Alsó légúti fertőzések. Influenza Dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvos
Témák Az alsó légúti fertőzések, azok jelentősége, az általuk okozott betegségteher A tüdőgyulladások típusai, etiológiája Az influenza Szezonális és pandémiás influenza Megelőzés, kezelés
Alsó légúti fertőzések Az alsó légutakat a légcső, a főhörgők, a hörgőcskék és a tüdő alkotják. A légcső és a hörgők gyulladása többnyire vírusfertőzés következménye. A légcső-, valamint hörghurutot általában légúti vírusok (Adenovírusok, Rhinovírusok, Parainfluenzavírusok) okozzák, amelyek a légutak nyálkahártyájában szaporodva gyulladást váltanak ki. A tüdőgyulladást leggyakrabban bakteriális fertőzés okozza, de vírusos vagy gombás eredetű is lehet. Mindkét betegség jellegzetes tünete a makacs köhögés.
Mortalitás 6. HIV/AIDS 35 3.5 Vezető halálokok és betegségteher a világon, 2004 DALY % % 1. Ischaemiás szívbetegségek 12.2 1. Alsó légúti fertőzések 6.2 2. Cerebrovascularis betegségek 9.7 2. Hasmenéses betegségek 4.8 3. Alsó légúti fertőzések 7.1 3. Depresszió szió 4.3 4. COPD 5.1 4. Ischaemiás szívbetegségek 4.1 5. Hasmenéses betegségek 3.7 5. HIV/AIDS 3.8 7. Tuberculosis 2.5 8. Trachea-, bronchus-, tüdőrák 2.3 9. Közúti balesetek 22 2.22 10. Éretlen, és alacsony testsúllyal született csecsemők 2.0 6. Cerebrovascularis betegségek 31 3.1 7. Éretlen, és alacsony testsúllyal született csecsemők 2.9 8. Születéskori asphyxia, születési trauma 2.7 9. Közúti balesetek 2.7 10. Újszülöttkori fertőzések 2.7 Forrás: WHO
Az 5 éven aluli halálozás okainak megoszlása a világon, 2004 akut légúti fertőzések (postneonatalis) hasmenéses fertőzések (postneonatalis) Malária 37% 17% 16% Kanyaró HIV/AIDS 4% 4% 9% 2% Egyéb fertőző és parazitás 7% betegségek % Nemfertőző betegségek (postneonatalis) 4% Balesetek Neonatalis halálozás Forrás: WHO
Tények Világszerte a pneumonia a vezető halálok a gyermekek között; A pneumonia becslések szerint évente mintegy 1,8 millió gyermek haláláért felelős a világon ez több, mint amennyiért az AIDS, a malária és a kanyaró felelős összesen; Tüdőgyulladást okozhatnak vírusok, baktériumok és gombák; A tüdőgyulladások egy része megelőzhető védőoltással, megfelelő táplálkozással és megfelelő környezeti tényezők kialakításával; A tüdőgyulladások megfelelő antibiotikus antimikotikus, vagy antivirális kezeléssel gyógyíthatók, mégis a tüdőgyulladásban megbetegedett gyermekek kevesebb, mint 20%-a részesül a szükséges antimikrobiális kezelésben. Forrás: WHO
PATHOGENEZIS A microbiális patogének az alábbi módon léphetnek a tüdőbe: - A mediastinumból vagy a subphrenicus térből történő té ő közvetlen terjedéssel. - Extrapulmonáris fókuszból történő haematogén tejedéssel. - A mikroorganizmusok inhalációjával az alsó légutakba. - Oropharyngeális tartalmak aspirációjával.
