárás okafogyottá vált, az ügyfél nem tesz eleget eljárási költség előlegezési kötelezettségének, az eljárás kérelemre indult, és valamennyi kérelmező ügyfél kérelmét visszavonta, illetve ahhoz az ellenérdekű ügyfelek hozzájárultak, és az eljárás hivatalból nem folytatható, a hatóság megállapítja, hogy az ügyben más hatóság már eljárt, vagy más hatóság kijelölésére került sor, vagy az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ (előkérdés), amely bíróság vagy más szerv hatáskörébe tartozik, és az ügyfél a hatóságnak az eljárás megindítására vonatkozó felhívásának nem tesz eleget. Megkeresés (Ákr. 25. ) (Ket. szerinti belföldi jogsegély) 45 A hatóság - legalább ötnapos határidő tűzésével - más szervet vagy személyt kereshet meg, ha az ügyben a megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell eljárási cselekményt végezni, vagy az eljárás során szükséges adattal vagy irattal más rendelkezik. A megkeresett szerv a megkeresés teljesítését megtagadja, ha az nem tartozik a hatáskörébe, vagy arra nem illetékes. Megkeresésről végzés hozatala szükséges. Annak a szervnek címezve kell végzést meghozni, akitől az adatot kéri a Hatóság. Más hatósággal, szervvel a kapcsolattartás kizárólagosan elektronikusan. Ebtv. 80. (2) Az egészségbiztosító felhívására a társadalombiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat tizenöt napon belül kell közölni. 12
Ügyintézési határidő Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik. Eljárás megindul: Az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon indul Az ügyintézési határidő automatikus döntéshozatal esetén huszonnégy óra, sommás eljárásban nyolc nap, teljes eljárásban hatvan nap. Ha törvény vagy kormányrendelet valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidejéről nem rendelkezik: a hatóság, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonnal, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse vagy a végzést meghozza. Soron kívül kell elvégezni azon eljárási cselekményeket, ha határidőből kevesebb mint tizenöt nap van hátra. Eljárás megindulása, ügyintézési határidő kezdő napjának szabályozása az Ebtv.-ben Csecsemőgondozási díj Ha a csecsemőgondozási díj iránti kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik (Ebtv. 40. (3) bekezdés). Gyermekgondozási díj Amennyiben a gyermekgondozási díj iránti kérelem a szülési szabadság vagy az annak megfelelő időtartam lejártát megelőzően kerül benyújtásra, a kérelem elbírálására vonatkozó határidő kezdőnapja a szülési szabadság, illetve az annak megfelelő időtartam lejártát követő nap (Ebtv. 42/B. (4) bekezdés). Baleseti táppénz Ha a baleseti táppénzre irányuló kérelem azért nem bírálható el, mert a baleset üzemiségére vonatkozóan még nem született döntés, a kérelem elbírálására vonatkozó ügyintézési határidő kezdő napja: a baleset üzemisége tárgyában hozott döntés véglegessé válását követő nap (Ebtv. 65. (3a) bekezdés). Ügyintézési határidő az Ebtv.-ben, az Ákr.-hez képest különös (kiegészítő) eljárási szabály Ebtv. 39/B. (1) bekezdés: Ha a pénzbeli ellátásra, baleseti táppénzre való jogosultság megállapítása során az ellátás összege - az Ákr. 50. (5) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával - huszonöt napon belül azért nem állapítható meg, mert nem került sor a biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az adóelőleg megállapításához, a rendelkezésre álló adatok alapján kell megállapítani az ellátást. Az ügyintézési határidő számítása az Ákr. szerint (50. ): A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének, valamint a közhírré tétel napja. A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. Az órákban megállapított határidő az okot adó cselekményt követő óra első percében kezdődik. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő - az ügyintézési határidő kivételével - a következő munkanapon jár le. 13
A postán küldött beadvány és megkeresés előterjesztési ideje a postára adás napja. A határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be. A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezménye a határidő utolsó napjának elteltével áll be. Nem számít be az ügyintézési határidőbe: az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének és ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye - az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama. Az ügyintézési határidőn belül a döntés közlése iránt is intézkedni kell. Határidő túllépése (Ákr. 51. ) Ha a hatóság határidőben nem hoz függő hatályú döntést, az ügyintézési határidőt túllépi - és függő hatályú döntés meghozatalának nem volt helye -,vagy az automatikus döntéshozatal, vagy a sommás eljárás szabályait indokolatlanul