A középkori irodalom 1.Történelmi változások, a világkép átalakulása Középkor alatt a Nyugatrómai Birodalom bukásától (476) Amerika felfedezéséig (1492) terjedő időszakot értjük. Művelődéstörténeti értelemben azonban csak a XIV. századig tart, az utána következő reneszánsz már egy újabb szakaszt jelent. A közkeletű vélekedéssel szemben ( sötét középkor ) legfeljebb csak a X. századig beszélhetünk hanyatlásról, hiszen az utána következő 2-300 év Európa történetének egyik legdinamikusabban fejlődő időszaka. A középkor a világnézetben is nagy változásokat hozott. Igaz, hogy a pogány hiedelmek sokáig továbbéltek, de az emberek világképét alapvetően a kereszténység határozta meg. Ennek legfontosabb elemei: * Minden ember számára a legfontosabb Isten jóindulatának, az üdvözülésnek a kiérdemlése. *A földi létet mulandónak, sokáig elviselhetetlennek tartották, szemben a mennyei tökéletességgel. Ebből következik, hogy az ember gyarló, bűnös, legfontosabb erénye ezért az alázat, a névtelenség mögé való elbújás. (Ez azzal is összefüggött, hogy az egyénnél fontosabbnak tartották a közösséget.) *Fontos erény volt az aszkézis (önmegtartóztatás, önsanyargatás) is. Az emberek a lelket gondolták halhatatlannak, a bűnös testet szerintük nem szabad kényeztetni. (A szerzetesek számára a szenvedés vállalása Krisztus követését is jelentette.) *Az emberek bíztak az isteni gondviselésben, hittek benne, hogy életükkel Istennek terve van, ezért nem szabad a sors ellen lázadni. A halált nem végnek, hanem kezdetnek tartották. *A középkorban a megélhetés forrása a földművelés volt. Ez az évszakok váltakozásához kötött, körforgásszerű, változatlan formában ismétlődő tevékenység. A fejlődés gondolata ismeretlen volt. Így a középkori világképben a változások lényegtelennek minősültek, a lényeg a változatlan és örök volt. Az újításokkal szemben bizalmatlanok voltak. Minden látható (és változó) mögött van valami láthatatlan (és örök). Ezért játszottak nagy szerepet a jelképek, allegóriák a középkor művészetében és költészetében. Ez a felfogás a tudományban is megfigyelhető volt. Úgy gondolták, hogy az igazság egy, és a Bibliában már kinyilatkoztatásra került, az új dolgok csak ennek az ismert igazságnak az illusztrációi lehetnek. 2. A középkori irodalom általános jellemzői A középkori művészet kb. a XII. századig egyházi művészet. Ez azt jelenti, hogy nem elsősorban esztétikai céllal alkották a műveket, hanem hogy az emberek hitének elmélyítését szolgálják. Ebben az időben a kultúra központjai a kolostorok voltak. Változás 1000 után kezdődött, amikor is a városok újjászületése, a kialakuló egyetemek, a felvirágzó királyi udvarok már egy világi kultúra kialakulásához vezettek. A középkor irodalmának nyelve a latin volt. Emellett a XII-XIII. században megjelentek az első anyanyelveken írott művek is. A középkor művésze nem lépett ki a névtelenségből, és eredeti gondolatokat sem gyakran fogalmaz meg, inkább ókori tudósok nézeteihez próbáltak kapcsolódni, de azért azt is megfogalmazták: Óriások vállán ülő törpék vagyunk. ((John of Salisbury)) A középkorban ellentmondásosan viszonyultak az ókorhoz. Pogánysága miatt elvetették, de teljesen soha nem szakadtak el tőle, tisztelték a legnagyobb filozófusokat (Platón, Arisztotelész), költőket (Vergilius), az egyház és a kultúra nyelve pedig a latin volt. 3. Az egyházi irodalom