Az emberi szervezet védekező mechanizmusai Mechanikai és strukturális -Orr - Köhögési reflex - Mucociliáris clearance - Normál oropharyngeális flora Celluláris - Macrophag - Epithelialis sejtek - Neutrophil granulocyták Humorális / Molekuláris / Gyulladásos - IgG, IgA - Cytokinek - Kolónia stimuláló faktorok
PATHOLÓGIA BRONCHOPNEUMONIA INTERSTITIÁLIS PNEUMONIA MILIÁRIS PNEUMONIA Foltokban konszolidáció egy vagy több lebenyben Gyulladásos folyamat az Haematogén terjedés interstitiumban, az alveolusok következtében több falában és a kötőszövetben diszkrét lézió
KLASSZIFIKÁCIÓ HAGYOMÁNYOS Közösségben szerzett pneumonia (Community Acquired Pneumonia) Típusos ÚJ Közösségben szerzett pneumonia (Community Acquired Pneumonia) Atípusos Kórházban szerzett e pneumonia (Hospital Acquired Pneumonia) Korán fellépő Későn fellépő Egészségügyi ségügy ellátással ássa összefüggő pneumonia (Health Care-Associated Pneumonia ) Kórházban szerzett Lélegeztetéssel összefüggő Lélegeztetéssel összefüggő
A közösségben szerzett pneumoniák leggyakoribb kórokozói az ápolás helye szerint Kórházban kezelt betegek Járóbeteg Nem-ITO-n kezelt ITO-n kezelt Streptococcus pneumoniae S. pneumoniae S. pneumoniae Mycoplasma pneumoniae M. pneumoniae S. aereus Haemophilus influenzae C. pneumoniae Legionella spp. Chlamydia pneumoniae Gram-negatív H. influenzae Légúti vírusok baktériumok Légúti vírusok Legionella spp. H. influenzae Légúti vírusok
A közösségben szerzett tüdőgyulladások diagnosztikai megközelítése Mellkasröntgennel Megerősített pneumonia Nincs extrapulmonális jellemző Van extrapulmonáris Jellemző (atypusos pneumonia) Állattal való kontaktus az anamnézisben NINCS VAN Mycoplasma, Chlamydia pneumoniae, Legionellózis Psittachosis, Q-láz, Tularémia, Légúti vírusok
Vírusos megbetegedések, melyek tüdőgyulladáshoz dá vezethetnek Klinikai megbetegedés kezdetben influenzaszerű megbetegedés (ISZM) Az influenzaszerű megbetegedés (ISZM) esetdefiníciója (EU influenza esetdefiníció, a 28/IV/2008. Bizottsági határozat alapján): A tünetek t hirtelen megjelenése ÉS Az alábbi négy általános tünet legalább egyike: Hőemelkedés, láz Rossz közérzet Fejfájás Izomfájdalom ÉS Az alábbi három légzőszervi tünet legalább egyike: Köhögés Torokfájás Légszomj Etiológiai meghatározása: laboratóriumi megerősítéssel.
Vírusos tüdőgyulladást okozó mikrobiológiai ágensek Influenzavírus RSV Adenovírusok Parainfluenzavírus Kanyaróvírus Citomegalovírus Varicella-zooster vírus Herpes simplex vírus SARS coronavírus Hantavírus Madárinfluenzavírus
A közösségben szerzett tüdőgyulladás kockázati faktorai Alkoholizmus Asthma Veleszületett vagy szerzett immunhiány Ápolást, gondozást nyújtó intézményekben, rehabilitációs intézményekben huzamosabb ideig történő ápolás/gondozás Idős kor Dementia Eszméletvesztéssel járó kórképek Dohányzás Krónikus obstruktív tüdőgyulladás (COPD) Terhesség
Klinikai tünetegyüttes és differenciál diagnózis A klinikai tünetegyüttes az enyhétől a halálos kimenetelűig különböző súlyosságú lehet Láz Tachycardia Verejtékezés, hidegrázás Produktív vagy nem-produktív köhögés Differenciáldiagnózis Tüdőödéma Tüdőinfarktus Acute respiratory distress syndrome (ARDS) Tüdővérzés Tüdőrák Dyspnoe Atelektázia Mellkasi fájdalom (a pleura érintettsége esetén) Kimerültség, elsettség, étvágytalanság, t á fejfájás, izomfájdalom stb. Sugár pneumonitis Extrinsic allergiás alveolitis Pulmonáris vasculitis Bronchiolitis obliterans
Diagnosztikus vizsgálatok Tenyésztés: gold standard Megfelelő klinikai minta Gram festése és tenyésztése Szerológia PCR Vizelet antigén kimutatás Direkt antigén kimutatás tá
Rezisztens pathogének (MultiDrug Resistant - MDR) kialakulásának k lá á k a kockázati ká faktorai a közösségben szerzett pneumoniák esetén Széles körben történő antibiotikum felhasználás, Az antibiotikumok nem megfelelő alkalmazása, Korai elbocsátás a kórházból, Egyre gyakoribbá váló kórházon kívüli iv. antibiotikus kezelések, A társadalom elöregedése, Elterjedten alkalmazott kezelések, melynek kapcsán immunhiányos állapot alakul ki.
