Ügyiratszám: 75-3/2014/H Tárgy: Bárdi Autó Magyarország Autóalkatrészkereskedelmi Zrt. terhére bírság kiszabása a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó szabályok megsértése miatt Ü. i.: Tel.: H A T Á R O Z A T A Bárdi Autó Magyarország Autóalkatrész-kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1089 Budapest, Orczy út 44-46.); adószáma: 12229132-2-44, cégjegyzék száma: 01-10-043352 (a továbbiakban: BÁRDI AUTÓ Zrt.) ellen a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 300.000 Ft, azaz háromszázezer forint bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494- 20000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénz átutalási megbízás felhasználásával, vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül és adók módjára kell behajtani. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak (1149 Budapest, Mogyoródi út 43., 1903 Budapest, Pf.:314) címzett, de a Győr- Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000 Ft-ja után 400 Ft, de legalább 5000 Ft, és legfeljebb 500.000 Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az irat illetékkiszabásra történő bemutatását az eredeti iraton igazolja az állami adóhatóság. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. 1
I N D O K O L Á S BÁRDI AUTÓ Zrt. ügyfelet 300.000 Ft összegű bírsággal sújtottam a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvény (a továbbiakban: ADR) meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint: 2014. február 18-án, 10:00 és 11:30 között a BÁRDI AUTÓ Zrt. által üzemeltetett fióktelephelyen, 9400 Sopron, Győri u. 41. szám alatt (a továbbiakban: fióktelephely) a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ellenőrei ADR telephelyi ellenőrzést hajtottak végre. Az ellenőrzésen az ügyfél részéről (személyi igazolvány száma: ), a BÁRDI AUTÓ Zrt. vett részt. Az okmányok és a telephely átvizsgálásakor az ellenőrök az alábbiakat állapították meg: Az ellenőrzés időpontjában a telephelyen az alábbi ADR hatálya alá tartozó anyagokat tárolták: 1. 2. Az ellenőrzött a veszélyes áruk közúti szállításában, mint kirakó és címzett vett részt. A telephelyen nem tartottak az ADR 1.3 fejezete és 8.2.3.1 pontja szerinti képzést. Ezzel a telephely a következő mulasztást követte el: 1. A munkavállalók nem rendelkeznek a veszélyes áruk szállításában résztvevő személyek részére szükséges képzéssel. Az ellenőrzés során megállapításra került, hogy a telephelyen az ADR 1.3 és 8.2.3.1 pontja szerinti képzéseket nem hajtották végre. A 08-04/160-1/2014/SH számú ellenőrzési jegyzőkönyv 6. pontja alapján megállapítottam, hogy a BÁRDI AUTÓ Zrt. az ADR 1.4.2.3 pontja szerinti címzetti és 1.4.3.7 pontja szerinti kirakói feladatköröket is ellát. A fentiek alapján megállapítható, hogy a képzés elmulasztásáért a BÁRDI AUTÓ Zrt.-t, mint az áru címzettjét és kirakóját terheli felelősség. Fenti szabálytalanság sérti az ADR A és B Mellékletének 8.2.3.1 pontját, valamint 1.3 fejezetét miszerint: 8.2.3.1 A veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek, az 1.3 fejezet szerinti feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokból. Ez az előírás a jármű üzemben tartója, a feladó és a szállítmányozó által alkalmazott személyzetre és a veszélyes áruk be- vagy kirakását végzőkre, ill. a veszélyes áruk közúti szállításában résztvevő olyan járművezetőkre is vonatkozik, akik nem rendelkeznek a 8.2.1 szakasz szerinti bizonyítvánnyal. 1.3.1 Hatály és alkalmazási terület Az 1.4 fejezetben hivatkozott résztvevők által alkalmazott, a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokból. Az 1.3.2 szakasz szerinti képzést az alkalmazottaknak még a felelősség elvállalása előtt kell megkapniuk; olyan munkakör, 2
amelyre a szükséges képzés még nem történt meg, csak képzett személy közvetlen felügyelete mellett látható el. A veszélyes árukkal kapcsolatos közbiztonsági előírásokról szóló 1.10 fejezet képzési követelményeit is figyelembe kell venni. Megjegyzés: 1. A biztonsági tanácsadó képzésére lásd az 1.8.3 szakaszt. 2. A járművezető képzésére lásd a 8.2 fejezetet. 3. A 7 osztályra vonatkozó képzésre lásd az 1.7.2.5 bekezdést is. 4. A személyzetet még a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos feladat megkezdése előtt kell a képzésben részesíteni. 1.3.2 A képzés jellege Az érintett személyek feladatához és felelősségéhez igazodva a következő képzés szükséges: 1.3.2.1 Általános tájékoztató oktatás A személyzetnek ismernie kell a veszélyes áruk szállítására vonatkozó általános előírásokat. 1.3.2.3 Biztonsági képzés A személyzetet ki kell oktatni a veszélyes áruk által képviselt veszélyekről és kockázatról azzal arányban, hogy a veszélyes áruk szállításakor, be- vagy kirakásakor bekövetkező baleset esetén mekkora a sérülés veszélye, ill. mennyire van kitéve a veszélyes áru hatásának. Az oktatás célja, hogy a személyzet tudatában legyen a biztonságos árukezelés szabályainak és a veszélyhelyzet elhárítására teendő intézkedéseknek. 