9. RÉSZ A JÁRMŰVEK SZERKEZETÉRE ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

9. RÉSZ A JÁRMŰVEK SZERKEZETÉRE ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK 1307

9.1 FEJEZET ALKALMAZÁSI TERÜLET, MEGHATÁROZÁSOK ÉS A JÁRMŰVEK JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK 9.1.1 Alkalmazási terület és meghatározások 9.1.1.1 Alkalmazási terület A 9. rész követelményei a Közös határozat a járművek szerkezetére (R.E.3) 1) szerinti N és O kategóriájú, veszélyes árut szállító járművekre vonatkoznak. Ezeket a követelményeket a járművek szerkezetére, típusjóváhagyására, ADR jóváhagyására és éves műszaki vizsgálatára kell alkalmazni. 9.1.1.2 Meghatározások A 9 rész alkalmazásában: Jármű: EX/II és EX/III jármű: minden olyan kész (teljes) jármű, befejezetlen (nem teljes) jármű, vagy befejezett jármű, amelyet veszélyes áruk közúti szállítására szánnak; az 1 osztályba tartozó robbanóanyagok és tárgyak szállítására szánt jármű; FL jármű: a) a legfeljebb 60 C lobbanáspontú folyadékok (kivéve az UN 1202 számú, EN 590: 2009 + A1:2010 szabvány szerinti dízelolajat, EN 590:2009 + A1:2010 szabvány szerinti lobbanáspontú gázolajat és könnyű fűtőolajat) rögzített tartányban vagy 1 m 3 -nél nagyobb befogadóképességű leszerelhető tartányban, ill. 3 m 3 -nél nagyobb befogadóképességű tankkonténerben vagy mobil tartányban való szállítására szolgáló jármű; vagy b) a gyúlékony gázok rögzített tartányban vagy 1 m 3 -nél nagyobb befogadóképességű leszerelhető tartányban, ill. 3 m 3 -nél nagyobb befogadóképességű tankkonténerben, mobil tartányban vagy MEG-konténerben való szállítására szolgáló jármű; vagy c) a gyúlékony gázok szállítására szolgáló, 1 m 3 -nél nagyobb összbefogadó-képességű battériás jármű; OX jármű: a stabilizált hidrogén-peroxid, ill. a 60%-nál több hidrogén-peroxidot tartalmazó stabilizált hidrogén-peroxid (5.1 osztály UN 2015) rögzített tartányban vagy 1 m 3 -nél nagyobb befogadóképességű leszerelhető tartányban, ill. 3 m 3 -nél nagyobb befogadóképességű tankkonténerben vagy mobil tartányban való szállítására szolgáló jármű; AT jármű: a) veszélyes anyagok rögzített tartányban vagy 1 m 3 -nél nagyobb befogadóképességű leszerelhető tartányban, ill. 3 m 3 -nél nagyobb befogadóképességű tankkonténerben, mobil tartányban vagy MEG-konténerben való szállítására szolgáló, az EX/III-tól, az FLtől, az OX-tól és a MEMU-tól eltérő jármű; 1) Az ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.3 jelű ENSZ dokumentum. Magyarországon lásd még az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletet. 1308

b) 1 m 3 -nél nagyobb összbefogadóképességű, az FL-től eltérő battériás jármű; MEMU Kész (teljes) jármű: Befejezetlen (nem teljes) jármű: az 1.2.1 szakasz robbanóanyag előállító mobil egység meghatározását kielégítő jármű minden olyan jármű, amely nem igényel további összeszerelési munkát (pl. egy gyártási lépcsőben készült tehergépkocsi, vontató, pótkocsi); minden olyan jármű, amely legalább egy további gyártási lépcsőt igényel (pl. járóképes alváz, pótkocsi alváz); Befejezett jármű: Típusjóváhagyással minden olyan jármű, amely több lépcsős gyártási művelet eredménye (pl. felépítménnyel ellátott járóképes alváz); rendelkező jármű: minden olyan jármű, amelyet az ENSZ-EGB 105. sz. előírás 2) szerint jóváhagytak; ADR jóváhagyás: valamely Szerződő Fél illetékes hatósága általi tanúsítása annak, hogy a veszélyes áru szállításra használni kívánt járműegyed, mint EX/II, EX/III, FL, OX, AT jármű, ill. MEMU megfelel az előírt műszaki követelményeknek. 9.1.2 Az EX/II, az EX/III, az FL, az OX, az AT járművek és a MEMU-k jóváhagyása Megjegyzés: A származási ország általános biztonsági szabályai által megkövetelt igazolásokon túlmenően különleges jóváhagyási igazolás csak az EX/II, az EX/III, az FL, az OX, az AT járművekre és a MEMU-kra szükséges. 9.1.2.1 Általános előírások Az EX/II, az EX/III, az FL, az OX, az AT járműveknek és a MEMU-knak meg kell felelniük e fejezet vonatkozó követelményeinek. Minden kész, ill. befejezett jármű első vizsgálata során az illetékes hatóságnak ezen fejezet eljárási követelményei szerint ellenőriznie kell, hogy megfelel-e a 9.2 9.8 fejezet vonatkozó műszaki követelményeinek. A 9.1.2.2 bekezdés szerinti típusjóváhagyással ellátott nyerges vontatók esetében az illetékes hatóság eltekinthet az első vizsgálattól, ha a gyártó vagy megfelelően felhatalmazott képviselője vagy az illetékes hatóság által elismert szervezet nyilatkozatot adott ki arról, hogy megfelel a 9.2 fejezet követelményeinek. A járművek megfelelőségét a 9.1.3 szakasz szerinti jóváhagyási igazolás kiadásával kell tanúsítani. Ha a járműre visszatartó féket (tartós lassító féket) kell felszerelni, a jármű gyártójának vagy megfelelően felhatalmazott képviselőjének nyilatkozatot kell adni arról, hogy a visszatartó fék (tartós lassító fék) megfelel az ENSZ-EGB 13. sz. előírás 3) 5. Melléklete előírásainak. Ezt a nyilatkozatot az első műszaki vizsgálatnál be kell mutatni. 2) ENSZ-EGB 105. sz. előírás (Egységes feltételek a veszélyes áruk szállítására szánt járművek jóváhagyására a különleges szerkezeti jellemzők szempontjából) 3) ENSZ-EGB 13. sz. előírás (Egységes feltételek az M, N és O kategóriájú járművek jóváhagyására a fékezés vonatkozásában) 1309