Egészségügyi ellátással összefüggő pneumoniák - Jelen fertőzés tüneteinek fellépését megelőző 90 napon belül előforduló, legalább két napig tartó kórházi kezelés. - Ápolást/gondozást nyújtó intézményben történő ápolás/gondozás. - Jelen fertőzés tüneteinek t fellépését é ét megelőző ő 30 napon belüli iv. antibiotikus kezelés, kemoterápia, vagy sebkezelés - Kórházi kezelés alatt álló, vagy hemodializált beteg Lélegeztetéssel összefüggő pneumonia Az endotracheális intubációt követő 48-72 órán túl kezdődő pneumonia Kórházban szerzett pneumonia A kórházi felvételt követő 48 órán túl jelentkező pneumonia (a felvétel idején nem tartózkodott inkubációs időben)
PATHOGENEZIS Oropharynx kolonizációja pathogén mikroorganizmusokkal, Aspiráció áióaz alsó légúti traktusba, Az emberi szervezet védekező Az emberi szervezet védekező mechanizmusainak gyengülése.
Egészségügyi g gy ellátással összefüggő tüdőgyulladást okozó mikrobák Nem-MDR patogének MDR patogének Streptococcus pneumoniae Pseudomonas aeruginosa Egyéb Streptococcus spp. MRSA Haemophilus influenzae Acinetobacter spp. Ab érzékeny enterobacteriaceae Ab rezisztens enterobacteriaceae Escherichia hi coli ESBL-positive i strains Klebsiella pneumoniae Klebsiella spp. Proteus spp. Legionella pneumophila Enterobacter spp. Burkholderia cepacia Serratia marcescens Aspergillus
Atüdőgyulladások megelőzése A kórokozóval történő expozíció valószínűségének csökkentése - Kézmosás, kézfertőtlenítés - Egyszer használatos kesztyű használata - Sebészi maszk vagy részecskeszűrővel ellátott maszk használata - Negative nyomású izolációs szoba - Megfelelő antimikrobiális kezelés időben történő megkezdése - Aspiráció megelőzése - Megfelelő gyomor aciditás fenntartása Az emberi szervezet fogékonyságának csökkentése, ellenálló képességének növelése - Chemoprophylaxish - Immunizáció
IMMUNIZÁCIÓ PNEUMOCOCCUS US OLTÁS 3 éven aluliak 60 éven felüliek Krónikus alapbetegségben szenvedők: cardiovascularis betegségek, tüdőbetegségek, DM, alkohol abúzus, krónikus májbetegségek, asplenia Szerzett vagy veleszületett immunhiányos állapotok: HIV, malignus daganatok INFLUENZAOLTÁS Gyermekek 65 éven felüliek 65 éven aluliak Várandós nők, Krónikus alapbetegségben szenvedők, Immunhiányos állapotok esetén, Ápolást/gondozást nyújtó intézetben ápoltak, Egészségügyi dolgozók, Magas kockázatú ká személlyel l szoros kontaktusban lévők
A világjárványt á okozó H1N1 influenza 2009 2009. 10. 26.
Influenzavírus Neuraminidáz N RNS Haemagglutinin H M2 protein M2 protein (csak az A típusnál)
A felületi antigének szerkezetében bekövetkező változások Antigén drift Antigén shift Jelentősége: az oltóanyagba kiválasztott és az emberek között cirkuláló vírustörzsek egyezősége vs. különbözősége Jelentősége: általános fogékonyság, világjárvány kialakulása Év Altípus A pandémia súlyossága Szezonális influenza elleni védőoltás hatásossága Évente új oltóanyag gyártása 1889 H3N2 Mérsékelt 1918 H1N1 Súlyos 1957 H2N2 Súlyos 1968 H3N2 Mérsékelt 1977 H1N1 Enyhe 2009 H1N1 Enyhe/mérsékelt
Az influenza jelentősége A szezonális járvány néhány hete alatt több megbetegedést / halálesetet képes okozni, mint az összes többi bejelentendő fertőző megbetegedés egy egész év folyamán Egy új influenzavírus világjárványt á á okozhat, mely következményeit tekintve túlmutat a legnagyobb szezonális influenzajárványokén is. Az influenza pandémiának alapvetően háromféle hatásával kell számolni: EGÉSZSÉGÜGYI: a megbetegedések és a halálozás magas előfordulása, az egészségügyi ellátórendszer fokozott igénybevétele; TÁRSADALMI: a népesség megváltozott mobilitása, fennakadás az alapvető szolgáltatások nyújtásában, az infrastruktúra működésében; GAZDASÁGI: kieső munkaerő, agdp csökkenése, a gyógyítás-megelőzés költsége és a táppénz költsége.
