Nemzetköziesítési folyamatok intézményi megvalósulása trendek és kihívások Fókuszban a minőségfejlesztés Az oktatók szerepe a felsőoktatás nemzetköziesítésében c. konferencia 2018. június 6. Tordai Péter, igazgató, Tempus Közalapítvány
Miről lesz szó? I. A felsőoktatás nemzetköziesítésének szakpolitikai kontextusa 1. A Bolognai folyamat 2. Európai Egyetemek 3. Az Erasmus+ program folytatása 4. Hazai célkitűzések II. A nemzetköziesítés hazai eredményei és kihívásai 1. Külföldi ösztöndíj programok 2. Külföldi hallgatók a hazai felsőoktatásban 3. Intézményi stratégiák
I. A felsőoktatás nemzetköziesítésének szakpolitikai kontextusa
Az oktatás és az EU Globalizáció, gazdasági válság, a politikai intézményrendszer kihívásai, az EU útkeresése Az oktatás kiemelt európai prioritássá vált Európai Oktatási Térség (2025-re) Nyelvtanulás Megerősített Erasmus program European Student Card Európai Egyetemek kezdeményezés A középiskolai és felsőoktatási végzettségek automatikus elfogadása Erősödő regionalitás (Nordic, Baltic, V4)
Európai Egyetemek European Universities 2024-ig 20 hálózat Oktatás / kutatás / innováció Közös, európai diploma Határokon átívelő tanulási / oktatási / kutatási lehetőség Kiválóság, versenyképesség Az Erasmus+ alatt kísérleti szakasz, majd 2020 után végleges formában Beadási határidő: várhatóan: 2019. február A tevékenység kezdete: 2019. október Kérdések: mi a hozzáadott érték a jelenlegi hálózatokhoz képest? Kiválóság vs. sokszínűség (nemcsak a kutató egyetemek)
A Párizsi Nyilatkozat 2018. május 25. (A Sorbonne Nyilatkozat 20. évfordulóján) A felsőoktatásért felelős miniszterek Az Európai Felsőoktatási Térség megerősítése Elismerés (előzetes tudás, tanulmányi időszakok, diplomák), ECTS Hallgató központú oktatás Digitalizáció - Megújuló Oklevél melléklet (Europass), European Student Card Minőségbiztosítás Tematikus munkacsoportok Fokozottabb együttműködést a tanulás / tanítás megújításában A mobilitási célkitűzések értékelése
Az Erasmus+ program folytatása 2020 után Az EU 2021-2027-es költségvetésének tervezetében 30 mld EUR oktatásra 2x forrásbővülés 2018. május 30. az új program tervezete: Folytonosság Ésszerűsítés Befogadás, hátrányos helyzetűek A köznevelés és a szakképzés súlyának a növelése A résztvevők számának jelentős emelése További nyitás Európán kívülre
Hazai nemzetköziesítési célkitűzések 2023-ig 20% részképzésre kiutazó hallgató 40 000 teljes idejű képzésre beutazó hallgató Eszközök: Stipendium Hungaricum Campus Mundi
II. A nemzetköziesítés hazai eredményei és kihívásai
Hazai Erasmus+ költségvetés (EUR, felsőoktatás) Európán belül nemzetközi kreditmobilitás + 6,8 milliárd Ft Campus Mundi pályázati keret (2016-2021)
Erasmus hallgatói mobilitás (1998-2020) 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Kiutazók Elvárt létszám Pályázók létszáma
IS BE NL LI MT DK SE ES NO MK FR AT LU PT CY FI LV IE IT LT PL RO HR UK TR EE SI EL SK DE CZ BG HU Average Kredit elismertetés (Erasmus+ országonként (2016) 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 5 94% 9 9 9 9 9 89% 89% 88% 88% 88% 87% 87% 86% 86% 86% 85% 84% 84% 8 81% 80% 79% 79% 75% 74% 7 7 70% 70% 68% 66% 8 21% 5% 5% 5% 7% 11% 10% 9% 1% 5% 1 7% 27% 4% 2 21% 2 2 2 19% 2 25% Full recognition Partial recognition No recognition 1% 1% 6% 5% 6% 8% 7% 6% 9% 10% 9% 1 10% 11% 10% 1 1 11% 1 8% 1 16% 17% 18% 16% 10% 14%