9.1.2.2 A típusjóváhagyással rendelkező járművekre vonatkozó követelmények A gyártó vagy a megfelelően felhatalmazott képviselője kérésére a 9.1.2.1 bekezdés szerint jóváhagyásra kötelezett járművek az illetékes hatóság által típusjóváhagyással láthatók el. A 9.2 fejezet vonatkozó műszaki követelményei kielégítettnek tekinthetők, ha az illetékes hatóság az ENSZ-EGB 105. sz. előírása 2) szerint típus-jóváhagyást adott ki, amennyiben az említett előírás, ill. irányelv követelményei a 9.2 fejezet előírásaival megegyeznek, kivéve, ha a jármű valamilyen módosítása befolyásolja a típusjóváhagyás érvényességét. Az ENSZ- EGB 105. előírás szerinti típusjóváhagyási jel szerint a MEMU lehet MEMU vagy EX/III. Kifejezetten MEMU-ként csak a 9.1.3 szakasz szerinti jóváhagyási igazoláson kell szerepelnie. A valamely Szerződő Fél által kiadott típusjóváhagyást a többi Szerződő Félnek el kell fogadnia a jármű megfelelőségének bizonyítékául, amikor a járműegyedet ADR szerinti jóváhagyásra bemutatják. Az ADR szerinti jóváhagyás során végzett vizsgálatnál, ha a befejezetlen járműre típusjóváhagyást adtak ki, akkor a járműnek csak azokat a részeit kell a 9.2 fejezet vonatkozó követelményeinek való megfelelőségük szempontjából vizsgálni, amelyeket a befejezési munka során adtak hozzá vagy módosítottak. 9.1.2.3 Éves műszaki vizsgálat Az EX/II, az EX/III, az FL, az OX, az AT járműveket és a MEMU-kat a forgalomba helyezés országában évente műszaki vizsgálatnak kell alávetni annak megállapítására, hogy megfelelnek-e ennek a résznek a vonatkozó előírásainak és a forgalomba helyezés országában érvényben levő általános biztonsági előírásainak (fékek, világítás stb.). A jármű megfelelőségét a 9.1.3 szakasz szerinti jóváhagyási igazolás érvényességének meghosszabbításával vagy új jóváhagyási igazolás kiadásával kell tanúsítani. 9.1.3 Jóváhagyási igazolás 9.1.3.1 Az EX/II, az EX/III, az FL, az OX, az AT járművek és a MEMU-k esetében az e rész előírásainak való megfelelőség tanúsításaként a forgalomba helyező ország illetékes hatóságának mindazokra a járműegyedekre, amelyek vizsgálata kielégítő eredménnyel járt vagy amelyekre a vizsgálat alapján a 9.2 fejezetnek való megfelelőségről a 9.1.2.1 bekezdés szerint nyilatkozatot adtak ki, jóváhagyási igazolást (ADR jóváhagyási igazolást) kell kiadnia. 9.1.3.2 Bármely Szerződő Fél illetékes hatósága által, a területén forgalomba helyezett járműre kiadott minden jóváhagyási igazolást érvényességének időtartamán belül a többi Szerződő Fél illetékes hatóságai elfogadnak. 9.1.3.3 A jóváhagyási igazolásnak meg kell egyeznie a 9.1.3.5 bekezdésben szereplő mintával. Az igazolás mérete 210 x 297 mm (A4 formátum). A lap mindkét oldala használható. Az űrlap színe fehér, rózsaszínű átlós sávval. Az igazolást a kibocsátó ország (egyik) nyelvén kell kiállítani. Ha ez a nyelv nem angol, nem francia vagy nem német, akkor a jóváhagyási igazolás címét és a 11. pontban szereplő megjegyzéseket e nyelvek egyikén is meg kell adni. A hulladékok szállítására használt, vákuummal üzemelő tartányjárművek jóváhagyási igazolásában szerepelnie kell a hulladék szállítására használt, vákuummal üzemelő tartányjármű megjegyzésnek. 9.1.3.4 A jóváhagyási igazolás érvényessége legkésőbb a járműnek az igazolás kiadását megelőző műszaki vizsgálata időpontját követő egy év elteltével lejár. A következő érvényességi határidőt azonban az előző lejárati időtől kell számítani, ha a műszaki vizsgálat a lejárati idő előtt vagy után egy hónapon belül történt. 1310

Ennek az előírásnak a betartása azonban nem jelenti azt, hogy az időszakos vizsgálat kötelezettségének alávetett tartányok tömörségi vizsgálatát, folyadéknyomás-próbáját vagy belső vizsgálatát rövidebb időközökben kellene elvégezni, mint ahogy azt a 6.8 és a 6.9 fejezet előírja. 9.1.3.5 Jóváhagyási igazolás bizonyos veszélyes árut szállító járművek részére 1311

Jóváhagyási igazolás bizonyos veszélyes árut szállító járművek részére Certificate of approval for vehicles carrying certain dangerous goods Ez az igazolás tanúsítja, hogy az alábbiakban meghatározott jármű megfelel a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) által előírt feltételeknek. 1. Az igazolás száma: 2. A jármű gyártója: 3. A jármű azonosítási száma: 4. A jármű rendszáma (ha van): 5. A fuvarozó, az üzemben tartó vagy a tulajdonos neve és hivatalos címe: 6. A jármű kategóriája 1) : 7. A jármű rendeltetése(i) az ADR 9.1.1.2 bekezdése szerint 2) : EX/II EX/III FL OX AT MEMU 8. Visszatartó fék (tartós lassítófék) 3) : Tárgytalan Az ADR 9.2.3.1.2 pontja szerint a teljesítmény megfelelő, ha a járműszerelvény össztömege:.... tonna 4) 9. A tartányjármű vagy battériás jármű tartányának (tartányainak) leírása (ha van): 9.1 A tartány gyártója: 9.2 A tartány vagy battériás jármű engedély száma: 9.3 A tartány gyártási sorozat száma vagy a battériás jármű elemeinek azonosítója: 9.4 A gyártás éve: 9.5 Az ADR 4.3.3.1 vagy 4.3.4.1 bekezdése szerinti tartánykód: 9.6 Az ADR 6.8.4 szakasza szerinti esetleges TC és TE különleges előírás(ok): 6) 10. A következő veszélyes áruk szállíthatók: A jármű megfelel a 7. pontban szereplő rendeltetése szerinti veszélyes áruk szállítására vonatkozó követelményeknek. 10.1 EX/II vagy EX/III jármű esetén: 3) az 1 osztály anyagai, beleértve a J összeférhetőségi csoport anyagait az 1 osztály anyagai, kivéve a J összeférhetőségi csoport anyagait 10.2 Tartányjármű vagy battériás jármű esetén: 3) csak a 9. pontban feltüntetett tartánykód és az esetleges különleges előírások szerint szállítható anyagok 5) ; vagy csak a következő anyagok (az osztály, az UN szám, ha szükséges a csomagolási csoport és a helyes szállítási megnevezés megadásával): Csak olyan anyagok szállíthatók, amelyek a tartány anyagával, tömítéseivel, szerelvényeivel és ha van a belső bevonatával nem lépnek veszélyes reakcióba. 11. Megjegyzések (Remarks): 12. Érvényes:................................... -ig A kiállító szerv bélyegzője Hely, dátum...................... Aláírás.......................... 1) A Közös határozat a járművek szerkezetére (R.E.3.) (vagy a 2007/46/EK irányelv) N és O kategóriájú gépjárművekre, illetve pótkocsikra vonatkozó meghatározása szerint. 2) A nem kívánt rész áthúzandó. 3) A megfelelő négyzetet be kell jelölni. 4) A megfelelő értéket be kell írni. Ha itt 44 t van feltüntetve, ez nem módosítja a forgalmi engedélyben szereplő megengedett legnagyobb össztömeget. 5) Azok az anyagok, amelyek a 9. pontban feltüntetett tartánykód, vagy a 4.3.3.1.2 és 4.3.4.1.2 pontok szerinti tartányrangsor alapján engedélyezett egyéb tartánykód és az esetleges különleges előírások szerint szállíthatók. 6) Nem szükséges megadni, ha a szállítható anyagok a 10.2 pontban fel vannak sorolva. 1312

13. Az érvényesség meghosszabbítva:................................. -ig A kiállító szerv bélyegzője Hely, dátum........................ Aláírás............................ Megjegyzés: Ezt az igazolást a kiállító szervnek vissza kell adni, ha a járművet a forgalomból kivonták; ha a jármű más fuvarozó, üzemben tartó vagy tulajdonos birtokába kerül, mint ami az 5. pontban fel van tüntetve; ha a jóváhagyási igazolás érvényessége lejárt; ha a jármű egy vagy több lényeges jellemzőjében érdemi változás történt. 1313

