A kereskedelmi tevékenység végzésének feltételei Dr. Ádám Gabriella Katalin osztályvezető Hatósági és Jogi Főosztály Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2012. április 25.
Eljárási jogosultság A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi (a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével) a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartását, és ha a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik eljár azok megsértése esetén. (a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 45/A. ) Ellenőrzi az áru fogyasztók számára történő értékesítését, a fogyasztóknak értékesítésre szánt, illetve értékesített áru mérését, a fogyasztók tájékoztatását (pl. ár), a fogyasztói panaszok intézését, a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézését, a termék forgalmazása vagy szolgáltatás nyújtása során az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezések megtartását.
Nyugta Az ÁFA tv. 159. (1) bekezdése értelmében az adóalany köteles ha e törvény másként nem rendelkezik a 2. a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni. A törvény 166. (1) bekezdése szerint abban az esetben, ha az adóalany a 165. (1) bekezdésének b) pontja szerint mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni.
A nyugta adattartalma a nyugta kibocsátásának kelte; a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja; a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint a neve és címe; a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke Nyugta kizárólag papír alapon bocsátható ki és kizárólag magyar nyelven állítható ki. Nyugtaadási kötelezettségüknek pénztárgéppel tehetnek eleget a vendéglátási adóalanyok.
Nyitvatartás A Kereskedelmi törvény 6. (2) bekezdés b) pontja előírja, hogy a kereskedő köteles az üzlet nyitvatartási idejéről és az abban bekövetkező változásokról a vásárlókat tájékoztatni. Ezen fogyasztóvédelmi rendelkezésnek minősített rendelkezés megsértése esetén a Kereskedelmi törvény 9. (2) bekezdése alapján a fogyasztóvédelmi hatóság az Fgytv. szabályai szerint jár el.
Vásárlók könyve A kereskedőnek a fogyasztó számára a jogszabályban előírt panasztételi jogának érvényesítéséhez a jegyző által hitelesített vásárlók könyvét kell biztosítania, amelyről a Kereskedelmi törvény 5. (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni, melynek a kereskedelmi hatóság által hitelesítettnek kell lennie. Ezen fogyasztóvédelmi rendelkezésnek minősített rendelkezés megsértése esetén a Kereskedelmi törvény 9. (2) bekezdése alapján a fogyasztóvédelmi hatóság az Fgytv. szabályai szerint jár el.
Panaszkezelés Az Fgytv. 17/A. (3) bekezdése szerint a szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és szükség szerint orvosolni kell. Ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, s annak egy másolati példányát a fogyasztónak átadni. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a vállalkozás a panaszról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak egy másolati példányát köteles a fogyasztónak átadni, egyebekben írásbeli panaszra vonatkozó eljárás követendő. Az írásbeli panaszt a vállalkozás - törvény eltérő rendelkezése hiányában - harminc napon belül köteles írásban megválaszolni. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles. A válasz másolati példányát három évig köteles megőrizni, s azt az ellenőrző hatóságoknak kérésükre bemutatni. A panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - mely hatóság vagy a békéltető testület eljárását kezdeményezheti. Meg kell adni az illetékes hatóság, illetve a vállalkozás székhelye szerinti békéltető testület levelezési címét.
Mérés A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 23. (2) bekezdése szerint a vásárló részére tömeg, térfogat vagy egyéb mérték szerint forgalmazott terméket - a nettó tömeget, térfogatot vagy egyéb mértéket feltüntető eredeti csomagolásban forgalmazott termék kivételével - csak hatóságilag hitelesített mérőeszközzel történő lemérés után szabad kiszolgálni. Súlypótló eszközök használata tilos. A mérőeszközök hitelességének igazolása a vállalkozás kötelezettsége. Helytelen mérés valósul meg különösen az alábbi esetekben: a csomagolóanyagot belemérik a termék tömegébe, a mérlegbeállítás pontatlan, súlypótló eszközt használnak, a mérési eredmény leolvasásánál a mérleg nyelve még nincs nyugvó állapotban, italok vonatkozásában a kiszolgált mennyiség kevesebb a kért mennyiségnél.
