Nagyiván TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

TARTALOM 1. BEVEZETÉS, KÖSZÖNTŐ... 5 2. NAGYIVÁN BEMUTATÁSA... 8 3. ÖRÖKSÉGÜNK... 14 4. TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA... 23 5. A TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK... 30 5.1 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ... 30 5.2 KÖZTERÜLETEK TELEPÜLÉSKÉPI ÚTMUTATÓJA... 56 6. JÓ PÉLDÁK: ÉPÜLETEK, ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK, KERÍTÉSEK, KERTEK, ZÖLDFELÜLETEK... 59 7. JÓ PÉLDÁK: SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK, REKLÁMHORDOZÓK, EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK... 63 3

1. BEVEZETÉS, KÖSZÖNTŐ A szülőföld szálai örök összekötők a tájjal és a földdel, amiből az ember lett, és amivé lesz, és nem szakadhat el soha (Fekete István) Az építészet egy vizuális művészet és az épületek önmagukért beszélnek. Tükrözhetnek különböző érzelmeket, vagy akár az adott tájegység jellemzőit, kulturális és történelmi értékeit. Ezért lényeges a település tudatos formálása: a parkok, terek és egyéb közterületek megfelelő elrendezése és kialakítása, az épületek körültekintő vizsgálata és esetleges változtatása. Ezáltal nemcsak az épületek, de a település is magáért beszél majd. Nagyiván településképének meghatározója a Hortobágy, a széles rónaság, a végeláthatatlan látóhatár. A kézikönyv bemutatja Nagyiván község természeti környezetét, épített örökségi és természeti értékeit, mindazon elemeket, melyek a településre jellemzőek. A kiadvány segítséget szeretne nyújtani az építtetőknek, akik itt szeretnék leélni az életüket és környezetbeillő, esztétikus házat álmodnak és ehhez minőségi környezetet szeretnének megteremteni. Segítség szeretne lenni a tervezőnek aki igyekszik megvalósítani a megrendelője elképzelését oly módon, hogy figyelembe veszi az épített és természeti környezetet és olyan házat tervez, amely szemet gyönyörködtet, környezetbeillő és esztétikus. 5

66 Az ajánlások nem tekinthetők kötelezőnek, azonban figyelembevételükkel elkerülhetjük, hogy a település karaktere megváltozzon, elősegítjük, hogy a kialakult jellegét megőrizze és erősítse azt. A kézikönyv folyamatosan formálódik a létrejövő újabb és újabb épületek, műtárgyak, természeti környezet folyamatosan alakítják, bővítik tartalmát. A kézikönyvben nem tudjuk feltárni a település teljes egészét, nem tudunk bemutatni minden épületet, de törekszünk a legjellegzetesebb, a település karakterét, arculatát meghatározó példákat bemutatni a teljesség igénye nélkül. 6

Célunk, hogy a kézikönyvet olvasó, lapozgató reális képet kapjon Nagyivánról, a Hortobágy kapujáról és áttanulmányozva a kézikönyvet kibontakozzon előtte a településkép. Ajánljuk mindazok figyelmébe akik építkezni, felújítani, bővíteni szeretnének és azoknak is akik csak álmodoznak, vagy szeretnék jobban megismerni környezetüket, és ajánljuk azoknak is, akik érdeklődnek a település iránt. 7

88 2. NAGYIVÁN BEMUTATÁSA ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP, TELEPÜLÉSKARAKTER Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti peremén, két egymástól sokban különböző, mégis rokon alföldi középtáj területének határán fekszik Nagyiván. Nyugati fele a Közép-Tisza vidék, a külterület keleti oldala a Hortobágy része. Nevét meghallva sokakban felrémlik a Puszta, a Hortobágy képe a végeláthatatlan füves legelőkkel, a gémeskúttal, a legelésző nyájakkal. A szomszédos települések neve elárulja, hogy Nagyiván történelmi tájak ölelésében jött létre, hiszen az ami ma Hortobágy község külterülete, egy évszázaddal ezelőtt még Debrecen város tágas legelőit adta, Kunmadaras pedig évszázadokon át a Jászkun kerületek Nagykun területéhez tartozott. Nagyiván a történelmi Szabolcs és Heves vármegye gyakran változó határvidékén alakult ki. 8

Természetföldrajzi képét alapvetően meghatározza, hogy nyugati határrészében találkozik a Közép Tisza vidék Tiszafüred Kunhegyesi síknak nevezett homokbuckákkal jellemezhető kistája és a Hortobágy széles rónasága. Ennek a szomszédságnak a következménye, hogy a keleten és délen egyhangúnak tűnő táj nyugat felé haladva mozgalmassá válik. A Tiszafüred Kunhegyesi síkhoz tartozó nyugati határrészeket a magasabb fekvésű pleisztocén végi hordalékkúp felszín alkotja, míg kelet felé jól kivehető tereplépcsővel kapcsolódik a Hortobágy asztallap símaságúnak mondott, sajátságos feltöltődésű részéhez. A csend, a tájból áradó nyugalom a messzi vidékről idejövőnek már már nyomasztó. Tekintetünk zavartalanul kószálhat szerte a határban: csak itt ott tűnik fel egy egy távoli tanya, gémeskút, legelésző nyáj vagy kunhalom. 9

1010 A község határának jelentős része ma védett terület, a világörökséghez tartozóan, a Hortobágyi Nemzeti Park részeként ritka növény- és állatvilág számára nyújt életlehetőséget. A települést a 33. számú közlekedési útról Kócsújfalu felől árokkal szegélyezett alsóbbrendű és a 34. számú közlekedési útról Tiszaörsön át jobb minőségű aszfaltúton lehel megközelíteni. Nagyiván és a környező vidék történelmileg és gazdaságilag is meghatározó közigazgatási központként is nyilvántartott települése Tiszafüred, melynek igazgatási, oktatási, egészségügyi intézményei a nagyivániakat is kiszolgálják. 10

Településképi Arculati Kézikönyv Nagyiván Nagyiván határát a történelmi időkben (XIX. - XX. első század első fele) uradalmi gazdasági épületek és a legelőterületeken épített pásztorszállások jellemezték. Napjainkban is hasonló a település közvetlen környezetének táji látványa: jellegzetes külterjes legelőtáj. A nagyiváni tájra jellemző, hogy a hullámzó, végtelen füves, kopár térséget, szikes legelőket nádasokkal tarkított, szélesmedrű, festőien kanyargó időszakos vízfolyások, a Sarkad-Sárosér egy szakasza és az öntözőcsatornák határozott egyenes vonala szabdalja fel. A község külterületét a természeti értékek gazdagsága jellemzi. Sokszínű élővilágnak adnak otthont a kiterjedt puszták, legelők és a szántóföldek, valamint a vízállásos, mocsaras területek széles határsávjai. A végeláthatatlan rövidfüvű puszta, a delelő-helyek, a hodályok, a Sarkad-ér hullámzó partvonala, vízfelületének nagysága, kunhalmok kiemelkedései mind meghatározzák Nagyiván környezetének változatos látványát és hangulatát. 11

