2

A XIV. században szokás szerinti módszerrel már értékeltek, a hazai jogban először WERBÖCZY ISTVÁNNAK a Tripartitum című munkájában (Hármas könyvben) 1514-ben jelent meg az erdőértékelés első módszere ahol leírják, hogy milyen szokásjog szerint állapítják meg az erdő, illetve az abban okozott kár értékét. A szakszerű és tudományos alapokon nyugvó erdőértékelés a XIX. század közepétől jelenik. Az 1848 szabadságharcot követően a jobbágyság megszűnése és az úrbéri ügyek, szolgalmak megváltása miatt számos erdőértékelési probléma merült fel, melynek megoldására már a jövőbeli várható hozamokat vettek figyelembe, illetve kamatos kamat és járadékszámításokat is alkalmaztak. Később az állami tulajdonú erdők, járadékértékét különböző célokból - többször is megállapították. 1870-1877 között az állami erdők éves tiszta jövedelme 1 747 267 Ft volt. Ez került tőkésítésre 2%-kal, így az akkori állami erdők értékét 87 360 000 forintban határozták meg. A földadó szabályozásáról szóló 1875. évi VII. törvénycikkben a föld értéke kat. tiszta jövedelem lett meghatározva, amelyet aztán erdészeti földértékelés során is alkalmazni kellett. 28

Az 1879. évi XXXI. törvénycikkben (erdőtörvény) a dolog értékét érték- és árszabályzatok alapján kellett megállapítani, ahol idősebb erdő esetén az érték, már fatérfogat egységre volt megállapítva. A Selmeci Erdészakadémián 1867 őszétől kezdik el oktatni önálló tantárgyként. Az első oktató FEKETE LAJOS volt, aki hamarosan európai színvonalú kimagasló színvonalú könyvet is kiad melynek nyomán számos hazai tanulmány és vitairat lát napvilágot. 1882-ben az Országos Erdészeti Egyesület is kiad egy magyar nyelvű tömör összefoglalást az erdőérték-számítás gyakorlatáról az Erdészeti Zsebnaptárban. A két világháború között jelentősebb eredmények, újítások nem voltak az erdőértékelésben, 1949-ben ideológia megfontolásokból törlik is az erdőérték számítástan az egyetemi oktatásból. Ezt követően csak az 1950-es évek végén válik lehetővé, hogy az Erdészeti Tudományos Intézet ökonómiai kutatások keretében foglalkozzon a témával. KULCSÁR VIKTOR és MÁRKUS LÁSZLÓ az 1980-as évekig témavezető kutatók voltak ebben. Az 1980-as évektől bekapcsolódott az EFE Erdőrendezéstani és Üzemtani Tanszéke is. Az erdőérték számítást ezt követően először fakultatív, majd rendes tantárgyként újra elkezdik oktatni az egyetemen és tanfolyami képzés is indul, a már korábban végzett szakemberek számára 2000-ben jelenik meg MÁRKUS-LÁSZLÓ-MÉSZÁROS KÁROLY szerzők neve alatt, HÉJJ BOTOND és MADAS ANDRÁS lektorálásában, az Erdőérték-számítás című könyv, ami az óta is alapmű hazai erdőértékelésben, a könyv szerzői sokat hivatkozott és emblematikus szereplőkké váltak. Az egyetem által oktatott értékelési módszerek első nagyobb léptékű alkalmazására a Nemzeti Földalap Földet életjáradékért című programjaiban kerül sor és az itt felszínre került problémák alapján tisztul le és egyszerűsödik, a napjainkban köztudatban szélesebb körben alkalmazott gyakorlati módszerré. 28

GYAKORLATI ERDŐÉRTÉKELÉS ALKALMAZOTT MÓDSZEREI (GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁSOK) Az erdőérték számításokban az erdő forgalmi értékét a talaj és a faállomány értékéből vezetjük le. Az erdő forgalmi értéke általában: Erdőtalaj értékelés alkalmazott gyakorlati módszerei Forgalmi áron való földértékelés; Viszonyítással való földértékelés Erdészeti termőhely-értékelés Faállomány értékelési módszerek Vágáskorban és a vágáskort meghaladó állományok esetén a korrigált kitermelési érték vagy tőár Vágáskorhoz közelálló állományok esetén a korrigált kitermelési érték vagy tőár (pénzügyi kamatlábbal) diszkontált értéke A véghasználati kort még nem elérő és az üzemtervben véghasználatra még nem kijelölt állományok esetében korérték faktoros eljárás, Fiatal erdőállományok esetében, az erdőfelújítás első kivitelének befejezését követően a műszaki átadást követő első évéig költségalapú értékelés BŐVEBBEN: 29