A mérésügyről szóló törvény 6. (1) bekezdése szerint joghatással jár a mérés, ha annak eredménye az állampolgárok és/vagy jogi személyek jogát vagy jogi érdekeit érinti, különösen, ha a mérési eredményt mennyiség és/vagy minőség tanúsítására a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének megállapítására vagy hatósági ellenőrzésre és bizonyításra használják fel; továbbá az élet- és egészségvédelem, a környezetvédelem és a vagyonvédelem területén. A 6. (2) bekezdése alapján joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell végezni. A jogszabály 6. (3) bekezdésének értelmében hiteles az a mérőeszköz - amelyet a mérésügyi szerv hitelesített, - amelynek külföldi hitelesítését a mérésügyi szerv első belföldi hitelesítésként elismerte.
A hitelesítés érvényességének időtartamait a Mérésügyi Kormányrendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Fontos kiemelni, hogy a Mérésügyi Kormányrendelet 6. (11) bekezdése alapján a hitelesítés négy évet el nem érő hatálya a hitelesítés napjától számított azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel. (Például a 2010. október 10-én hitelesített, 2 évenkénti hitelesítési kötelezettség alá tartozó mérleg hitelesítésének érvényessége 2012. október 10-én jár le.) A kormányrendelet 3. számú melléklete tartalmazza az MKEH által elfogadott törvényes tanúsító jelek, hitelesítési bélyegzők rajzait és alkalmazásuk módját. Szükséges kiemelni, hogy az MKEH 2009. évi tájékoztatása szerint az Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban: OMH) 2007. január 1-től megvalósult beintegrálódását követően az OMH feliratú tanúsító jelek nem kerültek bevonásra, azokat továbbra is használják a hitelesítés során. Időközben legyártottak új, MKEH feliratú matricákat is, így jelenleg mind az OMH, mind az MKEH felirattal ellátott matrica tanúsíthat érvényes hitelesítést.
Példa: az itallapon a termékeket 2 cl, 4 cl és 1 dl kiszolgálási mennyiségben kínálták, azonban az üzlet 1 dl űrtartalmú hiteles mérőeszközzel nem rendelkezett. A mérésekhez a konyhában használatos műanyag, mérőeszközt (fénykép) használtak, mely azonban szabálytalan!
Tömegre értékesített termékek A tömegre értékesített termékek esetén tisztességtelen az a magatartás, amikor kimérve kínált élelmiszereket úgy értékesít a vállalkozás, hogy annak tömegébe a csomagoló anyag tömegét is beleméri, hiszen ilyenkor a kifizetésre kerülő termék tömegének mértéke növekszik a csomagolóanyagáéval. Ez esetben a fogyasztó az általa megvásárolni kínált termék tömegére vonatkozóan valótlan tájékoztatást kap, amely következtében számára magasabb ár kerül felszámításra, vagyis sérülnek vagyoni érdekei. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) 6. (1) bekezdésének bb) pontja értelmében megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az áru mennyisége tekintetében, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. Ilyen esetekben az Fttv. 6. (1) bekezdésének bb) pontja szerinti megtévesztő tevékenység valósul meg, mivel a fogyasztó abban a téves feltevésben vásárolja meg a terméket, hogy annak tömege nem tartalmazza a csomagoló anyag tömegét.
Árfeltüntetés az Fgytv. szerint A fogyasztókat írásban, egyértelműen, könnyen azonosíthatóan, tisztán olvashatóan kell tájékoztatni a megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról. A termék eladási áraként és egységáraként, illetve a szolgáltatás díjaként a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni. Az eladási árat és az egységárat Magyarország törvényes fizetőeszközében, azaz forintban kell kiírni. Több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási ár vagy szolgáltatási díj felszámítására.