1212 Nagyiván tájképéhez hozzátartoznak a kunhalmok, melyek jellegzetes emberi elemei a kunsági tájnak. Ezek 5-10 m magasságú, 20-50 m átmérőjű kúpos (félgömb) alakú terepképződmények, melyek vagy temetkezőhelyek (sírdombok), vagy őrhelyek (határhalmok). A kunhalmok legnagyobbika a Bürök halom, a nagyiváni határ nyugati részén a Sóskúti dűlőben található, a tiszaörsi útról jól látható. Ez a kunhalom Hortobágy környékének legmagasabb pontja (104,8 m), ősgyep borítású felszínén ritka löszgyep reliktumokkal. Nagyivánon jelenleg 1175 fő a lakónépesség. A település intézményellátottsága a megye falvainak átlaga körüli, így a távolsági autóbusz-megállók, a postahivatal, a vízmű, az idősek klubja, bentlakásos idősek otthona, háziorvos, gyógyszertár, óvoda, általános iskola, élelmiszer és iparcikkbolt, vendéglátó egységek, tüzép-telep, piac, pénzintézeti kirendeltség megtalálhatók. A településen kevés a munkahely, így a munkaképes korú lakosság nagy része ingázik, vagy csak hetente jár haza munkából. A településen egykor jellemzően az állattenyésztéssel, a gyógynövények szedésével, szárításával, a nádaratással foglalkoztak. Mára ezek mellett az ősi hagyományos munkák mellett a húsipar, és kisebb vállalkozások adnak helyben munkalehetőséget. 12

A településképre jellemző, hogy a távolból az Örsi útról már messziről feltűnik a templom sziluettje. Közeledvén a településhez, valójában úgy érezzük magunkat amikor meglátjuk a Hortobágyi Nemzeti Park tájházát, mintha a Hortobágy kapuján léptünk volna be. A település szerkezete máig őrzi egykori utcavonalvezetéseit, melyek kiegészültek újabb részekkel. A falu főutcája mentén fekvő, hatalmas méretű telkek arra is utalnak, hogy a Fő úton (vagy a Nagy úton ) lakni mindig rangot jelentett. Különösen a Fő útnak az alsó szárazmalomtól a templomig, illetve a másik oldalban a Kálmán köztől az Andornaki elágazásig, kanyarig terjedő részén. A településre jellemző, néhány újabb utcát eltekintve, a fokozatos átépülés. Jól megfér egymás mellett a régi tipusú népi lakóház a polgárosodó épülettel és a modernebb idők házaival. 13

1414 3. ÖRÖKSÉGÜNK Nagyiván belterülete a különböző erek közötti magasabb, árvízmentes szigeteken alakult ki. A hagyomány szerint a jelenlegi templom helyén lehetett a falu középkori temploma is, melyet temető vett körül. Az 1754-es betelepüléskor tervszerűen kimért telkeken kezdődött meg a házak építése. A település Hatház nevű részének elnevezését a helybeliek összefüggésbe hozzák az első betelepülő családokkal, illetve az épített házak számával. Más vélekedések szerint a falurész neve a hadszerű megtelepedéshez kötődhet. A hatház nevű falurészt és a templomot magánhordozó magaslat között egy lapos húzódik, melyben még a XX. század második felében is víz volt. Ez a mocsaras terület folytatása a falu északi részét érintő Sarkad érnek, így Kis- és Nagyhadház elkülönült a falu centrumát jelentő templomtól. A kilencven méter tengerszint feletti magasságú dombon épült fel 1789-ben a római katolikus templom, két évvel később pedig a közelében lévő plébánia. I. Katonai felmérés térképe (forrás: www. mapire.eu) Az 1780-as évek közepén készült első katonai felmérés térképein már jól kivehetők a belterület fontosabb szerkezeti elemei. A falu fő tengelye csaknem kelet nyugati futású, ez a Kunmadaras irányából érkező és Debrecen felé vezető Fő utca. A falu nyugati végén a Harc halom tövében több út fut be a Madarasi útba: északnyugat felől az Örsi, délről a Karcagi. 14

A keleti faluszélen másik nagy elágazási pont található: innen Debrecen, Nádudvar, Egyek, Ohat Csege irányába és a határ más részébe is indulnak utak. A belterületen észak felé három út ágazik ki: ezek közül kettő a falu külterületére, egy pedig Füred felé indul. Ez a három út a belterület északi részén a falu főútjára merőleges utcák kialakulását eredményezte. A kelet nyugati fő út a nagy forgalmú Debrecen Kunmadaras országút átvezető szakasza, amely az 1730 as és az 1790-es évek között a Kakat Szolnok Pest országút része, a szolnoki sóút egyik ága. A jelzett útvonal mentén a belterületen az útra merőleges tengelyű építményeket találunk, ez pedig azt jelenti, hogy a telepítés és a telekkimérés minden bizonnyal ezen a falurészen kezdődött. A falu déli részén a szabálytalanul elhelyezkedő épületek a kertség létére utalnak, ami egy ólas kertes, kétbeltelkes településre utal. A belterület nyugati részén az Örs és Madaras felől és a külterületről befutó utaknál malom állt, és ugyancsak malom volt a Sarkad partján létrejövő belterületi rész Sarkadra nyíló szegletében. 15

1616 II. Katonai felmérés térképe Az 1850-es évek végén készült térképek alapján a belterületről bővebb információk vannak. Fő szerkezeti vonala a megközelítőleg kelet nyugati fekvésű főutca mentén jól láthatóak a minden bizonnyal már korábban is meglévő teresedések. A belterület átalakulása, az alföldi jelleggel együtt járó halmazosodásra utalnak a több ponton kialakuló zsákutcák, zugok, telekfeltárást biztosító sikátorok, melyek egészen napjainkig megmaradtak. Mindenekelőtt figyelmet érdemel a főutca orsószerű alakja, amely a templom környékén a legszélesebb. A főút mentén hatalmas beltelkek alakultak ki, amelyek lenyúltak a belterülettel szomszédos legelőig, illetve a belterületet körülvevő erekig. A Fő utca nyugaton az egykori szárazmalom területén, a mai posta környékén kettéválik az északi utca lesz később a Temető köz. Ennek végén van a Harc-halmi temető, más néven alsó temető, melyet 1830-ban szenteltek fel. 16

Nagyiván központja a XX. század első felében tovább fejlődött. A falu központjának súlyponti részét a templom és plébánia, illetve a plébánia szomszédságában az 1930-as évektől újjáépülő egyházi iskola képezte. 1920 után Nagyivánon is mértek ki a belterületen telkeket, 116 család jutott 24 katasztrális hold összterületen házhelyhez. Ez a házhely juttatás az Újtelepnek nevezett falurész kialakulását eredményezte. A Harc halmi temetőtől délre jött létre az új telep, amely négy utcából (Örsi út, Bem Apó, Zrínyi Miklós, Szabadság utca) egyenlő nagyságú telkekből álló falurész. Nagyivánon két műemlék jellegű épület, egy műemléki védelemre érdemes és számos építészeti, kultúrtörténeti emlék utal a település sajátos arculatára. A római katolikus templomot 1789-ben építették. Az egyhajós, műemlék jellegű épület a késő barokkra jellemző stílusjegyeket hordozza. Különösen a barokk szószék és a rokokó hatású főoltár méltó a figyelemre. 17