a; Szent Ágoston (Augustinus) [400 k.] észak-afrikai püspök Az egyik legtekintélyesebb keresztény filozófus, teológus a kereszténység történetében. Felismerte, hogy a Bibliát nemcsak szó szerint, hanem allegorikusan is lehet (kell) olvasni. Irodalmi szempontból legfontosabb műve a Vallomások. Műfaja nehezen meghatározható: keverednek benne az önéletrajz, a gyónás, az ima, a teológiai fejtegetések. Ebben leírja bűnös pogány életét, majd azt, hogy egy kertben hogyan világosodott meg, és lett kereszténnyé ( kerti jelenet ). A mű újdonsága: első ízben jelenik meg a világirodalomban az őszinte és mély önfeltárulkozás. b; A himnuszok definíció: Tk. *A himnuszok egyik újdonsága, hogy bennük először jelenik meg az európai irodalomban a rím (a verssorok végének hangzásbeli összecsengése) Fajtái: *Másik újdonságuk, hogy az időmérték rovására megnőtt a hangsúly ritmuskeltő szerepe. Fontosak az ún. Mária-himnuszok, amelyekben az emberi fájdalom kifejezésén van a hangsúly. Ezek egyik altípusa az ún. Stabat mater ( Állt az anya ), ami zenei műfaj is. A világszemlélet változására utal Assisi Szent Ferencnek, a ferences rend megalapítójának (XIII. század) Naphimnusza. Ebben a szerző a teremtett természetben gyönyörködve magasztalja Istent. Tehát a földi világ is szép, nem pedig siralomvölgy. c; A haláltánc A képzőművészetben és az irodalomban is megjelenő műfaj. Elnevezése arra utal, hogy a megszemélyesített, félelmetes Halál utolsó táncba viszi az elszólított embereket, társadalmi rangra való tekintet nélkül. Ezzel szembesíti az életében csak a földi gyönyörökkel törődő embert bűnös életmódjával. Utal a halál félelmetes voltára, amitől annak ellenére rettegtek, hogy tudták: a halál nem vég, hanem a túlvilági élet kezdete. d; A magyar középkor vallásos irodalma Magyarország az államalapítással része lett a keresztény Európának. Ez természetesen jelentette a nyugat-európai irodalmi-művészeti formák elterjedését is. Első magyar nyelvű nyelvemlékünk a Halotti beszéd (1200 k.) Műfaja: prédikáció, egy temetésre íródott. Egy latin prédikáció szabad fordítása, átdolgozása. Mivel beszéd, bővelkedik retorikai elemekben (megszólítás, felkiáltás, kérdés, figura etymologica (a szótő ismétlődésére épülő alakzat, pl. halálnak halálával halsz ) A beszéd az ember halandó mivoltát ( por és hamu vagyunk ) bibliai történettel, Ádám bűnbeesésével magyarázza, ezért a halált senki sem kerülheti el. Ómagyar Mária-siralom (1300 k.) Első magyar nyelvű versünk szintén fordítás, egy franciaországi latin nyelvű Mária-himnusz szabad átköltése. A lírai én Mária, aki fia, Krisztus kereszthalála miatt kesereg, szenved, közben megszólítja fiát, a halált, Krisztus kínzóit is. A középkori vallásossághoz gyakran hozzátartozott a fájdalmas anyával, vagy Krisztussal való érzelmi azonosulás. Margit-legenda (1300 k.) definíció: Tk.: Első legendáink (Szent Istvánról, Gellértről) még latin nyelven készültek. Első magyar nyelvű legendánk IV. Béla király lányáról, Margitról szól, aki a Nyulak szigetén élt egy domonkos kolostorban. A kolostorban előkelő származása ellenére aszketikus életet élt, elhanyagolta saját testét, ezzel is vallásosságát hangsúlyozta.