Influenza többlethalálozás Becslések szerint az influenza többlethalálozásnak csak kevesebb, mint egytizede jelenik meg influenza halálozásként a statisztikákban. Szezonális influenzajárványok esetén a többlethalálozás több, mint 90%-át 65 éven felüliek között regisztrálják. Pandémiás influenza A(H1N1)v esetén a fiatal korosztályok érintettsége magas. Pneumonia és influenza többlethalálozás a kockázati faktorral nem rendelkező 65+ népesség körében: 9/100 000 Egy kockázati faktor esetén: x20 Több kockázati faktor esetén: x30 Forrás: Barker and Mulloly: Pneumonia and Influenza Deaths during Epidemics. in Arch Intern Med 1982;142:85-9
Az 1918-as influenza pandémia okozta halálozás Magyarországon és hatása a születéskor várható átlagos élettartamra Az 1918-as influenza pandémia Forrás: Józan Péter
WHO készültségi szintek az influenza világjárványra - fázisbeosztás Inter-pandémiás időszak 1. fázis Állati eredetű influenza vírusok által okozott emberi megbetegedéseket nem jelentenek. 2. fázis Házi, vagy vadon élő állatok között terjedő influenza vírus emberi megbetegedést idéz elő, és ezért lehetséges pandémiás fenyegetést jelent. 3. fázis Egy állati, vagy emberi-állati reasszortáns influenza vírus szórványos megbetegedéseket, t vagy kisebb esethalmozódásokat okoz emberek között, de még nem képes olyan hatékonyan emberről emberre terjedni, hogy a lakosság körében folyamatosan járványokat okozzon. Pandémiás riasztás időszaka 4. fázis Egy meghatározott tt új, állati, vagy emberi-állati reasszortáns influenza vírus bizonyítottan tt képes emberről emberre hatékonyan terjedni, és egy adott országban a lakosság körében folyamatosan járványokat okozni. 5. fázis Ugyanaz az új influenza vírus folyamatosan képes a lakosság körében járványokat okozni egy adott WHO régió két, vagy több országában. Pandémiás időszak 6. fázis Az 5. fázisra meghatározott kritériumokon túl ugyanaz az új vírus folyamatosan képes a lakosság körében járványokat okozni egy másik WHO régió legalább egy országában. A járvány csúcsát követő időszak Lehetséges következő járványhullám Pandémiát követő időszak 6. a. Az új influenzavírus altípus folyamatosan képes a lakosság körében járványokat okozni legalább két WHO régióban, melyek egyike sem a WHO Európai Régiója. 6. b. Az új influenzavírus folyamatosan képes a lakosság körében járványokat okozni legalább két WHO régióban, ezek közül az egyik a WHO Európai Régiója. 6. c. Az új influenzavírus Magyarországon a lakosság körében járványosan terjed. 6. d. Az új vírus Magyarországon regionális járványt okoz. 6. e. Az új vírus Magyarországon arors országos járványt án okoz. Az új vírus által okozott megbetegedések előfordulási gyakorisága a megfelelő surveillance-szal rendelkező országok többségében a járvány csúcsán tapasztalt szint alá csökken. A pandémiát okozó influenza vírus által okozott megbetegedések előfordulási gyakorisága a megfelelő surveillance-szal rendelkező országok többségében újból emelkedik. Az influenza előfordulása a megfelelő surveillance-szal rendelkező országok többségében a szezonális influenza előfordulási gyakoriságának alapszintjére tér vissza.