1818 Nagyivánt először 1347-ben említik Iwan néven, majd hosszú ideig az 1700 as évek közepétől Iványként emlegetik, mely mutatja az akkori betelepülők palóc nyelvjárását, és ez az elnevezés a mai napig használatos. Hivatalos elnevezése 1910-től Nagyiván. Neve utótagja a Puszta személynévből keletkezett földrajzi név. Már az őskorban lakott hely volt, ezt igazolják a vizek melletti hátas helyeken felbukkant leletek. Valószínűleg már a XII. század előtt mint település létezett. Ezt a feltevést erősíti, hogy a személynévből történő településnévadás a magyar településtörténetben az Árpád korra, a XII XIII. századra jellemző. A honfoglaló magyarok ezen a területen már az Árpád-korban megtelepedhettek: erről vallanak ugyanis a Harchalmi-temetőből előkerült dénárok. Ám a falu első említése 1277-ből származik. A szomszédos falvakat is birtokló Örsi Imre végrendelete szerint 1292-ben itt a Hontpázmán nembeliek birtokai feküdtek. Később Károly Róbert király 1328-ban egy bihari és három szabolcs vármegyei falut adományoz Debreceni Dózsa nádor fiainak: Mátát, Nagymiklóst és Nagyivánt. Az évszázadokon át Szabolcs vármegyéhez tartozó település az 1400-as évek elejére pusztásodik, s csak az újabb telepítéseket követően kerül Heves vármegye közigazgatási kötelékébe. Az XV. században többször is változott a falu birtokosainak személye. Rövid ideig a Hunyadiak is a falu urai voltak, ám a század végén az egri káptalan lesz a falu felerészének birtokosa. A mohácsi csata után, 1527-ben az egész határ az egri káptalan birtoka lesz, s a káptalani birtok egészen a XX. század közepéig meghatározó jelentőségűvé válik. Amikor 1552-ben a törökök Szolnok várát elfoglalják, Nagyiván lakói török fennhatóság alá kerülnek, bár hosszú évtizedekig kétfelé is adóznak. 1571-ben 30 házát és templomát, 1571-ben pedig 15 adózó családját említik a török adóösszeírások. 1596-ban viszont az Eger vára ellen felvonuló török és tatár hadak a falut feldúlják: ettől az időponttól kezdve Nagyiván több mint 100 éven át lakatlan puszta lesz. 1612-ben például feljegyzik, hogy csak a temploma áll a falunak, egyébként a helység lakatlan. Az elvadult határú lakatlan területet a felszabadító háborúk, majd a Rákóczi-féle szabadságharc után 1712-ben, ill. 1721-ben az egri káptalan megkísérli újranépesíteni, ám erőfeszítései nem járnak sikerrel. A betelepített 10-18 család csak ideig-óráig marad egy helyben: a jobbágyok a nehézségeket látván, a jobb lehetőségek reményében hamarosan tovább vándorolnak az Alföld déli területei felé. Még a nálánál jobb adottságú Tiszaörs és Tiszaszőlős lakossága is vándorlásra kényszerült ezekben az években az áradások, s a terméketlen határ miatt. Ezért népesedett be a község csak igen későn e térségben az utolsók között. Így a falu az 1720-as években újra lakatlanná válik: határát legelőként a szomszédos Debrecen városa bérli. Az egri püspök ugyanakkor nagyon fontos szerepet szánt Nagyivánnak. A már megtelepedett Csege és Egyek a Tisza bal partján a református falvak csoportjába ékelődött. Tiszafüred környékét mindenütt protestánsok lakták, így Nagyiván puszta újratelepítésétől várták, hogy megtöri e térség homogén református Tisza menti tömbjét. 18

Nagyiván történelmében fordulópontot jelent az 1754-es esztendő, mert végre siker koronázza a földesúr erőfeszítéseit. Ekkor az egri káptalan 14 jobbágycsaládnak ad letelepedési engedélyt és kedvezményt. Az 1770/71-es úrbérrendezés után 37 jobbágy és 18 házas zsellér élt a faluban. A lakosság teljes egészében katolikus vallású. 1789-ben szilárd anyagból épített (ma is álló) templomot kapott a község. A község földesura a későbbiekben is az egri káptalan maradt, változás e téren nem következett be. 1828-ban Nagyivánon 264 ház van, a lakosság száma 1849 fő. A magyar kancellárián kelt kiváltságlevél tanúsága szerint ebben az időszakban Nagyiván oppidum, azaz mezőváros volt. Az 1770-80-as években egyre több kézműves érkezik ide. Az 1750-es években a Füred-Debrecen sószállító út a falun vezetett keresztül, sőt a nagyiváni határban keresztezte ezt a Füredről Nádudvarra vivő kisebb földút is. A település fejlődéséhez az élénkebb forgalom is hozzájárulhatott. 1850-51-ben a lakosság száma 1941 fő volt. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hadműveletei elkerülték Nagyivánt. A XIX. század második felének jelentős változásait az úrbéri és földesúri használatú földek elkülönítése vezette be, amely az 1850-es évek második felében történt. A paraszti tulajdonba került földeken már az 1890-es évekre kialakultak a tanyák. Nagyivánon a lakosság növekedése a két világháború között érte el a maximumot. Az 1930-as évekre elkészült a Nagyivánt Tiszaörssel összekötő műút. A világháború után az 1950-es évektől a lakosság száma stagnált, majd nagyarányú elvándorlás bontakozott ki. Mindez összefüggött azzal, hogy a település agrár jellegű maradt és az ipari munkahelyek nagy távolsága, a falu kedvezőtlen forgalmi helyzete nem tette lehetővé a távolsági napi ingázást. 1871-ben a megyei törvényhatósági közgyűlésen, amikor a rendelkezések értelmében megkezdték a megyei közigazgatási keretek átalakítását, s az új megyei határok megvonását, Nagyiván a környező településekhez csatlakozva kérte a Heves megyei közigazgatáshoz való további tartozását. Községi szervezetét tekintve nagyközség lett. A II. világháború során a községet német légitámadások ellenére jelentősebb rongálódás nem érte, az állatállomány azonban lényegesen lecsökkent a háborús hónapok alatt. 1950 január 1.-től a Heves vármegyéhez tartozó Nagyiván község a Jász-Nagykun- Szolnok vármegye helyett kialakított Szolnok megyéhez került. Az elmúlt korszakok tanúbizonyságai a fennmaradt emlékek, melyek éppúgy hozzátartoznak Nagyiván településképéhez, mint a falut körülölelő puszta. A műemlékek mellett, számos olyan népi építészeti, kultúrtörténeti emlék van, melyre méltán lehet büszke Nagyiván. 19