Kredit elismertetés (2018. május, (634 754 esetből) MT - Malta BE - Belgium NL - Netherlands AT - Austria LT - Lithuania SI - Slovenia RO - Romania DK - Denmark CY - Cyprus LV - Latvia ES - Spain PT - Portugal IT - Italy NO - Norway FI - Finland SE - Sweden PL - Poland IS - Iceland EE - Estonia MK - Former Yugoslav Republic of Macedonia FR - France LU - Luxembourg TR - Turkey IE - Ireland Végösszeg EL - Greece SK - Slovakia HR - Croatia CZ - Czech Republic UK - United Kingdom BG - Bulgaria DE - Germany HU - Hungary 49% 9 95% 9 90% 84% 81% 79% 80% 88% 85% 80% 87% 84% 8 87% 8 84% 76% 85% 76% 79% 87% 87% 7 87% 79% 68% 66% 71% 67% 81% 59% 61% 34% 31% 29% 6% 8% 14% 17% 19% 18% 10% 1 18% 11% 14% 15% 10% 15% 1 21% 1 21% 18% 10% 9% 2 10% 17% 27% 28% 2 25% 10% 8% 0% 4% 1% 1% 4% 4% 4% 5% 5% 5% 6% 8% 10% 10% 10% 17% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 120% Full recognition Partial recognition No recognition
Kredit elismerés Magyarországon Erasmus hallgatói beszámolók / Eurostudent felmérés Nincs érdemi előrelépés 2016: 5 teljeskörű / 21% részleges / 27% egyáltalán nincs 2018: 49% / 34% / 17% Az Erasmus+ programországok között Magyarországon a legproblémásabb a kredit elismerés Az EU átlagtól 30%-kal, az utolsó előttitől 10%-kal elmaradva A kredit mobilitás legjelentősebb akadálya
Kredit elismerés intézményenként Jelentős eltérés az intézmények között Nemcsak képzési profil szerint (ld. tudományegyetemek) Van intézményi mozgástér!
A Leuveni mobilitási célok teljesülése intézményenként Intézményi név össz. kiutazói létszám Maradó hallgatók Végzettek2016 Leuveni cél teljesülése2012 Leuveni cél teljesülése2016 Magyar Képzőművészeti Egyetem 58 695 131 48% 44% Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 84 791 271 29% 31% Andrássy Gyula Budapesti Német Nye 14 214 48 50% 29% Kodolányi János Főiskola 73 2386 253 7% 29% Budapesti Corvinus Egyetem 642 14247 2304 19% 28% Edutus Főiskola 40 1051 169 7% 24% Színház- és Filmművészeti Egyetem 14 406 77 2 18% Magyar Táncművészeti Főiskola 7 610 39 6% 18% Nyugat-magyarországi Egyetem 133 8027 770 5% 17% Pázmány Péter Katolikus Egyetem 207 7932 1232 1 17% Nyíregyházi Egyetem 69 3793 442 8% 16% Óbudai Egyetem 175 12207 1226 14% 14% Budapesti Gazdasági Egyetem 243 14787 1874 9% 1 Eötvös József Főiskola 11 667 87 4% 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem 590 27253 5036 9% 1 Testnevelési Egyetem 30 2116 270 0% 11% Zsigmond Király Egyetem 13 119 11% Pécsi Tudományegyetem 293 19506 2780 6% 11% Semmelweis Egyetem 147 10751 1396 8% 11% Károli Gáspár Református Egyetem 87 7273 844 9% 10% Szent István Egyetem 199 12070 1998 8% 10% Budapesti Metropolitan Egyetem 55 5639 566 0% 10% Szegedi Tudományegyetem 355 22146 3746 6% 9% Budapesti Műszaki és Gazdaságtudom 409 23264 4416 9% 9% Nemzeti Közszolgálati Egyetem 85 5758 939 6% 9% Eszterházy Károly Egyetem 70 6179 830 5% 8% Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 26 859 331 11% 8% Pallasz Athéné Egyetem 37 3488 515 5% 7% Debreceni Egyetem 277 27351 4371 5% 6% Kaposvári Egyetem 19 2709 303 6% Pannon Egyetem 63 6361 1027 4% 6% Miskolci Egyetem 69 9444 1163 6% Dunaújvárosi Egyetem 13 1871 237 5% Széchenyi István Egyetem 73 10356 1460 5% 5% 4824 42587 11%
Erasmus+ oktatói mobilitás (kiutazók) 350 300 250 200 150 100 50 0 2014-2015 2015-2016 2016-2017 2017-2018
Erasmus+ oktatói mobilitás (beutazók) 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2014-2015 2015-2016 2016-2017 2017-2018
Konklúziók Nagy és növekvő pénzügyi keret (Erasmus+ növekedés, Campus Mundi, Erasmus folytatás) Intézményi felelősség is: Leuveni célok: jelentős intézményi eltérések (5-44%) Eltérő hallgatói érdeklődés intézményi kommunikáció! Hatékony stratégiát és akciótervet Források összehangolt és hatékony felhasználását Mobilitást gátló tényezők felszámolása (pl. kreditbeszámítás, kredittúlfutás, átsorolás alóli mentesség) Minőségi partnerintézményi kört és együttműködést Oktatók szerepe (motiválás, kreditelismerés, kapcsolatok, tanácsadás) A bevált megoldások átfogó alkalmazása Szakok felülvizsgálata, mobilitási ablak bevezetése