mellőzi, az eljárás lefolytatásáért illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is. Ebtv. 39/B. (1) Ha a pénzbeli ellátásra, baleseti táppénzre való jogosultság megállapítása során az ellátás összege - az Ákr 50. (5) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával - huszonegy huszonöt napon belül azért nem állapítható meg, mert nem került sor a biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az adóelőleg megállapításához, a rendelkezésre álló adatok alapján kell megállapítani az ellátást. Hatályon kívül helyezett szöveg: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. (3) Ebtv. 52/A. (1)Amennyiben a baleset üzemisége az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt - az Ákr. 50. (5) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával - huszonöt napon belül nem bírálható el és a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő táppénzre jogosult, az igénylő részére táppénz kerül megállapításra. Ákr. 50. (5) bekezdésében sorolja fel, az ügyintézési időből kieső időket. Igényérvényesítési, elévülési idő speciális alkalmazás Ebtv. 61. (2a) Ha a pénzbeli ellátás, illetve a baleseti táppénz iránti kérelem elbírálására indított eljárás a) olyan előkérdéstől függ, amelynek elbírálása más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, és b) az a) bekezdésben meghatározottak miatt a kérelem visszautasításra vagy az eljárás megszüntetésre került, úgy az ugyanazon ügyben az (1) bekezdésben meghatározott határidőn túl, de az előkérdés elbírálásában hozott döntés véglegessé válásának a napjától számított hat hónapon belül ismételten benyújtott pénzbeli ellátás, baleseti táppénz iránti igényt határidőben benyújtottnak kell tekinteni és érdemben el kell bírálni. Az ismételten benyújtott kérelem érdemi elbírálásának az első kérelem visszautasításáról vagy az eljárás megszüntetéséről szóló végzés véglegessé válását követő öt éven belül van helye. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. 14
Határidő elmulasztása Ákr. 53. [Az igazolási kérelem előterjesztése] (1) Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. (2) Az igazolási kérelemről az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. A jogorvoslatra megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv bírálja el. (3) Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követően, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy a határidő utolsó napjától számított, az igazolni kívánt eljárási cselekményre előírt határidővel megegyező időtartamon, de legfeljebb negyvenöt napon belül lehet előterjeszteni. (4) A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, ha ennek feltételei fennállnak. (5) Az igazolási kérelem előterjesztése és a kérelem alapján megismételt eljárási cselekmény határidejének elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak. Jelentősen lecsökkent az igazolási kérelem előterjesztésére nyitva álló idő, ezzel a jogbiztonságot elősegítő intézkedést tettek. Az igazolási kérelem elfogadásának joghatása: Ha a hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az elmulasztott határnapot vagy határidőt megtartottnak tekinti, ezért ha szükséges, a döntését módosítja vagy visszavonja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel. Sommás eljárásnak (Ákr. 41. ) van helye, ha a hiánytalanul előterjesztett kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott és nincs ellenérdekű ügyfél. Ha a hatóság megállapítja, hogy (a fenti) bármely feltétel nem áll fenn, a sommás eljárás szabályait mellőzi, és függő hatályú döntést vagy az Ákr. a 43. (7) vagy (13) bekezdésében meghatározott valamely döntést hoz. Teljes eljárás (Ákr. 42. ) Az automatikus döntéshozatali eljárásban és a sommás eljárásban hozott döntés közlését követő öt napon belül az ügyfél kérheti, hogy a hatóság a kérelmét ismételten, teljes eljárásban bírálja el. Ha az ügyfél erre irányuló felhívás nélkül terjeszt elő új bizonyítékot, vagy tesz bizonyítási indítványt, ezt a hatóság az ügy teljes eljárásban való lefolytatása iránti kérelemnek tekinti, és a kérelmet teljes eljárásban bírálja el. Függő hatályú döntés (Ákr. 43. ) Az eljárás megindításától számított 8 napon belül kell meghozni, ha a sommás eljárás feltételei nem állnak fenn A függő hatályú döntésben kell rendelkezni arról: o az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy az illetékekről szóló törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárásokért, vagy igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételért fizetett igazgatási szolgáltatási díjnak megfelelő összeget, ennek 15