2020 A népi építészeti alkotások egyik legszebbike a Fő utcán lévő polgárosodó lakóház, mely három ablakával méltóságteljesen néz az utcára. A lakóház egyszerű homlokzati megjelenésében nemcsak visszafogottság, de gyönyörű részletek is vannak. A szimmetrikus homlokzat jól megválasztott arányai harmonikus megjelenést mutatnak. Az ablakokat és a szimmetrikus egységet még jobban kiemeli a homlokzati párkány és az ablakok közötti díszítőpillérek. A színek kontrasztja egy jellegzetes külsőt mutat, ahol a fehérre meszelt fal a tisztaságot sugározza. A lakóház gyönyörű oromdeszkázata büszkén hirdeti, hogy a ház 1883-ban épült és a népi építészeti motívumok közül a fölső harmadban és az oromzat két szélén is megjelennek a napsugaras díszítések. Nagyiván katolikus voltára és házaira jellemzően sok helyen megjelenik a kereszt, mely ha jelzés értékkel is, de jelen van az oromzati csúcson és látható a deszkázaton is. 20

A településen a népi építészetet őrzi a nemzeti park tájháza, mely udvari elrendezésében is ennek a vidéknek az építészetét mutatja meg. A háromosztatú lakóház, lopott tornácos. Jellemzően Nagyivánon nem az épület előtt végigfutó tornácok voltak, hanem a szimmetrikus tető alatti körítő falazat középső részén, a középső helyiség előtt alakult ki a tornác, melynek szépen faragott oszlopai szolgáltak alátámasztásra. Jellemzően hagyományos építőanyagokat használtak, így nádfedelű, faragott deszkaoromzatú vert, vagy vályogfalú házak épültek. Külső megjelenésük nagyon sokáig ezen a vidéken egységes volt. Tisztasági és fertőtlenítési célból a falakat meszelték, a lábazat sötétbarna volt. A házak deszkaoromzata és ablakai, ajtói barnák a kerítés pedig lenolaj kencével átkent barna deszkakerítés. Az udvarban állt a pajta és a gémeskút is. Jellemzően a gazdasági épületet a nagyház vonalában építették, azonban attól jóval alacsonyabb magassággal és kisebb mérettel. 21

2222 A kunsági települések jellegzetes beépítési módja és épületegyüttese volt, az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején épült polgáriasodó épület, mely az utcára már háromablakos és a telken az utcafronton keresztben helyezték el a gazdasági épületet, melyet több településen sütőnek hívnak. Ennek az épületelhelyezésnek szép példája a Fő utcán lévő épületegyüttes, ahol a nagyház mellett a sütő is megmaradt pici bevilágító ablakával. Az elmúlt évtizedek is nyomot hagytak a településen, hisz a fejlődés, az építkezés nem áll meg, állandóan formálja a települést. Amit ma modernnek gondolunk, az száz év múlva már a történelem lesz, mely szervesen hozzákapcsolódik Nagyiván településképéhez. 22

4. TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA A falu külső képe az 1960-as évekig eléggé archaikus maradt: kerítésnélküli portákkal, fehérre meszelt falú, tornáckiképzésében a környező falvaktól eltérő, náddal fedett lakóházaival. A zegzugos utcahálózat, a kertek alá nyúló nádasok, erek, fertővé alakuló kubikgödrök sajátos hangulatúvá tették a fátlan, mozdulatlannak tűnő települést. Az 1960-as években előbb az utcai homlokzatok színezése, majd a vasbeton kerítések építése jelezte a változást. Ennek eredményeként mára a falu házainak nagy része átépült: téglából, betonból, készített sátortetős épületek emelkedtek az 1950- es, 1970-es években az egykori vályogházak helyén, majd a kor divatjainak megfelve itt is megjelentek a magastetős családiházak tetőtér beépítéssel vagy anélkül, örök feledésre ítélve egy hajdan volt, egyedi hangulatot árasztó faluképet. A jelenlegi településképre jellemző a múlt és jelen együttese, egyes részeken a múlt erőteljesebb vonásait észleljük, míg az újonnan beépült részek már modernebbek, egy új világot mutatnak. Jól megfér egymás mellett a múlt és jelen, helyet adva a jövőnek, ha helyes arányokat figyelembe vesszük, és tudatosan alakítjuk környezetünket. A belterület nagy része jellemzően lakóterület családiházas lakóingatlanokkal. A település központi részén a lakóépületek mellett intézményi területeket találunk, ahol a település igazgatási, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi létesítményei találhatók. Az intézményi területek óvoda épületek, általános iskola, orvosi rendelő, művelődési ház, üzletek - arómai katolikus templomhoz és a polgármesteri hivatalhoz térben közel helyezkednek el. A településszerkezeti fejlődés a történelmi térképekről és a fennmaradt leírásokból levezethető, azonban a fokozatosan átépülő településen már a karakterbeli eltérések egyértelműen nem beazonosíthatók. A belterület nagy részére elmondhatjuk, hogy a település történetével a fokozatosan átalakuló, formálódó településképpel magyarázhatóan egymás mellett több tipusú épület is megtalálható. A tömbökön belül egy-egy utcarészlet azonos karaktert mutat, és általánosságban elmondhatjuk, hogy a legjellemzőbb az utcára merőleges gerincű nyeregtetős épület. Azonban megfér egymás mellett a hagyományos lakóház, a polgári ház, a sátortetős kockaház és a modernebb épület is. 23

2424 A település belterületén a lakóterületeken túl beékelődött kisebb gazdasági egységeket találunk, melyek közül olyan üzem is létesült, mely a főúttól beljebb épült és nem képez utcaképi elemet. Talán a Hortobágy közelsége és az elmúlt időszak építési szabályzatai is eredményezték, hogy olyan gazdasági terület, mely a település frekventált területein utcakép romboló, tájidegen lenne nem létesült. A kevés számú üzem egyike a fejlődő húsipari vállalkozás, mely a belterület peremterületén, a védett területektől távolabb fekszik. A külterület beépítésére és épületeire jellemző, hogy csak állattartó telepekkel és nádfeldolgozó vállalkozásokkal találkozunk. A hortobágyi legelőkön lévő hodályok, telepek, követve a kialakult hagyományokat, őrzik az egykori építészeti örökség elemeit. 24

ÁTÉPÜLŐ TELEPÜLÉSRÉSZ A belterület nagy részén a meglévő jellemzően oldalhatárra épített, utcára merőleges nyeregtetős, falazott oromzatos házak épültek, melyek a fokozatos átépítés eredményeként vagy küllemükben változtak meg, vagy elbontásra kerültek és helyükre a kor divatja szerinti sátortetős, vagy tetőtérbeépítéses házak épültek. Általánosságban elmondhatjuk, ezen a településrészén a kialakulthoz igazodva oldalhatáronálló beépítést kell alkalmazni, és a szomszédos telkeken lévő lakóházakhoz hasonlóan utcára merőleges gerincű házat, az utcaszakaszra jellemző tetőhajlásszöggel építsünk, vagy a sátortetős házak mellé sátortetős, vagy esetleg tetőtérbeépítéses épület mellé hasonló épület épülhet. 25