9.2 FEJEZET A JÁRMŰVEK SZERKEZETÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK 9.2.1 E fejezet követelményeinek alkalmazása 9.2.1.1 Az EX/II, az EX/III, az FL, az OX és az AT járműveknek meg kell felelniük e fejezet követelményeinek, amint azt a következő táblázat tartalmazza. A többi (nem EX/II, EX/III, FL, OX és AT) jármű esetében: a 9.2.3.1.1 pont követelményeit (az ENSZ-EGB 13. sz. előírás vagy a 71/320/EGK irányelv szerinti fékberendezés) azokra a járművekre kell alkalmazni, amelyeket első alkalommal 1997. június 30-a után helyeztek forgalomba (vagy vettek használatba, ahol a forgalomba helyezés nem kötelező); a 9.2.5 szakasz követelményeit (az ENSZ-EGB 89. sz. előírás vagy a 92/24/EGK Tanácsi Irányelv szerinti sebességkorlátozó készülék) minden olyan gépjárműre alkalmazni kell, amelynek megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 12 tonnát és 1987. december 31-e után helyezték először forgalomba, valamint minden olyan gépjárműre, amelynek megengedett legnagyobb ösztömege meghaladja a 3,5 tonnát, de legfeljebb 12 tonna és 2007. december 31-e után helyezték először forgalomba. 9.2.1.2 A MEMU-knak az e fejezet EX/III járművekre vonatkozó követelményeinek kell megfelelniük. 1314

Járművek Megjegyzés Műszaki előírások EX/II EX/III AT FL OX 9.2.2 Villamos felszerelés 9.2.2.2 kábelezés X X X X 9.2.2.3 akkumulátortelep-főkapcsoló 9.2.2.3.1 X a) X a) a) A 9.2.2.3.1 pont utolsó mondatát azokra a járművekre kell alkalmazni, amelyeket 2005. július 1-je után helyeztek először forgalomba (vagy vettek használatba, ahol a forgalomba helyezés nem kötelező). 9.2.2.3.2 X X 9.2.2.3.3 X 9.2.2.3.4 X X 9.2.2.4 akkumulátortelep X X X 9.2.2.5 tartósan feszültség alatt lévő áramkörök 9.2.2.5.1 X 9.2.2.5.2 X 9.2.2.6 a vezetőfülke mögötti villamos X X berendezések 9.2.3 Fékberendezés 9.2.3.1 általános előírások X X X X X blokkolásgátló fékrendszer X b) X b) X b) X b) b) A 16 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművekre (vontatóra és tehergépkocsira), ill. a 10 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik (pótkocsi, félpótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi) vontatására engedélyezett gépjárművekre kell alkalmazni. A gépjárműveket 1. kategóriájú blokkolásgátló fékrendszerrel kell ellátni. A 10 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsikra (pótkocsira, félpótkocsira és középtengelyes pótkocsira) kell alkalmazni. A pótkocsikat A kategóriájú blokkolásgátló fékrendszerrel kell ellátni. visszatartó fékrendszer X c) X c) X c) X c) c) A 16 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművekre, ill. a 10 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsi vontatására engedélyezett gépjárművekre kell alkalmazni. A visszatartó fékrendszernek IIA típusúnak kell lennie. 9.2.4 Tűzveszély kiküszöbölése 9.2.4.2 vezetőfülke X 9.2.4.3 tüzelőanyagtartály X X X X 9.2.4.4 motor X X X X 9.2.4.5 kipufogórendszer X X X 1315

Járművek Megjegyzés Műszaki előírások EX/II EX/III AT FL OX 9.2.4.6 a jármű visszatartó fékrendszere X X X X 9.2.4.7 égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés 9.2.4.7.1 9.2.4.7.2 X d) X d) X d) X d) X d) d) Az 1999. június 30-a után felszerelt gépjárművekre vonatkozik. Az 1999. július 1- je előtt felszerelt gépjárművekre 2010. január 1-jétől kell alkalmazni. 9.2.4.7.5 9.2.4.7.3 9.2.4.7.4 X d) d) Az 1999. június 30-a után felszerelt gépjárművekre vonatkozik. Az 1999. július 1- je előtt felszerelt gépjárművekre 2010. január 1-jétől kell alkalmazni. 9.2.4.7.6 X X 9.2.5 Sebességkorlátozó készülék X e) X e) X e) X e) X e) e) Az először 1987. december 31-e után forgalomba helyezett, 12 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművekre, valamint az először 2007. december 31-e után forgalomba helyezett, 3,5 tonnánál nagyobb, de legfeljebb 12 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművekre vonatkozik. 9.2.6 Kapcsolószerkezet X X vek szerkezete 1316

9.2.2 Villamos felszerelés 9.2.2.1 Általános előírások 9.2.2.2 Kábelezés A villamos felszerelésnek teljes egészében ki kell elégítenie a 9.2.2.2 9.2.2.6 bekezdés előírásait a 9.2.1 szakasz táblázatával összhangban. 9.2.2.2.1 A vezetékeket a túlmelegedés elkerülése érdekében bőségesen kell méretezni. A vezetékeket megfelelően szigetelni kell. Minden áramkört olvadó biztosítóval vagy önműködő megszakítóval kell védeni a túláram ellen a következők kivételével: az akkumulátorteleptől a hidegindítóig és a motorleállító rendszerig; az akkumulátorteleptől a generátorig; a generátortól a biztosíték vagy megszakító dobozáig; az akkumulátorteleptől az indítómotorig; az akkumulátorteleptől a visszatartó fékrendszer vezérlő dobozig (lásd a 9.2.3.1.2 pontot), ha ez a rendszer villamos vagy elektromágneses működtetésű; az akkumulátorteleptől a felemelhető tengely villamos emelőszerkezetéig. Ezeket a védelem nélküli áramköröket a lehető legrövidebbre kell kialakítani. 9.2.2.2.2 A kábeleket szilárdan kell rögzíteni, és oly módon kell fektetni, hogy a mechanikai és a hőhatásoktól védve legyenek. 9.2.2.3 Akkumulátortelep-főkapcsoló 9.2.2.3.1 Az akkumulátortelephez a lehető legközelebb villamos áramköröket megszakító főkapcsolót kell elhelyezni. Egypólusú kapcsoló használata esetén azt a tápvezetékbe, nem pedig a testvezetékbe kell elhelyezni. 9.2.2.3.2 A gépkocsi vezetőfülkéjében olyan eszközt kell elhelyezni, amely lehetővé teszi az akkumulátortelep főkapcsoló kikapcsolását és újra bekapcsolását. Ezt a járművezető számára könnyen hozzáférhető helyre kell szerelni, jól megkülönböztethető jelöléssel kell ellátni, és védőburkolattal, kettős kapcsolómozgású kialakítással vagy más alkalmas módon védeni kell a nem szándékos működésbe hozás ellen. További kapcsolóeszközök is elhelyezhetők, ha megkülönböztethető jelöléssel vannak ellátva, illetve a nem szándékos működésbe hozás ellen védve vannak. Ha a kapcsolóeszköz(ök) villamos működtetésű(ek), az áramkörökre a 9.2.2.5 bekezdés előírásait be kell tartani. 9.2.2.3.3 Az akkumulátortelep főkapcsolót az IEC 60529 szabvány szerinti IP65 védelmi fokozatú tokozással kell ellátni. 9.2.2.3.4 Az akkumulátortelep főkapcsoló csatlakozásainak IP54 védelmi fokozatúnak kell lenniük. Erre azonban nincs szükség, ha a csatlakozások burkolatban vannak, ami lehet maga az akkumulátordoboz is. Ebben az esetben elegendő a csatlakozásokat rövidzárlat ellen szigetelni, például gumisapkával. 9.2.2.4 Akkumulátortelep Az akkumulátortelep sorkapcsait elektromosan szigetelni kell, vagy szigetelő akkumulátordoboz fedéllel kell lefedni. Ha az akkumulátortelep nem a motorháztető alatt van elhelyezve, 1317