Hallgatói létszám és külföldi hallgatók a magyar felsőoktatásban (1990-2017) hallgatók statisztikai száma hallgatók száma külföldi hallgatók nélkül külföldi hallgatók statisztikai száma 2017/18: 32 309 külföldi hallgató (25 554 idegen nyelvű képzésben) 2016/17: 28 628 külföldi hallgató A külföldi hallgatók aránya nappali tagozaton 15,14%
SH ösztöndíjasok intézményenként, 2017/18 1. félév 1000 17,09% 18,00% 900 16,00% 800 700 600 500 400 300 200 100 0 880 13,38% 12,70% 11,19% 689 654 576 7,71% 7,30% 6,88% 6,14% 4,39% 397 2,84% 376 354 2,18% 1,3 1,86% 0,10% 0,06% 316 1,4 0,70% 0,58% 0,16% 226 0,78% 0,6 0,1 0,08% 0,0 146 112 96 0,39% 73 68 40 36 32 30 20 8 6 5 4 3 1 14,00% 12,00% 10,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 0,00% Stipendium Hungaricum ösztöndíjas külföldi hallgatók száma Arány
SH hallgatók száma intézményenként 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 Ösztöndíjas 2015/16 ősz Ösztöndíjas 2016/17 ősz Ösztöndíjas 2017/2018 ősz Forrás: Oktatási Hivatal, Felsőoktatási Információs Rendszer
Jelentkezők 2017 Jelentkezők 2018 6 000 SH jelentkezők intézményenként (2017, 2018) 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0
Stipendium Hungaricum ösztöndíjas és külföldi hallgatók intézményenként (2017/18 őszi félév) 1000 80,00% 900 3988 71,97% 70,00% 800 700 600 500 400 300 200 100 0 3044 3012 18,6 20,25% 18,08% 19,11% 1352 2140 21,21% 11,54% 20,75% 10,81% 218 0,1 2,40% 7,84% 7,94% 191 103 309 49 244 3,85% 52 58 297 126 106 131 2 3406 4 6 25 1 94 8 5 36 397 880 689 73 32 354 576 30 40 20 654 112 316 146 376 96 68 3 226 22,06% 23,39% 28,99% 1162 36,01% 36,96% 39,01% 40,11% 494 48,24% 45,36% 453 60,00% 56,67% 88 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% Külföldi hallgatók száma SH hallgatók nélkül Stipendium Hungaricum ösztöndíjas külföldi hallgatók száma SH hallgatók aránya a külföldi hallgatókhoz képest
Konklúziók A dinamikus létszámbővülés komoly kihívás Intézményi befektetést is kíván (oktatók, személyzet, idegen nyelvű képzések fejlesztése, hallgatói szolgáltatások, infrastruktúra) az SH bevételek ésszerű felhasználását Következetes, hosszú távú építkezést (belső fejlesztések, promóció) Ésszerű felvételiztetést, minőségi megközelítés Minőségfejlesztési eszköz (képzésfejlesztés, módszertan) Elősegíti a fizetős hallgatók fogadását is Intézményközi kapcsolatok építése
Nemzetköziesítési stratégiával rendelkező FOI aránya (2015/2016, Bologna Implementation Report) 100 % 76-99 % 51-75 % 26-50 % 1-25 %
Tanácsadó-értékelő eljárás a magyar felsőoktatási intézmények nemzetköziesítésének minősítésére 2013-2015: Budapesti Gazdasági Főiskola Debreceni Egyetem Eszterházy Károly Főiskola Miskolci Egyetem Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Semmelweis Egyetem Szegedi Tudományegyetem Szent István Egyetem 2017-2021 Évi 3-5 eljárás Tanácsadás és fejlesztés Monitoring Hazai és külföldi szakértők
Összegzés A nemzetköziesítésben rejlő lehetőségek stratégiai végiggondolását intézményi szinten is A programok belső szinergiái, integrált megközelítést Elsődlegesen minőségfejlesztési eszköz és nem pusztán pénzforrás Kiterjedt és aktív nemzetközi lét (hálózatok, együttműködési projektek, közös képzések) Az oktatók kulcsszerepben Nemzetköziesítés itthon
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!