2626 A szélesebb telkeken utcával párhuzamos gerincű szárnyat, vagy keresztbe beforduló belső épületszárnyat is alkalmazhatunk, vigyázva arra, hogy ne vágja ketté a kertet elő és hátsókertre. Nagyivánban a házak elengedhetetlen tartozéka tároló, mely a kerti szerszámok, a termények tárolására szolgál. Javasolt a tárolók, a kiegészítő épületrészek főépülettel együtt tervezése, mert így összhangban, esztétikusan megvalósulhat a telek beépítése. Ugyanez igaz a kerítésekre is melyek a lakóházzal együtt egységet képeznek. Figyeljük meg a településen a kerítések jó példáit és azokhoz hasonló, lehetőleg áttört kerítést építsünk. Az áttört kerítés kertünk átszellőzést biztosít, valamint a kert szépségeit megmutatja. 26

ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSRÉSZ Nagyivánon a település szélén néhány utca által egyértelműen lehatárolt településrész alakult ki, melyen jellemzően oldalhatáronálló, utcára merőleges gerincű házak alkotnak utcasort. Ezen a részen még a tetőhajlásszög is egyforma, valamint küllemükben és gerincmagasságukban is hasonlítanak egymásra az épületek. Azonos korban az 1980-as évek körül épületek, jellemzően kalákában. Előkert nélküliek, mint általában Nagyivánon a házak és utcára kétablakosak, bejáratuk oldalról vagy a hátsókert felől van. Javasoljuk a településrészen a meglévőkhöz illeszkedő épület elhelyezést, valamint mind stílusában, mind épületelhelyezés és magasság szempontjából igyekezzünk környezetbeillő épületet építeni. 27

2828 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET - KÜLTERÜLET Nagyivánon jellemzően a beépítésre nem szánt területek a külterületi egybefüggő területek. Az Alföldi településekhez hasonlóan Nagyivánon is viszonylag nagy a külterület. Nagyiván külterületének nagy része a világörökséghez tartozó Hortobágyi Nemzeti Park része, mely a látogatóktól elzárt, védett terület. Szervezett túrák alkalmával a természetőrök vezetésével természetjáróknak, ornitológusoknak szerveznek bejárást. A Hortobágyot a széles puszta, a végeláthatatlan látómező, a fel-feltűnő legelésző nyájak, csordák, az itt-ott megjelenő gémeskutak és itatók látványa jellemzi. 28

Nagyiván külterületére jellemző a nádas, mocsaras területek és nagykiterjedésű legelőterületek váltakozása. A külterületen majorok, állattartó telepek is megtalálhatók, melyek a hagyományokat követve magastetős kialakításúak, fehérre meszelt faluk a tisztaságot sugározza. Jellemzően fedésük nádtető, melyhez az itt aratott nád kitűnő építőanyag. A végeláthatatlan rövidfüvű puszta, a delelő-helyek, a hodályok, a Sarkad-ér hullámzó partvonala, vízfelületének nagysága, kunhalmok kiemelkedései mind meghatározzák Nagyiván környezetének változatos látványát és hangulatát. Ennek védelmére, tartós fennmaradására szolgál a tájképvédelem. A táj jellegének megtartása a töretlen látóhatár megtartása mellett, azzal összehangoltan kell az egyes tájban folytatható gazdasági tevékenységeket (szántóföldi művelés, gazdaságiturisztikai épületek elhelyezése, stb.) végezni. 29

3030 5. A TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK 5.1 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ A kézikönyv fejezete segítség szeretne lenni, megfogalmazva a belterület sokszínűségét, de mégis egységes településképet, ajánlást próbál adni arra, hogy hogyan őrízhetjük meg Nagyiván hangulatát, hogyan erősíthetjük a kialakult hagyományokat, hogyan építhetünk modern, de nem hivalkodó épületet. 30

ÁTÉPÜLŐ TELEPÜLÉSRÉSZ TELEPÍTÉS Az átépülő településrészen megállapíthatjuk, hogy jellemzően oldalhatáronálló beépítés alakult ki. Általában utcára merőleges épületeket építettek, azonban néhány kockaház is fellehető a településen az újabb idők tetőtérbeépítéses háza mellett. Nem javasolható a zártsorú vagy ikres beépítés, mert túlzottan zárttá válna az utcakép és a hagyományos rendet megtörné. Az oldalhatáronálló telepítés kedvez a telekhasználatnak, a lakóépületet természetes növénysávval elválasztva a hátsókert gazdálkodásra alkalmassá válik. ÉPÜLETMAGASSÁG Nagyivánon hasonló épületmagasságokkal találkozunk, a település egészére a földszintes, és egyes részeken a földszint + tetőrbeépítéses házak a jellemzők. A meglévő épületek közé, mellé hasonló épületmagasságot javaslunk, mert a túl magas épület megtörné az utcaképet, túl hivalkodó lenne és esetlegesen a szomszéd telek benapozottságát is korlátozná. 31

3232 TETŐHAJLÁSSZÖG Nagyivánon a belterület nagy részén meglévő átépülő településrészen a tetőhajlásszög csak egyes utca szakaszokon egyforma, azonban jellemzően egymáshoz közel szűk tartományban mozog a hajlásszög. Nem jellemző a lapostető és javasoljuk továbbra is megőrízni ezt a településképet, a meglévő épületek közé a meglévőhöz igazodó tetőhajlásszög illik. A magastetős épületek építése nemcsak településképi szempontból, de a hagyományok őrzése miatt is javasolt, továbbá a magastető alatt kialakuló padlástér tárolóhely is lehet, vagy esetlegesen egy későbbi tetőtérbeépítést is lehetővé tesz. A településrészen nem elterjedt a túl alacsony és a túl meredek tetőhajlás. Javasolt ennek a tendenciának megőrzése. TETŐFORMA Az átépülő településrészen a tetőforma jellemzően a nyeregtető utcára merőlegesen és ennek kontyolt változatai, valamint a beékelődött egy-egy tetőtérbeépítéses épületnél is nyeregtető alakult ki, továbbá sátortetővel is találkozunk. Nem alakult ki manzardtető és javasoljuk, hogy a túl összetett tetőformával együtt ezt a tipust ne válasszák. Kívánatos az illeszkedés vizsgálata, amennyiben az építendő épület körül utcára merőleges nyeregtető van, akkor ne válasszunk túl összetett tetőformát, hanem próbáljuk követni a hagyományos formavilágot. Amennyiben az utcarészleten sátortetős épülete állnak, akkor oda modernebb köntösben újragondolva hasonló kerüljön és kerüljük a túl szabdalt, tördelt tetőformát. 32

ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNVILÁG Egykor a településre a barna lábazat, fehér meszelt falazat, nádtető, sötétbarna nyílászáró volt a jellemző, azonban mára már csak itt-ott találkozunk ilyen színvilággal a régi házak között, melyek közül a tipikus megjelenést a Nemzeti Park Tájháza képviseli. A településrészen jellemzően elütő színű sötétebb lábazat, világosabb pasztell színű falazat alakult ki, nem egyforma színekkel, de hasonló színvilággal. A nádtetős házakból még jónéhányat fellelhetünk és modernebb köntösbe bújtatva is épültek nádtetős házak, de legáltalánosabbá mára a cseréptető vált. A házak homlokzati színezésénél kerüljük a túl élénk, rikító színek használatát. Anyaghasználat tekintetében jellemzően a vakolt, homlokzatfestett fal, vagy kőporozott fal, a természetes, natúr cserép a jellemző. Kerüljük a fém anyagok, a kirívó színek, a fém héjazat alkalmazását. KERÍTÉS Nagyivánon az áttört kerítés a jellemző, amit továbbra is meg kell őrízni. Kerüljük a teljesen zárt kerítés építését, mert nem tudjuk megmutatni házunk és kertünk szépségeit. A falszerű, zárt kerítések nem elfogadhatók Oszlopos kerítés 1/3-ad lábazat és 2/3-ad áttört résszel 33

3434 ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSRÉSZ TELEPÍTÉS Az általános területrészen a telepítés minden teleknél oldalhatáronálló, előkert nélküli beépítési forma. Továbbra is tartsuk meg ezt a beépítési módot, nem javasolható a zártsorú vagy ikres beépítés, mert túlzottan zárttá válna az utcakép és a hagyományos rendet megtörné. Az oldalhatáronálló telepítés kedvez a telekhasználatnak, a lakóépületet természetes növénysávval elválasztva a hátsókert gazdálkodásra alkalmassá válik. ÉPÜLETMAGASSÁG A településrészen egyforma épületmagasságokkal találkozunk, a földszintes magastetős épületek alkotnak utcasort és tetőtérbeépítés nélkül, de jellemzően elég nagy padlástérrel épültek a házak. A meglévő épületek közé, mellé hasonló épületmagasságot javaslunk, mert a túl magas épület megtörné az utcaképet, túl hivalkodó lenne és esetlegesen a szomszéd telek benapozottságát is korlátozná. 34

TETŐHAJLÁSSZÖG A területen a tetőhajlásszög szinte teljesen egyforma. Nem jellemző a lapostető és javasoljuk továbbra is megőrízni ezt a településképet, a meglévő épületek közé a meglévőhöz igazodó tetőhajlásszög illik. A magastetős épületek építése nemcsak településképi szempontból, de a hagyományok őrzése miatt is javasolt. A településrészen nem elterjedt a túl alacsony és a túl meredek tetőhajlás. Javasolt ennek a tendenciának megőrzése. TETŐFORMA A településrészen a tetőforma utcára merőleges nyeregtető, falazott oromzattal. Nem alakult ki sátortető, manzardtető és összetett tetőidom sem, így javasoljuk, hogy ezeket a tipusokat ne válasszák. A kialakult rendet érdemes megtartani, mert általa az egységes, hangulatos utcakép megőrzésre kerül. 35

3636 ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNVILÁG A településrészen jellemzően elütő színű sötétebb lábazat, világosabb pasztell színű falazat alakult ki, nem egyforma színekkel, de hasonló színvilággal. Kerüljük a túl élénk, rikító színek használatát. Anyaghasználat tekintetében jellemzően a vakolt, homlokzatfestett fal, vagy kőporozott fal, a természetes, natúr cserép a jellemző. Kerüljük a fém anyagok, a kirívó színek, a fém héjazat alkalmazását. Amennyiben tetőfelújításra kerülne sor, az eredetihez hasonló égetett agyag terméket válasszunk. Utólagos tetőtérbeépítés esetén ne emeljük meg a tetőt, a nagy padlástér jól megválasztott belső elrendezéssel, tetőtéri síkban lévő ablakokkal és a sokszor már meglévő oromfali nyílászáróval alkalmas lehet a lakótér növelésére. KERÍTÉS Az általános településrészen az áttört kerítés a jellemző, amit továbbra is meg kell őrízni. Kerüljük a teljesen zárt kerítés építését, valamint a nádszövetborítás sem elfogadható. Kerítés anyaghasználatánál ne használjunk trapézlemezt, vagy hullámlemezt, mert tájidegen. A falszerű, zárt kerítések nem elfogadhatók Oszlopos kerítés 1/3-ad lábazat és 2/3-ad áttört résszel 36

KÜLTERÜLET TELEPÍTÉS Nagyiván külterületén a szabadonálló épületelhelyezés a jellemző. Az állattartó telepek telkei nincsenek körülhatárolva, sokszor csak az állattartás miatt építenek kerítést. Az állattartó telepeken különálló épületek vannak, nem elfogadható az épületek összeépítése. A tájbaillesztés érdekében szabadon álló, vagy majorszerűen csoportosított mezőgazdasági építmények létesítése javasolt. ÉPÜLETMAGASSÁG A külterületen jellemzően földszintes állattartó telepekkkel találkozunk, a tájképvédelem miatt nem javasolt a toronyszerű épületek és nagy csarnokok építése. TETŐHAJLÁSSZÖG Jellemzően magastetős 40-45 fok körüli állattartó épület épültek. Továbbra is folytassuk ezt a hagyományt, a lapostetős és alacsony hajlásszögű tetővel épített állattartó épületek nem elfogadhatók. 37

3838 TETŐFORMA A merőleges nyeregtető alakult ki, melyet jellemzően falazott oromzattal zárnak le. A nyeregtetős tetőforma az elfogadott, ne alkalmazzunk túlságosan tördelt tetőidomot. ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNVILÁG Nagyivánon a külterületen a tájképvédelem és a tájba illesztés miatt csak fehérre meszelt falazat, nád vagy égetett cserépfedés elfogadható. Nem alkalmazható színes falazat, lemezfedés, vagy palafedés sem. 38

KERÍTÉSEK A külterületen jellemzően a telepek körül nincs kerítés. A nádszövettel zárt kerítés nem megfelelő. Ne alkalmazzunk fém hullámlemez kerítést. A falszerű, teljesen zárt kerítés nem elfogadható, nem jellemző a tájra. A falazott oszlopos, lábazatos kerítés nem ide illő, ne alkalmazzuk. 39

4040 ÉPÜLETRÉSZLETEK TORNÁCOK Nagyivánon egykor a lopott tornác volt a jellemző, amely a háromosztatú ház középső részén, szélfogószerűen alakult ki. Jellemzően nem utólagos tornácbeépítésről beszélünk, hanem eredetileg a ház szimmetrikus nyeregtetővel épült és az udvari homlokzat középső részén a bejáratnál alakult ki a tornác. Egyes háztipusoknál találunk az épület hosszán végigfutó tornácot, melyet jellemzően kapuval az utcáról meg lehetett közelíteni. 40