akkor szellőztetett tartóban kell rögzíteni. 9.2.2.5 Tartósan feszültség alatt lévő áramkörök 9.2.2.5.1 a) A villamos berendezések azon részeinek (beleértve a vezetékeket is), melyeknek az akkumulátortelep-főkapcsoló nyitott állásában is feszültség alatt kell maradniuk, alkalmasnak kell lenniük a veszélyes környezetben történő üzemeltetésre és ki kell elégíteniük az IEC 60079 szabvány 0 és 14 4) részének általános követelményeit, valamint az IEC 60079 szabvány 1, 2, 5, 6, 7, 11, 15 vagy 18 részének vonatkozó kiegészítő követelményeit. b) Az IEC 60079 szabvány 14 4) részének alkalmazása szempontjából a következő osztályozást kell használni: A 9.2.2.3, ill. a 9.2.2.4 bekezdésbe nem tartozó, tartósan feszültség alatt lévő villamos berendezésekre (beleértve a vezetékeket is) általában az 1 zóna, illetve a vezetőfülke mögött elhelyezett villamos berendezésekre a 2 zóna követelményeit kell teljesíteni. A IIC robbanási csoport és a T6 hőmérsékleti osztály követelményeit kell teljesíteni. A T4 hőmérsékleti osztályba kell viszont sorolni azokat a tartósan feszültség alatt lévő villamos berendezéseket, amelyek olyan környezetben vannak, ahol az ott elhelyezett nemvillamos berendezések által okozott hőmérséklet magasabb, mint a T6 hőmérsékleti osztály határa. c) A tartósan feszültség alatt lévő berendezések tápvezetékeinek vagy az IEC 60079 szabvány 7 rész ( Fokozott biztonság ) előírásainak kell megfelelniük és az áramforráshoz a lehető legközelebb elhelyezett olvadó biztosítóval, ill. önműködő megszakítóval kell védeni, vagy gyújtószikra mentes berendezés esetén az áramforráshoz a lehető legközelebb elhelyezett biztonsági retesszel kell védeni. 9.2.2.5.2 Azoknak a villamos berendezéseknek, amelyeknek az akkumulátortelep-főkapcsoló nyitott állásában is feszültség alatt kell maradniuk, a telepfőkapcsolót megkerülő vezetékeit a túlmelegedés ellen megfelelő eszközzel védeni, pl. olvadó biztosítóval, megszakítóval vagy biztonsági retesszel (áramkorlátozóval). 9.2.2.6 A villamos berendezések vezetőfülke mögött elhelyezett részére vonatkozó előírások 9.2.2.6.1 Kábelezés Az egész berendezést úgy kell kialakítani, felszerelni és védeni, hogy a jármű normál üzemi feltételei mellett ne idézhessen elő sem gyulladást, sem rövidzárlatot, és a legkisebb mértékre csökkentse ütődések vagy alakváltozások esetén ezek kockázatát. Különösen ügyelni kell a következőkre: A vezetőfülke mögötti kábeleket védeni kell a normális jármű üzemelés során fellépő ütéssel, kopással és dörzsölődéssel szemben. A megfelelő védelem példái az 1 4. ábrán láthatók. A blokkolásgátló fékszerkezet érzékelő kábele azonban nem igényel kiegészítő védelmet. 4) E rész előírásai elsőbbséget élveznek az IEC 60079 szabvány 14 részével szemben. 1318

1. ábra 2. ábra 3. ábra 4. ábra 1319

9.2.2.6.2 Világítás Menetes foglalatú lámpák nem használhatók. 9.2.2.6.3 Villamos csatlakozás A gépjármű és a pótkocsi közötti villamos csatlakozásnak az IEC 60529 szabvány szerinti IP54 fokozatú védettséggel kell rendelkeznie, és úgy kell azt kialakítani, hogy a véletlenszerű megszakítást megakadályozza. A csatlakozásnak az ISO 25981:2008 5), az ISO 12098:2004 5), az ISO 7638:2003 5), ill. az EN 15207:2006 szabványnak kell megfelelnie. 9.2.3 Fékberendezés 9.2.3.1 Általános előírások 9.2.3.1.1 A veszélyes áru szállításához szállítóegységként használt gépjárműveknek és pótkocsiknak ki kell elégíteniük az ENSZ-EGB 13. sz. előírás 6) vonatkozó műszaki követelményeit (a bennük szereplő alkalmazási időpontok szerinti változatban). 9.2.3.1.2 Az EX/III, az FL, az OX és az AT járműveknek az ENSZ-EGB 13. sz. előírás 6) 5. Mellékletének követelményeit kell teljesíteni. 9.2.3.2 (törölve) 9.2.4 Tűzveszély kiküszöbölése 9.2.4.1 Általános előírások 9.2.4.2 Vezetőfülke A következő műszaki előírásokat a 9.2.1 szakaszban lévő táblázattal összhangban kell alkalmazni. Ha a vezetőfülke nem nehezen éghető anyagokból készült, fémből vagy más alkalmas anyagból készült, a tartánnyal azonos szélességű pajzsot kell a fülke mögött elhelyezni. A fülke hátsó felén vagy a pajzson levő ablakokat légmentesen zárt kivitelben, tűzálló, biztonsági üvegből és tűzálló keretekkel kell kialakítani. Ezen kívül legalább 15 cm üres térnek kell lennie a tartány és a fülke vagy a pajzs között. 9.2.4.3 Tüzelőanyagtartály A gépjármű motorját ellátó tüzelőanyagtartályoknak a következő követelményeket kell kielégíteniük: a) Szivárgás esetén a tüzelőanyag a talajra folyjon, anélkül, hogy érintkezésbe kerülne a jármű forró részeivel vagy a rakománnyal. b) A benzint tartalmazó tüzelőanyagtartályok töltőnyílását hatékony lángzáró szerkezettel vagy légmentesen zárva tartható zárószerkezettel kell ellátni. 5) Az ebben a szabványban hivatkozott ISO 4009-et nem kell alkalmazni. 6) Az ENSZ-EGB 13. sz. előírás (Egységes feltételek az M, N és O kategóriájú járművek jóváhagyására a fékezés vonatkozásában). 1320