hiányában tízezer forintot a hatóság köteles a kérelmező ügyfél részére megfizetni, o a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól, o a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti (kivéve azon eljárásokban, ahol az ügy érdemében a hatóság mérlegelésétől, vagy tényállás tisztásától függő összeget kell meghatározni (Ákr. 43. (3) bek d) pont).) Akkor kapcsolódnak joghatások, ha az ügyintézési határidő elteltével a hatóság a hatósági ügy érdemében nem döntött és az eljárást nem szüntette meg. A felfüggesztést elrendelő vagy szünetelést megállapító döntést megelőzően hozott függő hatályú döntéshez joghatás nem kapcsolódik. A függő hatályú döntés meghozatalát mellőzi a hatóság, ha az eljárás megindításától számított nyolc napon belül a kérelmet visszautasítja, az eljárást megszünteti, érdemben dönt, az eljárást felfüggeszti vagy a beadvány elintézését függőben tartja, az eljárás szünetel. Hatályon kívül helyezve: Ebtv. 62. (4) A táppénz, baleseti táppénz és utazási költségtérítés iránti kérelemben foglaltak teljesítése esetén, továbbá a csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj folyósításának szüneteltetéséről, valamint a szünetelés megszüntetéséről nem kell határozatot hozni. Helyette: Ákr. jogszerű hallgatás intézménye Ebtv. Vhr. 39. (1) lásd később Eljárás szünetelése (Ákr. 49. ) Eljárás szünetel: ha azt az ügyfél kéri, több ügyfél esetén az ügyfelek együttesen kérik. Az eljárást bármelyik ügyfél kérelmére folytatni kell. Hat hónapi szünetelés után a csak kérelemre folytatható eljárás megszűnik. A megszűnés tényéről a hatóság értesíti azokat, akikkel a határozatot közölné nincs döntéshozatal. I. fokú döntés (Ákr. 80. ) A döntés határozat vagy végzés. A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során hozott egyéb döntések végzések. Hatóság mellőzi a határozathozatalt, ha az eljárás a jogszabályban meghatározott jogosultak pénzbeli ellátásának mérlegelés nélkül a jogszabályban meghatározott mértékre történő emelésére irányul. A pénzbeli ellátások közül ilyen a GYED évenkénti emelése. Ákr. 80. (4) Ha az eljárás a jogszabályban meghatározott jogosultak pénzbeli ellátásának mérlegelés nélkül a jogszabályban meghatározott mértékre történő emelésére irányul, a hatóság mellőzi a határozathozatalt. Kérelemtől függetlenül a döntést tulajdonképpen a jogalkotó hozza meg. Döntés jellegű jogi megoldás A pénzbeli juttatáshoz való jog megállapítása már megtörtént. Pénzbeli juttatás automatikus felemelése 16
Az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az ügyintézési határidőn belül mellőzi a határozathozatalt (jogszerű hallgatás). Jogszerű hallgatásnak van helye, ha 1. automatikus döntéshozatali eljárásban intézhető ügyben törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki, 2. sommás eljárásban intézhető ügyben törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik (80. (2) bek. b) pont), 3. teljes eljárásban törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik, továbbá nincs helye függő hatályú döntés meghozatalának, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. A jogszerű hallgatás esetén a hatóság a megszerzett jogot rávezeti a kérelemre, és annak az ügyfél birtokában levő másolati példányára, vagy a hatóságnál levő példányról az ügyfél részére másolatot ad ki. A jogszerű hallgatás összefoglalva: Sommás eljárás esetén Feltételek: 1. Hiánytalan kérelem mellékletekkel 2. Tisztázott tényállás 3. Nincs ellenérdekű ügyfél 4. Adott ügytípusban van pozitív felhatalmazás Teljes eljárás esetén Feltételek: 1. Pozitív törvényi vagy Kormányrendeletben lévő felhatalmazás 2. Nincs helye függő hatályú döntés meghozatalának 3. Nincs ellenérdekű ügyfél Ebtv.Vhr. 39. (1) bekezdés: A táppénz, baleseti táppénz és utazási költségtérítés iránti kérelemben foglaltak teljesítése esetén, továbbá a csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj folyósításának szüneteltetése, valamint a szünetelés megszüntetése iránti kérelem teljesítésekor az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 80. (2) bekezdés b) pontja (csak sommás eljárás!) alapján a hatóság az ügyintézési határidőn belül mellőzi a határozathozatalt. Felhívom a figyelmet, hogy akkor lehet mellőzni a határozathozatalt, ha sommás eljárásban döntöttem, tehát a kérelem beérkezését követő 8 napon belül sor kerül az ellátás kiutalására. A 8 nap számításánál a hétvége, munkaszüneti nap beleszámít, így a határidő lejárta előtt kell utalnom, ha erre az időszakra esik a 8. nap. A döntés tartalmazza (Ákr. 81. ): az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy azonosításához szükséges minden adatot, a rendelkező részt a hatóság döntésével, a szakhatóság állásfoglalásával, a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással a felmerült eljárási költséggel -, az indokolást a megállapított tényállást, 17