Az újabb tipusú épületeknél a bejárat vagy kisebb szélfogóból vagy teraszról nyílik. Javasolt a ház bejáratánál, mintegy zsilipszerűen szélfogót, teraszt vagy tornácot kialakítani, ami mintegy átmenet a kinti térből a benti tér felé. Az épület bejáratánál egy átmeneti zónát képez, így elkerülhetjük a belső tér hirtelen lehülését télen és ugyanennek jótékony hatása nyáron is érződik, amikor a forróság nem árad be a lakásba. Népi lakóházak felújítása esetén őrízzük meg az eredeti tornácot, igyekezzünk úgy felújítani, hogy azanyaghasználat és színezés is az eredetihez hasonló legyen. 41

4242 AJTÓK, ABLAKOK Sokszor mondják az ablak a ház szeme. Elképzelhetetlen a ház ablak nélkül, amely egyszerre jelenti a világosságot, a fényt, a kapcsolatot a külvilággal. Az ablakok is fejlődéstörténeten mentek át, az idők alatt sokat változtak. Kezdetben kicsi, kétszárnyú, biztonsági okból beépített rácsú ablakok voltak, majd a ház növekedésével az ablak is növekedett. A kockaházaknál már háromszárnyú ablakok voltak, majd a modernebb épülettipusnál az ablakszárnyak is megnövekedtek. Az épületek megjelenését és hangulatát a nyílászárók nagyban befolyásolják. A zárt, tömör épülettömeget ezzel nyítjuk meg, ez teremt kapcsolatot a külvilággal. Régebben a sötétebb nyílászárók (barna, zöld) voltak elterjedve, majd egy időben fehér nyílászárók épületek be. Javasoljuk a ház tömegéhez és színvilágához megválasztani a nyílászáró színét, lehetőleg hagyományos színek (fehér, barna, olajzöld) alkalmazását. Az utca homlokzaton érdemes a sötétítés és napvédés módját is jól megválasztani, mert egyegy spaletta, redőny, zsalugáter a ház dísze lehet. 42

4444 A modernebb épületek ablakai már méretükben is és szárnyaik számában is megnövekedtek. Naposabbá, világosabbá vált a szoba. 44

A legújabb korban elterjedtek a műanyag nyílászásók jellemzően fehér színben. Sok esetben kiemelik az ablakot, modern ablakkeretezések létesültek, melynek egyik szép példája, amikor a fal színével harmonizáló, nem rikító keretezést alkalmaznak. Sok esetben a nyílászárók körül gipsz díszítést használnak, melyek kiemelkedve a falsíkból mozgalmasabbá teszik a homlokzatot. Az ablakok részletei, kidolgozottsága, az asztalosok keze nyoma különleges díszítést ad és egy- egy szép ablakkeret önmagában is remekmű lehet. 45

4646 Az ajtók a külvilág felé nyitják meg a házat, ugyanakkor a magánszférát le is zárják. Sokszor homlokzatokon ajtókkal nem találkozunk, csak a bejárati kapu enged be az udvarra és sok esetben hátulról a kert felé nyílik a bejárat. A kapu egyszerre elválaszt és beenged, szimbolikus jelentésű. A régi időkben a tornácos házak tornácvégeinél alakították ki a bejáratot, mely a deszka kerítéshez a ház falához közvetlenül csatlakozott. A kapu minden esetbe tömör fa kapuzat volt, legtöbbször díszítés nélkül, sötétbarnára festve. Felső bevilágítók is megjelentek egy idő után a kapuk fölött, melyeknek inkább díszítési, mint funkcionális szerepük volt. 46

Érdekes elemként több kunsági településnél megfigyelhető az 1900-as években épült lakóházak kapuja fölött a színes üvegbetét. Az újabb időszakban a kapuk helyett a házakon bejárati ajtók vannak, melyek egyes esetekben közvetlenül utcára nyílnak, míg az újabb házaknál, már az udvarból megközelíthetők. Javasoljuk a kapuk, ajtók megválasztásánál figyelembe venni a többi nyílászárót, hogy stílusban, színben harmonizálót válasszunk, ezáltal egységes lesz a homlokzat. 47

4848 HOMLOKZATKÉPZÉS, ANYAGHASZNÁLAT Jellemzően a régi tipusú házakat meszelték és a fertőtlenítés miatt is leggyakrabban fehér színűek, míg a lábazat eltérő sötét színű. A kockaházaknál a kőporozás terjedt el fehér vagy sárgás, drappos színvilággal. A modernebb épületek homlokzatfestékkel felületkezeltek és jellemzően sárgás színekkel színezik. Javasoljuk a visszafogott színvilág alkalmazását, kerüljük a túl erős, rikító színek használatát. A tipikus kockaházaknál jellemzően kőporozást használtak, sok esetben felületi mintával gazdagítva. Jellemzően sárga, drappos színeket használtak, melyekhez barnás színű lábazat és nyílászáró illett. A színvilág nem olyan kontrasztos, mint a hagyományos fehér sötétbarna színezés esetén. 48

A modernebb épületeknél is kedvelt szín a sárga visszafogottabb árnyalata. Gyakran a homlokzaton az ablakokat ablakkeretezéssel, stukkó utánzattal emelik ki. A ház külső megjelenésének szép példája, ha a kerítés, a lábazat az ereszdeszkázat, a széldeszka és a falfelület harmoniában van egymással, amely akkor érhető el leginkább ha 2, maximum 3 színt alkalmaznak és nem rikító, hanem egymáshoz illő színeket választanak. A homlokzati díszítések, így az oromzat díszítése is egyedi megjelenést, különleges homlokzatot jelent a házaknál. A természetes anyagok, így a fa alkalmazása is szebbé teszi az épület külső megjelenését. A részletek megmunkálása, az arányok mind meghatározóak a ház látványánál. A kerítés, a terasz megjelenése nagyon fontos, mert összhatásában nagyon sokat tud rontani vagy éppen javítani a ház megjelenésén. 49

5050 RÉSZLETEK Az épületek díszei, értékei a részletek, melyek egy-egy homlokzati stukkót, ablakkeretezést, vagy éppen nyílászáró részletet, tornác oszlopot jelentenek. Ezek nélkül a részletek közül az épület egy lenne a sok közül, de ezek az apró díszítések teszik igazán egydivé a házakat. Egykor a díszített, faragott, fűrészelt deszkaoromzatok nagyon beszédesek voltak. Sokszor, mint Nagyivánon is az épület építési évét hirdették és az apró részletek elárulták az ott lakók vallási hovatartozását, de megtudhattuk foglalkozásukat is. A csipkézett díszítések elárulják, hogy igazi mestermunka volt egy- egy szépen díszített oromzat elkészítése. 50

A tornácos házak díszei egykor az oszlopok és a mellvédek voltak. Ezen a vidéken egyes házaknál végigfutott a tornác, de sok esetben csak a ház közepén alakult ki, ahol néhány díszesen faragott oszlop tartotta a tetőzetet. A tornácdíszítés szép példája, amikor az apró részletek kimunkáltak és egyedi megjelenést kölcsönöznek a háznak, melynek fő díszítő elem a tornác. Javasoljuk régi házak felújításánál a részletek megőrzését, mert ezek tették egyedivé, széppé az épületet. Igyekezzünk a színvilág megőrzésére is, melynél az egykori színezést vegyük figyelembe. 51