Az erdőérték számításokban az erdő forgalmi értékét a talaj és a faállomány értékéből vezetjük le. Az erdő forgalmi értéke általában: EÉ= TÉ+ÁÉ ahol; TÉ: erdőtalaj forgalmi értéke ÁÉ: a faállomány forgalmi értéke Erdőtalaj értékelés alkalmazott gyakorlati módszerei Forgalmi áron való földértékelés; Viszonyítással való földértékelés Erdészeti termőhely-értékelés Forgalmi áron való földértékelés; A piacon közelmúltban eladott, vagy kínált más erdőművelési ágú ingatlanokkal történő és az esetlegesen meglévő faállományt figyelmen kívül hagyó, piaci összehasonlító elemzésen alapuló módszer alapján Viszonyítással történő földértékelés Egy hasonló termőképességű, de más művelési ágban hasznosított földek hozama és árai alapján, ezeket szembe állítva egy hasonló termőképességű erdőtalajjal. HE TÉ=------ * TL HL ahol: TÉ; az erdő talajértéke, HE; az erdőtalaj várható éves hozama, HL; a más művelési ágú (pl. legelő) talaj várható éves hozama, TL; a más művelési ágú ingatlan forgalmi ára. Erdészeti termőhely-értékelés Az erdőtalaj forgalmi értéke általában az erdőföld hozadéki értékével kerül meghatározásra a MÁRKUS L.-féle földértékelési eljárás segítségével. THÉ = (t*vhé-c) / (1,0pf-1) *(1+k/100) 29

ahol; VHÉ: véghasználati kitermelési érték a potenciális célállomány fafajaira normativ és a jelenleg érvényben lévő üzemterv szerinti vágáskor alapján szükséges korrekcióval meghatározott vágáskorban t: előhasználati tényező C: erdőfelújítás költsége p: tőkésítési kamatláb k: korrekciós tényező (%) Faállomány értékelési módszerek A faállományok véghasználati vagy kitermelési értéke megegyezik a kitermelési költségekkel csökkentett árbevétellel: n VHE = Σ mi * (ai wi) i=1 ahol: mi = az egyes választékok, fatermékek térfogata, wi = az egyes választékokhoz tartozó fakitermelési, anyagmozgatási fajlagos költségek, ai = a választékok fajlagos értékesítési árai. Vágáskorban és a vágáskort meghaladó állományok esetén a forgalmi érték általában megegyezik a korrigált kitermelési értékkel vagy tőárral; ÁFÉ = VHÉ*(1+k/100) ahol; VHÉ: véghasználati kitermelési érték vagy tőár k: korrekciós tényező Vágáskorhoz közelálló állományok esetén a faállományértéket a korrigált kitermelési érték vagy tőár diszkontált értékének a meghatározásával lehet számítani; ÁFÉ = (VHÉ*p)*(1+k/100) ahol; VHÉ: véghasználati kitermelési érték vagy tőár p: diszkonttényező k: korrekciós tényező A véghasználati kort még nem elérő és az üzemtervben véghasználatra még nem kijelölt állományok esetében korérték faktoros eljárással 29

ÁFÉ = (((VHÉ-C)*f+C)*sur*ter)*(1+k/100) ahol; VHÉ: véghasználati kitermelési érték a tényleges vágáskorhoz tartozó szabályos fejlődésmenet szerinti fatermési tábla adatokkal C: erdőfelújítási költség f: korérték faktor az üzemterv és a normatív vágáskor alapján számított korrigált életkor alapján sur: üzemterv szerinti záródás szerint, esetenként a helyszíni szemle alapján korrigálva. k: korrekciós tényező (%) Fiatal erdőállományok esetében, az erdőfelújítás első kivitelének befejezését követően a műszaki átadást követő első évéig költségalapú értékeléssel ÁKÉ = z: Márkus-féle üzemköltség szorzó Cn: erdősítés diszkontált költsége p: diszkontálási kamatláb, értéke kor: az erdősítés kora n: az erdősítésre fordított költség felmerülésének éve S%: az erdősítési siker értéke ter: erdősítés alá vont terület (ha) 29

ERDŐÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK (INFRASTRUKTURÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK) Infrastrukturális szolgáltatások Környezeti funkciók (vadon élő fajok élőhelyei, vízszabályozás és megtartás, klímabefolyásolás, szén-dioxid megkötés, génrezervátumok stb.) Rekreációs funkciók (turizmus, vadászat, kulturális helyszínek, üdülés stb.) Védelmi funkciók (környezet, táj- és természetvédelem stb.) Értékelési szempontok Haszon, használati érték alapján Különbözeti járadékok alapján Ráfordított költségek alapján Komplex értékelés alapján Értékelési módszerek Utazási költség módszer: Travel Cost Method Feltételes értékelés: Contigent Valuation Method Implicit ármódszer: Hedonic Price Method Költségalapú értékelések; Ráfordított munka költsége, helyettesítési költségek stb 30

Állami tulajdonú erdők vagyonnyilvántartási, vagyonkezelési feladataihoz, környezeti hatásvizsgálatokhoz, klímaváltozáshoz, természetvédelmi, erdőtervi előírásokhoz kapcsolható automatizálható értékelési eljárások, számítógépes programok kifejlesztése Infrastrukturális szolgáltatásokkal kapcsolatos értékelési módszerek fejlesztése, kidolgozása, gyakorlatba, köztudatba történő bevezetése Ingatlanvagyon-értékelésben használt európai értékelési szabványok, értékelési elvek és szempontok érvényesítése, bevezetése a hazai erdőértékelésekbe is, (pl. értékformák, fejlesztési és befektetési célú értékelés, felszámolási értékelés, vagyonértékű jogok értékelése stb.) általában erdőérték nem egyenlő piaci forgalmi értek típusú problémák megszüntetése Erdészeti kamatlábak, korérték faktorok, fatermési táblák aktualizálásával kapcsolatos kutatások, klímaváltozás lehetséges hatásainak megjelenítése, becslése Erdei kárértékelések ezen belül különösen a vadkárértékelések gyakorlati módszertani fejlesztése és kidolgozása, bevezetése Folyamatos erdőborításos üzemmódban kezelt erdők értékelési módszereinek 31

kidolgozása, ültetvények megtérülésével és hozamvizsgálatával kapcsolatos ökonómiai kutatások 31

Aktuális mennyiség teljesen lekötött (újra pozicionálás lehetséges, de ez nem jelent valós megoldást) Az előremetszések és a berkező igények alapján a jelenleg rendelkezésre álló (megközelítőleg 4-4,5 millió m3) dupláját igényli a piac. A magyarországi munkaerőhiány az erdőgazdálkodásban is mutatkozik emiatt minimum két irányba kell gondolkodnia az Ágazatnak Egyik: munkaerő munkaszerződéssel (és nem vállalkozóként) történő alkalmazása Ezzel párhuzamosan a másik: technológiai fejlesztés (harveszter, forwarder, stb..) A hazai erdőkben rejlő biomassza potenciál robbanásszerű fejlesztése nem lehetséges. Ennek okai biológiai, éghajlati és területi korlátokra is visszavezethető többek között. A biomassza potenciál növelése hozzájárul a CO2 megkötés növekedéséhez, segíti az éghajlatváltozás mérséklését 37

Támogatási rendszer megnövelt támogatás jó-e? Erdő művelési ágba vonás = kötelező felújítás! Kapcsolódó ágazatok igényei: mezőgazdaság: ne csökkenjen a termőterület, átjárható művelési ágak legyenek vízügy: hullámtér homok-hátság (erdő vízigénye.) természetvédelem: őshonosság gyepek természetvédelmi jelentősége védett madarak szántó igénye Turbó fajok 39