Az eladási árat az ömlesztett áruk, és a vendéglátás keretében értékesített termékek kivételével a terméken, annak csomagolásán, vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni. [4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet, a továbbiakban: Árrendelet 2. (1) bekezdése] A termék egységárát amennyiben az nem egyezik meg az eladási árral a terméken, annak csomagolásán, vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson, illetve a fogyasztó részére a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken kell feltüntetni (ideértve az étel-, illetve itallapot is). [Árrendelet 3. (1) bekezdése]
Az egységárat a térfogatra értékesített terméknél literenként (Ft/l), vagy ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást milliliterenként (Ft/ml), centiliterenként (Ft/cl), deciliterenként (Ft/dl), illetve köbméterenként (Ft/m 3 ), a tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg), vagy ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást grammonként (Ft/g), dekagrammonként (Ft/dkg) vagy tonnánként (Ft/t), a kizárólag darabra értékesített terméknél darabonként (Ft/db) kell feltüntetni. [Árrendelet 4. ]
Az olyan vendéglátóüzlet esetében, ahol a vendéget felszolgáló közreműködésével szolgálják ki, az üzlet ételés italválasztékához kapcsolódó eladási árakat, illetve egységárakat bemutató árjegyzéket az üzlet bejáratán kívül, annak közelében is el kell helyezni. Ha a vállalkozás valamely termék forgalmazásával közvetlen összefüggésben nyújtott szolgáltatásáért külön díjat számít fel (pl. felszolgálási díjat), a külön díjat a termék árának feltüntetésére vonatkozó szabályok szerint, az érintett termék árával együtt (ugyanazon árkiíráson, árjegyzéken vagy árlapon) kell feltüntetni.
Példák Nem megfelelő, ha az akciós termék esetében feltüntetésre kerül a termék eredeti ára és a kedvezmény mértéke, azonban a kedvezménnyel csökkentett árról nem tájékoztatják a fogyasztókat. Nem megfelelő, ha nem a ténylegesen fizetendő árról tájékoztatják a fogyasztókat, pl: x Ft + áfa ; x Ft + áfa Y Ft ; a -tól -ig árfeltüntetés, akciós terméknél ( x%; -x Ft) További példák: az áruházban a terméket a feltüntetett 20.000 Ft helyett 22.000 Ftért számította fel, ha egy nem akciós termékre vonatkozóan a kedvezményes időszak lejártát követően az akciós tábla kint marad, ha az akciós árkiírást már az akciós időszak előtt kihelyezik, a 2-t fizet 3-t kap, valamint a + 50 % ingyen típusú akciós termékek esetében, ha az akciós terméket az ajándék, illetve ajándékrész nélkül árusított termék árához képest magasabb áron értékesítik, akkor az Fttv. feketelista 20. pontját valósítja meg.
Ajándék=Nem ajándék Completa kávé krémpor 200 g eladási ára 299 Ft Completta kávé krémpor +25% ajándékba (200+50 g) termék 490 Ft Eltérés a fogyasztó hátrányára + 191 Ft CALGON vízlágyítót 500 gr 790,- Ft CALGON akciós 2+1 ajándék összecsomagolt 1 999 1580 Ft = + 419 Ft 2 x 790 =1580 Ft 1999 Ft
X mennyiség ajándék nem szétbontható, illetve összecsomagolt termékek Az akciós egységárat a teljes mennyiségre (ajándékra is) vetítve kell megadni, amennyiben a termék és ajándék csomagolási egysége, vagy mérete együttesen eléri, vagy meghaladja az 50 g-ot, 50 ml-t vagy 5 cm-t a csomagban.
Kettős ártájékoztatás Több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási ár vagy szolgáltatási díj felszámítására. (Fgytv. 14. (7)) Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az áru ára, illetve díja tekintetében, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. (Fttv. 6. (1) c)) Jogsértő az Fgytv. értelmében, ha az eltérő árakról szóló tájékoztatás a fogyasztó számára egy látótérben, pl.: ugyanannak a terméknek ugyanazon oldalán jelenik meg. Továbbá az, ha bebizonyosodik, hogy a feltüntetett több ár közül a magasabb áron értékesítették a terméket. Az Fttv. alapján jogsértő az a magatartás, ha egy akciós terméket az üzlet több pontján is kihelyeznek, és az egyes helyeken különböző árakat tüntetnek fel, és a fogyasztó számára kiírt eladási árak közül a magasabb áron történik a termék értékesítése.