5252 KERÍTÉSEK A kerítések Nagyivánon többfélék, azonban utcán belül magasságuk közel azonos és áttört kivitelűek. Anyaghasználat szerint találkozunk fémkerítéssel, falazott vagy beton lábazatú fémkerítéssel, de megfigyelhetünk olyan kerítést, ahol a beton lábazatot és oszlopok közét fa pallók töltik ki. A jellemzően előkert nélküli házaknál a kerítés közvetlenül a ház homlokzati falának folytatásában épült. Fennmaradtak még a régi tipusú deszka kerítések jellemzően sötétbarna színben. Kerítésünk lehetőleg áttört, az épülethez illő színvilágú és a szomszédos kerítésekhez alkalmazkodó magasságú legyen. A hagyományos deszkakerítés Nagyivánon keskenyebb lécekből, jellemzően a tetején faragott díszítéssel ellátott kerítés. 52

Ma már a kerítéseket nem egyedileg gyártják, hanem legtöbb esetben készen vásárolják meg. A megvásárolt elemeknél ügyeljünk arra, hogy a kerítés lábazata és az oszlop harmonizáljanak a kerítésmezővel. 53

5454 KERTEK A belterületen jellemző a kertművelés. A csak kertes családiházakból álló településen a ház elengedhetetlen tartozékai a kertek. Nagyivánon jellemzően előkert nélküli családiházak épültek. A környezetük iránti igényesség azonban az ottlakókat ösztönzi arra, hogy a házuk előtti közterületet ápolják, műveljék, Sokan mini virágoskertet alakítottak ki a házuk előtt.a kertek egy része pihenőkert, füvesítéssel, néhány bokorral, cserjével. A kertek másik nagy tipusa a konyhakert, mely a család számára a mindennapok zöldségeit, gyümölcseit biztosítja és sok helyen a kertek egy részén állattartással foglakoznak. Kertünk művelésénél törekedjünk a harmóniára, legyen esztétikus, rendezett a kert kialakítása. 54

5656 5.2 KÖZTERÜLETEK TELEPÜLÉSKÉPI ÚTMUTATÓJA UTCÁK, TEREK Nagyiván utcáit járva megfigyelhetjük a jellemző beépítési módot, az épületmagasságokat a homlokzatok sokféleségét. A közterületek tervezésekor is alkalmazkodjunk a meglévő adottságokhoz, jellemző homlokzatmagassághoz, tetőformához. A rendezett utcakép a település dísze. Nagyon fontos a gondozott utcák, terek látványa, mert ettől élhető és szerethető egy település. Gondosan válogassuk ki és ápoljuk az utcákon, tereken lévő növényzetet, mert ez egyúttal az ott lakók környezetük iránti igényességét is jelenti. Jó ötletekkel, egyedi díszítéssel különös hangulatot varázsolhatunk az utcának. Nemcsak a komfortérzetünk lesz ezáltal jobb, hanem így érezhetjük otthonosnak és igazán magunkénak a települést. 56

5858 Sokszor a kerítés előtti közterületet ápolják, gondozzák, így az épületük környezetbe illesztése sokkal szebb, egy kulturált esztétikus települési környezet jön létre. A közterületi utcaszépítésnél ügyeljünk arra, hogy az utcában egységes zöldfelület jöjjön létre, lehetőleg a csapadékvíz elvezető árkokat tartsuk karban, hogy funkciójukat el tudják látni és olyan évelő vagy egynyári növényeket válasszunk, amelyek a klímát jól bírják, dekoratívak és az utcadíszítés eredményeként mindig legyen virágzó növény a zöldterületen. 58

6. JÓ PÉLDÁK: ÉPÜLETEK, ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK, KERÍTÉSEK, KERTEK, ZÖLDFELÜLETEK ÉPÜLETEK A jó példák között néhány olyan nagyiváni példát emelünk ki, mely épületek környezetbe illők, visszafogott színvilágukkal nem tűnnek ki, azonban harmonikus megjelenésük, rendezett környezetük több esetben a településre jellemző, anyaghasználatuk és formai megjelenésük pédaértékű. Sok esetben nemcsak az új épületek lehetnek szépek, hanem a több évtizeddel ezelőtt épült akár tipus épület is lehet jó példa, ha karban van tartva, rendezett és a környezetével együtt egy kellemes települési környezetet mutat. 59

6060 60

6262 62

7. JÓ PÉLDÁK: SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK, REKLÁMHORDOZÓK, EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK Nagyivánban a sajátos építményfajtákhoz soroljuk a reklámhordozókat, a közterületi hirdetőfelületeket, és egyéb minden mástól különböző építményeket. A településen kevés a reklám és hirdetőtábla és nem is kívánatos hivalkodó hirdetőeszközök elhelyezése. A reklámtábla legyen környezetbeillő, lehetőleg természetes anyaghasználatú és szépségével tűnjön ki, ne pedig hivalkodjon. A külterületen, a nemzeti park védett területein reklámhordozók elhelyezése nem megengedett. A terület peremén a tájékoztató, idegenforgalmi táblák kialakítása legyen egységes, lehetőleg fából készüljön és a tájékoztatás ne legyen kirívó, csak figyelemfelkeltő. Világító táblákat ne alkalmazzunk, mert tájidegen és megzavarja a környék állatvilágát. 63

6464 A sajátos épitményfajták még fennmaradt egyik érdekessége az a kénező pince, mely egykor betöltötte funkcióját. A reklámfelíratok ne legyenek rikító színűek és villódzó neon táblák, hanem lehetőleg a homlokzathoz illő cégéreket válasszunk. Egy egy stilszerű, jól megválasztott felírat legalább olyan figyelemfelkeltő, mintha tájidegen hivalkodó táblát választanánk, ugyanakkor esztétikusabb és tájba, környezetbe illeszthető. Nagyiván település arculatának megőrzése során vegyük figyelembe a meglévő épített értékeket és kiemelten figyeljünk a természeti értékekre. Igyekezzünk olyan épületet építeni, amely környezetbeillő, és poziívan befolyásolja a településképet. Új épület építése vagy felújítás során javasoljuk a kézikönyv átlapozását és a jellegzetes karakterek megőrzését, az utcakép figyelembevételét és az építészeti ajánlások megfontolását. 64

Készült: Nagyiván Község Önkormányzata megbízásából 2017. évben Készítette: Kiszelovics és Társa Településtervező Kft., Szolnok Kiszelovics Ildikó vezető településtervező Fotó: Kiszelovics Ildikó, Kiszelovics Attila Főépítész: Kiszelovics Ildikó A kézikönyv készítésénél felhasznált források: - Füvessy Anikó és Vadász István: Nagyiván - Adatok Szolnok Megye Történetéből (Szolnok Megyei Levéltár kiadványa) - Hatályos településrendezési terv vizsgálati és alátámasztó munkarésze - Nagyiván Község honlapja 65