9.2.4.4 Motor A járművet meghajtó motort úgy kell felszerelni és elhelyezni, hogy elkerüljük a rakomány melegedésének vagy meggyulladásának veszélyét. Az EX/II és az EX/III járművek motorja csak kompressziógyújtású (dízelmotor) lehet. 9.2.4.5 Kipufogó rendszer A kipufogórendszert, valamint a kipufogó csővezetékeket olyan irányban kell elhelyezni vagy úgy kell védeni, hogy elkerüljük a rakomány melegedésének vagy gyulladásának veszélyét. A kipufogórendszernek közvetlenül a tüzelőanyag-tartály (dízelolaj-tartály) alatt elhelyezett részeinek attól legalább 100 mm távolságban vagy hőszigetelő pajzzsal védettnek kell lenniük. 9.2.4.6 A jármű visszatartó fékrendszere Ha a jármű visszatartó fékrendszere a vezetőfülke hátsó fala mögött van elhelyezve és forró hőt bocsát ki, akkor a fékrendszer és a tartány vagy rakomány közé biztonságosan rögzített hővédő pajzsot kell elhelyezni annak érdekében, hogy ne következhessék be a tartánynak vagy a rakománynak akár csak helyi felmelegedése se. Ezenkívül ennek a hővédő pajzsnak védenie kell a fékrendszert a szállított anyag még véletlen kifolyásától vagy szivárgásától is, pl. kettős falú pajzsot tartalmazó védelem kielégítőnek tekinthető. 9.2.4.7 Égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés 9.2.4.7.1 Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezésnek meg kell felelnie az ENSZ-EGB 122. sz. előírás 7) előírásainak (a bennük szereplő alkalmazási időpontok szerinti változatban) és a 9.2.4.7.2 9.2.4.7.6 pont követelményeinek, a 9.2.1 szakasz táblázatával összhangban. 9.2.4.7.2 A égéshő felhasználásával működő fűtőberendezést, illetve az égéstermék elvezető rendszerét úgy kell kialakítani, elhelyezni, védeni vagy lefedni, hogy a rakomány meggyulladásának vagy megengedhetetlen felmelegedésének veszélyét elkerüljük. E követelmény teljesítettnek tekinthető, ha a berendezés tüzelőanyagtartálya és az égéstermék elvezető rendszere hasonlóan van kialakítva ahhoz, ahogy a 9.2.4.3, ill. a 9.2.4.5 bekezdésben a jármű tüzelőanyag-tartályára és a kipufogó rendszerére elő van írva. 9.2.4.7.3 Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezésnek legalább a következő esetekben ki kell kapcsolnia: a) a kézi kapcsoló vezetőfülkéből történő, szándékos működtetésekor; b) a jármű motorjának leállásakor, ez esetben a fűtőberendezést a gépjárművezető kézzel visszakapcsolhatja; c) a gépjárműnek a szállítandó anyag betöltéséhez használt szivattyúja beindításakor. 9.2.4.7.4 Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés kikapcsolása után utóégés megengedett. A 9.2.4.7.3 pont b) és c) alpontja esetén a porlasztólevegő ellátást legfeljebb 40 s-ig tartó utóégés után, alkalmas eszközzel meg kell szakítani. Csak olyan fűtőberendezések használhatók, amelyeknél bizonyított, hogy normális használati idejük alatt a hőcserélő elviseli a 40 s-ig tartó mérsékelt utóégéseket. 9.2.4.7.5 Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezésnek kézzel kapcsolhatónak kell lennie. Programozott kapcsoló nem alkalmazható. 7) ENSZ-EGB 122. sz. előírás (Egységes feltételek az M, N és O kategóriájú járművek jóváhagyására fűtési rendszerük vonatkozásában). 1321

9.2.4.7.6 Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezéshez gáznemű tüzelőanyag nem használható. 9.2.5 Sebességkorlátozó készülék A 3,5 tonnát meghaladó legnagyobb megengedett össztömegű gépjárműveket (tehergépkocsikat és nyerges vontatókat) az ENSZ-EGB 89. számú előírás 8) szerinti sebességkorlátozó készülékkel kell ellátni. A készüléket a technológiai tűrés figyelembevételével úgy kell beállítani, hogy a sebesség ne léphesse túl a 90 km/h értéket. 9.2.6 A pótkocsik kapcsolószerkezete A pótkocsik kapcsolószerkezetének meg kell felelnie az ENSZ-EGB 55. sz. előírás 9)) űszaki követelményeinek (a bennük szereplő alkalmazási időpontok szerinti változatban). 8) Az ENSZ-EGB 89. sz. előírás: Egységes feltételek a járművek jóváhagyására: I. legnagyobb sebességük korlátozása vagy beállítható sebességhatárolásuk szempontjából; II. a jóváhagyott típusú sebességkorlátozó (SLD) vagy beállítható sebességhatároló (ASLD) beépítése pontjából; III. a sebességkorlátozó készülékek és beállítható sebességhatároló (ASLD) jóváhagyására. 9) Az ENSZ-EGB 55. sz. előírás: Egységes feltételek a járműszerelvények mechanikus kapcsolószerkezeteinek jóváhagyására, legújabb módosított változata. 1322

9.3 FEJEZET KIEGÉSZÍTŐ KÖVETELMÉNYEK AZ 1 OSZTÁLYBA TARTOZÓ ROBBANÓANYAGOK ÉS -TÁRGYAK KÜLDEMÉNYDARABOKBAN TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ, EX/II ÉS EX/III (KÉSZ, ill. BEFEJEZETT) JÁRMŰVEKRE 9.3.1 A járműszekrény gyártásához használt anyagok A járműszekrény gyártásához nem szabad olyan anyagot használni, amely a szállított anyaggal veszélyes vegyületet képezhet. 9.3.2 Égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés 9.3.2.1 Az EX/II és az EX/III járműveken égéshő felhasználásával működő fűtőberendezést csak a vezetőfülke fűtésére, ill. a motor melegítésére lehet használni. 9.3.2.2 Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezésnek meg kell felelnie a 9.2.4.7.1, a 9.2.4.7.2, a 9.2.4.7.5 és a 9.2.4.7.6 pont követelményeinek. 9.3.2.3 Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés kapcsolója a vezetőfülkén kívül is elhelyezhető. Nem szükséges bizonyítani, hogy a hőcserélő elviseli a mérsékelt utóégéseket. 9.3.2.4 Nem szabad a raktéren belül elhelyezni az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezést, ill. a működéséhez szükséges tüzelőanyagtartályt, áramforrást, porlasztó levegő (égési levegő) és fűtőlevegő beszívónyílást, illetve égéstermék kivezetőnyílást. 9.3.3 EX/II jármű A járműveket úgy kell kialakítani és felszerelni, hogy a robbanóanyagot megvédjék a külső veszélyektől és az időjárás hatásaitól, lehetnek fedettek vagy ponyvásak. A ponyvát nagy szakítószilárdságú, vízhatlan és lángmentesített anyagból 10) kell készíteni. A ponyvát úgy kell kifeszíteni, hogy a rakfelületet minden oldalon fedje. A fedett járművek rakterében minden nyílást hézag nélkül illeszkedő, zárható ajtóval vagy fedéllel kell ellátni. A vezetőfülkét a raktértől hézagmentes fallal kell elválasztani. 9.3.4 EX/III jármű 9.3.4.1 A járműveket úgy kell kialakítani és felszerelni, hogy a robbanóanyagot megvédjék a külső veszélyektől és az időjárás hatásaitól. A járműnek fedettnek kell lennie. A vezetőfülkét a raktértől hézagmentes fallal kell elválasztani. A rakfelületnek megszakítás nélkülinek kell lennie. Rakomány lehorgonyzó szerelvények elhelyezhetők. Minden illesztést tömíteni kell. Minden nyílást úgy kell kialakítani, hogy zárható legyen, és úgy kell elhelyezni, hogy a csuklópántok el legyenek fedve. 9.3.4.2 A járműszekrényt legalább 10 mm vastag, hő- és lángálló anyagból kell készíteni. E követelmény az EN 13501-1:2007 + A1:2009 szabvány szerinti B-S 3 -d 2 osztályba sorolt 10) A gyúlékonyság tekintetében ez a követelmény teljesítettnek tekinthető, ha a ponyva mintákat az ISO 3795:1989 Közúti járművek, valamint mező- és erdőgazdasági vontatók és munkagépek A belső anyagok égési viselkedésének meghatározása c. szabványban meghatározott módszerrel vizsgálva az égési sebesség nem haladja meg a 100 mm/min értéket. 1323