A 2009-es influenza világjárvány 2009. április 17-én az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványügyi Központja (Centers for Disease Control and Prevention CDC) lázas, légúti tünetekkel járó megbetegedésekről számolt be, amelyeket először két gyermeknél diagnosztizáltak. A laboratóriumi vizsgálatok eredménye szerint a megbetegedéseket egy új, korábban nem ismert H1N1 altípusú influenza A vírus okozta.[1] Hasonló eseteket jelentettek Mexikóból is. A jelentős nemzetközi forgalom eredményeként a betegség gyorsan átterjedt az összes kontinensre számos halálesetet okozva. Sporadikus esetek jelentettek április 27-től Európában is. A vírus alapvető genetikai struktúráját rövid időn belül meghatározták és nyilvánosságra hozták [2]. [1] CDC Swine Influenza A (H1N1) Infection in Two Children. Southern California, March-April 2009. MMWR April 21 2009/58 (Dispatch); 1-3. [2] Garten RJ, Davis CT, Russel CA, et al. Antigenic and Genetic Characteristics of Swine- Origin 2009 A(H1N1) Influenza Viruses Circulating in Humans. Science 2009; 325(5937):197-201
Az új influenza vírus
Elfogadott megnevezések A sertésinfluenza elnevezés helytelen és félrevezető. A megbetegedés nemzetközileg elfogadott elnevezése pandémiás H1N1 influenza 2009. A vírus hivatalos megnevezése helyesen influenza A(H1N1)v (v=variáns), de szakmai anyagokban egyre gyakrabban használják az influenza A(H1N1)2009 megnevezést is. További megfogalmazások: új influenza vírus, világjárványt okozó influenza vírus.
Influenza A (H1N1)v vírus Neuraminidáz Genetikai stabilitás: a kimutatott pandémiás influenza A(H1N1)v vírusok eddig csak kismértékű genetikai variációt mutattak. RNS Antivirális rezisztencia: a neuraminidáz inhibitorok (oseltamivir, zanamivir) hatékonyak, az amantadin származékokkal szemben azonban rezisztens a vírus. Profilaktikus vagy terápiás oseltamivir kezelést követően sporadikusan előforduló rezisztenciát leírtak. Patogenitás: állatkísérletek, és humán megfigyeléses ggy vizsgálatok szerint az influenza A(H1N1)v vírus által okozott megbetegedések kevésbe súlyosak, mint pl. a magas Hemagglutinin M2 protein (csak az A típusnál) patogenitású (H5N1) madárinfluenza vírusé. A vírus patogenitása azonban kissé meghaladja a szezonális influenza vírusokét.
Menetrend szerinti repülőjáratok a világon
Védekezési stratégia az influenza világjárvány során Az új esetek napi száma Beavatkozás nélkül Beavatkozással Napok
A couple wearing protective masks to avoid getting the H1N1 flu virus walk by on a Buenos Aires street, July 7, 2009. President Cristina Fernandez de Kirchner has sought to halt the spread of the new swine flu strain at the height of the southern hemisphere winter by closing schools and letting public sector workers take time off. (Enrique Marcarian/Reuters)
1918/1919-es influenza pandémia: influenza A(H1N1) halálozás, Anglia és Wales 18,000 Halá álesetek szám ma 16,00 0 14,000 12,000 10,000000 8,000 6,000 4,000 2,000 0 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 2 4 6 8 10 12 14 16 18 1918 Év és hetek 1919
A múlt századi influenza pandémiákból levonható tanulságok Az influenza világjárványok kiszámíthatatlanok; A terjedési képesség é és a súlyos megbetegedések előfordulása határozza meg elsősorban a világjárvány össztársadalmi következményeinek súlyosságát; át Epidemiológiai módszerekkel a járványhullámok azonosíthatók os ató és jól követhetők; ető A járványügyi intézkedések lassíthatják a járvány terjedését, de nem állíthatják meg; A járvány á terjedésének é lassítása azonban jelentős kedvező hatással bír.