Ellenőrzési tapasztalatok 2011-ből nyitvatartási időről szóló tájékoztatás megléte, vásárlók könyvének megfelelő kezelése, a panaszügyintézés helyéről szóló tájékoztatás megléte, a kereskedelmi egységekben működő biztonsági szolgálatokra vonatkozó fogyasztóvédelmi előírások érvényesülése, nyugta-, illetve számlaadási kötelezettség teljesítése, mérőeszközök hitelessége, letiltott termékek forgalmazása, árfeltüntetés, árfelszámítás megfelelősége. A vizsgálat során a felügyelőségek összesen 5691 üzletet ellenőriztek, melynek során 2590 alkalommal állapítottak meg kifogást, amely 44%-os kifogásolási arányt jelent.
A témavizsgálat keretén belül országosan 1 676 ellenőrzésre került sor. Ebből 1 565 esetben a vendéglátó-ipari egységek, míg 111 esetben a személytaxi-szolgáltatók ellenőrzését végezték el a felügyelőségek. A vendéglátóhelyek vizsgálata kiterjedt 1281 üzletre és 284 kitelepült egységre. A vendéglátó egységek vizsgálatán belül 33, háromszáz fő feletti befogadó képességű zenés, táncos rendezvény társhatóságokkal közös ellenőrzésére is sor került. Az idegenforgalmi vizsgálat alatt összesen 596 esetben tártak fel szabálytalanságot a felügyelőségek, amely így 36%-os kifogásolási arányt jelent.
A vizsgált és kifogásolt vendéglátó-ipari és személytaxiszolgáltatások országos adatai (db) 1600 1400 1200 1000 1565 kifogásolt vizsgált 800 600 400 200 0 565 vendéglátó-ipari szolgáltatás 31 személytaxiszolgáltatás 111
KPIR és RAPEX rendszerek KPIR Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer (KPIR): a piacfelügyeleti hatóságok által végzett piacfelügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos adatok és beszerzett dokumentumok feldolgozására és nyilvántartására szolgáló adatbázis. A KPIR elsősorban tehát a hatóságok információs adatbázisa, azonban a piacfelügyeleti hatóságok által letiltott és veszélyesnek minősülő termékekről bárki szabadon tájékozódhat a www.nfh.hu/veszelyes és a www.piacfelugyelet.hu honlapokon. RAPEX Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer (RAPEX): az Európai Bizottság veszélyes termékek bejelentésére létrehozott információs rendszere. Az Európai Bizottság a tagállamok által bejelentett súlyos veszélyt jelentő (csak súlyos veszélyt jelentő termékek!) termékeket RAPEX riasztás keretében küldi meg a tagállamok piacfelügyeleti hatóságainak. A RAPEX-be bejelentett termékekről szintén bárki tájékozódhat a http://ec.europa.eu/consumers/dyna/rapex/rapex_archives_en.cfm honlapon, ahol havi lebontásban táblázatos formában szerepelnek a tagállamok által letiltott és veszélyesnek minősített termékek.
Piacfelügyelet A piacfelügyelet célja és alapelvei: A veszélyes termékek kiszűrése és forgalmazásuk megtiltása. A termékek megfelelő címkével, jelölésekkel és használati útmutatóval történő ellátásának kikényszerítése. Az önkéntesség elvének érvényre juttatása. Együttműködés, arányosság, prevenció.
Piacfelügyeleti jogszabályok Európai Uniós: Az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK Irányelv A termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 765/2008/EK Rendelet A termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 768/2008/EK Határozat A harmonizált termékekre vonatkozó különböző irányelvek (játékok, villamossági termékek, gépek) Magyar: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény Az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény Ágazati jogszabályok: Az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről szóló 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet A gyermekjátékok biztonságáról szóló 38/2011. NGM rendelet Honosított és harmonizált szabványok: MSZ EN 60335-1:2003. MSZ EN 71-1:2005+A9:2009
Piacfelügyeleti intézkedések Súlyos kockázat esetén: a hatóság elrendeli a termék forgalomból történő kivonását és visszahívását, a hatóság közleményt ad ki, amelyben megjelöli a termék fontosabb adatait, gyártót és a veszélyt. a hatóság értesíti továbbá az Európai Unió Bizottságát a veszélyes termékről. A veszélyes termék sorsa: Amennyiben a termék nem felel meg az alapvető biztonsági követelményeknek, úgy az a továbbiakban nem forgalmazható jogszerűen. Amennyiben a gyártó/importőr a termék biztonsági hiányosságát kijavítja, akkor újra forgalmazhatja termékét jogszerűen, de köteles új azonosító/modell/típusszámmal ellátni. Amennyiben a veszélyes termék felkerül a RAPEX-rendszerbe, akkor az uniós tagállamok is keresni fogják piacaikon, és meghozzák a szükséges intézkedéseket.