anyagok használata esetén teljesítettnek tekinthető. Ha a járműszekrényhez használt anyag fém, annak teljes belső felületét ezen követelményt kielégítő anyaggal kell bevonni. 9.3.5 Motor és raktér Az EX/II, ill. az EX/III járművet meghajtó motort a raktér elülső fala előtt kell elhelyezni; ha azonban a kialakítás olyan, hogy semmilyen hőhatás nem jár azzal a veszéllyel, hogy a raktér belső felületének hőmérséklete 80 C fölé emelkedik, akkor a motor a raktér alatt is elhelyezhető. 9.3.6 Külső hőforrások és raktér A (kész vagy befejezett) EX/II és az EX/III járművek kipufogó rendszerét, illetve minden más részét úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy semmilyen hőhatás ne járjon azzal a veszéllyel, hogy a raktér belső felületének hőmérséklete 80 C fölé emelkedik. 9.3.7 Villamos berendezések 9.3.7.1 A villamos berendezések névleges feszültsége nem haladhatja meg a 24 V-ot. 9.3.7.2 Az EX/II járművek rakterében minden világítást a mennyezeten kell elhelyezni és burkolattal kell ellátni, azaz szabadon álló vezetékek vagy izzók nem alkalmazhatók. A villamos berendezéseknek a J összeférhetőségi csoport esetén legalább IP65 (pl. EEx d nyomásálló tokozású) típusúnak kell lenniük. A raktér belsejéből hozzáférhető villamos berendezéseket megfelelő módon védeni kell a belülről fellépő mechanikai hatásokkal szemben. 9.3.7.3 Az EX/III járművek villamos berendezéseinek a 9.2.2.2, a 9.2.2.3, a 9.2.2.4, a 9.2.2.5.2 és a 9.2.2.6 bekezdés vonatkozó követelményeinek kell megfelelniük. A raktérben a villamos berendezésnek pormentesnek (legalább IP54 típusúnak vagy azzal egyenértékűnek), vagy a J összeférhetőségi csoport esetén legalább IP65 (pl. EEx d nyomásálló tokozású) típusúnak kell lennie. 1324

9.4 FEJEZET KIEGÉSZÍTŐ KÖVETELMÉNYEK A VESZÉLYES ÁRUT KÜLDEMÉNYDARABOKBAN SZÁLLÍTÓ (KÉSZ, ill. BEFEJEZETT) JÁRMŰVEK (KIVÉVE AZ EX/II ÉS EX/III JÁRMŰVEK) FELÉPÍTMÉNYÉNEK SZERKEZETÉRE 9.4.1 Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezésnek ki kell elégítenie a következő követelményeket: a) a kapcsoló a vezetőfülkén kívül is elhelyezhető; b) a fűtőberendezést a raktéren kívülről is ki lehet kapcsolni; és c) nem szükséges bizonyítani, hogy a hőcserélő elviseli a mérsékelt utóégéseket. 9.4.2 Ha a járművel olyan veszélyes árut szállítanak, amelyre 1, 1.4, 1.5, 1.6, 3, 4.1, 4.3, 5.1 vagy 5.2 veszélyességi bárca van előírva, akkor nem szabad a raktéren belül elhelyezni az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés működéséhez szükséges tüzelőanyagtartályt, áramforrást, porlasztó levegő (égési levegő) és fűtőlevegő beszívónyílást, illetve égéstermék kivezetőnyílást. Biztosítani kell, hogy a rakomány ne torlaszolja el a fűtőlevegő kivezetőnyílást. A küldeménydarabok legfeljebb 50 C-ra melegedhetnek fel. A raktéren belül elhelyezett fűtőberendezésnek olyannak kell lennie, hogy üzemi körülmények között a robbanóképes környezetben ne okozzon gyulladást. 9.4.3 Egyes veszélyes áruk vagy egyes csomagolások szállítása esetén a jármű felépítményének szerkezetére további követelmények lehetnek még a 7. rész 7.2 fejezetében, ahogy azt az egyes anyagokra vonatkozóan a 3.2 fejezet A táblázat 16 oszlopa feltünteti. 1325

9.5 FEJEZET KIEGÉSZÍTŐ KÖVETELMÉNYEK A SZILÁRD VESZÉLYES ÁRUT ÖMLESZTVE SZÁLLÍTÓ (KÉSZ, ill. BEFEJEZETT) JÁRMŰVEK FELÉPÍTMÉNYÉNEK SZERKEZETÉRE 9.5.1 Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezésnek ki kell elégítenie a következő követelményeket: a) a kapcsoló a vezetőfülkén kívül is elhelyezhető; b) a fűtőberendezést a raktéren kívülről is ki lehet kapcsolni; és c) nem szükséges bizonyítani, hogy a hőcserélő elviseli a mérsékelt utóégéseket. 9.5.2 Ha a járművel olyan veszélyes árut szállítanak, amelyre 4.1, 4.3 vagy 5.1 veszélyességi bárca van előírva, akkor nem szabad a raktéren belül elhelyezni az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés működéséhez szükséges tüzelőanyagtartályt, áramforrást, porlasztó levegő (égési levegő) és fűtőlevegő beszívónyílást, illetve égéstermék kivezetőnyílást. Biztosítani kell, hogy a rakomány ne torlaszolja el a fűtőlevegő kivezetőnyílást. A rakomány legfeljebb 50 C-ra melegedhet fel. A raktéren belül elhelyezett fűtőberendezésnek olyannak kell lennie, hogy üzemi körülmények között a robbanóképes környezetben ne okozzon gyulladást. 9.5.3 Szilárd veszélyes áruk ömlesztett szállítása esetén a jármű felépítményének meg kell felelnie a 6.11, ill. a 7.3 fejezet követelményeinek, beleértve a 7.3.2, ill. a 7.3.3 szakaszt, ahogy azt az egyes anyagokra vonatkozóan a 3.2 fejezet A táblázat 10, ill. 17 oszlopa feltünteti. 1326

9.6 FEJEZET KIEGÉSZÍTŐ KÖVETELMÉNYEK A HŐMÉRSÉKLET- SZABÁLYOZÁSSAL TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSRA SZOLGÁLÓ (KÉSZ, ill. BEFEJEZETT) JÁRMŰVEKRE 9.6.1 A veszélyes anyagok hőmérséklet-szabályozással történő szállítására szolgáló hőszigetelt, hűtött vagy hűtőgépes járműveknek a következő feltételeknek kell megfelelniük: a) a járműveknek hőszigetelésüket és hűtési módjukat illetően olyanoknak kell lenniük és úgy kell azokat felszerelni, hogy a hőmérséklet ne haladja meg a 2.2.41.1.17 és a 2.2.52.1.16 pontokban, ill. a 2.2.41.4 és a 2.2.52.4 bekezdésben a szállított anyagra előírt szabályozási hőmérsékletet. Az együttes hőátadási együttható nem haladhatja meg a 0,4 W/(m 2 K) értéket; b) a járművet úgy kell felszerelni, hogy a szállított anyagból vagy a hűtőközegből származó gőzök ne juthassanak a vezetőfülkébe; c) megfelelő készülékkel lehetővé kell tenni a raktérben uralkodó hőmérséklet meghatározását bármely időpontban a vezetőfülkéből; d) a raktérben biztosítani kell a szellőzést, vagy azt szellőző szelepekkel kell ellátni, ha fennáll benne a veszélyes túlnyomás kialakulásának veszélye. Ilyen esetekben kellő óvatossággal kell eljárni, hogy a szellőzés vagy a szellőző szelepek ne csökkentsék a hűtést; e) a hűtőközeg nem lehet gyúlékony; és f) a hűtőgépes jármű hűtőkészülékének alkalmasnak kell lennie arra, hogy a jármű meghajtására szolgáló motortól függetlenül működjön. 9.6.2 A szabályozási hőmérséklet túllépésének elkerülésére szolgáló módszerek a 7.2 fejezetben vannak felsorolva (R1 R5). Az alkalmazott módszertől függően a jármű felépítményének szerkezetére további követelmények lehetnek a 7.2 fejezetben. 1327