a bizonyítékokat, a szakhatósági állásfoglalás indokolását, a mérlegelés és a döntés indokait, a megalapozó jogszabályhelyek megjelölését Egyszerűsített döntés (Ákr. 80. (2) bek.): jogorvoslatról való tájékoztatást mellőző, az indokolásban pedig csak az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölését tartalmazza Egyszerűsített határozatot hozhat a hatóság: 1. ha a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, vagy a döntés az ellenérdekű ügyfél jogát vagy jogos érdekét nem érinti 2. az egyezség jóváhagyásáról. Egyszerűsített végzést (Ákr. 81. (3) bek.) hozhat a hatóság Az indokolásban csak az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölését tartalmazó egyszerűsített döntés hozható az önállóan nem fellebbezhető végzésről. Ilyen a megkeresés, a hiánypótló végzés, az áttételről rendelkező végzés. Döntés közlése (Ákr. 85. ) A határozatot a hatóság közli az ügyféllel, azzal, akire nézve az rendelkezést tartalmaz, az ügyben eljárt szakhatósággal. A végzést a hatóság közli azzal, akire nézve az rendelkezést tartalmaz, és akinek a jogát vagy jogos érdekét érinti. A hatóság az ügyfél kérelmére egy ízben, külön illeték vagy díj felszámítása nélkül ad ki másolatot a vele nem közölt végzésről. A hatóság a döntést írásbeli kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.- ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. Döntés közlésének napja: a. az a nap, amelyen azt írásban vagy szóban közölték, vagy b. a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik nap. A hivatalos irat: 2012. évi CLIX. tv. (Postatv.) 2. 18. pontja az állami vagy önkormányzati szervek, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb szervek vagy személyek jogszabályban meghatározott eljárásában papír alapon, elektronikus adathordozón vagy elektronikus hírközlési hálózat igénybevételével feladott vagy ilyen módon kézbesített, könyvelt postai küldemény, amelynek feladásához vagy kézbesítéséhez (illetve a kézbesítés megkísérléséhez), vagy azok időpontjához jogszabály jogkövetkezményt fűz, illetve amely jogszabályban meghatározott határidő számításának alapjául szolgál, továbbá amit jogszabály hivatalos iratnak minősít Döntés kézbesítése (Ákr. 86. ) 1. A nem elektronikusan közölt iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. 2. Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert az a címzett hatósági nyilvántartásban szereplő lakcíméről vagy székhelyéről a hatósághoz 3. nem kereste jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját, 4. ismeretlen vagy elköltözött jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni 18
Döntés véglegessége (A Ket. a jogerő fogalmát használta) (Ákr. 82. ) A hatóság döntése végleges, ha azt a hatóság már nem változtathatja meg. A véglegesség a döntés közlésével áll be. Ha az adott ügytípusban törvény megengedi a fellebbezést, a hatóság döntése véglegessé válik, ha ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt, a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, vagy a másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta, a másodfokú döntés közlésével. Különbség a Ket és az Ákr. által alkalmazott fogalmak között: Ket.: jogerő alaki jogerő: megtámadhatatlanság = ellene rendes jogorvoslat nem vehető igénybe anyagi jogerő: megváltoztathatatlanság = sem rendes, sem rendkívüli jogorvoslattal nem támadható meg végrehajthatóság Ákr.: véglegesség alaki jogerőt váltja fel anyagi jogerő kizárólag a bírósági döntéshez kapcsolódhat A fellebbezésről lemondás vagy a fellebbezés visszavonása esetén véglegessé válik a döntés az elsőfokú döntés közlésekor, ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt lemondott a fellebbezésről, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, az utolsóként kézhez kapott lemondás vagy visszavonás hatósághoz való megérkezésének napján, ha a fellebbezési határidő tartama alatt valamennyi fellebbezésre jogosult lemond a fellebbezésről vagy visszavonja fellebbezését. A fellebbezési eljárás megszüntetése esetén a hatóság fellebbezéssel támadható elsőfokú döntése a fellebbezési eljárás megszüntetéséről szóló végzés véglegessé válásának napján válik véglegessé. A döntés kijavítása és kiegészítése (Ákr. 90. ) Kijavítás 1. kijavításra szoruló döntés 2. jelentős revízió nincs 3. elírás, számítási hiba esetén 4. nem hat ki az ügy érdemére 5. rávezetés vagy kicserélés 6. ugyanolyan jogorvoslatnak van helye Kiegészítés 1. hiányos döntés 2. kötelező tartalmi elem hiányzik 3. az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés 4. kicserélés 5. ugyanolyan jogorvoslatnak van helye a kiegészített résszel szemben 19