Az influenza Surveillance Diagnózis Megelőzés Terápia
Klinikai tünetek A megbetegedés jellemzői Szezonális influenza Pandémiás H1N1 influenza 2009 A klinikai tünetek alapján a különböző influenzavírusok által okozott megbetegedések nem különíthetők el egymástól: hirtelen kezdet, láz, légúti tünetek mint pl. köhögés, torokfájás, általános tünetek mint pl. rossz közérzet, izomfájdalom. Enterális tünetek előfordulhatnak, főleg H1N1 altípusú influenzánál. Inkubációs idő medián 1-2 nap 1-7 nap, medián 3-4 nap Komplikációmentes, enyhe lefolyás Súlyos lefolyású megbetegedés Gyakori, az esetek többsége ilyen primer vírusos tüdőgyulladás nem jellemző, ritkán előfordul bakteriális komplikációk - jellemző ő krónikus alapbetegség súlyosbodása jellemző Gyakori, az esetek többsége ilyen primer vírusos tüdőgyulladás - jellemző bakteriális komplikációk - jellemző ő krónikus alapbetegség súlyosbodása jellemző A tünetek fennállásának enyhe lefolyású megbetegedés enyhe lefolyású megbetegedés tartama esetén 3-5 nap, súlyos lefolyás esetén 7-10 nap esetén 2-4 nap, súlyos lefolyás esetén kb. 10 nap, de lehet ennél hosszabb is
A szezonális és pandémiás influenza klinikai ik i megjelenésének é és a súlyos esetek előfordulásának összehasonlítása Halálos kimenetel Kórházi kezelést igényel Halálos kimenetel Kórházi kezelést igényel Klinikai megbetegedés Klinikai megbetegedés Tünetmentes??? Tünetmentes Szezonális influenza Pandémiás H1N1 influenza 2009 Forrás: ECDC Interim risk assessment. Pandemic H1N1 2009. http://ecdc.europa.eu/en/healthtopics/documents/0908_influenza_ah1n1_risk_assessment.pdf
Súlyos lefolyású megbetegedések kockázati faktorai Szezonális influenza Főleg az életkoruknál (60 éven felüli, 3 éven aluli) és/vagy az alapbetegségüknél fogva kockázati csoportba tartozók között fordul elő súlyos lefolyás. Pandémiás influenza A 60 éven felüliek alulreprezentáltak a súlyos lefolyású esetek között Kockázati faktorok Krónikus alapbetegség Kóros mértékű elhízás Terhesség 2 éven aluli életkor A súlyos lefolyású esetek mintegy fele-harmada nem tartozott kockázati csoportba. Krónikus alapbetegségek, amelyek kockázati faktornak tekintendők: Krónikus légzőszervi betegségek Krónikus szív-érrendszeri betegségek Krónikus metabolikus betegségek (különösen a diabetes) Krónikus máj- és vesebetegségek Immunhiánnyal járó veleszületett, vagy szerzett állapotok
Különböző klinikai lefolyás Gyakori Ritka Az esetek súlyossága az Vírusos pneumonitis; enyhétől a közepesig; Nehézlégzés, és korán Az esetek mintegy felében szükségessé váló gépi nem tapasztalnak magas lélegeztetés; lázat; Krónikus alapbetegséggel A szezonális influenzához hasonló lefolyás; rendelkező vagy nem rendelkező fiatal felnőttek Komplikációk a krónikus alapbetegségben szenvedők esetén gyakori; között várhatók. Magas halálozás.
Vírusos pneumonitis
A megbetegedések járványos terjedésének, a morbiditásnak és mortalitásnak a csökkentése érdekében szükséges intézkedések Egyéni szintű védelem Köhögés, tüsszentés etikett tt INFLUENZA Gyakori kézmosás ELLENI A betegek ápolásakor VÉDŐOLTÁS javasolt asolt maszk használat Antivirális szerek alkalmazása stb Közösségi szintű védelem Tanítási szünet oktatási intézményekben Munkahelyi intézkedések Tömegrendezvények korlátozása stb A védőoltás által l nyújtott tt közösségi ö szintű védelem : A népesség é fogékony egyedeinek azon indirekt védelme, melyet az oltott személyek idéznek elő.
A védőoltás által nyújtott közösségi védelem szemléltetése. té Az influenza terjedése amennyiben a populáció 50%-a védett fogékony egyéni (direkt) védelem indirekt (közösségi) védelem
Antivirális i gyógyszerek alkalmazása l Egyéni szintű védelem A várt hatás Enyhébb lefolyás Gyorsabb gyógyulás (átlagosan 1 nappal rövidebb ideig tartó megbetegedés) Súlyos lefolyás, szövődmények kivédése (pl. otitis, bronchitis, pneumonia) Halálos kimenetel kivédése Rövidebb ideig tartó vírusürítés Az első tünetek megjelenését követően mielőbb, de maximum 48 órán belül el kell kezdeni. Antivirális rezisztencia kialakulása sporadikusan előfordul, főleg profilaktikus kezelések kapcsán, de terápiás alkalmazás mellett ritkább. A rezisztencia elkerülése végett az ajánlások betartásával, az előírások szerint kell alkalmazni ezeket a szereket Magyarországon az antivirális szerek elsősorban terápiás célra alkalmazandók!