9.7 FEJEZET KIEGÉSZÍTŐ KÖVETELMÉNYEK A TARTÁNYJÁRMŰVEKRE (RÖGZÍTETT TARTÁNYOKRA), AZ 1 m 3 -NÉL NAGYOBB BEFOGADÓKÉPESSÉGŰ BATTÉRIÁS JÁRMŰVEKRE, A VESZÉLYES ÁRUK 1 m 3 -NÉL NAGYOBB BEFOGADÓKÉPESSÉGŰ LESZERELHETŐ TARTÁNYBAN, 3 m 3 -NÉL NAGYOBB BEFOGADÓKÉPESSÉGŰ TANKKONTÉNERBEN, MOBIL TARTÁNYBAN VAGY MEG-KONTÉNERBEN VALÓ SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ (KÉSZ, ill. BEFEJEZETT) JÁRMŰVEKRE (EX/III, FL, AT, OX JÁRMŰVEKRE) 9.7.1 Általános előírások 9.7.1.1 A tartányjármű a járműből vagy az azt helyettesítő közúti futómű-elemekből, egy vagy több tartányból, szerelvényeikből és a tartányokat a járműhöz vagy a futómű-elemekhez csatlakoztató alkatrészekből áll. 9.7.1.2 A hordozó-járműhöz erősített leszerelhető tartánynak a tartányjárműre vonatkozó előírásoknak meg kell felelnie. 9.7.2 A tartányokra vonatkozó követelmények 9.7.2.1 A fémből készült rögzített vagy leszerelhető tartányoknak meg kell felelniük a 6.8 fejezet vonatkozó követelményeinek. 9.7.2.2 Abban az esetben, ha a MEG-konténer elemei palackok, nagypalackok, gázhordók vagy palackkötegek, a 6.2 fejezet, ha tartányok, a 6.8 fejezet vonatkozó követelményeit kell betartani. 9.7.2.3 A fémből készült tankkonténereknek a 6.8 fejezet, a mobil tartányoknak a 6.7 fejezet, illetve ahol alkalmazható az IMDG Kódex (lásd az 1.1.4.2 bekezdést) vonatkozó követelményeinek kell megfelelniük. 9.7.2.4 A szálvázas műanyagból gyártott tartányoknak a 6.9 fejezet követelményeinek kell megfelelniük. 9.7.2.5 A hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartányoknak a 6.10 fejezet követelményeinek kell megfelelniük. 9.7.3 Rögzítőelemek A rögzítőelemeket úgy kell kialakítani, hogy a normál szállítási körülmények között fellépő statikus és dinamikus terheléseket, ill. a tartányjárművekre, a battériás járművekre és a leszerelhető tartányt hordozó járművekre a 6.8.2.1.2, a 6.8.2.1.11 6.8.2.1.16 pontban meghatározott minimális igénybevételeket el tudják viselni. 9.7.4 Az FL járművek földelése Az FL tartányjárművek fémből vagy szálvázas műanyagból készült tartányait, ill. az FL battériás jármű elemeit a jármű alvázával legalább egy, jó elektromos csatlakozással össze kell kötni. Elektrokémiai korróziót okozó fémes kapcsolatot nem szabad létesíteni. Megjegyzés: Lásd még a 6.9.1.2 bekezdést és a 6.9.2.14.3 pontot is. 1328

9.7.5 A tartányjárművek stabilitása 9.7.5.1 A talajon támaszkodó felület teljes szélességének (az ugyanazon tengely jobb és bal oldali gumiabroncsának a talajjal érintkező legkülső pontjai közötti távolságnak) legalább akkorának kell lennie, mint a terhelt tartányjármű tömegközéppont magasságának 90 %-a. Nyerges szerelvényeknél a terhelt félpótkocsit hordozó egység tengelyeire eső tömeg nem haladhatja meg a terhelt nyerges szerelvény összes névleges tömegének 60%-át. 9.7.5.2 Az előzőeken túlmenően a folyadékok vagy olvadékok szállítására szolgáló, 3 m 3 -nél nagyobb befogadóképességű rögzített tartányt hordozó járműveknek (tartányjárműveknek), amelyeknél a tartány próbanyomása 4 bar-nál kisebb, meg kell felelniük az ENSZ-EGB 111. sz. előírás 11) oldalirányú stabilitásra vonatkozó követelményeinek. Ezeket a követelményeket az először 2003. július 1-je után forgalomba helyezett járművekre kell alkalmazni. 9.7.6 A járművek hátsó védelme A jármű hátsó részét a hátulról jövő lökésekkel szemben a tartány teljes szélességben kielégítően védő lökhárítóval kell felszerelni. A tartány hátsó fala és a lökhárító hátsó része között legalább 100 mm távolságnak kell lennie; ezt a távolságot a tartány hátsó falának leghátsó pontjától, vagy a szállított anyaggal érintkezésben lévő, kiálló tartozékoktól vagy szerelvényektől kell mérni. A por alakú vagy szemcsés anyagok szállítására használt, hátsó ürítésű, billenthető tartánnyal ellátott járműveknél és a hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő, hátsó ürítésű, billenthető tartánnyal ellátott járműveknél nem szükséges lökhárító, ha a tartány hátsó szerelvényei el vannak látva olyan védőszerkezettel, amely a tartányt a lökhárítóhoz hasonló módon védi. Megjegyzés: 1. Ezt az előírás nem vonatkozik a veszélyes árut tankkonténerben, mobil tartányban vagy MEG-konténerben szállító járművekre. 2. A tartányok oldalirányú lökésekkel vagy felborulással szembeni védelmére tartányok esetében lásd a 6.8.2.1.20 és a 6.8.2.1.21 pontot, ill. mobil tartányok esetében a 6.7.2.4.3 és a 6.7.2.4.5 pontot. 9.7.7 Égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés 9.7.7.1 Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezésnek meg kell felelnie a 9.2.4.7.1, a 9.2.4.7.2, a 9.2.4.7.5 pont követelményeinek és a következő feltételeknek: a) a kapcsoló a vezetőfülkén kívül is elhelyezhető; b) a fűtőberendezést a raktéren kívülről is ki lehet kapcsolni; és c) nem szükséges bizonyítani, hogy a hőcserélő elviseli a mérsékelt utóégéseket. Az FL járművek esetében az előzőeken túlmenően a 9.2.4.7.3 és a 9.2.4.7.4 pont előírásainak is meg kell felelni. 9.7.7.2 Ha a járművel olyan veszélyes árut szállítanak, amelyre 1.5, 3, 4.1, 4.3, 5.1 vagy 5.2 veszélyességi bárca van előírva, akkor nem szabad a raktéren belül elhelyezni az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés működéséhez szükséges tüzelőanyagtartályt, áramforrást, porlasztó levegő (égési levegő) és fűtőlevegő beszívónyílást, illetve égéstermék kivezetőnyílást. Biztosítani kell, hogy a rakomány ne torlaszolja el a fűtőlevegő kivezetőnyílást. A rakomány legfeljebb 50 C-ra melegedhet fel. A raktéren belül elhelyezett fűtőberendezésnek olyannak kell lennie, hogy üzemi körülmények között a robbanóképes környezetben ne okozzon gyulladást. 11) Az ENSZ-EGB 111. sz. előírás: Egységes feltételek az N és O kategóriájú tartányjárművek jóváhagyására a borulási stabilitás vonatkozásában. 1329