4. A világi irodalom kezdetei A világi irodalom kialakulása szoros kapcsolatban állt a mezőgazdaság fellendülésével, a városok kialakulásával, a kiszámíthatóbb, kiismerhetőbb életkörülményekkel. a; A lovagi irodalom A lovagok átfogó értelemben a nemesek, akik képesek voltak költséges páncélos fegyverzetet magukra ölteni, így harcolni. Sokszor csak kisebb földdel rendelkeztek, nagyuraktól függtek, vagy királyi udvarokban éltek. A lovagság sajátos kultúrát, életformát hoztak létre. A legfontosabb lovagi értékek: a keresztény hit védelme, a hűbérúrhoz való hűség, a nők oltalmazása, becsületesség, bátorság, udvariasság (innen származik a lovagiasság ) Lovagi epika A lovagok epikus műveket (pl. lovagregény) alkottak, amelyek a fentebbi erényeket jelenítették meg. A téma általában valamilyen, a korábbról származó hősmonda. Az egyik leghíresebb: Artúr király és a kerek asztal lovagjainak története. A trubadúrlíra A lovagság költészete a trubadúrok (azaz lovagköltők, németül minnesängerek) nevéhez kapcsolódik. Megjelenése dél-franciaországi (provence-i), német területeken. Alapvető témája valamilyen távoli hölgynek, úrnőnek (sohasem a feleségnek!) kifejezett hódolat, tisztelet. A lovag (trubadúr) úgy esküszik neki hűséget, mintha urának tenné. (Ez tehát az európai szerelmes költészet első jelentkezése.) Walter von der Vogelweide (XIII. század eleje): a leghíresebb trubadúr, vándorénekes. A hársfaágak csendes ágán... kezdetű helyzetdalában a beteljesülő szerelem kölcsönössége és természetessége jelenik meg. A lírai én egy kislány, aki legszívesebben világgá kiáltaná érzéseit, de a kötelező szemérem visszafogja e vágyat. A szerelem itt nem bűnös érzésként, hanem két ember titkaként, játékaként jelenik meg. b; A vágánsköltészet A vágánsok a középkorban vándorlók, diákok, szegény kilépett papok voltak, akik a XII. századtól hozták létre általában latin nyelvű költészetüket. Költészetük legfontosabb elemei: * Fontos számukra a szellemi függetlenség, a lázadás * Társadalomkritika: erősen kritizálják a feudális társadalom szinte valamennyi rétegét, főleg az előkelőbbeket. * Dalaik a szerelmet, a természet szépségeit, a bor örömeit dicsőítik humorosan, kifordítják az egyházi tanokat, kifigurázzák a tekintélyeket. A leghíresebb vágánsdal-gyűjtemény a Carmina Burana, mely 200 latin nyelvű diákéneket tartalmaz (pl. a Gaudeamus igitur...) A gyűjtemény verseit Carl Orff zenésítette meg a XIX. század végén. A vágánsköltészet Villon verseiben érte el a legmagasabb szintet.
Francois Villon (XV. század közepe) 1. Élete Villon a világirodalom legkétesebb életű költője: csavargó és bűnöző volt, de nem gonosztevő gazember. Életéről verseiből, valamint rendőrségi aktákból tudunk. A százéves háború idején született Franciaországban. Apja helyett nagybátyja, egy pap nevelte, a fiú az ő nevét vette fel tiszteletből. (A pletykák szerint ő volt igazi apja.) Villon a párizsi egyetem (Sorbonne) hallgatója lett, de hamarosan kimaradt az egyetemről, lezüllött. A többi diákkal együtt mulatozott, kapcsolatba került az akkori alvilággal. Csavargott, sokat vándorolt, eközben hercegi udvarokba is eljutott. Egyszer verekedés közben megölt valakit, máskor rablásokban vett részt, így többször ült börtönben, halálra is ítélték. Befolyásos barátai közbenjárására mindig megkegyelmeztek neki, de a börtönből kikerülve ott folytatta, ahol abbahagyta. ((1463-ban)) a király kegyelme miatt elkerülte az akasztófát, de száműzték Párizsból. (Azóta nem tudunk róla.) 2. Költészete Villon Dante mellett a középkor legnagyobb költője, az első nagy francia költő. Költészete a vágánsköltészethez kapcsolható, verseiben a csavargók, vándordiákok életérzését fogalmazza meg magas színvonalon. Személyes hangú vallomásai miatt a szubjektív líra atyjának is mondhatjuk. Verseiben megjelenik vallásos érzés is, ami gyakran elfogja bűnbánóan, főleg az akasztófa árnyékában. Emellett azonban büszkén verseli meg bűnös életének történéseit: a kocsmai ivászatokat, az utcai szerelem örömeit stb. Erkölcsi felfogása sajátos: elutasítja a tekintélyekhez kötődő erkölcsi kérdéseket. Úgy érzi, az életet az emberi szándékoktól független Sors (Fortuna) vezérli, általában a felelősséget is rá hárítja sorsának rosszra fordulása miatt. Művelt költő: a versformákat szigorúan betartja, jól ismeri a Bibliát. Sokféle stílusban képes írni. Verseinek hangja általában szatirikus, játékos. Szavait, kifejezéseit gyakran veszi a köznapi nyelvből, sőt, az argóból, tolvajnyelvből, ami miatt sorainak másodlagos, rejtett jelentései is vannak. 