A magyar pandémiás influenza vakcina Teljes vírust tartalmazó, inaktivált, adjuvált; Antigén összetétel: A/California/7/2009 (H1N1)-szerű NYMC X-179/A reassz.; 0,5 ml-es adagonként 6 mikrogramm tojáson szaporított hemagglutinin; Adjuváns: alumínium-foszfát gél 0,33 milligramm Al3+; Egyéb segédanyagok: Alumínium-klorid-hexahidrát, trinátrium-foszfátdodekahidrát, kálium-klorid, tiomerzál, dinátrium-hidrogén-foszfát- dihidrát, kálium-dihidrogén-foszfát, nátrium-klorid, injekcióhoz való víz. A pandémiás oltóanyag a szezonális influenza elleni védőoltástól csak az antigén minőségében és mennyiségében különbözik.
Az influenza vakcina előállítása A vírus izolálása, betegből származó mintából Pl. Az új vírus izolálása sejtekből California A/H1N1/7/2009 Természetes törzs Új influenza vírus Gyorsan szaporodó influenza vírus Gyorsabban szaporodó törzs - reasszortáns
Tojásban vagy sejtekben szaporított vakcina vírus a termeléshez Embrionált tojásokat természetes vagy rekombináns vakcina vírussal oltanak be majd inkubálnak. Sejteket természetes vagy rekombináns vakcina vírussal oltanak be majd inkubálnak. k
Oltóanyag típusok Inaktivált (elölt) vírusokat tartalmazó teljes vírusvakcinák; Detergens kezeléssel feldarabolt, inaktivált vírus részecskéket tartalmazó hasított (split) vírusvakcinák. Alapvetően tisztított hemagglutinint és neuraminidázt tartalmazó subunit vagy felszíni antigén vakcinák, amelyekből a többi vírus komponenst eltávolították (inaktivált). Élő, legyengített (cold-adapted) vírus vakcinák, melyek gyengített (nem patogén) teljes vírust tartalmaznak Source: http://www.ifpma.org, The International ti Federation of Pharmaceutical Manufacturers & Associations
Thiomersal o A thiomersal egy szerves vegyület, amely etil-higanyt tartalmaz. 1930 óta használják igen kis mennyiségben bizonyos oltóanyagok bakteriális és gombás fertőződésének megelőzésére. o Számos szervezet, köztük a WHO is megfogalmazta az élelmiszerekből származó metil-higany expozíciós határértékére vonatkozó javaslatokat amely napi 0,1 0,5 µg/kg közötti érték. o Az élelmiszerekre vonatkozó javaslatok tükrében az oltóanyag higanytartalmának a jelentősége csekély. o Az ilyen módon tartósított tó tt oltóanyagokban a higanytartalom t nagyon alacsony, a szervezetből gyorsan kiürül. o A gyerekeken k és felnőtteken végzett vizsgálatok az oltóanyagokban használt thiomersalnak sem korai, sem késői káros hatását nem mutatták ki.
Kockázat - előny értékelés AZ INFLUENZA KOCKÁZATA A VÉDŐOLTÁS KOCKÁZATA A megbetegedési veszély megelőző intézkedések hiányában nagy Az egészséges g személyek kockázata alacsony de néhányan meg fognak halni. A várandós anyák, az alapbetegségben szenvedők és a kisgyermekek a legveszélyeztetettebbek. Idősebbek: kicsi a kockázata a fertőzésnek, de fertőzés esetén a halálozás szempontjából a legnagyobb gy kockázatú csoport. Gyakori mellékhatás: fájdalom, bőrpír, duzzanat az oltás helyén; fáradtságérzet, rossz közérzet. Nem gyakori: fejfájás, izületi fájdalom, verítékezés, láz, izomfájdalom. Ezek a reakciók mindegyike enyhe és rövid lefolyású volt, kezelés nélkül is 1-2 napon belül elmúltak. Egyéb súlyos reakciók csak nagyon ritkán fordulhatnak elő. Guillain-Barré szindróma: ha van is többlet kockázat, az sem több 1:1 000 000-nál allergiás reakció: 1:1 000 000 halál: nem bizonyított
Köszönöm ö ö a figyelmet.