Jogorvoslatok Fellebbezés Általános szabály: fellebbezés hiányában a hatósági döntés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) értelmében jogerőre emelkedik. A Ket. szerint az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. Fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. Az eljárás egyéb résztvevője önálló fellebbezéssel élhet az elsőfokú határozat rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó elsőfokú végzés ellen. Főszabály szerint a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni, mely cselekmény a végrehajtásra halasztó hatállyal rendelkezik.
Kivétel a halasztó hatály alól: Fgytv. 49. (2) bekezdés: A fogyasztóvédelmi hatóság első fokú határozatát az alábbi esetekben, illetve okokból is fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilváníthatja: a) a 47. (1) bekezdésének h) pontja szerinti jogkövetkezmény megállapítása esetén,(alkoholtartalmú ital, dohánytermék, illetve szexuális termék forgalmazásának megtiltása esetén, valamint e rendelkezések ismételt megsértése esetén a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc nap időtartamra történő ideiglenes bezárásakor) b) környezetvédelmi okból, c) a fogyasztók testi épségének, egészségének védelme érdekében, továbbá d) a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében.
A fellebbezés benyújtása Ahhoz, aki a megtámadott döntést hozta. Ha a fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnál nyújtják be, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a fellebbezést megküldi az első fokú döntést hozó hatóság részére. Ha a fellebbezésnek megfelelően a döntést nem módosítják vagy nem vonják vissza, az elbírálására jogosult hatóság dönt. Az elkésett fellebbezést az első fokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ha az ügyfél a fellebbezéssel együtt nyújt be kérelmet a fellebbezési eljárásban való költségmentessége iránt, erről a kérelemről az első fokú döntést hozó hatóság dönt.
Bírósági felülvizsgálat 2012. február 1-jével jelentős módosítások a Ket.-ben, a bírósági felülvizsgálat szabályainak megváltozása. Továbbra is a Ket.-ben található az a szabály, hogy amennyiben az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette, a döntéssel szemben bírósági felülvizsgálatot kezdeményezhet. A döntés végrehajtásának felfüggesztése is kérhető! Korábban a Ket. tartalmazta a felülvizsgálati kérelem benyújtásnak szabályát, jelenleg ezen rendelkezés a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben található (Pp.). A keresetlevelet jogszabálysértésre hivatkozással az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. Az elsőfokú közigazgatási szerv a keresetlevelet felterjeszti a másodfokú közigazgatási határozatot hozó szervhez, amely azokat nyilatkozatával együtt továbbítja a bírósághoz. Ha a keresetlevél a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet is tartalmaz, a kereset-továbbítási határidők rövidülnek. (Pp. 330. (2))
Bírósági felülvizsgálat Kiemelendő, hogy a Pp. keresetlevélre vonatkozó általános szabályai (Pp. 121. ) mellett a közigazgatási pereknél a keresetindításhoz további formai követelmények teljesítése szükséges. A keresetlevélnek tartalmaznia kell: a) a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat számát, b) a határozatról való tudomásszerzés módját és idejét, valamint c) ha a közigazgatási eljárásban a jogi képviselő olyan meghatalmazást csatolt, mely a per vitelére is vonatkozik, az erre való utalást. A bíróság által hozott döntés rendelkező része és indokolása köti a hatóságot!
Felülvizsgálati kérelem bírósági döntéssel szemben A bírósági döntéssel szemben a felek felülvizsgálati kérelemmel élhetnek a Kúria felé. A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a határozat végrehajtását a Kúria kérelemre kivételesen felfüggesztheti. A Kúria a felülvizsgálati kérelem tárgyában a kérelemnek a Kúriához való beérkezésétől számított százhúsz napon belül dönt.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! g.adam@nfh.hu