9.7.8 Villamos berendezések 9.7.8.1 Az FL járművek villamos berendezéseinek a 9.2.2.2, a 9.2.2.3, a 9.2.2.4, a 9.2.2.5.1 és a 9.2.2.6 bekezdés követelményeinek kell megfelelniük. A villamos berendezések kiegészítése vagy változtatása esetén a szállítandó anyagoknak megfelelő csoport és hőmérsékleti osztály villamos berendezésekre vonatkozó követelményeit teljesíteni kell. Megjegyzés: Az átmeneti előírásokra lásd az 1.6.5 szakaszt is. 9.7.8.2 Az FL járművek villamos berendezéseinek, amelyek olyan helyen vannak, ahol robbanóképes környezet van vagy várható, a veszélyes környezetben történő használatra alkalmasnak kell lenniük. Az ilyen berendezéseknek meg kell felelniük az IEC 60079 szabvány 0 és 14 részének általános követelményeinek és az IEC 60079 szabvány 1, 2, 5, 6, 7, 11 vagy 18 részének vonatkozó kiegészítő követelményeinek. A villamos berendezéseknek meg kell felelniük a szállítandó anyag szerinti megfelelő csoport és hőmérsékleti osztály villamos berendezéseire vonatkozó követelményeknek. Az IEC 60079 szabvány 14 részének alkalmazása szempontjából a következő osztályozást kell használni: 0 zóna: a tartány belseje, a töltő és ürítő szerelvények és gőzvisszavezető. 1 zóna: a töltéshez és ürítéshez használt felszerelések kezelőszekrényének belseje, valamint a szellőztető szerkezetek és a biztonsági szelepek 0,5 m-es környezete. 9.7.8.3 A 0 és 1 zónán kívül elhelyezkedő, tartósan feszültség alatt levő villamos berendezésekre (beleértve a vezetékeket is), általában az 1 zóna, illetve a vezetőfülkében elhelyezett villamos berendezésekre az IEC 60079 szabvány 14 része szerinti 2 zóna követelményeit kell teljesíteni. A szállítandó anyagoknak megfelelő csoport és hőmérsékleti osztály villamos berendezésekre vonatkozó követelményeit teljesíteni kell. 9.7.9 Az EX/III járművekre vonatkozó kiegészítő biztonsági követelmények 9.7.9.1 Az EX/III járműveket a motortérben keletkező tűz leküzdésére önműködő tűzoltó készülékkel kell felszerelni. 9.7.9.2 A rakományt az abroncstűzzel szemben fémből készült hőszigetelő pajzzsal kell védeni. 1330

9.8 FEJEZET KIEGÉSZÍTŐ KÖVETELMÉNYEK A KÉSZ, ill. BEFEJEZETT MEMU-KRA 9.8.1 Általános előírások A MEMU a járműből vagy az azt helyettesítő közúti futómű-elemekből, egy vagy több tartányból és ömlesztettáru-konténerből, szerelvényeikből és a járműhöz vagy a futóműelemekhez csatlakoztató alkatrészekből áll. 9.8.2 Tartányokra és ömlesztettáru-konténerekre vonatkozó követelmények A tartányokra, az ömlesztettáru-konténerekre és a robbanóanyag szállítására szolgáló, különleges rakterekre a 6.12 fejezet követelményeit kell betartani. 9.8.3 A MEMU-k földelése A MEMU egységek fémből vagy szálvázas műanyagból készült tartányait, ömlesztettárukonténereit, ill. a robbanóanyag szállítására szolgáló, különleges raktereit az alvázzal legalább egy, jó elektromos csatlakozással össze kell kötni. Elektrokémiai korróziót okozó vagy a tartányban, ill. ömlesztettáru-konténerben szállított veszélyes áruval reakcióba lépő fémes kapcsolatot nem szabad létesíteni 9.8.4 A MEMU-k stabilitása A talajon támaszkodó felület teljes szélességének (az ugyanazon tengely jobb és bal oldali gumiabroncsának a talajjal érintkező legkülső pontjai közötti távolságnak) legalább akkorának kell lennie, mint a terhelt jármű tömegközéppont magasságának 90%-a. Nyerges szerelvényeknél a terhelt félpótkocsit hordozó egység tengelyeire eső tömeg nem haladhatja meg a terhelt nyerges szerelvény összes névleges tömegének 60%-át. 9.8.5 A MEMU-k hátsó védelme A jármű hátsó részét a hátulról jövő lökésekkel szemben a tartány teljes szélességben kielégítően védő lökhárítóval kell felszerelni. A tartány hátsó fala és a lökhárító hátsó része között legalább 100 mm távolságnak kell lennie; ezt a távolságot a tartány hátsó falának leghátsó pontjától, vagy a szállított anyaggal érintkezésben lévő, kiálló tartozékoktól vagy szerelvényektől kell mérni. A hátsó ürítésű, billenthető tartánnyal ellátott járműveknél nem szükséges lökhárító, ha a tartány hátsó szerelvényei el vannak látva olyan védőszerkezettel, amely a tartányt a lökhárítóhoz hasonló módon védi. Megjegyzés: Ez az előírás nem vonatkozik az olyan MEMU-ra, amelynek a tartánya a hátulról jövő lökésekkel szemben más módon védve van, pl. a gépszerkezet vagy a veszélyes árut nem tartalmazó csővezeték által. 9.8.6 Égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés 9.8.6.1 Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezésnek meg kell felelnie a 9.2.4.7.1, a 9.2.4.7.2, a 9.2.4.7.5, a 9.2.4.7.6 pont követelményeinek és a következő feltételeknek: a) a kapcsoló a vezetőfülkén kívül is elhelyezhető; b) a fűtőberendezést a MEMU rakterén kívülről lehet kikapcsolni; és c) nem szükséges bizonyítani, hogy a hőcserélő elviseli a mérsékelt utóégéseket. 1331

9.8.6.2 Abban a raktérben, ahol tartány van nem szabad elhelyezni az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés működéséhez szükséges tüzelőanyag-tartályt, áramforrást, porlasztó levegő (égési levegő) és fűtőlevegő beszívónyílást, illetve égéstermék kivezetőnyílást. Biztosítani kell, hogy a fűtőlevegő kivezetőnyílása ne legyen eltorlaszolva. Bármelyik szerelvény legfeljebb 50 C-ra melegedhet fel. A raktéren belül elhelyezett fűtőberendezésnek olyannak kell lennie, hogy üzemi körülmények között a robbanóképes környezetben ne okozzon gyulladást. 9.8.7 Kiegészítő biztonsági követelmények 9.8.7.1 A MEMU-kat a motortérben keletkező tűz leküzdésére önműködő tűzoltó készülékkel kell felszerelni. 9.8.7.2 A rakományt az abroncstűzzel szemben fémből készült hőszigetelő pajzzsal kell védeni. 9.8.8 Kiegészítő közbiztonsági követelmények A MEMU-n a keverő- és töltőberendezést és a különleges rakteret zárral kell ellátni. 1332