3. A Nagy Testamentum Ebbe a gyűjteménybe belefoglalta korábbi műveit is, így összefüggő számvetésként, vallomásként is olvasható. 173 oktávából (nyolcsoros, egyenként nyolc szótagos versszakból áll, amelyek közé 15 balladát helyezett. (A ballada definíciója: Tk. 164.) A balladákban gyakori eszköz az akrosztikon: Itt is végrendelkezik, szatirikus, ironikus hangon, de a régi hetyke szerepjátszást egy sorsüldözött, megrokkant, magányos, beteg ember őszinte bűnbánata váltja fel. Az életet a feltartóztathatatlan idő, a halál szemszögéből szemléli. Próbálja magyarázni kicsapongó, züllött életét, de ugyanakkor önvád, lelkiismeretfurdalás is gyötri. Fél a haláltól, de bízik az isteni kegyelemben. A Nagy Testamentumban találhatunk haláltánc-éneket (Panasz a mindeneket lebíró halálról), de többször megjelenik a földi élet múlékonysága feletti siránkozás is: többször ír a régen élt hírességek, szépségek eltűnéséről. ( No de hol a tavalyi hó? ) Jó tanítás balladája a rossz életűeknek Záróballada
Dante Élete 1300 körül élt Életének nagy részét Firenzében élte, de a politikai életbe is bekapcsolódott, és ellenfelei száműzték, Ravennában halt meg ((császárpárti volt, tőle várta Itália egységének helyreállítását)) Fiatalkorában egyszer megpillantotta a 8 éves Beatricét és azonnal beleszeretett plátói szerelem Beatrice visszatérő szereplője műveinek Boccaccio írt róla életrajzot Isteni színjáték Eredeti címe: Komédia mert rosszul kezdődik és jól ér véget az utókor elnevezése: Divina Commedia Műfaj Epikus keretbe foglalt filozófiai költemény, drámai elemekkel Egy túlvilági látomás, vízió: egy képzeletbeli utazást ír le benne Ez gyakori műfaj volt, célja: *jóra inteni az embereket, *szórakoztató olvasmányt nyújtani vele Alvilági utazás már az Odüsszeiában és Aeneisben is van. A középkor enciklopédiája Az emberiség egészéről szól a közös európai keresztény képzetkör segítségével Megjelenik benne a kor filozófiai gondolkodása (skolasztika), mely a világot egységes, szigorú rendben, hierarchikusan mutatta be ~a gótikus katedrálisokhoz hasonlóan Az utazás belső út is: az ember saját magára találása a bűnöktől az üdvözülésig Nyelve: firenzei, toszkán nyelvjárás Ez a dialektus vált az olasz nemzeti nyelv alapjává Szerkezete jelképrendszere 3 rész ~ Szentháromság Pokol Purgatórium (Tisztítótűz) Paradicsom A felépítést a keresztény erkölcstan szabja meg: az emberi lélek Istenhez vezető útját mutatja be (jelképes út a bűnöktől Istenhez) A mű összesen 100 énekből áll ( isteni tökéletességre utal) 1 bevezető ének + 3*33 ének a hármas szám és annak többszörösei a Szentháromságra uralnak ((mindegyik rész 9 egységből áll: 9 kör, 9 gyűrű, 9 szféra)) Versforma: tercina: 3 soros strófa, rímképlete: ABA BCB CDC A műben sok allegória, jelkép található, ezek megfejtése manapság már nehézkessé teszi az olvasást. A túlvilág feltérképezhető Tk. Dante vezetői: Vergilius (Pokol, Purgatórium), Beatrice (Paradicsom)
Előhang Az emberélet útjának felén / egy nagy sötétlő erdőbe jutottam, / mivel az igaz útat nem lelém. Az Előhang jelképei: Az út = a keresés, az élet általános jelképe az élet fordulópontján élet = sötétlő erdő állatok = tulajdonságok jelképei párduc=kéj (és Firenze); oroszlán=hatalomvágy (és Franciaország); farkas=kapzsiság (és a Róma) Pokol Kapujának felirata: Ki itt belépsz hagyj fel minden reménnyel. Itt akkor él a jóság, hogyha meghal Danténak szigorú erkölcsi értékrendszere van Itt főleg korának és közelmúltjának itáliai embereivel találkozik *politikai ellenfeleit rossz körülmények közé helyezi *az uzsorások között pápák is vannak Az emberek büntetése: saját egyéniségükbe zárják őket