1.3.2.4 A képzést ismeretfelújító oktatás keretében rendszeresen ki kell egészíteni az előírásokban történt változásokkal. 1.3.3 Dokumentálás Az e fejezet szerinti oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak meg kell őriznie és kérés esetén a munkavállaló vagy az illetékes hatóság számára hozzáférhetővé kell tenni. Az iratokat a munkáltatónak az illetékes hatóság által meghatározott időtartamig kell megőriznie. Az oktatásra vonatkozó iratokat új munkakör betöltése esetén ellenőrizni kell. Fent leírt szabálytalanságot a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által, az ellenőrzés helyszínén készített 08-04/160-1/2014/SH számú ellenőrzési jegyzőkönyv veszélyes áru szállítás telephelyi ellenőrzéséhez, és annak mellékletei bizonyítják. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 20. (1) bekezdés e) pontja alapján a veszélyes árut szállító közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára és fogadójára, illetőleg továbbítására vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők. A tárolt anyagok veszélyeiből adódóan a munkavállalók képzésének hiánya, egy esetleges baleset vagy káresemény alkalmával haláleset, súlyos személyi sérülés vagy környezetkárosodás kockázatával járhat, ezért a II. kockázati kategóriába tartózó egyéb mulasztás megállapításának van helye. A hiányosság kockázati kategóriájának megállapításánál figyelembe vett tényeket a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. (1) ec pontja alapján szerepeltettem a határozatomban. A Kktv. 20. (1) bekezdés e) pontja alapján a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok 3
összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. k., 5. mellékletének 2. táblázatában 13. sorszám alatt A II. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás berakó, kirakó, szállító képzésének hiánya meghatározott 300.000 Ft összegű bírságot köteles fizetni az, aki az abban hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket megsérti. A feltárt hiányosság miatt a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint illetékes hatóság a fenti pontból kifolyólag a BÁRDI AUTÓ Zrt. ügyfelet 300.000 Ft, azaz háromszázezer forint összegű bírsággal sújtotta a veszélyes áruk közúti szállításra vonatkozó rendelkezések megsértése miatt. BÁRDI AUTÓ Zrt. képviseletében jelen lévő a 08-04/160-1/2014/SH számú jegyzőkönyv 31. pontjában az alábbi nyilatkozatot tette: A hő- és füstelvezető felülvizsgálat során feltárt hiányosság kijavítása folyamatban van, a kijavítás 30 napon belül elkészül, melyet kivitelezői nyilatkozattal igazolok és a katasztrófavédelmi kirendeltségen bemutatok. A fenti szabálytalanságot és mulasztást a helyszínen elismerte, az ellenőrzési jegyzőkönyvet aláírta. A jelen határozatomban megnevezett 08-04/160-1/2014/SH számú ellenőrzési jegyzőkönyv alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét a BÁRDI AUTÓ Zrt. megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A hatóság az ügyintézési határidőt nem lépte túl. Az ügyintézési határidő 2014. március 12-én telik le. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 3. (4) bekezdése, valamint a Kktv. 20. (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény 42. (3) bekezdése alapján Törvény eltérő rendelkezése hiányában - a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével - a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket. 132. -án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. -144. -a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése, módját a 73. -a írja elő. Az eljárás során eljárási költség nem merült fel. A Ket. 93. (1) bekezdése alapján az ügyfél az ellenőrzés befejeztével a helyszínen megkapta a 08-04/160-1/2014/SH ellenőrzési jegyzőkönyv és mellékleteinek hiteles másolatát. 4
Határozatom a Kktv. 20.. (1), (2) és (4) bekezdésében, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11) Korm. rendelet 3. (1) bekezdésében, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendeletben, valamint az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendeletben, és a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kktv. 20. (2) bekezdése, továbbá az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 2. bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékességét a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 3. (3) bekezdése és az 1. melléklet a) 8. pontja határozza meg. Győr, 2014. március 3. Tisztelettel: Kiadmányozó Készült: 2 példányban Egy példány: 3 lap Kapja: 1. Irattár 2. BÁRDI AUTÓ Zrt. (1089 Budapest, Orczy út 44-46.) 5